Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány A POLGÁRMESTERI SZÉKBEN AKTUÁLIS KÉRDÉSÜNK: Nem szégyelli megfogni a kapanyelet Mi marad a kárpótlásra? Sorozatunkban ezúttal a kerekegyházi polgármestert, Czakó Istvánt mutatjuk be. Őszes hajú, halk szavú ember. Nem tősgyökeres kerekegyházi, de már régen annak vallja magát. — Bugáéról származom — beszél önmagáról. — Kunadacson vb-titkárként dolgoztam 1976 és 1978 között, majd átkerültem Kerekegyházára. Itt ugyanabban a beosztásban tevékenykedtem tizenöt éven át. Amikor a tanácselnök megbetegedett, én váltottam fel. Nem készültem a vezetői munkára, de a körülmények úgy hozták, hogy indultam a polgármesteri választáson. A kerekegyháziak megelőlegezték a bizalmukat, 87 százalékos szavazattal kerültem a polgármesteri székbe. Azért ne gondolja, hogy ezt mindenki jó néven vette, de ebbe most ne menjünk bele. Csak annyit mondok, hosszú ideig dolgoztam a közigazgatásban, soha senkit nem bántottam, nem üldöztem. Nincs miért félnem, ha támadnak. — Sokrétű volt eddig a munkám, de most még jobban kiszínesedett a tevékenységi köröm. A község felemelkedése, újbóli virágzása érdekében kívánok tenni, ha ez közhelyként hangzik is. Sorolhatom a konkrét gondokat is: foglalkoztatás, idegenforgalom megteremtése, faluszépítés, mező- gazdaság fellendítése. Most csak utalok rá, hogy szeretnénk, ha Kerekegyháza biotelepüléssé válna. • C zakó István: — Fontosnak tartom a lakossággal való párbeszédet. Ha ez sikerül, akkor sok-sok területen léphetünk majd előre. Jó lenne elérni, hogy a vállalkozók letelepedjenek Kerekegyházán. Ahhoz, hogy idejöjjenek, megfelelő, kedvező feltételeket kell teremtenünk. Ha kell, két nap alatt készüljön el egy hivatalos papír, engedély. Sajnos, volt rá példa, hogy az elhúzódó ügyintézés miatt meghiúsultak vállalkozások. Bízunk abban, hogy az idegenforgalom segít a község hírnevének megszerzésében. Egyre több tanyából lesz panzió a Búhegy, a Kunpuszta területén, gyönyörű természeti környezetben. Magam is szeretem a természetet, hiszen Bugac-Felsőmo- nostorról származom, a nótabeli „monostori erdőből”. Csak egy a baj: kevés időm jut kirándulásra, túrázásra. Most jutottam el odáig, hogy családi házat építhessek, így a legtöbb szabadidőm erre megy el. És hogy mindehhez pénz is legyen, növénytermesztéssel foglalkozom. Nem szégyellem megfogni a kapanyelét és ez bizonyos népszerűséget is jelent. A feleségem az általános iskola élelmezési vezetője. Kilencéves kisfiúnk iskolás, nagyon sok minden érdekli. Ha mégis jut időm a kikapcsolódásra, szívesen olvasok verseket, képzőművészeti könyveket. Legutóbb, amikor Budapesten féláron adták a könyveket, több szatyorral hoztam haza. Lesz olvasnivaló bőven! A lakossággal való párbeszédet nagyon fontosnak tartom. A múltban is történtek lépések a demokrácia ügyében, például a tanácstagi beszámolók mindig is éles vitákat eredményeztek. Igaz, a hasonló fórumokra ma kevesebb idő jut, de azért nem szabad elhanyagolni. Tudom, sokkal többet kellene az utcán tartózkodnom, beszélgetni az emberekkel, de belátható, akkor a hivatali feladataim maradnának el. Mint máshol, Kerekegyházán is passzívabbak, befelé fordultak az emberek, sokan kivetkőznek önmagukból. A fásultság, a kiúttalanság oka a kialakult gazdasági helyzetben keresendő. Nagyon fontos, hogy az egyesületek, a különféle csoportok újraéledjenek, és az emberek megtalálják régi jó kedvüket, tenni- akarásukat. Ezért is tenni szeretnék és ez sem érdektelen cél. B. T. ERDŐJÁRÁS KUNBARACSON Az öreg tölgy meglátogatása Vitatha tatlapul itt a tavasz, na még alkalmasint vissza-vissza- fordul is a tél. Nagy baj már nem lehet. Hogy valóban ébred-e a természet? Legjobb, ha mi magunk is útrakc- lünk és megnézzük. Ez volt az eredeti tervünk, amikor Kunbaracs irányába vettük az úti célunkat. Ott azonban összetalálkoztunk Alt György kerületvezető erdésszel, aki nem hagyott magunkra, sőt miután a környéket úgy ismeri, mint a tenyerét, felajánlotta, hogy megmutatja a kunbara- csi erdő legszebb részeit. Az öreg Lada sok mindent kibírt már, de a homokbuckákra fölfelé kissé nyöszörögve tartott. — Meg kellene már javíttatni - jegyzi meg az erdész. Na, de mire telik a fizetésből? Ilyesmire nem nagyon. Tizenhatezret keres bruttóban, benzinre pedig mindössze 5900 forint jár. Ha arra gondolok, hogy naponta legalább egyszer körbejárja a területét, az 1700 hektár „főútvonalait”, bizony a benzinpénz hamar elfogy. Elhaladunk a kunbaracsi kastély közelében álló parlagterület mellett. Azt tervezi az erdész, hogy ismét életet „varázsol” oda. Sajnos, a környék talajvizével baj van, a csatornában évek óta nem láttak vizet. Utoljára 1966 körül még árvíz is elöntötte a közeli erdőket. Hol van az már? Ellenben Kunbaracs- ra már megérkezett az idei első gólya. Erdészünk már látott egy „házaspárt" Adacs határában. Szerencsétlenek, pontosan a minapi fagyos reggelre érkezhettek meg. A vadak viszont jól érzik magukat. Többször láttunk nyugodtan legelésző őzeket, és a csigát, makkot kereső vaddisznók friss túrásaira is ráakadtunk. \ hegyvidéken honos gyertyán megél. (Fotó: Walter Péter) Az erdész, aki a nap legtöbb óráját a szabadban tölti, szerencsésebb, mert gímszarvassal, rókával is találkozott már. Mint megtudtuk, nagyon sok arrafelé az üregi és a mezei nyúl. Nem nagyon kívánatos vendégek, hiszen a friss ültetvényekben kárt tesznek, lerágják a kis fenyők ágait. Védekezésképp német vegyszerrel kenik be a facsemetéket, melynek szagától messzire szaladnak a vadnyuszik. Tél után takarítani is szükséges az erdőben, a letöredezett ágakat, kidőlt fákat el kell távolítani. De vigyázni kell, mert a természetvédelmi területre ez nem vonatkozik! A legszebb gyertyánt felkeresve majdhogynem mi is bukdácsolunk a viharvert fák között, az ösvényre dőlt fatörzseken át lépkedünk. A kunbaracsi vidék legjellegzetesebb fái között a tölgy, a fenyő található, de van gyertyán, mogyoró-, galagonyabokor is. És a legféltettebb kincsek: a jó öreg vadkörtefa, mely idősebb mint hárman-négyen együtt, és a 220 évesnek vélt öreg tölgy. Meglátogattuk az öreg tölgyet, a rügyező és itt-ott haldokló óriási ágai különösen szép sziluettet rajzoltak ki. — Ez a kedvenc „öregem” — mondja Alt György erdész, aki egyébként az erdő szerelmese. Tavasszal, nyáron, ősszel, télen egyaránt kedveli a fákat. Alig várja már, hogy zöldbe boruljanak a lombok. Addig azonban van tennivalója bőségesen. Reggel fél hatkor már talpon van, aki találkozni akar vele valamilyen ügyben, jobb, ha a hajnali órákban keresi fel az erdészházban. A lankák oldalain büszkén feszítő borókabokrok mellett haladunk el, rövid időre megállunk. Később a terület legszebb fenyvese mellett kocsizunk el, majd az erdész által elsőként telepített fenyves tűnik fel. A favágók már nagyon várták Alt urat, hiszen lassan készen vannak az aznapra tervezett munkával és jöhet a traktor elszállítani a rendben összerakott farönköket. Egy szomorú tényt is megismerünk, a fenyves erdő egy része pusztulásra van ítélve, megtámadta egy gombafertőzés és tönkremegy a gyökérzet. Halott fák dőlnek ki sorban ... Alt György kerekegyházi. 1962-ben kezdett dolgozni a Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság kunbaracsi területén, majd tízéves kitérő következett az életében, elszegődött a ráckevei erdészethez, de a szíve mégis visszahúzta Kunbaracsra. Nyolc éve újra itthon van. Felesége az óvodában dolgozik, három fiuk van, és most várják a második unokát. Mintegy negyven kilométert tettünk meg a kunbaracsi határban, mely egyébként az ország egyik legerdősebb vidéke. Meggyőződtünk róla: gyönyörű. Még így is, amikor még nem a zöld arcát mutatja felénk. — borz — • Ami már nem osztható ki: természetvédelmi terület Fülöpházán, Szappan-szék térségében. (PN-archív) Orgoványon mindent vissza a természetvédőknek? Orgoványon is megkezdődött a kárpótlási, az átmeneti törvény és a szövetkezetek átalakulásának végrehajtása. A szakszövetkezet és a termelőszövetkezet részközgyűléseken, illetve közgyűléseken ismerteti az 1991-es gazdasági eredményeket és az átmeneti törvényből eredő feladatokat. Mind a két szövetkezet veszteségesen zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Az önkormányzat — a szövetkezetek kezdeményezésére — megalakította a kárpótlásra jogosultak, és a szövetkezetek képviselőiből az érdekegyeztető fórumokat. Van is miért munkálkodniuk! Rendkívül nehéz, mások szerint kilátástalan helyzetbe kerültek az orgoványiak. A közgyűlésen elkülönítették a földalapokat, és a rendelkezések értelmében a nemzeti park, illetve a tájvédelmi körzet a község területét érintő mintegy kétezer hektár állami tulajdonba, valamint a természetvédelmi hatóság kezébe kerül. Ez Orgovány esetében a következőket jelenti: az Egyetértés Szakszövetkezet tulajdonából 790 hektárról, a Sallai Termelőszövetkezetéből 1120 hektárról kell lemondani. Az imént említettek miatt csak ez utóbbi szövetkezet tudott minimális földalapot elkülöníteni a föld nélküli tagok, illetve a kárpótlásra jogosultak részére. Az Egyetértés Szak- szövetkezet csak a tagi részarányt és a vásárlásra jogosultak részét tudja elkülöníteni. A környező állami gazdaságok helyzetét ismerve földcserére nemigen nyílik mód — tudtuk meg Kristóf Lajos polgármestertől, aki azt is elmondta, megdöbbenve és tanácstalanul állnak a nagymértékű kisajátítások előtt. A kárpótlási, az átmeneti törvény a nagy várakozásokkal szemben úgy néz ki, hogy Orgo- ványt rendkívül hátrányosan sújtja. Éz ellen különböző fórumokon már tiltakoztak, eddig eredménytelenül. Fülöpházán: privatizáció és államosítás? Fülöpházán a falu többsége földművelésből él. Ezért is fontos a kistelepülés számára az, hogy zökkenőmentesen történjen a tulajdonviszonyok átalakítása. A földkérdés rendezéséről kérdeztük Pesti Józsefet, a Zrínyi Mező- gazdasági Szakszövetkezet elnökét, aki elmondta, hogy nincs elég föld az igények kielégítésére. Ennek főként az az oka, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős birtokokat vesztett el a falu. Még 1974-ben a Kerekegyházi Dózsa Tsz-hez csatolták a helységhez tartozó parcellák közel egynegyedét. Majd a 80-as évek elején csaknem 600 hektár került védetté nyilvánítva állami tulajdonba. Ma úgy tűnik, megint csak összébb kell húzódniuk a helybélieknek. A Kiskunsági Nemzeti Park ugyanis szemet vetett újabb 3500 aranykoronányi területre. Az összezsugorodott fülöpházi határban azonban maradt annyi mezőgazdasági hasznosításra alkalmas föld, hogy a tagság részarányigényeit ki lehessen elégíteni. De kárpótlásra, és a tagoknak, valamint alkalmazottaknak járó 30—20 aranykoronányi parcellák kiosztására, úgy tűnik, nem marad elegendő rész. PRÓBASÜTÉSEK LADÁNYBENÉN Pék van, Pék nincs Ladánybenén ez ideig nem jegyeztek péket, sőt mint Visontay István polgármester tréfásan megjegyezte, Péket sem. Ám a napokban nem kis megnyugvással és örömmel kísért el a Rákóczi út 18. számú házhoz, ahol a terepen van még mit egyengetnie a tulajdonosnak. Ugyanis Baranyi Lajos helyi lakos a múlt esztendőben szemet vetett a belterületi, akkor még romos sarokházra, aminek helyére pékséget álmodott. A megvalósítás érdekében világbanki hitelt kért, s kapott, majd betéti társaságot alapított. Obornyák István kivitelező fővállalkozásában pedig rövid idő alatt elkészült a sütöde. A több mint 14 millió forint elköltésével — igaz, nem kis huzavonával — az olasz gépsor is a helyén. Megtörtént már a műszaki átadás is, de még tart a próbasütés ideje. Az eddigi fogyasztói véleményt mi sem tükrözi jobban, hogy a formáját nézve selejt kenyér sem száradt meg a pékségben. A lakosság máris tudja — mint a kora délelőtti nyitva tartáskor láttam —, mikor kapcsol ki a kemence. E hónap második felétől pedig már teljes lesz a nagyüzem. A két műszakban napi 15 mázsa kenyér, 7-10 ezer kifli, zsemle, kétezer sütemény készül. Az előzetes számítások szerint ebből a mennyiségből már a községhatáron túlra is Jut valamennyi. Természetesen az sem mellékes, hogy a pékség teljes kapacitásával nemcsak a lakosság ellátása javul, hanem nyolc-tíz embernek napi munkát is jelent. (p. s.) SEGÍTSÉG a fiatal házasoknak Lakáshitel-támogatás Lajosmizsén A lajosmizsei képviselő-testület legutóbi ülésén módosították a lakáscélú kölcsönök törlesztésének, valamint az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásának helyi rendeletét. Ezek szerint azon családok, személyek, akik 1991. január 1-jét megelőzően vették fel a lakáscélú kölcsönt és a törlesztőrészletét nem képesek fizetni, támogatást kaphatnak, melynek odaítéléséről a népjóléti és szociális bizottság dönt. A maximum havi 2 ezer 500 forintos támogatásra az jogosult, akinek egynél több kölcsöntartozása van, vagy ha az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem a mindenkori özvegyi nyugdíjminimum alatt van, illetve ha a törlesztőrészlet meghaladja a család egyhavi átlagjövedelmének 25 százalékát. Kizáró ok viszont — egyebek között — az üdülőtulajdon és ha valakinek egynél több lakható lakástulajdona van. A kérelmeket a körjegyzőséghez kell minden év május 31-éig benyújtani. Az első lakáshoz jutók egyszeri, vissza nem térítendő, maximum 150 ezer forintos támogatására azon házaspárok jogosultak, ahol egyik házastárs sem töltötte be a harmincötödik életévet. A támogatás az 1989. december 31-éig Lajosmizsén letelepedett magyar nemzetiségű román állampolgárokat is megilleti. A lakástámogatás iránti kérelmet is a körjegyzőségnél kell benyújtani és a községháza hirdetőtábláján a rendelet teljes szövege elolvasható, amelyből az is megtudható, milyen igazolásokat kell a kérelemhez csatolni. (m.) Időközi választás Lajosmizsén A rendszerváltozással elégedetlen Oláh Attila kisgazdaképviselő lemondásával megüresedett 6. számú lajosmizsei választókerületben a választási bizottság április 26-ára, vasárnapra tűzte ki az időközi ön- kormányzati képviselő-választást. A szavazásra jogosultak névjegyzéke már megtekinthető a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján. Kerekegyházi mozgássérültek A kerekegyházi mozgássérültek egyesülete minden hónap első hétfőjén tart összejövetelt a polgármesteri hivatal nagytermében. Többen úgy gondolják, meg kell oldani a csökkent munkaképességűek és a mozgássérültek foglalkoztatását, ezért felvették a kapcsolatot a kecskeméti Humán Kft.-vel, akik ígéretet tettek arra, hogy megteremtik a munkalehetőséget a kerekegyháziak számára. Az érdeklődés máris élénk, hiszen mintegy 70- 80 mozgássérült van Kerekegyházán. Legközelebb április 6-án, hétfőn délután négy órakor tájékoztatják őket a községházán a jövőbeni munkalehetőségekről. Benzinkút Ladánybenén háromszáz személygépkocsi, több traktor és kisgép van a lakosság tulajdonában. Elsősorban ők üd- vözlik azt, hogy — egy vállalkozó jóvoltából — rövidesen a községben is lesz benzinkút. Eddig az üzemanyagért Lajos- mizsére vagy Örkénybe jártak. Mindkét távolság oda-vissza húsz kilométer. Ilyen benzinárak mellett pedig nem árt takarékoskodni! Felajánlás A Szentendréről néhány éve Lajosmizsére áttelepült Tóth Rozália festőművésznő 15 festményét ajándékozta az általános iskolai kollégiumnak. Az intézmény idén is értékesíti a műveket, az elmúlt évben vi- deokészüléket vásároltak a felajánlott festményekből a gyerekeknek. A képek a kollégiumban vásárolhatók meg. Alapítvány a búhegyi iskoláért Kerekegyházán, a szép természeti környezetben lévő búhegyi általános iskola épülete évek óta elhagyatottan áll. A helyi pedagógusok kezdeményezésére most alapítványt hoznak létre, hogy megmentsék az egykori külterületi iskolát. Igaz, az Erdei Iskola Alapítvány nem azért valósul meg, hogy újra benépesüljön tudásra .vágyókkal, hanem lehetővé kívánják tenni a nyári táborozást, a csere üdültetést és a környezetvédelmi nevelés szempontjaira is figyelnek majd. Az alapítványra érkező forintok segítségével először rendbehozzák, felújítják a búhegyi iskola épületét. Kabaré az adóhivatalról A Magyar Rádió Karinthy Színpada Lajosmizsén vendégeskedik. Április 11-én, szombaton délután fél négykor és este fél nyolckor tartanak előadásokat nyilvános hangfelvétellel egybekötve. A Dózsa filmszínházban először Az adóhivatal című produkciót láthatja-hallhatja a közönség. A mostanában aktuális témákat, egyfelvonásosokat Vaszari János írta. Az esti műsorban a hetvenéves Agárdy Gábort köszöntik a müvésztársak. A jubiláló színészen kívül színpadra lép Balogh Erika, Felföldi Anikó, Gálvölgyi János, Körmendi János, Sinkovics Imre, Szabó Gyula, Szuhay Balázs. A sztárvendég: Muráti Lili, aki Lajosmizsén lép fel harmadszorra újra magyar közönség ^elött. _____________________j A z oldalt szerkeszti: Borzák Tibor
