Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
1992. április 15., 7. oldal TISZTELT SZERKESZTOSEG Kedves Olvasóink! Újabb összeállításunkba minden jó szándékunk ellenére sem fért bele valamennyi közlésre szánt levél. Ezeket egy hét múlva hozzuk nyilvánosságra. Több, újabban érkezett levelet félre kell tennünk, mert névtelenek. Sajnáljuk, hogy ezek között akadnak olyanok is, melyekben segítséget kérnek tőlünk, személyes problémák megoldásához. Szívesen segítenénk, ha tudnánk, hogy ki kéri. Arra pedig nincs lehetőség, hogy lapunkban névtelenül üzengessünk másokat aligha érintő és érdeklő témákban. Várjuk további közérdekű írásaikat. (A szerk.) A szikvízkészítő üzenete Tisztelt V. I.-né! „Megköszönöm” az Ön által megíratott Állatkínzó, részeg szódás című cikket. (Petőfi Népe, 1992. március 11., a Fogadóórákon rovatban. A szerk.) Állítását nem ismertem, ezért utánanéztem a dolognak, s nem találtam rá bizonyítékot. Azt az embert, aki nálam alkalmanként munkát vállal, hogy eggyel kevesebben álljanak sorban az ön- kormányzatnál, el akarja tőlem vetetni. Hangsúlyozom, semmi bizonyítékot nem találtam arra az állítására, hogy állandóan részeg és hogy üti- veri a szamarát. Pedig erről a vevők jobban tudnának tájékoztatni, mint ön, s ők ezt meg is tennék, névvel együtt. Karambolozásáról csak any- nyit: ha ön hisz a rendőrségi eljárásban és a Kunság Volán jogászában, akkor higgye el, hogy 50-50 százalékban voltak hibásak. Éppen ezért nem értem, mivel én csak március l-jétől vagyok szikvízkészítő, hogy mire alapozza állítását. Igaz, hogy jár a Kuruc körúton, de ön nem láthatta kétszer-háromszor, s ennyi idő alatt nem lehet megállapítani valakiről, hogy állandóan részeg. Ha csak ön nem jól informált. Úgy látszik, most már nemcsak a taxisok, a buszosok, a magánfuvarosok kétütemű járművei vannak veszélyben, hanem a szódás szamara is. De csak Gönczöl József szikvízkészítőé? Kérem, ezeket a sorokat szíveskedjenek közzé tenni a Petőfi Népében, és Patai Csaba jóakarójának is üdvözlettel: Gönczöl József szikvízkészítő Kecskemét Mindent megtettek, hogy életben tartsák Fél éve települtünk le Magyarországon. Felesegem, fiunk és 91 éves édesanyám. Kecskeméten élünk. Néhány héttel ezelőtt anyám orvosi segítségre szorult. Idős, külföldi állampolgár lévén, aggódtunk: milyen ellátásban részesülhet majd? Már a Schönherz téri körzeti rendelő orvosának törődését látva megnyugodtunk. Ezt az előzékeny viszonyulást, nagyfokú gondoskodást tapasztaltunk a megyei kórház orvosai, ápolói részéről is, a felvételi ambulancián,, a VII. emeleti belgyógyászaton, az általános sebészeten és mindenütt, ahol édesanyámat vizsgálták, kezelték, gyógyították. Mindent megtettek azért, hogy életben tartsák, hogy utolsó napjait elviselhetőbbé tegyék. Ilyen mérvű orvosi ellátásban, gondozásban aligha részesülhetett volna, végzetes betegsége bárhol is dönti ágyba Európában. Elnézést, hogy — részint helyismeret hiányában, részint meg helyszűke miatt, mert hosszú volna a sora azoknak a kedves embereknek, akikkel anyám gyógykezelése során kapcsolatba került — ezeknek az önzetlen embereknek név szerint is nem fejezzük ki hálánkat odaadó fáradozásukért, de úgy érzem, mindenképpen meg kell tennünk azt, hogy ebben a valamennyiünket körülvevő közép-kelet-európai zilált és gyakran rideg világban a nyilvánosság előtt mondjunk köszönetét e nagyon jóleső orvosi—emberi viszonyulásért. Tisztelettel: Kakas József, Kecskemét, Mátyás király krt. 48. Miért nincs riasztóberendezés? Lapjukban már többször olvastam arról, hogy mennyire gyarapszik a bűnelkövetések száma Magyarországon. Közöttük a betörők is mindinkább aktivizálódnak. Mi, mélykúti emberek is tapasztaljuk ezt. Amíg azonban a legtöbb helyen igyekeznek elejét venni a sikeres betöréseknek, a mi községünkben nincs minden rendben ezen a területen. Jelzi ezt, hogy a helyi áfész bútorüzletébe a múlt év decembere óta öszszesen háromszor törtek be anélkül, hogy a zsiványok nyomába eredtek volna. Különösnek tűnik számomra, hogy az áfész vezetői mind ez idáig nem gondoskodtak riasztóberendezésről. Pedig úgy gondolom, az ön- kormányzatban képviselői tisztséget viselő áfész-elnöknek nem jelentene gondot a megelőzést jótékonyan szolgáló riasztóberendezés beszerzése... Földes Péter, Mélykút, Rózsa u. 32. Munkaköri leíráson túl... Március 29-én, vasárnap Hetényegyházára igyekeztünk családommal és sógorommal. A 15.07 órakor induló 29-es számú buszhoz siettünk. Szaladnunk kellett, hogy odaérjünk a Jókai téri megállóhoz. Á busz nagyon pontosan érkezett. Sógorom nem bírt szaladni a fájós lába miatt. A busz vezetője nagyon emberséges volt, megvárta őt. így nem kellett fél órát várakozni abban a télies időben. Most nyilvánosan szeretném megköszönni emberségét. Tudják meg sokan, így is lehet dolgozni. Hogy ami nincs benne a munkaköri leírásban, az a plusz, amit hozzátett a munkájához: az A Petőfi Népe közkedvelt lapja a Jánoshalmáknak is. A városban több mint hatszáz előfizetője és jelentős számú példányonkénti vásárlója van. Közülük kérdeztem meg néhány régebbi előfizetőt : mi a véleményük az újságról? Agócs Máté, tsz-nyugdíjas, Petőfi S. u. 9. sz. alatti lakos: — Naponta, ahogy megérkezik az újság, az az első, hogy elolvasom. Különösen az utóbbi időben széles körű tájékoztatást nyújt számomra. Úgy gondolom, az olvasók minden rétege megtalálja benne a magának való olvasmányokat. utas megbecsülése, az emberség. Ez bizony nagyon hiányzik mai életünkből. Azért írtam meg ezt a levelet, hogy ne csak a rossz dolgok miatt ragadjunk tollat, hanem vegyük észre a jó cselekedeteket is. A busz vezetőjét egyébként Győri Mihálynak hívják, megkérdeztem az irodában, az autóbusz forgalmi száma pedig BOP- 318. Kívánom neki, hogy mindig maradjon ilyen segítőkész. Kérem, hogy levelem a Petőfi Népében megjelentetni szíveskedjenek. Tisztelettel és köszönettel: Katona Istvánná Kecskemét, Zentai u. 15. Zsikla István, rokkantnyugdíjas, Kistemető utca 1.: — Véleményem szerint az utóbbi időben jelentősen megjavult a lap tartalma. Nem unalmasak írásai, s időben tudósít a megyében történt eseményekről. Csak jót mondhatok a lapról, s még annyit, hogy csak így tovább! Pásztor József, Mogyorófa utca 11.: — Ez az újság, mint napilap, betölti szerepét. Én nem tudnék lemondani róla. Remélem, hogy ezután még jobban kielégíti az olvasók igényeit. A Paraméter Kft. nem utazási iroda « t Hivatkozással az április 8-án megjelent, „Mit ér a Paraméter Kft. utazási iroda ígérete?” című, Ambrus Lajos festőművész által írt levélre, kérjük a Tisztelt Szerkesztőséget, válaszunkat szíveskedjenek közölni. , Tisztelt Művész Úr! Azzaí kezdem válaszomat, hogy az írásában megfogalmazott kételkedésében, hogy a Paraméter Kft. „Egyáltalán utazási iroda?”, teljes egészében egyetértek, igazat adok Önnek, s a válaszom egyértelműen az, hogy nem. Remélem, kételkedésre így már nincs oka. Ézek után az is egyértelmű, hogy a Paraméter Kft. csoportos utazások szervezésével nem foglalkozik, nem is tartozik tevékenységi körébe. így az Ön által említett és kifogásolt, március 19-én Izraelbe történt utazást sem szervezte és nem bonyolította. Az Ön által említett és kifogásolt utazás a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete kecskeméti szervezete keretében történt. Igaz viszont — és ezt senki sem tagadja —, hogy a kft. ügyvezető igazgatója, aki a szervezet vezetőségi tagja, társadalmi munkában részt vállalt az utazás szervezésében és az azzal járó munkában, részt vállalt az utazás szervezésében és az azzal járó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Tekintettel arra, hogy az egyesület irodával, telefonnal és ügyintézői apparátussal nem rendelkezik, az ügyek intézésének egy része (nem csak az utazással kapcsolatban) a kft. irodáján keresztül bonyolódott, melynek költségeit (levelezés, telefon stb.) a kft. viselte, ezzel is támogatva az egyesület munkáját, az utazás célját. Gondolom, ez nem bűn és nem inkorrekt. Ami a kft. „ígéretét” illeti, még egyszer hangsúlyozom, hogy az utazást nem a kft. szervezte, igy nem is ígérhetett Önnek semmit, de azt betartotta, és az Ön „kárpótlási igénye” a kft. felé, ahogyan Ön írta, a „jegy árával” alaptalan. Az utazási befizetésekről a számlaadási kötelezettségünket sem mulasztottuk el, mert a kft. pénztárába megtörtént befizetésekről önnek számlát sem állt módunkban kiadni. Ön, Tisztelt Művész Úr, az ügyintézést illetően tévedésben van. írásával alaptalanul rágalmazta a kft.-t és rontotta hírnevét, és ez már jogi kategória, amivel kimerítette a rágalmazás és hitelrontás fogalmát. Kül- és belkereskedelmi tevékenységünk során — ami a kft. fő tevékenységi köre — szívesen működűnk együtt régi és leendő partnereinkkel. A Paraméter Kft. alapítói és dolgozói nevében zavartalan alkotómunkát kivánok Önnek: Dr. Bene János marketingvezető Imre, Isten veled, nyugodjál békében! Március első napjaiban megdöbbenve ért bennünket a szomorú hír: Szegszárdy Imre, a kecskeméti Nagytemplom főkántor karnagya súlyos betegség következtében, 56 évesen örökre eltávozott közülünk. Bármennyire is tisztában voltunk betegségének súlyával, mégis, kicsinyke reménységünk ellenére, szinte hihetetlennek tűnik, hogy már valóban nincs velünk. Sajnos, búcsúztatásán betegségem miatt személyesen nem tudtam részt venni, ezért most, utólag szeretnék Tőle néhány gondolattal elköszönni. Jól ismertem Őt. Az előző kántori állomáshelye úgyszintén Kecskeméten, a Barátok templomában volt. Én az idő tájt, mint fiatal, gyakorló kántorjelölt számtalanszor felkerestem „szakmai” segítséget kérni. Mindig örömmel, a legnagyobb kollégái szeretettel igyekezett segíteni. Sosem felejtem el, amikor elvégeztem a kántori képzőt, s friss oklevéllel Kecskemétre érkezvén, elsők között szorította meg a kezem. Szinte látszott rajta az együttérző boldogság. Kecskemétről rövidesen távolabbra kellett mennem a kántori hivatásomban. Néhány év elteltével örömmel fogadtam hírét, hogy Imre kolléga a kecskeméti Nagytemplom főkántor karnagya lett és így kerülhettem az ő egykori helyére, a Barátok templomához, utódjául. Mivel részben közös énekkarunk volt, továbbra is igyekezett mindenben a legtöbb segítséget nyújtani. Nagyra becsült kolléga volt. Kántori hivatását rajongásig szerette, amelynek tetőfokán érezhette magát. Csupa szív emberként természetes kedvességgel, tiszta lelkületével emléke szívünkben örökre megmarad. Betegségében személyesen győződtem meg kiegyensúlyozott nagylelkűségéről. Idézem: „Ha az Úr így rendelkezett, és igy akarja, ám tegye”. Teljesen Isten akaratában mélyült el és szenvedte el betegségében a rá mért terheket. Istennek tetsző, szép hivatásodat, melyet abbahagytál, ezennel megígérjük, tudásod szellemében tovább folytatjuk. Búcsúzunk Imre kolléga Tőled, azzal a hiszemmel, hogy sok önzetlen földi jóságodért, segítőkészségedért, amelyet sokunkért megtettél, most valóban vár Téged fönn az égi bér, s bízom benne, hogy Jézusnál, akihez oly sokszor folyamodtál, most kipihenheted földi szenvedésedet. Hiszem, hogy odafenn egykor újból elsők között szorítod meg a kezem. Imre, Isten veled, nyugodjál békében! Csorba István kántor karnagy Kecskemét, Úrihegy 213. LEVÉLVÁLTÁS i j r.< ■■ i >j A A szolgáltatásokat meg kell űzetni Dán vendégeink voltak Szeretnénk, ha a Petőfi Népében, melynek rendszeres olvasói vagyunk, megjelenhetne ez a levelünk. Április 8. jó néhány bányais diák számára —- így nekünk is — rendhagyó nap volt: délelőtt harmincnyolc fiatal és három tanár érkezett hozzánk a dániai Thisted város gimnáziumából. Ez jó alkalmat kínált a nyelvgyakorlásra is. Angolul beszélgettünk. Körbevezettük őket az iskolában, s néhány perc alatt vidám, fesztelen társalgás alakult ki közöttünk. Talán az azonos életkor, a közös érdeklődési kör és az egymás élete, kultúrája iránti kölcsönös kíváncsiság miatt ereztük úgy, mintha már régi ismerősök lennénk. Szó volt az oktatási rendszerről, a tanulásról, a napi politikáról, a szabadidő eltöltéséről, a zenéről, a sportról. Újdonság volt számunkra, hogy a hagyományos tantárgyak mellett ők szociológiát, ökonómiát és politikai gazdaságtant is tanulnak. Megtudtuk, hogy utazásuk célja: ismereteket szerezni a magyar mezőgazdaságról és — nem utolsósorban — a rendszerváltás utáni, demokratizálódó Magyarországról. Délután városnézés következett, majd a Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetbe látogattunk. Vendégeinknek itt a magyar szőlőtermesztésről beszéltek. Az idő észrevétlenül elszállt, búcsúznunk kellett. De nem végleg! Magyarországi tanulmányútjuk olyan jól sikerült, hogy tanáraink már a két gimnázium közötti cserekapcsolat kialakításán fáradoznak. Reméljük, jövőre viszontlátjuk egymást. Gyalog Viktória Ágnes és Kenyér Erzsébet Bányai Júlia Gimn., Kecskemét Fenyvesi Lászlóné, gamesz-vezető, önkormányzat: — Tetszik nekem a levelezési rovat, valamint az olvasók által beküldött sztorikból készült összeállítás, a belpolitikai részből pedig az önkormányzatokkal kapcsolatos írások mennyisége és minősége. Az is tetszik, hogy hétfőnként dupla a sportírás, de kifogásolom, hogy labdarúgócentrikus, s ezen egy kicsit javítani kellene. Keveset foglalkozik a lap a megye országgyűlési képviselőinek parlamenti tevékenységével. Erről többet szeretnénk tudni. Mindig színes, olvasmányos az utolsó oldal. Lusztig József, Jánoshalma, Bíró Béla u. 59. Kérjük, hogy a Petőfi Népe április 1-jei számában Kollátjuié „ Vincze Aranka aláírással megjelent Én és az IKTV című levélre szíveskedjenek az alábbi észrevételünket közölni lapjukban. A bérlőnk által megfogalmazott állásfoglalás arra enged következtetni, mintha az volna a természetes magatartás, hogy az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét nem, vagy csak részben kellene megfizetni. Azonnali retorzió éri azt a fogyasztót, aki a megadott határidőre a villany- vagy gázszámláját nem egyenlíti ki, a posta kikapcsolja a telefont, ha a számlát nem rendezik, mert a szolgáltatásokat meg kell fizetni. Részünkről hasonló szolgáltatás a lakás bérbeadása, a távfűtés, a használati meleg viz biztosítása. Ezek a szolgáltatások a vállalatnak is dologi kiadásokat jelentenek, mert a fűtéshez szükséges energiáért, a felvonóhoz, a lépcsőházban használatos áramért fizetni kell. Ha ezt nem tennénk, nem kapnánk gázt, villanyt stb., s ezzel a lakások nagy része használhatatlanná válna. Annak érdekében — és ezt belátni nem nehéz —, hogy ez ne történjen meg, mindent el kell követnünk, hogy az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét megkapjuk. Végezetül a magas lakbérrel kapcsolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az itteni, csaknem 3000 Ft havi díjjal szemben egy hasonló méretű és komfortfokozatú lakás szabadpiaci bére többszöröse ennek az összegnek, s ha valaki ott nem fizet, az gyorsan az utcára kerül. Márton Lajos igazgató Kecskeméti IKTV NAPJAINK HUMORÁBÓL — Na, oszt most mennyit mutat az aknában a vízóra? Címünk: Petőfi Népe 6000 Kecskemét. Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRÁKON Lövölde a Gőzhajó utcában? Különös pár bukkant fel körülbelül egy hónapja a kecskeméti Gőzhajó utcában. Az egy korosabb és egy nála jóval fiatalabb férfiből álló légfegyveres kettős, főleg a kora reggeli és az esti órákban, kegyetlen módon pusztítja a környék madarait. Útvonalukat lelőtt gerlék, feketerigók, verebek tetemei jelzik. De nem kímélik a macskákat, sőt az épp gazdájukkal sétáló kutyákat sem. Április 6-án, reggel hat óra tájban Kovács Lászlóné sétáltatta kutyáját, amikor egy közeli szemeteskukáról visszapattanó légfegyverlövedék eltörte állata lábát. A lövöldözők elszántságát bizonyítja, hogy mozgó célpont híján, a lépcsőházak ablaküvegeit tekintik céltáblának, mint tették ezt legutóbbi, április 8-ai akciójuk során is. Az utca lakói kétségbeesett kéréssel fordultak hozzánk, tegyük közzé panaszukat, s egyben szólítsák fel a garázda lövöldözőket: keressenek más, esetleg a városon kívüli területet, eme veszélyes szenvedélyük levezetésére. sz — a — Hiányzik a lapunk Piros Tibor Tiszaalpárról, az Esze Tamás utca 20. szám alól a Petőfi Népe miatt panaszkodott. No, nem a tartalmával volt baja, hanem az újság oly- kori hiányával. Elmondása szerint, furcsa módon, havonként előfordul egyszer-kétszer, hogy nem kapja meg lapunkat. Áz előző hónapban, megtudta, 13- mal kevesebb Petőfi Népe érkezett Tiszaalpárra a kelleténél. Vele együtt sajnáljuk az ilyen eseteket, s ezúttal is kérjük olvasónk — olvasóink — nevében a postaterjesztést, jobban ügyeljenek az újság terjesztésére. Az igazi Hatos nem írt levelet Április 8-ai lapszámunkban, ezen az oldalon közöltük Hatos István, Kecskemét, Pozsonyi u. 22. szám alatti lakos hozzászólását az április 1-jén megjelent, Ez nem gilisztaügy, hanem osztrák biztosítás című levélhez. A fenti cimen alatt lakó Hatos István felkereste szerkesztőségünket, s legnagyobb meglepetésünkre tiltakozott: — En nem írtam semmiféle levelet. Állítását írásmintával is igazolta. Kérdés, ki írt a nevében? Szeretnénk találkozni azzal a másik (lehet, hogy nem létező?) Hatos Istvánnal, aki a szórakozásnak ezt az eléggé el nem ítélhető módját választotta. Várjuk jelentkezését... r — m — Az oldalt összeállította: Rapi Miklós Lapvélemények Jánoshalmáról
