Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
8. oldal, 1992. április 15. MEGYEI KORKÉP HOLDBÉLI TÁJ A KISKUNSÁGBAN Bővíthetik-e a zsanai iszaptározót? Az olajkutak fúrása során használt iszap — a vonatkozó hatósági előírások szerint — a környezetre veszélyes anyagnak minősül még ma is. Felhasználás utáni tárolása tehát szigorú előírások szerint kell hogy történjen. Szerepe a fúrás során az, hogy nyomást gyakoroljon a lyuk oldalára, s ezáltal megakadályozza annak beomlását, valamint hogy cirkulációja által a felszínre hozza a kifúrt kőzettörmeléket. Az iszap ma már nem veszélyes a környezetre — állítják az olajipari szakemberek — sőt, növeli a föld termőképességét. Hogy veszélyesnek minősül, annak csak a lassan működő bürokrácia az oka. A régebben alkalmazott technológiák során kevertek a fúrási iszaphoz nehézfémet (krómot), s ezért minősült veszélyesnek. Ma már nincs az iszapban nehézfém, de az anyag környezetvédelmi átsorolása még nem történt meg. A Kiskunságban felhasznált fúrási iszap befogadására a közelmúltban (1988-ban) Zsana község határában építettek ki egy földgatakkal körülvett tárolót, amit azóta egyszer már bővítettek. A Rotary Fúrási Kft. ismét bővíteni szeretne, mivel a tároló szinte teljesen megtelt. A zsanai önkormányzat azonban nem járult ehhez hozzá. Lapunk megkérdezte az ügyben érintettek véleményét. A tározó Kiskunhalas, Harkakö- töny, Kiskunmajsa és Zsana határainak találkozási pontjánál fekszik, néhány száz méternyire megtalálható mindegyik település közigazgatási területe. Péter László zsanai gazda: A Kiskunhalasi Vörös Szikra Téeszből bérelek én itt területet. Elkezdem felszántani, amikor látom, hogy a földemen az olajosok kutat fúrnak. Mi ez? — kérdezem. Hát az, felelik, hogy ez az ő területük. Kérem, itt elképeszt» -dolgok történt»k, s csak« a Vörös Szikra járt jól. Odaadták a területemet az olajosoknak, úgy, hogy nekem nem is szóltak. Itt kérem semmibe veszik az embert. El- dózeroltak egy szép homokbuckát is. Pedig agyagot kellett volna a tároló aljára rakni, hogy vízzáró legyen. Először valahonnan messziről hozták, az valóban agyag is volt, de amikor bővítették, csak barna homokot szórtak az aljára. Még a sofőrök is nevették: nahát, ez lesz a vízzáró réteg? Haha. Én azt szeretném, ha a tárolót nem bővítenék, hanem megszüntetnék. Hideg Imre, a Kiskunhalas, Alsószállás 304-es számú tanya tulajdonosa szintén csak néhány száz méterre lakik a tárolótól: Rossz a víz a kutamban, de azt állítják, hogy nem a tárolótól van. (Mutatja az 1992. november 7-én kelt vizsgálati jegyzőkönyvet. „Nehézfémszennyeződés az ivóvízből jelenleg nem mutatható ki. Dr. Stuhl Éva tisztiorvos”.) Szép nyugodtan éltünk itt mi a tanyavilágban, de felfordult minden, amikor elkezdték a földmunkákat. Zaj, por, piszok, dömperek zúgtak egész nap. Nem kérünk belőlük. Amikor a két tárolót összeszakították, nem szigetelték el a válaszfal alját. Járhatatlanná tették az utat, a Cseri-tanyát nem lehetett megközelíteni. Ha megkérdeznék itt a szomszédban Ádám gazdát, ugyanezt mondaná. Nekem azt ígérték, hogy papírt adnak róla: bármikor bemehetek ellenőrizni, meg ha valamelyik ko9 Holdbéli táj a Kiskunságban. A tározó közepe. A földgátak építése hatalmas munka, nem szívesen viselik el a környékbeliek. A környezetvédelmi hatóság a közeli tanyák miatt nem engedélyezi a bővítést. esi szórja az iszapot, felírhatom a rendszámát. Semmi se lett belőle. Most már nem bánom, hogy itt vannak, de több tároló ne épüljön. Dr. Király Dezső, a leginkább érintett község, Harkakötöny jegyzője: A tároló valamikor csak átmeneti tárolónak épült, de ezzel is úgy leszünk, mint a szovjet csapatokkal. Ideiglenesen ittmarad, s egyre nagyobb lesz. Mi viseljük a tarozó minden hátrányát, a gépek a mi utunkat rongálják. Mivel a mi területünkön van az oda vezető út, előírtuk, hogy 10 tonnásnál nagyobb gépkocsi nem mehet rajta, így védekezhetünk. Az út menti zártkertek elértéktelenedtek. Azt ígérték, hogy az agyagot a mi területünkről fogják bányászni, mert van, de messziről hozták, nem a mi lakosainknak munkát adva. Kérnek bennünket, hogy gyakoroljunk nyomást a zsanai önkormányzatra az engedély érdekében. Mi erre azt mondjuk, hogy ve• Szántani akartam, de elkergettek a földemről. Kutat fúrtak — mutatja Péter László. (Fotók: Walter Péter és Bálái F. István) lünk lehet üzletet kötni. Mi viseljük a tározó minden hátrányát, s ugyanakkor az olajipartól semmi anyagi segítséget ne kapjunk? Úgy a dolog nem megy. Katona János olajmérnök, a Rotary Kft. kiskunmajsai üzemének vezetője: Mi a megegyezésre törekszünk, szeretnénk, ha bővíthetnénk a tárolót, mert ellenkező esetben az év végén nem fúrhatunk tovább. A fúrási iszap már nem veszélyes a környezetre, mert már nem tartalmaz krómot. Már amikor ebbe a tárolóba kezdtük az iszapot hordani, akkor is olyan iszapot használtunk, mint most, a zsanai iszap tehát nem veszélyes a környezetre. (Mutatja a zalaegerszegi Növény- és Talajvédelmi Szolgálat jelentését: „Az egyéves kísérleti megfigyelés alapján a megvizsgált fúrási iszap szántóföldi elhelyezésének nem látjuk akadályát.”) Ez a fúrási iszap például kálisót tartalmaz, bentoni- tot, ami egy közönséges agyagásvány, CMC-t, ami ugye a tapétaragasztó, s lúgokat a savas furadék közömbösítésére. Jót tesz a termőföldnek, de még nem sikerült átminősíttetni. Én együttérzek a környékbeliekkel, meg is hosszabbítottuk és kijavítottuk az általunk megrongált utat. A környékbelieket bármikor beengedjük, hogy ellenőrizhessék a tárolót. Ha valamilyen adminisztratív mulasztás volt ebben a kérdésben, akkor azt pótoljuk. Arra számítunk, hogy a kedélyek megnyugszanak, s bővíthetjük a tárolót. Az ellenőrzőkutak azt mutatják, hogy nincs környezet- szennyezés. Nacsa István zsanai polgármester: Mi akkor engedélyezzük a bővítést, ha a környezetvédelmi hatóság is hozzájárni. Ők nem engedik, mert ezerméteres védőtávolságon belül lakóházak vannak. A Petőfi Népe figyelemmel kíséri a fejleményeket, s a tározó bővítési kísérletének további alakulásáról tájékoztatjuk olvasóinkat. Bálái F. István Hol a határ? Ma már mindegyik, magára valamit is adó benzinkútnál kapható az a csodálatos találmány, mely egy darab tömlőből és a végére szerelt golyós szerkezetből áll. Az elmés szerkentyű működése roppant egyszerű: a szerelvényezett részt bele kell dugni bármilyen folyadékba, meg- rázogatjuk, és vákuum, illetve szívóhatás keletkezvén a szabad oldalon megindul a folyadék. Lehet vele boroshordót csapolni vagy kannából gépkocsit tankolni, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Szűkös időben ez utóbbit magam is kipróbáltam — sikerrel— és nem kellett hozzá nagy fantázia; rájöttem, a műveletet visszafelé is meg lehet csinálni. Mármint autóból a kannába. Már a benzinnek is van feketepiaca. 50forintért árulják literjét sehol sem bejegyzett kereskedők. Nos, némi utánajárással sikerült e titokrólfellebbente- nem a fátylat. Elkeli menni, csaknem üres tartállyal, Jugoszláviába tankolni, aztán visszaszaladni és a fentebb már említett csövecske segítségével üríteni. Ezt menetrendszerűen — napjában akár többször is—meg lehet ismételni, egészen addig, míg valamelyik határon szolgálatot teljesítő közegnek fel nem tűnik. Akkor lehet némi kutatás, turkálás, de — mivel nincs is — nem találnak semmit : szabad az út. Melyik vámosnakjutna eszébe megnézni: kifelé az egyik, befelé a másik irányba akad ki a szint- jelző mutatója. Különben sem tiltja egyik ország törvénye sem az üzemanyag-vásárlást. Az ottani, sötétnek nevezett piacon köztudott: az infláció nem ismer határt. Jelenlegi—nem hivatalos — árfolyamon egy forint 8,50, egy márka 450 dinárt ér. A szuper literje pedig 119! Tessék számolni, a leckét feladtam, az egyenlet minden adata ismerős! Még az is, hogy nálunk hamarosan 65 forint lesz ugyanez. Lehet, hogy ők mégnemjöttek rá olyan trükkökre, mint útalap, adó, biztosítás meg hasonlók ? Vagy a jó öreg Ad- ria-vezetéket csapolják? S. G. Bajainak vallom magam, bár ezt nem könnyű kiérdemelni Széli Péter a Bereczki Máté Kertészeti Gépész, Szőlő- és Gyümölcs- termesztő Szakközépiskola igazgatója, önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. — Mi indította a pedagóguspályára, hogyan jutott el a szenátori székig? — Születésemtől kezdve pedagógus légkörben nőttem fel, édesanyám tanítónő volt. Az iskola mellett laktunk, így az életem részévé vált a pedagóguspálya. Láttam, hogy mennyi örömmel, ugyanakkor lemondással jár, ezért egészen érettségiig tiltakoztam, nem akartam tanár lenni. Aztán mégis a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, majd a JATE-e biológia—kémia szakára jártam. A pályámat egy tiszántúli kis faluban kezdtem, ott találkoztam feleségemmel. 1975-ben kerültem Bajára. Könnyű volt megszeretni a várost, sajátos hangulata miatt. Bajainak vallom magam, bár ezt nem köny• Széli Péter nyű kiérdemelni. A Bereczki Máté Szakközépiskolában lettem kollégiumi nevelő, később pedig tanár. 1987-ben a nevelőtestület választott igazgatóvá. Ez volt az első vezető ciklusom, idén jár le a mandátumom. A választáskor bekerültem a képviselő-testületbe, a kulturális bizottság elnöke lettem, munkámat az első pillanattól fogva nagyon komolyan vettem. Baja diákváros, elsődlegesen ezt kell figyelembe venni, és ezt a jellegét kell megtartani. —Képviselő úr, ön elfoglalt ember, mit szól ehhez a családja, mivel szeretne többet foglalkozni, ha lenne rá ideje? — Igen, ez sokféle megbízatás lekötöttséget jelent, a feleségem először „berzenkedett”, de aztán beletörődött, hogy általában késő este érek haza. Szerencsére a gyerekeink már nem kicsik, sokat segítenek. A lányom 19 éves, felvételire készül, a fiam 13 éves. A szabadidőm kevés, nagyon szeretnék sokkal többet olvasni. Mostanában csak a testületi ülések anyagaira és pedagógiai szak- irodalomra van időm. A fizikai kondíciómra megpróbálok figyelni. Diákkoromban aktívan sportoltam, nem szeretném abbahagyni, a kollégákkal focizni és úszni járok. Kevés szabadidőmet úgy próbálom beosztani, hogy azért mindenre jusson idő- — hoff — MEGKÉRDEZTÜK A HALASI ALPOLGÁRMESTERT Miért szűnt meg a képviselő munkaviszonya? Megjelent a helyi lapban egy rövid hír Halason, amely szerint az ön- kormányzat egyik képviselőjének létrehoztak egy állást havi hatezer forintos díjazásért, a gyermekélelmezés, a napközis konyhák felügyelője címén. Értesülésünk szerint az önkormányzati bizottság elé most került az eset, s azon melegében meg is szüntették ezt a munkaviszonyt. Vass Benő alpolgármestertől, az ön- kormányzati bizottság tagjától érdeklődtünk, miért szűnt meg ilyen hirtelen ez a januárban kötött szerződés. — Meggyőződésem, hogy erre a tevékenységre szükség van — mondta az alpolgármester—hiszen azért is hoztuk létre ezt az állást, mert rengeteg panasz érkezik naponta a hivatalhoz, a gyermekélelmezés ügyében. A pénzügyi ellenőrző csoport foglalkozik a panaszok kivizsgálásával, de igazából ezt rendszeresen ellenőrizni kellene. Hogy most mégis felbontottuk ezt a szerződést, annak az az oka, hogy a képviselőnk esetében összeférhetetlenség lépett fel, ugyanis ő két bizottságnak is a tagja, s így nem lehetett volna alkalmaznunk. Annak idején ez elkerülte a figyelmünket. Most a bizottság felszólította a képviselőt, válasszon, melyik megbízatásáról mond le, s így bontottuk fel a vele kötött szerződést. — Igaz, hogy ebben a munka- szerződésben az szerepelt, hogy havi húsz órát, azaz két és fél napot kell dolgoznia a hatezer forintos díjazásért? — Igen. De ez minden nyugdíjas alkalmazottunk esetében ugyanígy van. Tehát semmi kivételt nem tettünk, csak a kialakult gyakorlatot alkalmaztuk. Hova menjenek a bajai fiatalok szórakozni? Több szülő felhívta szerkesztőségünket: mi igaz abból a hírből, hogy bezárják a Let’s go diszkót? Hova fognak menni a bajai fiatalok, a városban kevés a szórakozási lehetőség, jelenleg ez az egyetlen zenés-táncos hely működik. A szülők rettegnek attól, hogy gyermekeik elmennek vidékre táncolni. Sajnos egyre több a péntek- szombat éjszakai tragédia. Megyénkben az utóbbi hetekben több fiatal vesztette életét az éjszakai kiruccanás után az országutakon. Mint korábban hírül adtuk, a bajai helyőrségi művelődési házban diszkót üzemeltető Hangár Kft.-nek a ház fenntartója, a Mészáros Lázár Gépesített Lövész- dandár parancsnoka, június 15-ei hatállyal felmondta a szerződést. Indoklásként hivatkozik a rendőrségre, polgármesteri hivatalba érkezett beszüntetést kérő levelekre, melyekben a környék lakói kifogásolják az éjszaka randalírozó fiatalok viselkedését. Utánajártunk s kiderült, egyetlen levél érkezett a polgármesteri hivatalba: a diszkó melletti közvetlen szomszédok intéztek levelet a rendőrséghez, amelyben kérik, hogy a diszkó elé helyezzenek el megállni tilos táblát. A táblát már másnap kirakták. A rendőrség megerősítette azt a tényt, hogy a fiatalok valóban botrányosan viselkednek, de mi lesz akkor, ha sehova nem tudnak hét végén elmenni!? Juhász János, a Hangár Kft. ügyvezetője elmondta, hogy egy éve a honvédség megkereste és felajánlotta neki ezt a lehetőséget, rossz gazdasági helyzetükre hivatkozva. Komoly anyagi befektetéseket végzett a Hangár Kft., belső épitésszel konzultálva gyakorlatilag az egész épületet rendbehozatták. Juhász úr egy biztos, hosszú távú szerződés tudatában vágott bele a vállalkozásba. Bízik abban, hogy a parancsnok megváltoztatja elhatározását, szerinte semmi értelme, hogy jogi síkra terelődjön az ügy. Addig is a fiatalok hétvégénként eljárnak a Let’s go-ba, kevesebben ülnek be az autóba, a szülők viszonylag nyugodtabban alhatnak. Nothoff Ingrid — h — Rövidesen eldől a Baja Hangja sorsa 9 A különleges mérőkocsi a hozzá tartozó antennával a Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság tulajdona. A bajai Szentháromság térre települve mérik a szakemberek a Baja Hangja — a frekvenciamoratórium alatt illegálisan, Marton Péter ügyvezető igazgató szerint legálisan működő — rádió műszaki paramétereit. Mint mondják, hamarosan eldől, lesz-e Bajának saját városi rádiója vagy sem. Hogy igény van rá, az bizonyos. Kép és szöveg: Gál Zoltán.