Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

8. oldal, 1992. április 15. MEGYEI KORKÉP HOLDBÉLI TÁJ A KISKUNSÁGBAN Bővíthetik-e a zsanai iszaptározót? Az olajkutak fúrása során hasz­nált iszap — a vonatkozó hatósági előírások szerint — a környezetre veszélyes anyagnak minősül még ma is. Felhasználás utáni tárolása tehát szigorú előírások szerint kell hogy történjen. Szerepe a fúrás során az, hogy nyomást gyakoroljon a lyuk oldalára, s ezáltal megakadályozza annak beomlását, valamint hogy cir­kulációja által a felszínre hozza a kifúrt kőzettörmeléket. Az iszap ma már nem veszélyes a környezetre — állítják az olajipari szakemberek — sőt, növeli a föld termőképességét. Hogy veszélyes­nek minősül, annak csak a lassan működő bürokrácia az oka. A ré­gebben alkalmazott technológiák során kevertek a fúrási iszaphoz ne­hézfémet (krómot), s ezért minősült veszélyesnek. Ma már nincs az iszapban nehézfém, de az anyag kör­nyezetvédelmi átsorolása még nem történt meg. A Kiskunságban felhasznált fúrá­si iszap befogadására a közelmúlt­ban (1988-ban) Zsana község hatá­rában építettek ki egy földgatakkal körülvett tárolót, amit azóta egyszer már bővítettek. A Rotary Fúrási Kft. ismét bővíteni szeretne, mivel a tároló szinte teljesen megtelt. A zsa­nai önkormányzat azonban nem já­rult ehhez hozzá. Lapunk megkér­dezte az ügyben érintettek vélemé­nyét. A tározó Kiskunhalas, Harkakö- töny, Kiskunmajsa és Zsana határa­inak találkozási pontjánál fekszik, néhány száz méternyire megtalálha­tó mindegyik település közigazgatási területe. Péter László zsanai gazda: A Kis­kunhalasi Vörös Szikra Téeszből bé­relek én itt területet. Elkezdem fel­szántani, amikor látom, hogy a föl­demen az olajosok kutat fúrnak. Mi ez? — kérdezem. Hát az, felelik, hogy ez az ő területük. Kérem, itt elképeszt» -dolgok történt»k, s csak« a Vörös Szikra járt jól. Odaadták a területemet az olajosoknak, úgy, hogy nekem nem is szóltak. Itt ké­rem semmibe veszik az embert. El- dózeroltak egy szép homokbuckát is. Pedig agyagot kellett volna a tá­roló aljára rakni, hogy vízzáró le­gyen. Először valahonnan messziről hozták, az valóban agyag is volt, de amikor bővítették, csak barna ho­mokot szórtak az aljára. Még a sofő­rök is nevették: nahát, ez lesz a vízzá­ró réteg? Haha. Én azt szeretném, ha a tárolót nem bővítenék, hanem megszüntetnék. Hideg Imre, a Kiskunhalas, Al­sószállás 304-es számú tanya tulaj­donosa szintén csak néhány száz méterre lakik a tárolótól: Rossz a víz a kutamban, de azt állítják, hogy nem a tárolótól van. (Mutatja az 1992. november 7-én kelt vizsgá­lati jegyzőkönyvet. „Nehézfém­szennyeződés az ivóvízből jelenleg nem mutatható ki. Dr. Stuhl Éva tisztiorvos”.) Szép nyugodtan él­tünk itt mi a tanyavilágban, de fel­fordult minden, amikor elkezdték a földmunkákat. Zaj, por, piszok, dömperek zúgtak egész nap. Nem kérünk belőlük. Amikor a két táro­lót összeszakították, nem szigetel­ték el a válaszfal alját. Járhatatlan­ná tették az utat, a Cseri-tanyát nem lehetett megközelíteni. Ha megkérdeznék itt a szomszédban Ádám gazdát, ugyanezt mondaná. Nekem azt ígérték, hogy papírt ad­nak róla: bármikor bemehetek el­lenőrizni, meg ha valamelyik ko­9 Holdbéli táj a Kiskunságban. A tározó közepe. A földgátak építése hatalmas munka, nem szívesen viselik el a környék­beliek. A környezetvédelmi hatóság a közeli tanyák miatt nem engedélyezi a bővítést. esi szórja az iszapot, felírhatom a rendszámát. Semmi se lett belőle. Most már nem bánom, hogy itt vannak, de több tároló ne épüljön. Dr. Király Dezső, a leginkább érintett község, Harkakötöny jegy­zője: A tároló valamikor csak át­meneti tárolónak épült, de ezzel is úgy leszünk, mint a szovjet csapa­tokkal. Ideiglenesen ittmarad, s egyre nagyobb lesz. Mi viseljük a tarozó minden hátrányát, a gépek a mi utunkat rongálják. Mivel a mi területünkön van az oda vezető út, előírtuk, hogy 10 tonnásnál na­gyobb gépkocsi nem mehet rajta, így védekezhetünk. Az út menti zártkertek elértéktelenedtek. Azt ígérték, hogy az agyagot a mi terü­letünkről fogják bányászni, mert van, de messziről hozták, nem a mi lakosainknak munkát adva. Kér­nek bennünket, hogy gyakorol­junk nyomást a zsanai önkor­mányzatra az engedély érdekében. Mi erre azt mondjuk, hogy ve­• Szántani akartam, de elkergettek a földemről. Kutat fúrtak — mutatja Péter László. (Fotók: Walter Péter és Bálái F. István) lünk lehet üzletet kötni. Mi viseljük a tározó minden hátrányát, s ugyanakkor az olajipartól semmi anyagi segítséget ne kapjunk? Úgy a dolog nem megy. Katona János olajmérnök, a Ro­tary Kft. kiskunmajsai üzemének vezetője: Mi a megegyezésre törek­szünk, szeretnénk, ha bővíthetnénk a tárolót, mert ellenkező esetben az év végén nem fúrhatunk tovább. A fúrási iszap már nem veszélyes a környezetre, mert már nem tartal­maz krómot. Már amikor ebbe a tárolóba kezdtük az iszapot horda­ni, akkor is olyan iszapot használ­tunk, mint most, a zsanai iszap te­hát nem veszélyes a környezetre. (Mutatja a zalaegerszegi Növény- és Talajvédelmi Szolgálat jelentését: „Az egyéves kísérleti megfigyelés alapján a megvizsgált fúrási iszap szántóföldi elhelyezésének nem lát­juk akadályát.”) Ez a fúrási iszap például kálisót tartalmaz, bentoni- tot, ami egy közönséges agyagás­vány, CMC-t, ami ugye a tapétara­gasztó, s lúgokat a savas furadék közömbösítésére. Jót tesz a termő­földnek, de még nem sikerült átmi­nősíttetni. Én együttérzek a kör­nyékbeliekkel, meg is hosszabbítot­tuk és kijavítottuk az általunk meg­rongált utat. A környékbelieket bármikor beengedjük, hogy ellenő­rizhessék a tárolót. Ha valamilyen adminisztratív mulasztás volt eb­ben a kérdésben, akkor azt pótol­juk. Arra számítunk, hogy a kedé­lyek megnyugszanak, s bővíthetjük a tárolót. Az ellenőrzőkutak azt mutatják, hogy nincs környezet- szennyezés. Nacsa István zsanai polgármes­ter: Mi akkor engedélyezzük a bő­vítést, ha a környezetvédelmi ható­ság is hozzájárni. Ők nem engedik, mert ezerméteres védőtávolságon belül lakóházak vannak. A Petőfi Népe figyelemmel kíséri a fejleményeket, s a tározó bővítési kísérletének további alakulásáról tájékoztatjuk olvasóinkat. Bálái F. István Hol a határ? Ma már mindegyik, magára valamit is adó benzinkút­nál kapható az a csodálatos találmány, mely egy darab tömlőből és a végére szerelt golyós szerkezetből áll. Az el­més szerkentyű működése roppant egyszerű: a szerelvé­nyezett részt bele kell dugni bármilyen folyadékba, meg- rázogatjuk, és vákuum, illetve szívóhatás keletkezvén a szabad oldalon megindul a folyadék. Lehet vele boroshor­dót csapolni vagy kannából gépkocsit tankolni, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Szűkös időben ez utóbbit magam is kipróbáltam — si­kerrel— és nem kellett hozzá nagy fantázia; rájöttem, a műveletet visszafelé is meg lehet csinálni. Mármint autó­ból a kannába. Már a benzinnek is van feketepiaca. 50forintért árulják literjét sehol sem bejegyzett kereskedők. Nos, némi utánajárással sikerült e titokrólfellebbente- nem a fátylat. Elkeli menni, csaknem üres tartállyal, Ju­goszláviába tankolni, aztán visszaszaladni és a fentebb már említett csövecske segítségével üríteni. Ezt menet­rendszerűen — napjában akár többször is—meg lehet is­mételni, egészen addig, míg valamelyik határon szolgála­tot teljesítő közegnek fel nem tűnik. Akkor lehet némi ku­tatás, turkálás, de — mivel nincs is — nem találnak sem­mit : szabad az út. Melyik vámosnakjutna eszébe megnéz­ni: kifelé az egyik, befelé a másik irányba akad ki a szint- jelző mutatója. Különben sem tiltja egyik ország törvénye sem az üzemanyag-vásárlást. Az ottani, sötétnek nevezett piacon köztudott: az inflá­ció nem ismer határt. Jelenlegi—nem hivatalos — árfo­lyamon egy forint 8,50, egy márka 450 dinárt ér. A szuper literje pedig 119! Tessék számolni, a leckét feladtam, az egyenlet minden adata ismerős! Még az is, hogy nálunk hamarosan 65 fo­rint lesz ugyanez. Lehet, hogy ők mégnemjöttek rá olyan trükkökre, mint útalap, adó, biztosítás meg hasonlók ? Vagy a jó öreg Ad- ria-vezetéket csapolják? S. G. Bajainak vallom magam, bár ezt nem könnyű kiérdemelni Széli Péter a Bereczki Máté Ker­tészeti Gépész, Szőlő- és Gyümölcs- termesztő Szakközépiskola igazga­tója, önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. — Mi indította a pedagóguspá­lyára, hogyan jutott el a szenátori székig? — Születésemtől kezdve pedagó­gus légkörben nőttem fel, édes­anyám tanítónő volt. Az iskola mellett laktunk, így az életem részé­vé vált a pedagóguspálya. Láttam, hogy mennyi örömmel, ugyanak­kor lemondással jár, ezért egészen érettségiig tiltakoztam, nem akar­tam tanár lenni. Aztán mégis a Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskolá­ra, majd a JATE-e biológia—kémia szakára jártam. A pályámat egy ti­szántúli kis faluban kezdtem, ott találkoztam feleségemmel. 1975-ben kerültem Bajára. Könnyű volt megszeretni a várost, sajátos hangulata miatt. Bajainak vallom magam, bár ezt nem köny­• Széli Péter nyű kiérdemelni. A Bereczki Máté Szakközépiskolában lettem kollégi­umi nevelő, később pedig tanár. 1987-ben a nevelőtestület választott igazgatóvá. Ez volt az első vezető ciklusom, idén jár le a mandátu­mom. A választáskor bekerültem a képviselő-testületbe, a kulturális bi­zottság elnöke lettem, munkámat az első pillanattól fogva nagyon ko­molyan vettem. Baja diákváros, el­sődlegesen ezt kell figyelembe venni, és ezt a jellegét kell megtartani. —Képviselő úr, ön elfoglalt ember, mit szól ehhez a családja, mivel sze­retne többet foglalkozni, ha lenne rá ideje? — Igen, ez sokféle megbízatás le­kötöttséget jelent, a feleségem elő­ször „berzenkedett”, de aztán bele­törődött, hogy általában késő este érek haza. Szerencsére a gyerekeink már nem kicsik, sokat segítenek. A lányom 19 éves, felvételire készül, a fiam 13 éves. A szabadidőm kevés, nagyon szeretnék sokkal többet ol­vasni. Mostanában csak a testületi ülések anyagaira és pedagógiai szak- irodalomra van időm. A fizikai kon­díciómra megpróbálok figyelni. Di­ákkoromban aktívan sportoltam, nem szeretném abbahagyni, a kollé­gákkal focizni és úszni járok. Kevés szabadidőmet úgy próbálom beosz­tani, hogy azért mindenre jusson idő- — hoff — MEGKÉRDEZTÜK A HALASI ALPOLGÁRMESTERT Miért szűnt meg a képviselő munkaviszonya? Megjelent a helyi lapban egy rö­vid hír Halason, amely szerint az ön- kormányzat egyik képviselőjének létrehoztak egy állást havi hatezer forintos díjazásért, a gyermekélel­mezés, a napközis konyhák felügye­lője címén. Értesülésünk szerint az önkor­mányzati bizottság elé most került az eset, s azon melegében meg is szüntették ezt a munkaviszonyt. Vass Benő alpolgármestertől, az ön- kormányzati bizottság tagjától ér­deklődtünk, miért szűnt meg ilyen hirtelen ez a januárban kötött szer­ződés. — Meggyőződésem, hogy erre a tevékenységre szükség van — mondta az alpolgármester—hiszen azért is hoztuk létre ezt az állást, mert rengeteg panasz érkezik na­ponta a hivatalhoz, a gyermekélel­mezés ügyében. A pénzügyi ellen­őrző csoport foglalkozik a panaszok kivizsgálásával, de igazából ezt rendszeresen ellenőrizni kellene. Hogy most mégis felbontottuk ezt a szerződést, annak az az oka, hogy a képviselőnk esetében összeférhetet­lenség lépett fel, ugyanis ő két bizott­ságnak is a tagja, s így nem lehetett volna alkalmaznunk. Annak idején ez elkerülte a figyelmünket. Most a bizottság felszólította a képviselőt, válasszon, melyik megbízatásáról mond le, s így bontottuk fel a vele kö­tött szerződést. — Igaz, hogy ebben a munka- szerződésben az szerepelt, hogy ha­vi húsz órát, azaz két és fél napot kell dolgoznia a hatezer forintos dí­jazásért? — Igen. De ez minden nyugdíjas alkalmazottunk esetében ugyanígy van. Tehát semmi kivételt nem tet­tünk, csak a kialakult gyakorlatot alkalmaztuk. Hova menjenek a bajai fiatalok szórakozni? Több szülő felhívta szerkesztő­ségünket: mi igaz abból a hírből, hogy bezárják a Let’s go diszkót? Hova fognak menni a bajai fiata­lok, a városban kevés a szórakozá­si lehetőség, jelenleg ez az egyetlen zenés-táncos hely működik. A szü­lők rettegnek attól, hogy gyerme­keik elmennek vidékre táncolni. Sajnos egyre több a péntek- szombat éjszakai tragédia. Me­gyénkben az utóbbi hetekben több fiatal vesztette életét az éjszakai kiruccanás után az országutakon. Mint korábban hírül adtuk, a bajai helyőrségi művelődési ház­ban diszkót üzemeltető Hangár Kft.-nek a ház fenntartója, a Mé­száros Lázár Gépesített Lövész- dandár parancsnoka, június 15-ei hatállyal felmondta a szerződést. Indoklásként hivatkozik a rendőr­ségre, polgármesteri hivatalba ér­kezett beszüntetést kérő levelekre, melyekben a környék lakói kifogá­solják az éjszaka randalírozó fiata­lok viselkedését. Utánajártunk s kiderült, egyetlen levél érkezett a polgármesteri hivatalba: a diszkó melletti közvetlen szomszédok in­téztek levelet a rendőrséghez, amelyben kérik, hogy a diszkó elé helyezzenek el megállni tilos táb­lát. A táblát már másnap kirakták. A rendőrség megerősítette azt a tényt, hogy a fiatalok valóban bot­rányosan viselkednek, de mi lesz akkor, ha sehova nem tudnak hét végén elmenni!? Juhász János, a Hangár Kft. ügyvezetője elmondta, hogy egy éve a honvédség megkereste és fel­ajánlotta neki ezt a lehetőséget, rossz gazdasági helyzetükre hivat­kozva. Komoly anyagi befekteté­seket végzett a Hangár Kft., belső épitésszel konzultálva gyakorlati­lag az egész épületet rendbehozat­ták. Juhász úr egy biztos, hosszú távú szerződés tudatában vágott bele a vállalkozásba. Bízik abban, hogy a parancsnok megváltoztatja elhatározását, szerinte semmi ér­telme, hogy jogi síkra terelődjön az ügy. Addig is a fiatalok hétvégénként eljárnak a Let’s go-ba, kevesebben ülnek be az autóba, a szülők vi­szonylag nyugodtabban alhatnak. Nothoff Ingrid — h — Rövidesen eldől a Baja Hangja sorsa 9 A különleges mérőkocsi a hozzá tartozó antennával a Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság tulajdona. A bajai Szentháromság térre települve mérik a szakemberek a Baja Hangja — a frekvenciamoratórium alatt illegálisan, Marton Péter ügyvezető igazgató szerint legálisan működő — rádió műszaki paramétereit. Mint mondják, hamarosan eldől, lesz-e Bajának saját városi rádiója vagy sem. Hogy igény van rá, az bizonyos. Kép és szöveg: Gál Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents