Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. április 14., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A pénzlátó ember Hétgyerekes tázlári parasztcsaládban született Sepsi László. Laka­tosszakmát tanul. Tizenöt évig kisiparos a falujában, vaskerítéseket, önitatókat készít. Áttér a takarmánykereskedésre, majd az állattartás hanyatlásának első jelére ismét vált: vendéglős lesz. Tavaly augusztus­ban újból lép, ezúttal a dohánykereskedést célozza meg. Jelenleg aligha van a megyében még egy ember, aki annyit keresne, mint ő. Negyvenkét éves korára a kialakulóban lévő magyar vállalkozói réteg markáns képviselője. — Azt mondtam magamban: vagy meggazdagszok vagy megdög- lök, de szegény ember nem leszek! — emlékezik a nehéz életkezdésre Sepsi László. — Már fiatal srác ko­romban-is mindig spekuláltam, mi­ből lehetne pénzt csinálni. Tizenki­lenc éves koromban kisiparos let­tem. Iszonyatosan nehéz leckét kap­tam az élet egyetemén. Eddig sike­rült megoldanom minden feladatot. Sepsi úr tavaly, az állam dohány­monopóliumának megszűnésekor azonnal fölvette a kapcsolatot a nyugati cégek által megvásárolt ha­zai dohánygyárakkal. Mivel kellő vagyoni fedezetet tudott fölmutatni fizetőképessége alátámasztására, üzlet lett a kezdeményezésből. Az­tán azt is bebizonyította partnerei­nek, hogy ismeri a nyugati játéksza­bályokat, vagyis tudja, a fizetés nap­ját sosem szabad komolytalanul venni. Aki pontosan fizet a megvett áruért — az jó üzletfél. Ilyennek bi­zonyult Sepsi László, akinek szerte az országban huszonhét dohány- nagyk eres kedése Van, kéttucatnyi teherautója mozgatja a füstölniva­lót. A dohánygyáraktól vesz, a kis­kereskedőknek elad, kettő és fél, há­rom százalékos árréssel. A havi for­galma elérte az egymilliárd forintot, de ez még nem a csúcs, újabb cégek­kel tárgyal s újabb üzletfelek jelent­keznek nála. — Sepsi úr, honnan vette ezt az öt­letet? — Nem akarok dicsekedni, de a huszonhárom éves vállalkozói ta­pasztalatom révén, van némi rálátá­som a kereskedelemre is. Akármerre nézek, a mai magyar gazdasági élet­ben, mindenfelé hihetetlenül nagy pénzeket látok. És a jó lehetőségeket bűn lenne kihagyni. — De hiszen ön még csak nem is kereskedő! — Üzletember vagyok, és ha sze­rénytelenül hangzik is kimondom: igazi üzletember. Véleményem sze­rint jó üzletembereket lehet képezni aziskolában, de igazi üzletembernek születni kell. — Úgy tűnik, ön a papírokat nem sokra tartja. — A teljesítmény számít, nem pe­dig az ilyen-olyan oklevél, diploma, legalábbis az üzleti életben. Amikor én fölveszek valakit dolgozni, nem azt nézem, milyen a bizo­nyítványa. Nálam kap egy alapos „átképzést” mindenki, és ha egy hónapig kitart, ak­kor megmarad. Es nem is kí­vánkozik el innen, mert én az alkalmazottaimat lényegesen jobban megfizetem, mint más­hol szokás. Nagy felelősséggel dolgozó munkatársaim vannak, so­kat várok tőlük, de úgy érzem, elége­dettek. Ingyen étkezést adok min­denkinek, itt, a saját vendéglőmben. Ha előleget, nagyobb kölcsönt kér­nek tőlem, nem tagadom meg. A ko­csikkal otthon parkolnak, és nem ve­szem szigorúan, ha néha egy kicsit sa­ját célúkra is használják. Sepsi László — megvásárován a Kunép Vállalat egykori székházát —egy éve költözött beTázlárról Kis­kunhalasra. Általa a kun város a ha­zai dohánykereskedelem központjá­vá vált, ugyanis üzletágában az övé az első hely. Az itteni bankba folyik bÉhavonta a?egynú^áfd a dpbány: áruért, ami bizonyara nem közöm­bös sem a banknak, sem pedig a vá­rosnak. A székházban működik a már említett vendéglő, de van itt disz­kó és vannak játéktermek is. Sepsi úr azt mondja, ezeket inkább csak nosz­talgiából csinálja, lévén korábban vendéglős. — Nagyon szereti ön a pénzt? A pénzimádat viszi előre? — Nincs rám a pénz afféle bűvös hatással. A vállalkozásaimban min­dig a hiteltartozásaim vittek előre. Régebben mindig jelentős hitelekből gazdálkodtam, és a kölcsönt vissza kell fizetni, különben elfogy a becsü­let. Visszafordulni nem lehet, csakis előre irányt ismertem világéletem­ben. — Egyszemélyijén irányítja vállal­kozását? — Igen, és nincs megállás. Elhiszi nekem, hogy életemben tavaly vol­tam először nyaralni a családdal? Egy hétig. Többre nem volt időm. Ha negyven fokos lázam van, beugrók az ügyeletre, beinjekcióznak és megyek, ahová az üzlet szólít, visz a sofőröm. A piacon folytonosan rajta kell tarta­nom a szememet, és reagálnom kell minden rezdülésre. Hét közben en­gem alig látnak a gyerekeim — né­• Sepsi László: Mindenféle hangszerei) játszottam már. (Bálái F. István felvétele) gyen vannak —, csak szombat -va­sárnap vagyunk együtt a tanyánkon — Hogyan lehet jó üzletet kötni, si­keres vállalkozást vinni? —Tudni kell az irányt, merre érde­mes menni. Én rossz üzletbe sosem nyúlok bele. Kifigyelem a jót. Várok Amikor döntök, mindig úgy vágok bele, hogy az sikerülni fog. Hinni kell a sikerben, az ingadozásnak rossz a vége. Ebben a nagy forgatagban sok a vállalkozó, mindenki gazdagodni akar. Sokuknak se tőkéje, se szakér­telme. Alakul egy kft., fölveszi a hi­telt, aztán jogutód nélkül megszűnik — Önt is megpróbálták már átver ni? Igen. Ide jött, kérdi, hogy rá- kodhat-e. Mondom igen, de nű lesz a fizetéssel? Máris viszi be a pénzt az OTP-be. Jön vissza, hozza a csekket. Jó. De azért valami azt súgja, szóljak be a bankba. Kérdem, fizettek be a számlámra? Azt válaszolják, hogy mostanában nem. A kft.-s emberem leszakította a csekket és hamis bé­lyegzővel bélyegezte le, azt akarta ve­lem megetetni. Ha nem járok utána, sirathatom a harmincmilliómat. — Mint vállalkozónak, gondja is van a siker mellett? — A legfőbb gondom a szélhámo­sok kiszűrése a jelentkező üzleti part­nerek közül. Ha valamelyikük meg­lógna pár tízmilliómmal, nehéz hely­zetbe hozna. Nagyon sok a szélhá­mos, de szerencsére eddig még min­den kintlévőségem befolyt, nem ma­radt adósom senki. A „nagy dohányú” halasi üzletem­bert nem csak sikeres vállalkozóként ismerik; nevét egyre több helyen em­legetik a szponzorok, alapítványte- vők, mecénások között. Önkor mányzat, iskola, óvoda, rendőrség, sportegyesület — Sepsi László a jó ügyekre nem sajnálja a pénzt — a. tóth — MAGYAR ÉS ROMÁN VÁLLALKOZÓK TALÁLKOZTAK Ígéretes piac Románia Nagyszámú érdeklődőt vonzott a múlt kedden Kecskemétre az a román—magyar üzletember-talál­kozó, amit a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara és a Bihar me­gyei — nagyváradi — Kereskedel­mi és Iparkamara szervezett. Negyven romániai vendég és leg­alább kétszer annyi magyar részvé­telével zajlott az egésznapos prog­ram, melynek keretében a két or­szág követségeinek kereskedelmi tanácsosai adtak tájékoztatást a külkereskedelmi és a vegyes válla­lat alapítási lehetőségekről, az ér­vényes új rendelkezésekről, a Ro­mánia által támasztott korlátozá­sokról és az importban preferált cikkekről. A legnagyobb gondot kétségkí­vül a devizahiány jelenti, mert a román cégek november óta különö­sen nehezen jutnak devizához, ami­vel az importot meg tudnák fizetni, illetve alig találnak olyan árut, ami- vei barterügylet során ellentételez­nek a vásárlásukat. Gyakorta üt- köznek a vállalkozók bürokratikus akadályokba, de sokakat már a ha­tárátlépés előtti hosszas várakozás is elriaszt a szomszédos országgal való kapcsolat keresésétől. Minden nehézség ellenére a ro­mán—magyar külkereskedelmi forgalom a múlt évben is tetemes volt, a korábbi szocialista országok közül az Orosz Föderáció után Ro­mániával bonyolódott a legna­gyobb forgalom. A nagyvállalati kapcsolatok visszafejlődésével egyidejűleg a kis- és középvállala­tok aktivitása megnőtt, s a keletke­zett űrt nagyrészt ki tudták tölteni. Ez is alátámasztja, hogy a felké­szülten nekivágó, realitásokkal számoló vállalkozóknak, főleg ha egy kis szerencséjük is van, ígéretes piac Románia, mindenekelőtt pe­dig annak hozzánk közeli régiója. S remény van arra is, hogy a gazda­sági és politikai helyzet konszolidá­ciójával a lehetőségek bővülnek. Ezt kívánják a maguk eszközei­vel támogatni a kamarák, amelyek a talájkozó alkalmával együttmű­ködési megállapodást is kötöttek. A DmGK-nak ez már a harmadik ilyen kapcsolata, korábban már szoros kontaktust épített ki az ara­di és a temesvári kamarákkal. Szer­veztek és szerveznek árubemutató­kat, egymás tagjai részére kamarai szolgáltatásokat nyújtanak, üzleti ajánlatokat közvetítenek, egyenge­tik a vállalkozók rögös útját A találkozón az üzletemberek személyesen vehették fel egymással a kapcsolatot, cserélték ki ajánla taikat. Kétségtelen, hogy mindkét részről eladási szándékká? érkezett a többség, de ma általában is ez jellemzi a vállalkozások helyzetét. Figyelemre méltó azonban hogy a ma Romániában bejegyzett 4 ezer vegyes vállalatból 170 Bihar me­gyében van és ezeknek több mint egyharmadát magyarok jegyzik. Ma még szinte mindenki a keres­kedelemben és a szolgáltatásokban próbálkozik, de van esély a kap­csolatok kiépítésére a termelésben és a bérfeldolgozásban is, ahol a devizahiány talán könnyebben át­hidalható. y ^ AZ ADÓBEHAJTÁSRÓL MÁSKÉPPEN Csaknem 2 milliárd hátralék a megyében . Szorul az adóhurok” adják hírül a napilapok, felelős vezetők nyilatkoz­nak a televízióban a költségvetés előre nem látott hiányairól, adósságairól, az adóhatóság és a vámhatóság kintlevő­ségeiről. E „hírdömping” ellenére még­is találgatások, tévhírck kaptak szárny­ra az APEH működésével, eljárásával kapcsolatosan, egyes jólértesültek még azt is tudni vélik, hogy „csődöt mon­dott” az adóhivatal. Nem véletlen, hogy élénken foglal­koztatja a közvéleményt az adóhatóság munkája, s különösen a napokban le­zajlott fokozott ellenőrzési hullám. Csak Bács-Kiskun megyében 1 milliárd 835 millió Ft (!) adóhátralék gyűlt ösz- sze az 1992. évre, s ennek nagyobb ré­sze, 1 milliárd 643 millió Ft a gazdálko­dószervezetek befizetni elmulasztott adótartozása. Végrehajtást is foganatosítottak Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának revizorai az elmúlt napokban e tetemes kintlevőség behaj­tására indítottak, ha úgy tetszik, „of­fenzívat''', mintegy 30 olyan gazdálko­dószervezetnél, melyei tartozása az öt­millió Ft-ot meghaladta. E behajtani kívánt tartozások mind elismert tarto­zások. melyeket a gazdálkodószerveze­tek bevallásukban már elismertek, de befizetni elmulasztottak Az igazgató­ság megbízott revizorai a gazdálkodó- . szervezetek felelős yezetőit felkeresték,, a bevallások és a folyószámlán megje­lenő tartozások összevetésével pénzfor­galmi ellenőrzést folytattak le, melyben kimutatták a tartozás pontos összegét melyről egyébként az adott szervnek bizonylatai birtokában tudomással kellett bírnia - - s a gazdálkodószerve­ket fizetésre szólították fel, illetőleg a végrehajtási lap kiállítását követően végrehajtási cselekményeket foganato­sítottak, így sor került a gazdálkodó- szervezetek pénztárkészleteinek lefog­lalására is. Amennyiben a helyszíni eljárás ered­ményre nem vezetett, az adóhatóság az ados számláját vezető pénzintézetet ke­reste meg inkasszó benyújtása végett, azaz megbízást adott a pénzintézetnek, hogy a gazdálkodó szerv számlájáról emelje le a tartozás összegét A megke­resett pénzintézetek általában segítő­késznek bizonyultak az adóhatósággal szemben, ám akadt olyan bank is, amely nem szívesen vett tudomást a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevé­kenységről szóló 1991, évi LXIX. tv. azon módosításáról, miszerint nem je­lenti a banktitok megsértését az adókö­telezettség ellenőrzése érdekében a számlat ulajdonos pénzforgalmi jellegű bankszámlájának egyenlegéről és for­galmáról adott tájékoztatás. Bűncselekmény alapos gy anúja A helyszíni eljárások során igen lele­ményesnek bizonyult némelyik adós is, nem „kockáztatta” meg azt, hogy a pénzintézetnél vezetett számlájáról csak egyszerűen leemelhessék több mil­liós tartozását, ehelyett látra szóló ta­karékbetétkönyvben helyezte el megle­vő készpénzállományát vagy részvé­nyeket vásárolt abból, de előfordult, hogy széfben helyezte el pénzeszközeit. A vállalatok, társaságok egy része havonta levonta dolgozóinak béréből a személyijövedelemadó-előleget, illető­leg a munkavállalói járulékot, ám an­nak összegét elmulasztotta a költségve­tésbe befizetni a megadott határidőben, s így olyan pénzzel gazdálkodott jogel­lenesen, mellyel rendelkezési joga nem volt. Ezekben az esetekben már több­ről van szó, mint adójogi szankciókkal sújtható befizetési késedelmekről, ezért bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentéssel élt az adóhatóság az illeté­kes nyomozóhatóságoknál az érintett gazdálkodószervek felelős vezetői el­len. Az adóhatóság revizorai munkájá­nak eredményességét mutatja, hogy több mint 80 millió Ft került az állam­kasszába alig 5 nap leforgása alatt. Természetesen az adóhatóság nem­csak a fenti módon kísérelte meg a tete­mes kintlevőségeket behajtani, és nem is most kezdte el erre irányuló tevé­kenységét. A Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Csődeljárási és Végrehaj­tási Osztálya a csődeljárásról, a felszá;- molási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL tv. hatályba lépése óta, azaz 1992. január l-jétől, több mint 50 gazdálkodó szerv ellen nyújtot­ta be felszámolási kérelmét a Bács- Kiskun Megyei Bíróságnak, s szólítot­ta fel adósait tartozásaik megfizetésére. Ezzel egyidejűleg a vállalatok, társasá­gok ellen végrehajtási eljárási cselek­ményeket is több ízben foganatosított. Ezen eljárások eredményeként is 300 millió Ft-tal csökkent az APEH kintle­vősége Bács-Kiskun Megyében. „Beindult a csődlavina” A kötelező csődbejelentések határ­ideje 1992. április 8-án telt le, a sokat emlegetett „csődlavina” tehát beindult, 3 hónap, illetőleg erre irányuló kérelem esetén további 30 nap áll a szorult hely­zetben levő gazdálkodószervezetek rendelkezésére, hogy a hitelezők szá­mára is elfogadható, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programmal újjászervezzék akadozó, veszteséges gazdálkodásukat. E három, illetőleg 4 hónapi időtartam alatt az adósokat fi­zetési haladék (moratórium) illeti meg, ellenük végrehajtási cselekményeket sem lehet foganatosítani, így a tartozá­sok befizetése, behajtása várhatóan új­ra lelassul. E szélcsendes időszak is csak látszóla­gos lesz. Ez időben kerül majd sor a csőd­eljárás alatt álló gazdálkodószervezetek­kel történő egyezkedésre, a felszámolás hatálya alatt levő cégek vizsgálatára, s — ha elkerülhetetlen — további felszá­molási eljárások kezdeményezésére. Dr. Földesi Dalma jogügyi főelőadó APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága KECSKEMÉT NEVÉBEN Az átalakuló vállalatok belterületi földjei után üzletrész, részvény vagy pénz illeti meg az illetékes önkormány­zatokat Kecskemét városa már több mint egy tucat gazdasági társaságban érdekelt. A Viktória Gabona Rt.-ben 51,2, a Kecskemétvin Rt.-ben 50 millió forint névértékű részvénye van, az Ag- roker Vállalat alakuló részvénytársasá­gába pedig 62,1 millió forint belterületi földéi lékkel lép be a város Az rt.-k nagysága miatt azonban az önkor­mányzati részesedés viszonylag ala­csony (Kecskemétvin 4,46 százalék, Viktória 2,29 százalék). Mivel a város érdekeinek képviselete a gazdasági élet­ben jártas szakembereket igényel, Kecskemét közgyűlése dr. Brúszel László, dr. Bányai Endre, Körmöczi Béla és Szenes Márton képviselőket ru­házta fel állandó képviseleti joggal a gazdasági társaságokban. Cégbírósági hírek A március 31 és április 9 közötti idő­szakban a megyei cégbíróság az alábbi tár­sas vállalkozásokat jegyezte be: DIGIMANNA Éleim is/»;;' feldolgozó, Forgalmazó és K ereskcdelmi Korlátolt Fe­lelő! égi 'át iá székijei K te :t) - ' FRÜH’ GvüFiölcaeMoígozc és Síéig Kft: (Izsáki - KARÁT Kér Kft. (Kalo­csa) Dl -KA Faipari Termelő és ivei. Kft. (Hajós) ALFÖLDVIN Kér. és Szóig. Kft. (Kecskemét) — REÁLBRÓ­KER Értékpapír-forgalmazó Kft. (szék­hely. Budapest, bejegyzett fióktelepek: Kecskemét, Baja) TOMATECH Fej­lesztő és Vetömagu -meltető Kft. < K ecske- mét) - DUNA-CONTACT Kér. Kft. (Solt)-—NépszavaKönyvkiadóésKcnyv­K. ■ - i K 'kí ■ i >1 - M.H. S, >h: K KA Brio) 'xUMBAU Menőid Fővállalkc. Ki Kft. -TCY: r.fé! egyháza) — PRUÚH f-YROOGOP Szá- nüiiai'-. i iv.löaáiio „-(ékesítő Kft. (Kiskőrös fióktelep: PÉT PÁLL Kér. és Szóig Kft. (Bocsa) JUGO-DIVAT Kér. Kft (Kiskörös) - LORDOK CITY Áruház Kft. (Kecskemét). Áttali riadót fúj Az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) elnöke arra fi­gyelmeztetett, hogy ha az ipari világ nem segít érdemben Kelet-E urópán. a gazdasági nehézségek az egész tér­séget polgárháborúba sodorhatják. Attali szerint Kelet-Európa gazda­sági helyzete romlik s legalább 10 évbe telik, amíg a térség életszínvo­nala elérheti a nyugat-európait. Kérelem az oroszokhoz Több FÁK-tagállam arra kérte Oroszországot, hogy halassza el ok­tóber 1-jéig a kőolaj és a kőolajter­mékek árának felszabadítását. Fe­héroroszország, Kazahsztán. Kirgi­zia, Moldova. Üzbegisztán és Uk­rajna kormányai fordultak ezzel a kéréssel Moszkvához: az orosz kor­mány az energiahordozók árát má­jus közepén tervezi felszabadítani. Svéd segítség Kubának Egv svéd cég segít Kubának olajat kutatni a szigetország déli tengerpartja mentén közölték a Reuter brit hírügynökséggel Havan­nában akkreditált nyugati diploma­ták. A hírt később megerősítette maga a svéd cég is. A Taurus Petro­leum szakértőkkel segíti Kubát a szeizmikus adatelemzésben. A FÁK reményei A közeljövőben nincs remény ar­ra. hogy a Független Államok Kö­zösségének tagországai csatlakozza nak az Európai Közösséghez. Erről Piet Dankcrt holland külügyi állam­titkár nyilatkozott a hágai parla­mentben. Dankert elmondta: szá­mos állam jelezte már csatlakozási kérelmét az EK-hoz. és lehetséges, hogy az Európai Közösségnek a század végére 18 tagja lesz. Keleti energiapazarlás Viszonylag kis ráfordítással gátat lehetne vetni a kelet-európaj országok cnergiapazarlásának mondta Umberto Colombo olasz professzor, a Római Klub egyik ala pító tagja. A Der Standard című bécsi lapnak a professzor elmondta, hogy véleménye szerint a világ egyik legsúlyosabb környezeti problémája az a pazarlás, amit a keleti országok az energiával véghezvisznek. Kisebb az Öbölbeli kár Az Öböl-háború okozta környe­zetvédelmi károsodás, szerencsére, kisebb annál, mint amit közvetlenül a harcok befejeztével feltételeztek. Erre a megállapításra jutott az a nemzetközi expedíció, amely az UNESCO kormányközi oceanográ­fiai bizottsága megbízásából folytat vizsgálatot az Öböl térségében. Ukrajnát is fölvették Jóváhagyta a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) igazgatótanácsa, hogy Ukrajna is önálló és teljes jogú tag legyen a szervezetben. A volt szovjet köztársaság fölvételének elhatáro­zása nem sokkal Oroszországé után történt meg. Kijev részesedése az alapban 0.69 százalék lesz. Renitens olajtermelők Az OPEC tagállamainak egy ré­sze nem tartja be azt a kitermelési kvótát, amelyben legutóbb megálla­podtak. Ennek ellenére a kőolajex­portáló országok szervezetének ve­zetői nem elégedetlenek, mert az olaj ára március közepe óta, hor­dónként, csaknem egy dollárral emelkedett igaz. ez a múlt heti 17,24 dolláros ár még mindig messze a célként kitűzött 21 dollár alatt van. Belgrád halasztást kért — Nemzetközi kötelezettségei­nek fölfüggesztését kérte Jugoszlá­via a fejlett országok hitelezőszer­vétől, a Párizsi Klubtól, legaláb­bis addig amíg az ENSZ-kezel«, békekonferencia be nem feje “ódik. • és nem konszolidálódik . iVzcfési í mérleg heiyzeU - jelentette a | 1 aujug Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents