Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

6. oldal, 1992. április 14. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Agrárvilág A TSZ-TAG JOGAI Termelőszövetkezetek a jövő­ben is minden bizonnyal szép számmal működnek majd, a ma­gyar mezőgazdaságban. így ez­után is lesznek belépők, de olya­nok is, akik egy idő után nem kívánnak továbbra is tagjai ma­radni a tsz-nek. A kilépők jogait illetően azonban nem világos minden, hiszen időközben lezaj­lik az a folyamat, amely jelenleg még tart és a termelőszövetkeze­tek átalakulása címszó alatt sze­repel majd feltehetőleg a későbbi történelemkönyvekben. — A tagsági viszony megszün­tetésének valóban egyik kulcs­kérdése lesz a jövőben, hogy mi történik azzal a vagyonnal, amit a tag bevitt a szövetkezetbe, il­letve mi jár neki a közben felhal­mozott értékekből. Erre vonat­kozóan a törvény úgy szól, hogyha a tag megállapodás alap­ján vitt be vagyont a szövetke­zetbe, akkor ezt részére kilépése­kor ki kell adni — tájékoztatja a Falutévé, nézőit és olvasóinkat Herhst Árpád egyetemi adjunk­tus, a mezőgazdasági jogok szakértője. — Ugyancsak ki kell fizetni a tagnak a részjegy össze­gét, hiszen azt a tagság létesíté­sekor kötelezően előírva kellett fizetnie. Ugyanakkor a tag nem követelheti a szövetkezettől az üzletrésznek nevezett és épp az átalakulási törvény kapcsán ne­vesített részének a kifizetését. Az — értékpapír formájában — to­vábbra is a (most már) volt tag tulajdonában fog maradni és utána osztalékra természetesen jogosult, csak az üzletrész pénz­beli ellenértékét nem kérheti. — Fölmerül a kérdés: a földjét Ha jövőre akar kilépni Mi lesz, ha a most visszakapott földjével idén belép, jövőre meg ki akar lépni valaki a szövetkezetből? (PN-archív) kikérheti-e a kilépni szándékozó, hiszen ebben az esetben nincs ki­zárva, hogy évente méricskélni kell a határt. . . — Én azt hiszem, ez nem vál­hat gyakorlattá. Habár termé­szetes, hogy mivel a föld magán- tulajdonba kerül és a szövetkezet a továbbiakban egy erre vonat­kozó szerződés alapján használja a földet, így a föld a szerződés lejártával a szövetkezetből bár­mikor kivihető és mondjuk egyé­ni gazdálkodás céljaira lesz fel­használható. Hogy hol jelölik ki az ilyen célú földterületet, arra nyilvánvalóan a szövetkezet és a tagok megállapodása lesz az irányadó. — Tehát akkor valószínűleg nem ugyanazt a földterületet ad­ják vissza a kilépőnek, mint amit annak idején bevitt a közösbe? — Az is elképzelhető, hogy ugyanazt, de ha az illető bevitt földterület például egy nagyüze­mi tábla közepében van és a többi tulajdonos nem kívánja szintén kivinni földjét a termelő- szövetkezetből, akkor más meg­oldást kell találni. Ezzel kapcso­latosan véleményem szerint egy kialakítandó földtörvénynek kell szabályokat megállapítani, ugya­nis itt mind a két fél érdekeinek meg kell felelni. Egyrészt a tag érdekeinek, aki szeretné a földjét kivinni a szövetkezetből és saját maga művelni, s természetesen a többi tag érdekeinek is, hiszen ők továbbra is szeretnék a meg­lévő táblákat közösen művelni. ßv Elapad a bikavér? A szőlő- és bortermelőkre rossz idők járnak. Ez még akkor is tény, ha a: termés éppen az időjárás ke1' gyéből. ..volt tavaJy».sokfele .jóyal- ntagasabb az átlagosnál. Több mint 6 millió hektoliter az ország borkészlete. Csakhogy mit csinál­janak vele, ha nincs ára, nincs pia­ca? E kérdések országszerte válasz­ra várnak. Egerben az a hír járja, hogy ha­marosan zálogházba kerül a borki­rálynő hajdan fényes koronája. Valószínű, hogy ez sem segíthet azon a sok ezer szőlő- és borterme­lőn, akik az Egervinnel álltak üzle­ti kapcsolatban. Mi a helyzet a köztudatban még mindig jó nevű céggel? — tudakolta a Falutévé ri­portere Habis Lászlótól, Eger vá­ros alpolgármesterétől. —A sajfóban'ís'elég nagy nyil­dődött az Egervin felszámolása. Ezt a munkát a Reorg Rt. irányítja és ebben az egri önkormányzatnak is van bizonyos szerepe. Már csak azért is, mert maga is a hitelezők listáján szerepel. Másrészt pedig azt szeretnénk, hogyha képviselni tudnánk az egri kistermelők érde­keit, megmentve ezzel a történelmi borvidék jövőjét is — tájékoztatott Habis László. — Miként? — Az elképzelések között az szerepel, hogy a vagyon egy részét a Reorg értékesítené, azonban eg­n ri, verpeléti és gyöngyösi székhely- lyel egy-egy kisebb, de életképes piáéi' szervereit;: gazdasági társaság piaci jelenlét folyamatosságát. — Hogyan lehet a jelenlegi fe­szültségeket enyhíteni? — Ez nagyon nehéz, összetett kérdés. Nyilvánvaló, hogy mind­azok a termelők, akik a tavalyi termés leadását követően nem, vagy alig jutottak árbevételhez, az idén nem nagy kedvvel láttak hoz­zá a tavaszi munkához. Ezért azt szeretném, hogyha bankhitelből, vagy más forrásból az idei termelés megkezdéséhez szükséges minimá­lis fedezetet a termelők megkap­hatnák. A NAGYOK ÁRNYÉKÁBAN Bírja-e a versenyt a kisvállalkozó? Az utóbbi években fellendült a kozmetikai cikkek gyártása. Ha­talmas cégek hálózzák be nem­csak Európát, hanem a többi kontinenst is. Nő a mennyiség a piacon, egyúttal a választék is bővül. Az 1950-es években a ké­miai ipar fejlődésével párhuza­mosan, főként a szintetikus alapanyagokból készültek a koz­metikumok. Az utóbbi évtized­ben egyre inkább a természet gyógyító ereje felé fordul az ér­deklődés. A természetgyógyászat terjedésével megváltozott a koz­metikumok egy részének alap­anyaga is. Mindinkább rátérnek a gyógynövényekből készülő ter­mékekre. Erről beszélgetünk dr. Faragó Ferenc vegyészmérnökkel, a Hol­lós József megyei kórház rende­lőintézete laboratóriumának fő- munkatársával, aki három évvel ezelőtt alapított egy családi gmk-t. A márkanevük Zita, a kislányáról elnevezve. A vegyész- mérnök mindig valami új eljárá­son töri a fejét. Tudását és lele­ményességét az emberek egészsé­gének szolgálatába állította. Sa­ját laboratóriumában több mint húszféle természetes alapanya­gokból készít gyógyító hatású szereket. — Hogyan képes felvenni a versenyt olyan kis cég, mint az öné, a nagyokkal. — Úgy, hogy mindent ma­gunk csinálunk, a feleségem, a lányom, meg én. Beszerezzük a legmodernebb nyugati irodal­mat. Mi dolgozzuk ki és hajtjuk végre a fejlesztési elképzeléseket. A gyártás, a csomagolás, az ér­• Dr. Faragó Ferenc, az újító és feltaláló. tékesítés megszervezése mind­mind ránk vár. Ezekből követke­zik, hogy alacsonyabb a rezsink, mint a nagyvállalatoké, amelyek­nél a szállítási költségek is eme­lik az árakat, a nagy távolságok miatt. Nálunk az utóbbiak nem számottevőek, hiszen főként Kecskeméten kerül a magán­gyógyszertárakba, a drogériákba a Zita márkajelű kozmetikum. Valamennyit eljuttatunk még Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyébe is. — A kórházi laboratóriumban is helyt kell állnia, hogyan tudja megoldani ezt a sok feladatot ? — Csak napi négy órát dolgo­zom a kórházban, marad idő az otthoni, kutatásokra. — Önt, mint feltalálót, újítót ismertem meg. Ä kozmetikumai­nak gyógyító hatásáról sokat hal­lottam. Melyik készítményt tartja a legnagyobb sikernek? — Magyarországon elterjedtek a fog- és fogágy betegségek. Eze­ket gyógyítja a Zita antiszepti- kus szájvíz, mint a* rendszeres fogmosás kiegészítője. Természe­tes gyógynövény-kivonatot tar­talmaz, ha naponta tömény ol­dattal ecsetelünk, akkor a fogak­ról leoldható a lepedék a külön­böző száj- és fogbetegségek oko­zója. Megállítja az ínysorvadást. Hatóanyagai nem bomlanak és korlátlan ideig eltartható. Dr. Faragó Ferenc bízik ab­ban, hogy lépést tud tartani az egyre növekvő piaci követelmé­nyekkel. Ezért igyekszik mindig valami újat hozni az emberek gyógyítására. R Bács-Iviskun Hegyei Társadalombiztosítási Igazgatóság és Kirendeltsége Megnevezés Bázis időszak Tárgyidőszak 1991. 02.28. 1992. 02.29. Költségvetési szervek, ipari, kereskedelmi, stb. munkáltató, állami gazdaság, erdőgazdaság 23i.35i.756.­397.612.258.­Fogyasztási értékesitö szöv, ipari szövetkezdtek, mezőgazda­sági szövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezet lO5.256.22O.­11*0.ősi.753.­Ipari és szolgáltató szövetkezetek, szakcsoport, mezőgazdasági szakcso­portok, gazdasági társaságok, KFT., RT, 61.201.689.­203.133.590.­Háztartási alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók, magángazdaságok, egyéni vállalkozók, egyéni gazdálkodók 109.494.972.­181.677.106.­Kvvásárlás, egyéb egyesületek, társu­lat, egyéni ügyvédek, szabadfoglalkozást folytatók, előadóművészek, ügyvédi irodák, szerződéses üzletvezető közeli hozzátarto­zója 7.678.1*53.­13.139.493.­Mindösszesen: 510.983.090.­935.640.200.­Mint táblázatunkból kitűnik, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság kintlévősége több mint 420 millió forinttal nőtt egy év alatt. PÉNZTÁRCA Money, money... (I.) !? A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg . Aki komolyan gondolja, hogy az évi 50 dolláros lakossági valuta­keretből annyi ember tud utazni, mint amennyi valójában utazik, az szellemileg — valószínűen — alul­táplált. Hiszen amióta a bankokat az illegálisan szerzett lakossági va­luta mosógépeivé tették, sőt amió­ta az újságok közlik a valuták fe­ketepiaci árait, bárki — akinek ele­gendő forintja van — annyi valu­tához juthat, amennyihez csak akar. Ma már nyugodtan lehet te­lefonon is bonyolítani a seftet, sen­kit sem érdekel. Hiszen mennyit keres ma a valutaüzér? Nem töb­bet a hideg vízre valónál. Bezárnak a valutásboltok Végkiárusítás van a valutásbol­tokban — sorra zárják be azokat, hiszen semmi szükség rájuk. Az import liberalizálása óta ugyanis bármi megkapható forintért a ma­gyar üzletekben. Bárki, bármilyen — még külföldi utazási irodák ál­tal szervezett — útra is befizethet forintban a magyar utazási irodák­nál. Sőt, ha a magyar utazó saját maga szervez meg egy utat, és ha az nem hosszabb két hétnél (pon­tosabban 14 napnál), akkor annak költségeit is fizetheti forintban, sőt a költőpénzéért is forintot adhat. Teheti, mert bizonyos feltételek­nek eleget tevő utazási irodák keretösszeg nélkül használhatnak fel konvertibilis valutát. Mindez arra utal: közeleg a forint konver­tibilissé válása. Régebben az emberek valutába menekítették a megtakarításaikat — került, amibe került. Most pe­dig a fejét foghatja az, aki az 58-60 forintért vásárolt márkájától vagy a 92-100 forintért beszerzett dol­lárjától szabadulna — az akkori áron. Messze tehát az az idő, ami­kor érdemes volt valutában tartani a megtakarításokat. Csakhogy ref­lexeinkben, zsigereinkben még ott kísér a múlt, a valuta misztikus, bódító hatása. No meg az a prakti­kus érzés: jó, ha van. Ezzel a tény­nyel vitatkozni nem is érdemes. Ám tudni, hogy mit kezdjünk a valutánkkal, és egyáltalán mennyit érdemes tartani belőle — nem ha­szontalan ismeret. Kalauzunk ezúttal Egyed Géza bankszakem­ber. Jobb a forintbefektetés — Mennyi valutát érdemes tarta­nia annak, aki ezt nem befektetés­nek szánja? — Csak annyit, amennyire fel­tétlenül szüksége van. Befektetés­ként, értékőrzőként nem igazán azért, mert nagyon kellemes kül­földön mágneskártyával vásárolni, fizetni. De ez a varázs is meg fog szűnni, amint a forint konvertibi­lissé válik, illetve a magyar bank- rendszer korszerűsödik és teret nyer nálunk is a kártyaforgalom. (Áz objektivitás kedvéért meg kell jegyezni, hogy már a magyar ban­kok is kínálnak hitelkártya-szol­gáltatást, ez azonban messze nem fedi azt a sokszínűséget, ami a nyu­gati világban megszokott.) A "világ legerősebb valutáinak egyike a japán-yen. (Fotó: Straswr^ Andrást ajánlott valutát beszerezni, hiszen a forintbefektetések után — még­ha azt bankban tartjuk is — sok- kallta nagyobb hozadékot lehet elérni. Alaposan meg kell tehát ter­veznünk, hogy mennyi valutára van szükségünk a külföldi utazása­inkhoz, vásárlásainkhoz, „vésztar­talékként”, nem várt alkalmakra. A többi pénzünket pedig feltétle­nül tartsuk forintban. Ha nem akarunk kockáztatni, akkor bank­betétben, nagyobb kockázatválla­lási hajlandóság esetén valamilyen más, jövedelmezőbb formában fektessük be. — Mire kell figyelnie annak, aki a valutáját „dolgoztatni" szeretné ? — Magyarországon arra még nincs legálisan lehetőség, hogy ma­gyar állampolgár külföldön — vagy idehaza a bankbetéten kívül — fektessen be valutát. Ezzel per­sze nem szeretném azt állítani, hogy „deviza belföldieknek” nin­csen külföldön vállalkozásuk vagy bankbetétjük. Ha másért nem, Melyik bankba vigyük? — Marad tehát a hazai bank­betét. Melyik bankba vigyük a pénzünket? — Több dolgot is mérlegelni kell. Legelőször is azt, hogy le akarom-e kötni hosszabb-rövi- debb időre a pénzt vagy sem? Ha gyakrabban kell valamilyen oknál fogva hozzányúlnom a számlához, akkor nyilvánvalóan abba a bankba teszem a valutát, amelyik a látra szóló betétért a legtöbbet fizeti. — Mit ajánljunk azoknak, akiknek folyamatos valutabevéte­lei vannak és a pénzüket később forintban szeretnék felhasználni? — Én ezeket a bevételeket va­luta helyett eleve forintban kér­ném, így jobban is járnék és még lelkiismeret-furdalásom se lenne. De akinek ilyen problémája van, az úgyis tudja már, hogy mit kell tennie. , ., Merth László Az értékpapírpiacok Az értékpapíroknak piacuk, he­lyesebben szólva: piacaik vannak. A magyar részvénytulajdonosok­nak általában az a szokásuk, hogy vevőként az értékpapírok elsődle­ges piacára, a kibocsátási piacra összpontosítják figyelmüket és pénzüket. Ezért gyakran drágán vásárolnak, maguk hajtják fel az árfolyamokat. Eladóként viszont a másodlagos piacra vetik magukat, amelyen a tőzsde közbejöttével a tulajdonosok értékpapírjaikat ad- ják-veszik. így azután ezen a pia­con maguk nyomják le az árakat. E két intézményes piac maga is több részből áll: hivatalos kereske­delemből (tőzsdén jegyzett papí­rokkal), és rendezett forgalmazás­ból (tőzsdén bevezetett papírok­kal). Nálunk ez az uralkodó for­ma. Van egy harmadik forma is, az úgynevezett szabályozatlan forga­lom, amilyen mondjuk Bécsben zajlik, ahol néhány magyar rész­vény is forog. A részvénykereske­delemnek ez olyan tőzsdén kívüli, szabályozatlan részpiaca, ahol nin­csenek érvényben bevezetési vagy nyilvánosságtájékoztatási előírá­sok. A kereskedés közvetlenül a piaci résztvevők között folyik, ke­véssé ismert, részben külföldi papí­rokkal, nagy kockázattal. Vagyis: nagy nyereségek és nagy bukások lehetőségével. Ha valaki itt köt üz­letet, jól teszi, ha a megbízást min­dig limitálja, nehogy a hirtelen ár­folyamváltozások kellemetlenül meglepjék. Közvetlen kereskedés folyik a zárt alapítású részvénytársaságok tagjai között, vagy például a priva­tizálási eljárásokban az ÁVÜ és a bel- vagy külföldi befektetők kö­zött. Itt forognak a befektetési ala­pok, valamint a befektetési társa­ságok részvényei. Ez utóbbi kettő arra hivatott, hogy a kisbefektetők kockázatát csökkentve egy vi­szonylagosan állandó értéknöve­kedést nyújtson a különböző koc­kázatú és hozamú befektetések ke­verékével. Az értékpapírok másodlagos pi­acát feloszthatjuk még kötvények — azaz hosszú lejáratú vállalati, önkormányzati és állami adósság- levelek — piacára, részvénypiacra és zálogpiacra. Az első, a kötvény­piac, a Budapesti Értéktőzsdén még csak egyetlen állampapírral jelentkezik, a kötvények többi ré­sze a szabályozatlan magánforga­lomban cserél gazdát. A harmadik, a záloglevélpiac, a közeljövőben talán nálunk is megszületik majd. Bácskai Tamás FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents