Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-11 / 87. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. április 11., 5. oldal A KÖLTÉSZET NAPJÁRA RÓNAY GYÖRGY: A Kiskunságon járok A Kiskunságon járok, ott, ahol ma is Petőfi lelke kóborol. Tán az a rétisas a levegő kék tengerében, tán az lehet ő. Vagy tán odébb a „szép emlékezet" bárányfelhője a nyírfák felett? Vagy inkább az ezüstös lombokon enyelgő nyári fuvalom? Vagy tán ... De minek folytassam, hiszen errefelé mindenben ő izén: tornyok, faluk és köztük fehér akácos út: mind őróla beszél. Beszélj, Kiskunság! — mint valaha rég gyermekkoromban a tündérmesét, épp olyan elbüvölten hallgatom a néma hőskölteményt ajkadon. Volt egyszer egy királyfi, egy sötét ivóban üldögélt itt, könyökét a pultra tette, s álmodott olyat, hogy ámul rajta máig is a nap. Aztán, ha túl nagy zaj volt odabent, vállára kapott egy ócska köpenyt. Esteledett. Gyűltük a csillagok. Az egész ég körötte ragyogott. Fénylett, mint egy királyi korona . . . Lépte nyomán füstölt az út pora. Négy égtáj szele juházott elé. így sétált egyet Szentmiklós felé. 1955 150 éve halt meg Körösi Csorna Sándor Ki is volt valójában az örök vándor? Nyelvtudós, vagy őshazakutató? 1819. november 23-án indult el Csorna Sándor, hogy bejárja Ázsia egyes vidékeit, a Kaspi-tenger környékét, Finnországot, s a Lappföldet is. Alep- pon és Bagdadon át, 1820 őszén Teheránba érkezett, ott perzsául és latinul tanult. Az angolok támogatásával innen ment Tibet felé, mert néhány magyaros hangzású tibeti szó csalogatta oda. 1822 januárjában ért Bokharán át Kabulba. Francia tudósokhoz csatlakozva utazott Kasmírba, itt megismerkedett Moorcrafft angol tudóssal. Bejárta a Himalája völgyeit, közben tanulmányozta a tibeti nyelvet és irodalmat. Ladákh tartományban lévő Zanglai kolostorban, kora hajnaltól, késő estig a könyveket bújta. Tökéletesen megtanulta a tibeti nyelvet, amit az is bizonyít, hogy több mint 40 000 szót gyűjtött össze, elkészítette az első tibeti szótárt. Három évig dolgozott keményen a kanamai kolostorban is. Itt is a nyelvi összefüggéseket kereste, kutatta. 1830 őszén indult el Észak-Indiából a Gangesz-deltájában épült Kalkuttába, ahová 1831. május 5-én érkezett meg. Az Ázsiai Társaság, megbízta a helyi tibeti kéziratainak rendezésével, illetve részletes katalógusuk elkészítésével. 1834 elejére elkészült Körösi Csorna Sándor két tudományos alkotása, a tibeti—angol szótár, és a nyelvtan. Alighogy művei megjelentek, 1834. február 6-án a Bengáli Ázsiai Társaság tiszteletbeli tagjául választotta, rendkívüli érdemei miatt. A dicséret, illetve elismerés nem volt alaptalan. A kiváló, jól felkészült magyar tudós könyvei kiállták az idő próbáját. Száz évvel később ismét kiadták azokat. A két mű• körösi Csorna Sándor .vet általános elismerés fogadta a tudósvilágban. A párizsi Klapoth professzor elismerését fejezte ki a könyvekért. A magány s a hazával való kapcsolat hiánya nagyon bántotta. Több mint tizenhárom év után tudott kapcsolatot teremteni hazájával, de ezt is a könyveinek köszönhette. A Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én, érdemeiért, Csorna Sándort levelező tagjául választotta. A kiadott könyveiből 25 példányt küldött a hazai könyvtáraknak. Közben angol folyóiratokban tudományos cikkeket írt, az angol misszionáriusok részére liturgiát, zsoltárokat és imakönyveket fordított tibeti nyelvre. A szanszkrit nyelvet is jól elsajátította. 1836 tavaszán tovább folytatta vándorlásait, elindult a Himalájába, 1837 novemberéig bennszülöttek kunyhóiban időzött. Meg volt arról győződve, hogy Lasszától északkeletre, a kinai határon élő dzsungor népben meglelheti a magyarok rokonait, az ősök ivadékait sikerül megtalálnia. 1837 végén némi csalódással tért vissza Kalkuttába. Nyelvjárási kutatásai, nem sokkal segítették előbbre, nyelvészeti föltevéseinek tisztázását. Főleg az bántotta, európai létére nem sok esélye volt arra, hogy a tibeti könyvtárba kutathasson. Nem akart addig hazatérni, amíg tudományos elképzeléseit meg nem valósította. Az ázsiai társaság alkönyvtárossá választotta. Fáradhatatlanul, elmélyülten dolgozott, végezte kutatásait. Tizenhat tanulmányt írt. 1842. február közepén újabb hosszú útra indult, ezúttal Mongólia felé vette az irányt. Veszélyes utakon haladt, igazi indiai dzsungeleken kellett átjutnia. 1842. március 24-én érkezett Dar- dzsilingbe. Itt találkozott régi ismerősével, dr. Campbell orvossal. Együtt tervezgették a további útirányt Kelet- Tibet fővárosába. Sajnos, a végzet közbeszólt. Április 6-án, malárialáz tünetei jelentkeztek nála. Nagy tervei már nem valósulhattak meg. 1842. április 11-én, reggel öt órakor, csendesen elhunyt. Másnap temették el Dardzsi- lingben. A végtisztességet dr. Campbell tartotta fölötte. Az örök vándor megpihent,, valóban hozzá méltó helyen, a világ legmagasabb csúcsával szemben. Kenyeres Dénes Kalocsai üvegestánc a Fekete-erdőben Baden-Würtenberg tartomány ebben az évben ünnepli megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Az ünnepségsorozatban negyven iskola mutatja be kulturális műsorát. Erre a bemutatóra készült fel egy schwarzwaldi városka, St. Georgen reálgimnáziumának Jancsika elnevezésű népitánc-csoportja, Gönther Hacker tanár vezetésével. Günther Hacker magyarországi látogatásai során lett valóságos rajongója a magyar népi táncnak és fáradságot nem ismerve vállalta az együttes megalakítását, s annak vezetését. Immár hosszú ideje tanulják a magyar népi táncot magne- tofonos zenei segédlettel. A Konstanz- ban megrendezett ünnepi koncerten azonban ily módon nem táncolhattak, így került sor arra, hogy a tartományi kultuszminisztérium meghívására a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium tanáraiból alakult népi zenekar az iskola igazgatónőjének, Ladies Tamásnénak vezetésével a Schwarz- waldba utazzék, élő, magyar népi zenét szolgáltatni. Kecskemétről március 29-én keltünk útra a hajnali órákban és késő délutánra • A Jancsika együttes. érkeztünk meg első szálláshelyünkre, Donaueschingenbe, ahol a pedagógiai akadémián fogadott bennünket a kultuszminisztérium kiküldöttje és ott is szállásoltak el három éjszakára. Habár nagyon fárasztó volt a több mint 1200 kilométeres utazás, vacsora után előkerültek a hangszereink és igen hangulatos muzsikálással háláltuk meg a szívélyes fogadtatást. Április 2-án került sor az igazi díszünnepségre, arra a koncertre, amely a Bode- ni tó melletti, történelmi nevezetességekkel telített városban, Konstanzban zajlott, egy csodálatos épületben, a Kons- tanzer Konzil nagytermében. Este 8 órakor léptünk színpadra és a két részletben bemutatott műsorunknak óriási, úgyszólván kirobbanó sikere volt. Csodálatosak voltak a kalocsai népviseletbe öltözött lányok, akik már bevonulásukkor meghódították a közönséget. Bámulatos volt, ahogyan az üvegestáncot eltáncolták, papuccsal a lábukon. A koncert után szálláshelyünkön vendéglátóink, a Fichter család traktált bennünket majdnem hajnalig bőséges, ízletes vacsorával. Nem aludtunk sokat, mert reggel 9 órakor elindultunk haza, búcsút véve a Fekete-erdőtől. Kóbori Pál KÖNYVTOTÓ Mai játékunk kérdéseit a Tevan Kiadó állította össze. A helyes megfejtést beküldők között öt könyvcsomagot sorsolunk ki, a nyereményeket a Tevan Kiadó vevőszolgálata (5600 Békéscsaba, Luther utca 12.) fogja postázni. Azok között a játékosok között, akik játékunk valamennyi fordulójában részt vesznek, a játék végén egy különlegesen szép könyvcsomagot sorsolunk majd. A csomag a könyvtotón kérdést feltevő valamennyi kiadó 1-1 reprezentatív kötetét tartalmazni fogja. 1. Melyik Tevan-kötet jelent meg eddig 23 nyelven? 1 Merénylet a főtitkár ellen 2 Theodor Dreiser: Carrie drágám X Jef Geeraerts: A fekete Vénusz 2. Egyik kötetünk folytatásokban jelent meg a Magyar Nemzetben. Melyik az? 1 Kőbányai János: Magyar siratófal 2 Illés Sándor: Akikért nem szólt a harang X Huizinga: A holnap árnyékában 3. II. János Pál magyarországi látogatására melyik könyvének megjelentetésével tisztelgett a Tevan Kiadó? 1 Sebők Éva: Jégkarc 2 Dácsi Farkas József: A Glóbusz úrnője X Határ Győző: Irodalomtörténet 4. Melyik híres Tevan-regény szól egy zsoldoskatona és egy gyógyíthatatlan, beteg lány szerelméről? 1 Emily Bronté: Üvöltő szelek 2 Dymhna Cusack: Ketten a halál ellen X Szép Ernő: A jázminok illata 5. Melyik Tevan-mesekönyvnek írta a szövegét Szepesi Attila József Attila-díjas költő? 1 Kedvenc állataim 2 Karcsi és a pegazus X A Mikulás éneke Kérjük a játékunkon résztvevőket, a könyvemblémát szíveskedjenek kivágni, kitölteni (nevüket, címüket beírni, a helyesnek vélt válaszokat bekarikázni) és a Petőfi Népe Szerkesztőség „Könyvtotó” (6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A) címzéssel, 1992. április 19-éig postára adni. Á nyertesek névsorát április 25-ei számunkban, a könyvtotó következő kérdéseit április 18-ai lapszámunkban közöljük. SZÍN-FOLT AGÁRDY GÁBORTÓL ÉRDEKLŐDTÜNK: Tényleg hetvenéves? — A Karinthy Színpad éppen ma vendégeskedik Lajosmizsén, ahol a hetvenéves Agárdy Gábort is köszöntik majd. Igaz lenne a hír? Művész úr, tényleg a hetedik ikszet tapossa? — A papírok, az iratok szerint augusztus 2-án leszek hetvenéves. Szegeden születtem, az iskoláimat is ott végeztem. Már kisgyerekként szerepeltem, még- pedit a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Az ember tragédiájában, az athéni képben Miltiadész fia voltam. Ettől kezdve a színház körül sündörögtem, egyébként is közel laktunk az épülethez.'’’ Tizenhat éves koromban, 1937- ben kezdtem a pályát. Azóta nincs megállás. — A szegedi színházban csak néhány évet töltött. — Jól tudja maga is, senki nem lehet próféta a saját hazájában. Tizenöt éven át voltam vidéken színész. Szeged után bejártam az egész országot, mármint a színházait, sőt az akkori történelmi vidék teátrumaiban is játszottam. — Hogyan került a fővárosba? — Miskolci színészként vendégszerepeltem Pesten az Operettszínházban, az Orfeusz az alvilágban című darabban láthatott a közönség. A bemutatkozás jól sikerült, de vissza kellett mennem Miskolcra, ahonnan egyébként sem akartak elengedni. A következő évadot viszont mégis csak az Operettben kezdtem, ahol Gáspár Margit volt az igazgató és remek sztárok vettek körül. — Nem volt furcsa operettekben szerepelni ? — Miért lett volna furcsa? Az ember azt játszik, amiben szerepet kap. Vidéken pedig igazán sokrétű volt a repertoár, az egyik nap tragédiában, a másik nap pedig víg operettben kellett megmutatkozni. Az Operettszinházból az Ifjúsági (később Petőfi) Színházhoz szerződtettek. A leghosszabb időt viszont a Nemzeti Színházban töltöttem, 1964 óta itt játszom. — Több mint huszonöt éve __ S zép idő! — Mindig is a színház volt a szerelmem, nem tekintgettem se jobbra, se balra. Becsületes színészéletet éltem, amit rám bíztak, tehetségem szerint eljátszottam. Politikai kalandokra nem vállalkoztam, ez nem is színésznek való. Na persze, bizonyos politikai kívánalmaknak meg kellett felelni, ha az ember élni akart. • Agárdy Gábor a Nemzeti Színház örökös tagja, nem csak a színészetnek szentelte eletet, hanem az ikonfestészetnek is, sőt könyvet írt. Az idén hetvenéves művész szombaton Lajosmizsén lép fel. (Archív-fotó) — Szinte minden, színésznek járó kitüntetést megkapott, nem azért, mert jó fiú volt a politika urai szemében. Tudja, mi a legnagyobb kitüntetés? A Nemzeti Színház örökös tagja lettem. Erre vagyok a legbüszkébb. — Abban a színházban játszik ma is, ahol nem csitultak el a viharok az utóbbi időszakokban. — Nem volt könnyű túlélni a különféle csoportok tündökléseit. Az infarktusomat is ennek a zilált időszaknak köszönhetem. Most talán sikerül megteremteni az új Nemzeti Színházat Hál’ istennek, rám is számítanak. Én még a régi, Blaha Lujza téri színházban kezdtem, éppen abban az évben robbantották fel az épületet. Eltűnt a magyar szó temploma. Bízom abban, hogy ennyi év elteltével mégis csak felépül majd az új teátrum az Erzsébet téren. — Születésnapjára már nem lesz kész. Tényleg, hogyan ünnepli a hetvenediket? — Nem hiszem, hogy ünneplem. Sokkal nagy obb élményeim is vannak ennél. Például nemrég Párizsban abban a szállodában laktam, ahol annak idején József Attila. Sőt, ugyanabban a manzárd szobában! Miután a festészet jelenti a második életemet, megígértem, elkészítem a költő portréját és a szálloda halijában helyezzük majd el. — Nem ír könyvet? — A kézirattal készen vagyok, de most nem hinném, hogy kiadná valaki. Cicciolina sokkal fontosabb, érdekesebb... , Borzák Tibor A TARTALOMBÓL: Húsvéti előzetes 6. oldal Szépségkirálynőválasztás 7. oldal Milyen legyen a tavaszikabát? 7. oldal A boldog házasság tízparancsolata 7. oldal Keresztrejtvény 7. oldal Lelki posta „Intézetben nőttem fel. A szüléimét nem is ismertem. Úgy tudom, hogy anyám már születésemkor lemondott rólam és nem is keresett meg azóta sem. Még csak két éve dolgozom és tartom el magam. Idejöttem lakni, mert itt jó messze vagyok az intézettől és senki nem tudja rólam, hogy eldobott gyerek vagyok. Nagyon szeretnék minél előbb csaladot maiamnak, hogy a gyermekeimnek jobb sorsa legyen. Biztos vagyok benne, hogy jó apa lennék. De sajnos a mai lányok között szinte egy sincs, akire úgy nézhetnék mint leendő jó családanyára. Még mindig bajban vagyok akkor, amikor be kell vallanom, hogyan nőttem fel. Most arra gondoltam, hirdetéssel keresek feleséget magamnak. Mit tanácsolnak?” Mindenekelőtt türelemre lenne szüksége ahhoz, hogy teljesüljön vágya és boldog családapává lehessen. Bizonyára elképzelte már magának, milyen is legyen az a lány, akivel összekötné életét. Ézt a dédelgetett álomképet keresi a valóságban. Ha megpróbálná megfordítani a dolgot és a valóságban felbukkanó lányok valamelyikéről tudna szép álmokat szőni, akkor előbb találna párra. Lehetséges, hogy hirdetés útján, kitartása jutalmaként gyorsabban találkozik komoly gondolkozásé partnerrel, akinek persze szintén megvannak a saját elképzelései. Találkozásuk csak akkor lehet mindkettőjük számára örömteli, ha megtanul kompromisszumot kötni. Képes lesz elfogadni a gondolatot, hogy idomulni kell a lehetőségekhez és ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy fel kell adnia önmagát. Szomorú dolog, hogy fel- nevelödését valamiféle meg- bélyegzettségnek érzi. Ezt inkább valamiféle másságnak, különbözőségnek kellene értékelnie. Nem több és nem kevesebb, mint a többiek, hanem más. Különbözőségét most, mint súlyos terhet cipeli. Ha apa lesz, akkor gyermekeivel való viszonyában is görcsöt okozhat ez. Nekik mit válaszol majd, ha gyermekkoráról faggatják? Semmiképpen sem lehet megkerülni, hogy származása, megszületése körülményeivel valami módon meg ne békéljen. Ha megteszi oldottabb lesz egész személyisége és ez társkeresését is könnyebbé teszi. Kuti Ibolya
