Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. április 11., 3. oldal LOBBIZÁS KECSKEMÉTEN? Parázs vita a kulturális és sportalapról Kecskemét képviselő-testülete az idei költségvetésben egy 19,5 millió forintos kulturális és sport­alapot hozott létre, amelynek el­osztását a kulturális és sportbizott­ságra bízta. Szabó István műkert­városi képviselő, a bizottság tagja elfogadhatatlannak tartotta, hogy ebből mindössze 3 millió jusson sportcélokra. (Lapunkban erről már beszámoltunk.) Szerinte 8 mil­lió lenne a reális összeg, s mivel a bizottságon belül kisebbségben maradt, a képviselő-testületnek terjesztette be indítványát. Ezek szerint: a KTE és a KSC labdarú­gó-szakosztálya 800-800 ezer fo­rintot kapnának, a sportorvosi rendelő felszerelésére idén 1,5 mil­liót javasolt. A városban megren­dezésre kerülő nemzetközi és or­szágos versenyek támogatására 1,5 milliót kért, 3,4 millióból pedig egy alapítványt javasolt létrehozni, amelyből az iskolák mindennapos testnevelésre való áttérését finan­szíroznák. Ezt az összeget azonban csak év végén tennék alapítvány­ba, addig a Bingó játék beindításá­ra szolgálna, amely nyereségének nagy része a sport támogatására lenne fordítható. A képviselői indítványt a gazda­sági bizottságnak adta ki előkészí­tésre a közgyűlés. Szabó képviselő kérte még, hogy válasszák szét a kulturális és sportbizottságot, mi­vel a jelenlegi formájában műkö­désképtelen és sportellenes. Azt is kifogásolta, hogy Hideg Antal a bizottság ülésein szavazati joggal rendelkezik. Alpolgármesterré megválasztása után Hideg Antal ugyanis lemondott a bizottság el­nöki tisztéről. Egyesek úgy vélik, ezzel tagsága is megszűnt, tehát nincs szavazati joga, mások szerint van, mivel a tagsága nem szűnt meg. A közgyűlés a jogi és ügyren­di bizottságot bízta meg e jogelmé­leti problémában való állásfogla­lással. Hideg Antal a képviselői indít­ványról kérdésünkre elmondta: a hárommilliót a sportnak csak első lépésként szavazta meg a bizott­ság, hiszen az alap nagy részét még nem is osztották szét. A Bingó­val pedig a bizottság is számol. Azt a megjegyzést, hogy sportel­lenes a bizottság, az alpolgár­mester felháborítónak tartotta. Emlékeztetőül elmondta: a köz­gyűlés által elfogadott sportkon­cepció szerint négy esztendő alatt teljesen meg kell szüntetni a versenysport önkormányzati támogatását. Ehhez képest, a ta­valyi 12 millióval szemben, idén 14 milliót javasolt a bizottság a versenysportnak, amit el is foga­dott a közgyűlés. A koncepció szerint a versenysporttól elvont pénzt a diáksport kapná, de erre a sportalbizottság semmilyen tervet nem készített. Most vi­szont a kulturális és sportalap­ból kérnek erre a célra 3,4 milli­ót. Hideg Antal végezetül — a lobbizásra utalva — elmondta: szerinte a képviselő-testületbe nem tanárokat, birkózóedzőket és lótenyésztőket választottak a polgárok, hanem olyan embere­ket, akiknek a város érdekeit kell képviselni. M. Gy. Elköszöntek Soltvadkertről a bodelshauseni gyerekek • A gyerekek különösebb nyelvismeret nélkül is szemmel láthatóan jól megértették egymást a tojáskarcoláskor is. (Fotó: Straszer András) T egnap minden bizonnyal gaz­dag élménnyel és tarisznyával elköszöntek Soltvadkerttől a bo­delshauseni gyerekek és kísérő ta­náraik. A testvérközségi kapcsolat kere­tében egy hetet tartózkodtak a nagyközségben a diákok, akiknek színes programot állítottak össze a honi iskolában és a vendéglátó szü­lők is. A búcsú előtti napon a magyar- országi húsvéti szokásokba kóstol­hattak bele: volt tojásfestés, -karco­lás, kalácssütés, batikolás, s lehetett választani, ki mit főz, majd eszik a konyhán. A láthatóan is fáradt tár­saságnak délután elkelt volna egy kis kikapcsolódás, mielőtt a diszkó­ba mentek, ám az egész heti szoros és gazdag programból erre már nem jutott idő, de szemmellátható- an remekül érezték magukat. A csoport tagjai ma már a ma­gukkészítette ajándékokat Bodels- hausenben kicsomagolják, p. s. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről — Ki biztosítja az árverés törvé­nyességének betartását? — Az árverésre közjegyzőt kell meghívni, aki ellenőrzi az eljárásra vonatkozó előírások betartását, és azt az árverési jegyzőkönyv hitele­sítésével igazolja. — Hogy an szerezhet jogorvosla­tot az az árverező, aki az árverési eljárást szabálytalannak találja? — Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árve­rező, továbbá az árverésből ki­zárt személy az árverés lezárását követő három napon belül az ár­verés helye szerint illetékes helyi bírósághoz. , Mi történik, ha a bíróság az árverési eljárást szabálytalannak ítélte? ,— A benyújtott árverési kifo­gást nyolc napon belül ún. nem peres eljárás keretében (akár meg­hallgatás nélkül is) kell elbírálni. Az árverés eredménye csak a kifo­gas jogerős elbírálását követően válik hatályossá. Ha az árverési eljárásban az ár­verés eredményére kiható szabály­talanság történt, úpy a bíróság az árverés eredményei határozattal megsemmisíti, és az árverést e tör­vény szabályai szerint meg kell is­mételni. — Hogyan történik a vagyon­megosztás az általános fogyasztási szövetkezetből (áfész) történő kivá­lás esetén? a) Ha a tagok a kiadásra kért vagyonnal új szövetkezetét alapíta­nak, a szövetkezeti üzletrészekre jutó vagyont (jogokat és kötelezett­ségeket együttesen, tehát a vagyon­ra jutó tartozást is), és ennek ará­nyában a fel nem osztható vagyont kell e szövetkezet részére kiadni. b) Ha a kiváló tagok nem alapí­tanak szövetkezetét, a fel nem osztható vagyonból nem adható ki részükre semmi. A vagyon megosztásáról mind­két esetben a közgyűlés határoz, ami ellen bírósági felülvizsgálat­nak van helye. Városi szülői értekezlet Még soha nem jelent meg ennyi szülő szülői értekezleten, mint csütörtökön, a bácsalmási művelődési központban. Közel négyszáz szülő és pedagógus gyűlt össze, hogy megvitassa a várost komolyan érintő és fog­lalkoztató egyházi iskola indí­tásának az ügyét. Mint koráb­ban hírül adtuk, a katolikus egyházközösség visszakérte is­koláját Bácsalmáson. A keddi rendkivüli testületi ülésen a képviselő-testület megállapítot­ta, hogy az egyház egykori tu­lajdonát kéri vissza. Eddig a tá­jékoztató jellegű felmérések szerint 273 gyerek tartana igényt vallásos neveltetésre. Ez a szokatlan szülői értekezlet ar­ra volt hivatott, hogy a szülők megismerhessék az egyházi is­kola tantervét, nevelési mód­szereit. Tóth Árpád polgármester, hivatalosan bejelentette az egy­ház kérését, és átadta a szót Dorgmann János apátplébános úrnak, aki konkrét elképzelése­ket, tantervet ismertetett a je­lenlévőkkel, arra buzdítva a szülőket, hogy az egyházi isko­lába írassák gyermekeiket. Ezután Schoblocher József iskolaigazgató reflektált a hal­lottakra, felvázolva a polgári iskola jövőbeni terveit. Vélemé­nye szerint, a város javára válik a két különböző oktatást képvi­selő iskola, és a lehetőségeken belül mindkettő a maximumot fogja nyújtani. A beszámolók után a szülők feltehették kérdéseiket a hallot­takkal kapcsolatban. Többen érdeklődtek az isko­la fenntartásának feltételeiről, az egyik szülő véleménye sze­rint a fejkvóta nem elegendő egy iskola finanszírozására. A polgármester ezt a tényt meg­erősítette, és elmondta, hogy tárgyalások folynak ez ügyben a katolikus egyházzal, az ön- kormányzat támogatására min­den iskola számíthat. Azonban tudomásul kell venni, hogy szű- kek az önkormányzatok anyagi keretei, így valahonnan el kell venni pénzt, kevesebb út épül, vagy más oktatási intézménytől kell támogatást elvonni. Az egyik szülő aggodalmát fejezte ki a pedagógusokkal kapcsolatban. A plébános úr­hoz intézte kérdését, hivatkoz­va arra a mondatára, melyben kijelentette, hogy az egyházi is­kolákban a pedagógusállásokat elsősorban bácsalmásiakkal kí­vánja betölteni. Mitől lesz egyházi iskola, ha ugyanazok a pedagógusok ta­nítják a gyerekeket? — tette fel a kérdését. Plébános úr válaszolt, termé­szetesen ez a változás nem megy egyik napról a másikra, de ő biztos abban, hogy a bácsalmá­si pedagógusokra lehet vallásos oktatást alapozni. A rendkívüli szülői értekezlet bebizonyította, hogy lesz még vita Bácsalmáson iskolaügyben. Meg­nyugtató válasz csak akkor vár­ható, ha eldől, hogy hányán je­lentkeznek az egyházi oktatásra. Nothoff Ingrid Ezrekbe kerül egy parasztsonka (Folytatás az 1. oldalról) girkahús ál­talában minden szak­üzletben van már, a bárá­nyok legtöbbje még a szabad­ban ficánkol, de a jövő hét­től egyre több kerül a hűtő­pultokba, amelyeket van, ahol minden­képpen — te­hát árban is — kettébontva kínálják. Aki a bárány elejét kéri, az kilójá­ért 280 forin­tot fizet, aki a hátsó felét, at­tól 40 forinttal többet kérnek. A Linka- sonka soltvad- kerti gyárában tegnap már üres volt a készáruraktár. A cégtulajdo­nos valameny- nyi füstölt ter­mékét eladta. A kereslet ért­hető, hiszen a lassú pácos áruk víztartal­ma alacsony (így tovább is tarthatók), és súlyukban is több az ehető, sőt árai is kedvezőek voltak. A Csemege-szaküzletben azt is megtudtuk, hogy a húsvéti áruk­ra vonatkozóan is a vevők kéré­se szent. Ugyanis kívánságra nemcsak a paraszt-, hanem még a kötözött sonkát is elvágják, • A csülkök kelendőbbek, mint a sonkák. nehogy a nyakukon maradjon az áru. A füstölt kolbászok árai is változóak, érdemes tehát a nagybevásárlás előtt a boltok­ban tájékozódni. Mi minden­esetre láttunk 380,— Ft felira­tot is. — pulai — Feszült helyzet a mezőgazdaságban A magyar mezőgazdasági termények ára lényegesen elmarad a világpiacitól, míg a termelési eszközök annyiba ke­rülnek, mint külföldön. Sok helyen a növénytermesztés során már a műtrá­gyázás gazdaságossága is megkérdője­leződik. Mindez rendkívül veszélyes tendenciát jelez s rendkívül érzékenyen érintheti a továbbiakban a magyar gaz­daság egészét — állapította meg Walter Shaefer-Kehnert professzor, annak a német munkacsoportnak a vezetője, amely a mezőgazdasági szövetkezők és termelők országos szövetsége (MOSZ) megbízásából világított át három ter­melőszövetkezetet. Az átvilágítás ered­ményéről pénteken tartottak sajtótájé­koztatót Budapesten. A német szakértő elmondta: Ma­gyarországon sok kis* földtulajdonos lesz az elkövetkezendő időben. Ezek csak úgy tudnak majd gazdaságosan termelni, ha összefognak. Több föld- tulajdonos lesz a magyar mezőgaz­daságban, mint ahányan valóban munkavállalóként tevékenykedhet­nek ebben a gazdasági ágban. Kér­désessé válik a mezőgazdaság finan­szírozása is, hiszen — a professzor, véleménye szerint — a jelzálogköl­csön intézménye eleve kizárható a magyar mezőgazdaságban, mint fi­nanszírozási forma, ugyanis az egyes kistulajdonosok nem engedik majd jelzáloggal terhelni tulajdonukat, kö­zös célok érdekében. MEGALAKULT AZ ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE Regionális iroda szerveződik Magyar Energiafogyasztók Szö­vetsége néven új társadalmi szerve­zet jött lére Budapesten, március 20-án. Az elnökségbe beválasztot­ták Rácz Géza villamos-üzemmér­nököt, a Helvéciái Állami Gazda­ság ágazatvezetőjét is, aki egyben a cég energiagazdálkodási felada­tainak felelőse. Az új szervezet cél­kitűzéseiről kérdeztük. — Magyarországon az energia- szolgáltató szervezetek monopol­helyzetben vannak. A felhaszná­lóknak egy-egy fogyasztási helyen nincs választási lehetősége, hogy ettől vagy attól a szolgáltatótól vé­telezze a villamos energiát vagy a gázt, de többnyire nem választha­tunk a távhőt illetően sem. A cé­geknél — a mérés és a felhasználási szabályok hasonló jellege miatt — az energetikusok foglalkoznak általában a vízzel is, de itt is mono­polhelyzetben lévő szolgáltatóval állunk szemben. — Nem úgy van tehát, hogy abba a boltba megyek, ahol olcsóbban adják a tejet, kenyeret, vagy a sört. Mit lehet ez ellen tenni? — Mivel műszaki, technikai ne­hézségekbe ütközik, hogy a kínála­ti oldalon piaci verseny alakuljon ki, csak egyet tehetünk. Megpró­bálunk beleszólni azoknak a törvé­nyeknek a meghozatalába, ame­lyek szabályozzák a szolgáltató és a felhasználó viszonyát. El kell ér­ni, hogy ezek a törvények több jo­got adjanak az energiafogyasztók­nak. Emellett, természetesen, oda kell figyelnünk arra is, hogy ezek a jogok érvényesülhessenek. — Például? — Egy konzervgyár csak a sze­zonban használ nagy mennyiségű villamos energiát. Az alapdíjat — a rendelkezésre állás díját — vi­szont egész évben fizetnie kell, illet­ve csak szerény lehetőségei vannak ennek mérséklésére. Például ebben kellene kedvezőbb pozíciót kihar­colni, hisz ha a termékeinek piaca beszűkül, nincs szüksége annyi energiára, amennyit egy évvel ko­rábban lekötött. Jó lenne, ha a kü­lönbözeiből a szolgáltató is magá­ra vállalna valamennyit. Vagy, ha a mérés főfogyasztó és alfogyasz- tók szerint történik, mindig a szol­gáltató jár jól. Nem tisztázottak hálózatra kapcsolás esetén a pon­tos feltételek, a mögöttes fejlesztés­re fordítandó összeg kiszámítása egyoldalúan történik. Például eze­ken kellene változtatni. — Kik lehetnek a szövetség tag­jai, s milyen munkamódszerekkel kívánnak dolgozni? — Magánszemély és gazdálko­dószervezet egyaránt a tagunk le­het. Szeretnénk regionális csopor­tokat is létrehozni, a környékün­kön ennek szervezését rám bízta az elnökség. A törvény-előkészítés idején szakanyagokat juttatunk majd el az illetékes minisztériu­mokhoz, az egyedi érdeksérelmek esetén pedig szaktanácsokkal se­gítjük a tagjainkat, illetve minden­kit, aki ezt kéri. B. F. I. Hagyományőrzők közgyűlése Garán A 126 tagot számláló Bácskai Hagyományőrző Egyesület ápri­lis 11-én (szombaton), 17.30 órai kezdettel Garán, a művelődési ház klubtermében tartja közgyű­lését. Ezt követően, 19 órától, a csátaljai székely népdalkor, a bátmonostori, garai, nagybaracs­kai és szeremlei néptánccsoport, valamint a helyi énekkar műso­rát tekinthetik meg a nézők. Csipkecsillagok Április 12-én, vasárnap, 18 órakor a keceli moziban bemu­tatják a Csipkecsillagok című al­kotást, amely Somogyi Lajosról készült dokumentumfilm. Mint az már ismeretes, a film fősze­replője 1956 után hat évet töltött a föld alatt. A bemutatót az Ejtűnt idők nyomában című sorozat kereté­ben tűzték műsorra. A belépés díjtalan! Szűrővizsgálat Hercegszántón Évente több ezer ember hal meg rákban csak azért, mert be­tegségével későn kereste fel or­vosát — pedig a rák időben ke­zelve ma, már gyógyítható. A ba­jai kórház onkológiai osztálya, dr. Szilágyi Károly főorvos veze­tésével, a helyi körzeti főorvos, dr. Pataki Kálmán szervezésében 1992. április 13-án, 21-én, 27-én és 28-án a hercegszántói egész­ségházban tart rákszűrő vizsgá­latot. A községben névre szóló értesítést osztanak szét — min­denki saját érdekében tesz jót azzal, hogy él a helyben biztosí­tott lehetőséggel, megvizsgáltatja magát. Tízmilliós alap kecskeméti közműépítésekre Az elmúlt években, Kecskemé­ten, a lakossági önerős formában megépült közművek igen komoly infrastrukturális fejlődést hoztak, melyhez a polgárok jelentős anya­gi, valamint társadalmi munkával járultak hozzá. Ilyen önerős for­mában épült meg — egyebek.mel- lett — Hetényegyháza, Kadafalva, Katonatelep és Méntelek gázháló­zata is. A város képviselő-testülete idén is létrehozott egy 10 millió forintos alapot. Ebből a beruházás összegének maximum 30 százalé­káig lehet igényelni anyagi támo­gatást közmű-gerincvezetékek lé­tesítésére (szennyvíz- és csapadék- csatorna, víz-, gáz- és villanyháló­zat), valamint lakóterületi útháló­zatra, továbbá járdaépítéshez anyagot. Támogatási igényt a pol­gármesteri hivatal pénzügyi és gaz­dasági irodáján lehet benyújtani az érintett utcák közös képviselőinek, vagy bármelyik önkormányzati képviselőnek. Kínáról a halasi életreform- klubban Ég, föld, ember kínai szem­mel. Ez a címe annak az elő­adásnak, amelyet dr. Kalmár Éva Kína-szakértő tart Halason, a keleti gondolkodás meghatáro­zóiról. Az előadó, az életreformklub vendégeként, április 14-én, 18 órakor tartja előadását a Gő­zön István Művelődési Köz­pontban.

Next

/
Thumbnails
Contents