Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. március 10., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE „Ha engedik, felépítjük Magyarországot” „Meg kell tanulnunk kopoltyúval lélegezni...” mondta egy évekkel ezelőtt megjelent interjúban Hajdú Sándor, a Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság szalkszentmárto- ni építőipari üzemének igazgatója. Akkoriban már éreztette kedvezőt­len, piacszűkítő hatását a recesszió. Ä posta, a tanácsok és néhány ma­szek még kínált munkát, de nagyobb beruházások kivitelezésére nem kaptak megbízást. A szalkszent- mártoni üzemet azóta privatizálták. A menedzsment, az üzem egykori igazgatója vásárolta meg a céget, több tízmilliós hitellel. 1991 január­jától Hajdú Kft. néven jegyzik a vál­lalkozást. — Őszintén mondom: amikor üzemvezetőként „kopoltyút” emle­gettem, nem gondoltam, hogy ha­marosan valóban mély merülés kö­vetkezik — mondja Hajdú Sándor. — Ott, ahová a magyar építőipar azóta jutott, még így is kevésnek tű­nik az éltető oxigén. Régen, a tanácsi időkben január körül már kész pénz­ügyi tervek voltak. A fejlesztésekre és felújításokra szánt összegekről már jóval előbb, november körül döntöttek a megyénél. Pártolom az önkormányzatiságot, magam is képviselő vagyok a helyi parlament­ben, de vállalkozóként megszenve­dem a nagy önállóságot. Vannak el­képzeléseik az önkormányzatok­nak, de a fejlesztésekre fordítható forintokról — a céltámogatásokról — még nem döntöttek a parlament bizottságaiban. Márciusra régeb­ben már „elkelt” azegész évünk. Bíz­va mondhattam a kollégáimnak: egész évben lesz munkánk, ne félje­tek. Most dermeszt ez az enyhe kora tavasz is. Nem látni a kiutat, a jö­vőt .,. —Ön szerint melyik menedzser al­hat nyugodtabban ma: egy magáncég tulajdonosa vagy egy állami üzem igazgatója? — Szerintem mindkettő igen gyakran fölijed a rémálmoktól: • Hajdú Sándor: — Most der­meszt ez az enyhe kora tavasz is. csőd, szanálás, kintlevőségek, elbo­csátás. Nyugodtan, szerintem, csak az alszik ma Magyarországon, aki betétkönyvekbe, kötvényekbe rejti a pénzét és csak a szelvényt vagdossa. Az építőiparban például olyan nagy a tőkeigény, és a befektetés oly las­san térül meg, hogy az a döbbenetes, hogy még valaki csinálja. Monetáris területen négyszer fordul a forint (s hoz hasznot), amíg nálunk csak egy­szer. Ma egy versenytárgyaláson jó­val előnyösebb helyzetben van az a cég, amelyik nem kér előleget vagy kauciót. Talpon maradni csak úgy lehet, ha komoly milliók vannak a fi­nanszírozáshoz ... — És a Hajdú Kft.-nél vannak? —. . . Hitel van, és sok-sok kintle­vőség. Elsősorban a kamatok veszik el a kezdő magánvállalkozó kedvét. Mosolygok magamon, ha kiszámí­tom: mennyi lehetne a kamatbevéte­lem, ha nem veszem meg az üzemet, hanem tőzsdézek. „Vállalkozóba­rát” ez a mai politika, belekezdhet az ember bármibe, pillanatok alatt kész a cégbejegyzés, hajrá ... Csak ott a baj, hogy a kommunizmusból nem Rockefellerek léptek át a ma­gyar kapitalizmusba. Hitel nélkül nem megy a privatizáció, a pénz drá­ga: a piac pedig nem kívánja megfi­zetni a kezdő cégtulajdonos kamat­terheit. Megértem az építkezőket is. Kis és nagy magánházakat építünk mostanában, elbeszélgetek a megbí­zókkal. Ők úgy érzik: mindenütt csak „leszedik” az építkezőket... Aki épít vagy alapít, vagy termel, azt komolyan bünteti ez a monetáris rendszer. * — A kapuján még sincs kint még a tábla: csőd, minden eladó... — Mindent elkövetünk, hogy ne is legyen. Elsősorban magánházak, -üzletek építésére szakosodtunk most. Igyekszünk alacsony költség­gel, gyorsan és ütőképesen dolgozni. Kerekegyházán és Apostagon van­nak félig kész, eladásra váró üzlete­ink. A nemrég felépített, szép iroda­házunkat is át szeretnénk alakítani szállodává. Nyáron „indul majd a mészoltó telepünk. Őszintén mon­dom, hogy legkésőbbre hagyom az elbocsátást. Régi, összeszokott kö­zösség a miénk. Együtt dolgoztunk a Bácsépszernél. Közösen próbálkoz­tunk a „felszabadulással”, amikor a kunszentmiklósi Temaforgnál lehe­tőséget kaptunk az önállósuláshoz. Közben én cégvezető és tulajdonos is lettem. Ez nem jelentheti azt, hogy nem vigyázok a kollektívára. Most az Expo kínál reményt. A meginduló beruházások megmozdíthatják a hazai gazdaságot. Talán változhat valamit ez a mostani nyomorúságos helyzet. Az építőipar előjöhet a mélyből, meg tudjuk mutatni a vi­lágnak: nem csak az iskolák, óvodák renoválására, tapasztgatására va­gyunk képesek. Ha engedik, felépít­jük Magyarországot... Csak az el­ső számlázásunkig kibírjuk! Farkas P. József Vállalkozói sikereket - erős kisvállalatokat! Van, amiben már hasonlí­tunk a fejlett országokhoz: az ezer lakosra jutó vállalkozá­sok száma meg­egyezik a nyu­gati átlagéval. Vállalkozása­ink hatékony­sága, verseny- képessége, tel­jesítménye azonban, saj­nos, még alul­marad. A Magyar Kisvállalati Társaság meg­alakulása óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és középvállala­tok súlyuknak és tevékenységük­nek megfelelő helyre kerüljenek a gazdaságban. A társaság kétéves tevékenységének eredményeként könyvet jelentetett meg Vállalko­zói sikereket — erős kisvállalato­kat címmel, amely a többi között tartalmazza a holland kormány tá­mogatásával készített holland— magyar tanulmány részleteit és ajánlásait. Mint a tanulmányból kitűnik, a kis- és középvállalati szektor fneg- erősítésén munkálkodó bankszak­értőknek, tudományos kutatók­nak, érdekképviseleteknek, mi­nisztériumoknak, sőt, maguknak a vállalkozóknak sincsenek kellő is­mereteik a piacgazdasági gyakor­latról. Az előrelépést akadályozza továbbá a vállalkozások feltérké­pezésének, valamint az e témában folytatott kutatásoknak a hiánya. Mindkét feladat különösen sürge­tő, hiszen — a nemzetközi tapasz­talatok szerint a piacgazdaság térnyerésével párhuzamosan a nagyvállalatok helyébe a kis- és középvállalatok lépnek. Ez hama­rosan tükröződni fog a foglalkoz­Abszolút felvágás ... avagy: Piacgazdaság 1992 (Izsák Jenő rajza) tatásban — már ma az aktív kere­sők 43 százaléka nem állami válla­latnál dolgozik! — és a termelés nagyságában is. Ennek megfelelő­en a kormányzatnak a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordí­tania a nemzetgazdaság feltörekvő szereplőire. A Magyar Kisvállalati Társaság állásfoglalása szerint a vállalkozá­sok és kisvállalatok gyarapodásá­hoz mindenekelőtt egészséges, nem restriktiv, ösztönző gazdasági kör­nyezet szükséges. Ennek egyik alapfeltétele a kisvállalatok ver­senyhátrányainak kiegyenlítése, el­lensúlyozása ^megfelelő infrastruk­turális feltételek, preferenciák megteremtésével. Áz Európai Kö­zösséghez történő csatlakozásunk érdekében a társaság javasolja a vállalkozások jelenlegi engedélye­zési és regisztrálási rendszerének felülvizsgálatát, illetve az engedély nélküli tevékenységek — árnyék- gazdaság — visszaszorítását. A társaság tagjai javaslataik meg­valósításához szakmai segítségü­ket is felajánlják! (Ferenczy Europress) Mit hoz a riói világ­konferencia ? A Greenpeace környezetvédelmi világszervezet arra kérte Latin- Amerikát, hogy tanúsítson határo­zottságot az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal szem­ben, s ne engedje „kilúgozni” a Rio de Janeiróban júniusban tartandó környezetvédelmi világkonferenci­át. A Greenpeace attól tart, hogy a riói értekezlet a fejlett és a fejlődő államok vezetőinek protokolláris fórumává silányul, és az ipari ha­talmak saját érdemeikre hivatkoz­va fognak majd nyomást gyako­rolni az ökológiai vita érdekeiknek megfelelő eldöntésére. _ Nagy- Britannia és az Egyesült Államok máris azon fáradozik, hogy a riói konferencia napirendjéből hagyják ki a demilitarizálás témáját, és egy előzetes konferencián inkább a szabadkereskedelemről tárgyalja­nak. A MINISZTER EGYETÉRT Indokolt az új adójogszabályok módosítása Indokolt az új adójogszabá­lyok módosítása — fogalmaz­ta meg közös megbeszélésén Szabó Iván ipari és kereskedel­mi miniszter és Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A tárca vezetője hivatalában fogadta az IPOSZ ügyvezető elnöksé­gét. A közös közleményben megfogalmazzák: a miniszter egyetért az érdekvédelmi szer­vezet által kifogásoltakkal. Az IPOSZ a többi között az egyé­ni vállalkozók adóelőleg-levo­nási rendjének az önadózási elvekhez történő igazítását ké­ri, valamint a 20 ezer forintra csökkentett eszközérték kiiga­zítását a reális mértékre, to­vábbá megoldást sürget adó­mentes fejlesztési célú tartalé­kolás kérdésében. Az IPOSZ delegációja hangsúlyozta, hogy szükséges- i nek tartja az adórendszerek közötti szabad választás visz- szaállítását. A magánkisipar számára idegen mind a szabadfoglalkozású magánszemélyek kategóriája, mind a társas vállalkozási forma. A szervezet az egyéni cégforma társasági törvény­hez igazodó elismerését kéri. A mi­niszter álláspontja szerint ezek a kér­dések még további egyeztetéseket és előkészítést igényelnek. Az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda már készíti a vállalkozásfejlesztési felada­tokkal kapcsolatos kormány-előter­jesztés tervezetét, amelybe a miniszter felkérésének megfelelően beépítik az IPOSZ-szal egyeztetett javaslatokat is. Előkészületek a devizapiac bevezetésére A Magyar Nemzeti Bankban fo­lyamatban van a bankközi deviza­piac kialakításának előkészítése. Március 17-én a jegybank és a ke­reskedelmi bankok részvételével ebben a témában összejövetelt tar­tanak a szakemberek, hogy egyez­tessék az elképzeléseket. Az MNB- nél ettől várják, hogy meggyorsul­jon a folyamat. A jegybank elképzelése szerint a devizapiacon egyaránt foglalkoz­nának határidős és napi árfolyam- jegyzéssel. A határidős árfolyam- jegyzés kialakításának már semmi­féle akadálya nincsen, ez teljes mértékben a kereskedelmi banko­kon múlik. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis a múlt év végén be­szüntette ezzel kapcsolatos tevé­kenységét, átengedve teljes egészé­ben a piacot a pénzintézeteknek. A napi árfolyamjegyzésnél azonban még több kérdést el kell dönteni. így például azt, hogy mennyiben kapjanak szabad kezet az árfolyamjegyzés tekintetében a kereskedelmi bankok, milyen mér­tékben maradjon továbbra is fenn az MNB által folytatott fix árfo­lyamjegyzési gyakorlat. (A rugal­mas árfolyamjegyzést csak a lakos­sági és a vállalati devizaszámlák esetében gyakorolhatják jelenleg a kereskedelmi bankok.) Ugyancsak eldöntendő kérdés, hogy mennyiben oldják a kötöttsé­geket a kereskedelmi bankok szá­mára a devizatartalékolás terén. Jelenleg ugyanis még általában a pénzintézetek az MNB-től vásá­rolják a devizát, s azt helyezik ki a vállalkozókhoz, s a számukra el­adásra felajánlott külföldi pénzt pedig a Magyar Nemzeti Banknál értékesítik. cégbírósági hírek A megyei cégbíróság február 20. és március 4. között az aláb­bi társas vállalkozásokat jegyez­te be: Nagy és Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhelye: Izsák) — „HEGZIA” Kereskedelmi és Szóig. Kft. (Bácsalmás) — Park Motel Szálloda és Vendéglő Kft. (Solt) — PELLI-KÁN Játékterem Kft. (Szabadszállás) — Vincellér Baromfifeldolgozó Ipari, Kereske­delmi és Szóig. Kft. (Kerekegyhá­za) — FRUTTA Gyümölcskeres­kedelmi Kft. (Kecskemét) FRI- GO-TRANS Nemzetközi Szállít­mányozási és Kér. Kft. (Kecske­mét) D.S.TRADING Kér. és Szóig. Kft (Kiskunfélegyháza) — GYOGY-ÍR Gyógyszerkereske­delmi Kft. (Kecskemét) — WEST- EAST International Kér. Kft. (Kecskemét) BS 52 Kér. Szóig. Kft. (Kecskemét). es Mennyit költ az állam kutatásokra? Hazánkban 1990-ben 33,7 mil­liárd forintot fordítottak kuta­tásfejlesztésre, ami akkor a nem­zeti össztermék 1,7 százaléka volt. Ez tavaly már reálértékét és arányát tekintve is jóval keve­sebb volt, nem haladta meg a nemzeti össztermék 1,5 százalé­kát. így mind a ráfordításokat, mind pedig ezek arányait tekint­ve hazánk elmarad az úgyneve­zett fejlett országok legtöbbjétől — állapítja meg az OMFB-ben készült tanulmány, amely ösze- hasonlítja hazánk kutatásfejlesz­tési adatait az OECD-országok hasonló mutatóival. Magyarországnak gyenge az úgynevezett technológiai fizetési mérlege is, amely jelzi, hazánk nem kellően kapcsolódott be a műszaki kutatási eredmények nemzetközi áramlásába — mutat rá a kutatócsoport összegezése. Bár 1986 óta folyamatosan nö­vekszik a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos magyar vásárlások száma. Elgondolkodtató tény azonban, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a kutatásfejlesztési területen dol­gozók száma. Míg 1989-ben 22 ezren, addig tavaly mintegy 40 százalékkal kevesebben dolgoz­tak ebben a szférában. Ennek el­lenére az egy főre jutó kutatás- fejlesztési kiadás is kisebb, mint más országokban. Például: a hozzánk hasonló Norvégiában ugyanannyi kutatóra kétszer annyi a ráfordítás. Az állam­nak a kutatásfejlesztésben be­töltött szerepét vizsgálva a ta­nulmány szerzői megállapítják: Magyarországon viszonylag alacsonyak az elkülönített álla­mi alapokból származó kuta­tásfejlesztési kiadások. Ezek a költségvetésnek 1989-ben mind­össze 0,76 százalékát tették ki a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva. Az összehasonlítást értékelve a szakértők arra a következtetésre jutnak, hogy a fejlett piacgazdasághoz vezető átmeneti időszakban újfajta ál­lami szerepvállalásra van szük­ség, e téren is elengedhetetlen az üzleti szféra megerősödése. (Innovapress) Bécs mint ellenőrző központ Az atomteehnika kereskedelmé­nek új ellenőrző központjául bécsi nagykövetségét ajánlotta föl Japán. Vatanabe Micsio külügyminiszter el­mondta: országa a több aspiráns kö­zül hivatalos formában elsőként ajánlja föl. hogy kiépíti az új export­ellenőrzési központot. Ugyanolyan formában lenne a bécsi követség az összekötő, mint ahogyan az Egye­sült Államok párizsi követsége fog­ja össze a COCOM exportellenőr­zésével kapcsolatos ügyeket. Az új. COCOM-hoz hasonló szervezet közel tízezer technológia forgalmát kontrollálná: az atomfegyverek, az atomerőmüvek gyártásához kap­csolódó technikák és a hasadó­anyagok forgalmát. A finnek is csatlakoznak Finnország csatlakozzék az Európai Közösségekhez foglalt állást a helsinki kormány. Az Esko Aho miniszterelnök vezette centris­ta koalíció csatlakozással kapcsola­tos indítványát a finn parlament elé terjeszti. A felvételi kérelemmel ak­kor állnak majd elő, ha a parlament egyetért a kormány közleményében foglaltakkal. A finn parlament elő­reláthatólag március 18-án szavaz majd a kormányjavaslatáról. Lengyel Opel is lesz A lengyel kormány és az ameri­kai General Motors európai részle­ge 75 millió dolláros megállapodási jelentett be Opel típusú gépkocsik gyártásáról. Az AP DJ jelentése szerint szó van arról is. hogy a két fél kutatni fogja, miként váltsák fel új modellel a Polonez márkájú len­gyel gépkocsit. Az Opel gépkocsi­kat a jövő esztendőben kezdik el gyártani vegyes vállalati formában, az állami irányítás alatt álló FSO céggel közösen. Honda-hálózat az oroszoknál A Honda az első japán autóipari vállalat, amely saját értékesítési és szervizhálózatot épít ki a volt szov­jet köztársaságokban írta a vál­lalat illetékeseire hivatkozva a Jo- miuri Simbun című napilap. Eddig a japán autógyártók csak a keres­kedőházak révén képviseltették magukat a Független Államok Kö­zösségében, azután, hogy a gorba- csovi nyitás idején lehetővé vált a japán autók behozatala. Tavaly kö­zel tízezer japán gépjármű került az országba, és ezeket a múlt évben létesített kisebb Toyota- és Nissan- hálózat forgalmazta. Nyereséges francia idegenforgalom Az előzetes becslés szerint ötven- milliárd frankos tiszta nyereséggel zárul Franciaország számára a múlt évi turizmus mérlege. Az év első kilenc hónapjára vonatkozóan már megvannak a végleges adatok: szeptember végéig az idegenforga­lom tiszta bevétele már megközelí­tette a negyvenmilliárdot ennyi­vel többet költöttek a külföldi turis­ták az országban, mint a franciák külföldön. Ellenőrzött ukrán béremelés Az ukrán elnök rendeletben kö­telezte a béremelések korlátozására az ország vállalatait és intézményeit az infláció megfékezése érdekében közölte a Reuter. A Leonyid Kravcsuk kézjegyével ellátott dek­rétum szerint a bérek változtatása­kor ezentúl az idén januári szintet kell alapul venni, amelyet nagyjá­ból már hozzáigazítottak az év eieji áremelésekhez. Ez azt jelenti, hogy a fizetések a továbbiakban megle­hetősen lassan fognak növekedni. Visszaesnek a japán befektetések Évek óta nem tapasztalt mér­tékben, valamennyi szektorban visszaesnek az idén a japán vállala­tok tőkebefektetései ezt állapítja meg a japán ipari bank legújabb felmérésében. A feldolgozóipari cé­gek több mint tíz százalékkal kí­vánják csökkenteni befektetéseiket, ami a hetvenes évek vége felé for­dult elő legutóbb. A több ezer vál­lalatra kiterjedő vizsgálat szerint a japán cégek beruházásaikat átlago­san 4 százalékkal fogják majd visz- sza 1992-ben. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents