Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
6. oldal, 1992. március 10. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! A vagyon szava Ahhoz, hogy továbbléphessünk, meg kell ismerkednünk a tőke megjelenési formáival, hiszen egyáltalán nem mindegy, mikor milyen formában tőkésítjük megtakarításainkat, örökségünket, eszközeinket és saját magunkat: Az eredményes spekulációhoz ugyanis mérlegelni kell a mindenkori célokat, helyzetet, lehetőségeket, adottságokat. Mire gondolok? Ezelőtt jó néhány évvel, amikor még nem lehetett a jelenlegihez hasonló módon vállalkozni, befektetni, utazni, az emberek megtakarításaikat takarékbetétben, valutában, vagy egyéb vagyontárgyakban tartották (arany, festmény, nyaraló stb.). A helyzet megváltozott, ezek a befektetések ma már nem sikeresek, nem célszerűek. Hol a működötöké? Az ingatlanpiac összeomlott, a nyaralókat most nem lehet eladni, nincs megfelelő áruk. De nem lehet megszabadulni az aranytól, a bril- liánsoktól sem, hiszen nincsen, aki megvegye. Aukciókra is egyre kevesebb ember járhat, következésképpen á korábbi — kényszer szülte — befektetések jelenleg holt tőkét jelentenek. Éppen most, amikor szükség volria az állampolgárok tőkéjére a vállalkozások építéséhez, élénkítéséhez. Nem véletlen tehát, hogy az úgymond gazdag emberek nem nagyon tudnak vállalkozásba kezdeni, mert nincs működőtőkéjük. A tőke egyik megjelenési formája a mú'&ö<fó’(működtető)tőke, ami megjelenhet takarékbetét (kölcsön!), valuta, illetve azonnal pénzre váltható értékpapír formájában. Fő jellemzője a mobilitás, vagyis a szabad és azonnali áthe- lyezhetöség. A tőke másik formája a vagyon. Ezen belül azonban meg kell különböztetni a működtethető és a személyes szolgálatra hivatott vaA haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseket azért célszerű pontosan ismerni, mert a jövőben pl. a jogszabályon alapuló fóldjáradék helyett a részarány-tulajdonos és a szövetkezet egyenrangú félként fog haszon- bérleti szerződést kötni a bevitt földre. A földjáradékot tehát felváltja a haszonbérleti díj. A haszonbérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott földterületért haszonbért fizet, és ezért jogosult a föld használatára és hasznai szedésére. A haszonbér fizetése a felek megállapodása szerint történhet pénzben vagy természetben (pl. meghatározott mennyiségű termény átadásával). A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak írásos haszonbérleti szerződéssel történhet, és az ilyen földterületet tilos al- haszonbérletbe adni. A bérlő a rendes gazdálkodás szabályai szerint jogosult a használatra és a hasznok szedésére. Ugyanakkor kötelessége is, hogy a rendeltetésnek megfelelően művelje a földet, és gondoskodjék termőképessége fenntartásáról. A haszonbérlőt terhelik a fenntartáshoz szükséges felújítási javítási költségek és a közterhek. A rendkívüli felújítás vagy javítás viszont a haszonbérbe adót terhelik. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. Ha határozott időre kötnek haszonbérleti szerződést, a felek megállapodhatnak abban is, hogy a teljes haszonbérleti díjat egy összegben a szerződéskötéskor fizetik ki a haszonbérlők. A haszonbérlő a haszonbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az évre, amikor elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az adagos termés kétharmada sem tenned meg. Az ilyen igényt a termés betakarítása előtt kell közölni a haszonbérbe adóval. Ha a haszonbért mérsékehk vagy elengedik, ezt a következő termésből sem lehet követelni. A haszonbérbe adót egyébként a haszonbérhátralék erejéig a hasznokon (pl. a termény) és a haszonbérlőnek a haszonbérlet területén levő vagyontárgyain (gépek) zálogjog illeti meg, ha a haszonbérlő tartozik a bérleti díjjal. Ha határozatlan időre mezőgazdasági haszonbérletet létesítenek, 6 havi felmondással a gazdasági év végére lehet azt csak felmondani. gyónt. A mai magyar valóságban azonban összekeverednek a dolgok: a taxis gépkocsija hol munkaeszköz, hol a család kirándulóeszköze. A lakás is gyakran iroda és a család élettere egyszerre. Például műalkotások A vagyonnak azonban van olyan formája is, ami nem hasznosítható közvetlenül a vállalkozásokban, de alkalmas mondjuk zálogtárgynak. Ilyen a lakatlan ingatlan (általában a nyaraló), vagy a „kilóra” megvett arany. Az ilyen vagyontárgyak elzálogosíthatok, rájuk jelzálogjog jegyezhető be, gazdájuk hitelhez juthat. A vagyonnak azonban vannak olyan elemei is amelyek ha nem is feltétlenül haszonnal, de azonnal működőtökére válthatók: például a különösen ritka és értékes műalkotások, bélyegek, autók, építmények. A tőke harmadik megjelenési formája maga az ember: a teljesítményképes tudása, a személyekhez köthető jogosítványok és a jogviszonyok. Ha valaki azért adja el az aranyát, hogy az árából külföldön nyelvet tanuljon és menedzseri kéA haszonbérlő akkor mondhatja fel azonnali hatállyal a szerződést, ha egészségi állapota megromlik, családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely miatt nem képes a haszonbérből eredő kötelezettségei teljesítésére. A felmondás csak írásban érvényes. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnésekor a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést azonnal folytatni lehessen. A haszonbérlőt a haszonbérelt termőföldre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg. Ez azt jelenti, pesítést szerezzen, akkor semmi más nem történt, minthogy a tőkéje összetételét, portfolióját megváltoztatta. Ha valaki azért költ a választási kampánya megszervezésére, hogy később politikusként a pozícióját gazdasági előnyökre válthassa, nem is spekulál olyan rosszul. A tőke egyik vagy másik alakja ugyanis konvertálható, átváltható. Oda, ahol a leghasznosabb A lényeg tehát minden esetben az, hogy a tőkém — vagyonom — összetételét, megjelenési formáit úgy alakítsam, hogy az mindenkor a lehető legnagyobb hasznot termelje a számomra. A tőkés — legyen bármekkora is a tőkéje — mindig készenlétben áll vagyona szerkezetének — portfoliójának — legmegfelelőbb alakítására, ha kell, menekíteni tudja a vagyonát oda és olyan formában, ahol a számára a leghasznosabb. Ebből a megfontolásból fogunk a sorozat következő fejezeteiben a valutaügyekről, az ingatlan- és műtárgypiacról, valamint az emberi erőforrásokba történő beruházásokról szólni. Mindezen ismeretek ugyanis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy akár a vállalkozásunkat, akár tőkénk összetételét a lehető legoptimálisabban tervezhessük meg. hogy a föld újra haszonbérbe adása vagy eladása esetén meg kell kérdezni a volt haszonbérlőt, hogy a külső érdeklődővel azonos feltételekkel haszonbérbe veszi-e, illetve megveszi-e a földet. Ha igent mond, vele kell megkötni a szerződést. A tulajdonos kötelezettsége, hogy viselje az ingatlannal kapcsolatos terheket, és az ingatlanban keletkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonos kötelezettsége, hogy a földet megfelelően használja, vagy hasznosításáról gondoskodjék. BEFEKTETÉSI SZÓTÁR A-tól Z-ig — Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg: Fő fajtái: kötvény, részvény, váltó, csekk, állampapír, élvezeti jegy, záloglevél, letéti jegy, pénztárjegy, körraktárjegy. Szólhat bemutatóra, névre, rendeletre. Lehet tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett. — Értékpapírhozam: az értékpapír birtoklásából származó összes jövedelem (beleértve az árfolyam- változásból eredő veszteséget, illetve nyereséget, továbbá a fizetendő adókat is) az értékpapír névértékének százalékában (osztalék, kötvényhozam). — Értékpapír-kereskedő: az értékpapírok adásvételét közvetítő kereskedő, aki saját nevében és saját számlájára is köthet üzleteket. — Értékpapírügylet: olyan tevékenység, amelyik magában foglalja az értékpapírok kibocsátását, a velük való kereskedést, a befektetési tanácsadást, az értékpapírok megőrzését és kezelését. — Értéktőzsde: értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca. — Fix kamatozású értékpapírok: olyan papírok, amelyeknek névleges kamatlábát a kibocsátáskor rögzítik. — Hozam (angolul yield): a befektetett tőkéből származó adózott nyereség a befektetett összeghez viszonyított százalékban kifejezve. — Ingyenes részvény: a nyereségkifizetés egyik módja: a régi részvényeseknek addigi részvény- tulajdonuk arányában új részvényeket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a tartalékokból és a ki nem fizetett nyereségből finanszíroznak. A társasági vagyon az ingyenrészvények kiadásával nem változik. — Intézményi befektető: hivatásszerűen és rendszeresen nagy mennyiségben értékpapírokat vásárló (nem magánszemély) befektető (pl. biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, befektetési alapok). — Kamatszelvény: a kötvény kamatának felvételére szolgáló, esedékességkor bemutatandó szelvény. — Kincstárjegy: az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő állampapír. Általában-rmgyobb címletekben, alacsony kamatlábbal bocsátják ki. Egyes országokban különbséget tesznek az egy éven belüli lejáratú és az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú papírok között; az előbbit kincstári váltónak nevezik, s csak az utóbbi a kincstárjegy. — Kötvény: kamatozó, általában hosszabb lejáratú értékpapír; hitelviszonyt hoz létre. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott idő- pont(ok)ban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, és addig az esedékes kamatokat kifizeti. — Kötvényfinariszírozás: idegen tőke megszerzése hosszabb lejáratra, kötvény kibocsátása útján. Kötvénypiac: a fix kamatozású értékpapírok adásvétele. FEB TALLÓZÓ SZABADPIACI ÁRAI < FM-Stagek Piaci Információs Szolgálat 1992. | Bp. Nagybani Mlakolo _-«----ta M CWVflWI Győr 8. hét C ± min. ér max ér Inda« elölő hét»100 min. ér m*x. . ár Index előző héU100 min. ér max. ár Index előző hét. 100 min. ér max. ár Index előző héU100l Burgonya 18,20.114,0 111,0 1Ä,-2 2.112,0 105,0 18,20.100,0 100,0 18*— 22.106,0 100,0 F. káposzta kg 8.10,80,0 36,0 10,— 20,100,0 100,0 15.20,— 150,0 125,0 14.16*— 117,0 114,0 Kaiké pont* kg 30,40,136,0 133,0 30,— 50,86,0 100,0 20,25,600,0 100,0 35,40,100,0 100,0 Karalábé kg 18,20,125,0 100,0 20,40,— 100,0 100,0 16,20,107,0 100,0 — — Sárgarépa kg 13,16,130,0 89,0 20,40,200,0 100,0 10,— 20.67,0 100,0 20,30,100,0 100,0 Petrái*. kg 17,30,— 121,0 125,0 20.45,— 100,0 90,0 20,25,133,0 100,0 30,40,120,0 114,0 V. hagyma kg 15,17,115,0 106,0 18.21,— 112,0 105,0 18,25,100,0 100,0 18,22,»0,0 100,0 Z. hagyma c*. 12,24,86,0 100,0 25,30,— 125,0 94,0 18,20,120,0 100,0 — — — — Fokhagyma kg 80,130,— 100,0 100,0 100,170,83,0 106,0 100,140,— 1000,0 100,0 160,200,— 123,0 111,0 Paradicsom kg 200,280,111,0 108,0 180,— 240,— 180,0 86,0 — — — — 260,— 260,78,0 76,0 Zöldpaprika db 1*i— 40,100,0 89,0 15*—30.— 50,0 60,0 — — — — 24,24,80,0 80,0 Gomba kg 80,200,89,0 111,0 120,170,120,0 106,0 120,160,— 120,0 100,0 120,— 140,100,0 100,0 Alma kg 20,50,80,0 100,0 20.70,80,0 117,0 28,45,— 167,0 100,0 28,— 50,74,0 100,0 Kört* kg «0,80,100,0 90,0 50.50,100,0 71,0 85,— 70,100,0 100,0 40,40,100,0 80,0 Dióbél 350,— 380,97,0 95,0 360,— 400,— 106,0 100,0 — — — — 380,_ 380.— 100,0 100,0 (Figyelő, 1992. márc. 5.) Mertl László Földjáradék helyett haszonbérleti díj NŐTT A BRUTTÓ, CSÖKKENT A NETTÓ Jó adósok vagyunk A múlt esztendőben első látásra az a furcsa, kissé ellentmondásosnak tűnő helyzet alakult ki, hogy miközben az ország külső pénzügyi egy ensúlyi helyzete javult, a bruttó adósságállomány tovább növekedett. A Magyar Nemzeti Bank a napokban tette közzé végleges adatait a múlt esztendőről, amely szerint az országot képviselőjegybank a külföldi hitelezőknek jelenleg 22,6 milliárd dollárral tartozik, többel, mint valaha is bármikor. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy egy év alatt több mint egymilli- árd dollárral növekedett az ország eladósodása. Rossz, ha gyengül a dollár Mindez több tényezőre vezethető vissza. Az egyik a dollár árfolyamának alakulása. Az adósságállomány december végi adatot tükröz, amikor is a dollár jelentős mértékben meggyengült más valutákhoz viszonyítva. Ha a dollár kevesebbet ér, akkor a márkában és a jenben meglévő hitelek dollárban kifejezve magasabb számot mutatnak. Részben ez történt most is. A magyar adósság elsősorban német és japán fizetőeszközben áll fenn. A tiszta kép megalkotásához azonban érdemes figyelembe venni a nettó adósságállomány alakulását is. Ez pedig egy év alatt nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent! Jelenleg 14 milliárd dollár körül alakul, pedig 1991 januárjában még 15,9 milliárd dollár volt. A bruttó adósságállomány növekedésében más tényezőknek is szerepe van. Egy év alatt rohamtempóban nőttek a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai. Ezek az év elején még egymilliárd dollár körül alakultak, az év végére viszont némiképp meghaladták a négymilliárd dollárt. Tartalékok általában úgy keletkeznek, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz külföldről több pénz folyik be, például • hitelfelvétel útján vagy egyéb módon, mint amennyi kell a napi fizetések teljesítéséhez. Voltak olyan időszakok, amikor a jegybanki kasszában éppenhogy csak annyi volt, amennyiből a lejáró hiteleket törleszteni tudták, és folyamatosan fizethették a kamatokat. Ezek azok a bizonyos nehéz időszakok, amikor az ország nagyon is közel került a fizetésképtelenség bejelentéséhez, a moratóriumkéréshez. így a tartalékok ugrásszerű növekedése mindenképpen nagyon kedvező jelenség, jelzi a pénzügyi stabilizálódást, s azt, hogy a bank mozgástere számottevően növekedett, a pénzügyi politika kikerülhetett a népi gondok szorításából. Gazdaságunk tud alkalmazkodni Ám a tartalékok növekedése egyben azt is jelenti, hogy a bank több hitelt vesz fel. Ez pedig egyben az adósságállomány magas szinten tartását, esetenkénti növekedését is eredményezi. Mindez annak ellenére történik így, hogy már két éve aktívumot mutat a folyó fizetési mérleg. Márpedig ez a szám jelzi ténylegesen, hogy az ország újabb és újabb adósságokat vett-e a nyakába, vagy sikerült-e megállnia az adósságlejtőn. Hosz- szabb idő óta első ízben 1990-ben került egyensúlyba a fizetési mérleg, amikor is Í27 millió dolláros aktívum alakult ki. Ez a tendencia a múlt esztendőben folytatódott, mivel az aktívum tovább növekedett, s elérte a 267 millió dollárt. (Eredetileg a kormány azzal számolt, hogy Magyarország eladósodása több mint egymilliárd dollárral növekszik 1991-ben, elsősorban a kedvezőtlen külső körülmények miatt. A külső körülmények nem is bizonyultak sokkal kedvezőbbnek a prognosztizáltnál, ám a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége meglepte a szakembereket. Ennek eredménye, hogy a fizetési mérlegben nem óriási passzívum, hanem egy számottevő mértékű aktivum alakult ki.) Enyhülhet a szorítás Az eladósodás csökkenésére rövid távon mégsem lehet számítani. Egyelőre ilyen célt a jelenlegi kormány nem is tűzött ki maga elé. A legnagyobb eredmény jelenleg az, hogy az ország külső finanszírozása egyre inkább stabilizálódik. Ezt nemcsak a belföldiek látják így, hanem a hitelezők is. M'á 'máV nem okoz problémát a Magyar Nemzeti Banknak, hogy külföldi kölcsönökhöz jusson. A központi bank mind jobb feltételekkel tud kötvényeket kibocsátani a piacokon. A külső pénzügyi stabilitás pedig az egyik legfontosabb feltétele a recesszió megfékezésének, a növekedési feltételek kialakításának. A növekedés viszont hosz- szabb távon azt eredményezheti, hogy a jelenlegi adósságterhek ma még mindig komoly szorítása egyre csekélyebbé válik. P. F. A MAGYAR NEMZETI BANK Ér HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAM AI rvényben: 1992. március 9. Vételi Közén Eladási Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 135,34 135,69 136.04 ausztrál dollár 59,42 59.57 59,72 belga frank (100) 229,84 230,42 231.00 dán korona 12,20 12,23 12.26 finn márka 17,33 17.38 17,43 francia frank 13,91 13,95 13,99 holland forint 42,02 42.13 42,24 ír font 125,99 126.31 126,63 japán yen (100) 59,73 59.88 60,03 kanadai dollár 66,04 66,21 66.38 kuvaiti dinár 266,84 267,53 268.22 német márka 47,27 47.39 47,51 norvég korona 12,06 12,09 12,12 olasz lira (1000) 63,07 63,23 63,39 osztrák schilling (100) 672,34 674,04 675,74 portugál escudo (100) 54,90 55,04 55,18 spanyol peseta (100) svájci frank 74.96 52,10 75,15 52.24 75,34 52,38 svéd korona 13,04 13.07 13,10 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27.57 USA-dollár 78,72 78,92 79,12 ECU (Közös Piac) 96,70 96,95 97,20 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-AREOLYAMAI Érvényben: 1992. március 9. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 134,29 ausztrál dollár 58,95 belga frank (100) 228,09 dán korona 12,10 finn márka 17,18 fruncia frank 13,81 görög drachma (100) 40,33 holland forint 41,70 ír font 125.01 japán yen (100) 59,28 kanadai dollár 65,51 kuvaiti dinár 264,78 német márka 46,91 norvég korona 11,97 olasz líra (1000) 62,59 osztrák schilling (100) . 667,24 portugál escudo (100) 54,49 spanyol peseta (100) 74,39 svájci frank 51,70 svéd korona 12,94 USA-dollár 78.14 ECU (Közös Piac) 95,97 137,09 60.19 232,75 12,36 17.58 14,09 41,17 42.56 127.61 60.48 66.91 270.28 47.87 12,21 63.87 680,84 55.59 75.91 52,78 13.20 79,70 97,93 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 79—80 forint 50—52 forint 54—56 forint 7,10—7,30 forint
