Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

1992. március 6., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP KORSZERŰBB KÖZVILÁGÍTÁS • Szeptemberben már negyven százalékkal kevesebbe kerül Kiskunfél­egyháza villanyszámlája, jóllehet a megtakarításból kell majd fedezni a higanygőzlámpák cseréjét. A Kiskunfélegyháza közvilágítá­sának korszerűsítésére kiírt pályá­zatra 23 munka érkezett, melyek közül a gazdasági bizottság nyolcat talált továbbtárgyalásra alkalmas­nak. A legutóbbi képviselő-testületi ülés elfogadta a külső szakértők vé­leményét és a Vill-Korr BT. mellett döntött. A cég még ebben a hónap­ban elkezdi a tervezést és augusztus végére lecseréli a város mintegy 2500 hagyományos higanygőzlám­páját a 40 százalékkal kevesebb áramot fogyasztó, Tungsram- Schrédes által gyártott teljestükrös, zárt búrájú lámpára. TÜSKE AZ ÚJRAVIZSGÁZTATÁS? Az Alkotmánybírósághoz fordultak a vadászok Az elmúlt év végén kormányrendelet irta elő, hogy a vadasztarsasagi tagok, az önvédelmi fegyverrel rendelkezők és a fegyverárusítással foglal­kozók újra vizsgázni kötelesek. Aki ez év március végéig nem teszi le a vizsgát, megszűnik a fegyvertartási engedélye. Kiskunhalason február 26-án lezajlottak a vizsgák. Erről beszélgettem Baksa Lászlóval, a balotaszállási vadásztársaság elnökével. — Úgy tudom, az újravizsgázta­tás ténye nem váltott ki osztatlan elismerést a vadászok körében. — Enyhén szólva, nem örültünk ennek. Ezen az alapon bármikor, bárkitlehetnc ismételt vizsga letéte- lére kötelezni. Gondolok itt a KRESZ-vizsgára, vagy akár az or­vosok, ügyvédek újravizsgáztatá­sára. Aki vadász lett, a korábbi időkben is komoly vizsgán kellett kiállnia a próbát, csak úgy kapha­tott fegyvertartási engedélyt. Aki pedig egyszer ezt a jogosítványt már megszerezte, j oggal érezheti sé­relmesnek a jogszabály előírásait. — Milyen felkészülést igényelt a készülés? — Mivel rendelet ezt előírta, tet­szik, nem tetszik, egy feladatunk maradt: felkészülni a vizsgára és azt letenni. A felkészüléshez az Univerzál 2000 Kft. által szerve­zett kétnapos tanfolyam segítette vadászainkat. — Miből állt a vizsga? — Kiskunhalason, a fegyveres erők klubjában volt a vizsga, ahol csaknem kétszáz vadász és önvé­delmi fegyverrel rendelkező adott számot ismereteiről. A vizsgázta­tók a megyei rendőr-főkapitány­ság fegyverszakértői voltak. Há­rom csoportban, először fegyveris­meretből kellett a húzott tételek alapján számot adni. Ezt követően valamennyien kimentünk Ládaho­mokra, ahol a lőtéren lőgyakorlat- ra került sor. Itt golyós, sörétes és önvédelmi fegyverlövészet zajlott gyakorlati vizsgaként. — Milyen sikerrel zárultak a vizsgák ? — Kezdem azzal, hogy előfelté­tel volt egy tüzetes orvosi vizsgálat. Ezekkel az orvosi papírokkal lehe­tett a szóbelin megjelenni. Néhány vadász kora, egészségi állapota mi­• atf tteto vállalta az 'órvosi Vizsgái­tokat, néhányan pedig sérelmesnek tartva az újravizsgáztatás tényét, nem jelentkeztek. Ez azonban ösz- szességében néhány százalékot tett ki. A vadászok döntő többsége részt vett az orvosi vizsgálatokon és sikeres vizsgát tett. A pontos szám­adatok még nem ismertek, hozzáve­tőlegesen a résztvevők 10 százalé­kának kell ismételnie. A balotaszál­lási, a kunfehértói és a halasi vadá­szok tehát eleget tettek a jogszabá­lyi előírásoknak, s most már való­ban figyelmünket a vadászati, vad­gazdálkodási feladatokra összpon­tosíthatjuk. — így utólag, azért volt ennek a megmérettetésnek haszna is. Nem? — Azáltal, hogy a fegyveris­meret korábban tanult szabálya­it most ismételten átvettük, fel­frissült a tudásunk. Ennyiben feltétlenül hasznos volt az erre fordított idő. Ebben igazán part­nerek voltak a felkészítők és a vizsgáztatók is. — Maradt még tüske a vadá­szokban ? — A kötelezően előirt vizsgázás ténye valóban tüskét okozott ben­nünk. A vizsgán túlvagyunk, a közérzetünk javult. Mindezek mel­lett azonban érdekképviseleti szer­vünk a jogszabály alkotmányelle­nessége miatt az Alkotmánybíró­sághoz fordult. Horváth Róbert KERDESEK ES VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Mely földeket kell kihagyni a kü­lönböző földalapok elkülönítéséből? A földalapok elkülönítésébe nem szabad bevonni azt a földet a) amelyre a szövetkezeti szak­csoport tagját, a haszonbérlőt vagy a szövetkezet volt tagját véte­li jog illeti meg, b) amely tartós földhasználat­ban van, c) amely nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó természetvédelmi terület, vagy fokozottan védett természetvé­delmi terület (ezek az úgynevezett ki­emelt természetvédelmi területek). R humán J EGISZTE/1 Vastag dossziét mutatott az ismerősöm. Pályázatot hirdettek. Sokan jelentkeztek. De vajon ki a legjobb az adott feladatra? Honnan tudhatnánk? — töprengett. Ezt a nehéz kérdést segit megválaszolni a HUMÁNREGISZTER. Vállalatok, önkormányzatok, iskolák, hivatalok vezetői pályázatának elöbírálatát végezzük el. Speciális igények figyelembevételével, szakmai alkalmassági vizsgálattal. Korszerűen, tudományosan. A végső döntés ezért könnyebb és jobb. Azaz: hatékonyabb. HUMÁN REGISZTER. Kecskemét, Május 1 tér 3. Megyeháza, X. emelet 1003. Telefon: 76/28-788/173. Fogadóóra: hétfő 14—16, csütörtök 10—12. m A BÍRÓSÁG HIÁNYPÓTLÁST KÉR AZ ÜGYÉSZSÉGTŐL A hosszúhegyi felszámoló még határidőn belül van Lesz-e árverés Hosszúhegyen? — kérdeztük lapunk február 28-ai számában. Mint e cikkünkben megírtuk, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnak a Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinát felszámolásáról hozott döntése alapján a REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvény- társaság felszámolóbiztosa, Vodila József február 28- ára és 29-ére kitűzte az Érsekcsanád, Sükösd, Nemes­nádudvar, Érsekhalma és Császártöltés határában ta­lálható szőlő- és gyümölcsültetvények árverezését. A területek értékesítésének előkészítése és módszerei ellen tiltakoztak az érintett önkormányzatok, a megyei Szóban forgó cikkünket olyan írások követték, amelyek megvála­szolták a kérdést, beszámoltak a megtartott árverésről. Kíváncsiak voltunk azonban a megyei bíróság állásfoglalására az ügyészség indít­ványát illetően, annál inkább is, mivel a hosszúhegyi ügyben érin­tettek érdekeik védelmében továb­bi lépésekre készülnek. Mint dr. Sántha Józseftől, a fel­számolószervezet tevékenységét fe­lügyelő bírótól megtudtuk, a me­gyei bíróság hiánypótlást kér a me­gyei főügyészségtől indítványa egyes részleteinek pontosítására, nyolc napon belül, s ezt követően születhet majd döntés. Ennek nem kívánt elébe menni, de magáról a csődbe jutott gazdaság hitelezői­nek kifizetését célzó felszámolási eljárásról szükségesnek látott né­hány gondolatot elmondani. A REORG Rt. — amellyel ő fo­lyamatosan kapcsolatban áll — ra­gaszkodott az árverésnek a kitű­zött időpontban való megtartásá­hoz, mivel itt a tavaszi munkák ideje, a leendő tulajdonosoknak időben el kell végezniük azokat. Vodila József beszámolóbiztos szerint az árverezés elmaradása 161 millió forint kárt okozott vol­na a művelésben bekövetkező idő­beli csúszás miatt. A Petőfi Népe kérdésére: az ár­veréssel megsértette-e a felszámoló a kárpótlási törvényt vagy más jogszabályt, a bíró azt válaszolta: nem. Ugyanis az említett törvény azt írja elő, hogy a kárpótlásra szánt földterületet a kárrendezési hivatal igénybejelentését követő harminc napon belül kell kijelölni. kárrendezési hivatal és a felszámolás alatt álló gazda­ság munkástanácsa is. Véleményük szerint az árverés sérti a lakosság érdekeit, illetőleg semmibe veszi a kárpótlási törvény azon előírását, mely szerint a tulaj­donviszonyok rendezésekor megfelelő földterületeket kell tartalékolni azoknak az állampolgároknak a kielé­gítésére, akiknek a tulajdonában az állam igazságtala­nul kárt okozott az elmúlt évtizedekben. A kárrendezési hivatal a megyei ügyészséghez fordult, amely azonnal indítványozta a megyei bíróságnak az árverés felfüg­gesztését. • A tulajdonviszonyok rendezésének nehéz útján... (Fotó: Straszer András) Ebben' az esetben az igénybejelen­tés dátuma február 14., tehát a ha­táridő március közepe. Ezt meg­előzően lehet árverezni? — e kér­désünkre igennel válaszolt dr. Sántha József, aki szerint ezt nem tiltja jogszabály. Különben is, az állami gazdaságnak mintegy 101 ezer aranykorona-értékű földterü­lete volt, ebből 40 ezer aranykoro­na-értékű ültetvényt árvereztek csupán, s az sem kelt el mind. Ma­radt tehát bőven föld a kárpótlás­hoz. Ő egyébként a kárrendezési hivatal által jelzett 28 ezer arany­korona helyett 40 ezer aranykoro­na-értékű földterület tartalékolá­sát kérte a felszámolótól, ami ed­dig nem történt meg, de még a határidőn belül van a felszámoló. Véleményünket, mely szerint a kárpótláshoz szükséges termőföl­dek árverés előtti kijelölése esetén nyugodtabb hangulatban teltek volna a február végi napok a tér­ségben, nem osztotta fenntartás nélkül dr. Sántha József bíró, le­hetségesnek tartva, hogy akkor meg a kijelölt területekkel nem let­tek volna elégedettek az emberek, mert olyan sokféle igényt szinte lehetetlen kielégíteni. Itt arra hívta még föl a figyelmet, hogy a kárpót­lásra jogosultak nem közvetlenül földet kapnak, hanem kárpótlási jegyet, amellyel majd ugyancsak árverésen licitálhatnak a nekik tet­sző területre. Ebből kifolyólag igen kicsi az esély arra, hogy valaki ép­pen az ősei egykori birtokát tudja visszavásárolni. A. T. S. A képviselő levele a köztársasági megbízotthoz Engedje meg, hogy mint a Bács- Kiskun megyei 8. számú választási körzet egyénileg megválasztott képvi­selője, Önhöz forduljak megoldásért a mintegy 400 családot érintő, s már- csak mennyiségénél fogva is, körze­temben egyre inkább politikai tölté­sűvé váló ügyben. Az ügy rövid leírása: 1988. március 10-én a Harkakötönyi Egyetértés Mgtsz az OTP megyei igazgatóságá­val megállapodást kötött 423 mező- gazdasági kistermelő számára terme­lési kölcsön felvételére, a visszafizetés­re készfizető kezességet vállalva. A kistermelők az általuk felvett kölcsönt a megállapodás 7. pontja szerint a tsz-hez időben teljesítették. A tsz pénzügyi nehézségei miatt — s mert azt az OTP sem szorgal­mazta — a megállapodás 7. pontja szerint reá háruló kötelezettséget az OTP irányába nem teljesítette. Az OTP 1992. január 29-ei keltezé­sű fizetési felszólításra a tsz a tarto­zást elismerte, megfizetését vállalta, kérve, hogy az OTP a kistermelők irányába ne intézkedjen a visszafize­tést illetően. Az OTP ezt nem vette figyelembe, s kiküldte a fizetési felszólításokat a kistermelőkhöz. E lépéssel az ügyben maradéktalanul tisztességesen eljáró kistermelőket olyan kényszerhelyzet­be hozták, mely — megítélésem sze­rint — joggal váltotta ki az érintett kistermelők és a velük szimpatizáló lakosság fölháborodását. Kérem dr. Farkas László köztár­sasági megbízott urat, lehetőségeivel élve segítse elő az ügy nemcsak betű szerinti, de szellemében igazságos le­zárását. Megértését kérem, hogy az érintettek széles körére tekintettel le­velemmel a nyilvánosság előtt fordu­lok Önhöz. Tisztelettel: Dr. Horváth László, országgyűlési képviselő, FKgP ( A képviselő úr levele kapcsolódik ahhoz a: ügyhöz, amelyet lapunk február 28-ai számában megírtunk. A harkakötönyi szakcsoporttagok demonstráltak a halasi OTP-fiók előtt. Úgy tűnik, hogy a vitás kérdés azóta sem rendeződött. A fejlemé­nyekre visszatérünk. A szerk.) NEM SIRÁNKOZNI, CSELEKEDNI! Jelszavak helyett öntevékenység A cigányság helyzetének elemzésére, a több évszázados elmaradottságból va­ló kitörés lehetőségeinek felmérésére há­rom napon keresztül Kalocsán tanács­kozást folytattak a Művelődési Minisz­térium, a Nemzeti Gyermeknevelési In­tézet és az Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület szervezésé­ben. A március 4-i záróbeszélgetés elő­adói közül Nyári Lászlót, a Népjóléti Minisztérium munkatársát és Hága Antónia (SZDSZ) országgyűlési kép­viselőt a fórum tapasztalatairól kér­deztük. — Úgy gondoltam, hogy ezen a ren­dezvényen rengeteg cigány ember fog megjelenni, s végre igazából meríthe­tünk azokból a problémákból, amelyek a Bács-Kiskun megyei és a kalocsai cigányságot foglalkoztatják — kezdte a beszélgetést Nyári László. Ha sokan nem is voltak, de elegendően ahhoz, hogy lássuk, az ország ezen régiójában a cigányság milyen lehetőségeket kap és mire van még szüksége. Be kell valla­nom, a hallgatóság életkora nem volt a legszerencsesebb, hiszen a 25—50 év közötti cigányok tehetik a legtöbbel népükért, ők vannak abban a helyzet­ben, hogy konkrétan is tegyenek vala­mit. Sok volt a fiatal, ami persze önma­gában jó dolog. Ami ránk, cigányokra jellemző, itt is két véglet volt. Az egyik tábor túl kritikusan, de nem önkritiku­san vette számba saját helyzetét, s má­sik rész tudomásul vette a hallottakat, de számára mindez még nem volt emészthető. Náluk a hatás később je­lentkezik. Ami igazán nagy dolog, s ami itt is mérhető, hogy hazánkban elindult egy folyamat. A cigányok egy maguk és értük szervezte fórumon vet­tek részt, ahol nem egymás között mondták el gondjaikat, Több külső hozzászóló azt vetette szemünkre, hogy a cigányság megosztott, az ellenérdekű csoportok zavarják a cigányokért foly­tatott mindennapi munkát. Ez igaz, de hát a példát a többségtől látjuk, hiszen ahány párt, lobby, érdek, annyifelé sza­kad a magyarság is. Nem a cigányság, hanem a vezetők érdekei a megosztot­tak, s ez nagy különbség. Hiányzik az egységes hanem a fellépés kifelé, mert a cigány értelmiség között még nincs mindenben egyetértés. Szerintem a kö­vetkező választások egy irányba terelik a több fronton harcoló embereket. Mint a kalocsai példa mutatja, a cigá­• Kitörni, de hogyan? Talán a gyere­keknek sikerül. í . (Fotó: Walter Péter) nyok körében meghatározó egy-egy személyiség. Azért Kalocsa a helyszíne a mostani tanácskozásnak, mert az itt élő Sztojka Katalin szervezte meg a továbbképzést. De magamat is említ­hetem, aki Lakatos Menyhért író tábo­rába tartozom és onna nem tágítok. A mostani rendezvény legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a ci­gányság egy része már felismerte, hogy nem siránkozni kell, hanem önmagát kell olyan helyzetbe hozni, hogy magá­ért és társáért tehessen valamit. Ez a felismerés a magyar cigányság életében döntő jelentőségű. Hága Antónia, cigány származású SZDSZ-es, „főfoglalkozású” képviselő vagyok. A cigányokkal foglalkozó szervezetek legnagyobb bajának azt tartom, hogy a helyi csoportok erősíté­se helyett az országos szervezetek hangzatos jelszavakat adnak ki, ame­lyek vidékre talán el sem jutnak, pedig minden hathatós politika helyben tör­ténik. Magam magyar szakos tanárnő vagyok, így a cigánygyerekek helyzete az oktatásban témában tartottam elő­adást. Hamarosan visszajövök Kalo­csára, mert polgármester úrral szeret­nék tárgyalni arról, a cigányok miként tudnának minél többoldalúbb támoga­tást kapni. Persze ennek feltétele kell hogy legyen, hogy a helyi cigányság is aktívan közreműködik saját sorsa vál­toztatásában. Zs. F. Szanki földfórumok Szánkon két mezőgazdasági szövet­kezet gazdálkodik, tehát kárpótlási ér­dekegyeztető fórumot is kettőt alakí­tottak. A Haladás Téesz képviselője az egyik testületben Vágó György elnök, az önkormányzat oda Mucsi Lászlót delegálta, a részaránytulajdonosok szószólója pedig Csontos László. A kárpótlásra jogosultak közül a köz­ségből elszármazottakat Lippai Imréné és Csengey József képviseli, a helybeli­eket Hegedűs József, Kovács Zsuzsan­na, Pál József, Zs. Horváth János, Csontos Zoltán, Tóth Istvánné és Cse­rép Zoltán. Az Új Élet Szakszövetkezet a másik fórumba Palotás József agronómust delegálta, az önkormányzatot Huber Béla képviseli, a részaránytulajdono­sok érdekében pedig Rávai Sándor emel szót. A kárpótlásra jogosult el­származottakat Császár Nándor, a helybelieket pedig Somogyi Ferenc, Harnóczi László, Bazsa Sándor, Pál Sándor, Rácz Nándor, Urbán Rácz Izabella, Márki Jánosné és Müller Jó­zsef képviseli. Műsorváltozás — kitüntetés miatt Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban a Kecskeméti Magyar Törté­neti Kör és a kecskeméti MDF-klub szervezésében március 13-án, pénte­ken, 17 órai kezdettel Károlyfalvi Jó­zsef történész, középiskolai tanár tart előadást Nemzetiségek Kelet-Közép- Európában címmel, amely után vita következik. Az előadásra dr. Benda Kálmán ugyanerre az időpontra a vá­rosháza dísztermében meghirdetett elő­adása helyett kerül sor. Ekkor ugyanis dr. Benda Kálmánnak a parlamentben kell lennie, ahol kitüntetést vesz át. Férfiak rózsával A kecskeméti városközponti helyőr­ségi klubban mrcius 7-én, szombaton, 19 órai kezdettel bálát rendez a Napsu­gár Szabadidősport Egyesület. Belépő: hölgyeknek nincs, uraknak egy szál ró­zsa és legalább 100 forint értékű tom­bolatárgy hozatala. Dusnoki kábeltévé Az elfogadott 1992. évi költségvetés sarokszámaiból kitűnik, hogy a 71 mil­lió forintból gazdálkodó község új utak és járdák építésére, a villanyhálózat bő­vítésére közel nyolcmillió forintot költ. A képviselők véleménye megoszlott ab­ban, hogy a nemrégiben épített kábel­tévé-hálózat fenntartására családon­ként 200 vagy 100 forintot fizessenek. Végül az utóbbi összeget fogadták el azzal, hogy az idén még a kisebb ösz- szeggel próbálnak meg gazdálkodni. Mint megtudtuk, népszerű vasárnapi szórakozása a falubelieket a helyi tévé adásainak figyelemmel kísérése. E hét végén a költségvetési tárgyalás részlete­it ismerhetik meg az érdeklődők. Pórul jártak érdekvédelme Kunszentmiklóson március 7-én, szombaton, délelőtt 10 órakor fórumot rendeznek a pórul járt gilisztatenyész­tőknek az általános művelődési köz­pontban, ahová minden érdekeltet sze­retettel várnak. Előadó: Bán László, a humusztermelők érdekvédelmi egyesü­letének vezetője. Biztosító már több is van. Ajánlatuk számtalan. Melyiket válasszam? BIZTOSÍTÁSI BRÓKERHÁZ Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. Tel.: 76/22-490, fax: 76/47-636 17/2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents