Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

6. oldal, 1992. március 2. ÖSSZEÁLLÍTÁS kerteszkedöknek Ásóra, kapára! Itt a kikelet A kertészkedést kedvtelésből és megélhetési célból egyaránt lehet űzni. Mindkettőnek megvannak a maga szépségei, ámbár, aki csak szórakozásból ragad ásót-kapát, kevésbé féli a nagyharangot, ami­nek kondulásai a hivatásosok pa­naszait hivatott aláfesteni. Ugyan­is, a legjobb felkészültség, a tökéle­tes szakmai tudás, s mindenféle emberi tényező mellett a termelő­nek még meg kell birkóznia a vete- gető számításait nem mindig tá­mogató természettel is. Gondol­junk csak bele: mi kárt tud okozni egy hirtelen lehűlés, egy erősebb szélroham a fóliasátrak körül? Mekkora veszteséget jelent, ha a nőnapra beprogramozott virág- nyílás pár napot siet vagy késik? Észnél kell lenni, azt minden kertész tudja, s a maga részéről meg is tesz mindent, hogy győz­zön. Ez az elemi — anyagi érdeke. A szakmai ismeretek állandó bővítésére rendelkezésére állnak a könyvek, a folyóiratok. Akár a nap 24 óráját azok böngészésével tölthetné, csak akkor ki végzi el a munkát, ami a növények között megint csak napi 24 órás szolgálat. Az arany középút, amit meg kelle­ne találni, nos, azt a legnehezebb fellelni... így aztán mindenki kialakítja a saját, egyéni módszerét. Amit a si­ker hitelesít: ki ér korábban, szebb, olcsóbban előállított termékkel a piacra? A vesztes pedig az, aki dömping idején tett az uborkára vagy sárgarépára, mákra. A kö­vetkezmény: a póruljártak más nö­vényekre szakosodnak (jövőre ab­ból lesz túltermelés), viszont abban az esztendőben a csillagos égig szö­kik az uborka, a répa ára ... Lehet, hogy számítógép alkal­mazásával sem lehetne jobb elő­kalkulációhoz jutni, mint amit a bölcs parasztember megérez. Ez te­szi az egészet művészetté, a ker­tészt pedig sikeressé. A számítás, ha bejön — ennyi a nagy titok. Csak nagyon meg kell küzdeni ér­te ... A hobbikertésznek egyszerűbb. Ha véletlenül jó a termés, de telí­tett a piac, még mindig ott a ro­konság. Az ajándéknak mindenki örül, mégha kosár uborka, barack képében is jelenik meg. Azt meg, hogy mit gondol az ilyen esetben befőzésre kárhoztatott háziasz- szony, úgyse tudja az ajándékozó. Egy azonban biztos: nincs szebb foglalatosság, mint a kertészé. Aki részese a teremtésnek, hisz keze nyomán válik a magból termés. Igaz, sok verejtékkel, munkával. De ki emlékszik arra, amikor el­gyönyörködik az eredményben? Ezt a sikert kívánjuk minden kertészkedőnek — profinak és amatőrnek egyaránt. És lehetősé­geink szerint nyújtjuk azokat az információkat, amiket felhasznál­hatnak munkájukhoz. Közben pe­dig nem feledkezhetünk el arról a kívánságról se, hogy ebben az év­ben minden összejöjjön. Eső, nap­sütés, akkor amikor kell. Hát: ásóra, kapára fel! HASZNOS DIVAT A BIOKERTÉSZET Mellőzhető az ásás, a szántás? Lassan már mozgalomnak te­kinthető a biológiai kertművelés, amelynek lényege az élőlényeket, környezetet veszélyeztető mérgek nélküli kertészkedes. A különféle növényi kórokozók és kártevők ellen a biokertész a mérgeknek tekintett növényvédő vegyi készítmények nélkül küzd. Nem használ kémiai gyomirtó sze­reket, s a környezet megterhelésé­nek elkerülése érdekében még mű- trágyakészítményeket sem. A tápanyagokat a mind többre értékelt szerves istállótrágyával, trágyalével, bomlásra képes hulla­dékokból is érlelhető komposzttal pótolja. A lassan ható, tápláló anyagok, mint amilyen a kőliszt, a nyers foszfátok, illetve a szarufor­gács és a csontliszt, valamint a tisz­ta fahamu is, szintén felhasználha­tóak. Valamennyi javítja a talaj élő szervezeteinek életkörülményeit, amelyek közül a hasznosak meg­bízható, olcsó „kerti munkások” lesznek. Bolygatásuk elkerülése ér­dekében mellőzhető az ásás, illetve a szántás is. Ez ugyanis megbontja a talajban lévő hasznos mikroszer­vezetek kedvező elhelyezkedését. Mindez a forgatás nélküli talajmű­veléssel elkerülhető. Ehhez hasz­nos szerszám az egyfogas kézi ta­lajlazító is, amely forgatás nélkül is jól lazítja a talajt, és a felületére szórt komposztot megfelelően be­keveri a talajba. Dr. Komiszár Lajos SZUPERDISZNÓ A LÁTHATÁRON? Új háziállatok — géntechnológiával Szeretne egy kutyát bársonyos puhaságú mancsokkal és óriási szemekkel, amely sírni meg nevetni tud? Egy törpe juhot, amely „le­nyírja” a gyepet? Vagy egy miniele­fántot selymes szőrzettel? Ezek a háziállatok még nem léteznek, de a géntechnológia megteremtheti őket. A tudósok már a 70-es évek óta képesek megváltoztatni a növé­nyek és állatok öröklött tulajdon­ságának hordozóit. A kék rózsa például, feltalálója szerint, Ausztráliában több száz millió dollárt hozhatna a konyhá­ra. Óriási üzletnek ígérkezik a saját magát „nyiró” birka is. Erről hat héttel a természetben is előforduló proteinoltás után a gyapjú lefejtő- dik és kézzel lehúzható. Az auszt­rál CS1RO kutatóintézet munka­társai olyan fajta birka kitenyész­tésén is dolgoznak, amelynek gyapja ellenáll a molynak. „Ez most még a fantázia művének tű­nik — mondja dr. Oliver Mayo, a CSIRO állattenyésztő részlegének vezetője — de az ezredfordulóra valósággá válhat!” A tudomány még nem jutott el odáig, hogy teljesen új teremtmé­nyeket produkáljon. De a rokon fajok — mint pl. a juh és a kecske, a csirke és a fürj — keresztezése már lehetséges. „Most azon dolgo­zunk, hogy olyan kutyákat és macskákat tenyésszünk, amelyek ellenállnak a bolháknak — tájékoz­tat dr. Sleigh, az intézet egyik kuta­tója. Nem új fajták kialakítására törekszünk. A további kutatások­hoz fontosabb, hogy kitaláljuk, ho­gyan lehet például egy kutya tulaj­donságait megváltoztatni.” Az Amerikai Tudományos Aka­démia már 1987-ben nyilvánosság­ra hozta beszámolóját, amely a génmanipulációt a hagyományos tenyésztési eljárással azonos rang­ra emelte. Eszerint kockázat csak akkor lépne fel, ha a megváltozta­tott állatok vagy növények a sza­bad természetben károkat okozná­nak, vagy megváltozott génjeiket átadnák más fajoknak. Robert Seamark professzor, a „szuper­disznó” megalkotója ezért mon­dott le a tenyésztésről. „A szuper­disznó keveredhetett volna vaddisz­nókkal és ez talán egy új szupervad­disznókból álló fajt eredményezett volna, ami a biológiai egyensúly megzavarásához és természeti ká­rokhoz vezethetett volna.” A gyorsabban növekvő „szuper­disznó”, amelynek kevesebb eleség- re van szüksége és zsír helyett húst termel, csak akkor hasznosítható, ha terméketlenné teszik. Ez az előfel­tétel egyébként minden mestersége­sen előállított állatra igaz. „Az újonnan tenyésztett házi ál­latok kérdéséről nyíltan kellene be­szélnünk” — véli Peter Singer pro­fesszor, a géntechnológia morális problémáival foglalkozó, világ­szerte ismert szakember. „Fenn­tartásaim persze vannak, de ezek kisebbek, mint az emberi génmani­pulációnál. Főként azért, mert ezekre az állatokra szükség van.” Ferenczy Europress A rendíthetetlen gazda A nyugdíjas mérnök — másod­állásban gazdálkodó — így szólott a napokban: — Nézze, van hatszáz négyszö­göl kertem. Szőlő, gyümölcsös, ve­teményes. Rájöttem, hogyha olyan kegyetlen az időjárás (fagy stb), akkor ráfizetek. Például a tavalyi mérleg a következő: trágya három­ezer, műtrágya hatszáz, permete­zőszer ötszáz, vízdíj négyszáz. Az apróbb kiadásokat nem számo­lom, sem a munkadíjat. Nos, dió, szikra sem lett. Szőlő, naspolya, meggy alig. A paradicsom sem jött be, ahogyan szokott. Csak a cse­resznye és a ribizli volt átlagon fe­lüli, de abból meg kevés van. Va­gyis: az összes „bevétel” legfeljebb kétezer volt. A kiadás meg — nem számitva a munkadíjat — csaknem háromszorosa ennek.- És ezek után az idén mit csi­nál? — kérdeztem kétkedőén tőle. Meglepett a válasz: — Jó trágyát keresek. Hátha az idén... V. M. SZÖKÉS — Ez volt az utolsó állat a faluban, holnaptól az új polgár- mesternek kell reggelente kukorékolnia. Rovarok ellen védekező burgonya Tízévi kutatómunkával sike­rült olyan burgonyafajtát előállí­tani, amely önmagát védi meg a rovaroktól. Azt a fajtát a perui vadburgonya és egy kereskedel­mi forgalomban kapható burgo­nyafajta keresztezésével hozták létre. A növény önvédelmének trükkje abban áll, hogy ragadós szőrszálakkal teli leveléhez és szárához a kis növényevő rova­rok egyszerűen odaragadnak. A nagyobb rovarok pedig, ame­lyek nem esnek a növények fog­ságába, de bekebelezik a szőr­szálakat, azért pusztulnak el, mert később zsigereik ragadnak össze. Dél-amerikai kutatók most azon dolgoznak, hogy gyorsítsák a növény eddigi lassú növekedé­sét, és a gumók méretét megnö­veljék. Reményeik szerint ez az új, ízletes burgonyafajta gyorsan elterjed világszerte, és önvédelmi rendszere nagy mennyiségű nö­vényvédő szer felhasználását te­szi feleslegessé. Új állatgyógyszergyár Új állatgyógyászati vakcinákat és diagnosztikumokat előállító üzemet létesitettek Bábolna Bio- Labor néven, Budapesten. A teljes egészében bábolnai tulajdonban lévő üzem mintegy 300 millió fo­rintba került és évente 400-500 mil­lió adag különféle vakcinákat és körülbelül 20 millió adag inakti­vált oltóanyagot gyárt majd a leg­korszerűbb körülmények között. A gyártók először a baromfi diae­nosztikumokkal lépnek piacra és ezekből évente 4-5 új készítmény előállítását tervezik. A termeléshez a gépeket, a be­rendezéseket Olaszországból, Németországból és Ausztriából szerezték be. Az előállított ké­szítményeket elsősorban Algériá­ban, Romániában, Lengyelor­szágban, Ausztriában, Csehszlo­vákiában és Svájcban kívánják értékesíteni. • A ragyogó napfény, a tavaszi idő sok helyen előcsalogatta a munkára kész gazdákat. Felvételünkön a hercegszántói Dánt János az almafát metszi. (Fotó: Tölgyesi Gábor) Energiatermelés növényekből • Az új állatgyógyászativakcina-gyártó üzem. (MTl-fotó) 1987-ben a világon 8,25 milliárd tonna olajegyenértéket tett ki az energiafelhasználás. Évente a vilá­gon 200 milliárd tonna biomassza képződik, ami 50 milliárd tonna olajjal egyenlő, azaz a felhasználás mértékét közel hatszorosan lépi túl. Amennyiben a világ szántóterületé­nek 15 százalékán keményítő- és cu­kornövényeket termesztenének, 1,25 milliárd tonna olajat lehetne előállí­tani, ami a 2,9 milliárd tonnás kő­olajfogyasztásnak 30-40 százaléka. Egyéb energianövények (olajnövé­nyek, erdei fák) nagyobb arányú ter­mesztésével a széndioxid-kibocsátás jelenlegi szintjét akár egyharmadára lehetne visszaszorítani. Kóuszög ellen fahamu? Németországban vizsgálták, hogy miként lehetne a búza hírhedt kőüszögbetegsége el­len vegyszeres csávázás he­lyett környezetkímélőén, vegyszerek nélkül védekezni. Többéves kísérletben külön­böző ásványi eredetű anya­gokkal (fahamu, algamesz, vízüveg, aerozil), növényi anyagokkal (lucernaliszt, hagyma, torma és mustár kipréselt nedve), valamint trá­gyáié + algamész + fahamu keverékével kísérleteztek. Legjobb eredményt ez utóbbi kombinált kezelés, valamint a tormagyökér kivonatával és a mustármag kivonatával törté­nő magkezelés nyújtotta. Támadnak az európai banántermelők —Az európai banántermelők ke­mény harcot vívnak, hogy megtart­hassák termelési ágazatukat. Nem­csak az édes gyümölcs piacaiért ag­gódnak, hanem egyáltalán a teljes elhalástól félnek. „Biztosítékot aka­runk kapni az Európai Közösségek­től, hogy 1993 után is lesz helyünk a belső piacon” — követelte a napok­ban az Európai Banántermelők Szövetségének (APEB) brüsszeli székhelyű vezetősége. Ha általános lesz a német példa és a lényegesen olcsóbban termelő közép-amerikai „banánköztársa- ságolc” áruja vámmentesen jut el Európába, akkor ütött az utolsó órájuk — vélekednek az európai banántermelők. Ezért az EK- bizottságának végre el kellene ha­tároznia magát a védővámok be­vezetésére. Végülis az európai ba­nántermesztés közvetlenül vagy közvetve 66 000 munkahelyet je­lent. Egyébként az európai terme­lők nem Európa területén növesz­tik a banánt, hanem mindenek­előtt Franciaország tengerentúli területein — Martinique és Guade­loupe szigeteken — vagy a portu­gál Madeirán és a spanyol Kanári­szigeteken. Igaz más részről, hogy az euró­pai termelők egymaguk nem képe­sek kielégíteni a piaci igényeket. Az Európai Közösségek országai­ban évente 3,2 millió tonna banán fogy. Ennek egynegyedét — kere­ken 800 000 tonnát — az európai termelők szállítják. Ez az a meny- nyiség, amelyre vonatkozóan az EK-nak szavatolnia kellene az ér­tékesítést. Ez az a pont, ahol a németek szerepet játszhatnak. Németország ugyanis „a világ legérdekesebb pi­aca a banán szempontjából” — év­ről évre 800 000 tonna banán kerül német gyomrokba, s ennek az áru- mennyiségnek 99 százaléka vám­mentesen érkezik egyenesen Kö- zép-Amerikából. Ha tehát a néme­teken múlna, akkor a banán a jö­vendő egységes belső piacon is vámmentesen lenne kapható. Az EK-bizottság eddig még nem tett javaslatot a probléma megol­dására. Nyilvánvalóan fél a ba­nánháborútól. Most pedig Brüsz- szelben azt latolgatják, hogy tulaj­donképpen az európai banán nem lehet-e japán autó is. A távol-keleti autóbehozatal kérdésében ugyanis Brüsszelnek sikerült elérnie, hogy a japánok az évszázad végéig ön­ként korlátozzák exportjukat. A kérdés csak az, hogy a közép­amerikai banánkirályok is hason- lóak-e a japán autóbuszokhoz? ÉRTHETŐ — Olyan drágán vettük a telket, hogy a férjem nem engedi szerszámokkal rongálni.

Next

/
Thumbnails
Contents