Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
6. oldal, 1992. március 2. ÖSSZEÁLLÍTÁS kerteszkedöknek Ásóra, kapára! Itt a kikelet A kertészkedést kedvtelésből és megélhetési célból egyaránt lehet űzni. Mindkettőnek megvannak a maga szépségei, ámbár, aki csak szórakozásból ragad ásót-kapát, kevésbé féli a nagyharangot, aminek kondulásai a hivatásosok panaszait hivatott aláfesteni. Ugyanis, a legjobb felkészültség, a tökéletes szakmai tudás, s mindenféle emberi tényező mellett a termelőnek még meg kell birkóznia a vete- gető számításait nem mindig támogató természettel is. Gondoljunk csak bele: mi kárt tud okozni egy hirtelen lehűlés, egy erősebb szélroham a fóliasátrak körül? Mekkora veszteséget jelent, ha a nőnapra beprogramozott virág- nyílás pár napot siet vagy késik? Észnél kell lenni, azt minden kertész tudja, s a maga részéről meg is tesz mindent, hogy győzzön. Ez az elemi — anyagi érdeke. A szakmai ismeretek állandó bővítésére rendelkezésére állnak a könyvek, a folyóiratok. Akár a nap 24 óráját azok böngészésével tölthetné, csak akkor ki végzi el a munkát, ami a növények között megint csak napi 24 órás szolgálat. Az arany középút, amit meg kellene találni, nos, azt a legnehezebb fellelni... így aztán mindenki kialakítja a saját, egyéni módszerét. Amit a siker hitelesít: ki ér korábban, szebb, olcsóbban előállított termékkel a piacra? A vesztes pedig az, aki dömping idején tett az uborkára vagy sárgarépára, mákra. A következmény: a póruljártak más növényekre szakosodnak (jövőre abból lesz túltermelés), viszont abban az esztendőben a csillagos égig szökik az uborka, a répa ára ... Lehet, hogy számítógép alkalmazásával sem lehetne jobb előkalkulációhoz jutni, mint amit a bölcs parasztember megérez. Ez teszi az egészet művészetté, a kertészt pedig sikeressé. A számítás, ha bejön — ennyi a nagy titok. Csak nagyon meg kell küzdeni érte ... A hobbikertésznek egyszerűbb. Ha véletlenül jó a termés, de telített a piac, még mindig ott a rokonság. Az ajándéknak mindenki örül, mégha kosár uborka, barack képében is jelenik meg. Azt meg, hogy mit gondol az ilyen esetben befőzésre kárhoztatott háziasz- szony, úgyse tudja az ajándékozó. Egy azonban biztos: nincs szebb foglalatosság, mint a kertészé. Aki részese a teremtésnek, hisz keze nyomán válik a magból termés. Igaz, sok verejtékkel, munkával. De ki emlékszik arra, amikor elgyönyörködik az eredményben? Ezt a sikert kívánjuk minden kertészkedőnek — profinak és amatőrnek egyaránt. És lehetőségeink szerint nyújtjuk azokat az információkat, amiket felhasználhatnak munkájukhoz. Közben pedig nem feledkezhetünk el arról a kívánságról se, hogy ebben az évben minden összejöjjön. Eső, napsütés, akkor amikor kell. Hát: ásóra, kapára fel! HASZNOS DIVAT A BIOKERTÉSZET Mellőzhető az ásás, a szántás? Lassan már mozgalomnak tekinthető a biológiai kertművelés, amelynek lényege az élőlényeket, környezetet veszélyeztető mérgek nélküli kertészkedes. A különféle növényi kórokozók és kártevők ellen a biokertész a mérgeknek tekintett növényvédő vegyi készítmények nélkül küzd. Nem használ kémiai gyomirtó szereket, s a környezet megterhelésének elkerülése érdekében még mű- trágyakészítményeket sem. A tápanyagokat a mind többre értékelt szerves istállótrágyával, trágyalével, bomlásra képes hulladékokból is érlelhető komposzttal pótolja. A lassan ható, tápláló anyagok, mint amilyen a kőliszt, a nyers foszfátok, illetve a szaruforgács és a csontliszt, valamint a tiszta fahamu is, szintén felhasználhatóak. Valamennyi javítja a talaj élő szervezeteinek életkörülményeit, amelyek közül a hasznosak megbízható, olcsó „kerti munkások” lesznek. Bolygatásuk elkerülése érdekében mellőzhető az ásás, illetve a szántás is. Ez ugyanis megbontja a talajban lévő hasznos mikroszervezetek kedvező elhelyezkedését. Mindez a forgatás nélküli talajműveléssel elkerülhető. Ehhez hasznos szerszám az egyfogas kézi talajlazító is, amely forgatás nélkül is jól lazítja a talajt, és a felületére szórt komposztot megfelelően bekeveri a talajba. Dr. Komiszár Lajos SZUPERDISZNÓ A LÁTHATÁRON? Új háziállatok — géntechnológiával Szeretne egy kutyát bársonyos puhaságú mancsokkal és óriási szemekkel, amely sírni meg nevetni tud? Egy törpe juhot, amely „lenyírja” a gyepet? Vagy egy minielefántot selymes szőrzettel? Ezek a háziállatok még nem léteznek, de a géntechnológia megteremtheti őket. A tudósok már a 70-es évek óta képesek megváltoztatni a növények és állatok öröklött tulajdonságának hordozóit. A kék rózsa például, feltalálója szerint, Ausztráliában több száz millió dollárt hozhatna a konyhára. Óriási üzletnek ígérkezik a saját magát „nyiró” birka is. Erről hat héttel a természetben is előforduló proteinoltás után a gyapjú lefejtő- dik és kézzel lehúzható. Az ausztrál CS1RO kutatóintézet munkatársai olyan fajta birka kitenyésztésén is dolgoznak, amelynek gyapja ellenáll a molynak. „Ez most még a fantázia művének tűnik — mondja dr. Oliver Mayo, a CSIRO állattenyésztő részlegének vezetője — de az ezredfordulóra valósággá válhat!” A tudomány még nem jutott el odáig, hogy teljesen új teremtményeket produkáljon. De a rokon fajok — mint pl. a juh és a kecske, a csirke és a fürj — keresztezése már lehetséges. „Most azon dolgozunk, hogy olyan kutyákat és macskákat tenyésszünk, amelyek ellenállnak a bolháknak — tájékoztat dr. Sleigh, az intézet egyik kutatója. Nem új fajták kialakítására törekszünk. A további kutatásokhoz fontosabb, hogy kitaláljuk, hogyan lehet például egy kutya tulajdonságait megváltoztatni.” Az Amerikai Tudományos Akadémia már 1987-ben nyilvánosságra hozta beszámolóját, amely a génmanipulációt a hagyományos tenyésztési eljárással azonos rangra emelte. Eszerint kockázat csak akkor lépne fel, ha a megváltoztatott állatok vagy növények a szabad természetben károkat okoznának, vagy megváltozott génjeiket átadnák más fajoknak. Robert Seamark professzor, a „szuperdisznó” megalkotója ezért mondott le a tenyésztésről. „A szuperdisznó keveredhetett volna vaddisznókkal és ez talán egy új szupervaddisznókból álló fajt eredményezett volna, ami a biológiai egyensúly megzavarásához és természeti károkhoz vezethetett volna.” A gyorsabban növekvő „szuperdisznó”, amelynek kevesebb eleség- re van szüksége és zsír helyett húst termel, csak akkor hasznosítható, ha terméketlenné teszik. Ez az előfeltétel egyébként minden mesterségesen előállított állatra igaz. „Az újonnan tenyésztett házi állatok kérdéséről nyíltan kellene beszélnünk” — véli Peter Singer professzor, a géntechnológia morális problémáival foglalkozó, világszerte ismert szakember. „Fenntartásaim persze vannak, de ezek kisebbek, mint az emberi génmanipulációnál. Főként azért, mert ezekre az állatokra szükség van.” Ferenczy Europress A rendíthetetlen gazda A nyugdíjas mérnök — másodállásban gazdálkodó — így szólott a napokban: — Nézze, van hatszáz négyszögöl kertem. Szőlő, gyümölcsös, veteményes. Rájöttem, hogyha olyan kegyetlen az időjárás (fagy stb), akkor ráfizetek. Például a tavalyi mérleg a következő: trágya háromezer, műtrágya hatszáz, permetezőszer ötszáz, vízdíj négyszáz. Az apróbb kiadásokat nem számolom, sem a munkadíjat. Nos, dió, szikra sem lett. Szőlő, naspolya, meggy alig. A paradicsom sem jött be, ahogyan szokott. Csak a cseresznye és a ribizli volt átlagon felüli, de abból meg kevés van. Vagyis: az összes „bevétel” legfeljebb kétezer volt. A kiadás meg — nem számitva a munkadíjat — csaknem háromszorosa ennek.- És ezek után az idén mit csinál? — kérdeztem kétkedőén tőle. Meglepett a válasz: — Jó trágyát keresek. Hátha az idén... V. M. SZÖKÉS — Ez volt az utolsó állat a faluban, holnaptól az új polgár- mesternek kell reggelente kukorékolnia. Rovarok ellen védekező burgonya Tízévi kutatómunkával sikerült olyan burgonyafajtát előállítani, amely önmagát védi meg a rovaroktól. Azt a fajtát a perui vadburgonya és egy kereskedelmi forgalomban kapható burgonyafajta keresztezésével hozták létre. A növény önvédelmének trükkje abban áll, hogy ragadós szőrszálakkal teli leveléhez és szárához a kis növényevő rovarok egyszerűen odaragadnak. A nagyobb rovarok pedig, amelyek nem esnek a növények fogságába, de bekebelezik a szőrszálakat, azért pusztulnak el, mert később zsigereik ragadnak össze. Dél-amerikai kutatók most azon dolgoznak, hogy gyorsítsák a növény eddigi lassú növekedését, és a gumók méretét megnöveljék. Reményeik szerint ez az új, ízletes burgonyafajta gyorsan elterjed világszerte, és önvédelmi rendszere nagy mennyiségű növényvédő szer felhasználását teszi feleslegessé. Új állatgyógyszergyár Új állatgyógyászati vakcinákat és diagnosztikumokat előállító üzemet létesitettek Bábolna Bio- Labor néven, Budapesten. A teljes egészében bábolnai tulajdonban lévő üzem mintegy 300 millió forintba került és évente 400-500 millió adag különféle vakcinákat és körülbelül 20 millió adag inaktivált oltóanyagot gyárt majd a legkorszerűbb körülmények között. A gyártók először a baromfi diaenosztikumokkal lépnek piacra és ezekből évente 4-5 új készítmény előállítását tervezik. A termeléshez a gépeket, a berendezéseket Olaszországból, Németországból és Ausztriából szerezték be. Az előállított készítményeket elsősorban Algériában, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Svájcban kívánják értékesíteni. • A ragyogó napfény, a tavaszi idő sok helyen előcsalogatta a munkára kész gazdákat. Felvételünkön a hercegszántói Dánt János az almafát metszi. (Fotó: Tölgyesi Gábor) Energiatermelés növényekből • Az új állatgyógyászativakcina-gyártó üzem. (MTl-fotó) 1987-ben a világon 8,25 milliárd tonna olajegyenértéket tett ki az energiafelhasználás. Évente a világon 200 milliárd tonna biomassza képződik, ami 50 milliárd tonna olajjal egyenlő, azaz a felhasználás mértékét közel hatszorosan lépi túl. Amennyiben a világ szántóterületének 15 százalékán keményítő- és cukornövényeket termesztenének, 1,25 milliárd tonna olajat lehetne előállítani, ami a 2,9 milliárd tonnás kőolajfogyasztásnak 30-40 százaléka. Egyéb energianövények (olajnövények, erdei fák) nagyobb arányú termesztésével a széndioxid-kibocsátás jelenlegi szintjét akár egyharmadára lehetne visszaszorítani. Kóuszög ellen fahamu? Németországban vizsgálták, hogy miként lehetne a búza hírhedt kőüszögbetegsége ellen vegyszeres csávázás helyett környezetkímélőén, vegyszerek nélkül védekezni. Többéves kísérletben különböző ásványi eredetű anyagokkal (fahamu, algamesz, vízüveg, aerozil), növényi anyagokkal (lucernaliszt, hagyma, torma és mustár kipréselt nedve), valamint trágyáié + algamész + fahamu keverékével kísérleteztek. Legjobb eredményt ez utóbbi kombinált kezelés, valamint a tormagyökér kivonatával és a mustármag kivonatával történő magkezelés nyújtotta. Támadnak az európai banántermelők —Az európai banántermelők kemény harcot vívnak, hogy megtarthassák termelési ágazatukat. Nemcsak az édes gyümölcs piacaiért aggódnak, hanem egyáltalán a teljes elhalástól félnek. „Biztosítékot akarunk kapni az Európai Közösségektől, hogy 1993 után is lesz helyünk a belső piacon” — követelte a napokban az Európai Banántermelők Szövetségének (APEB) brüsszeli székhelyű vezetősége. Ha általános lesz a német példa és a lényegesen olcsóbban termelő közép-amerikai „banánköztársa- ságolc” áruja vámmentesen jut el Európába, akkor ütött az utolsó órájuk — vélekednek az európai banántermelők. Ezért az EK- bizottságának végre el kellene határoznia magát a védővámok bevezetésére. Végülis az európai banántermesztés közvetlenül vagy közvetve 66 000 munkahelyet jelent. Egyébként az európai termelők nem Európa területén növesztik a banánt, hanem mindenekelőtt Franciaország tengerentúli területein — Martinique és Guadeloupe szigeteken — vagy a portugál Madeirán és a spanyol Kanáriszigeteken. Igaz más részről, hogy az európai termelők egymaguk nem képesek kielégíteni a piaci igényeket. Az Európai Közösségek országaiban évente 3,2 millió tonna banán fogy. Ennek egynegyedét — kereken 800 000 tonnát — az európai termelők szállítják. Ez az a meny- nyiség, amelyre vonatkozóan az EK-nak szavatolnia kellene az értékesítést. Ez az a pont, ahol a németek szerepet játszhatnak. Németország ugyanis „a világ legérdekesebb piaca a banán szempontjából” — évről évre 800 000 tonna banán kerül német gyomrokba, s ennek az áru- mennyiségnek 99 százaléka vámmentesen érkezik egyenesen Kö- zép-Amerikából. Ha tehát a németeken múlna, akkor a banán a jövendő egységes belső piacon is vámmentesen lenne kapható. Az EK-bizottság eddig még nem tett javaslatot a probléma megoldására. Nyilvánvalóan fél a banánháborútól. Most pedig Brüsz- szelben azt latolgatják, hogy tulajdonképpen az európai banán nem lehet-e japán autó is. A távol-keleti autóbehozatal kérdésében ugyanis Brüsszelnek sikerült elérnie, hogy a japánok az évszázad végéig önként korlátozzák exportjukat. A kérdés csak az, hogy a középamerikai banánkirályok is hason- lóak-e a japán autóbuszokhoz? ÉRTHETŐ — Olyan drágán vettük a telket, hogy a férjem nem engedi szerszámokkal rongálni.
