Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
6. oldal, 1992. március 5. PETŐFI NÉPE Veszélyzónában az építőanyag- és a gépipar Statisztikai felvétel iparunk termelékenységéről • Ezek a termékek néhány éve a kecskeméti székhelyű Dutép Vállalat ablakgyárában készültek, melyhez nagy reményeket fűztek annak idején. Azóta nemcsak az ablakgyártás szűnt meg, hanem — hosszú vajúdás után — az egész vállalat a gazdaság süllyesztőjébe került: felszámolás alatt áll. • Egyedi ablakokat is készítettek, s más Dutép-üzemekben egyéb keresett építőipari termékeket is előállítottak, de minden erőlködés hiábavaló volt. A cigányasszony a Margarétába vágyik Néhány elgondolkoztató adat a KSH napokban közzétett jelentéséből: az ipar egészének termelése tavaly mintegy 19 százalékkal, ezen belül az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatoké 21,5 százalékkal volt kevesebb, mint ’90-ben — miközben a foglalkoztatottak száma körülbelül 10 százalékkal csökkent. A számokból egyértelműen kiolvasható, hogy a növekvő arányú elbocsátások ellenére számottevően visszaesett az ipari munka termelékenysége. A jelenség sajnos, nem új: ebben a vonatkozásban a legtöbb ágazatban már 1990-ben is csökkenést, jó esetben stagnálást regisztrálhattunk. Tegyük hozzá: a termelékenységben évek, sőt évtizedek óta jelentős az elmaradásunk a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokhoz képest. (Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében végzett sokoldalú összehasonlítások már a hetvenesnyolcvanas években ezzel a következtetéssel zárultak, sőt azt is regisztrálták, hogy fejlettségünk átlagos szintjéhez képest is alacsony a termelékenység.) Az ágazatok szerinti vizsgálódás azt mutatja, hogy a visszaesés általános — egyetlen kivétel a bányászat, ahol az ipari munka termelékenysége egy év alatt 6 százalékkal emelkedett. Igaz, a teljesítményben elég nagy volt az ingadozás: volt olyan hónap, amikor a bányák 15- 20 százalékkal termelékenyebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában. A legkedvezőtlenebbül tavaly az építőanyagiparban és a gépiparban, kivált az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál alakult a helyzet, ^.z építőanyag-ágazatban elsősorban rendelés-hiány akadályozta a termelést, amelynek egy foglalkoztatottra jutó értéke — összehasonlítható árakon mérve — 23,2 százalékkal volt kevesebb Kecskeméti körzet Kőműves 9 fő, varrónő 15 fő, takarítónő 5 fő, villanyszerelő 4 fő, kazánfűtő 4 fő, képesített könyvelő 2 fő, munkaügyi előadó 2 fő, fogtechikai szakmunkás I fő, csikós 4 io, vendéglátóipari üzletvezető I fő, mechanikai műszerész 4 fő, szakács 2 fő, vízvezeték- szerelő 2 fő, titkárnő 2 fő, betegápoló 3 fő, adminisztrátor 2 fő, portás, hivatalsegéd 5 fő, víz-gázszerelő 4 fő, papírfeldolgozó 5 fő, központifűtés-szerelő 6 fő, épületlakatos 3 fő, extruderkezelő 5 fő, gazdasági vezető 2 fő, építőmérnök 1 fő, szerkezeti lakatos 5 fő. Bajai körzet Géplakatos 5 fő, élelmiszer-ipari ügynök 8 fő, takarítónő 10 fő, keltetőüzemi betanított munkás 5 fő, óvónő 2 fő, pénzügyi előadó, számviteli csoportvezető 1-1 fő. Bácsalmási körzet Varrónő 35 fő (ebből 20 szakmunkás, 15 betanított munkás). Kalocsai körzet Gépi varrónő 12 fő, termékgyártó, csomagoló 15 fő, kézilány 10 fó, férfi- fodrász 1 fő, számviteli előadó 1 fő. az egy évvel korábbinál. Az iparág már az előző esztendőkben is hasonló problémákkal küzdött; így azután termelékenysége az 1988-as év szintjének alig 76,6 százalékát érte el. Az összképhez tartozik, hogy bár a foglalkoztatottak száma az elmúlt három évben 19,6 százalékkal csökkent. A gépiparban szintén drasztikusan visszaesett tavaly a termelékenység: a csökkenés 21,7 százalékos volt. Tudnivaló, hogy a piacvesztés leginkább ennek az ágazatnak a vállalatait érintette. Elsősorban azért, mert többségük elavult vagy részben korszerűtlen technológiával termelt — zömmel a KGST-országok számára. E piac összeomlását követően pedig még éppen csak elkezdődött technikaitechnológiai megújulásuk, gyártmány-korszerűsítésük. Az ipar egészén belül a termelékenységi mutatók legkevésbé az élelmiszer- és a villamosenergiaKiskőrösi körzet Cipőfelsőrész-készítő 8 fő, kárpitos 9 fő, betanított nádmunkás 2 fő, asztalos 3 fő, varrónő 20 fő, bolti eladó 2 fő, öntödei szakmunkás 5 fő, géplakatos 5 fő, CNC-forgácsoló 3 fő, segédmunkás 27 fő. Kiskunfélegyházi körzet Műanyagipari kikészítő (3 hónapra) 15 fő, meós 3 fő, kereskedő 1 fő. Kiskunhalasi körzet Lakatos, ács, kőműves 30 fő (német- országi munkára), vas-fém szerkezeti lakatos, hegesztő 10 fő, elektromérnök 1 fő. Kunszentmiklósi körzet Varrónő 25 fő, lóápoló 2 fő, szakács 1 fő, szerkezeti lakatos 1 fő, fogorvos 1 fő. Tiszakécskci körzet Betanított cipőfelsőrész-tűző 8 fő, betanított villamosipari termékgyártó 3 fő, cipőfelsőrész-készítő 10 fő. Kiskunmajsai körzet Betanított szőlőmunkás 20 fő, lakatos, hegesztő 20 fő. faipari betanitott munkás 20 fő, üzletkötő 1 fő. iparban romlottak; az elmaradás az előző évi szinttől 2,8, illetve 2,9 százalék volt. A KSH adatai egy másik figyelemre méltó körülményre is utalnak: az ipar legtöbb ágazatában a múlt év őszi hónapjaiban nagyobb mértékű volt a csökkenés, mint az első félévben. Nem kétséges, hogy a szervezeti átalakulásnak a termelékenység területén is változást kell hoznia. Versenyképes ipar ugyanis nem képzelhető el a termelékenység megfelelő szintje nélkül. Ferencz Europress Orgánuma nem éppen ideális; rekedtes tónusára, a hangsúlyokkal takarék koskodó, monotonnak tetsző fejtegetéseire azonban százezrek figyelnek. Dr. Egely György a népszerű Nulladik típusú találkozások egyik leggyakoribb vendége és kommentátora a nézők szemében minden titkok és csodák türelmes és következetes kutatója. A „parajelensé- gek" híveinek és tagadóinak zajos szócsatái közepette csöndes konoksággal képviseli azt az elvet, hogy ami érthetetlen és megmagyarázhatatlan, azt nem elhallgatni, hanem vizsgálni kell. A negyvenes évei elején járó magas férfi végzettségét tekintve fizikus. Több mint másfél évtizeden át hivatásszerűen foglalkozott atomenergia-kutatással. Nős (felesége matematikus), két lánya van. Budakeszin — egy vályogház helyén nemrég elkészült—családi házban lakik. A mikor a szobába kalauzol, Kata és Zsófi már az esti mesét nézné, de a képernyőn a néhány napja Manilában készült videofelvétel pereg. (Egely dr. a napokban érkezett haza a Fülöp-szigetekröl.) Nem éppen gyerekeknek való a kés nélküli, de korántsem vértelen operáció .. . A téma tehát a képernyőn „hever”: mit tudott meg a manilai csodadoktoroktól? Nem tartják és nem is nevezik magukat orvosoknak. Ők úgymond gyógyító keresztények, akik Isten akaratából és az Ő eszközeivel segítenek az embereken. Barakk. Borzongató, rossz emlékű szó. A kecskeméti Szinyei Merse Pál utcában: lüktető valóság. Cigány családok élnek a téglakerítéssel körbevett telepen, a tisztes jómódról árulkodó családi házak tőszomszédságában. Az udvaron sorakozó árnyékszékek némelyike teljesen nyilvános: ajtaja, teteje hiányzik. Mi lehet itt nyáron? Igaz, akkor legalább nem fáznak a bevert ablakú barakklakásokban élők; most dunna alá bújhatnak a szél elől. A laposan elnyúló barakksorral szemben kamrák sora húzódik. Nyilván nem volt mit tárolni bennük, mert egyik- nek-másiknak nem csak az ajtajár vették le, falát is megbontották. Talán a tégla kellett másra. Az udvaron álló roncsautók egyikének mindenesetre ezzel pótolták hiányzó kerekét. Ha már nem gurul, legalább ne inogjon, ha benne hancúroznak a purdók. Az udvarról keskeny helyiségbe lépünk. Négy ajtó nyílik innen, négy család egyszobányi, húszegynéhány négyzetméteres élettere. Rossz helyre kopogtatunk be, ahol a família apraja- nagyja éppen ebédel. Ki az asztalnál, ki az ágyon vagy ahol éppen helyet talált. A gazdaasszony állva. Szíves invitálásukat nem fogadjuk el, sajnálkoznak, hogy nem őket keressük. Pedig fogalmuk sincs róla, fotóriporter kollégámmal kik vagyunk, honnan jöttünk. De útba igazítanak: Orbán Irén pár ajtóval arrébb lakik. Ide is váratlanul érkezünk. A lakásban tipp-topp rend, barátságos meleg fogad bennünket. A hatvanöt éves asszony tíz éve él itt, egyedül. Most, szomszéd barakkban lakó barátnéjával elkészül innen. A Margaréta Otthonba kérték felvételüket, közös szobába. Indul is, hogy áthívja a másik asszonyt. Felajánljuk, hogy odakint várakozunk, de nem enA csernevoi gyereket ért hajhullási járványról először 1989 őszén adott hírt a sajtó. Akkoriban több feltételezett okát is megnevezték a betegségnek, így a talliumfertőzést is. A beteg gyermekek körmeiben nagy mennyiségű talliumot találtak, de magas volt szervezetükben a bórkoncentrátum is. Feltételezhetően a város központjában működő téglagyárak hulladékégetőiből szabadult fel a bőr és fluor, amely toxikus gázzá alakulva fertőzte a lakosok szervezetét. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a városban kipusztultak a bórvegyüle- tekre különösen érzékeny csótányok. Ugyancsak 1989-ben, Sillamiae észt iparvárosban szintén hajhullási járvány sújtotta a gyerekeket. Néhány hónap leforgása alatt több mint 200 megbetegedést észleltek. A talajban és a növényekben, a tehéntejben és a vízben nagyfokú koncentráltságban voltak jelen olyan nyomelemek, mint a kadmium, biz- mut, ólom, bőr és más, a pala égetésekor keletkező káros égéstermékek. Az itteni gyerekeknél a hajhulláson kívül allergiás tüneteket és vérnyomásingadozást is megfigyeltek. Hasonló Közbevetöleg: miért érdekelnek egy atomkutatót a híres-hírhedt csodamüté- tek? — Engem elsősorbap a bioenergia érdekel. Ezért is kértem a Fülöp-szige- teki gyógyítóktól, hogy kis műszerem ott lehessen a műtőasztal alatt. Megengedték, s jó, hogy ott volt: mutatója operáció előtt és közben jó néhányszor erősen kilengett — tehát mérhetően végbement az energiaátadás. Akkor csakugyan csodát művelnek az ottani doktorok? — Nem tudok igennel, vagy nemmel felelni. Két eset lehetséges. Az egyik, hogy afféle hókuszpókusz, durva csalás az egész. Jómagam is láttam jó néhány ilyet. A másik: elvileg nem kizárható, hogy az úgynevezett teleportáció jelenségéről van szó, hipertér létrejöttéről, más szóval olyan „térugrásról”, amikor úgy tűnik, mintha a bőr alól vennék ki a csomót, a daganatot. Hogy a műtét után külső beavatkozásról árulkodó elváltozás, heg nincs a bőrön? A magukat szurkáló jógik sem okoznak önmagukon látható sérülést . . . De a távolkeleti talányos élmények még nagyon frissek. Ha azonban meglesznek a laboratóriumi eredmények (például egy, a műtétnél használt véres rongydarabot is sikerült megszerezni), s társaimmal túl leszünk a tapasztalatok első összegzésén, sajtótájégedi. Egyedül hagy bennünket, először látott ismeretleneket, a lakásban. A barátnő nincs otthon, tér vissza pár perc múlva. — De az ő sorsa is csak olyan, mint az enyém. Szegények vagyunk, betegek, öregek. Én néha fel se bírok kelni az ágyból, ízületes a lábam. Időnként nagyon fáj. Azért nem bírunk most már bejárni az ingyenkonyhára sem. Kihordanák ugyan az ételt, nem is kerülne sokba, de akkor venni kéne két ételhordót. Azért kettőt, hogy cserélgetni lehessen: az egyikbe hoznák az ebédet, a másikat vinnék üresen. Egy többe kerül, mint ezer forint! Miből tudnám én azt kifizetni? — 5872 forint a nyugdijam. Ha egész nap fűtök, elmegy tízliter olaj, az 210 forint. Nem is szoktam folyamatosan tüzelni, rámenne az összes pénzem. Pedig hát. mennyi mindenre kell még! rendellenességeket tapasztaltak azokon a kísérleti állatokon is, akiket a térségből származó ételekkel etettek és vízzel itattak. A tragédia egyik okának azt az 1989 végén bekövetkezett bánya- tüzet tartják, amelynek következtében nagy mennyiségű égéstermék és palahamu került a levegőbe és a talajba. Teljességgel érthetetlen viszont annak a betegségnek az oka, amely az egyik uráli vidéken sújtotta az őszi munkákban részt vevő diákokat. A betegséget először 1989-ben észlelték, amikor is 30 ember került kórházba. Három év alatt összesen 222 embert kellett orvosi segítségben részesíteni. A betegség szimptómái évente ismétlődnek: a fertőzötteknek megmerevedik, nem hajlik a lábfeje. A szakemberek bizonyos növényvédő szereket tesznek felelőssé a fertőzésért. Az érintett időszakban az Altáj vidékén az újszülöttek 60 százaléka idegi károsodással született, s mindannyiuk bőrszíne élénksárga volt, ami rendkívül magas billirubin-koncentrációra enged következtetni. A „sárga” csecsemők születését kezdetben egy bányarobbanással hozták kapcsolatba, de előfordultak ilyen esetek a baleset színkoztatót tartunk, s mindenről beszámolunk. Egely doktort azonban elsősorban a máig is megfejthetetlen tulajdonságokkal rendelkező gömb villámok specialistájaként ismerik. A téma amerikai ösztöndíjasként .fogta meg". Odakint beásta magát a roppant mennyiségű szakirodalomba, idehaza azonban — még a közvetlen kollégák szűk körében is —jó ideig hallgatott különleges stúdiumairól. Akkoriban nem volt ajánlatos olyan jelenségeket tanulmányozni, amelyek ki- vülesnek a hagyományos érzékelés (látás, hallás, stb.) tartományain. A gömbvillám titkai utáni nyomozásnak — csakúgy, mint a különféle paraje/en- ségekkel, az ufókkal, az asztaltáncolta- tással, a telepátiával kapcsolatos búvárkodásoknak — igazi célja: az energia, kivált a bioenergia átadásának vizsgálata, minél teljesebb megismerése. Ezért aztán újabb és újabb sajátos jelenségek nyomába szegődik. Itt van például a sokat vitatott földsugárzás. Többször végeztünk a „varázsvesszősök” után ellenőrző méréseket, s a mi elektromos térerősségmérőnk is ugyanazokon a helyeken jelzett, mint az egyszerű bot vagy inga. Meg kellene, meg kell találni ezeknek az érthetetlen jelenségeknek a magyarázatát s véleményem szerint az ehhez vezető egyik út a bioenergia megbízható mérése. A villany, a lakbér, az ennivaló .. . Fő- zögetek, ha bírok: keménytarhonyát, paprikás krumplit, ami nem kerül sokba. Itt vannak a receptjeim is, nézzék, nem tudom kiváltani őket. Orvosságra azután igazán nem telik. Azelőtt tudtam keresni valamit a nyugdíj mellé: a Pálma cukrászdában mosogattam. Nagyon szerettek, mondták is, hogy én nagyon rendes cigányasszony vagyok. — A templomba járunk el a barátnőmmel, ha bírunk. Meg itthon olvasgatjuk a Bibliát. Istenimádók vagyunk mind a ketten. Ezért is gondoltuk, hogy közös szobába lenne jó lakni a szociális otthonban. Már beadtuk a kérelmünket, megvolt az egészségügyi vizsgálat is. Most várunk a sorsunkra. Azt mondták, ha lesz üresedés, beköltözhetünk. De ki tudja, megérjük-e azt?... helyétől 400 km-re is, ami azt sugallja, hogy másutt kell keresni a fertőzés okait. A fenti eseteken kívül az utóbbi években néhány olyan súlyos vegyi katasztrófa történt az országban, amelynek még nem ismerik a következményeit. Ilyen volt az ufai kőolajfeldolgozóban történt baleset, minek következtében a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű fenol került az ivóvízbe. 1990. szeptember 12-én a Keletkazahsztáni Uszty-Kamenogorszkban történt az utóbbi idők egyik legnagyobb üzemi balesete a berilliumpor- gyártó részlegben. A levegőbe 40-60 kg fémpor került. A szakértők szerint a balesetet követő első órákban a levegő fémkoncentrátum-tartalma a megengedett érték több tízszerese volt. Negyven négyzetkilométeres körzetben legalább 120 ezer embert ért környezetszennyeződés. Keserű tapasztalat, hogy általában a technológiai fegyelem megsértése vezet azokhoz a katasztrófákhoz, amelyek egyre újabb „ökológiai” betegségeket okozhatnak. FEB/AN Ennek az energiának már az ókori egyiptomiak és kínaiak is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak, de a rejtély nyitjára máig sem sikerült rájönni.- Nem, mert az európai orvoslás a kemikáliák felé fordult és a keleti gyógymódokról sokáig még beszélni sem volt szabad. Csakhogy a tiltás nem megoldás, pusztán hátráltatója a tudományos magyarázat megszületésének. Ma már mérésekkel igenis egyértelműen kimutatható, hogy mennyi energia van egy-egy beteg vagy egészséges emberben, s mondjuk egy manilai gyógyítóban. Talán itt kell keresni annak okát is, hogy az elmúlt években túl sok negyven körüli „csodadoktor” hunyt el. Sorscsapás? Isten akarata? Nem! Sokkal valószínűbb, hogy túlhajszolták magukat és szervezetük teljesen lemerült. Milyen a magánélete a misztikus, titokzatos történések, jelenségek „megfejtésére" fölesküdött kutatónak ? — Sehol semmi rejtély. Normálisan élünk, feleségemmel most épp azon „mesterkedünk”, hogy egészségesebbé tegyük a család étrendjét. Kevés zsíros húst és tejet, sok barna kenyeret és rostos ételt eszünk. Kedvenc időtöltésem? Nyáron jókat úszni a Tiszában. Bár még ott is a méréseken, kutatásokon és kísérleteken jár az eszem ... Szabó Margit Fcrenczy Europress A Bács-Kiskun megyében március 3-án bejelentett üres álláshelyek Az energia titkairól, a manilai csodadoktorokról, a különös jelenségekről Beszélgetőpartnerünk: a gömbvillámok szakértője Szabó Klára REJTÉLYES JÁRVÁNYOK Méreg a tejben, vízben, növényekben 1 Az olajkályha eszi a pénzt, gyógyszerre már nem futja ... (Walter Péter felvétele)
