Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány A POLGÁRMESTERI SZÉKBEN ELFOGADTAK A LADANYBENEI KÖLTSÉG VETEST Nincs veszve semmi, talpon lehet maradni Előtérben a gázprogram és a szociális támogatás Érdeklődő részvétel, tisztességes vita — ez jellemezte a ladánybenei képvise­lő-testület legutóbbi ülését. Napirend­jükön az elmúlt évi zárszámadás és az idei költségvetés szerepelt. Mielőtt Visontay Mihály polgármes­ter a tavalyi gazdálkodásról szólt, megnyugtatónak nevezte, hogy a „ta­nulóév” nehézségei ellenére is békés, nyugodt esztendőt tudhatnak maguk mögött. Ezután a több mint 38 millió forintos költségvetés hovafordításáról igyekeztek úgy dönteni, hogy jusson is, meg maradjon is. Az 1800 lélekszámú település elodázhatatlan, fontos nagy- beruházás előtt áll: bevezetik a föld­gázt. Bár a reprezentatív felmérés még hátra van, de a korábban megtartott falugyűlésen — miután e korszerű energiáról a Dégáz Kecskeméti Üzemi­gazgatóságának szakembere tájékozta­tást adott — úgy tűnt, a lakosság leg­többje élni fog a lehetőséggel. Az ön- kormányzat a minél kedvezőbb költ­ségráfordítás miatt úgy döntött, hogy a kivitelezőre pályázatot hirdet. Eddig tíz ajánlat érkezett a hivatalba, ahol azokat előreláthatólag március köze­péig elbírálják. A költségvetésből éppúgy, mint eddig -— jelentős összeget szavaztak meg a szociális kiadásokra. Rendszere­sen támogatják az időseket, akik több mint négyszázan vannak, a nagycsalá­dosokat, a gyerekeket. De juttatnak pénzt a Vöröskereszt helyi szervezeté­nek, a sportbarátoknak, és lehetősége­ikhez mérten hozzájárulnak a kecske­méti léánykol légium építéséhez is. A megszaporoi iott ügyintézések miatt az eddig működő két bizottság a szociális és a közgazdasági — mellé közoktatási és közművelődési bizottsá­got is létrehoz nak. Sajnos, a munkanélküliek száma La- dánybenén is e:gyre nő. Az ülésen aggo­dalommal szekták arról, hogy mi lesz azokkal, akiki lek lejár a munkanélküli­segélyük. Az biztos — állapították meg —, hogy az cinkormányzat nem tudja átvállalni a rendszeres támogatásukat. Végezetül az egyéb ügyek között — az elszaporodott mezőrendészeti szabálysértések miatt döntöttek arról, hogy a hivatal is alkalmaz me­zőőrt. — pulai — A MINISZTER BIZTATJA AZ IZSÁKIAKAT A gazdák csalódtak a szakemberekben • Ádám Józsefné: — Én optimista vagyok. Most induló sorozatunkban a Kecskemét vidéke című oldalunkon szerep­lő települések polgármestereit mutatjuk be. Mindjárt az elején egy kivétel, hiszen a terület egyetlen polgármester asszonyánál jártunk. A gyönyörű tavaszi napsütés még a polgármester asszonyt is kicsalogatta az irodájából. Az utcán gereblyéző nők körében találtuk, amikor Ágasegyhá­zára érkeztünk. Beszélgetni mégis „el­bújunk” a kellemes verőfényes utcáról, be az épületbe. — Huszonöt évvel ezelőtt kerültem Ágasegyházára — meséli Ádám József­né. — Akkor a tanácsházán kezdtem el dolgozni adminisztrátorként. A dá­tumra is jól emlékszem: 1970. április 15-e volt akkor. És a fizetésem összegét sem felejtettem el, 870 forintot kaptam. Nem gondoltam volna, hogy 1985-ben mint tanácselnök búcsúztatom az előt­tem nyugdíjba vonuló tanácselnököt. 1985-től voltam ebben a pozícióban. Hogy mennyi minden változott meg Ágasegyházán a hetvenes évektől kezd­ve? Erre a kérdésre már csak azért is könnyű válaszolni, mert csak szét kell nézni a településen. Mint sok más he­lyen, Ágasegyházán is víz, gáz, telefon jelezte-jelzi a fejlődést. A faluházra szintén büszkék, mint az iskolára. A sort folytathatnánk még, de helyünk szűkös. — Okos cél érdekében mindig is könnyen lehetett mozgósítani a helyie­ket — mondja Ádámné. — Nem csak az öregek napjára jönnek össze szép számmal, hanem például egy államtit­kári előadásra vagy kulturális rendez­vényre is. Gondok? Hol nincsenek? Én optimista vagyok a jövőt illetően. A rendszerváltás utáni kezdeti zűrza­var után végre kezd kirajzolódni a jö­vő. A földtörvény, a kárpótlás és egye­bek biztos pontokat adnak az embe­reknek, Nincs veszve semmi, talpon le­het maradni. A választások utáni párt­harcok is elcsitultak, most már valóban a telteken a sor. A falusiakat, így az ágasegyháziakat is a lét, a megélhetés foglalkoztatja leginkább. Ádám Józsefné évtizedeken át a köz­ség élén tevékenykedett és teszi most is a dolgát. Erre tette fel az életét. Nem bánta meg, hogy a tanácselnökósködés után elvállalta a polgármesterséget is, habár egy két szurkáló megjegyzést le kellett nyelnie emiatt. A kudarcok sem kerülték el, de a maradandó élmények előbb szóba jönnek. — Nem felejtem el soha, amikor el­készült a patika, odacsoszogott hoz­zám egy néni és megcsókolta a ke­zem . . . A polgármester asszony odahaza szí­vesen olvas verseket a szabad idejében és várja a kert, a szőlő. Örülne is, ha ezekre is jutna bőségesen a nap huszon­négy órájából, de bizony az utóbbi években több dolga akadt a községhá­zán. Sok vita van a községi költség- vetés elfogadása idején. Izsákon most mégsem ez a fő kérdése a helyi közéletnek. 1992 az új föld­osztás éve. Ez az akció nehéz pró­bája lesz a demokráciának a sarfe- hér falujában is. Annál is inkább, hiszen az ittlakók és az elszárma­zott izsákiak a jelenleg adhatónál jóval több földet igényeltek vissza. Az érdekegyeztető bizottságoknak nehéz lesz kijelölni a területeket, hiszen a Sárfehér Tsz-nél még a törvények megszületése előtt meg­kezdték az ötvenes-hatvanas évek­ben „elpofozott” területek vissza­adását . . . A tervekről K. Szabó Józseffel, Izsák kisgazdapárti polgármeste­rével és Oreskó Imrével, az állami gazdaság kertészeti üzemének volt igazgatójával, a napokban alakult kertészgazdakör elnökével beszél­gettünk. — A képviselő-testület legutób­bi ülésén elfogadta a nagyközség költségvetését — mondja K. Szabó József. — Nyugodtak lehetünk, mert • 1992-ben is színvonalasan működhetnek intézményeink, hi­vatalaink. Sajnos, a szükséges, rég­óta tervezett fejlesztésekkel kap­csolatban már nem nyilatkozhatok ilyen optimistán. Az éves pénzügyi tervbe ceruzás számok is kerültek. Nem tudjuk, hogy a sportcsarnok és a kisizsáki vízvezeték építéséhez megkapjuk-e a tizennyolc, illetve a hat és fél millió forintos állami támogatást. Nekünk csak tízmilli­ónk van. Ez arra elég, hogy a megkezdett útépítéseket befejez­zük ... — Minden izsáki jó szívvel fo­gadta — veszi át a szót Oreskó Imre —, hogy a földbe tett milliók, a vezetéképítések után a település csinosítására is juthatott végre fo­rint. Hogy a korábban sáros ma­jorudvarhoz hasonlító főterünk megszépült. De a legnagyobb kér­dés most: mi lesz a borkombiná­tunkkal? Miként lehetne megaka­dályozni, hogy a privatizáció so­rán külföldi tőkések kezére kerül­jön az egymilliárd forintot érő tá­rozó és palackozó? A napokban itt járt Szabó Tamás tárca nélküli mi­niszter, a magyar privatizáció fele­lőse. Biztatta a vállalat dolgozóit és az érintett háromezer szőlős­gazda képviselőit, hogy egy ön­álló érdekvédelmi szervezet létre­hozásával ínár most kezdjék, kezdjük meg a projekt elkészíté­sét. Hitelek szervezésével, az áta­lakítás előkészítésével sikerre vi­hetjük ezt a tervet. Az agárdy- pusztai borgazdaság tényleg az izsákiaké lehet! — De hogy tudják megnyugtatni a gazdákat, akik legalább annyira tartanak a volt kommunista veze­tőktől, mint a külföldi mágnások­tól? — kérdeztem. — Kárpótlásra készülünk. Meg­alakultak az érdekegyeztető bi­zottságok. Igyekszünk mindent megtenni a lakosság érdekeinek megfelelő új földosztásért — vála­szolt K. Szabó József. — A bizalmi válsággal azonban nem tudunk mit kezdeni. A parasztság csaló­dott az értelmiségiekben. Sokan a nép elárulóinak, a kommunisták hűséges szekértolóinak tartják a szakembereket. Az agrárértelmi­ség védekezésre kényszerül. Néha úgy tűnik, hogy inkább szövetkez­nének a termelők a nyugati borter­melőkkel — tehát a konkurenciá­val —, mi nt az egykori cégvezetők­kel, brigádvezetőkkel, tsz-tisztség- viselőkkel. Pedig ez az ellenséges­kedés nem vezet jóra. A szakértel­met, a táj ékozottságot nem pótol­hatja a hazafiság vagy a szorga­lom . . . — A nemrég megalakult gazda­körünk -— veszi át a szót Oreskó Imre — a kistermelők, a vállalko­zók, az állami gazdasági és a szö­vetkezeti dolgozók és vezetők kö­zössége. Számítógépes információs központunk a községházán műkö­dik. A legfrissebb piaci hírekkel szolgálhatunk. Szaktanácsadással segíthetjük a tagjainkat és a hoz­zánk fordulókat. A tudás nagyon fontos termelési tényező. És most nagy szükség van az agrárértelmi­ségre. Mindenki telepít. Zsong a határ. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan egy nagy-nagy gyü­mölcsös és szőlőskert lesz a térség. Olyan — vagy még szebb —, mint a holhozidők előtt volt. . . — Az a fontos, hogy a kárpótlás és a szövetkezetünk átalakulása ne gyűlölködést szüljön. Megismerve a különböző érdekeket, próbál­junk békét teremteni. Háborúban nemcsak a múzsák hallgatnak; vet­ni, gyümölcsöt vigyázni sem lehet rendesen. Vagy nem is érdemes ... — zárta az izsáki disputát K. Sza­bó József. Farkas P. József Március idusán Tíz nap múlva a tavasz egyik legszebb napja jön el. Március 15. március idusa. Ilyenkor emlékezni, ünnepelni szoktunk. Csak lehet, hogy az idén más lesz ez az ünnep. Arra voltunk kíváncsiak, Kecskemét környé­kén hogyan emlékeznek meg az 1848-as forradalom kiemelkedő napjáról. • Az izsáki ’48-as emlékoszlop részlete. lesz. Március 15-éről a munkahe­lyeken, az iskolákban emlékeznek majd meg a ladánybeneiek. AGASEGYHÁZA Községi ünnepséget tartanak a faluházban. A műsorról az általá­nos iskolások gondoskodnak, az ünnepi beszédet pedig Ádám Jó­zsefné polgármester asszony mondja. Áz eseményre délután 3- kor kerül sor. LAJOSMIZSE Hagyományteremtő céllal az idén az iskolásokra bíznák a márci­us i 5-ei ünnepség megrendezését. Nem kívánnak sémákhoz kapcso­lódni, ezért ünnepi beszéd sem lesz. A moziban délelőtt zajlik le a prog­ram, majd az előadás után a park­ban lévő hősi emlékművet koszo- rúzzák meg. ORGOVÁNY A március 15-ei ünnepséget dél­előtt 10 órakor tartják meg. Ekkor avatják fel a művelődési ház mel­letti parkban a kecskeméti Pálfy Gusztáv szobrászművész Kossuth- mellszobrát is. • Milliókat erő hangárok. Mi bennük az érték? • Kiképzési központ, Orgovány. Szerencsére, csak volt. IZSÁK A március 15-ei ünnepet az ön- kormányzat szervezi. Az esemény délelőtt 11 órakor kezdődik koszo­rúzással, majd az általános iskolá­sok műsora következik. A beszédet a pártok képviselői mondják el. KUNBARACS A művelődési házban iskolai ün­nepélyt rendeznek, ahol természete­sen részt vehetnek a falulakók is. KEREKEGYHÁZA A március 15-ei ünnepség dél­előtt 10 órakor kezdődik a műve­lődési házban. A megemlékezés után a kerekegyházi temetőben lé­vő 1848-as katonák sírjait koszo- rúzzák meg, immár hagyományo­san. LADÁNYBENE Kiemelt, községi ünnepség nem • Pálfy Gusztáv Kossuth-szobra Orgoványra kerül. • A lőtér is veszélyeket rejt magában. Üres marad hát az orgoványi, senki­nek nem kellő egykori orosz laktanya. Pontosabban nem üres, mert egy-egy őr, kutyával, mindig ott van. Kitartó­an, rendíthetetlenül őrzi a „vagyont”, a lassan romba dőlő barakkokat. VESZÉLYES TERÜLET ORGOVÁNYON Enyészeté az orosz laktanya? — Isten irgalmazz! Itt orosz katona? így fakadt ki egy asszony az orgová­nyi piacon, amikor arról érdeklődtünk, igaz-e a hír, miszerint a határban lévő tanyákon ittmaradt orosz katonák rej­tőznek. Többeket faggattunk erről az első hallásra is hihetetlen híresztelésről, de senki nem tudott efféle „kacsáról”. Orgovány közelében. írhatnám, szép természeti környezetben áll az üresen hagyott orosz laktanya, távolabb a lő­tér. Veszélyes területen járunk, amint a tábla figyelmeztet erre. Az épületek senkinek sem kellenek. Persze hogy nem, hiszen az orosz katonák minden mozgathatót magukkal vittek, ami pe­dig itt maradt, hát... valóban nem szívderítő látvány. És mégis őrizni kell a területet. Mi lesz a sorsa az orgoványi orosz laktanyának? kérdeztük Kristóf Mátyás polgármestertől. Mint megtud­tuk, nem az önkormányzat tulajdona a laktanya, ezért valójában ők csak a hasznosításra jelentkezőket hallgatják meg. Az épületek egyébként nem hasz­nálhatók, annyira lepusztult állapot­ban vannak. Talán csak a régi-régi hu­szárlaktanya néhány barakkjával le­hetne mit kezdeni. A mintegy 134 mil­lió forint értékű hangárok pedig sem­mire sem jók. Ennek ellenére azért voltak érdeklő­dők Orgoványon. Egy olasz káefté pél­dául bőrgyárat rendezne be a területen. A helyieknek egyetlen kikötésük van, hogy veszélyes hulladékkal, egyéb ká­ros, környezetszennyező munkákkal ne kelljen „benépesíteni’- a laktanya épületeit. Nem biztos, hogy ezért hiú­sult meg a Filaxéria kísérleti állatte­nyésztő vállalkozása is. A laktanya fek­vése sem a legkedvezőbb, hiszen távol esik a faluközponttól, nincs telefon, a keskeny vágányú vasút pedig nem rejt magában nagy lehetőségeket a szállí­tást illetően. Hogy önerőből tehetne-e valamit az orgoványi önkormányzat? Erről már csak azért sem lehet szó, mert éppen elég a pénzük a fenntartás­ra, a vállalkozásra gondolni sem mer­nek. Érdekegyeztető fórum Több helyen megalakultak már az érdekegyeztető fórumok a ter­mőföldnek a különböző tulajdonú földalapok céljára történő elkülö­nítésével kapcsolatban, illetve a meghatározott feltételek megvaló­sulásának ellenőrzésére. Az ágas­egyházi képviselő-testület a múlt héten hozta létre az érdekegyeztető fórumot, melynek tagjai a követke­zők: az önkormányzat megbízott­jaként Hetényi József, a szövetke­zet képviselőjeként Mécs Zoltán, a részarány-földtulajdonosok képvi­selőjeként Huszka László, a kár­pótlási igényt bejelentők megbí­zottjaként Horváth József. Hor­váth Gyula, Szórád Sándor, Gó- bor Ferenc, ifj. Kotán Ferenc, Sal- lai Ferencné, Börönde László, Ko­vács József, Király László, Potócz- ki István, a nem helyben lakók képviselőjeként pedig Szarapka Já­nos (Kecskemét) tevékenykedik majd a közeljövőben. Támogatás Izsák nagyközség polgármesteri hivatala három megyei kollégium felújításához ad pénzbeli támoga­tást. A kecskeméti Szent Miklós- leánykollégiumról, a 607-es szak­munkásképző intézet kollégiumá­ról és a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumáról van szó. És ha már felújításokról esik szó, meg kell említeni, hogy az izsáki óvodások három csoportja szépen rendbe ho­zott, felújított épületbe került a kö­zelmúltban, miután a régi ház ve­szélyessé vált. Egy jegyző Kunbaracson Két jegyző volt Kunbaracson. Erről a Petőfi Népében is beszá­moltunk annak idején, amikor is Szabó Albertet fegyelmivel elküld­ték és fellebbezése után visszahe­lyezték munkakörébe, de akkorra már kinevezték az utódját, Szöllősi Csabát. Ezért adódott a faramuci helyzet, vagyis két jegyzője volt egyszerre Kunbaracsnak. A mun­kaügyi bíróságon idő közben meg­született a másodfokú döntés, mi­szerint Szöllősi Csaba marad a jegyzői székben. Helyreállt tehát a nyugalom e fontos poszt körül. Ágasegyházán egy jegyző sincs Az imént a kunbaracsi jegyzők kerültek szóba, most pedig az ágas­egyháziak következnek. Pontosab­ban: következnének, mert hiszen egy jegyzőjük sincs jelenleg. Az előző kilencéves falubeli munka után mondott fel. mindenféle in­dok nélkül. Meghirdették a pályá­zatot az üres jegyzői állásra, de a határidő leteltéig senki nem jelent­kezett. Hogy mi lesz? Ha nem akad jelentkező, akkor megbízott jegy­zőt neveznek majd ki az ügyek in­tézésére. a jövőről pedig majd a képviselő-testület dönt. Csodadoktor Izsákon Mostanság egyre nagyobb az ér­deklődés a csodadoktorok, a ter­mészetgyógyászok, a parafenomé- nok iránt. Nem marad ki ebből Izsák sem. Március 9-étől 13-áig a helyi művelődési házban rendel Ju- rij Csintyakov természetgyógyász professzor, aki elsősorban ízületi, csont-, gerincbántalmakban szen­vedőket vár. Hogy csodát tud-e művelni? Erről legfeljebb csak utó­lag számolhatnak majd be az izsá- l kiak. , DERŰSEN Községi tanács van! Hívom a tudakozót, miután meg­változtak X. település telefonszá­mai. Kíváncsi lennék a polgármes­teri hivatal számára. — Kérem, olyat nem találok ... — Ilyet ne tessék mondani, talán nézze meg a községi tanács címszó alatt — próbálok praktikus taná­csot adni egyre idegesebben. — Na látja, olyan van! Mondha­tom ?.. . Úr helyett asszony — Legyen kedves kapcsolni a polgármester urat— kérem illedel­mesen a telefonos hölgyet. — Juj, nálunk nem úr van, hanem asszony. Az oldalt szerkeszti: Borzák Tibor. A fotókat Walter Péter készítette. Kecskemet vidéké

Next

/
Thumbnails
Contents