Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány A POLGÁRMESTERI SZÉKBEN ELFOGADTAK A LADANYBENEI KÖLTSÉG VETEST Nincs veszve semmi, talpon lehet maradni Előtérben a gázprogram és a szociális támogatás Érdeklődő részvétel, tisztességes vita — ez jellemezte a ladánybenei képviselő-testület legutóbbi ülését. Napirendjükön az elmúlt évi zárszámadás és az idei költségvetés szerepelt. Mielőtt Visontay Mihály polgármester a tavalyi gazdálkodásról szólt, megnyugtatónak nevezte, hogy a „tanulóév” nehézségei ellenére is békés, nyugodt esztendőt tudhatnak maguk mögött. Ezután a több mint 38 millió forintos költségvetés hovafordításáról igyekeztek úgy dönteni, hogy jusson is, meg maradjon is. Az 1800 lélekszámú település elodázhatatlan, fontos nagy- beruházás előtt áll: bevezetik a földgázt. Bár a reprezentatív felmérés még hátra van, de a korábban megtartott falugyűlésen — miután e korszerű energiáról a Dégáz Kecskeméti Üzemigazgatóságának szakembere tájékoztatást adott — úgy tűnt, a lakosság legtöbbje élni fog a lehetőséggel. Az ön- kormányzat a minél kedvezőbb költségráfordítás miatt úgy döntött, hogy a kivitelezőre pályázatot hirdet. Eddig tíz ajánlat érkezett a hivatalba, ahol azokat előreláthatólag március közepéig elbírálják. A költségvetésből éppúgy, mint eddig -— jelentős összeget szavaztak meg a szociális kiadásokra. Rendszeresen támogatják az időseket, akik több mint négyszázan vannak, a nagycsaládosokat, a gyerekeket. De juttatnak pénzt a Vöröskereszt helyi szervezetének, a sportbarátoknak, és lehetőségeikhez mérten hozzájárulnak a kecskeméti léánykol légium építéséhez is. A megszaporoi iott ügyintézések miatt az eddig működő két bizottság a szociális és a közgazdasági — mellé közoktatási és közművelődési bizottságot is létrehoz nak. Sajnos, a munkanélküliek száma La- dánybenén is e:gyre nő. Az ülésen aggodalommal szekták arról, hogy mi lesz azokkal, akiki lek lejár a munkanélkülisegélyük. Az biztos — állapították meg —, hogy az cinkormányzat nem tudja átvállalni a rendszeres támogatásukat. Végezetül az egyéb ügyek között — az elszaporodott mezőrendészeti szabálysértések miatt döntöttek arról, hogy a hivatal is alkalmaz mezőőrt. — pulai — A MINISZTER BIZTATJA AZ IZSÁKIAKAT A gazdák csalódtak a szakemberekben • Ádám Józsefné: — Én optimista vagyok. Most induló sorozatunkban a Kecskemét vidéke című oldalunkon szereplő települések polgármestereit mutatjuk be. Mindjárt az elején egy kivétel, hiszen a terület egyetlen polgármester asszonyánál jártunk. A gyönyörű tavaszi napsütés még a polgármester asszonyt is kicsalogatta az irodájából. Az utcán gereblyéző nők körében találtuk, amikor Ágasegyházára érkeztünk. Beszélgetni mégis „elbújunk” a kellemes verőfényes utcáról, be az épületbe. — Huszonöt évvel ezelőtt kerültem Ágasegyházára — meséli Ádám Józsefné. — Akkor a tanácsházán kezdtem el dolgozni adminisztrátorként. A dátumra is jól emlékszem: 1970. április 15-e volt akkor. És a fizetésem összegét sem felejtettem el, 870 forintot kaptam. Nem gondoltam volna, hogy 1985-ben mint tanácselnök búcsúztatom az előttem nyugdíjba vonuló tanácselnököt. 1985-től voltam ebben a pozícióban. Hogy mennyi minden változott meg Ágasegyházán a hetvenes évektől kezdve? Erre a kérdésre már csak azért is könnyű válaszolni, mert csak szét kell nézni a településen. Mint sok más helyen, Ágasegyházán is víz, gáz, telefon jelezte-jelzi a fejlődést. A faluházra szintén büszkék, mint az iskolára. A sort folytathatnánk még, de helyünk szűkös. — Okos cél érdekében mindig is könnyen lehetett mozgósítani a helyieket — mondja Ádámné. — Nem csak az öregek napjára jönnek össze szép számmal, hanem például egy államtitkári előadásra vagy kulturális rendezvényre is. Gondok? Hol nincsenek? Én optimista vagyok a jövőt illetően. A rendszerváltás utáni kezdeti zűrzavar után végre kezd kirajzolódni a jövő. A földtörvény, a kárpótlás és egyebek biztos pontokat adnak az embereknek, Nincs veszve semmi, talpon lehet maradni. A választások utáni pártharcok is elcsitultak, most már valóban a telteken a sor. A falusiakat, így az ágasegyháziakat is a lét, a megélhetés foglalkoztatja leginkább. Ádám Józsefné évtizedeken át a község élén tevékenykedett és teszi most is a dolgát. Erre tette fel az életét. Nem bánta meg, hogy a tanácselnökósködés után elvállalta a polgármesterséget is, habár egy két szurkáló megjegyzést le kellett nyelnie emiatt. A kudarcok sem kerülték el, de a maradandó élmények előbb szóba jönnek. — Nem felejtem el soha, amikor elkészült a patika, odacsoszogott hozzám egy néni és megcsókolta a kezem . . . A polgármester asszony odahaza szívesen olvas verseket a szabad idejében és várja a kert, a szőlő. Örülne is, ha ezekre is jutna bőségesen a nap huszonnégy órájából, de bizony az utóbbi években több dolga akadt a községházán. Sok vita van a községi költség- vetés elfogadása idején. Izsákon most mégsem ez a fő kérdése a helyi közéletnek. 1992 az új földosztás éve. Ez az akció nehéz próbája lesz a demokráciának a sarfe- hér falujában is. Annál is inkább, hiszen az ittlakók és az elszármazott izsákiak a jelenleg adhatónál jóval több földet igényeltek vissza. Az érdekegyeztető bizottságoknak nehéz lesz kijelölni a területeket, hiszen a Sárfehér Tsz-nél még a törvények megszületése előtt megkezdték az ötvenes-hatvanas években „elpofozott” területek visszaadását . . . A tervekről K. Szabó Józseffel, Izsák kisgazdapárti polgármesterével és Oreskó Imrével, az állami gazdaság kertészeti üzemének volt igazgatójával, a napokban alakult kertészgazdakör elnökével beszélgettünk. — A képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta a nagyközség költségvetését — mondja K. Szabó József. — Nyugodtak lehetünk, mert • 1992-ben is színvonalasan működhetnek intézményeink, hivatalaink. Sajnos, a szükséges, régóta tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban már nem nyilatkozhatok ilyen optimistán. Az éves pénzügyi tervbe ceruzás számok is kerültek. Nem tudjuk, hogy a sportcsarnok és a kisizsáki vízvezeték építéséhez megkapjuk-e a tizennyolc, illetve a hat és fél millió forintos állami támogatást. Nekünk csak tízmilliónk van. Ez arra elég, hogy a megkezdett útépítéseket befejezzük ... — Minden izsáki jó szívvel fogadta — veszi át a szót Oreskó Imre —, hogy a földbe tett milliók, a vezetéképítések után a település csinosítására is juthatott végre forint. Hogy a korábban sáros majorudvarhoz hasonlító főterünk megszépült. De a legnagyobb kérdés most: mi lesz a borkombinátunkkal? Miként lehetne megakadályozni, hogy a privatizáció során külföldi tőkések kezére kerüljön az egymilliárd forintot érő tározó és palackozó? A napokban itt járt Szabó Tamás tárca nélküli miniszter, a magyar privatizáció felelőse. Biztatta a vállalat dolgozóit és az érintett háromezer szőlősgazda képviselőit, hogy egy önálló érdekvédelmi szervezet létrehozásával ínár most kezdjék, kezdjük meg a projekt elkészítését. Hitelek szervezésével, az átalakítás előkészítésével sikerre vihetjük ezt a tervet. Az agárdy- pusztai borgazdaság tényleg az izsákiaké lehet! — De hogy tudják megnyugtatni a gazdákat, akik legalább annyira tartanak a volt kommunista vezetőktől, mint a külföldi mágnásoktól? — kérdeztem. — Kárpótlásra készülünk. Megalakultak az érdekegyeztető bizottságok. Igyekszünk mindent megtenni a lakosság érdekeinek megfelelő új földosztásért — válaszolt K. Szabó József. — A bizalmi válsággal azonban nem tudunk mit kezdeni. A parasztság csalódott az értelmiségiekben. Sokan a nép elárulóinak, a kommunisták hűséges szekértolóinak tartják a szakembereket. Az agrárértelmiség védekezésre kényszerül. Néha úgy tűnik, hogy inkább szövetkeznének a termelők a nyugati bortermelőkkel — tehát a konkurenciával —, mi nt az egykori cégvezetőkkel, brigádvezetőkkel, tsz-tisztség- viselőkkel. Pedig ez az ellenségeskedés nem vezet jóra. A szakértelmet, a táj ékozottságot nem pótolhatja a hazafiság vagy a szorgalom . . . — A nemrég megalakult gazdakörünk -— veszi át a szót Oreskó Imre — a kistermelők, a vállalkozók, az állami gazdasági és a szövetkezeti dolgozók és vezetők közössége. Számítógépes információs központunk a községházán működik. A legfrissebb piaci hírekkel szolgálhatunk. Szaktanácsadással segíthetjük a tagjainkat és a hozzánk fordulókat. A tudás nagyon fontos termelési tényező. És most nagy szükség van az agrárértelmiségre. Mindenki telepít. Zsong a határ. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan egy nagy-nagy gyümölcsös és szőlőskert lesz a térség. Olyan — vagy még szebb —, mint a holhozidők előtt volt. . . — Az a fontos, hogy a kárpótlás és a szövetkezetünk átalakulása ne gyűlölködést szüljön. Megismerve a különböző érdekeket, próbáljunk békét teremteni. Háborúban nemcsak a múzsák hallgatnak; vetni, gyümölcsöt vigyázni sem lehet rendesen. Vagy nem is érdemes ... — zárta az izsáki disputát K. Szabó József. Farkas P. József Március idusán Tíz nap múlva a tavasz egyik legszebb napja jön el. Március 15. március idusa. Ilyenkor emlékezni, ünnepelni szoktunk. Csak lehet, hogy az idén más lesz ez az ünnep. Arra voltunk kíváncsiak, Kecskemét környékén hogyan emlékeznek meg az 1848-as forradalom kiemelkedő napjáról. • Az izsáki ’48-as emlékoszlop részlete. lesz. Március 15-éről a munkahelyeken, az iskolákban emlékeznek majd meg a ladánybeneiek. AGASEGYHÁZA Községi ünnepséget tartanak a faluházban. A műsorról az általános iskolások gondoskodnak, az ünnepi beszédet pedig Ádám Józsefné polgármester asszony mondja. Áz eseményre délután 3- kor kerül sor. LAJOSMIZSE Hagyományteremtő céllal az idén az iskolásokra bíznák a március i 5-ei ünnepség megrendezését. Nem kívánnak sémákhoz kapcsolódni, ezért ünnepi beszéd sem lesz. A moziban délelőtt zajlik le a program, majd az előadás után a parkban lévő hősi emlékművet koszo- rúzzák meg. ORGOVÁNY A március 15-ei ünnepséget délelőtt 10 órakor tartják meg. Ekkor avatják fel a művelődési ház melletti parkban a kecskeméti Pálfy Gusztáv szobrászművész Kossuth- mellszobrát is. • Milliókat erő hangárok. Mi bennük az érték? • Kiképzési központ, Orgovány. Szerencsére, csak volt. IZSÁK A március 15-ei ünnepet az ön- kormányzat szervezi. Az esemény délelőtt 11 órakor kezdődik koszorúzással, majd az általános iskolások műsora következik. A beszédet a pártok képviselői mondják el. KUNBARACS A művelődési házban iskolai ünnepélyt rendeznek, ahol természetesen részt vehetnek a falulakók is. KEREKEGYHÁZA A március 15-ei ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a művelődési házban. A megemlékezés után a kerekegyházi temetőben lévő 1848-as katonák sírjait koszo- rúzzák meg, immár hagyományosan. LADÁNYBENE Kiemelt, községi ünnepség nem • Pálfy Gusztáv Kossuth-szobra Orgoványra kerül. • A lőtér is veszélyeket rejt magában. Üres marad hát az orgoványi, senkinek nem kellő egykori orosz laktanya. Pontosabban nem üres, mert egy-egy őr, kutyával, mindig ott van. Kitartóan, rendíthetetlenül őrzi a „vagyont”, a lassan romba dőlő barakkokat. VESZÉLYES TERÜLET ORGOVÁNYON Enyészeté az orosz laktanya? — Isten irgalmazz! Itt orosz katona? így fakadt ki egy asszony az orgoványi piacon, amikor arról érdeklődtünk, igaz-e a hír, miszerint a határban lévő tanyákon ittmaradt orosz katonák rejtőznek. Többeket faggattunk erről az első hallásra is hihetetlen híresztelésről, de senki nem tudott efféle „kacsáról”. Orgovány közelében. írhatnám, szép természeti környezetben áll az üresen hagyott orosz laktanya, távolabb a lőtér. Veszélyes területen járunk, amint a tábla figyelmeztet erre. Az épületek senkinek sem kellenek. Persze hogy nem, hiszen az orosz katonák minden mozgathatót magukkal vittek, ami pedig itt maradt, hát... valóban nem szívderítő látvány. És mégis őrizni kell a területet. Mi lesz a sorsa az orgoványi orosz laktanyának? kérdeztük Kristóf Mátyás polgármestertől. Mint megtudtuk, nem az önkormányzat tulajdona a laktanya, ezért valójában ők csak a hasznosításra jelentkezőket hallgatják meg. Az épületek egyébként nem használhatók, annyira lepusztult állapotban vannak. Talán csak a régi-régi huszárlaktanya néhány barakkjával lehetne mit kezdeni. A mintegy 134 millió forint értékű hangárok pedig semmire sem jók. Ennek ellenére azért voltak érdeklődők Orgoványon. Egy olasz káefté például bőrgyárat rendezne be a területen. A helyieknek egyetlen kikötésük van, hogy veszélyes hulladékkal, egyéb káros, környezetszennyező munkákkal ne kelljen „benépesíteni’- a laktanya épületeit. Nem biztos, hogy ezért hiúsult meg a Filaxéria kísérleti állattenyésztő vállalkozása is. A laktanya fekvése sem a legkedvezőbb, hiszen távol esik a faluközponttól, nincs telefon, a keskeny vágányú vasút pedig nem rejt magában nagy lehetőségeket a szállítást illetően. Hogy önerőből tehetne-e valamit az orgoványi önkormányzat? Erről már csak azért sem lehet szó, mert éppen elég a pénzük a fenntartásra, a vállalkozásra gondolni sem mernek. Érdekegyeztető fórum Több helyen megalakultak már az érdekegyeztető fórumok a termőföldnek a különböző tulajdonú földalapok céljára történő elkülönítésével kapcsolatban, illetve a meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzésére. Az ágasegyházi képviselő-testület a múlt héten hozta létre az érdekegyeztető fórumot, melynek tagjai a következők: az önkormányzat megbízottjaként Hetényi József, a szövetkezet képviselőjeként Mécs Zoltán, a részarány-földtulajdonosok képviselőjeként Huszka László, a kárpótlási igényt bejelentők megbízottjaként Horváth József. Horváth Gyula, Szórád Sándor, Gó- bor Ferenc, ifj. Kotán Ferenc, Sal- lai Ferencné, Börönde László, Kovács József, Király László, Potócz- ki István, a nem helyben lakók képviselőjeként pedig Szarapka János (Kecskemét) tevékenykedik majd a közeljövőben. Támogatás Izsák nagyközség polgármesteri hivatala három megyei kollégium felújításához ad pénzbeli támogatást. A kecskeméti Szent Miklós- leánykollégiumról, a 607-es szakmunkásképző intézet kollégiumáról és a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumáról van szó. És ha már felújításokról esik szó, meg kell említeni, hogy az izsáki óvodások három csoportja szépen rendbe hozott, felújított épületbe került a közelmúltban, miután a régi ház veszélyessé vált. Egy jegyző Kunbaracson Két jegyző volt Kunbaracson. Erről a Petőfi Népében is beszámoltunk annak idején, amikor is Szabó Albertet fegyelmivel elküldték és fellebbezése után visszahelyezték munkakörébe, de akkorra már kinevezték az utódját, Szöllősi Csabát. Ezért adódott a faramuci helyzet, vagyis két jegyzője volt egyszerre Kunbaracsnak. A munkaügyi bíróságon idő közben megszületett a másodfokú döntés, miszerint Szöllősi Csaba marad a jegyzői székben. Helyreállt tehát a nyugalom e fontos poszt körül. Ágasegyházán egy jegyző sincs Az imént a kunbaracsi jegyzők kerültek szóba, most pedig az ágasegyháziak következnek. Pontosabban: következnének, mert hiszen egy jegyzőjük sincs jelenleg. Az előző kilencéves falubeli munka után mondott fel. mindenféle indok nélkül. Meghirdették a pályázatot az üres jegyzői állásra, de a határidő leteltéig senki nem jelentkezett. Hogy mi lesz? Ha nem akad jelentkező, akkor megbízott jegyzőt neveznek majd ki az ügyek intézésére. a jövőről pedig majd a képviselő-testület dönt. Csodadoktor Izsákon Mostanság egyre nagyobb az érdeklődés a csodadoktorok, a természetgyógyászok, a parafenomé- nok iránt. Nem marad ki ebből Izsák sem. Március 9-étől 13-áig a helyi művelődési házban rendel Ju- rij Csintyakov természetgyógyász professzor, aki elsősorban ízületi, csont-, gerincbántalmakban szenvedőket vár. Hogy csodát tud-e művelni? Erről legfeljebb csak utólag számolhatnak majd be az izsá- l kiak. , DERŰSEN Községi tanács van! Hívom a tudakozót, miután megváltoztak X. település telefonszámai. Kíváncsi lennék a polgármesteri hivatal számára. — Kérem, olyat nem találok ... — Ilyet ne tessék mondani, talán nézze meg a községi tanács címszó alatt — próbálok praktikus tanácsot adni egyre idegesebben. — Na látja, olyan van! Mondhatom ?.. . Úr helyett asszony — Legyen kedves kapcsolni a polgármester urat— kérem illedelmesen a telefonos hölgyet. — Juj, nálunk nem úr van, hanem asszony. Az oldalt szerkeszti: Borzák Tibor. A fotókat Walter Péter készítette. Kecskemet vidéké