Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske •Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Kerozin az ivóvízben? Milliárdos károk a szovjetek után LELKIPÁSZTOROK A BÖRTÖNBEN Elmondhatok mindent, ami a szívemet nyomja A Kalocsán és környékén élő mintegy hatvanezer ember biztonságos ivó- vízellátását veszélyezteti a tény, hogy a Foktő-Baráka kistérségi vízbázistól két kilométerre lévő volt szovjet repülőtér központi kerozintárolójának fala megrepedt, s a szennyeződés az objektum közelében elérte a talajvizet. A környezetszennyezéssel érintett területen földmunkát végzők tapasztalták: a mélyülő gödör pár perc alatt megtelik a repülőgépmotorok hajtására szolgáló üzemanyaggal. Legutóbb egy rendkívüli haláleset kapcsán fokozódott a nyugtalanság, mert egy, a tárolóba leereszkedett ember az üzemanyagba fulladt, s az ügy kapcsán szárnyra kelt híresztelés mindenki számára nyilvánvalóvá tette az azóta tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott körülményt: veszélyben a biztonságos vízellátás, a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni. Ugyan a veszély egyelőre nem közvetlen, ám a fölmérést végző, a mentesítés módját meghatározó Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet tanulmánya szerint a kerozintároló környékén rendkívül érzékeny földtani-hidrogeológiai viszonyok vannak. Ezért a szennyeződés viszonylag könnyen érhette el a talajvizet. A többlépcsős kár- elhárítás első fázisának azonnali megkezdésére van szükség, mert az idő múlásával nő a szennyezett térfogat, nehezebb és költségesebb az elhárítás. A geológusok szerint a legszennyezettebb területen közel 160 ezer köbméter földet kell kicserélni. Egy folyóméter terület megtisztítása 180 ezer forintba keA gérderlaki képviselő-testület nemrégiben olyan döntést hozott, hogy az óvodás és általános iskolás korú gyerekek részér? az önkormányzat ingyen biztosítja a tízórait. Egészen különös kedvezményről van szó, nem valószínű, hogy a megyében akadna még egy olyan község, ahol az otthoni szociális körülményeket figyelmen kivül hagyva, egységesen biztosítanák ezt a lehetőséget. Sill László polgármestert kérdeztük, minek köszönhető ez a nagyvonalú intézkedés? — Szerencsére jól sáfárkodunk az anyagiakkal. Tavaly több mint három és fél millió költséget takarítottunk meg munkaszervezéssel, meg a pénz- forgatással. így aztán telik az ilyen jellegű kiadásokra is. — Hány gyereket érint a kedvezmény ? — Százhetvenhat apróság élvezheti az önkormányzat gondoskodását. Varül, a teljes költség eléri az 1,4 milliárd forintot. Azt már a környéken lakó szakemberektől tudjuk, hogy a Duna partjára telepített kutak a tavaszi ár miatt rendkívüli helyzetbe kerülhetnek. Az áradás levonulásakor a térségre jellemző homok- és kavicsterasz-réteg könnyebben engedi át a kerozinnal szennyezett vizet, melynek egy része a kutakba kerülhet, vagy a Dunát szennyezheti tovább. Két hete a helyszínen járt a Környezetgazdálkodási Intézet főosztályvezetője, aki mintegy 60 millió forintos idei támogatás lehetőségéről beszélt. Ám, mint kiderült, ez az összeg is kevés az első lépcső megnyugtató befejezéséhez. Legalább százmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a veszélyt biztonsággal elkerüljük. Az intézet a napokban dönt a szovjetek okozta környezeti károk elhárításáról. Egyelőre csak hal- . vány remény van arra, hogy Kalocsa is szerepel a különösen veszélyeztetett települések azonnal megoldásra váró feladatai között. Az ittlakóknak a megnyugvást leginkább az jelentené, hogy mielőbb, saját bonyolításban végezhetnék a károk helyreállítását, ami egyfelől garancia is lenne a jó munkavégzésre. A döntés tehát várat magára, pedig az üdülési szezon megkezdődésével, a Szelidi-tó övezetével együtt már 70 ezer ember egészséges ivóvize a tét, s ilyen körülmények között a kutak lezárása elképzelhetetlen. lamennyien megkapják a kedvezményt, így tudjuk elemi, hogy minden gyerek, megkülönböztetés nélkül, hozzájusson a tízóraihoz. Ezzel elmosódnak a különbségek. Mert akadnak olyan családok, ahol a szülők dolgoznak, s nem tudnak csomagolni, máshol esetleg nem is telik állandó zsebpénzre, hogy megvásárolják maguknak a tejet vagy a kiflit. Ez a megoldás látszott humánusnak. Azt is megtudtuk, a géderlaki önkormányzatnak ez az intézkedése 220 ezer forintot igényel éves viszonylatban. Újabb 350 ezer forint kiadást jelentett a nyugdíjasoknak nyújtott fejenkénti ezerforintos támogatás, amit nemrég kaptak kézhez az idősek. Még az idén más egyéb szociálpolitikai intézkedések is várhatók Géderlakon, ugyanis az ön- kormányzat a jó gazdálkodásból adódó többletbevételeket szociális kiadásokra akarja fordítani. Zs. K. I. Néhány évvel ezelőtt szinte lehetetlennek tűnt, hogy a lelkipásztorok rendszeresen átlépjenek a börtön kapuján. Ma már más a helyzet. A Kalocsi Fegyház és Szigorított Börtönben vasárnaponként P. Róna atya istentiszteletet is tart. A börtön nyomasztó, zárt világ. Rácsok, vasajtók mindenütt. A lépcsőfordulókban figyelő őrszemek. Kopasz, kongó folyosókon megyünk Mácsai Ferenc börtönparancsnokkal a kultúrteremhez, amely igazán „oázisnak” számít: képek, térítők, virágok mindenütt, könyvek és folyóiratok. Itt a szellem is szabadabban tud szárnyalni, a megsebzett lelkek is hamarabb kitárulkoznak. P. Róna Gábor katolikus és Agyagási Béla református lelkész rendszeresen találkozik az elítéltekkel, a hit, a vallás erejével segítik a nevelők munkáját. — Miért tartja fontosnak a bör- tönpasztorációt? — érdeklődtem a börtönparancsnoktól. — A vallás tartást ad az elítélteknek, lelki békét nyújt, megnyugvást sugároz. Több mint két évvel ezelőtt léptek be a papok a börtönbe. Kezdetben csak egy igen szűk kör vett részt a lelkigonaozás- ban. Ma már mind többen igénylik az istentiszteleteket is, különösképpen nagy ünnepek alkalmával. A vallásos élet megjelenése a ház falai között a feszültségek oldását jelenti. A lelkészek nemcsak az elítéltekre hatnak, hanem a nevelők, az őrök szemléletére is. Azt valljuk: nem a bűnösre, hanem a bűnre haragszunk. Pár hónappal ezelőtt, a beiktatásomkor azt mondtam, mintegy jelmondatnak szánva: az elítéltek között kívánok élni, érettük cselekedni, megfelelő erkölcsi tartással példát mutatni. — Mit jelent a tíz-tizenöt évet raboskodók számára a lelkészek szolgálata? K. Irén: — Itt a börtönben találtam meg hitemet. Teljes változást hozott a Gábor atyával való találkozás. Neki elmondhatok mindent, ami a szívemet nyomja. Jól kisírom magam, megkönnyebbülök. J. Mária: — Nagyon jó a vallásos közösségünk, lelki fajdalmaim csillapítja. Ha kikerülök innen, akkor is járok templomba. Z. Katalin: — A tisztelendő úrtól tanultam meg másokat szeretni. Ha megbántanak cellatársaim, akkor sem veszítem el a fejem, türelmesebb vagyok, meg tudok bocsátani. T. Ildikó: — Aki eljár a foglalkozásokra, az megleli nyugalmát. Hitet ad ahhoz, hogy lehet igazán szeretni. A szörnyűséges zárkából kiszabadulhat az ember, szellemi táplálékhoz jut. Már most készülünk a szabadulás utáni nehéz időkre, a társadalom közönyére. Gyűjtsük az erőt a hitközösség segítségével a talponmaradáshoz. — A lelkészek miként ítélik meg szolgálatukat? — Van egy kis bibliakörünk — mondja Agyagási Béla református lelkipásztor —, amely idevonzza a vallas iránt érdeklődőket. A Szentírás elemzésén és a közös éneklésen kívül ki-ki kitárulkozhat, megleli nyugalmát. Nemcsak református vallásúak jönnek hozzám, hanem katolikusok is. Egy igazi ökumené jött létre a börtön falai között. Az elítélteket arra biztatom, hogy őszinte szívvel közeledjenek egymáshoz. A mi „kincsünk” a megtanult, a befogadott, a megcselekedett ige. P. Róna Gábor jezsuita atya: — Legtöbbször nem egyedül jövök, hanem a Máltai Szeretetszolgálat tagjaival, ők azokat a rabokat látogatják, akiknek nincs senkijük. Kisebb ajándékkal kedveskednek, szeretetcsomagot adnak a szabadulóknak. Minden vasárnap szentmisét tartok, amelyet nagy áhítattal hallgatnak a reformátusok is. Nemcsak a külső börtön fala zárja el az elitélteket a külvilágtól, hanem egy belső is. Ezeket a „téglákat” bontogatjuk. Az istentiszteleteken húsz-harminc fő vesz részt. Az ige nemcsak ennyi embert érint meg, hanem ettől sokkal többet, mert a jelenlévők át- szellemültsége kisugárzik a cellákban is. A betegek, az elesettek felkarolása, lelki gondozása papi hivatásunk nehéz, de talán legszebb része. Tamás László Fotó: Fekete Ferenc Zsiga Ferenc Ingyentízórai a géderlaki gyerekeknek MIT LEHET ÁRULNI A KALOCSAI PIACTÉREN? Lázadoznak az utcai árusok • A piactéren vagy élelmiszert, vagy ruhaneműt lehet árulni. A kalocsai önkormányzat szerint a kettő nem fér meg egy helyen. (PN-archív) Ingyenes orvosi ellátás a Karamellben A január elseje óta részvénytársaságként működő Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat nagy lendülettel tör a piacra. Ehhez minden bizonnyal annak is köze van, hogy az átállás zökkenőmentesen zajlott, az Állami Vagyonügynökség még csak kormánybiztost sem vezényelt ki a privatizáció bonyolítására, teljes bizalmat kapott a vezetés. Talán ez nem véletlen, hiszen a Karamell évről évre növeli nyereségét, sőt a szociálpolitikában is élenjárónak számít. — Rövidesen bevezetjük az üzemorvosi szolgálatot — mondja Körösi András vezérigazgató. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az alkalmazottak ingyenes orvosi ellátás- ban*részesülnek, hanem családtagjaikra is vonatkozik a kedvezmény. Szolgálati gépkocsit kap az orvos, kimegy házhoz, vagyis háziorvosként működik. Valamennyi dolgozónknak és családtagjának szeretnénk ingyen biztosítani a gyógyszert. A vállalati ebédre rendkívüli kedvezményeket adunk. Januártól közel huszonöt százalékot emeltünk a béreken, az eredménytől függően, év végén tizenharmadik havi fizetést szeretnénk osztani. Nem tagadom: az a célunk, hogy olyan kollektíva alakuljon ki, melynek ragaszkodása a céghez hasonló mint Japánban. Úgy érzem, el hez az utóbbi években leraktuk az alapot. Zs. K. I. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: valóságos belháború folyik a kalocsai kereskedők között. Oda-vissza mondogatják egymásnak, az önkormányzat meg igyekszik azon a keskeny ösvényen lopakodni, amit részére hagynak. Mert ebben a szituációban bizony nehéz igazságot tenni. A minap kereskedők egész hada kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján, hogy elmondják véleményüket erről a felemás helyzetről. — Betiltották a piactéren való árusítást. Adott minden felszerelés, építmény, nem értjük, miért nem lehet ruhaneműt árulni az asztalokon, piaci időn kívül. Nem ártunk mi azzal senkinek. Amikor reklamálunk, s kérdezzük a tiltás okát, azt mondják, hogy csak — panaszkodik Martos József. — Hogyan éljünk meg? Mi nem akarunk munkanélküliek lenni, tisztességes életet és kereseti lehetőséget szeretnénk. — Adót fizetünk, legálisan forgalmazunk, egyszerűen nem értem, miért zavarnak el bennünket — csatlakozik Boromisza Kálmán. — Folyton azt hajtogatják, hogy a zöldségpiac területén higiéniai okok miatt nem árulhatunk ruhát, még akkor sem, ha egyébként nincs piac. Ott állnak az asztalok üresen. Normális észjárás ez? —- Az itt a bosszantó, hogy egy hónapja, mikor még az önkormányzaté volt a piac, a kutya sem jött oda, hogy ezt nem szabad, — így Bagó József. — Most, hogy kibérelte a maszek, mindjárt mindenbe belekötnek. Állítólag csak élelmiszereket lehetne itt árulni. De kérdem én, az ABC-ben miért nincs ez kikötve, hiszen van ott a lavórtól kezdve a hypóig minden. Az szabályos, a miénk nem? Egyetlen egy köjá- los sem kifogásolta a tevékenységünket, akkor miért szórakoznak velünk? — Voltunk panaszkodni az önkormányzatnál, de nem mentünk semmire — legyint a kezével Baturin János. — Kijelöltek egy félreeső helyet, ahol hétköznap nem mozog senki. Kivonultunk oda, hogy ne mondhassák, mindenben ellenszegülünk. A madár sem jár arra, fölösleges ott gubbasztanunk. Mi három nézelődőbői nem tudunk megélni. A mostani gazdag butikosok is úgy kezdték, hogy lejártak a piactérre. Akkor most miért sajnálják tőlünk? Nekünk is meg kéne adni az esélyt, hogy állandó üzletet tudjunk valahol bérelni vagy építeni. Nem állíthatnak bennünket félre, mert valamikor hoztak egy határozatot, hogy ez élelmiszerpiac és itt másnak nincs keresnivalója. Kérdezem én: ha egyszer ez egy SZDSZ-es túlsúlyú önkormányzat, akkor miért nem védik a szabadkereskedelmet, a piacgazdaságot? Hiszen ők ezt hirdették a választásokkor, ezért szavaztunk rájuk. Egyébként a vásárlóink is mellettünk vannak, már százötven aláírás összegyűlt, hogy hagyja abba a zaklatást az önkormányzat. Török Gusztáv Andor polgármester: — Természetesen a szabad vállalkozást támogatja az önkormányzat, de azért valami rendnek is kell lenni. Az élelmiszerpiacon élelmiszert, a butikban butikárut, a vásározó típusú kereskedők pedig a kijelölt helyükön, a volt malompiac téren árulják a maguk portékáját. Ez a természetes. Van egy korábbi tanácsi rendelet, mellyel maximálisan egyetértek, ez előírja, hogy az élelmiszerpiac területén nem lehet különféle használt ruhákat, lábbelit árulni, meg sok egyéb dolgot, ami nem oda való. Nem hiszem, hogy az országban lenne olyan hely, ahol megengednék az áruk ilyetén való keverését. Különben az ABC-áruházak is tiltakoznak, hogy már a bejáratukat is elfoglalják a vásározók. Meglepik a járdát, a parkírozókat, mindent. Mi pedig nem akarunk sátorvárost Kalocsából. Arról mem is beszélve, hogy a már butikokba települt kereskedők valamikor súlyos pénzeket fizettek a helyekért. Az semmiképpen sem lenne jó, ha a városban teljesen elszabadultan folyna a kereskedelem. Megvannak az erre kijelölt helyek, ott mindenki azt árul, amit akar, ott mindenki megtalálhatja a megélhetését, s kívánom, hogy ez sikerüljön is nekik. Madarász László, a polgármesteri hivatal kereskedelmi osztályvezetője: — Az önkormányzat erre vonatkozó rendelete figyelembe vette az élelmiszer-higiéniai és közegészségügyi előírásokat, mikor a piactéren megtiltotta a ruhaneműk és lábbelik árusítását. Több mint százezer forintot költöttünk a volt malompiac térre. Betonoztunk, salakoztunk, hogy kényelmesen elférjenek, asztalokat tudjanak állítani, de mindenáron be akarnak szüremkedni az élelmiszerpiacra, mivelhogy ott több a járókelő. Mindenkinek meg kell érteni, szabályozás nélkül csak anarchia lenne az utcai kereskedelemben. Vén János, a piactér közvetlen szomszédságában lévő ABC vezetője: — Mint a törvényes kereskedők egyik tagja, magam is elvárom, hogy az ön- kormányzat ennek megfelelően tisztességesen bánjon velünk is és a szektor- semlegességet érvényesítse. Piaci napokon, ünnepnapok előtt az ABC bejárata igen nehezen közelíthető meg. Hiába építettünk mozgássérülteknek, kismamáknak feljárót, arra is rápakolnak. Egyszerűen nem tudom elképzelni, akik így viselkednek, hogy nevezhetik magukat kereskedőnek? Á hátsó részt is telepakolták korábban, az áruszállítók nem tudtak a raktár bejáratához állni. Az önkormányzat intézkedésére szerencsére megszűnt ez a lehetetlen állapot. Végre átjárható az üzlet mögötti terület. Látható, mindenki a maga érdekeit védi, különösen ilyen éles versenyhelyzetben. A polgármesteri hivatal csak a fejét kapkodhatja és rendért kiált, de úgy tűnik, a megegyezés várat magára. Zs. Kovács István Visszautasított költségtérítés A legutóbbi foktői képviselőtestületi ülésen ismételten felmerült, fizessenek-e a testület tagjainak költségtérítést, hiszen közismert. hogy a közéleti munka meglehetős lekötöttséggel jár. fel kell áldozni a szabadidő egy részét is a község érdekében. Akárcsak tavaly, az idén is visz- szautasították e lehetőséget a foktői honatyák. Felmerült, hogy legalább a szociális és népjóléti bizottság tagjai kapjanak térítést, mert gyakran külön üléseznek, helyszíni szemlét, környezettanulmányt végeznek a rászorultaknál, sűrűn használnak magángépkocsit is. Gombos János polgármester erélyesen szorgalmazta a bizottság tagjainak díjazását, ám ők ezt egyértelműen visszautasították. Hasonlóan viselkedtek a bizottság nem képviselő-testületi tagjai is. Foktőn tehát valamennyi közfeladatot társadalmi munkában végeznek a közélet munkásai. Bátyán és Foktőn megegyeztek a gazdák Kellemes híreket kapni Kalocsa környékéről, az érdekegyeztető fórumok munkájáról. Először Foktőn történt példás megegyezés a helyi érdekegyeztető fórumban. A Béke Tsz, a kárpótlásra és a részarányra jogosultak, valamint az önkormányzat szinte egyetlen nap alatt megegyeztek a táblák kijelölésében. Bátyán is hasonló gyorsasággal történt a konszenzus kialakítása. Fajszon már problémák mutatkoztak, ugyanis a kárpótlásra jogosultak küldötteiből csak három nevet fogadott cl az önkormányzat. emiatt tiltakoztak a gazdák. Hétfőn este a Kalocsai Iszkra Tsz földjeiről is megtörtént a megállapodás. Harta—Lossburg partnerkapcsolat Valahol, a rendszerváltozás kellős közepén, egy Orbán-napon történt, hogy a németországi Feketeerdőben lévő Lossburg üdülőtelep lakosai közül többen felkerekedtek, s látogatóba érkeztek Hartára, a köztudottan többségében német nemzetiségűek által lakott nagyközségbe. A viszontlátogatás azt igazolta: a két település lakói az országhatárok, eltérő életszínvonal és életvitel ellenére partnerként kezelik egymást. Annál is inkább, mert a közös anyanyelv olyan kapocs, amelynek ápolása mindkét oldalról örök érvényű kötelesség. A felnőttek barátkozásánál is gyorsabbnak bizonyult a gyerekeké. Két év óta iskolai csoportok jönnek-mennek, a múlt év nyarán a hartai fiatalok Németországban, az ottaniak pedig egy hétig Esztergomban táboroztak a helybéliekkel. A két tűzoltó-egyesület együttműködésének eredményeként a nagyközség egy tűzoltóautót kapott ajándékba. A német oktatási rendszer megismerésére, a nyelv magasabb fokú elsajátítására, tapasztalatcserére a lossburgiak három hónapra egy óvónőt fogadtak, de szó van az egészségügyben dolgozók, gazdasági és államigazgatási szakemberek látogatásáról is. A hivatalos kapcsolatfelvétel ez év nyarán nagyszabású országos hírű program keretében történik, amelynek előkészítése folyamatban van, s amelyre előzetes ígéret szerint a német nagykövet és több prominens személyiség is Hartára érkezik. Fogadónap Dr. Andriska Géza országgyűlési képviselő legközelebbi fogadónapja: április 3-án, pénteken 10— 13 óráig Kalocsán (városházán); 13- 14-ig Hajóson, 14— 15-ig Érsekhalmán, 15—16-ig Császártöltésen, a községházán lesz. V______________J • Az oldal a Kalopress közreműködésével készült. A /árkából csak ennyit lát a rab a kinti világból. A lelkipásztor előtt kitárulkozik a megsebzett lélek.
