Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske •Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Kerozin az ivóvízben? Milliárdos károk a szovjetek után LELKIPÁSZTOROK A BÖRTÖNBEN Elmondhatok mindent, ami a szívemet nyomja A Kalocsán és környékén élő mint­egy hatvanezer ember biztonságos ivó- vízellátását veszélyezteti a tény, hogy a Foktő-Baráka kistérségi vízbázistól két kilométerre lévő volt szovjet repülőtér központi kerozintárolójának fala meg­repedt, s a szennyeződés az objektum közelében elérte a talajvizet. A környe­zetszennyezéssel érintett területen föld­munkát végzők tapasztalták: a mélyülő gödör pár perc alatt megtelik a repülő­gépmotorok hajtására szolgáló üzem­anyaggal. Legutóbb egy rendkívüli ha­láleset kapcsán fokozódott a nyugta­lanság, mert egy, a tárolóba leereszke­dett ember az üzemanyagba fulladt, s az ügy kapcsán szárnyra kelt híreszte­lés mindenki számára nyilvánvalóvá tette az azóta tudományos vizsgálatok­kal is alátámasztott körülményt: ve­szélyben a biztonságos vízellátás, a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni. Ugyan a veszély egyelőre nem köz­vetlen, ám a fölmérést végző, a mente­sítés módját meghatározó Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet tanulmánya szerint a kerozintároló környékén rendkívül érzékeny földtani-hidrogeo­lógiai viszonyok vannak. Ezért a szennyeződés viszonylag könnyen ér­hette el a talajvizet. A többlépcsős kár- elhárítás első fázisának azonnali meg­kezdésére van szükség, mert az idő mú­lásával nő a szennyezett térfogat, nehe­zebb és költségesebb az elhárítás. A ge­ológusok szerint a legszennyezettebb területen közel 160 ezer köbméter föl­det kell kicserélni. Egy folyóméter terü­let megtisztítása 180 ezer forintba ke­A gérderlaki képviselő-testület nem­régiben olyan döntést hozott, hogy az óvodás és általános iskolás korú gyere­kek részér? az önkormányzat ingyen biztosítja a tízórait. Egészen különös kedvezményről van szó, nem valószí­nű, hogy a megyében akadna még egy olyan község, ahol az otthoni szociális körülményeket figyelmen kivül hagy­va, egységesen biztosítanák ezt a lehe­tőséget. Sill László polgármestert kér­deztük, minek köszönhető ez a nagyvo­nalú intézkedés? — Szerencsére jól sáfárkodunk az anyagiakkal. Tavaly több mint három és fél millió költséget takarítottunk meg munkaszervezéssel, meg a pénz- forgatással. így aztán telik az ilyen jel­legű kiadásokra is. — Hány gyereket érint a kedvez­mény ? — Százhetvenhat apróság élvezheti az önkormányzat gondoskodását. Va­rül, a teljes költség eléri az 1,4 milliárd forintot. Azt már a környéken lakó szakem­berektől tudjuk, hogy a Duna partjára telepített kutak a tavaszi ár miatt rend­kívüli helyzetbe kerülhetnek. Az ára­dás levonulásakor a térségre jellemző homok- és kavicsterasz-réteg könnyeb­ben engedi át a kerozinnal szennyezett vizet, melynek egy része a kutakba ke­rülhet, vagy a Dunát szennyezheti to­vább. Két hete a helyszínen járt a Környe­zetgazdálkodási Intézet főosztályveze­tője, aki mintegy 60 millió forintos idei támogatás lehetőségéről beszélt. Ám, mint kiderült, ez az összeg is kevés az első lépcső megnyugtató befejezéséhez. Legalább százmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a veszélyt bizton­sággal elkerüljük. Az intézet a napok­ban dönt a szovjetek okozta környezeti károk elhárításáról. Egyelőre csak hal- . vány remény van arra, hogy Kalocsa is szerepel a különösen veszélyeztetett te­lepülések azonnal megoldásra váró fel­adatai között. Az ittlakóknak a meg­nyugvást leginkább az jelentené, hogy mielőbb, saját bonyolításban végezhet­nék a károk helyreállítását, ami egyfe­lől garancia is lenne a jó munkavégzés­re. A döntés tehát várat magára, pedig az üdülési szezon megkezdődésével, a Szelidi-tó övezetével együtt már 70 ezer ember egészséges ivóvize a tét, s ilyen körülmények között a kutak lezárása elképzelhetetlen. lamennyien megkapják a kedvez­ményt, így tudjuk elemi, hogy minden gyerek, megkülönböztetés nélkül, hoz­zájusson a tízóraihoz. Ezzel elmosód­nak a különbségek. Mert akadnak olyan családok, ahol a szülők dolgoz­nak, s nem tudnak csomagolni, máshol esetleg nem is telik állandó zsebpénzre, hogy megvásárolják maguknak a tejet vagy a kiflit. Ez a megoldás látszott humánusnak. Azt is megtudtuk, a géderlaki önkor­mányzatnak ez az intézkedése 220 ezer forintot igényel éves viszonylatban. Újabb 350 ezer forint kiadást jelentett a nyugdíjasoknak nyújtott fejenkénti ezerforintos támogatás, amit nemrég kaptak kézhez az idősek. Még az idén más egyéb szociálpolitikai intézkedések is várhatók Géderlakon, ugyanis az ön- kormányzat a jó gazdálkodásból adódó többletbevételeket szociális kiadásokra akarja fordítani. Zs. K. I. Néhány évvel ezelőtt szinte lehe­tetlennek tűnt, hogy a lelkipászto­rok rendszeresen átlépjenek a bör­tön kapuján. Ma már más a hely­zet. A Kalocsi Fegyház és Szigorí­tott Börtönben vasárnaponként P. Róna atya istentiszteletet is tart. A börtön nyomasztó, zárt világ. Rácsok, vasajtók mindenütt. A lépcsőfordulókban figyelő őr­szemek. Kopasz, kongó folyosó­kon megyünk Mácsai Ferenc bör­tönparancsnokkal a kultúrterem­hez, amely igazán „oázisnak” szá­mít: képek, térítők, virágok minde­nütt, könyvek és folyóiratok. Itt a szellem is szabadabban tud szár­nyalni, a megsebzett lelkek is ha­marabb kitárulkoznak. P. Róna Gábor katolikus és Agyagási Béla református lelkész rendszeresen találkozik az elítél­tekkel, a hit, a vallás erejével segí­tik a nevelők munkáját. — Miért tartja fontosnak a bör- tönpasztorációt? — érdeklődtem a börtönparancsnoktól. — A vallás tartást ad az elítél­teknek, lelki békét nyújt, meg­nyugvást sugároz. Több mint két évvel ezelőtt léptek be a papok a börtönbe. Kezdetben csak egy igen szűk kör vett részt a lelkigonaozás- ban. Ma már mind többen igénylik az istentiszteleteket is, különös­képpen nagy ünnepek alkalmával. A vallásos élet megjelenése a ház falai között a feszültségek oldását jelenti. A lelkészek nemcsak az el­ítéltekre hatnak, hanem a nevelők, az őrök szemléletére is. Azt vall­juk: nem a bűnösre, hanem a bűn­re haragszunk. Pár hónappal ez­előtt, a beiktatásomkor azt mond­tam, mintegy jelmondatnak szán­va: az elítéltek között kívánok élni, érettük cselekedni, megfelelő er­kölcsi tartással példát mutatni. — Mit jelent a tíz-tizenöt évet raboskodók számára a lelkészek szolgálata? K. Irén: — Itt a börtönben talál­tam meg hitemet. Teljes változást hozott a Gábor atyával való talál­kozás. Neki elmondhatok mindent, ami a szívemet nyomja. Jól kisírom magam, megkönnyebbülök. J. Mária: — Nagyon jó a vallá­sos közösségünk, lelki fajdalmaim csillapítja. Ha kikerülök innen, ak­kor is járok templomba. Z. Katalin: — A tisztelendő úr­tól tanultam meg másokat szeret­ni. Ha megbántanak cellatársaim, akkor sem veszítem el a fejem, tü­relmesebb vagyok, meg tudok bo­csátani. T. Ildikó: — Aki eljár a foglal­kozásokra, az megleli nyugalmát. Hitet ad ahhoz, hogy lehet igazán szeretni. A szörnyűséges zárkából kiszabadulhat az ember, szellemi táplálékhoz jut. Már most készü­lünk a szabadulás utáni nehéz időkre, a társadalom közönyére. Gyűjtsük az erőt a hitközösség se­gítségével a talponmaradáshoz. — A lelkészek miként ítélik meg szolgálatukat? — Van egy kis bibliakörünk — mondja Agyagási Béla református lelkipásztor —, amely idevonzza a vallas iránt érdeklődőket. A Szentírás elemzésén és a közös éneklésen kívül ki-ki kitárulkoz­hat, megleli nyugalmát. Nemcsak református vallásúak jönnek hoz­zám, hanem katolikusok is. Egy igazi ökumené jött létre a börtön falai között. Az elítélteket arra biz­tatom, hogy őszinte szívvel köze­ledjenek egymáshoz. A mi „kin­csünk” a megtanult, a befogadott, a megcselekedett ige. P. Róna Gábor jezsuita atya: — Legtöbbször nem egyedül jö­vök, hanem a Máltai Szeretetszol­gálat tagjaival, ők azokat a rabo­kat látogatják, akiknek nincs sen­kijük. Kisebb ajándékkal kedves­kednek, szeretetcsomagot adnak a szabadulóknak. Minden vasárnap szentmisét tartok, amelyet nagy áhítattal hallgatnak a reformátu­sok is. Nemcsak a külső börtön fala zárja el az elitélteket a külvi­lágtól, hanem egy belső is. Ezeket a „téglákat” bontogatjuk. Az is­tentiszteleteken húsz-harminc fő vesz részt. Az ige nemcsak ennyi embert érint meg, hanem ettől sok­kal többet, mert a jelenlévők át- szellemültsége kisugárzik a cellák­ban is. A betegek, az elesettek fel­karolása, lelki gondozása papi hi­vatásunk nehéz, de talán legszebb része. Tamás László Fotó: Fekete Ferenc Zsiga Ferenc Ingyentízórai a géderlaki gyerekeknek MIT LEHET ÁRULNI A KALOCSAI PIACTÉREN? Lázadoznak az utcai árusok • A piactéren vagy élelmiszert, vagy ruhaneműt lehet árulni. A kalocsai önkormányzat szerint a kettő nem fér meg egy helyen. (PN-archív) Ingyenes orvosi ellátás a Karamellben A január elseje óta részvénytár­saságként működő Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat nagy lendü­lettel tör a piacra. Ehhez minden bizonnyal annak is köze van, hogy az átállás zökkenőmentesen zaj­lott, az Állami Vagyonügynökség még csak kormánybiztost sem ve­zényelt ki a privatizáció bonyolítá­sára, teljes bizalmat kapott a veze­tés. Talán ez nem véletlen, hiszen a Karamell évről évre növeli nyere­ségét, sőt a szociálpolitikában is élenjárónak számít. — Rövidesen bevezetjük az üzemorvosi szolgálatot — mondja Körösi András vezérigazgató. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az alkal­mazottak ingyenes orvosi ellátás- ban*részesülnek, hanem családtag­jaikra is vonatkozik a kedvezmény. Szolgálati gépkocsit kap az orvos, kimegy házhoz, vagyis háziorvos­ként működik. Valamennyi dolgo­zónknak és családtagjának szeret­nénk ingyen biztosítani a gyógy­szert. A vállalati ebédre rendkívüli kedvezményeket adunk. Januártól közel huszonöt százalékot emel­tünk a béreken, az eredménytől függően, év végén tizenharmadik havi fizetést szeretnénk osztani. Nem tagadom: az a célunk, hogy olyan kollektíva alakuljon ki, mely­nek ragaszkodása a céghez hason­ló mint Japánban. Úgy érzem, el hez az utóbbi években leraktuk az alapot. Zs. K. I. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: valóságos belháború folyik a kalocsai kereskedők között. Oda-vissza mondo­gatják egymásnak, az önkormányzat meg igyekszik azon a keskeny ösvé­nyen lopakodni, amit részére hagynak. Mert ebben a szituációban bizony ne­héz igazságot tenni. A minap kereske­dők egész hada kopogtatott szerkesz­tőségünk ajtaján, hogy elmondják véle­ményüket erről a felemás helyzetről. — Betiltották a piactéren való árusí­tást. Adott minden felszerelés, épít­mény, nem értjük, miért nem lehet ru­haneműt árulni az asztalokon, piaci időn kívül. Nem ártunk mi azzal senki­nek. Amikor reklamálunk, s kérdezzük a tiltás okát, azt mondják, hogy csak — panaszkodik Martos József. — Ho­gyan éljünk meg? Mi nem akarunk munkanélküliek lenni, tisztességes éle­tet és kereseti lehetőséget szeretnénk. — Adót fizetünk, legálisan forgal­mazunk, egyszerűen nem értem, miért zavarnak el bennünket — csatlakozik Boromisza Kálmán. — Folyton azt haj­togatják, hogy a zöldségpiac területén higiéniai okok miatt nem árulhatunk ruhát, még akkor sem, ha egyébként nincs piac. Ott állnak az asztalok üre­sen. Normális észjárás ez? —- Az itt a bosszantó, hogy egy hó­napja, mikor még az önkormányzaté volt a piac, a kutya sem jött oda, hogy ezt nem szabad, — így Bagó József. — Most, hogy kibérelte a maszek, mindjárt mindenbe belekötnek. Állító­lag csak élelmiszereket lehetne itt árul­ni. De kérdem én, az ABC-ben miért nincs ez kikötve, hiszen van ott a lavór­tól kezdve a hypóig minden. Az szabá­lyos, a miénk nem? Egyetlen egy köjá- los sem kifogásolta a tevékenységün­ket, akkor miért szórakoznak velünk? — Voltunk panaszkodni az önkor­mányzatnál, de nem mentünk semmire — legyint a kezével Baturin János. — Kijelöltek egy félreeső helyet, ahol hét­köznap nem mozog senki. Kivonul­tunk oda, hogy ne mondhassák, min­denben ellenszegülünk. A madár sem jár arra, fölösleges ott gubbasztanunk. Mi három nézelődőbői nem tudunk megélni. A mostani gazdag butikosok is úgy kezdték, hogy lejártak a piactér­re. Akkor most miért sajnálják tőlünk? Nekünk is meg kéne adni az esélyt, hogy állandó üzletet tudjunk valahol bérelni vagy építeni. Nem állíthatnak bennünket félre, mert valamikor hoz­tak egy határozatot, hogy ez élelmi­szerpiac és itt másnak nincs keresniva­lója. Kérdezem én: ha egyszer ez egy SZDSZ-es túlsúlyú önkormányzat, ak­kor miért nem védik a szabadkereske­delmet, a piacgazdaságot? Hiszen ők ezt hirdették a választásokkor, ezért szavaztunk rájuk. Egyébként a vásár­lóink is mellettünk vannak, már száz­ötven aláírás összegyűlt, hogy hagyja abba a zaklatást az önkormányzat. Török Gusztáv Andor polgármester: — Természetesen a szabad vállalko­zást támogatja az önkormányzat, de azért valami rendnek is kell lenni. Az élelmiszerpiacon élelmiszert, a butik­ban butikárut, a vásározó típusú keres­kedők pedig a kijelölt helyükön, a volt malompiac téren árulják a maguk por­tékáját. Ez a természetes. Van egy ko­rábbi tanácsi rendelet, mellyel maximá­lisan egyetértek, ez előírja, hogy az élel­miszerpiac területén nem lehet különfé­le használt ruhákat, lábbelit árulni, meg sok egyéb dolgot, ami nem oda való. Nem hiszem, hogy az országban lenne olyan hely, ahol megengednék az áruk ilyetén való keverését. Különben az ABC-áruházak is tiltakoznak, hogy már a bejáratukat is elfoglalják a vásá­rozók. Meglepik a járdát, a parkírozó­kat, mindent. Mi pedig nem akarunk sátorvárost Kalocsából. Arról mem is beszélve, hogy a már butikokba tele­pült kereskedők valamikor súlyos pén­zeket fizettek a helyekért. Az semmi­képpen sem lenne jó, ha a városban teljesen elszabadultan folyna a kereske­delem. Megvannak az erre kijelölt he­lyek, ott mindenki azt árul, amit akar, ott mindenki megtalálhatja a megélhe­tését, s kívánom, hogy ez sikerüljön is nekik. Madarász László, a polgármesteri hivatal kereskedelmi osztályvezetője: — Az önkormányzat erre vonatkozó rendelete figyelembe vette az élelmi­szer-higiéniai és közegészségügyi elő­írásokat, mikor a piactéren megtiltotta a ruhaneműk és lábbelik árusítását. Több mint százezer forintot költöttünk a volt malompiac térre. Betonoztunk, salakoztunk, hogy kényelmesen elférje­nek, asztalokat tudjanak állítani, de mindenáron be akarnak szüremkedni az élelmiszerpiacra, mivelhogy ott több a járókelő. Mindenkinek meg kell érte­ni, szabályozás nélkül csak anarchia lenne az utcai kereskedelemben. Vén János, a piactér közvetlen szom­szédságában lévő ABC vezetője: — Mint a törvényes kereskedők egyik tagja, magam is elvárom, hogy az ön- kormányzat ennek megfelelően tisztes­ségesen bánjon velünk is és a szektor- semlegességet érvényesítse. Piaci napo­kon, ünnepnapok előtt az ABC bejárata igen nehezen közelíthető meg. Hiába építettünk mozgássérülteknek, kisma­máknak feljárót, arra is rápakolnak. Egyszerűen nem tudom elképzelni, akik így viselkednek, hogy nevezhetik magu­kat kereskedőnek? Á hátsó részt is tele­pakolták korábban, az áruszállítók nem tudtak a raktár bejáratához állni. Az önkormányzat intézkedésére szerencsé­re megszűnt ez a lehetetlen állapot. Vég­re átjárható az üzlet mögötti terület. Látható, mindenki a maga érdekeit védi, különösen ilyen éles versenyhely­zetben. A polgármesteri hivatal csak a fejét kapkodhatja és rendért kiált, de úgy tűnik, a megegyezés várat magára. Zs. Kovács István Visszautasított költségtérítés A legutóbbi foktői képviselő­testületi ülésen ismételten felme­rült, fizessenek-e a testület tagjai­nak költségtérítést, hiszen közis­mert. hogy a közéleti munka meg­lehetős lekötöttséggel jár. fel kell áldozni a szabadidő egy részét is a község érdekében. Akárcsak tavaly, az idén is visz- szautasították e lehetőséget a fok­tői honatyák. Felmerült, hogy leg­alább a szociális és népjóléti bizott­ság tagjai kapjanak térítést, mert gyakran külön üléseznek, helyszíni szemlét, környezettanulmányt vé­geznek a rászorultaknál, sűrűn használnak magángépkocsit is. Gombos János polgármester eré­lyesen szorgalmazta a bizottság tagjainak díjazását, ám ők ezt egyértelműen visszautasították. Hasonlóan viselkedtek a bizottság nem képviselő-testületi tagjai is. Foktőn tehát valamennyi közfel­adatot társadalmi munkában vé­geznek a közélet munkásai. Bátyán és Foktőn megegyeztek a gazdák Kellemes híreket kapni Kalocsa környékéről, az érdekegyeztető fó­rumok munkájáról. Először Fok­tőn történt példás megegyezés a helyi érdekegyeztető fórumban. A Béke Tsz, a kárpótlásra és a rész­arányra jogosultak, valamint az önkormányzat szinte egyetlen nap alatt megegyeztek a táblák kijelölé­sében. Bátyán is hasonló gyorsa­sággal történt a konszenzus kiala­kítása. Fajszon már problémák mutatkoztak, ugyanis a kárpótlás­ra jogosultak küldötteiből csak há­rom nevet fogadott cl az önkor­mányzat. emiatt tiltakoztak a gaz­dák. Hétfőn este a Kalocsai Iszkra Tsz földjeiről is megtörtént a meg­állapodás. Harta—Lossburg partnerkapcsolat Valahol, a rendszerváltozás kel­lős közepén, egy Orbán-napon tör­tént, hogy a németországi Fekete­erdőben lévő Lossburg üdülőtelep lakosai közül többen felkereked­tek, s látogatóba érkeztek Hartára, a köztudottan többségében német nemzetiségűek által lakott nagy­községbe. A viszontlátogatás azt igazolta: a két település lakói az országhatárok, eltérő életszínvonal és életvitel ellenére partnerként ke­zelik egymást. Annál is inkább, mert a közös anyanyelv olyan ka­pocs, amelynek ápolása mindkét oldalról örök érvényű kötelesség. A felnőttek barátkozásánál is gyorsabbnak bizonyult a gyereke­ké. Két év óta iskolai csoportok jönnek-mennek, a múlt év nyarán a hartai fiatalok Németországban, az ottaniak pedig egy hétig Eszter­gomban táboroztak a helybéliek­kel. A két tűzoltó-egyesület együtt­működésének eredményeként a nagyközség egy tűzoltóautót ka­pott ajándékba. A német oktatási rendszer megismerésére, a nyelv magasabb fokú elsajátítására, ta­pasztalatcserére a lossburgiak há­rom hónapra egy óvónőt fogadtak, de szó van az egészségügyben dol­gozók, gazdasági és államigazgatá­si szakemberek látogatásáról is. A hivatalos kapcsolatfelvétel ez év nyarán nagyszabású országos hírű program keretében történik, amelynek előkészítése folyamat­ban van, s amelyre előzetes ígé­ret szerint a német nagykövet és több prominens személyiség is Hartára érkezik. Fogadónap Dr. Andriska Géza országgyű­lési képviselő legközelebbi foga­dónapja: április 3-án, pénteken 10— 13 óráig Kalocsán (város­házán); 13- 14-ig Hajóson, 14— 15-ig Érsekhalmán, 15—16-ig Császártöltésen, a községházán lesz. V______________J • Az oldal a Kalopress közreműködésével készült. A /árkából csak ennyit lát a rab a kinti világból. A lelkipásztor előtt kitárulkozik a megsebzett lélek.

Next

/
Thumbnails
Contents