Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

6. oldal, 1992. március 26. PETŐFI NÉPE A liberalizmusról, a sajtóról és a vezetőcserékről Debreczeni József, Elek István, Kulin Ferenc. Mindhárman a Magyar Demokrata Fórum or­szággyűlési képviselői. A párt li­berális szárnyának tagjai. A saj­tóról és a párton belüli irányza­tokról kérdeztük őket. A közvélemény Önöket az MDF liberális szárnya markáns képviselőinek tartja. A legilletékesebbek tehát a kér­dés megválaszolására: hogyan fér meg a liberalizmus gondolata a népi-nemzeti szellemiségű demokrata fórumban ? Elek István: — Az MDF választási anyagaiban a liberális demokrácia programját látjuk megfogalmazni. Ugyanis azt valljuk: aki elfogadja, hogy magántulajdonon alapuló piac- gazdaságnak kell kialakulnia, aki elfo­gadja, hogy versengő többpártrendsze­rű politikai demokráciára van szükség ennek megfelelő jogintézményekkel, továbbá, aki elismeri azt, hogy ehhez az intézményi szabályrendszerhez, libe­rális politikai kultúrával kell kapcso­lódni, az liberális demokratának nevez­heti magát. Az első szabad választások idején egyébként az új politikai alaku­latoknak ez közöst nevezője volt. Ezen a közös nevezőn lehet most arról be­szélni, hogy ki mire tesz nagyobb hang­súlyt. Az MDF-et konzervatív-liberális pártnak szeretném látni, az ellenfeleket pedig radikális-liberális, baloldali-libe­rális jártnak látom. Ez. persze őszintén meg kell vallani jelen pilla­natban inkább program vagy szándék, nem pedig a helyzet leírása az MDF-fel kapcsolatban, de azt hiszem, ha ugyan­ilyen önkritikusan nézi saját politizálá­sát az SZDSZ és a Fidesz, akkor nyu­godtan elmondhatják, hogy ők is in­kább csak programjuk tekintetében ne­vezhetők liberális pártnak. A sajtó nem áll hivatása magaslatán — Közismert, hogy az MDF gyűjtő- párt. Egyes sajtópolitikusaik megnyilat­kozásait hallgatva, olyan érzése van az embernek, mintha a sajtót is gyűjtősaj­tónak tekintenék, vagyis a politikai megnyilatkozások szintjén ,mindig-.„a" , sajtóról van szó, begyömöszölve ugyan - ebbém skatulyába egy mást ók nagyon* is > eltérő orgéinumokat. Kulin Ferenc: Teljesen megértem az. Önök ingerültségét, amikor azzal találkoznak, hogy egy kormányzópárti politikus „a” sajtóról beszél. Mi ugyan­ilyen ingerültek vagy indulatosak va­gyunk akkor, amikor a sajtóban „a” • Debreczeni József kormánypártról vagy „a” kormányko­alícióról van szó. Mindkét oldalon ta­pasztalható tehát differenciálni nem tu­dás vagy nem akarás. Elgondolkodtat- tó a kérdésfelvetés: lehet-e gyüjtősajtó- ról beszélni? Ahogy egy párt gyűjtő­párt, abban az értelemben a sajtó nem lehet gyűjtősajtó, hiszen a sajtónak sokkal magasabb szinten kellene meg­valósítania a gyűjtés funkcióját. Mert mi meghatározott politikai irányhoz kapcsolódó erőket integrálunk, és nem vállalkozhatunk arra, hogy a magyar politikai élet teljes színskáláját átfog­juk. A sajtónak viszont többre kell vál­lalkoznia: egyforma távolságot kell tartania a legkülönbözőbb politikai ár­nyalatoktól. Az az érzésem, hogy a ma­gyar sajtó átlaga e tekintetben nem áll hivatása magaslatán. Nem ezt tartom ártalmasnak vagy bántónak, ha egyik vagy másik sajtóorgánum valamilyen irányba elfogult. Lehet jóhiszeműen el­fogultnak lenni, odaállni valamilyen ügy mellé, és szolgálni azt, különösen ha nem országos napilapról van szó, hanem regionálisról. Engem csak az zavar, ha irracionális indulatokkal ta­lálkozom. Márpedig találkozom — nem a megyei lapokra gondolok — indulatokkal, trükkökkel, szerkesztői, riporteri megoldásokkal, amelyek mö­gött politikai rafináltságot érzek. Debreczeni József: — Mi a liberális demokrácia alapelveit képviseljük a de­mokrata fórumban. De nyilvánvalóan másfajta felfogás is van az MDF-ben. Ezt nagyon markánsan és nagyon nagy erővel Csurka István és az elnökletével szerkesztett Magyar. Fórum, képviseli, és fémjelzi az a Balaskó Jenő is, akit az. MDF sajtópolitikusának tekintenek, mert tevékenysége és az MDF-fel való kapcsolatai alapján oda lehet sorolni. Mi a különbség a két felfogás kö­zött? Ők elsősorban morális alapon szemlélve a sajtót, úgy látják, hogy an­nak túlnyomó része pártállami marad­vány és örökség. Ezért — függetlenül • Elek István attól, milyen ennek az örökségnek a természete, a fennálló rendszerhez való viszonya — szembcnállnak vele. Véle­ményünk szerint azonban pusztán pragmatikus okokból is szerencsétlen dolog háborúzni a sajtóval, mert sok­kal nagyobb tűzerővel tud visszalőni, mint amilyennel az MDF-ből lövöl­döznek rá. A megyei napilapokról szólva, fon­tosnak tartom hangsúlyozni, hogy tu­lajdonképpen közszolgálati szerepet kellene betölteniük, mert megmaradt a régi megyei lapstruktúra, vagyis általá­ban nincs két napilap egy megyében. Ha a gazdasági viszonyokat, egy új lap alapításának esélyeit nézzük, nem hi­szem, hogy belátható időn belül kiala­kulhat pluralizmus vidéken a megyei napilapok tekintetében. Törvényt a rádióról és a tv-ről Kulin Ferenc: Bármennyire jogos is a megyei lapokkal kapcsolatban a közszolgálati jelző, ezt nem szabad ösz- szetéveszteni a Magyar Rádió és Tele­vízió közszolgálati funkciójával. Egy­szerűen azért, mert azok magántulaj­donban vannak, a rádió és a televízió viszont nemzeti tulajdont képeznek. A politikai-kormányzati befolyás szán­déka a megyei lapoknál nem merülhet fel abban az értelemben, ahogy felme­rülhet a rádiónál és a televíziónál. Itt nem szubjektív szándékokról, hanem egy helyzetről akarok beszélni. A hely­zet pedig az. .hogy a paklujp, valóban,, rögzítette: kétharmados törvénynek kell születnie a médiák ügyében. Tehát a jognak kell gondoskodnia arról, hogy mi van abban az esetben, ha nem jön létre megállapodás személyi vagy strukturális kérdésekben. Kétségtelen, hogy a kormányzó pártok jelenleg ked­vezőbb helyzetben vannak. Egyszerűen azon oknál fogva, hogy amíg nincs tör­• Kulin Ferenc vény, addig a korábbi törvények ér­telmében kormányzati befolyás érvé­nyesülhet a médiáknál. Ezen csak olyan törvény változtathat, ami fel­tételezi a megegyezést. A vitatandó tehát nem az, hogy van-e kormány­zati befolyás, vagy sem, hanem az: akarja-e a kormány és az MDF en­nek az állapotnak a meghosszabbo­dását, vagy pedig az az őszinte szán­déka, hogy mihamarabb törvény le­gyen, amelyik politikamentessé vagy függetlenné teszi ezeket a médiákat. Noha a kormányzó párton belül vannak különböző elképzelések, a kormány határozottan eltökélt a te­kintetben. hogy meg kell hozni a kétharmados törvényt, mert ehhez hosszú távú kormányzati érdekek is fűződnek. Nincsenek pártállami reflexek Néha úgy tűnik-, mintha erős lenne a késztetés a pártpolitikusokban arra, hogy beleszóljanak a lapok életébe. Bé­kés megyében a főszerkesztő kinevezése ellen emelték fel a szavukat, Komárom megyében pedig Csurka István már egyenesen lapszerkesztési ügyekbe akart beleszólni. Természetesnek tart­ják ezt? Debreczeni József: Mindig cso­dálkozom azon, ha nem a súlyának megfelelően fogják fel ezeket az ún. „beavatkozási kísérleteket”. Az, hogy mondjuk Békés megyében vagy másutt egy képviselő be akar avat­kozni afíba, hogy ki légyen á főszer­kesztő, teljesen komolytalan dolog­nak tekintendő. Hiszen a külföldi tu­lajdonban lévő lap főszerkesztői ki­nevezésébe semmilyen beleszólása nincsen, legfeljebb kifejtheti a véle­ményét, vagy tiltakozhat, vagy ahogy tetszik. De ezt a pártállami reflexek újraéledésének, az MDF ilyen törekvésének bemutatni a hely­zet félreértelmezése vagy szándékos politikai manőver. — Miközben egyik oldalon a tulaj­don szentségét hangoztatják a pártok, a másik oldalon be akarnak avatkoz­ni. Ez nemcsak a sajtó területén fi­gyelhető meg, hanem mondjuk a gaz­dasági életben is. Számos példát le­hetne arra hozni, hogy a privatizálan­dó cégeknél igyekeznek privatizáció előtt kicserélni a vezetőket — helyük­re kormányhű embereket ültetnek be —, és csak azután privatizálják a cé­geket. Elek István: Azt azért tudomásul kell venni, hogy a gazdasági átalakulás nem akármilyen szakaszáról van szó. Egy olyan szakaszról, amikor óriási részarányú állami tulajdontól indul­tunk el, és azt se feledjük, hogy minden politikai erő vitatta a választások előtt az akkori gazdasági vezetők legitimitá­sát. Ez nem múlt el attól, hogy a politi­kai elit kicserélődött, ezek az indulatok itt dolgoznak ebben a társadalomban. Rengeteg visszaélésről jön hír, s bizo­nyos társadalmi rétegek részben ezért bizalmatlanokéi kormány politikájával szemben, mert azt tapasztalják — leg­alábbis ezt mondják —, hogy folyik az ország kirablása privatizáció címén. Ha a kormánykoalíció nem tud ezekkel az indulatokkal valamit kezdeni, akkor még a liberális demokrácia programja is kétségessé válhat. Ha a minimális társadalmi konszenzus megteremtésén gondolkodunk, akkor igenis szükség lehet olyan kényszermegoldásokra, hogy állami gazdasági vezetőket levál­tanak a privatizáció előtt, és privatizá­ciós biztos működik az átmeneti idő­szakban. Két modell az MDF-ben Túl sok feszültség halmozódhat fel ebből, s félő, hogy* ha a választáskor fordul a kocka, az új hatalom megint kierőszakol egy ilyen váltást. Ezeket a személycseréket mégiscsak konszenzus alapján kellene rendezni, hogy két év múlva ne fejezhessék le megint a gazda­ságot. Elek István: Én is hallottam ilyeneket: itt MDF-Magyarország, MDF-kliensrendszer épül ki, s hogy ez. a koalíció maga alá gyűri az élet minden.szféráját. Biztos van igazság ebben a kritikában, de ha pontosab­ban vagy konkrétan fogalmazzák meg a kritikát, akkor önkritikát is könnyebb gyakorolni. Mert ha azt mondják az ön által említett tenden­ciák kapcsán, hogy itt most rend­szerré építi magát a koalíció,, és 1994-ben nem kormányváltásról lesz szó, hanem egy újabb rendszerváltás­ról, akkor kevés a hajlandóság ben­nem is az önkritikára. Ugyanakkor sok igazság van abban, hogy a kivá­lasztási mechanizmusaink nem töké­letesek. Szinte naponta hallani, olvasni a lapokban, hogy az MDF-ben erős jobb- ratolódás figyelhető meg. Végül is az Önök által képviselt liberális szárny mekkora erőt képvisel a demokrata fó­rumban ? Kulin Ferenc: — Az MDF-en belü­li erőviszonyok egyáltalán nem azt igazolják, amit a sajtó feltételez, hogy erős jobbratolódás folyik az MDF-en belül. Mert erőteljesen jelen van a pártban az a fajta modell, ami a múlt századi, úgynevezett nemzeti liberálisokat jellemezte, akik nagyon korrekt európai liberális elveket kép­viseltek a hatalom pozíciójából. Ez a bizonyos nemzeti értelmiségi réteg tudta, hogy számon lehet kérni rajta dolgokat, és nem ő kérhet számon másokat. Tehát két, merőben különböző tör­ténelmi modell van együtt jelen az MDF-ben, és egy pillanatra sem von­ható kétségbe, hogy a másik jogosan van a pártban. Jelen vannak, egymás­sal is súrlódnak, küzdenek ezek a mo­dellek, és majd az idő eldönti, melyik az életképesebb. Elek István: Itt politikai kultú­ráról, politikai iskolázottságról is be­szélni kell. Mert nem egyszerűen ar­ról van szó, hogy Csurkáék más nyelvet beszélnek, hanem hogy való­ságos társadalmi indulatokat fejez­nek ki, részben a saját tagságunk elégedetlenségét is azzal szemben, ami történt, illetve ami nem történt. Az a dolog lényege, hogy ha mi vilá­gos, racionális nyelven tudunk vála­szokat adni azoknak az embereknek a kérdéseire vagy indulataira, akik most úgy érzik, hogy őket Csurka István vagy mások szólaltatják meg a nyilvánosság előtt, akkor a libera­lizmusunknak lesz ereje. De ha a gyakorlati kérdésekre nem tudunk li­berális válaszokat adni, akkor nincs esélyünk. Árpási Zoltán A fenti téma iránt érdeklődők egyébként személyesen is találkozhatnak a Liberális Fórum alapítóival. Dr. Kulin Ferenc és dr. Furmann Imre tart előadást a liberalizmus hazai kérdéseiről, a szabad gondolkozás hagyomá­nyairól holnap, 18 órakor, a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban. Az est házigazdája dr. Debreczeni József. 888888888888 8 -K. H 8 > \ 8 8 V 8 ® \ 55 8 Fa" 8 K és műanyag- 8 8 , 8 8 aruk 8 | TÜZÉP KÉR. | H EXPORT—IMPORT H 8 Fenyörönk 6—12 m 8 8 8500 Ft + áfa, 8 gj fenyő fűrészáru 18 500 Ft-tól gj ■ gj (deszka, gerenda, hajópadló, g gj tetőléc, lambéria stb.) ^ „ Müanyagáru (csövek, tömlők, __ idomok stb.) ® Kedvező áron, jó minőségben “ Az áruk megrendelhetők ® ® minden mennyiségben! ® 8 8 8 TÜZÉP KÉR. EXPORT—IMPORT 8 8 Baja, DUTÉP-telep, Nagy I. u. 8 8 Szabó Ferenc vállalkozó 8 gj Telefon: 79/23-177 gj g> /13-as mellék. gj 8 % 15> « b ^ jr a 8 X» 8 8 8 8 6 VT 8 8 8 8 8 8 8 8 NAGYKERESKEDELMI RAKTÁR KECSKEMÉT, MATKÓI ÚT 16. Tel.: 76/22-991, 22-993 Fűtéstechnikai berendezések: — kazánok, — radiátorok, — tűzhelyek. Alumíniumáruk: létrák. Háztartási eszközök: — elektromos kisgépek, — konyhai felszerelések. — Frizsiderek, hűtőládák, hűtőszekrények, — autóápolási és egyéb háztartási, vegyi áruk, — világítástechnikai berendezések, szórakoztatóelektronikai cikkek, — műanyagáruk, lefolyócsövek, k / \ idomok. Nagykereskedelmi áras kiszolgálás! 13/3 ELADÁSRA KÍNÁLJUK AD—07 TÁTRA típusú autódarunkat. ÉRDEKLŐDNI: Bautrans Kft., Pécs Telefon: 72/13-819 Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! A JÁSZ-KUN MAG Kft. egész szemű, sárga és zöld, export étkezési borsó termelésére olyan partnert keres, aki szántóterületét bérbe adná, a termelési folyamathoz szükséges munkálatokat bérleti díj és tisztes haszon fejében elvégezné. Jelentkezés esetén személyesen felkeressük. Jelentkezni lehet: Tóth Csaba osztályvezetőnél, Egyed Katalin szakelőadónál. Cím: Szolnok, Ságvári krt. 4. III. em. Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 26 Telefon: 56/43-503 Telefax: 56/43-201 Telex: 23352 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALKOZÓK, VISZONTELADÓK! Termékeinket közelebb hoztuk Önökhöz, így még több energiát takaríthatnak meg! ^7LETMfJ^Hn@A csúcs .­A hő-és hangszigetelő tenvékek teljes választéka NAGYKERESKEDELMI ÁRON, a gyári árnál is olcsóbban kapható BÁZISTELEPEINKEN: Kecskeméti TÜZÉP Kereskedelmi Kft. 6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 30. Tel.:76/22-360 Fax:76/21-401 . ________________________✓ N ÉHÁNY JELLEMZŐ ÁR:-o 2 10 kg/m Z. testsűrűségű 50 mm vastag - 80.-Ft/m 2 10kg/m'i testsűrűségű 100 mm vastag = 160.-Ft/m 2 16kg/m3 testsűrűségű 100 mm vastag = 229.-Ft/m SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYAPOT RT. 3104 Salgótarján,Budapesti út 31. Telefon: 32/10-302, 32/10-988 Telefax: 32/10988

Next

/
Thumbnails
Contents