Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

4. oldal, 1992. március 21. MEGYEI KORKÉP Sorsközösséget vállal papjaival az űj püspök Mint már hírül adtuk, február ll-én II. János Pál pápa a váci egyház­megye élére új megyés­püspököt nevezett ki Keszthelyi Ferenc szemé­lyében. A főváros peremkerü­letében lévő volt plébáni­áján, Nagytétényben ke­restük fel a hatvannégy esztendős Keszthelyi Fe­renc ciszterci szerzetest, aki már új állomáshelyé­re készülődött. — Eger szülötte va­gyok, az ottani ciszterci­ta gimnáziumban érettsé­giztem, ahol egy életre szóló útravalót kaptam. A szellemi tudományok mellett megtanultuk egy-. más szeretetét, megbe­csülését is. A derűs, kul­turált, finom légkörben atyai gondoskodással tö­rődtek velünk tanáraink. Többféle pálya vonzott. Előbb újságíró, katona­tiszt, ügyvéd, majd peda­gógus akartam lenni. Vé­gül is a Gondviselés a pa­pi hivatás felé irányított. Fiatalokkal szerettem vol­na foglalkozni, ugyan­akkor közösségben is él­ni, ezért választottam a szerzetesi életformát. 1946-ot írtunk, amikor beléptem a ciszterci rend­be. A noviciátust (egyé­ves próbaidő) és teoló­giai tanulmányaimat Zir- cen kezdtem, itt tettem örök fogadalmat. Tény­leges szerzetestanári kül­detésemet beárnyékolta rendünk felszámolása. 1950-ben bennünket nem deportáltak, zirci rend­házunkban gyűjtőtábort alakítottak ki. így került hozzánk több száz nővér, akikkel igazi közösségi életformát alakítottunk ki. A város hívei és a kör­nyékbeli bakonyfalvak lakói, ahol többnyire ciszterplébániák voltak, szekereken hozták az élelmet. Kormányrende­let értelmében el kellett hagyni rendházunkat, ta­nulmányaimat Székesfe­hérvárott fejeztem be, az akkor még működő egy­házmegyei szeminárium­ban. Shovy Lajos me­gyéspüspök szentelt pap­pá 1951-ben, ezt követő­en immár negyvenegy évig a fehérvári egyház­megye szolgálatában áll­tam, tizennyolc esztende­je Nagytétény plébánosa­ként. A Szentatya kine­vezése váratlanul ért, hi­szen hatvanon túl már nem jellemző, hogy vala­kit az apostolutódok kö­zé választanak. A püspö­ki rang nem kitüntetés, hanem megbízatás. Ed­dig a hívek papja, mos­tantól papjaim papja le­szek, előreláthatólag ti­zenegy évig. — A váci egyházmegye mintegy másfél millió hí’~ vet számlál, az ország második legnagyobb egy­házmegyéje. Mi vár az új föpásztorra? — Sorsközösséget sze­retnék vállalni munka­társaimmal, az egyház­megye papságával. Segí­teni őket testi és lelki ba­jaikban. Fontosnak tar­tom a baráti jó viszonyt püspök és plébános, ille­tőleg káplán között egy­aránt. Felelőtlen ígéretet nem akarok tenni arra Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök. vonatkozóan, hogy ha­marosan végiglátogatom a plébániákat, mert szin­te képtelenség. Alkal­manként azonban terve­zek bensőséges hangula­tú papi találkozókat pl. egy-egy espereskerület­ben. Evek óta szervezője vagyok a hitoktatók to­vábbképzését szolgáló lelkigyakorlatoknak. Az első ilyen továbbképzést Ijjas József kalocsai érsek idejében Kalocsán tar­tottuk. Itt teljesített káp- láni szolgálatot rendtár­sam, Kerekes Károly, a jelenlegi zirci prézes apát, akivel jól együttműköd­tünk a kateketika (hitok­tatás) területén. Az Or­szágos Kateketikai Bi­zottság igazgatójaként számos paptestvéremmel kerültem ismeretségbe, ugyanakkor sok tapasz­talatot is gyűjtöttem. Nagytétényben külön „rezidenciám” volt, ahol csak a hitoktatáshoz szükséges szemléletű esz­közöket gyűjtöttem. Vá­cott konzultációs köz­pontot szeretnék kialakí­tani a püspökségen, a hitoktatók rendelkezésé­re bocsátani a mintegy harmincezer diát és egyéb illusztrációs anya­gokat, ezzel is elősegíteni a hitoktatás ügyét. Keszthelyi püspök, mint említette, baráti vi­szonyra törekszik papja­ival és híveivel is. Bizo­nyára nem véletlenül vá­lasztotta püspöki jel­mondatául az alábbi mondatot: Krisztusban barátok. Gáspár Róbert A TÁRGYALÓTEREMBŐL Meglőtte haragosát Hosszú ideig őrizgetett egy át­alakított riasztópisztolyt Rimóczi Mihály, Lajosmizse, Közös 36. szám alatti lakos, amíg 1991. au­gusztus 20-án alkalmat talált arra, hogy használatba is vegye. Ebből a „használatból” komoly sérülése származott Cs. P.-nek, akinek szá­jából műtéttel kellett eltávolítani a lövedéket. Rimóczi ellen természe­tesen eljárás indult és ügye a közel­múltban jogerős ítélettel befejező­dött. Milyen előzményei voltak a lövésnek, mi váltotta ki a tettesből ezt a gyilkos indulatot? A most ötvennyolc éves Rimóczi Mihály műszerész szakképzettsé­gű, de 1983 óta — egészségügyi okok miatt — nyugdíjas. Később, úgy négy évvel ezelőtt megvásárol­ta a Lajosmizse, Közös 36. szám alatti tanyát, amelyhez három hold föld is tartozik. Azóta ott él egymagában, gazdálkodik, jószá­gokat tart. Sajnos miután beköltö­zött a tanyába, szomszédaival kü­lönböző okok miatt haragos vi­szonyba került — nem feltétlenül a szomszédok hibájából. Az már csak feltételezés, hogy éppen emiatt 1990 tavaszán Kecs­keméten, az úgynevezett KGST- piacon egy ismeretlen külföldi fér­fitól vásárolt egy „felfúrt” 6 milli­méteres kaliberű riasztópisztolyt a hozzá való patronokkal együtt. A fegyver alkalmas volt töltény be­fogadására és kilövésére. Több al­kalommal ki is próbálta Rimóczi a pisztolyt, mégpedig úgy hogy a ri­asztópatron elé helyezte a lövedé­ket és elsütéskor a lövedék kirepült a szerkezetből. Önmagukban a patronok nem minősülnek lőszer­nek, de így már alkalmas volt a fegyver, emberélet kioltására. A lőszereket állítólag az udvarába bedobta valaki. Az eset napján, délután 14-— 15 óra között Cs. P. — akivel „termé­szetesen” Rimóczi szintén harag­ban volt — lovaskocsival haladt el Rimóczi tanyája előtt. A tulajdo­nos egy asszonnyal beszélgetett s a lovaskocsi hajtója azt gondolta, hogy az asszony az ő testvérével, Cs. L.-lel társalog, ezért oda ka­nyarodott. Akkor vette észre, hogy nem a testvére az, hanem, Rimó­czi. Minden esetre Cs. P. leszállt a kocsiról és Rimóczi felé közele­dett, de a két férfi pillanatok alatt összeveszett s az indulat olyan ma­gasra csapott, hojgy Cs. P. behú­zott egyet Rimóczinak, aki az ütés­től féltérdre esett. Fel sem állt, hanem ebben a helyzetben elővette a zsebében lé­vő, betöltött riasztópisztolyt és alulról felfelé irányítva rálőtt Cs. P.-re igaz, a pisztoly csak harmad­szori kísérletre sült el, de akkor a másfél, két méterről leadott lövés eltalálta a szerencsétlen Cs. P.-t méghozzá úgy, hogy a lövedék a nyitott száján hatolt be s megakadt a járomív alatti részben. Amint említettük is, a lövedé­ket műtéti úton kellett eltávolí­tani, a sérülés tényleges gyógy- tartama 14 nap volt. A bírósá­gon a szakértők egyértelműen azt állapították meg, hogy a rö­vid távolságból leadott lövés em­berélet kioltására alkalmas volt és csak a véletlen, a célzás pon­tatlanságán múlott, hogy halálos eredmény nem következett be. A biróság mindezek alapján bű­nösnek találta Rimóczi Mihályt emberölés kísérletében és lőfegy­verrel való visszaélésben s ezért — halmazati büntetésként — két évi börtönre és tíz ezer forint pénz- büntetésre ítélte. A kiszabott bör­tönbüntetés végrehajtását azon­ban három évi próbaidőre feltéte­lesen felfüggesztette, ugyanakkor kimondta, hogy a pénzbüntetést — meg nem fizetése esetén — öt­száz forintonként kell egy napi sza­badságvesztésre átváltoztatni. Ter­mészetesen az olasz gyártmányú forgó riasztópisztolyt elkobozták. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy a sértetté volt a kezdeményező szerep, Rimóczi büntetlen előéletű, ténybeli beis­merő vallomást tett. Súlyosbító té­nyező volt viszont, hogy a megyé­ben elszaporodtak az élet elleni bűncselekmények. Mivel az ítélet ellen az arra jo­gosultak közül senki nem jelen­tett be fellebbezést, így az — fel nem függesztett részében — jog­erős és végrehajtható. G. S. Terítéken a kiskőrösi milliárdok, százmilliók, milliók .. Nyilatkozott lapunknak az MHB vezérigazgató-helyettese A héten már több alkalommal beszámoltunk lapunkban a Ma­gyar Hitelbank kiskőrösi fiókjá­ban kipattant szabálytalan garan­ciavállalási ügyről. Újabb konkré­tumokról a rendőrség — a folya­matban lévő vizsgálat érdekében — egyelőre még nem szolgált, a kétségkívül fantasztikusnak tűnő híreszteléseket pedig nem tudtuk ellenőrizni. Megkérdeztük viszont dr. Buttinger Jánost, a' Magyar Hi­telbank vezérigazgató-helyettesét, akinek feladata a bank hírnevének cseppet sem használó ügynek és következményeinek rendezése. — Ez a botrány nem hiányzott a Ma­gyar Hitelbanknak, gondolom egyetlen más banknak sem hiányzott volna ... — Valóban. De az a bank erejét, s nem is csak a gazdasági erejét mutatja, hogy éppen a közgyűlés előtt kivigye az ügyet a közvéle­mény, a nyilvánosság elé. Mi meg­tettük. — Miért, másutt is van hasonló ügy ? Egyáltalán, az ilyen, a hatáskört túllépő garanciavállalás mindennapos, nem el­lenőrizhető? — Hogy másutt van-e, nem tu­dom. De nem zárható ki, mint ahogy Nyugaton sem zárható ki az, hogy egy pecséttel, aláírási jog­gal rendelkező vezető ne élhessen vissza a hatalmával. Erre sehol sincs fék. Ellenőrizni akkor lehet, ha az illető betartja a banki előírá­sokat, egyebek között bevezeti az ügyletet a cenzúrakönyvbe, rögzíti a kezességvállalás fedezetét. Ha pedig egyszer, valami rendkívüli ok miatt mégis túllépi hatáskörét — ha már a garanciavállalás előtt egyetlen főnökét sem tudja elérni —, akkor kötelessége, hogy más­nap a dolgot azonnal jelezze, s ma­gyarázatot adjon lépésére. De bi­ankó váltókat aláírni. . . — A nyugati pénzvilág hogyan ítéli meg az ilyen lépést? — A bankvilágban az. elismert­ség, a" jó munka nem a címeikben, rangokbanfejeződik ki;-hanem ab­ban, hogy az illetőnek hánymillió forint vagy dollár, márka erejéig van aláírási joga. Egy bankár lépé­• Garancia volt, csak pénz nélkül. seit a szakmai bizalom és a szak­mai etika kell, hogy irányítsa. Aki ezeknek a korlátját átlépi, az nem­csak a szakmai megítélését teszi kockára. Nyugaton 99 évet is ki­mérnek banki visszaélések miatt. — Mit jelent az, hogy a kiskőrösi fiókvezetőnek 5 millió forintos garancia vállalására volt felhatalmazása? Egy ügyletre? És mennyire általános ez a gyakorlat? — Én tavaly szeptemberig Pé­csett voltam megyei igazgató. Ott csak az igazgatóságnak volt jogkö­re ahhoz, hogy a kezességet, garan­ciát felvállalja, Bács-Kiskun me­gyében a megyei igazgató úgy ítélte meg: fontos, hogy a kiskőrösi fiók­vezetőnek megadja ezt a jogosult­ságot. — Ez hiba volt? — Nem. Az ottani ügymenet, forgalom megkövetelte ezt a lé­pést. A fővárosban van kolléga, aki ügyenként 100 millió forintra is vállalhat garanciát, s ebből több is lehet egy nap, mért máskülön­ben nem működne a bank. Itt a bizalomról van szó. S ötmilliós hi­telgaranciából sem lehet egyszerre mondjuk százat felvállalni, ez nem egyezik a gyakorlattal, amely sze­rint aláírnak egyet, kettőt, s mire az egyik lejár, utána jöhet az újabb. — Azt a hírt hallani, hogy a betéte­sek, üzleti partnerek aggódnak. Nyilván a pénzüket féltik ...-— Aggodalomra semmi ok. «A Magyar Hitelbanknak április végén lesz a közgyűlése, előtte egy hónappal, tehát rövidesen az újsá­gokban is megjelennek a mérleg­adatok, melyekből mindenki meg­ítélheti: szilárd alapokon állunk. Az már most is megjelent az újság­ban, hogy 23 milliárd forint tarta­lék van a kétes kintlevőségekkel szemben. Ezért képezi a bank a céltartalékot, a kockázati tartalé­kot, az általános tartalékot és a kötelező jegybanki tartalékot. Ha tehát mind a 3,6 milliárd forintot, amelyre garanciát vállalt a kiskő­rösi fiókvezető, elvesztenénk, ak­kor sem rendülne meg a Magyar Hitelbank. De ez a 3,6 milliárd fik­tív szám. Néhány száz millióról van szó, ami viszont elég nagy ösz- szeg ahhoz, hogy ne lehessen csak úgy, ilyen gyorsan eltüntetni. Ezért én annak visszakerülésében is bí­zom. — Feltehetően ezt nem tudták a vál­lalkozók, akik körében igen népszerű volt az MHB kiskőrösi egysége. — Meglehet. De érdekesség, hogy mintegy 50 kft.-vezető moz­dult meg — anélkül, hogy bármit is tudtak volna —, amikor a fiók­vezetőt fegyelmivel elmozdítot­tam. Már-már fenyegető hangvé­telű levelet írtak nekem, hogy ez az ember egy csoda volt a városban, az ő személye valódi garanciát je­lentett — hát nem döbbenetes ez a kijelentés ha belegondolunk? —, s ha ez a lépés megtörténhetett, ak­kor le kell vonniuk a Magyar Hi­telbankról a következtetést. — Valószínűleg most már ők is más­ként ítélnek. De van még egy kérdés: Ön szerint miért éri meg egy bankvezetőnek ilyen mérvű szabálytalanságot, kocká­zatot vállalni? — Föl nem tudom fogni. Én 1969 óta vagyok bankos, végigjár­tam minden lépcsőfokot, csak fő­osztályvezető-helyettes és elnök nem voltam. De ha nem magam látom, akkor nem hiszem el, hogy ilyen van. Hogy valaki sorozatban aláír kitöltetlen váltót. Hogy a be­osztott munkatársa, második alá­íróként, szó nélkül adja hozzá a ne­vét. Csak azért, mert a főnöke meg­kérte? Itt más összefüggéseknek is lenniük kell, amelyekről viszont én még nem tudok, váczi Tamás A VAROS MALMAI Megjelent a Kecskemét Monográfia harmadik kötete A Kecskemét Monográfia szerkesz­tősége és a Kecskeméti Lapok Kft. kö­zös kiadásában a napokban jelent meg dr. Kuczka Antal ipartörténeti munká­ja, — A kecskeméti malmok históriája a Várostörténeti füzetek harmadik kötete. Dr. Kuczka Antal, a Gabonaforgal­mi Vállalat nyugalmazott igazgatóhe­lyettese, harmincéves aktív gazdaság- szervezői pályafutása után — 1982—87 között — áldozott időt arra, hogy ere­deti levéltári kutatások alapján feldol­gozza a kecskeméti malmok történetét. A kötet nem csak egy szűk, ipartör­téneti kérdésekkel foglalkozó olvasó- közönségnek íródott. Egyetérthetünk az előszót író dr. Csatári Bálinttal, a Kecskemét Monográfia felelős szer­kesztőjével, aki rávilágít: a könyv tá- gabban értelmezve, valamennyiünkhöz szól. Bemutatja a „mindennapi kenye­rünk” és más gabonatermékek alap­anyagának születését, a molnármes­terség történelmileg változó szerepét s azt a malmot, amely mellett, a me­gyeszékhely szívében nap mint nap elmegyünk. A megírt malomtörténet — írja a kötet neves lektora, dr. Pénzes István — a ma emberének is példát adhat a sorozatos gazdasági visszaesések le­győzésének módjairól, a várható fel- emelkedés lehetséges útjairól. A szép és tartalmas kiadványt jól egészítik ki a fényképek és a rajzok. A szakterület kutatóit tartalmas bibli­ográfia segíti a tájékozódásban. Mind­ez — a szerző mellett — az igényes, tudós szerkesztőt, dr. Sztrinkó István munkáját is dicséri. A Kecskemét Monográfia harmadik kötete — a korábban megjelentekhez hasonlóan — a Kecskeméti Lapok kö­zönségszolgálati irodájánál (Vörös­marty u. 6., tel.: 76/28-120) kapható, kilencven forintos áron. Pásztor Jolán DR. KUCZKA ANTAL A KECSKEMÉTI MALMOK TÖRTÉNETE 1857-1985 Jiecsftmdi j7wteífj. SZÍNHÁZ — MOZI — TEVE Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a FÉSZEK ÁRUHÁZBA MEGÉRKEZTEK a ROMÁN NYÍLÁSZÁRÓK MAHAGÓNI SZÍNBEN Várjuk kévés vásárlóinkat! fészek kft., y ■ I f ^ jf Kecskemét, Kuruc krt. 8. K*r«akad«lml K.F.T. ÁRUHÁZA 99329 ÁRVERÉS A Kiskunmajsai Jonathán Mg. Termelőszövetkezet nyílt árverésen értékesíti az alábbi ingatlanait: Kiskunmajsa, Fő u. 68. sz.: Kanizsa söröző és Stop cukrászda, Kiskunmajsa, Fő u. 72. sz.: üres üzlethelyiség és lakás, Kiskunmajsa, Fő u. 55. sz.: kisvendéglő és presszó, Kiskunmajsa, Béke tér 4. 1/3. sz.: szolgálati lakás. Kiskunmajsa, Csendes köz 1. II/9. sz.: szolgálati lakás. Árverés helye: Kiskunmajsa, Árpád u. 27., központi iroda. Árverés ideje: 1992. március 30-án, 10 óra. Az árverési feltételekről és a kiállítási árról a tsz-központban lehet felvilágosítást kapni. Az ingatlanok megtekinthetők az árverés napjáig. Telefon: 77/31-344. Telefax: 77/31-554 261 KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: SZENTIVÁNÉJ1 ÁLOM. Csortos Gyula-bérlet. KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4 órakor: A NAGY DURRANÁS. Színes, mb„ amerikai film. 3/4 6 és 8 órakor: A BÁRÁNYOK HALL­GATNAK. Színes, mb., amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Ár­pád mozi: 3/46 és 8 órakor. NE FOLYTASSA FELSÉG. Színes, mb., amerikai film. Otthon mozi: fél 6 és, fél 8 órakor: ÉDES EMMA, DRÁGA BÖBE. Színes magyar rajzfilm. Stúdiómozi: 7 órakor: raiz ZÖLD SUGÁR. Színes francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Mesemozi: fél 4 és 3/4 6 órakor: VI- ZIPÓK-CSODAPÓK. Színes ma­gyar rajzfilm. KISKUNFÉLEGY­HÁZA, Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: BÖRTÖNCSAPDA. Színes, ameri­kai film. Csak 16 éven felülieknek! Stúdiómozi: 7 órakor THELMA ÉS LUISE. Színes, amerikai film. KIS­KUNHALAS: fél 6 és fél 8 órakor: ISTENEK FEGYVERZETE. Szí­nes hongkongi film. BAJA, mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: THE AD­DA MS FAMILY — GÁLÁD CSALÁD Színes, mb., amerikai film. KALOCSA, mozi; 6 és 8 óra­kor: TRÜKKÖS HALÁL 2. Színes, mb„ amerikai film. KISKŐRÖS, mozi: 7 órakor: RENDŐRAKA­DÉMIA 6. Színes, amerikai film. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00— 9.00: KÉPÚJSÁG. 9.00—12.00: A TV-Vikend. Szórakoztató hét végi magazin, a tartalomból: Foci-vb, emlékek; Horoszkóp-suli, CNV- híradó; Utazunk; zene. 14.00— 16.00- ig: KÉPÚJSÁG. CIROKA BÁBSZÍNHÁZ, Rá­kóczi u. 3., 15 óra. „A HAZA”. Be­mutató előadás. Március 22., vasárnap: " KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ, délután 3 órakor: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM. Gomba­szögi Ella-bérlet. A mozik műsora megegyezik a szombatiéval, kivétel: KISKUNHA­LAS, fél 6 és fél 8 órakor: AIR AMERIKA. Színes, amerikai film. KISKŐRÖS, 7 órakor: TRÜKKÖS HALÁL. 2. Színes, mb., amerikai film. KALOCSA, 6 és 8 órakor: IS­TENEK FEGYVERZETE 2. Szí­nes, mb„ hongkongi film. A VÁROSI TELEVÍZIÓ műso­ra: 8.00—12.00: A csütörtök esti Tv- Tévé-produkció ismétlése. 14.00— 14.30-ig: KÉPÚJSÁG. 14.30— 15.30: KISFILMEK. Horgászkis- film. 19.30—20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00— 24.00: A péntek esti TV- Tévé-produkció ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents