Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. március 3., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE • Túri Nagy Sándor jelenlegi kis üzemének szárítójában. A füves ember Nyers deszkából ácsolt asztalok nyújtózkodnak végig a nagy termen. Az egyiken televízió, viliódznak benne a tarka színek. Féltucatnyian ülik körül, férfiak és nők vegyesen. Tekintetük a képernyőre irányul, de közben, a látottakra reagálva, beszélgetnek. Gyógynövények váltják egymást a videofilmen, velük ismerkednek a tanfolyam résztvevői, illetve most a szünetben csak a „stréberek”, a többiek kinn vannak a büfé előtt vagy hazamentek ebédelni. Ezt a helybeliek, a kunadacsiak megtehetik, elegendő rá az egyórás pihenő. —Tassiak, sőt kecskemétiek is találhatók a tanfolyam hallgatói között — tájékoztat Túri Nagy Sándor vállalkozó, akitől az április végén vizsgával záruló kurzus ötlete származik. — Összesen húszán vesznek részt az oktatásban, amely januárban kezdődött, s a hét három napján vannak a foglalkozások. Tudományos kutatók, biológusok tartják az előadásokat, de meghívtunk egy adószakértőt is, beszéljen az adózásról. A vizsgát a kertészeti egyetem bonyolítja majd le. — Milyen ismereteket lehet itt szerezni? —A témakörök közt szerepelnek a vadon termő és a termeltetett gyógynövények, a bennük található hatóanyagok, a felvásárlás és az értékesítés kérdései. A gyógynövényüzletben nincs keresnivalója olyan embernek, akinek nincs meg a szükséges alapképzettsége. Hogy egy szélsőséges példát mondjak : aki nem tudja, mit vesz a mezőn vagy az erdőben a kezébe, akár meg is mérgezheti magát. — Mit kezd majd a húsz ember a tudományával? Húsz főnek én adok munkát a gyógynövény-feldolgozó üzememben — mondja Túri Nagy Sándor, akinek a személyes célja épp az volt a tanfolyam megszervezésével, hogy kiképzett munkaerő álljon rendelkezésére. A háromszáz helybeli munkanélküli közül így nem túl sokan jutnak ugyan munkához, de egyelőre ennél többet nem tehet. Ha a hitelkamatok kisebbek volnának, vett volna föl kölcsönt valamelyik banktól, és már az idén megépítette volna a tervbe vett lepárlóüzemet, s akkor összesen ötven embert tudna foglalkoztatni. — Egyelőre így ebben az évben csak egy háromszintes épülettel bővíteni a meglévő kis üzememet, de ezzel a fejlesztéssel lehetővé válik a feldolgozott gyógynövények kiszerelt, dobozos, zacskós formában való forgalmazása—folytatja a vállalkozó. — A gyógynövény csak az apró fillérek üzlete vagy pedig ennél több? Eddig erre az évre húszmillió forint értékű megrendelésem van, főként külföldről, de nagy a kereslet a gyógynövény-készítményekre idehaza is. Ez kapcsolatban van azzal, hogy a természetgyógyászat világszerte reneszánszát éli. — A magyar tájakon megtermő gyógynövény milyen helyet foglal el a nemzetközi piacon? —Hírnevük van a magyar gyógynövényeknek, ugyanis a klímának köszönhetően a hatóanyaguk jóval értékesebb, mint például a szomszéd országokban megtermőknek. Ez vonatkozik a termeltetett és a vadon termő növényekre egyaránt. — A kunadacsi határban a siker reményében lehet gyógynövényeket keresgélni? Kinn a természetben harminc- negyvenféle gyűjthető. Egyébként én magam úgy ismertem meg Kuna- dacsot, mint a fekete pemetefű hazáját, még amikor a Herbáriánál dolgoztam. Túri Nagy úr elmeséli, hogy mindössze hét éve él a kisközségben, korábban Gödöllőn lakott. Szentesen töltötte a gyerekkorát, ott szeretett bele a gyógynövényekbe már hatéves korában. Egy Ödön bácsi nevű kereskedő volt a „kerítő”, aki megismertette vele azokat a növényeket, amelyek gyűjtésével pénzt lehetett keresni. Egyszerű családból származván, ilyen prózai ok elegendő volt érzelmei „föllángolásához”. 1949-ben, a vállalat megalakulásakor, a Herbária dolgozója lett, és harminc éven át gyűjtötte ott a tapasztalatokat. Megtett több mint kétmillió kilométert az ország különböző tájain; tudja, mi hol terem meg. Kunadacsra hívták a helybeli Barátság Tsz vezetői azzal, hogy létrehoznak egy gyógynövényágazatot. Ez megtörtént, de hamar kiderült, hogy nem tud a tsz-szel hosszú távon együttműködni. Nélküle a szövetkezetiek — bár nagyon bíztak magukban — befürödtek a gyógynövénynyel. Ő viszont a saját kis üzemére kezdett nagyobb gondot fordítani, s lassacskán határozott alakot öltöttek az elképzelései. Bejegyeztette a Kunság Herba Betéti Társaságot, amelynek egyelőre rajta kívül csak a felesége a dolgozója. — Tavaly pályázatot nyújtottam be a munkaügyi központhoz munkahelyteremtő beruházásra, s 2,7 millió forint kamatmentes hitelt kaptam — meséli az ötvenhét éves vállalkozó. — Tíz munkanélkülit kell foglalkoztatnom, erre kötelezettséget vállaltam. — Milyen gyógynövényféleségek teremnek meg itt? — Az orvosi ziliz, a citromfű, a lestyán, az édeskömény, a fűszerkömény, a kakukkfű, a körömvirág, a levendula és a kamilla az általam termeltetett növények közé tartoznak. Ezekből harminc hektárra kötöttem szerződést a gazdákkal. — Milyen talajt kívánnak a gyógynövények? — Minden talajféleségnek megvan a maga gyógynövénye, még a futóhomokon is lehet például szappangyökeret termeszteni. Túri Nagy Sándor nem akar a természet rovására gazdagodni, ellenkezőleg. A környezetvédelmi hivatallal, a természetvédőkkel, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve a kiveszőfélben lévő gyógynövények megmentésére és el- szaporítására törekszik a környéken. — a. tóth — CIPÉSZ ÉS OPTIKUS KELLENE Százötven új vállalkozó Kunszentmiklóson • Csinos üzletházikók a központban. A múlt évben 149 egyéni vállalkozói igazolványt adott ki a kun- szentmiklósi polgármesteri hivatal tudtuk meg Movrinné Herczeg Juliannától, a közigazgatási és humán közszolgáltatási osztály vezetőjétől. A visszaadott igazolványok száma 24 volt. Népszerű volt tavaly a vegyi árukkal való ügynö- kölés, de az eladni kívánt termékek magas árfekvése hamar visszavetette az offenzívába indulókat és sokan felhagytak az ügynököskö- déssel. A palackozott italok boltjaiból is kevesebb maradt, mint amennyit megnyitottak. Színesítette tavaly a kun városban a vállalkozási palettát, hogy a helyi áfész a korábbi szerződéses üzemeltetésű egységeit bérbe adta magánvállalkozóknak, hentesnek, zöldségesnek stb. Helyi sajátosság, hogy sok a használtruha-kereskedő, ugyanis a Temaforgtól — a cégnek helyben is van üzeme — olcsón beszerezhető a bálás ruha, s számosán ezzel próbálnak szerencsét. Népszerűek a lakosság körében a diszkont jelleggel árusító üzletek. Több autókereskedést is nyitottak Kunszentmiklóson, de ezek sorra megszüntették tevékenységüket, bizonyára kicsi volt a forgalom. Új vállalkozás a gépjárművezető-képzés magánalapon, ezzel jelenleg többen is foglalkoznak itt. Viszont kevés a cipész és jó lenne egy optikus a városban, hogy ne kellene a szemüvegekkel Kecskemétre vagy máshová utazgatni. Órás is csak egy dolgozik Kunszentmiklóson. Sokan a lakásukban vagy családi házukban kialakított műhelyben, boltban folytatják tevékenységüket, így nyilván kisebb a rezsijük, mint bérelt üzletben lenne. A napokban néhány központi fekvésű üzletet értékesítettek egy társasház földszintjén. Láthatók a centrumban magánerőből épített tetszetős kis üzletek is. Movrinné Herczeg Julianna elmondta, hogy az idén eddig harminc igazolványt adtak ki magán- vállalkozóknak. ats JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A végelszámolás A gazdálkodószervezetek megszűnésének másik esetcsoportja a végelszámolás. Ezt a megszüntetési módozatot az a cég választhatja, amelyik nem fizetésképtelenség miatt jutott a jogutód nélküli megszüntetés elhatározására. A jogutód nélküli megszüntetést kimondó határozatot a cég vezetője köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a cégbíróságnak megküldeni. Ezen igen rövid határidő elmulasztásáért a vezető a polgári jog szabályai szerint korlátlanul felelős és a cégbíróság is pénzbírságot szabhat ki. A cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszi, s a végelszámolás kezdő időpontja a Cégközlönyben való közzététel napja. A közzététel célja — hasonlóan a felszámolási eljáráshoz —, hogy a hitelezők értesüljenek a cég jogutód nélküli megszűnéséről és a rendelkezésre álló 30 nap alatt esetleges követeléseiket érvényesíteni tudják. A végelszámoló feladata, hogy a cég kötelezettségeit — a lejárattól függetlenül — teljesítse, követeléseit behajtsa, igényeit érvényesítse és vagyonát szükség szerint értékesítse. Ha a végelszámbló az eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezői igények kielégítésére nem elegendő és emiatt a fizetésképtelenség bekövetkezik, köteles a felszámolási eljárás meginditására irányuló kérelmet előterjeszteni. Ha a bíróság a fizetésképtelenség tényét megállapítja, ezt követően a cég megszüntetésére irányuló eljárás a felszámolásra vonatkozó szabályok szerint folyik tovább, s a bíróság kijelöli a felszámolót. A végelszámolás megkezdésétől a végelszámoló gyakorolja a cégnél dolgozók felett a munkáltatói jogokat, s a végelszámolás kezdetétől a gazdálkodószervezet dolgozóival szemben a munkaviszony felmondható, s a cég megszűnésének időpontjával a felmondási tilalom alatt álló dolgozók munkaviszonya is megszűnik. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló zárómérleget, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, intézkedik a cég iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámoló az elkészített okmányokat a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó terstületnek bemutatja, s a cégbíróságnak bejelenti—az okiratok csatolása mellett—az eljárás befejezését, s kéri a gazdálkodószervezet cégjegyzékből való törlését. A végelszámolás költségeit természetesen a gazdálkodószervezet viseli, mely díjazás mértékét a törvény a cég vagyonához mérten állapítja meg. A most ismertetett eljárási szabályokból is kitűnik, hogy egy cég megszüntetése lényegesen bonyolultabb, mint annak megalapítása. Ezért ajánlatos szakemberhez fordulni még a döntéshozatal előtt, s legalább olyan körültekintéssel kell a megszüntetésre irányuló határozatot meghozni, s a végelszámolásra irányuló eljárást lefolytatni, mint azt az alapítók a létesítés során tették. Dr. Jobbágy Lajos Gazdasági közérzet* • A cégek mindenkori helyzetét és kilátásait egyaránt tükröző grafikon négy év adatai alapján készült szezonalitással számolva (1987 első negyedév = 100). A konjunktúra-barométer, amely az ipari termelő cégek helyzetét és rövid távú kilátásait együtt tükrözi, a nyári mélypont után kora ősszel felfelé mozdult el, s tendenciája 1992. elején is emelkedő. Önmagában ez még nem jelenti azt, hogy a konjunkturális fellendülés elkezdődött, a további lefelé csúszás azonban — néhány egyéb konjunktúramutató jelzése szerint is — megállni látszik. A cégek fele saját helyzetét közepesnek, 41 százaléka rossznak, 10 százaléka jónak minősíti. A nyári kritikus helyzethez képesti enyhe javulás folytatódott, a jó és közepes helyzetben lévő cégek pozíciója erősödött. Figyelemre méltó, hogy az előző évek januárjához viszonyítva alacsony azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rövid távon helyzetük további romlásával számolnak, sőt — szokatlan módon — az őszihez képest a saját helyzetre vonatkozó prognózis tendenciája is emelkedő. Számokban kifejezve a cégek 12 százaléka a következő hat hónapban helyzetében javulást, 59 százaléka változatlanságot, 29 százaléka rosszabbodást vár — az őszi felméréshez képest a javulásra és rosszabbodásra számítok közötti különbség kisebb lett, ettől emelkedő a tendencia. Rendkívül rossz helyzetben az építőanyagipar, a gépipar és a kohászat cégei érzik magukat. Kevés-» bé kedvezőtlen a helyzete az élelmiszeripar, a könnyűipar és az egyéb ipar cégeinek, s legkisebb arányban a vegyipari vállalatok minősítik helyzetüket rossznak. Rövid távú kilátásaikat illetően a javulást várók aránya csak a köny- nyű- és az egyéb iparban haladja meg a romlást várókét, s csak az építőanyagiparban van nak többségben (55 százalék) a helyzetük romlásával számoló cégek, a többi ágazatban, a többség szerint helyzete rövid távon alig változik. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete a válaszadók 77 százalékának megítélése szerint rossz. A helyzetértékelés 2 százalékponttal jobb, mint negyedévvel korábban. 1991-ben a nemzetgazdaság helyzetének értékelése- negyedévről negyedévre enyhén javult. A következő fél évben a gazdasági helyzet a válaszadók 7 százaléka szerint javul, 58 százaléka szerint romlik. Ezek az arányok az előző év végén adott prognózishoz viszonyítva kedvezőbbek, alacsonyabb a romlást és magasabb a javulást, illetve a stagnálást várók aránya. * A KOP1NT—DATORG RT. tesztje 1991. negyedik negyedévében készült, 402 termelő tevékenységet folytató cég töltötte ki a kérdőívet. Mérséklődött az áremelkedés Moszkvában Nyolc héttel az oroszországi árfelszabadítás után az állami boltokban az élelmiszerek ára már nem emelkedik olyan sebesen, mint kezdetben, és az ellátás terén némi javulás tapasztalható erről számolt be az AP. Az amerikai hírügynökség a moszkvai üzletek kínálata alapján készített felmérést. Jelentése szerint az egekbe szökött árak miatt változás tapasztalható a fogyasztók vásárlási és étkezési szokásaiban. A virslit, a sajtot, a vajat, a tojást és sok egyéb alapvető élelmiszert a január 2-ai áremelés előtt hiába keresték a vásárlók, most viszont gyakorlatilag mindennapos termékek a pultokon, csak éppen magas áruk miatt kevés fogy belőlük. Az akut hiány egyes termékekből, például az étolajból azonban továbbra is fennmaradt. A Világbank partnere Jugoszlávia Mindaddig csak és kizárólag Jugoszláviát ismeri el tagjaként és partnereként a Világbank, amíg a balkáni ország sorsa véglegesen nem rendeződik. A Világbank a jugoszlávi: i helyzet mielőbbi normalizálódását szeretné, illetve azt, hogy tisztázódjék az eddig fölvett, de még vissza nem fizetett hitelek sorsa. Kész arra is, hogy újabb hiteleket folyósítson a háborús károk kiküszöbölésére. Zloty-leértékelés Tizenkét százalékkal leértékelték a zlotyt. A döntési az inflációs folyamattal és Lengyelország exportérdekeivel magyarázták. A devalválástól függetlenül továbbra is havi 1,8 százalékkal automatikusan csökkentik a zloty árfolyamát a valutakosárhoz képest., Andrzej Topinski. a Lengyel Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója aa lépés legfontosabb céljának az exportösztönzést minősítette, különös tekintettel arra, hogy közelednek a nyugati adósságtörlesztések határide- jei, de bevallotta: a döntésben szerepe volt annak is, hogy a magán- pénzbeváltóknál ugrásszerűen emelkedett a dollár árfolyama. Több mint tizenöt milliárd dollárnyi kölcsönt kaphatnak az elkövetkezendő három évben a volt szovjet köztársaságok a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) egy, a fejlett országok által nemrégiben kidolgozott titkos megállapodás alapján. A hét legfejlettebb ország ugyanis a színfalak mögött arra a következtetésre jutott, hogy a volt szovjet köztársaságoknak összesen 4,25 százalékos szavazati részesedés juthat a nemzetközi szervezetben. Mivel pedig a Hetek több mint 40 százaléknyi szavazattal rendelkeznek a Valutaalapban, csaknem bizonyos, hogy a megállapodás IMF-szinten ratifikálásra is kerül. Polgári cikkek fegyvergyárakból Polgári termelésre állították át a kubai hadiipar üzemeit, és olyan javakat állítanak elő bennük, amelyeket korábban Kelet-Európából szerzett be a karibi ország. A fegyvergyárak és társaik jelenleg mintegy ötvenféle polgári terméket gyártanak a bútoroktól és konyhai eszközöktől egészen a turistaszállókig és mezőgazdasági eszközökig. E termékek nagy részét Kuba korábban Kclct-Euró- pából szerezte be. Kuba jelenleg válságkezelő porogrammal kísérletezik, amelynek főbb pontjai az élelmiszer-ellátási gondok megoldására és a keményvaluta-szerzés- re irányulnak. Közös űrsikló Japán és Nyugat-Európa abban állapodtak meg, hogy az ezredfordulóra közösen fejlesztenek ki űrsiklót. A japán tudományos és technológiai ügynökség, illetve a 13 tagországot tömörítő Európai Űrhajózási Ügynökség (ESA) írta alá a megállapodást: 2000-re közös űrsiklót fejlesztenek ki, továbbá űrhajósok kiképzésében is együttműködnek. A mostani megállapodás csak elvi jellegű, a két szervezetnek még további megbeszéléseket kell folytatnia a fejlesztési költségek megosztásáról. Szerkeszti: A. Tóth Sándor
