Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
1992. január 3., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! Értékek és értékpapírok IV. A sorozatban eddig megjelent írások tanulsága nagyon röviden így foglalható össze: a befektetett tőke csak hosszú távon és csak am nak fial pénzt, aki mer kockázatot vállalni. Amíg a lottónál esélytelenek vagyunk, addig a tőzsdén saját magunk befolyásolhatjuk nyerési esélyeinket. Hogy hogyan? Többek között helyes portfolióval. A pénzcsinalás mesterségét — véleményem szerint — nem feltétlenül a nagykönyvekből, inkább a mindennapok gyakorlatából kell ellesni. Az igazán nagyszerű és hasznos dolgok egyszerűek, világosak és ami a legfontosabb: működőképesek. A jó gazdasszony, ha megültet egy kotlóst, a fészekbe általában nem csak a kotlós saját tojásaiból rak, hiszen a kopasz nyakú jól tojik, a kendermagos sem tojik rosz- szul, a broyler gyorsan no, és így tovább. A gazdasszony mindig tudja, mit akar, melyik fajtából mennyit és miért. Melyik kottással? A lényeg tehát az, hogy adott időben milyen cél vezérletével határozzuk meg a fészekalj összetételét. De az is nagyon fontos, hogy melyik kotlóssal költetjük a tojásokat. Hiszen az a kotlós, amelyik töri a tojásokat vagy nem költ gondosan, állhatatosan, csak fazékba való. Ám ha több kotlós eltérő időpontokban ül, akkor az egyik akar meg is bolondulhat, nem éri kár a gazdaságot, hiszen a többi fészekből biztosan kikelnek majd a számunkra fontos csirkék. És akkor térjünk vissza a tőzsdére, ahol semmi sem történik másként, mint a gazdasszony háztartásában. A különbség mindösz- sze annyi, hogy nem tojásról beszélnek, hanem értékpapírról, nem kotlóst emlegetnek, hanem bróke- rokat és dealereket, továbbá a fészekalját portfoliónak nevezik. Mert a portfoliót — fészek helyett — értékpapírtárcának hívják még magyarul is, amelyben különféle kockázatú és címletű értékpapírok (államkötvények, kötvények, részvények stb.) vannak adott összegért, egymás mellett. A gazdasszony józan eszét pedig spekulációnak hívják a tőzsdén. (A spekuláció szóról ha leporoljuk az elmúlt negyvenegynéhány évben rárakódott megbélyegzéseket, megtévesztő minősítéseket, akkor egész használható kis fogalom állhat ismét rendelkezésünkre!) Brókerek és dealerek Nos, az a fentiekből is könnyen leszűrhető, ha nincs kikeltethető tojásunk, akkor hiába vannak kódosaink, nem lesz attól még egy fia csibénk sem. Vagyis tőkévé tehető pénz nélkül legfeljebb spekulálhatunk, hogy miért nincs tókévé tehető pénzünk, másnak meg miért van. Ám ha azt spekulálnánk ki, hogy nem célszerű megenni sem az aranyat tojó tyúkocskát, sem annak tojását — vagyis érdemes takarékoskodni —, akkor máris kedvünkre való lehet a tőzsdézés. (Gondoljunk csak a japán háziasszonyokra és a róluk korábban írottakra!) A tőzsdei világban a bróker és dealer cégek azért jöttek létre, hogyha valakinek nem lenne elég bátorsága, ismerete ahhoz, hogy saját maga állítson össze saját spekulációja szerinti portfoliót, akkor nyugodtan fordulhasson hozzájuk. Tehát ahhoz, hogy a modern és meglehetősen szövevényes gazdaság rendszerében a pénzzel rendelkező és azt befektetni akaró, valamint a tőkét igénylő vállalkozások egymásra találhassanak, kellettek ezek a szervezetek. Ők azok, akik kiismerik magukat a befektetések világában és megbízóik erőforrásait, megtakarításait, tőkéjét a legkisebb kockázattal, a lehető legsokoldalúbban, a legna- ' gyobb várható haszon reményeben fektetik be. Befektetőtársaságok Napjainkra tehát — az ésszerűség diktálta okok folytán — szétvált a tőke megtakarítói és befektetői oldala. Ez utóbbi önálló szakterületté nőtte ki magát. A portfolió társaságok kialakulását segítette a befektetőknek az a törekvése is, hogy a lehető legkisebb kockázattal akarták a pénzüket a bankbetéteknél jobb feltételekkel elhelyezni. A befektetések világában járatlan megbízók ezért joggal kívánják meg a befektetők szakértelmét, szükség esetén a befektetés azonnali likviddé tételének lehetőségét (vagyis hogy az bármikor pénzre visszaváltható legyen), továbbá az érdekeiket messze szem előtt tartó garanciákat. Ezért a portfoliótársaságok, amelyek az értékpapírok tartásában és adásvételében érdekeltek, összegyűjtik a megtakarításokat, majd befektetéseinkkel kialakítják a portfoliót. E befektetéseknek azonban összességében lényegesen magasabb hozadé- kot kell eredményezniük annál, amit az egyes befektető, megtakarító önmaga elérhetne. Cserébe a portfolió-társaságok részesednek a saját maguk által, de mások tőkéje útján elért haszonból. Mertl László A kalocsai asztalosok talpon maradtak A Kalocsai Asztalosipan Kisszövetkezet zárszámadására készül. Már most látható, hogy az 1991 -es esztendő nyereséget hozott a százfős kollektívának. 1985 óta hol jobb, hol rosszabb évet zártak. Rusztikus jellegű bútoraik jelentős részét külpiacon értékesítették, de a nyomott árak és az árfolyamveszteség miatt az exportot két évre felfüggesztették. Az elmúlt évben „visszataláltak” a német piacra, s egyre nagyobb teret nyertek itthon is. — Minek köszönhető a cég fellendülése? — kérdeztük Rideg Ignác elnöktől. — Kész csoda, hogy a kemény piaci feltételek mellett sikerült ilyen évet zárni. Várhatóan hat-hét millió nyereséget könyvelhetünk el. Az előzményekhez tartozik: súlyos adósságot örököltünk az „anyaszervezetünktől”, amit sikerül törleszteni. Volt esztendő, amikor egy fillér nyereségrészesedést sem tudtunk fizetni. Az idővel mar régóta versenyt futunk, az átalakulás három éve elkezdődött nálunk. A szövetkezeti vagyon felét nevesítettük. Azt hiszem, a tagság tulajdonosi szemlélete, összetartása sokat segített a talpon maradásban. A következő hónapokban a teljes vagyonnak igazi tulajdonosai lesznek, az üzletrészeket ki-ki szabadon használhatja fel. — Az exportnak vagy a hazai forgalomnak köszönhetik a nyereségüket ? — A német piacra az éves termelésünk tizenöt százalékát vittük. Ez nem túl magas arány, de mégis fontos, hogy a külföldi piacon is jelen legyünk. Ami pedig a belföldet illeti: örömmel mondom, hogy az ország minden pontjáról kapunk megrendeléseket. A növekvő konkurenciát sikeres termékváltással és a kedvező árakkal tudtuk magunk mögé parancsolni. Szövetkezetünknek „neve” van. Nagyon elenyésző a minőségi kifogások száma. Ez is leginkább szállítási problémákkal magarázható. Bármilyen reklamációt gyorsan, a vásárló igényei szerint rendeztünk le. — Az idei év mit tartogat? — Kedvező jelek mutatkoznak. Az első félévre minden kapacitásunkat lekötöttük. Folyamatosan érkeznek a megrendelések az év második felére is. A nyári „uborkaszezon” után újabb fellendülésre számítunk. Rusztikus jellegű előszobaszekrényeink, új típusú komódjaink bizonyára piacra találnak. Sikerünk annak köszönhető, hogy időben tudtunk lépést váltani, telephelyeink kollektíváját kft.-be tömöríteni. így az érdekeltség, a kötődés olyan erős, hogy továbbra is garantálja a minőségi munkát. Reménykedem, a gazdasági szabályozók talán nem fojtanak meg bennünket... T. L, Műszerészből kereskedő • Marika a pult mögött. (Gaál Béla felvétele) R ektorisz Gyulánéról évtizedeken keresztül tudtam, hogy a BRG dolgozója. A halk szavú asz- szony — két felnőtt gyermek édesanyja — 1991 tavaszan megkapta a munkakönyvét. Harmincéves munkaviszonya volt, ezért távozásakor végkielégítést kapott, Csaknem 100 ezer forintot. Először maradt otthon életében, de az évtizedek óta kialakult és abbamaradt munkaritmus nagyon hiányzott neki. Takarított és kézimunkázott, mégis érezte, valamit tennie kell, hogy ne éljen némán. — Bizony nagy megrázkódtatás volt számomra, amikor abbahagytam a munkám. Szerettem mechanikai műszerész szakmámat, s amit Pesten tanultam, a BRG-ben, és amikor ifjú asszonyként Kecskemétre kerültem, számomra természetes volt, hogy itt is a BRG-ben fogok dolgozni: célmüszereket készíteni a szalagokon dolgozóknak. Minden itt készült szerkezetet — az M—9-estől a telefonüzenetrögzítőig — tökéletesen ismertem. Azután tudomásul kellett vennem, hogy vége van, nem leszek BRG- nyugdíjas. Hatan jöttünk el akkor. Mindenki úgy érezte, hogy padlóra került. Valamennyien megpróbálkoztunk kimászni a gödörből. Nekem az jutott eszembe, hogy a végkielégítés összegével kell valamit kezdeni. Hamar kiderült, hogy a szép kerek összeg milyen kevés akkor, amikor új dologba kellene fogni. A Luther-udvari ruhatisztítóban gyakran megfordultam. Láttam, hogy ők is próbálkoznak, tisztított ruhát, műanyag tárgyakat adnak el. Pontosabban: keresik, hogy mivel boldogulnának. Ázt hiszem, a hely volt az első ötlet, hiszen volt bejárati ajtaja! Nem egészen 10 négyzetméternyi helyet bériek most tőlük, és nem bánom, hogy nem vagyunk fallal elválasztva, csak paravánnal. Hogy ezen a csepp kis helyen mit árusítsak? Hát ezt az élet rendezte el! A szomorú időszakban egy nagy öröm is ért: Pesten élő leányomtól akkor kaptuk az értesítést, hogy unokánk lesz! Azt hiszem, ennek a hatására döntöttem úgy, hogy babaápolási cikkek képezik majd picike üzletem kínálatát. A többi? A többi ráadásként jött: bőr- és kerámia használati tárgyak, és felnőtteknek szánt kozmetikumok találhatók nálam. Megtanultam: figyelnem kell a környéken levő üzletek árait, hogy mindig az elfogadható minimális haszonnal dolgozzam. Hogy éppen legyen hasznom, hogy visszafizethessem a felvett kölcsönt, ami nélkül nem indulhattam volna el. Közben figyelem azt is, hogy milyen új cikkel próbálkozhatnék. Sikernek tartom, hogy a vevőim már visszatérnek, tanácsomat kérik, ha vásárolnak. Igyekszem őket úgy kiszolgálni, hogy folyamatosan vevők legyenek. Újból jól érzem magam. Persze harminc évet nem lehet kitörölni az ember életéből, de ha csak hátrafelé nézünk, nem boldogulunk. Lezártam hát azt az időszakot, és megpróbálok az új követelményeknek megfelelni. Egyre jobban beletanulok a színes kereskedelmi szakmába, reménykedem, egyre jobban csinálom, amit elvállaltam. — sei — BEFEKTETÉSI SZÓTÁR A-tól Z-ig FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA — Alkusz: (tőzsdeügynök, bizományos, bróker): az a (többnyire jogi) személy, aki a tőzsdén önállóan, díjazás ellenében, a saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket. — Államkötvény: az allam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvény. — Állampapír: az állam által kibocsátott, saját adósságát megtestesítő értékpapír, amelyben adósság- törlesztésre es kamat vágyj áradék fizetésére vállal kötelezettséget. Biztonságos befektetési formának számít. Ide tartozik az államkötvény, az államjegy, az állami pénztárjegy, a kicstárjegy, a kincstári váltó stb. — Befektetési alap: közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetésijegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (az általa kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetében lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról. — Befektetési jegy: (tőkebefektetési részjegy): a befektetési alapok részjegyei. — Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilátásairól a befektetőket tájékoztató személy, illetve szakértő cég. — Befektetési (portfolió) társaság: a befektetési alap tulajdonosait tömörítő szervezet. Lehet aktív, saját igazgatósággal és felügyelőbizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok esetében) és passzív, azaz funkcióit az alapkezelőre átruházó szervezet (általabán a nyílt alapoknál). A befektetési társaság tőkebefektetési részjegyeket bocsát ki, és az ezek eladásával összegyűjtött tőkét nyereségesen befekteti. A befektetés iránya értékpapír vagy ingatlan lehet. — Bóvlikötvény: általában vállalat felvásárlásakor kibocsátott, magas kockázatú, de nagy hozamot ígérő kötvény. — Dolgozói részvények: részvény- társaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos továbbadni. — Elsőbbségi részvény: garantált osztalékot biztosító, de nem szavazó részvény. FEB (Folytatjuk) SZAKKÖNYVTÁR Közg«d»»igl ét Jogi KSnyvKladó Hazánkban is rohamosan tért hódított a lízing. Az USA-ból az ötvenes években terjedt el, s olyan finanszírozási formák sokaságát jelenti, mely közvetve vagy közvetlenül az állóeszközök finanszírozásához kötődik, a hangsúly azonban nem az anyagi javak (gépek, épületek stb.) ideiglenes kölcsönzésén van, hanem mindezek közép-, ritkábban hosszú lejáratú finanszírozásán. Az angol terminológia szerint: secured asset fináncig, azaz a mérleg eszközoldalának olyan közép- vagy hosszú lejáratú finanszírozása, amelyet a bérbe adott állóeszközre a hitelező által kiterjesztett zálogjog biztosít. Tamás Lajosnak, az állam- és jogtudományok kandidátusának új könyve a fejlett nyugati országok jogi szabályozása és gyakorlata alapján próbálja áttekinteni a lízingszerződések legfőbb tudnivalóit. A könyv, azon kívül, hogy a lízing fogalmának magyarázatát adja, áttekinti kialakulásának történetét, sorra veszi fajtáit, jogi sajátosságait és szerződési típusait, a szerződéskötés, a szerződés „működésének” és megszűnésének mikéntjét, külön foglalkozik a személygépkocsi és komputer lízing- szerződésének előnyeivel és hátrányaival, s megkísérli beilleszteni a lízingszerződés jogi szabályozását a hazai polgári jogi - gazdasági jogi — rendszerünkbe. A közérthető, alapfogalmakat is magyarázó, ábrákkal illusztrált, részletes, jól szerkesztett mutatóval, komoly forrásmunkával kiegészített kötet a gazdasági élet szabályozásának kérdéseivel is foglalkozók kézikönyve lesz. (Közgazdasági és Jogi Kiadó). k. m. Édes élet A pár nem vette at a répát. A termelő nem szedte ki a cukorrépát a földből. A répa most ott fázik vagy fagy meg, békésen, a földben. Hogy egészen pontos legyek: a gyár átvette a répát. A termelő kiszedte a cukorrépát a földből. A répa most teljesen kifehéredett, könnyen lehet, zacskóban várja vásárlóját. Mindkét eset igaz, mindkét eset egy helyen esett meg. A helyszín mellékes, a jelenség a fontos. Mit fontos? Dühítő! Különösen a termelők azon részének, amely a nagy többséget képviseli, a téesztagság túlnyomó része. Mi is történt valójában? (Elöljáró beszéd: a történetet magam is hallomásból tudom, a tanúk nem kívánták fölfedni nevüket, beosztásukat, mondván, félnek a megtorlástól ...) Szóval a történet: Elnök urunk, elnökhelyettes urunk, valamint főagronómus urunk igen jó kapcsolatot alakított ki a szomszédos cukorgyárral. Az elnöki, az elnökhelyettesi, valamint a főagro- nómusi répa annak rendje és módja szerint, helyre gépekkel ki lett szedve a földből, időben, optimális érési állapotban. Háromszáz hektárról van szó. Most ne számoljuk, mit ér a háromszáz hektárnyi termés. Számolják ezt azok, akiknek ez a dolguk. Hogy mi lett a többi répával? A téesztagságnak nem sikerült kialakítani jószomszédsági kapcsolatot — mert nem volt módjában — a cukorgyár embereivel. Hogy hogy nem, a téesztagok nagy többségét képviselő tagság répája ily módon nem került be a gyárba. A hivatkozás sokféle volt, leginkább az, hogy túltermelés van, minek földolgozni a senkinek nem kellő cukorrépát, a cukrot. Elnök uram, elnökhelyettes uram, valamint főagronómus uram örül, a téesztagság aligha, és sötét gondolat jár a fejében. Tán az is megfordul a sok kobakban: mi lett volna, ha a többség répáját vette volna át a gyár, nem a kisebbségét. Úgy mondják tájékoztatóim, ez a jövő zenéje. Azt meg egyenesen remélik, nem a kisebbségnek, hanem a többségnek dolgozik az idő. Az édes élet mindenkinek kijár — különösen, ha szövetkezésről beszélünk ... Kapcsolatépítési lehetőségek a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara tagjai számára AVSZTIA: — Steiermarki Kereskedelmi Kamara. Lehetőség van partnerkeresésre, partnerközvetitésre. Üzleti ajánlatokat és igényeket a Dél-magyarországi Gazdasági Kamarához lehet eljutatatni. — Felső- Ausztriai Regionális Innovációs Centrum ingyenes lehetőséget biztosít magyar vállalatok, vállalkozók kooperációs igényének regisztrálására és az érdekelt osztrák cégekhez való továbbítására a régióban. Kérdőív: a DmGK-nál. — Osztrák Kereskedelmi Ügynökök Szövetsége ingyenes lehetőséget kínál ajánlatok közzétételére az Ausztriában kereskedelmi ügynököt kereső vállalatoknak. Kérdőív: DmGK-nál. NÉMETORSZÁG: A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara létrehozott és működtet egy KOOPERÁCIÓS BÖRZE nevű szolgáltatást, mely a kooperációs igénnyel rendelkező magyar és német vállalatok, vállalkozók egymásra találását hivatott segíteni. A szolgáltatás ingyenes. Az információs rendszerbe , való felvételhez szükséges kérdőív és kitöltési útmutató a kamaránál beszerezhető. — Al- só-szászországi Kereskedelmi és Iparkamara. Német cégekkel kapcsolatot teremteni szándékozó magyar cégek kérdőívkitöltésével juttathatják el ajánlataikat, kooperációs igényeiket. Kérdőív: DmGK-nál. — Darms- tadti Kereskedelmi Kamara. Magyar együttműködési ajánlatokat közvetít az MGK a darmstadti kamarához. Ajánlatokat DmGK-hoz várnak. — Koblenzi Kereskedelmi és Iparkamara. Partnerközvetítést vállal és tanulmányutakat szervez a DmGK. OLASZORSZÁG: — Olasz—Magyar Kereskedelmi Kamara. Üzleti ajánlatok és igények folyamatos közvetítését'"vállalja' a' kamara. — Modenái Kereskedelmi Kamara. Üzleti ajánlatok és igények folyamatos közvetítése, melyeket írásban kér a DmGK. — Fermoi Iparszövetség. Kereslet-kínálati ajánlatok folyamatos közvetítésére van lehetőség. FRANCIAORSZÁG: — Bresti Kereskedelmi és Iparkamara. Közvetíti tagjaihoz az MGK tagvállalatainak üzleti és kooperációs ajánlatait. Saját ajánlataikat megküldik. 2-3 hetente megjelenő újságjukban bemutatnak 1-1 magyar vállalkozást, amennyiben ezt 2-3 gépelt oldalon francia nyelven közölhető állapotban megkapják. FINNORSZÁG: —- Turkui Kereskedelmi Kamara. Üzleti partnerkereső ajánlatokat közvetít a DmGK, igény szerint. A Magyar Nemzeti Bank valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamai Érvényben: 1992. március 2-án Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 1 egysegre, forintban Angol font 135,89 138,69 Ausztrál dollár 58,47 59,71 Belga frank (KM)) 229.49 234,15 Dán korona 12,18 12,44 Finn márka 17,24 17,64 Francia frank 13,89 14,17 Görög drachma (100) 40.16 41.00 Holland forint 41,97 42,83 ír font 126,27 128.87 Japán yen (100) 59,88 61,08 Kanadai dollár 65.56 66,96 Kuvaiti dinár 264,39 269,89 Német márka 47,23 48,19 Norvég korona 12,05 12,29 Olasz líra (1000) 62,93 64,21 Osztrák schilling (100) 671,52 685,12 Portugál escudo (100) 54.94 56,04 Spanyol peseta (100) 74,98 76,50 Svájci frank 51.99 53,07 Svéd korona 13,03 13,29 USA-dollár 77,60 79,16 ECU (Közös Piac) 96,65 98,61 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. március 2-án Vételi Közép Eladási Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 136,94 Ausztrál dollár 58,94 Belga frank (100) 231,24 Dán korona 12,28 Finn márka 17,39 Francia frank 13,99 Holland forint 42,29 ír font 127,25 Japán yen (100) 00,33 Kanadai dollár 00,09 Kuvaiti dinár 260,45 Német márka 47,59 Norvég korona 12,14 Olasz líra (100) 03,41 Osztrák schilling (100) 672,62 Portugál escudo (100) 55,35 Spanyol peseta (100) 25,55 Svájci frank 52,39 Svéd korona 13.13 Tr. és Cl. rubel 27,43 USA-dollúr 28,18 ECU (Közös Piac) 97,38 137,29 59,09 231,82 12,31 17,44 14,03 42,40 127.57 60.48 66.26 267,14 47,71 12,17 63.57 678,32 55.49 75,74 52,53 13.16 27.50 78,38 97,63 137,64 59,24 232,40 12,34 17,49 14,07 42,51 127,89 60.63 66,43 267,83 47,83 12.20 63,73 680,02 55.63 75,93 52,67 13,19 27.57 78.58 97,88 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 79—80 forint, 50—52 forint, 54—56 forint, 7,10—7.30 forint.
