Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
AZ ELSŐ, CENZÚRA NÉLKÜL KINYOMTATOTT RÖPLAP: Mit kíván a magyar nemzet ? A 12 pont, korabeli magyarázatokkal Mindannyiunkban mélyen bevésődve ott él a történelmi jelenet, amint a márciusi ifjak lefoglalják a Landerer-nyomdát és kinyomtatják a szabad sajtó első termékeit: Petőfi Nemzeti dalát és a 12 pontot. Ez utóbbit gyakran emlegetjük, ritkábban gondolkodunk el azonban a tartalmán. Mit is sűrít magába a 12 pontba foglalt program, melyet annak idején az ország népe szinte egyhangúan elfogadott, sajátjának ismert el. Ezúttal korabeli magyarázatokkal adjuk közre a 12 pontot. íme, mit kívánt és miért a magyar nemzet 1848. március 15-én: 1. Sajtószabadság, cenzúra eltörlésével. Sajtószabadság az álladalom- nak életadó eleme. Ez örökéber őr a nép érdeke fölött, egyetlen, mindig csatakész, soha el nem tompuló fegyvere a szabadságnak. Ez ellenőre mindazok eljárásának, kik a nép közjavával foglalkodnak. Sajtószabadság a mennydörgő vihar, ha az abszolutizmus bénító sirokkója a népet ellankasztással fenyegeti. Ha a népnek nincs is egyebe, mint sajtószabadsága, ebben oly talizmánt bír, mely maga gyorsan meghozza legtitkosb vágyainak is teljesültét... 2. Felelős minisztérium Budapesten. Elég sokáig uralkodtak megvetni való hízelgők a király szentelt személye körül. Elég sokáig volt a nép bürokraták játéklabdája. Elég sokáig szívta az alattvalók vérét, velejét egyes hatalmaskodók önkénye. Elég sokáig űzék e nem felelős diplomaták a hazugság, csalás, státusfosztogatás mesterségét. Ideje volt ez égbekiáltó visszaélésnek véget vetni. Felelős minisztereink cselekedjenek függetlenül, és mindig csak az ország javát tartsák szem előtt. 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. A törvényhozó testnek évenkinti összejövetele nálunk annál nagyobb szükségű, minthogy minden teendőnk hátra van, hogy hányt- vetett alkotmányunk zűrzavarában rendet hozzunk, és a valódi polgári szabadságot megalapítsuk. 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. Az előítélet porhatag korlátainak minden tekintetben dőlniök kell. Többé nem fogjuk sem a parasztot születése, sem a zsidót vallása miatt üldözni, s egyiket sem fogjuk kényszeríteni, hogy az elnyomás járma alatt rosszá legyen. Mindnyájan egyenlőn viseljük a terheket, egyenlőn teljesítjük kötelességeinket, de egyenlőn osztozunk a jogokban is. Tegyünk szabaddá másokat, és magunk is mindig szabadok és szabadságra méltók leendünk! 5. Nemzeti őrsereg. Annyiszor ígértek már mindent, de sohasem tartották meg. Mi lesz tehát biztosítékunk arra nézve, hogy a gyors reformok ígéretei okvetlen meg is fognak adatni? A nemzetőrség. Többé nem leszünk oly jó bolondok, ellenséges katonaságot békén és kényelmesen hízni hagyni az országban. A nemzeti őrség a szabad sajtóval szövetkezve teszik egyedüli legyőzhetetlen védőinket! A sajtó a fő, a nemzetőrség a kar. A kar csak a fő okos napiparancsainak tartozik engedelmeskedni, és akkor szakiváa a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. t Kivárunk m sajtó szabadságát, censors eltörlését 2. FeleMe ministeriaaot Buda-JVsten. £ Évenkinti országgyűlést Pesten. 4 Térvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Késés teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. & Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján, é. Nemzeti Bank. 10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magy ar kato* náinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék él tőlünk. 1L A' politikai statosfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Egyenlőség, oahadság, testvériség! • A 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatásának napja egyben a sajtószabadság születésnapja is. Két éve ismét március 15. a magyar sajtó napja. A képen a 12 pont első kinyomtatott példánya látható. badságunkon egy hajszál görbít- tethetik meg. 6. Közös teherviselés. Igen méltányos! Nem is akarjuk említeni az eddigi gyalázatos viszonyt, miszerint a gazdag üresen menekült, és a parasztnak kellett dolgozni, és a munkát ezen fölül saját zsebéből ismét megfizetni. Ez és a következő pont mindig legmélyebben lealacsonyítának Európa szemei előtt. És azért adjunk hálát Istennek, hogy elhatároztatott. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. _ Állítsatok nagy máglyát, és égessétek el az úrbéri törvényeket, az úrbéri perekkel együtt, hiszen úgyis rég por martaiéin. Töröljük ki fejünkből még csak emlékét is ez institúciónak, mely a kereskedés szabadabb mozgását, ipart, hitelt leginkább gátolt! Az üdv éveit Magyarországban az úrbéri viszonyok megszűntének napjától kellene számítani. 8. Esküdtszék. Népképviselet egyenlőség alapján. Az esküdtszékek, melyek józan polgárok józan észtehetségére támaszkodnak, hogy az igazság megismeréséhez emberi úton, aggasztó ügyekben, eljuthassunk. Esküdtszékek mellett nem fog többé a védtelen bűnös egy nyers zsarnok tisztviselő féktelen önkényének martalékul esni, ki nálunk gyakran csupa emberkínzási hajlamból a bevádlottat vérig pálcáztatá. Ha a bevádlott a bírák alatt áll, a bírák viszont a legnagyobb, le^igazsá- gosb bíró — a nyilvános vélemény alatt állanak. 9. Nemzeti bank. Oly gazdag nép, mint miénk, szegénységben sínylett, mert nem volt egyetlen egy hitelintézete, s mert a hitel hatalmasb gyámola a kereskedés- és ipari jóllétnek, mint maga az arany és ezüst. Végre kell lenni nemzeti banknak, mert egy ily intézet oly hatalmas nemzetnek, mint a magyar, méltóságához illik, és az egy önálló, jól organizált álla- dalomnak egyik kiegészítő részét képezi. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonákat külföldről hívják be, az idegeneket vigyék ki. Eskessétek meg a katonaságot az alkotmányra, és a parancsnokok őrizkedni fognak azt alkotmányellenes elvek kivitelére használni. Továbbá ne szabadjon a nemzet akarata ellenére a katonaságot más nemzetek elnyomására használni. Ne mondhassák rólunk magyarokról, hogy mi a hatalom és abszolutizmus poroszlói és hóhérlegényei voltunk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. A politikai vétkezőknek bűnhődniük kell. De állíttassanak nyilvános törvényszék elé, és ítéltessenek el nyilvánosan. Amint eddig a státusfoglyokkal bántak, gyakran csupán egy megfontolatlan szócska elég voít, hogy az ember politikai bűnössé bélyegeztessék. Adjatok tehát nekünk szólás- és írásszabadságot meg nyilvános esküdtszékeket, és a státusfoglyok sötét börtönei bizonyosan mindig üresen állandanak. 12. Únió Erdéllyel. Ehhez az erdélyiek beegyezése is kívántatik. Tisztelnünk kell más nemzetek jogait és szabadságait, midőn magunk jogot és szabadságot igénylünk. Magyarország Er- déllyeli egyesülése mindenesetre kívánatos volna, mert azáltal Magyarország erősb, nagyobb, hatalmasb leendne, és nemes honfitársaink egy része nem volna tőlünk más institúciók által elszakítva. Fejezetek a márciusi ünnep történetéből Világos után évekig veszélybe sodorta magát, aki a hősi napokat idézte. A kiegyezést követően is csak zárt körben, társasvacsora keretében emlékeztek meg a szabadságharcról. A helyi sajtó szinte tudomást sem vett az évfordulókról. Csak az ezredévi ünnepségek táján fölbuzgó hazafiasság hatására jelent meg egy nagyobb visszatekintő összeállítás a Kecskeméti Lapokban. A tizenkilencedik század utolsó évtizedében megjelenő ünnepi vezércikkek egyike- másika inkább helyi ügyek ürügyeként emlegette a nagy napokat. 1895-ben például a helyi gyümölcstermesztők panaszának orvoslásához hivatkoztak a dicső márciusra. „Nagy nemzeti ünnepnap, mit mindahányon vagyunk, örömmel ünnepelhetünk, mert e napokhoz fűztük az avult korlátok széthullásának, a nagy, erős magyar nemzet újra születésének történelmi határidejét.” Váratlan fordulattal a helyi vadásztársaság — nemkevésbé indokolt — kritizálásával folytatta a cikkíró. Mégis csak cudarság, hogy megbüntetik a gyümölcsfákat pusztító nyu- lakat elirtó gazdákat. Ezért küzdöttek eleink ’48-ban. Még ugyanabból a számból megtudható: nem ezért. A királyért! Laukó Károly lelki- pásztor szavai szerint 1867 nemzeti függetlenségünk jelképe, nem 1848. Ez már a szerkesztőknek is sok volt, ezért megjegyezték nagy óvatosan. „E kényes, bár világos, de sokak előtt nehezen érthető tételt, csak Laukó Károly ékesszólásával, meg nem hibbanó logikájával” tudta elfogadtatni. Néhány évvel később a szabadelvű, párt helyi elnöke így szónokolt. „Éppen ezért visszaemlékezve a nagy napokra, hálás elismeréssel hajolunk meg szeretett királyunk fölkent személye előtt, akinek alkotmányos érzülete, a magyarság iránti ismert ro- konszenve, szeretete biztosítja Magyarország jólétét, a nemzet szabadságát és alkotmányát.” A pohárköszöntők, mint mindenütt a százával rendezett ünnepi lakomákon, elsőként az uralkodót köszöntötték. Szó sem esett az aradi 13-ról, a miniszterelnök kivégzéséről. Kovács Pál jogakadémiai igazgató, az első igazi kecskeméti hírlapíró fogalmazta fiieg máig ható érvénynyel 1898-ban a nagy fordulat értelmét, történelemformáló erejét. „A jog és a szabadság volt az ihletője- Előtte „ismeretlen fogalom volt a politikailag és társadalmilag egységes magyarnemzet. De a világtörténelem rokonerőinek delejes hatása alatt fölébredt és megnyilatkozott a másfél száz éve szunnyadó magyar lélek.” H. N. A NEMZET KITÖRÖLHETETLEN KÖZÖS ÉLMÉNYÉ Lelkesedő és vitázó eleink Egy hónappal a márciusi vértelen forradalmat ünneplő, szinte az egész várost megmozgató zászlós, gyertyafényes, éljenzős, boldog, egymásra boruló felvonulás után, 1848. árpilis 17-én, az uzsorások megrendszabályozásával foglalkozott Kecskemét város tanácsa. Csorba Mihály, Dékány Imre és több más helyi lakos panaszló beadványában szó sincs eszmékről, hazafiságról. A pénzszűke miatt végveszélybe került kis gazdaságuk megmentéséhez kértek segítséget az elöljáróságtól, a kormányzattól. * A Magyar Haza Szeretete 1848 című, elsősorban a nemzetőrök számára kiadott nótáskönyv sem nyerte meg mindenkinek a tetszését. A botladozó rímek miatt kevesen bosszankodtak, inkább is tetszetősnek érezték az olyan szívhez szóló sorokat, mint amilyeneket — például — a Nóta című versezetben olvashattak. Kellemetes a rózsának illatja Kedvesemnek a szavai szívem csábítja, Most köti fel kedves rózsám a kardját, Fejére teszi Magyarosan csákóját. • 1848. szeptember 1-jén kibocsátott Kossuth-bankó. Egyetlen igazi költemény került a lelkesítő kiadványba. Éppen emiatt támadta meg Honfi szózatában a füzetet, egy bizonyos Mező Dániel. Olvasóink érzékenységére tekintettel csak néhány sort idézek Petőfi Sándor A királyokhoz című versét pocskondiázó irományból. „Nemzeti éltünk e dicső szakának \ Leplezetlen adjuk a valót. / A magyar nép szíve király, törvény / Hő szerelemre rendületlenül áll, / S bár mit mond az éretlen Petőfi, / El fölöttünk a szeretett király" ... * Éppen azért kell utólagosan is reális, a gondokat, bajokat, a félmegoldásokat, az emberi gyarlóságokat sem felejtő képet alkotni március idusáról, a szabadságküzdelemről. Félrevezetjük önmagunkat, ha kizárólag a trombitás, éljenes napokra emlékezünk. Csak akkor értjük igazi jelentőségét, ha tudjuk, hogy számosabban voltak az önmaguk fölé emelkedők, a veszélyeket vállalók, mint csak a szavakban hazafiak. Fontos igazságot írt le Iványosi-Szabó Tibor Kecskemét 1848/49 című, lapunkban is méltatott könyvében. „Ha már az áldozatvállalás készségében nem is, de a rokonszenvel és az együttérzést tekintve csaknem teljesen együtt követte a magyar polgári és katonai vezetőit a katonai összeomlásig. így válhatott egy nemzet kitörölhetetlen közös élményévé ez a másfél évig tartó, önmagával és másokkal vívott küzdelem, amely részben felgyorsította, részben betetőzte nemzetté válásunkat." Heltai Nándor Egy erdész negyvennyolcas emlékei • Jó lenne szellősebben elhelyezni a gyűjteményt. Ha valaki azt mondja nekem, hogy egy erdész 1848-cal, 1849-cel, a szabadságharc fellelhető emlékeivel foglalatoskodik, biztos, hogy kételkedem benne. De nem tehetem, hiszen magam is évek óta tudom, a hetényegyházi nyíri erdőben lévő erdészház lakója, Szu- lyovszky László több évtizede megszállott gyűjtője a hajdani forradalom és szabadságharc dokumentumainak. Már húsz éve is van, hogy Szu- lyovszky úr padlásokon járva megtalált egy csodaszép lámpát. Innen datálható a gyűjtőszenvedélye. A többi szinte magától jött, egyre- másra bukkant azokra a képekre, szobrokra, könyvekre, más relikviákra, melyek az 1848-as szabadság- harcra vonatkoznak, illetve Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bem József, majd az aradi tizenhármak személyével kapcsolatosak. Mindezek évek óta kiállításon — mit kiállítás! az erdészlakás kincsesbirodalma! — láthatók. Egyszerűen megdöbbentő például az a két dokumentum, amiről most szólni szeretnék. Szulyovszky úr gyűjtései közben talált arra az iratra, mely tanúsítja, dédnagyapja is ’48-as hős volt. És ugyanezen a néven — talán puszta véletlen? — Damjanich hóhérának címeztek elismerő sorokat, hogy kiválóan hajtotta végre a kivégzést. Rendkívüli történelmi szembesülés! Még akkor is, ha a névrokonoknak semmi közük nincs egymáshoz. Ez a gyűjtemény csodálatos. Megfigyelhető az a Kossuth-fény- kép, melyről eddig nem sokat tudtunk, pontosabban a tavaly márciusi budapesti kiállításon tűnt fel először, mint kuriózum. Szulyovsz- kynál évek óta itt áll. Egy kissé zsúfolt a tárlat, szükség lenne a „szel- lőssé” tételére, ha netán az önkormányzat tudna ebben segíteni. Katona Tamás úr már ígérte a segítséget, csak épp ő rendkívül elfoglalt • Festett emlékkép a század elejéről. • Kossuth egyik mellszobrának gipszformája 1902-ből. Lajosmizsé- ről került elő. (Fotó: Walter Péter) politikus . .. Szívéhez közel áll a gyűjtemény, hiszen ’48-cal foglalkozó történész. Mi lesz? Nem tudni. Még a szivárványszínekben pompázó pávák sem sejthetik. A Szulyovszky-tanya nagy értékünk, ezt nem szabad felednünk! — borz — • Hetényegyházán, a nyíri erdészház előtt, március 15-én, nemzeti ünnepünk tiszteletére és az 1848-as szabadságharc kiállítás megtekintésére szerveznek programot. A műsor résztvevői: Wiman Nóra, Vitéz László, Pál Attila, Sírkő László, a kecskeméti Katona József Színház művészei, Szlanka József esperes, Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok főszerkesztője. Díszvendégek: Galambos Erzsi, Bessenyei Ferenc, Szegvári Katalin.
