Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

iüsüüiaB wmmm mm. Az első könyv szabadságharcunkról A magyar küldöttség a Schönbrunnban. • A császáriak bevonulása Pestre. AT'ilágos után T néhány hó­nappal, 1950 elején adta ki Bécsben An- thon Ziegler — az első bécsi úti­kalauz írója— a magyar forra­dalmat megörö­kítő, tárgyila­gos, sőt, rokon­szenvező köny­vét. A hazai bib­liográfiákból hi­ányzó Vaterlän­dische Bilder- Chronik — azaz Hazafias Képes Krónika — szá­mos kitűnő met­szettel is fölidéz­te a tárgyalások és a harcok lég­körét. Az alábbi reprodukciókat a kötet kép­anyagából válo­gattuk. • A schwechati csata. Petőfi kecskeméti tanítója A megyeszékhelyen, az Arany János utca 1. sz. ház evangélikus templom felőli oldalán lévő emléktáblán ezt a szöveget olvashatjuk: „Egykor a templom udvarán állt az evangélikus egyházközség iskolája, ahol Petőfi Sándor = 1823—1849.) a betűvetést és az alapismereteket tanulta 1828 —1831. közötti években Schifferdecker Dániel tanítványaként. ” Petrovics István és családja már Félegyházán lakott, mikor a kis Sándor fiuk elérte az iskoláskort. A Kecskeméten élő Hrúz Mihály ajánlotta Petrovicsnak, hogy a hatéves Sándor fiút a kecskeméti evangélikus iskolába írassa, abban az időben a műveltségéről híres Hajósi Schifferdecker Dániel taní­tott. így került 1828 májusában a kis Sándor Hrúz Mihály házába, mely közel feküdt az iskolához. Hrúz öt gyermeke közül két fiú szintén az evangélikus iskolába járt. 1828. május 10-én Petrovics Ist­ván be is íratta fiát Schifferdecker iskolájába. Hajósi Schifferdecker Dániel 1817 februárjában került a kecskeméti evangélikus iskolához rektornak, vagyis iskolavezetőnek. Az osztatlan négyosztályú elemi iskolába sok tanuló járt, az evan­gélikusok mellett más vallású gye­rekek is. Schifferdecker működése idején az iskola olyan jó hírnévre tett szert, hogy más vidékről is jöt­tek növendékek. Hajósi Dániel iskolájában vallá­sos és hazafias nevelésben részesül­tek a tanulók. Az iskolamester ugyanis azt tartotta, hogy az egy­szerű embernek is kell tudnia Írni és olvasni, mert csak így használ­hatja az énekeskönyvet, így olvas­hatja a Bibliát. Szépírásra többnyi­re úgy oktatta tanítványait, hogy néhány sort előírt részükre az ő kalligrafikus betűivel, és azokat a gyermekeknek híven utánozni kel­lett. Panaszok gyűltek azonban el­lene, hogy súlyos fenyítéseket al­kalmaz. Még az egyháztanács is foglalkozott ügyeivel; fegyelmi ha­tározat született. Végül is a szülők álltak a tanító mellé, mert tudták ugyan, hogy szigorú ember, de egyben nagy műveltséggel rendel­kezik, és tud bánni a gyermekek­kel. A növendékek is ragaszkodtak nevelőjükhöz, felnőttkorukban is hálával emlékeztek rá. A büntetés­sel Hajósi nem akarta megalázni, megtörni a gyermek személyiségét, hanem a követelés határozott for­májában a helyes útra akarta terel­ni a tanulókat. Pedagógiai tapasztalatairól, nö­vendékei értelmi és erkölcsi fejlő­déséről, valamint bevételeiről és kiadásairól Notationes variae (Ve­gyes feljegyzések) címmel hosszú évekig naplót vezetett, mégpedig latin nyelven. Kétségtelen, hogy is­kolájában szigorú rend és fegyelem uralkodott. Naplójában a többi között ezeket írta: „Megkivánta- tik, hogy e három meglegyen a ta­nulóban: jó természet és erkölcs; szorgalmasan gyakorolja magát azokban, amiket tanul; a fenyítése­ket felvegye.” 1831-ben Kecskeméten kolera- járvány dühöngött, ezért Petrovics István hazavitte fiát Szabadszál­lásra; 1832-ben pedig — a negye­dik osztály befejezése után — a sárszentlőrinci algimnáziumba íratta be. A kis Petrovics fiú a ka- ligrafikus betűvetést és az alapis­mereteket kecskeméti tanítójától sajátította el. Hajósi rektor pontos ember volt, naplója is ezt mutatja. Min­denegyes tanuló magatartásáról és szorgalmáról feljegyzést készített. A kis Sándor neve mellé egyetlen elmarasztaló beírás sem került, pe­dig akkor még igazán nem tudhat­ta a tanító úr, hogy a kis tanítvány később a magyar lírának világvi­szonylatban is jelentős képviselőjé­vé válik, és az ő neve, márványtáb­lára írva, így marad fenn az utókor számára. Dr. Krajnyák Nándor Ketten a Petőfi-vers-mondók közül Minthogyha nem is lenne vé­letlen. Éppen a hetényegyházi Szulyovszky- tanyáról „star­toltam” a kecs­keméti Bányai Júlia Gimnázi­umba, ahol az­zal a két diák­kal találkozom, akik bejutottak a Petőfi-vers- mondó-verseny döntősei köze. Vasárnap lesz a döntő Gödöl­lőn. A hetényi „kiránduláson” 1848—49-es emlékeket, do­kumentumokat fürkésztem, a Bányaiban pe­dig a kor szellemét is idéző vers­mondókkal beszélgethettem. — Petőfi számomra azonos március 15-ével — vallja be Dobi József harmadikos gimnazista. — Kedvenc költőm, rendkívül forra­dalminak érzem! — 1848 eseményeinek részesei lehettem én is — meséli Bóna Re­náta. — A versek révén mintha én is ott lettem volna. Azt érzem, mint Petőfi Sándor. A lelkesedést, a ki­törést, az elnyomás alóli szabadu­lást a verseken keresztül. Manap­ság nemigen beszélünk a hazasze­retetről, Petőfi költeményein ke­resztül ez mégis aktuális lehet. — A versmondóversenyen több­féle szemléletet nyomon követhet­tem — veszi vissza a szót a fiatal­ember. — Elsőként a forradalmár Petőfiről szólhatnék, de említhet­ném a vidám Petőfit is. Nem volt véletlen, hogy a Hortobágyi kocs- márosnét, az Arany Lacinak című versét is elmondtam. — Persze, hogy drukk volt ben­nem — mondja Józsi —, izgultam azért, hogy vajon az 1600 vers­mondó közül továbbjutok-e? És rendkívüli szerencse, hogy a leg­jobb huszonhét közé kerültem Re­nátával együtt. — Szeretném, ha megemlítené dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna magyartanár nevét, akinek sokat köszönhetünk — kér Renáta. — A szövegtanulásban, a versek ér­telmezésében segített nekünk. —7 Nem nehezek a Petőfi- versek, ezt gondolná az ember első nekifutásra — szögezi le Jó­zsef. — És menetközben rá kell • Bóta Renáta: 1848 eseményeinek részese lehettem... • Dobi József: — Petőfi költeményei ma is rendkívül aktuálisak. (Gaál Béla felvételei) Élelmiszer- es vegyipari VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET környezetvédelmi MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: vegyész vagy vegyipari gépész végzettség, legalább 5 éves gyakorlat. A pályázatban részletes szakmai önéletrajzot kérünk. Bérezés megegyezés szerint. Pályázatot „Környezetvédelem" jeligére kérjük a kiskunhalasi hirdetőbe. (Magyar u.) 530 jönni, nem is olyan egyszerű a dolog! A költemények ma is rendkívül aktuálisak. — Azt is mondják sokan, Pe­tőfi Sándor nem volt nagy költő — hallom Renátától. — Ezzel nem értek egyet. Petőfi azt írta le, amit érzett, amit gondolt. Akkor pedig miért ne lehetett volna nagy költő? Hozzám na­gyon közel áll, nemcsak azért, mert most a verseit mondhatom a versenyen. — Én is jobban megismertem — folytatja a gimnazista fiú —, eddig is Petőfi volt a kedvenc költőm. Nagyon sok titkot tar­togat számunkra, és boldog va­gyok, hogy most az egyiket meg­ismerhettem. Az elmélkedő Pető­fi került hozzám közel. Az biz­tos, más szemmel nézem, olva­som műveit a jövőben. — Folytatás? — kérdezi Re­náta. — Eddig is rendeztek sza­valóversenyt és biztosan lesznek erőpróbák a jövőben is. Én a Színművészeti Főiskolára készü­lök, nem vesztek semmit sem, ha megpróbálom a felvételit. A ver­sekkel barátságot kötöttem, oda­haza mindig olvasni fogom a költeményeket. Akkor is, ha nyilvános fellépésről nem lesz szó. — Szinte biztos, hogy a vers­sel kapcsolatban maradok — vé­li a jövőt Dobi József. — A színjátszás mindig érdekelt, ezek után talán még jobban iz­gat a dolog. Elhatároztam, én is jelentkezem a Színművészetire. — Március 15-ét Gödöllőn Március 15-én, 10 órától 17 órái« ismét megtartjuk a szokásos cukrásztermék-bemutatót engedményes vásárral egybekötve. Szeretettel várunk minden vendéget! Kiss Zoltán cukrászmester Liberté Kft. 746 ünnepeljük — mondják szinte egyszerre. — Részt veszünk az ottani megemlékezésen, koszorú­záson, a verseny utáni beszélge­tésen. Természetesen bízunk ab­ban, hogy nem hozunk szégyent a Bányai Júlia Gimnáziumra. — Nagyon sajnálom, hogy nem leszek itthon vasárnap — fejezi be a beszélgetésünket Jó­zsef. — Eddig kétszer készültem arra, hogy a kecskeméti főtéren elszavalhatom a Nemzeti dalt. Most, harmadikos koromban végre megadatott volna ez, és éppen Gödöllőn leszek. Ilyen az én szerencsém .. . B. T. Eddig ismeretlen szabadságharcos­dokumentumok • A tervet az olasz szobrász a kor alle- gorizáló divatja szerint készítette el. Az oszlopon Hungária áll női alakban, ki­nek fő dísze, mintegy koronája a magyar címer. Tavaly márciusban nagy port vert fel az a hír, miszerint (az akkor még) Szovjetunióból, Moszkvából olyan 1848 —49-es dokumentumokat hoznak Buda­pestre kiállítani, melyek még a történé­szek számára is kuriózumszámba men­nek. Azután mégsem tárták közszemlére a beharangozott levéltári anyagokat. Pontosabban: a tárlatot megrendezték ugyan, de az előkerült és bemutatott dol­gok igazi szenzációt nem tartogattak. Eltelt közben egy év. Egy közelmúltbe­li híradás arról szólt, hogy a keleti szom­szédainknál történt változások következ­tében hozzáférhetők lesznek a KGB tit­kos levéltárai, az azokban őrzött doku­mentumok, köztük 1848—49-re vonat­kozó akták. ígéret hangzott el arra vo­natkozóan, hogy eifekét/ á mükíérf tíi-: zonnyal magyar kutató által eddig még nem látott anyagokat a jövőben tanul­mányozni engedik. A lehetőség annál is inkább különleges, mert eddig erről nem­igen lehetett szó, és például a lengyel tör­ténészek minden erőfeszítést megtettek azért, hogy történelmük a korszakot is érintő szakaszát kutathassák az orosz archívumokban. Nekünk, magyaroknak sem szabad mulasztani egy percet sem. Értesüléseink szerint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke élni kíván a kuta­tói lehetőségekkel, s egy történeti bizott­ság készül a levéltárakba. Nem teljesen ismeretlen, de százöt­ven évig egy régi folyóirat lapján szunnyadt az itt látható emlékműterv. A szabadság oszlopát 1848-ban, a már­ciusi forradalom emlékére akarták föl­állítani Pesten, szinte azonnal az ese­mények után. A tervet Marco Casa- grande olasz szobrász készítette, és a kassai Képes Újság tette közzé 1848. április 22-én, 17. számában. Az emlék­mű — kell-e mondani? — nem készül­hetett el. A tervrajz 1989-ben jelent meg újból egy könyvborítón. A könyv címe: Ez volt március 15-e. Rendkívüli tavaszi árkedvezmény minőségi FÉNYŰ FÜRÉSZÁRUBÚL! 15%-kal olcsóbban VÁSÁROLHAT DÉL-MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB FATELEPÉN MÁRCIUS 1—31-ÉIG Méretre vágás, gyalulás, tetőszerkezet-összeállítás egyedi igény szerint, helyben, azonnal történik. 70-80-90-es huzalszeg nagy mennyiségben kapható! Héttonnás autódarut bérbe adunk! NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 7.00—16.00 óráig. HUNGUARD FLOAT-ÜVEG KFT PANNONGLAS IPARI RT II Porta TELEPHELY: 5901 OROSHÁZA, Csorvási út 5. Pf. 285 Telefon/fax: 68/11-011/234 527

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents