Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
Hírlapi tudósítások 1848 márciusáról KUNSZENTMIKLÓS A pesti események városunkban is mondhatlan lelkesedést idéztek elő. A nép a belrendezés iránti buzgalmát s honunk átalakulása iránti hő részvétét tanúsítandó, a városház előtt kitűzött nemzeti lobogó körül gyüleketett; ott a 12 pont ünnepélyesen felolvastatván és értelmeztetvén, egyértelműleg roppant lelkesedéssel fogadtatott. Küldöttség ment a városi tanácshoz, fölszólítandó azon 12 pont elfogadására. A tanács örömmel hódolt a felszólításnak, s a huszonnégy testvér községeket is körlevéllel megkérésé hasonló szellemben közremunkálni. (Pesti Hírlap, 1848. március 21.) KALOCSA A fővárosi reformmozgalmak hírét csakhamar hozzánk is elröpítették a gőzösök, és nagy örömre gerjesztő kis városunkat. Lelkes, és a haladást mindig hőn pártoló városbíránk március 17-én a városházán a nemzeti lobogót kitűzeté, hirdetve a nemzet fényes diadalát. Másnap már főutcánk majd’ minden házain, ide értve az érseki és kanonoki lakokat, háromszínű lobogók büszkélkedtek, s mindenkinek hőn dobogó szíve felett az átalakulás háromszínű rózsája díszelgett. Az ügyvédi kar is lobogóját a városban szertehordozva fennen élteté a szabadságot. Az egész városon derült kedv áradott el. Ezek után pár nappal az ismert 12 pont és a jobbágyok zsibbasztó láncait letört törvénycikkek olvastatának fel; a szabadság érzete az összegyűlt néptömegben lecsillapíthatatlan, túláradó és kitörő volt. A felolvasás után Te Deumra ünnepélyes menetben vonultunk az egyházba. — Nemzeti őrseregünk száma ezerre megy. (Pesti Hírlap, 1848. április 8.) BAJA Folyó hó 19-én a városház udvarán számosán egybegyűlvén, az összeforrott városi tanács, község és nép ünnepélyes egyhangúsággal a pesti 12 pontot elfogadta. Estve az egész város kivilágíttatni, 27-én pedig Te Deum tartani rendeltetett. A rend és közbátorságrai felügyelés a polgárőrségre bízatott. (Pesti Hírlap, 1848. március 31.) Petőfi-emlékhelyek a Duna—Tisza közén • A Petőfi-ház Dunaveesén. • A költő dolgozószobája Szalkszentmártonban. • Petőfi-emlékhely Dömsödön. PESTEN ÉS KECSKEMÉTEN Történelmünk legfényesebb napjai • A két utolsó, még élő kecskeméti 48-as honvéd (középen, fehér szakállal) 1902-ben, tisztelők körében. Ezen a szerdai tavaszi napon borús, esős idő köszöntött Pestre. Mindez a forradalmi ifjúságot nem zavarta. Petőfi a nap folyamán a tömeg kívánságára több alkalommal is elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai felolvasta a 12 pontot. A nép az eső ellenére levett kalappal, áhítattal hallgatta a szónokokat, együtt harsogta a költővel a Nemzeti dal verssorainak refrénjeit. A nap folyamán lefoglalták a nyomdát, s kinyomtatták rajta a 12 pontot s a Nemzeti dalt. Délután kiszabadították a börtönből Táncsics Mihály politikai foglyot. A márciusi ifjúság ezen a napon többet kivívott a magyar történelemben, mint az előző generációk egy évszázad alatt. Nemhiába írta Petőfi: „1848, té csillag, te a népek hajnalcsillaga!”. Őt magát pedig sok író, történész a forradalom üstökösének nevezte, március 15-ét;— e csodálatos történelmi napot — az év legfényesebb napjának. Petőfi már évek, hónapok óta lázasan készült a forradalomra. Kizárólagos olvasmánya volt időnként a francia forradalom története. E nap egyetlen ember érdeme: március 15. nem lehetett volna Petőfi nélkül. Ezt a forradalmi társ, Jókai Mór is megerősítette: „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép, mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végig küzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. Petőfi merész föllépése nélkül ki tudja, meddig forgatták volna a politikusok a szóbeszéd archimedesi csavarét . ..” Kecskeméten is hitet tettek Az országos politikai ügyeket a városok, kisebb helységek figyelemmel kísérték és gyorsan követték. Kecskemét városa ■anaárcius 15-ei eseményekről már ugyanez nap délutánján értesült. A város lakossága kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadta a forradalmi híreket. Másnap, március 16-án a tanulóifjúság s a város apraja-nagyja kora reggel nemzeti zászlókkal, kokárdákkal, zeneszó mellett nemzeti ünnepének adott kifejezést. S hitet tettek a Szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavai mellett. Nem volt szükség rendőri felügyeletre, a nép saját maga ügyelt a közbéke s a rend fenntartására. Ezekben a napokban szünetelt a kézi munka, minden polgár s tanuló a változás lázában égett, s nagy várakozással tekintett a jövőbe. Március 17-én az akkori városi főbíró, Nagy Lajos közgyűlésre egybehívta a 100 főből álló választott bizottsági tagokat. A közgyűlés fontos indítványokat tett országos s helyi ügyekre vonatkozóan. Kötelezte magát, hogy végrehajtja azokat a törvényeket, rendeleteket, melyet a városi elöljáróságnak kiadnak. Ennek tudható be, hogy március hóban nemzetőri szolgálatra önként jelentkeztek az ifjú ! pqlgáíqJ^A .tanács .ncmj késlekedett és március 24-én a 950/848. II szám alatti végzésével a jelentkezők összeírását elhatározta. Ki- lencszáznál többen jelentkeztek már ezekben a napokban Kecskeméten nemzetőrnek. Fel is esküdtek a védelemre. Számukra a város négy részén őrtanyákat állítottak fel. Ezen összeírt ifjú polgárok képezték később az innen kikerült rendes nemzetőrség és honvédség magvát! Nemzetőrségek, honvéd alakulatok A helyi vásártéren tartották meg a tisztek választását az érdeklődő népsokaság tetszésnyilvánítása közepette. Első századosnak: Haraszti Imre volt főhadnagyot, második századosnak: Ferenczy Jakab helybeli birtokost, zászlótartónak: Bulinyi Frigyes helyi lakost választották meg. 1848. május 23- án a tanácsülésen olvasták fel a magyar minisztérium körlevelét, melyben siettetik a nemzetőrség felállítását és felszerelését, kérik a lakosság .adakozását erre.a célra. A tanács határozata értelmében 1848. május 28-án került sor a vásártéren a főbíró és főjegyző jelenlétében a nemzetőr parancsnokok és tisztek megválasztására. A nemzetőrség sikeres megszervezése után a honvédalakulatok felállításából, szervezéséből is kivette Kecskemét városa a részét. Főleg kecskeméti ifjakból alakult a 13.92.129.130. honvédzászlóalj. A 71. honvédzászlóalj magvát az a 318 gyalogos önkéntes adta, melyet a nyáron Gömöry Frigyes százados vezetett a Dunántúlra Jellasics ellen. Harcoltak kecskemétiek a 16. számú Károlyi huszárezredben s különböző szabadcsapatokban is. Muraközy János vezetésével 400 fős gerillacsapat is küzdött a magyar szabadságért. Kecskemét városa, de az egész vármegye is kivette részét a forradalom és szabadságharcból. Apák és gyermekeik a márciusi forradalom szellemében hazafias öntudatból, önként álltak a zászló alá. Vérük, s ha kellett, életük árán is védték a haza szent földjét. ^ Kenyeres Dénes őrnagy Szabad a sajtó! Petőfi Sándor naplójából BAJA HADÜGYMINISZTERT ADOTT AZ ELSŐ FÜGGETLEN MAGYAR KORMÁNYNAK Mészáros Lázár: ragyogó karrier — tragikus véggel 1796. február 20-án született Baján, középbirtokos nemesi családban. Katonai pályafutása 1813- ban kezdődött a napóleoni háborúk utolsó éveiben. A katonai ranglétrán előrejutása töretlen, minősítése szerint az ezred legkiválóbb főtisztje. 1837-ben léptették elő őrnaggyá és áthelyezték az Itáliában állomásozó 5. huszárezredbe, melynek 1845-től parancsnoka. Műveltsége kiemelkedő, több nyelven beszélt és írt. A társadalmi és tudományos kérdések iránt nagyfokú érdeklődés jellemezte, sokat olvasott. Folyamatosan figyelemmel kísérte a hazai eseményeket, bírálja a társadalmi, gazdasági visszásságokat. Felismerte, hogy e reformmozgalom eszmei megalapozója, Széchenyi István a magyar polgári átalakulás ügyét akarja előmozdítani. Rendszeres olvasója a hazai lapoknak. 1837 óta folyamatosan levelezett Széchenyivel (1815—20 között egy ezredben szolgáltak), aki ily módon figyelt fel a tehetséges huszártisztre. Levelezésükben a társadalmi gondokon kívül technikai tudományos kérdésekben is véleményt cseréltek. 1844-től Széchenyi ajánlására az Akadémia levelező tagjává választják. Úgy jellemzik, mint „a magyar ügy apostolát Lombardiában”. 1845. októberi akadémiai székfoglalójában („a katonaságrul”) sokoldalúan vizsgálja a társadalom és háború összefüggéseit, több reformjavaslatot tesz a hadügy átalakítására (például általános hadkötelezettség, békében közmunkák végzése, népművelés). Mészárost tehát 1845-től a haladó értelmiségi közvélemény már ismerte. Mindezek figyelembevételével nem véletlen, hogy Széchenyi javaslatára 1848. március 23-án az Itáliában szolgáló ezredes lesz az első független magyar kormány hadügyminisztere. Feladata a független magyar hadsereg megteremtése. • Mészáros Lázár 1848 nyarán lezajlottak a népképviseleti választások, a hadügyminisztert szülővárosának (Bajának) képviselőjévé választják. Az 1848. július 5-én megnyíló országgyűlés megvitatja és elfogadja az általa előterjesztett törvénycikket: „az ország védelmére szükséges katonai erőnek kiállításáról”. 1848. október 8-án a megalakuló honvédelmi bizottság tagja. Nagy szerepe van abban, hogy a cs. és kir. tisztikar tagjainak jelentős részét a magyar szabadságharc mellé állítja. Döntő érdemei vannak a honvédhadsereg megszervezésében. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, majd angliai tartózkodás után 1853-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. Húszholdas birtokot vásárolt, de vállalkozása kudarcba fúlt. 1858 őszén gr. Batthyány Lajos özvegyének anyagi támogatásával visszahajózott Angliába. Itt Teleki Sándor honvéd ezredes anyósa, Lady Longdale hívta meg birtokára, Eywoodba, ahol 1858. november 6-án, rövid betegség után meghalt. Tavaly március 15-én újratemették a bajai Rókus kápolnába. Szabad a sajtó!... Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szívembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugárai. Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs ... vagy van olyan együ- gyü, aki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üd- vezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet! Oh szabadságunk, édes kedves újszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, mig csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt ... s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség! Ezzel köszöntelek, ez legyen út- ravalód az életben. Élj boldogul! .. . nem kívánom, hogy ne találkozzál vészekkel pályádon, mert az örökké nyugodt élet félhalál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni! (Pest, március 15. 1848.) • A márciusi ifjak tablója. 7
