Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

6. oldal, 1992. március 11. MEGYEI KORKÉP ttO •• • » •• GYÜMÖLCSBOR — GYÜMOLCSBORASZ Mire büszke a hercegszántói gazda? Gyümölcsboros polcok, gyümölcsborásszal. (Fotó: Tölgyesi) Hercegszántó egyik csendes részén él Solytnosi Tivadar gazda. Őt a televízió­ban tavaly sugárzott Hazanéző c. mű­sorban láthattuk. Portájára lépve, szőlészeti minta­kertben érzi magát a látogató. A kecs­keméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben nemesített fajták közül 13 terem itt. A legújabb telepítés a jó mi­nőségű, korán érő. finom csemegesző­lő: a Piroska. A gazda pincéje valósá­gos bormúzeum. Nagyság szerint, ka­tonás rendben sorakoznak a kívülről is rendszeresen kezelt hordók. A falakon több tucat oklevél jelzi, hogy a kister­melő helyi, megyei és országos borver­senyen végzett a legjobbak között. — 1969-től kezdve foglalkozom a szőlőműveléssel, de az igazi időtölté­sem, a hobbim a gyümölcsbor készítése — mondja magáról Solymosi Tivadar. — Az ötlet onnan adódott, hogy a fá­ról lehullott gyümölccsel nem tudtam mit kezdeni. Először almaléből készí­tettem bort. Aztán más gyümölcsből — ma már összesen 17 fajtából — ké­szítettem bort. A gyümölcsborok előál­lítása lényegesen több munkát igényel, mint a szőlőbor készítésé. Ez a Több­szöri fejtésben és az utókezelésben nyil­vánul meg. Jobban kell rájuk vigyázni, mert hamarabb elöregszenek, bár so­kan szeretik az óízű (ászok) bort. Ezek­nek az italoknak a jelentőségét növeli, hogy jó beltartalmi értékűek. Közülük több — ilyen a fekete és piros ribizke, a josta, a bodza — sok C-vitamint tar­talmaz. Evek során azt tapasztaltam, hogy azokban az üvegekben, ahol erjedés ment végbe, jó minőségű pezsgőm lett. Jelenleg 13-féle, gyümölcsborból ké­szült pezsgővel tudom megkínálni ven­dégeimet. A borok tárolása csavaros üvegpa­lackokban történik. A megtöltés és a kupak becsavarozása után az üveg nyakát forró viaszba mártja. így teljes a záródás. Ezt évente ellenőrzi a gazda. A címkéken feltünteti a fajtát és az évjáratot, sőt, az is olvasható, hogy az ital édes, félszáraz vagy száraz. A kistermelő nem kis büszkeséggel mutatta meg azt a polcrendszert, ahol több száz palack található — fajtán­ként és évjáratonként 2-3 üveggel. Eze­két ereklyeként őrzi, de a legkedvesebb vendégeinek mindig jut belőle egy kis kóstoló. l"‘ Tölgyesi Gábor LEVÉLVÁLTÁS, VESZTESÉGEK, VÁRAKOZÁS Szegény embert még a répa is húzta A cukorrépa termelése, az utóbbi néhány évben, a jövedelmező ágaza­tok közé tartozott. Különösen az volt azokkal a feltételekkel, melye­ket a Mohácsi Új Barázda Mgtsz ajánlott partnereinek, mert azok a gazdaságok is bekapcsolódhattak a munkába, akik nem rendelkeztek a répa kiszedéséhez szükséges gépek­kel. Ha belegondolunk, hogy meny­nyibe kerül manapság egy ilyen gépsor vagy önjáró szerkezet és fenntartásuk; csábító volt a lehető­ség. Mindezeket tetézte a kedvező felvásárlási ár. Ment is a bicikli, mindenki megelégedésé­re: hosszú távú, több éves szerződések kö­tődtek jugoszláv cukorgyárakkal és itthoni szövetkezetekkel, pontosan egy híján húsz- szal. Beremendtől Kisszállásig. Titkon valamennyien remélték, hogy nem, de végül mégis bekövetkezett az, amitől fél­tek; tavaly szeptemberben levelet kaptak Mohácsról: „Az Önök szövetkezete/gazdasága és a Mohácsi Új Barázda Mgtsz között megkö­tött cukorrcpa-értékesitési szerződésből ere­dő partneri kapcsolat eddig zavartalan volt. A szerződő felek a legteljesebb mértékig tel­jesítették szerződési kötelezettségüket. Saj­nálatos módon a gazdasági kapcsolatot sú­lyosan megzavarta a Jugoszláviában kiala­kult „háborús” helyzet. Mind a mai napig reméltük, hogy a külkereskedelmi szerződés — ha akadályokba ütközve is — teljesedésbe mehet. Napi kapcsolatot tartottunk fenn ju­goszláv szerződő partnereinkkel, akik ve­lünk együtt bíztak a gazdaságuk, üzemeik teljesítőképessége fenntartásában. A helyzet folyamatos romlása miatt azon­ban be kellett látnunk, hogy a szerződések teljesítése lehetetlenné vált az eredeti tarta­lommal. Ezért a nemzetközi helyzetre, mint vismaiorra hivatkozással, bejelentjük Önök­nek, hogy a szerződést kénytelenek vagyunk megszűntnek tekinteni az 1991-es évre. Bejelentésünk természetesen egyidejűleg jelenti azt, hogy minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a megtermelt termény kiszedését és értékesítését megszervezzük. Ez azonban már a köztünk létesült szerződés feltételei szerint nem képzelhető el. Új felté­telrendszer kialakítása közös kockázatviselé­sen alapulhat." Természetes reakció volt erre az a válasz, amit Csátaljáról, az Új Tavasz Téeszből küldtek. Ebből is idézünk néhány mondatot: „A közöttünk létrejött 6 évre szóló termék­értékesítési szerződésben Önök arra vállal­koztak, hogy a termelőszövetkezetünk által 158 ha-on termelt cukorrépát átveszik, és an­nak ellenértékét megfizetik. A szerződés egyetlen pontja sem szabályozza azt, hogy Önök megrendelőként hol helyezik el a felvá­sárolt terméket. Saját hatáskörön belüli dön­tésükbe tartozik a piac keresése, biztosítása. A köztünk létrejött szerződés nem érinti a cu­korrépa további elhelyezését, feldolgozását.” Kinek van igaza? Lehet-e még tenni vala­mit, menteni a menthetőt? Úgy néz ki: volt halvány kiút. Odaátról megérkeztek a gépek, elindulhatott a cukor­répa kiszedése, október 14-én újabb szerző­dést kötöttek, újabb feltételekkel. Az előbb említett csátaljai szövetkezet is hozzáfoghatott, mert nekik volt technikájuk, míg a többiek vártak, hogy sorra kerüljenek, hiszen szorított az idő. így is sikerült „kifagy- niuk", a 158-ból 30 hektár a földben maradt. Mint ahogy Heipl János főagronómus el­mondta: káruk meghaladja a 6,5 milliót. A szomszéd községben, Nagybaracskán — itt jugoszláv gépek dolgoztak —, Slezák János főagronómus szerint felszedték mind a 209 hektárt, de a veszteség kilencmillió forintra rúg. Természetesen szorosan hozzátartozik eh­hez, a most már egyáltalán nem előnyös 79,20 forintos mázsánkénti átvételi ár is. Nem vígasztal senkit, de tőlük sokkal rosszabbul járt a szederkényi Karasica Gyöngye Téesz, mert összes területük (170 ha) a december 8-ai fagy fogságában maradt. A teljes kárképhez a mohácsi szövetkezet elnökhelyettesétől, Kapcsa Józsefnétöl kap­tam tájékoztatást: — összesen 4500 ha-on termeltünk és en­nek csaknem a felét, 1950 hektárt nem tud­tunk betakarítani. Szerződött partnereinkkel együtt a veszteségünk eléri a 320 millió forin­tot. Eredeti elképzeléseink szerint a termék zöme uszályokban került volna a közeli Eszékre és Pálmonostorra. Ez a tervünk az ottani események miatt dugába dőlt. A ma­gyar piac, illetve a hazai cukorgyárak nem tudtak volna fogadni ekkora mennyiséget. Végül is sikerült elszállítanunk 77 ezer tonnát a boszniai Bijelinára és 54 ezret a horvátorszá­gi Zsupánjára. Ők, cukorral fizetnek nekünk, amiből akkor lesz pénz, ha eladjuk. Addig váltókkal próbáljuk adósságunkat rendezni. Somogyi Gábor ÉS ÜJRA INDUL A KOFAHAJÓ? A bajai kikötőre alapozzák a fejlesztést — A jelenleg folyó munkálatok már a város földrajzi tényezőinek felismeré­sét, s a város életének a kapcsolatok szerinti átalakulását árulják el. Az eredmény pedig Baja ipari és kereske­delmi életének fellendülése. A rég han­goztatott kikötővárossá fejlesztés a megvalósulás felé közeleg. Pár év, és Baja régi fénye, gazdagsága megsok­szorozódva tér vissza, s a város vele együtt lakossága is — a megérdemelt haladás, fejlődés, virágzás útjára fog lépni, mely a jövő generáció boldogsá­gához vezet — jósolta Bácskai János György tanár úr, tudós múzeumigazga­tó éppen fél évszázaddal ezelőtt, a vá­ros földrajzáról írott kitűnő könyvé­ben. Ő is, mint előtte és utána is sokan. Baja fejlődését a vizi közlekedés és szál­lítás megújhodásával kapcsolta össze. Van jövője a vízi szállításnak •— Egyetért-e a hajdani tudós kutató próféciájával — kérdeztem Szász Sán­dor vezérigazgatótól, aki, mint az or­szágos jellegű ÁTI Közraktározási Vállalat irányítója, egy magyar—oszt­rák üzletkötés lebonyolítására érkezett Bajára. — Legalább olyan fontos, hogy nemcsak jómagam, hanem a város ön- kormányzata is szorgalmazza a jóslat beteljesedését. Az imént az önkor­mányzatnál jártam, és éppen a kérdés­ről tárgyaltam Éber András polgármes­ter úrral. Teljes a nézetazonosság a közraktározási vállalat bajai közraktá­rának további fejlesztését illetően. A nemrég végrehajtott 110 milliós be­ruházás után — ennek eredménye a 150 m-es partszakasz kiépítése és egy 10 tonnás portáldaru — most egy oszt­rák cég épít műtrágyaraktárt, az összes gépészeti berendezéssel egyetemben. A Duna—Majna—Rajna csatorna idén szeptemberi megnyitása egyéb­ként hatalmas fejlődés kezdetét jelenti. Azt hiszem, a bajai kikötő rövidesen egészen a hídfőig terjed majd — mond­ta a vezérigazgató. Az elsődleges a környezet védelme A közraktározási vállalat üzemegy­ségei a legszigorúbb környezetvédelmi előírások szerint működnek — tudtam meg a továbbiakban, amikor Szász Sándorral és Szalai Ottó megbízott igazgatóval végigjártuk a telepet. Egyetlen gramm műtrágya sem kerül­het például a Dunába. A rakodás bo­nyolult elszívórendszerrel történik, az emberre és a természetre teljesen ártal­matlan módon. A tavaly befejezett beruházással le­hetővé vált a szemes termények, a kü­lönféle ömlesztett áruk rakodása. A ré­gebben üzemelő két 40 tonnás daruval csak nagy súlyú, úgynevezett darab­árukat tudtak átrakni a hajóról a szá­razföldre vagy fordítva. A portáldaru­val — markoló közbeiktatásával - megoldható a gabona és a műtrágya rakodása is. A fejlődés végső állomása azonban nem ez, hanem a vákuumos berendezés. Ezt kívánják meg a kör­nyezetvédelmi szempontok is: a zárt rendszeré a jövő. A vízi szállítás reneszánsza Szász Sándor vezérigazgató olyan kikötőt álmodik Bajára, mely — mint a város legnagyobb beruházása — ki­vétel nélkül mindenfajta áru rakodásá­• Gyapotrakodás. Látkép a daru tetejéről. ra alkalmas. Megoldhatóvá válik a ka­mionok vízen való szállítása. Ezek a járművek csak a legszükségesebb távot teszik meg közúton, az utolsó 40-50 kilométert. Nem is lehet másként. Is­mert, hogy a nyugati országokban a környezetvédők egyre erősebben tilta­koznak a nagy tehergépjárművek kár­okozásai miatt. Például, ha a közúti • A portáldaruk nélkülözhetetlenek a kikötőben. (A szerző felvételei) forgalom zajterhelését 100 egységnek vesszük, a vízi közlekedésé ennek ép­pen csak a századrészét teszi. A vízi úton történő kamionszállítás könnyen megoldható. Az egyetlen hát­ránya ennek a megoldásnak, hogy va­lamivel lassúbb, mint a közúti közleke­dés, de ez elenyésző a sok előny mellett: rengeteg üzemanyagot takaríthatunk meg, csökken a balesetveszély, kímél­jük a környezetet, védjük a levegő tisz­taságát. Munkahelyteremtés, idegenforgalom A kikötői beruházásnak rengeteg közvetett haszna lesz. A vízi forgalom magával vonja a vaáút fejlesztését. A kettő együtt azután több száz új munkahelyet jelent. Ehhez járul még az idegenforgalom növekedésével kapcso­latos infrastruktúra szükségszerű ki­építése: a közút, a csatorna, a telefon és így tovább. A közraktározási vállalat már évek­re előre megtervezte a belföldi tároló- kapacitás bővítését: a már említett műtrágyaraktár mellett egy 3200 négy­zetméteres fedett, zárt raktár is készül az idén augusztusban. Valamikor nagyon népszerű volt a kofahajó, mely Mohácstól Budapestig közlekedve vitte a bácskai zöldséget és gyümölcsöt a fővárosi piacra. Zacsek Gyula képviselő ötlete, hogy a járatot ismét meg kellene indítani. A közrak­tározási vállalat támogatja a kezdemé­nyezést, és vállalta a szervezőmunka összefogását. Gál Zoltán Nyúlhodályból morzsaüzem Engedély egyezséggel Lapunk is foglalkozott a közel­múltban azzal az imrehegyi mor­zsaüzemmel, amely egy svájci— magyar kft. üzemeltetésében min­denféle szakhatósági engedély nél­kül működik és termel exportra is, a helyi szakszövetkezettől bérelt nyúl- istállóból átalakított épületben. Az elmúlt héten végre döntés szü­letett a hónapok óta húzódó ügy­ben. A szakhatóságok közös hely­színi bejárást tartottak az üzemben, s látva a tulajdonosok igyekezetét a mulasztások pótlására, feltételek­hez kötött engedélyt adtak a mor­zsaüzem fennmaradására. A határozatok szerint a kiskőrö­si tisztiorvosi, és a kecskeméti élel­mezés- és állategészségügyi szak­hatóságok gyakran és szigorúan ellenőrzi a kikötött feltételek meg­létét. Amennyiben nem teljesítik, megvonják az üzemelési engedélyt. Ellenőriztessük a 1 Csávolszki László majsai jegyző a szanki gázüzemben. Nem kell mindent elhin­nünk, amit a gázszolgáltató vállalat a számlára ráír! Ha ugyanis gázszámlát fize­tünk, legfeljebb azt tudjuk a saját gázóránkon leellen­őrizni, hogy valóban az elfo­gyasztott köbméterek száma után állapították-e meg a ki­fizetendő mennyiséget. Ám, hogy az egységárat, vagyis egy köbméter gáz árát — amit a minőség, vagyis a fű­tőérték után fizetünk — he­lyesen számlázták-e, azt nem tudhatjuk, hisz nincs olyan műszerünk, amely ezt ellenőrizné. Ha kételkedünk — mert a gázminőséget in­gadozónak érezzük — meg­bizonyosodhatunk a leírtak igazáról. Ám nem ellenőrizheti mindenki egyénileg a saját számláját, mert az ilyen igé­nyek kielégítése megoldha­tatlan feladat elé állítaná a szolgáltatót. Egy-egy telepü­lésen a helyi önkormányzat­nak van joga betekinteni azokba a műszaki doku­mentumokba, mérési ada­tokba, amelyekből az átla­gos fűtőértéket a számlázási időszakban kiszámították. S ha lakossági igény van rá, akkor az önkormányzatnak élnie is kell ezzel a jogával! Kiskunmajsán volt rá igény, s ellenőrizték a gáz­szolgáltatás adatait. Felvé­telünkön Csávolszki László jegyző — a majsai polgárok képviseletében — a szanki gázüzemben tanulmányozza azokat az értékeket, amelye­ket a gázminőséget ellenőr­ző műszer számítógépes központja rögzit. Tapaszta­latait a következő számlázás során vetheti össze a kiszá­mított egységárral. (Kép és szöveg: B. F. I.) "AZ ÖTLETEK KIÁLLÍTÁSA, A KIÁLLÍTÓK ÖTLETE" PPR '92. —ÍTH mamit NEMZETKÖZI REKLÁM-, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS MARKETING KIÁLLÍTÁS 1992. ÁPRILIS 28-MÁJUS 3. KECSKEMÉT, Megyei Művelődési Központ Rendezi: a PRIVÁT PROFIT Üzleti Központ H-6001 Kecskemét, Szabadság tér 3. l.em. 3. Pf. 239. Információ: Tel./Fax.: /36-76/24-093, 24-345 __________Jelentkezési határidő: 1992. MÁRCIUS 15. Kérjen tőlünk Ön Is részletes tájékoztatót! ____________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents