Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

1992. március 11., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP Lehetetlen helyzetbe kerültek a Magyar Állami Erdei Kisvasutak azzal, hogy az állam megszüntette az üzemelési költségek támogatá­sát. Ebben az évben 40 millió forint hiápyzik a kisvasutak költségveté­séből, ezért olyan nagy hírű vonala­kon mint a királyrétin, lillafüredin megszüntették, illetve minimálisra csökkentették a járatok számát. Térségünk egyetlen kisvasútja, a gemenci is nehéz helyzetbe került, mivel az elmúlt évi 280 százalékos állami támogatás nélkül szinte le­hetetlen feladat fenntartani, üze­meltetni a harminc kilométeres pá­lyát, és a szerelvényeket. Amint Perler József vonalfőnöktől meg­tudtam, ez az intézkedés a kisvasu­tak halálát jelentheti, amennyiben az erdőgazdaságok nem tudják, vagy nem akarják átvállalni a hi­ányzó pénzeket. Az elmúlt évben a gemenci vo­nalon valamivel több mint 40 ezer utast szállítottak a menetrend sze­rinti járatokon, és 13 ezer köbmé­ter fát hoztak be a pörbölyi fűrész­telepre. Sajnos az augusztusi árvíz mintegy másfél hónapra megbéní­totta a forgalmat, ami súlyos vesz­teséget okozott a bevételben. Ta­valy egy különvonat rendelése, 1200 forintba került és a menettérti jegy ára ötven forint volt. A kény­szerhelyzetben, a dotáció pótlásá­ra a jegyek árát száznegyvenre emelték meg, így is ötven forinttal kevesebb mint amennyire szükség volna. A vonatkiállításra ezentúl 3200 forintot kell kifizetni, itt 4560 forint lenne a reális költség. Az 50 százalékos kedvezményezettek kö­rét megtartották, és a 70 éveseknek továbbra is ingyenes az utazás le­hetősége. Nehezíti a vasút sorsát, hogy a nyomvonal ritka természeti értékek, védett és tájvédelmi kör­zeteken halad át. A pörbölyi in­dulóállomástól Bárányfokig szinte mindent lehet látni az ártéri erdő­ből és állatvilágból, ami Gemencet világhírűvé tette. Tavaly óta, szar- vasbőgés idején is közlekedik a vo­nat, és a gazdaság azt tervezi, hogy a látványosság érdekében vadete­tőket telepít a vonal mellé. A bá­rányfoki kirándulóközpontban is bővültek a kirándulni vágyók lehe­tőségei. A Trófeamúzeum mellett erdei lovasprogramra, sőt a kese- lyűsi Holt-Sión horgászásra is van lehetőség. A kisvasút fenntartására min­denképpen szükség van, mert gya­logosan, vagy saját járművel egyál­talán nem látogatható a tájvédelmi # A pörbölyi indulóállomáson, az erdei munkásokat és a pályafenntartó- kat menetrend szerinti járattal szállítják munkahelyükre. • A kisvasút melletti iparvágánnyal kapcsolódik az erdészet fűrésztelepe az ország vérkeringésébe. körzet, és valószínű, hogy ezt a későbbiekben sem oldják fel. Bevételkiesést jelent az is, hogy a tájvédelmi körzetben drasztiku­san csökkentik a fakitermelést, ezért a szállítási teljesítés is csök­ken. Az üzemeltetés költségeiben megtakarítást jelent, hogy a vonal- főnökség szakembergárdája házi­kivitelezésben korszerű motorokat szerelt a mozdonyokba. Ezzel az üzemanyag-fogyasztását csökken­tették úgy, hogy közben a teljesít­mény megmaradt. Szerencsére, már tavaly gondoltak a pályafel­újításra, így most a Földművelés- ügyi Minisztérium 40 százalékos támogatási hiány nem okoz zava­rokat a működésben. ... j Szoták Ferenc igazgató elmondta, hogy minden áron megtartják a kis- vasutat és anyagi lehetőségeikhez mérten fejlesztik. A pörbölyi állo­másra stílusos várótermet építenek, ezzel is szeretnék tovább komforto­sítani az utasszállítás feltételeit. Csak a legvégső esetben nyúlnak az üzemszünet eszközéhez. p y ERDEI KISVASUTAK NAGY BAJBAN A gemenciek mindenképpen megtartják NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG HALASON Kihívás az önkormányzatnak is A munkanélküliek helyzetével kapcsolatban az üzemek illetéke­seitől kapott tájékoztatás ismereté­ben kerestem fel Kocsis Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségvezetőjét, akitől először azt kérdeztem, hogy Kiskunhalason hogyan alakult a munkanélküliek száma az utóbbi egy évben? — Az általunk ismert munka- nélküli létszám 2106, jelenleg 107 pályakezdőt tartunk nyilván, akik az iskola elvégzése után nem tud­tak munkát találni.-— Tudom, nehéz pontos adatot mondani, mégis várhatóan az idén milyen mértékű növekedésre lehet számítani?-—Ebben az évben a felmérések és előzetes tájékoztatás alapján fél év alatt legalább ezerrel emelkedik a mostani létszám. A pályakezdő munkanélküliek számáról nem rendelkezünk adattal. — Tapasztalata szerint a vállala­tok a létszámleépítésről, az elkül­désről, ha úgy tetszik a felmondás­ról megfelelő időben és alaposság­gal adnak tájékoztatást az érintett­nek?- Véleményem szerint a válla­latok az elküldött dolgozóikról nem gondoskodnak megfelelően. Hiányos a tájékoztatásuk, túl ké­sőn tudatják velük a munkaviszo­nyuk megszüntetését. Az ismertető jogok közül meg kell említenem a felmondási jog fogalmát, a végki­elégítés intézményrendszerérői semmit sem tudnak. Amit monda­nak nekik, az sok esetben nem helytálló. — Az önök feladata, hogy foglalkozzanak a munkát kere­sőkkel. Ez mit jelent, a napi munkájukban milyen intézkedé­seket tesznek? — Klubfoglalkozásokat szerve­zünk részükre, ahol felkészítjük a munkahely keresésére, az új mun­kahelyen történő megjelenésre, hogy el tudják adni magukat, tud­ják ismertetni a saját elvárásaikat, bátran éljenek a mérlegeléssel, megfontoltan, a saját személyisé­gük ismeretében válasszák ki a le­endő foglalkozásukat. Természetesen vannak a mun­kanélkülieknek kötelezettségeik is, rendszeresen meg kell jelenniük a kirendeltségen, az itt felajánlott helyet fel kell keresni, ott informá­lódni kell. Öntevékenyen, saját maguknak is keresni kell az elhe­lyezkedés lehetőségét. — Ezt megteszik? Jellemző az, hogy önállóan keresnek és kapnak munkát? — Sajnos, a munkanélküliek bi­zonyos rétege egyáltalán nem tö­rekszik arra, hogy mielőbb mun­kahelye legyen. Teszik ezt külön­böző okok miatt. A jellemzőbb azonban az, hogy az emberek szin­te szégyelik ezt az állapotot, annak ellenére, hogy tudják, nem tehet­nek róla. Mint emlitettem igyek­szünk minél szélesebb körben fel­tárni az újrakezdés lehetőségét, de be kell látni, a jövőben jóval több esetben kell az átképzést, az újabb szakma elsajátítását vállalni. Meg kell barátkozni azzal a gondolat­tal, hogy nem fog tudni mindenki az eredeti szakmájában elhelyez­kedni. — A munkanélküliek számának várható növekedése ismeretében mi az Ön véleménye, mennyiben tud hatékony maradni a segítség ebben az évben? — Jelenleg ezzel a létszámmal is alig boldogulunk. Kevés az új munkalehetőség. Ha az ezres növe­kedés bekövetkezik, csak intenzív és hatékony központi intézkedé­sekkel és szervezési segítséggel tu­dunk eleget tenni a kihívásnak. Itt elsősorban a munkahely és az ön- kormányzat segítségére számí­tunk. Ilyen intézkedéseket eddig talán nem kellett hozni, ma azon­ban már elkerülhetetlen, holnap már késő. A munkanélküliség ré­me Kiskunhalast is elérte. Kis Gyula • Rendszeresen kell jelentkezni. A csávolyiak többsége a falu jövőjét félti Mit mond a téeszelnök? Közel két éve annak, hogy a csávolyiak egy maroknyi csoportja úgy döntött, elérkezett az idő, amikor nem lehet elmenni a vezetők hibás döntései, szándékos károkozásai és a hűtlen kezelés problé­mái mellett. Hangjuknak valamennyi községi fórumon kellő vissz­hangja támadt, ezért a termelőszövetkezet vezetése nem kívánatos személyeknek bélyegezte meg őket, és amilyen gyorsan csak lehe­tett, megszabadultak tőlük. Köztük volt Mikó István háztáji agro- nómus, Maráz János szárítói szerelőmunkás, Dobák Máté műhely- szerelő. Ők voltak azok is, akik nem bírták tétlenül nézni, hogyan pusztul a közös gazdaság, s miképpen vándorolnak a pénzek kivált­ságosok zsebébe. Észrevételüket a Belügyminisztériumhoz is eljut­tatták, aminek alapján a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálatba kezdett. A nézeteltérés és a tulajdonkép­peni vád a csirkeólak eladásából származott, amit a vezetőség a közgyűlés jóváhagyása nélkül lé­pett meg. Kezdetben Krascsenics József tsz-elnök tagadta az eladás tényét, de a cégbíróságon eljárva arra derült fény, hogy közgyűlési jegyzőkönyv alapján eladhatóvá vált a közös ingatlan. Hiába kérték Mikó úrék, helyben is a közgyűlési határozatot, nem kapták meg, mi­vel az eredeti hatoldalas hivatalos okmányt, a jegyzőkönyvet valaki, (vagy valakik) plusz egy oldallal megtoldotta. Ezt a rendőrség is megállapította, de a két jegyző­könyv-hitelesítő is hasonló véle­ményen volt. Amint Mikó István elmondta, Krascsenics úr úgy akarta jóvátenni az ügyet, hogy kezdetben valamiféle apportról be­szélt, majd pedig szorongatások után két sikertelen közgyűlésen szerette volna kicsikarni az ólak eladására vonatkozó visszamenő- leges döntést. A harmadik közgyű­lésen egy kis „ráhatással” meg lett a szavazattöbbség, így az eladás már törvényes, de a jegyzőkönyv­hamisítást ma sem tudják megbo­csátani. Mikó István azt is el­mondta, hogy az elnök egy négy- szemközti beszélgetésen megígérte neki, kicsinálja, és azzal az indok­kal a tsz úgy is felbomlik, illetve átalakul, nincs szükség háztáji ag­ronómusra, felmondtak neki. A közgyűlés azonban Mikóra sza­vazott, de a vezetőség megtalálta a módját, hogy egyértelműen félrete­gye. Dobák Máté sem járt jobban. Nem akartunk semmilyen kft.-t, de amikor eldőlt, hogy mégis csak lesz, közölték velünk fizessünk be 10 ezer forintot. Amint befizettem, másnap szóltak, nincs szükség rám, pedig elismert szakember va­gyok és a traktorosok is ragasz­kodtak hozzám. Az volt a bűnöm, hogy megmondtam az igazságot, aminek egy része az, hogy ez a vezetés 100 milliós kárt okozott a falunak. Jelenleg 34 millió forint a hiány. Mindent eladnak, lebonta­nak. Eladták a csodálatos géppar­kot, aminek minden egyes forintját felélte a szövetkezet. Ilyen pénzín­ségben sohasem volt még a tsz. Száz embert küldtek munkanélkü­lisegélyre, mégis újabb és újabb ta­nácsadókat vesznek fel, igen ma­gas fizetésért. Maráz János mondja: — Bár Krascsenics József elismerte ko­rábbi hibáját, mégsem hagyhatjuk szónélkül, hogy ekkora károk ke­letkeztek. Most újabban arra agi­tálják a népet, ne vegyék ki földjei­ket, hiszen nincs mivel megművel­ni, csak az a hiba, a tsz-nek sincs, ezért az a gyanúm, hogy felélik a csávolyi földek árát is. és itt marad egy csomó szegényember kisem­mizve. Mi lesz a falunkkal? Meg kell érteni mindenkinek, hogy elér­kezett az a vissza nem térő helyzet, amikor oda kell figyelni a vagyon­ra, mert az embernek a jövője függ tőle! * A csávolyi tsz elnöke Krascse­nics József készségesen mutatja azokat a dokumentumokat, ame­lyek az ominózus csirkeól eladásá­ról szólnak és arról is tájékozta­tott, hogy milyen programmal kí­vánják megoldani az átalakulás nehéz problémáját. — Rengeteg vádaskodás és rá­galom ért az utóbbi időben, több­ször felajánlottam lemondásomat is, de a közgyűlés egyszer sem fo­gadta el. Azt gondolom, most va­lami egyéni vagy vélt sérelemről van szó, mivel sem a vezetőség, sem én nem követtünk el szabály­talanságot. A szóban forgó csirke­ólat saját vállalatunkat adtuk el, amelyben 55 százalékkal résztulaj­donosok vagyunk. A felértékelés, az eladás után egy évvel történt, mert a kft.-nek hitelre volt szüksé­ge ahhoz, hogy meginduljon a gyártás. Az adásvételi szerződést úgy fogalmaztuk meg természe­tesen a szövetkezet érdekében —, hogy öt éven belül visszavásárlási jogunk van. Egyébként a hétmilli­ós értékbecslés az egész épület- komplexumra értendő, amiben a csirkeól csupán csak egy. A tram- akcióval kapcsolatos határozato­kat bármikor és bárkinek rendel­kezésére bocsátjuk. A hírekkel el­lentétben nem utazunk senkinek a földjére, a mi elképzelésünk az, hogy olyan részvénytársaságot alakítunk ki, mely a csávolyi sok­színű gazdaságot menedzselné, se­gítené. Természetesen aki a nagy­üzemi-- szintűd vállalkozá-s—meltett dönt, az oda viszi a vagyonát. Kije­lentem, hogy az új formában sem­milyen vezetői állást nem fogok vállalni. LOVAS KOCSIRÓL — DÍJMÉRSÉKLETTEL Emelkedtek a majsai helypénzek • Forgatag a inajsai piacon. (Fotó: Ferincz János) Emelkedtek a vásári és a pi­aci helyfoglalá­si díjak Kiskun- majsán, a kép­viselő-testület döntése értel­mében március 15-étől. Ezentúl például a két­évesnél idősebb ló, bivaly, szar­vasmarha és öszvér után 100 forint a vásári helypénz, a ser­tések után pe­dig 30 forintot kell fizetni. Ha az árusítás gépi meghajtású jár­műről történik, akkor 50 forint a helyfoglalási díj, de lovas ko­csi után csak 40-et kell a he­lyi piacfelügye­let részére letenni Az állandó piaci hely négyzet- méterenként és havonként ezen­túl 80 forint, s 10 forint négyzet- méterenként az esetenkénti pad és állványhasználat. A liba és pulyka piaci helypénze 10 forint­ra nőtt, de tyúkok után csak 5 forint jár. Vásárok alkalmával a teherau­tók parkolási díja ezután 50, a lo­vas kocsiké 40, a személykocsiké 30 forint. • Piaci csendélet Kiskunmajsáról. VÁLASZ A KÉPVISELŐNEK Lesz újabb forduló? Mint azt lapunkban is kö­zöltük, Udvari Illés kiskun- majsai szenátor a lakosság nevében reklamált a telefon- számlák ügyében. Felszóla­lását a kiskunmajsai előfize­tők aláírásaikkal is támo­gatták. A napokban meg­kapták a választ, a megyei üzem vezetőjétől. A követ­kezőkben: Tisztelt kiskunmajsai elő­fizetők! 1992. február 4-én kelt levelükre hivatkozva, az alábbiakról tájékoztatom Önöket: Számlareklamációik ki­vizsgálása befejeződött. Az 1992. február 14-ei megbeszélésünk alapján a kiskunmajsai távbeszélő­főközpont műszaki állapo­tát, számlázásának helyessé­gét mindenre kiterjedően fe­lülvizsgáltuk. Az ellenőrzés eredményeképp megállapí­tottuk, hogy a központ meg­felelően karbantartott, és a számlálóberendezés műkö­désében nincs rendellenes­ség. A tarifaimpulzusok gya­korisága megfelel a jelenleg érvényes díjtételnek helyi és távhívási vonatkozásban is. A nagy forgalmú időszak­ban elvégzett próbahívások során sem tapasztaltunk többletszámlázást. A fentiek miatt, a VÍG 2/ 1981 -es számú utasítás alap­ján reklamációjukat sajnos elfogadni nem áll módom­ban. Kérem a fentiek tudo­másul vételét. Amennyiben döntésemmel nem értenek egyet, a Szegedi Távközlési Igazgatósághoz fordulhat­nak panaszukkal. Gyenes Géza üzemvezető

Next

/
Thumbnails
Contents