Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Vissza az egyházaknak Izsákon az önkormányzat birtokában lévő 31 lakásból július 1-jével négyet visszaadnak a református egyháznak. Ezeket ugyanis egyházi iskolából alakítottak át. A helyreállításra nem tart igényt a református egyház. A római katolikusokat a volt költségvetési üzem irodaháza illeti meg, mert annak idején tőlük vették el, miként a Táncsics Mihály iskolát is, amit eddig napköziként használtak. Ezeken kívül visz- szajár még a református egyháznak az 1935-ben emelt Keresztyén Ifjúsági Egyesület épülete is, ami még nemrég műhely és raktár szerepét töltötte be a volt költségvetési üzemnél. Jelenleg egy kft. működik benne. A szóban forgó ingatlanok egy részét már folyamatosan ismét birtokukba veszik az egyházak. Lesz-e elég föld Izsákon a kárpótlásra? Márciusban indul a kárpótlás. Negyven év igazságtalanságainak orvoslását remélik ettől sokan. A várakozás ennek megfelelően igen nagy. Ennél talán csak az a bizonytalanság nagyobb, amely a leendő kivitelezést kíséri. Különösen sok a kérdőjel a föld- tulajdonosok, illetve azok örökösei körében. Az egykor pofonokkal és más hasonló „ösztönzőkkel” tsz-be léptetett gazdák ismét dilemma előtt állnak. Akik részarányuk terhére kivették földjüket, tulajdonképpen megnyugodhatnak, Nekik már „csak” eszközöket, gépeket kell beszerezniük és indulhat a termelés. Persze legtöbbjüknek ez gondot okoz, hiszen az elült évek alatt aligha tudtak olyan tőkét gyűjteni, amely- lyel most indítani tudnának egy magángazdaságot. Akik pedig csak kárpótlásra jogosultak, attól tartanak, hogy a részaranyok kiadása és a kötelező földalap képzése után alig marad olyan földterület, amelyből a jelentkező kárpótlási igényeket kielégíthetik. Ez különösen olyan helyeken tűnik aggasztónak, ahol alacsony a termőföld aranykorona-értéke. Ilyen példái Izsák, ahol szintén elterjedt a hír, hogy gond lehet az igények kielégítésével. Mivel lapunkat is megkeresték ezzel a kérdéssel, megpróbáltunk választ kapni az illetékesektől. , Az Izsáki Sárfehér Tsz földügyekkel foglalkozó munkatársától, Farkas Jánostól kértem a választ. Mint elmondta, érdemben csak február 18-a után tudnak felelni a kérdésre, mivel akkor kapják meg, hogy ténylegesen hány aranykoronányi kárpótlási igényt nyújtottak be szövetkezetük területére. Addig csak találgatni lehetne. A másik izsáki nagyüzemben, az Izsáki Állami Gazdaságban is hasonló választ kaptam dr. Horváth István igazgatótól. Ám ő hozzátette, hogy véleménye szerint Izsákon a két nagyüzem területeiből mindenképpen kielégíthetők lesznek az igények. Éppen ennek biztosítására a gazdaság nem adott és nem ad el földterületeket. Tekintve, hogy hazánk gazdaságában az agrárágazatnak meghatározó szerepe van, nem mindegy, hogy a már így is igen elhúzódott földrendezés hogyan megy végbe. A probléma sok, az idő kevés, a türelem fogy. Ezért jó lenne, ha márciusban az emberek az országban is, Izsákon is végre tényleg a saját földjükön, örömmel végzett munkával köszönthetnének egy valóban új tavaszt! Tetézi Lajos • Tavasszal, a földkimérések során vélhetőleg ismét szükségünk lesz türelemre. (Fotó: Straszer András) Rengeteg segélykérelem Nemrégiben tartotta beszámolóját a ladánybenei önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága. Mint ebből kiderült, féléves ténykedése alatt 109 kérelmet kellett elbírálnia. Eseti szociális segélyként 93 ezer, eseti nevelési segélyként 35 ezer forintot utalt ki. Nemrégiben volt egy rendkívüli segélyakció is, amikor a 3—18 évesek részére -— akiknek nincs saját jövedelmük — adtak juttatást, összesen 500 ezer forintot. A tavalyi kamatadó miatt érkezett kérelmek közül 12 rászorulónak nyújtottak segítséget: 186 ezer forintot fizettek ki a számukra. Nyolc első lakáshoz jutó fiatal házast részesítettek támogatásban: összesen 400 ezer forint értékben. Agasegyháza Jegyzőt keresnek Ágasegyházán. A képviselő-testület, január 31-ei ülésén, ugyanis elfogadta Szommer Anita, a jelenlegi jegyző fölmondását. Munkaviszonya február 28-ával szűnik meg. A képviselő-testület ezért pályázatot írt ki a jegyzői állásra, abban a reményben, hogy március 16-ától zökkenő nélkül folyik tovább a polgármesteri hivatal munkája. Egyébként Szommer Anita nem kívánta indokolni elhatározását, annyit azonban kijelentett, hogy döntésének oka magánjellegű. Március 15-éig, a pályázatok elbírálásáig — melyet az ügyrendi bizottság végez majd Somodi Gáborné igazgatási előadó helyettesíti a jegyzőt. Ugyanezen a testületi ülésen Hcté- nyi József képviselőt megbízottként, jegyzőt keres a kárpótlási törvény végrehajtása során, a földkijelölések ellenőrzésére alakuló fórumba delegálták. Az ülésen a bejelentések között szerepelt, hogy az egyik körzeti ápolónő reflexológusi szakképesítését szeretné hasznosítani. Ezért írásban kérte, hogy az orvosi rendelő tanácsadó termében bizonyos rendszerességgel gyakorolhassa szakmáját. Úgy tűnik, a községben van igény a munkájára, melyet másodállásban végezne. A kérelemről a döntést a márciusi testületi ülésre halasztották, mert addig a társadalombiztosítástól megkérik a tevékenység gyakorlására az engedélyt, illetve a bérezés körülményeit tisztázzák. B. A. Sztrájk után a lajosmizsei vízgépnél • Az első félévben akad még munka. (Fotó: Straszer András) A Vízgépészeti Vállalat III. számú lajosmizsei gyáregysége tavaly október végén kétórás figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosította elszakadási törekvését a budaörsi központtól. A mizsei vízgép igazgatóját, Futsek Lászlót jelenlegi helyzetükről kérdeztük. — Miként áll most a lajosmizsei gyáregység önállósodása? — Az önállósodási törekvés nem volt sikeres. Ezzel kimaradt egy lépés: az önálló állami vállalattá válás. A következő lépés lett volna a társasággá alakulás és a privatizáció keretében az üzletrészek eladása. A vállalat ma is egyben van és döntés született a felszámolással egybekötött privatizációról. Szakértők bevonásával történtek lépések a cég átalakítására, a terveket beadtuk a minisztériumba és a vagyonügynökséghez. A hivatalos döntés még nem ismeretes, de úgy néz ki jóváhagyják az elképzelést. Most kerül sor egy közbenső akcióra, amelyre az állam a vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvény lehetőséget ad: a cég könyv szerinti vagyona 10 százalékáig társaságba vihető. Az alakuló kft.-k törzstőkéje 30 százalékának készpénzben meg kell lenni induláskor, jelenleg ezt próbáljuk összeszedni külső befektetőktől és dolgozóink magántőkéjéből. Ebben szinte valamennyi dolgozónk részt vesz. . — Úgy tudom, a vállalat vezetésével megbízott miniszteri biztost menesztették. Ki irányítja most a céget? — Egy alkalommal hat hónapra lehet miniszteri biztost kinevezni, a vízgépet nyolc hónapig irányították így. Jelenleg megbízott igazgató, Király Uzor áll a vállalat élén. — Milyenek a lajosmizsei gyáregység idei kilátásai? — Az első fél évben biztos lesz munkánk. Gyáregységünknek pénzügyi aktívuma van, a vállalat egészének azonban nehéz a pénzügyi helyzete. Bármelyik pillanatban valamelyik hitelezőnk kezdeményezheti a felszámolási eljárást, ami meghiúsítana mindenféle átalakulást. M. Gy. MUNKA NÉLKÜL — FALUN Csak végső esetben mennek segélyért Orgoványon, a megközelítőleg háromezer lelket számláló községben, lassan alig akad már olyan család, amelyiket ne érintene a munkanélküliség. — Lát-e kiutat, valamiféle perspektívát? — kérdeztem Kristóf Lajost, a község polgármesterét. — Még az alapvető információknak sem jutunk a birtokába. Magától tudom csak a munkanélküliek számát és a sajtóból értesültem a szociális járadék lehetőségéről, ha a másfél év munkanélküliség után még mindig nem sikerült elhelyezkedni az érintettnek. Hallottam, hogy a jegyző fogja elbírálni, s ez az összeg az ötezer forintot nem haladhatja meg. No, most erre az ön- kormányzatnak semmi fedezete nincs. Tehát ha ezt valahonnan fölülről fogjuk kapni, akkor majd gazdálkodunk vele, de hogy saját pénzből nem megy, az biztos. — Munkahelyteremtésre, vállalkozásra nem gondolt az önkormányzat? — Egyszerűen nem tud mivel vállalkozni. Az önkormányzatnak nincs va- gyona, vagyis van 100 hektár szántóföldje, de azt is a szövetkezet műveli térítésmentesen. így se jövedelmünk, se kiadásunk nincs miatta. Semmiből mit tudunk vállalkozni? Orgovány, Izsák volt a sárfehér szőlő hazája és az emberek zöme ebből élt. Most azonban a sárfehérnek a minősége — ami eddig pezsgőalapanyagnak, mindennek jó volt — most sehol nem üti meg azt a követelményszintet, amit kérnek tőlünk. Márpedig ha ezt a munkát kilövik, akkor ez a falu megbénult. A konzervgyár bezárt, árulják. Nyolcvan, szinte iskolázatlan embert foglalkoztatott. A Balaton Cipő Ktsz, aminek van egy helyi telepe, ha jól értesültem, ugyancsak eladásra került és egy vállalkozó megvette. Itt is várható munkahelyi átszervezés, s gyaníthatóan nem vesznek fel munkaerőt, hanem elbocsátanak. — A szövetkezetek? — Viszonylag fejlett melléküzemággal rendelkeztek. De ezek is csődöt mondtak. Az Egyetértés Tsz lakatosüzeme 30-40 embert foglalkoztatott eddig. A Sallainak van egy kovácsrészlege, az még talán vegetál: 20-25 ember dolgozik ott. Volt egy kft. is, ami 30 embert alkalmazott. Erről is csak múlt időben beszélhetünk. — Semmi új ötlet, kezdeményezés? — Semmi kiutat nem látok. Ez a község gyakorlatilag a szőlőre, gyümölcsre alapozott. S ez csődöt mondott itt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az az ember, aki a magángazdaságban 2-3 embert foglalkoztatott, az most vagy saját maga elvégzi a munkát, vagy semmit sem csinál. No és a faluból körülbelül 150 ember bejárt Kecskemétre. Most megint fölemelték az utazási tarifákat. így aztán elsőként az ingázókat bocsátják el. Nem vállalják az üzemek az utazási költségeket. — Tehát a helyzet még rosszabbodhat is? — Igen, jelentősen. De sok olyan munkanélküli van. akinek lenne jövedelme, ha a szőlő menne. — Szóval, ha az emberek megtalálnák a számításukat a mezőgazdaságban, a problémák is megoldódnának? — Semmi probléma nem lenne. Csakhogy ez megint visszás helyzetet eredményezne. Nyugaton ugyanis minél kevesebb embert foglalkoztat a mezőgazdaság, annál fejlettebb. Eddig 19 százalék volt a foglalkoztatottság, ez most föl fog duzzadni legalább 25 százalékra. Ha azonban a mezőgazdaság korszerűsödni fog, mindenki menekül majd. Szóval ez sem lehet végleges, megnyugtató megoldás. B. A. Régen még pezsgőalapanyagnak vették a sárfehért. És ma! (Fotó: Straszer András) Nehéz idők járnak most falun is az emberekre. Persze, hol nem? — kérdezhetnénk. De azért a dolog nem ilyen egyszerű. Mert most már ugyebár nemcsak átmeneti, de az „igazi” törvénye is megszületett a szövetkezeteknek. Igaz, itt-ott vannak még értelmezési gondok, ezek azonban az érintettek jelentős részét már nemigen foglalkoztatják. Mert — amint azt a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központban megtudtam — az utóbbi időben egyre több szakszövetkezeti, illetve téeszdolgozó kopogtat az ajtajukon. Az őszi munkák befejeződése után ugyanis több helyütt szüneteltették a munkavégzési kötelezettséget. No, meg jöttek a szakcsoporttá alakítgatások, a kft.-átalakulások, a bérbeadások és a többi. Mely egyeseket annyiban érintett, hogy kevesebbet kerestek, vagy éppen más munkahely után kellett nézniük. Nem szabad elfelejteni, hogy a falun élők között általában sok az ingázó. Csakhogy Kecskemét sem egy békés sziget: több üzem helyzete megrendült, vagy éppen már erre sem volt ideje ... A községekbe telepített üzemrészek pedig sorra csukják be kapuikat. A kisebb települések, zömében, eddig sem dúskálhattak a munkaalkalmakban, hát most még annyira« sem. Otthon, háztájiban dolgozni pedig lassan nemcsak erő, de bátorság kérdése is. Ki tudja, jövőre mire lesz kereslet, mi nem marad a paraszt nyakán? Erre családi költségvetést építeni kevesen mernek. Főleg, ha emö- gött nincs megfelelő tőke. S ha utcára kerül, mi a helyzet? A falusiaknál nemigen fordul elő — még több évtizedes munkaviszony után saját gazdaságban sem ígér biztos megélhetést. • Már a kétkezi munka a sem! —, hogy valaki végkielégítéssel jöhet el. S amint a munkaügyi központban megtudtam, ráadásul a többségre jellemző, hogy alacsony az átlag- keresetük, amit a munkanélküli-járadék kiszámításához alapul lehet venni. S azt mondják, mindezek mellett a falusiak a legszégyenlősebbek, ők azok, akik csak végső esetben mennek segélyért. Aggasztó, hogy sok családos és nyugdíj előtt álló kerül manapság e létbizonytalanságba. Az alábbi táblázatban 1992. január 10-ei adatokat közlünk, amelyeket a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központban tudtunk meg. M unkanélküli-járadékos Ágasegyháza Férfi 95 Fülöpháza 24 Izsák 206 Kerekegyháza 203 Kunbaracs 87 Ladánybene 42 Lajosmizse 279 Orgovány 225 Pályakezdők munkanélküli-segélyen Nő Férfi Nő 61 1 — 28 — 2 139 7 5 119 6 6 60 4 3 44 — 1 165 9 11 107 6 12 KILÁTÁSTALANSÁG ORGOVÁNYON Már a sárfehér sem a régi r Űj házasok Ágasegyházán január 25-én Bo- dó László és Kovács Erika; Izsákon január 25-én Kovács Zoltán és Barta Katalin; Kerekegyházán január 18-án Pulger Antal és Remisch Mária, január 25-én Mészáros Zoltán és Holló Terézia; Orgoványon január 13-an Gajdácsi Alajos és Tóth Ilona, januar 18-án Granek Zoltán Benedek és Ladányi Andrea kötött házasságot. Pékség Ladánybenén Pékséget nyit Ladánybenén egy helyi vállalkozó. Február 14-én a szakhatóságok ellenőrzik, hogy az üzem meglelel-e az előírásoknak. Amennyiben igen, egy hét próbaüzem után megkczd!'.,'»i Ladánybene és a környező települések ellátását pékáruval. A helybeliek remélik, hogy így talán olcsóbban jutnak a termékekhez, mivel a szállítási költségek nem növelhetik az árakat. nn r • •• n Téma: a jovo A Magyar Parasztszövetség kerekegyházi szervezete tájékoztató előadást rendez Kerekegyházán, a művelődési házban február 13-án 17 órakor. A kárpótlási és szövetkezeti törvényről, valamint a helyi szövetkezetek jövőjéről hallhatnak az érdeklődők. A rendezvényre előadóként Faddi József (FKgP) országgyűlési képviselőt, dr. Ber- náth Balázsi, az FKgP Bács- Kiskun megyei elnökét és a két kerekegyházi szövetkezet vezetőjét — Ciliné Kovács Klárái (Dózsa Té- esz) és Forgó Ferencet (Kossuth Mg Szakszövetkezet) hívták meg. Lesz gáz? Elsősorban a gázprogramról lesz szó február 7-én fel 5 órakor Ladánybenén a művelődési házban tartandó falugyűlésen. Hozzáértők tartanak tájékoztatót a község lakóinak erről a beruházásról, így még a kedvezményes kamatozású hitelekről is hallhatnak az érdeklődők. A ladánybeneiek ráadásul bíznak benne, hogy Bács- Kiskun megye közgyűlése megszavazza a gázbekötésükre kért 12 millió forintot. A szóban forgó falugyűlésen még ezenkivül szó lesz az idei költségvetésről és a tervezett beruházásokról is. Nem sokra futja A legnagyobb beruházásnak a telckkialakitáki program ígérkezik az idén Kunbaracson. Igaz, még nem készült el a község költségvetése, de a hétszáz lelket számláló falu önkormányzatának a pénzből nem sokra futja. Harmincnégy közművesített telket akarnak kialakítani, amelyekre eddig 25 igénylő jelentkezett. Tavaly több mint egy tucat telket fővárosiak vásároltak meg. Véradókat várnak Ladánybenén a községházán február 7-én, délelőtt, várjak azokat a segítőkész helybélieket, akik beteg embertársaik megsegítésére vért adnának. Mi legyen? Mi legyen a sorsa a félig kész postaépületnek? Egyebek mellett ez. a kérdés okoz sok fejtörést most az izsáki képviselő-testületnek. Az úgymond „örököli" beruházás befejezésére nincs pénze (legkevesebb 10 millió forintja) a településnek. A postának is hiába ajánlgatják a főtéren árválkodó ingatlant, mert annak sem telik rá. így aztán marad a kérdés: mi legyen vele? Már az is fölmerült, hogy esetleg részenként kellene túladni rajta. Ám komoly vevő eddig még nem jelentkezett. A biztos se biztos Orgoványon mára különös helyzet alakult ki. Eddig ugyanis telek nem volt, de vásárlásra jelentkező annál több: pontosan negyvenöt személy. Mostanra a községben elkészültek 30 közművesített 200-500 négyszögöles telek kialakításával, melyeket 130 140 forint négyzetméterenkénti áron szeretne az önkormányzat értékesíteni. Míg eddig azt fontolgatták az önkormányzatnál, hogy sorshúzással döntik cl, ki veheti meg a harminc telket, addig most azt keresik, ki az, aki megvásárolná. Időközben ugyanis nyolcán maradtak, akik a mai gazdasági körülmények között még hajlandók házépítésre adni a fejüket. Az önkormányzat is igencsak meglepődött e fordulattól, mert 3 millió 400 ezer forintba került a telek kialakítása, kisajátítása és közművesítése. Egy- gycl ismét kevesebb az eddig biztosnak hitt befektetés. ^---------------------------------------y A z oldalt szerkeszti: Bencze Andrea
