Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 4., 5. oldal Ptit kezdőknek es A PN-KALAUZ VENDEGE Nyelviskola-tulajdonos profiknak Vállalkozói estélyek Berényiné Sáfrán Éva, a Coventry House Kecskemét nyelviskola tulaj­donosa harmincnégy éves, angol—orosz szakon végzett főiskolán, Buda­pesten. A megyeszékhelyi Petőfi Sándor Általános Iskolában tanított 1990- ig, amíg angol nyelviskolát nyitva, vállalkozóvá nem lett. Weningerné Pécsi Erzsébettel, kolléganőjével tinédzserek számára alapfokú vizsgára fölké­szítő könyvsorozatot állítottak össze, amely sikert aratott szakmai körök­ben is. Berényiné fontos szerepet tulajdonít az önképzésnek, e téren igen szorgos. Iskolájában jelenleg mintegy kétszázan tanulják az angol nyelvet különböző csoportokban. Boldog, amiért azt csinálhatja, amit szeret, és akkora szakmai szabadsággal, amekkora az igazi alkotó munkához elen­gedhetetlen. — Iskola egy nem túl sok négy­zetméteres emeleti lakásban. Kinek jutott eszébe ez a merész ötlet? —A férjemnek, ő menedzsertípu­sú ember, azóta már szintén vállal­kozó. Egy reggel kézen fogott, s azt mondta, most pedig elmegyünk vál­lalkozói engedélyt kérni. És elmen­tünk. Kilencven szeptemberében megkezdte a munkát az iskola. — Mekkora befektetésre volt szükség? —Ennek a lakásnak a bérét, ame­lyikben most vagyunk, csak egy hó­napra fizettük ki. Az induló „tő­kénkből” ezenkívül asztalra és né­hány székre futotta. Amikor jöttek a jelentkezők és befizették a díjelőle­get, az összegyűlt pénzből vettünk írásvetítőt és egy magnetofont. Az­tán ugyanígy a többi eszközt. A be­vételt folyamatosan befektettük, a második félévben már volt videónk is. Tavaly jutottunk el odáig, hogy beszerezhettünk egy fénymásolót. De még nagyon lényeges eszközök hiányoznak a kelléktárunkból. —A legfontosabb a jó tanár, nem ? —A négy főállású tanárunk közül ketten angolok, de a többiek is mind jó szakemberek. Viszont ők is ered­ményesebben tudnának dolgozni, ha lenne pár számítógépünk. Kitűnő rajzos nyelvi programok vannak, amelyeket—mint Angliában láttam egy tanulmányúton—nagyonélvez- nek a gyerekek. Nem lényegtelen szempont, ugyanis a mi hallgatóink fele gyerek, vannak köztük egészen kicsik is. — A felnőttek milyen céllal irat­koznak be angolra? — Hobbiból nem jár ide senki. Szinte kizárólag az egyéni, munka­helyi boldogulással kapcsolatos a nyelvismeret tárgya. Mostanában egyre több a hallgatók közt a mun­kanélküli. Ők kifejezetten azért ta­nulnak, hogy egy nyelvvizsga után jobbak legyenek az esélyeik. Az ál­Huszonhét társas cég Sukosdon 1990. májusa óta a 4213 lakosú Sükösdön szép számban váltottak vállalkozói igazolványt: 153-an; ke­reskedők, fuvarosok, építőiparosok, mozgóárusok stb. Közben tizenhár­mán megszüntették tevékenységü­ket. Jellemző, ahogy a legtöbben ke­reskedni s esetleg még szolgáltatni akarnak, termelésbe igen kevesen fogtak az utóbbi másfél évben. Lógó András polgármester és Sza­bados István jegyző a vállalkozások élénkülésének tudja be, hogy a köz­ségben javult az élelmiszer-ellátás. Hús- vagy tejbolt létesítését kedvez­ményes hclyiségjuttatással támogat­nák. A hosszúhegyi elbocsátások miatt rossz a hangulat a községben. Sü­kösdön új munkahelyek nincsenek, s Baján sem érdemes próbálkozni, az ottani üzemek is a bejárókat küldik el legelőször. Aki teheti, valami vál­lalkozással próbálkozik. Az önkor­mányzat úgy foglalt állást, hogy minden olyan vállalkozást el- vagy befogad a falu, amely nem szennyezi a környezetet és nem vált ki vissza­tetszést a lakosság körében. Aki munkaalkalmat teremt, azt különö­sen szívesen látják. A régi malom­ban megszüntették a tollfelvásárlást, s az épületet meghirdették hasznosí­tásra. Esetleg az önkormányzat üz­letrészként bevinné valamely társas- v^lalkozásba. Ilyenekből egyébként Sükösdön összesen huszonhét van. — ats — láshirdetések előnyt ígérnek annak, aki nyelvet beszél. A külföldi mun­kavállalásnak legtöbbször alapfelté­tele a nyelvtudás. Egyébként mi nem pusztán a nyelvet igyekszünk megta­nítani, hanem olyan ismeretekkel is fölruházzuk hallgatóinkat, amelyek megkönnyítik az angol nyelvterüle­ten való eligazodást. Szombaton­ként a klubfoglalkozásainkon az an­gol anyanyelvű tanárok hazájuk kultúrájával, az ott élők szokásaival ismertetik meg a résztvevőket. — Van-e pénz a „kisipari” idegen- nyelv-ok tatásban ? — Azt hiszem, egy iskola, legyen bárhol a világon, bombanyereséget sehol sem tud elérni. Mi pedig még ott tartunk, hogy a bevételt eszkö­zökre kell költenünk. Az igaz, hogy most többet keresek, mint az általá­nos iskolában kerestem, de itt tízszer annyit kell dolgoznom. Sokan nem hiszik el, de számomra vállalkozó­ként az igazi többletjövedelem az, hogy amit szeretek, azt csinálhatom, és úgy, ahogyan szakmailag a leg­jobbnak ítélem meg. Persze nem csu­pán a saját fejemre hagyatkozom, külföldi konferenciákra is eljárok, hogy tudjam, világszerte milyen el­várások vannak a nyelvoktatással szemben. Sokat jelentenek a férjem ötletei. Ő Leningrádban, orosz anyanyelvi környezetben végezte el a vasútmémökit, jól megtanulta a nyelvet, s ő ismerte föl: az iskolánk­ban angol anyanyelvű tanárokat is meg kell hívni, mondván, az embe­rek legtöbbje nem engedheti meg, hogy lautazzon Angliába igazi angol szót hallani. Viszont így nálunk — forintért—része lehet benne. —Hány forintért ? Mennyibe kerül egy szolidabb tanfolyam? — Egy heti hatórás, tízhetes tan­folyam hatezerhatszáz forint. — Jól ki van használva ez a nyelv­stúdióvá átalakított lakás, ha hetente kétszázan több órát töltenek itt. Sikeresek voltak a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége által kezdeménye­zett hét végi vállalkozói estélyek. Janu­ár 24-én Egerben Balsai István igaz­ságügyminiszter 200, január 25-én Debrecenben Jeszenszky Géza külügy­miniszter csaknem 300 vállalkozóval találkozott. A VOSZ és a helyi önkor­mányzatok által rendezett összejövete­lek célja a vállalkozók és a kormány gondolkodásának közelítése, a kölcsö­nös informáltság növelése. Az estélyek­kel a VOSZ azt is szeretné demonstrál­ni, hogy az eltérő gazdasági filozófiák ellenére is lehet együtt fellépni. A szö­vetség reméli, hogy a rendezvények hozzájárulnak a helyi-önkormányza­tok vállalkozói szemléletének erősítésé­hez is. A VOSZ további hat vállalkozói estélyt szervez: február 29-én Békés­csabán. március 7-én Kecskeméten március 21-én Miskolcon, március 27-én Pécsett, március 28-án Keszt­helyen, április 10-én pedig Budapes­ten találkoznak a kormány képvise­lői a polgármesterekkel és a vállal­kozókkal. IMREHEGYI EGYPERCES A nyúlnak van jövője • Nagy iskolát nem akarok — mondja Berényiné Sáfrán Éva. — Nem ez az egyedüli helyszín, ahol az oktatás folyik. Ugyanebben a házban most már egy egyszobás la­kást is bérelünk, de ezenkívül más külső helyszíneken is dolgozunk, né­ha vidéken. — Az elnevezés mire utal ? — A Coventry House Kecskemét névből a Coventry Ház Kecskemét angliai testvérvárosára emlékeztet, ahol sok barátunk él, az ő segítsé­gükkel találtunk korábban partner- iskolát, s szereztünk be anyagokat az oktatáshoz. — Gondolom, a hallgatók jelentős része az üzleti életben szeretné haszno­sítani az önöknél tanultakat. Figye­lembe veszik az ilyen irányultságot ? — Alkalmazkodunk az igények­hez. Volt már hatvanórás, kifejezet­ten menedzsertanfolyamunk is, amelyet angol nyelven tartott a Bu­dapestről meghívott neves szakem­ber. Határozott célunk, hogy hallga­tóinkat tárgyalóképessé tegyük az üzleti élet témaköreiben. — Tervei? — Jó lenne egyszer egy kertes ház iskolának, ahol a gyerekek igazán jól éreznék magukat, s benne természe­tesen számítógépek. Nagy iskolát nem akarok, ez a kétszázas hallgatói létszám elegendő. A hangsúlyt az ok­tatás minőségére kívánom helyezni a jövőben is—mondja Berényiné Sáf­rán Éva, a nyelviskola-tulajdonos. A. Tóth Sándor Molnár Fe­rencet, Imre- hegy alpolgár­mesterét leg­könnyebben a falu határában lévő nyúlketre- cek között lehet megtalálni. Ő is, mint a köz­ség lakói közül már többen, egyéni vállalko­zásba fogott, tenyésztésre ad­ta a fejét: — Amikor a rendszerváltás megkezdődött és alpolgármes­ternek megvá­lasztottak, még a szövetkezet­ben dolgoztam, mint földnyil­vántartó, de nyulaim már ekkor is voltak — angórákat tenyésztettem, persze csak „ki­csiben”. A munkahelyemen, sajnos, idő­közben egyre több problémám ke­letkezett, aminek aztán az lett a vége, hogy felmondtam. A megoldás ké­zenfekvő volt: ezentúl a nyulakból kell megélni. Úgy tűnik, jól döntöt­tem. A szövetkezet angóratelepét béreljük többedmagammal és „Zi- ka” nyulak tenyésztésébe kezdtünk. A törzsállományt egy osztrák üzle­tembertől kaptuk, aki egyben a visz- szavásárlasra is garanciát nyújt. Té- len-nyáron 130 forintot ad kilón­• Van akinek csak jövedelem kiegészítést jelentenek a nyulak, másoknak viszont a megélhetés forrásai. Mit mutat az Eurobarométer ? (i.) Az „átlagmagyar” a gazdaság állapotáról, a maga és családja anyagi helyzetéről Az Európai Közösség 1973-ban dön­tést hozott arról, hogy az európai együttműködés jegyében, Eurobaro­méter elnevezéssel, olyan közvélemény­kutatást indít el, amelynek keretében évente két ízben valamennyi tagország lakosságát megkérdezi arról, mit gon­dol saját országa kormányzatáról, mi a véleménye nemzete életkörülményeiről és gazdasági kilátásairól, és nem utol­sósorban arról, miként vélekedik az eu­rópai politikai-gazdasági együttműkö­dés fejlődési perspektíváiról. A Modus Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft. kutatói Lengyel Emőke és Tóth Antal — a magyar lakosságot reprezentáló 1000 fő megkérdezése alapján összegezték a hazai közvéleményt tükröző válaszo­kat. Tapasztalataik szerint a politika ha­zai fontosságát mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy baráti beszélgetései­nek alapvető témáját a megkérdezettek 31%-a szerint gyakran, 47 %-a szerint pedig alkalmanként politikai jellegű té­mák képezik. Csupán minden ötödik válaszadó állította azt, hogy barátaival sohasem beszélget politikai kérdések­ről. A megkérdezetteknek majdnem fele (47%-a) szerint hazánkban a dolgok rossz irányban haladnak. Az optimis­ták ezzel szemben csak 33%-os arányt képviseltek, igaz viszont, hogy minden ötödik megkérdezett (20%) nem tudott határozott választ adni c kérdésre. Az adatok tanulsága szerint a lakos­ságnak még 1 %-át sem éri el azok ará­nya, akik szerint a gazdasági helyzet A piacgazdaság megteremtése Magyarországon %-ban MODUS - OMNIBUS 100% 75% 50% 25% 0% MDF SZDSZ FKgP KNDP MSZP FIDESZ ■Ml Jó ÜÜI Rossz CZH3 Nem tudja sokkal jobb lett az egy évvel korábbi­hoz képest, s csak hozzávetőleg minden ötödik megkérdezett gondolta úgy a megkérdezés időpontjában, hogy a gazdaság állapota kissé jobb lett, mint 12 hónappal ezelőtt volt. Ezzel szem­ben a válaszadók 16%-a szerint a gaz­dasági szituáció a korábbiakhoz ha­sonló, míg 35%, illetve 26% szerint a gazdaság állapota a tavalyinál kissé, illetőleg sokkal rosszabb. Biztató, hogy a lakosság a jövőt ille­tően érzékelhetően derűlátóbb, mint a múlt és a jelen vonatkozásában. Bár csupán a válaszolók mintegy 3%-a „szavaz” arra, hogy sokkal jobb lesz egy cv múlva a helyzet, ám majdnem cgyharmaduk (30%) a kismértékű ja­vulásra, illetve több mint egynegyedük (26%) már a mostanihoz hasonló álla­potra „adta a voksát". Ehhez képest csak minden ötödik, illetve minden ti­zedik megkérdezett gondolja azt, hogy kissé rosszabbodik, illetve jelentősen rosszabbodik a gazdasági szituáció a mostanihoz képest. Lakosságunk háztartásának jelenle­gi anyagi helyzetét az egy évvel koráb­bihoz képest általában rosszabbnak Ítéli meg. mint az egész országét így a megkérdezetteknek csupán kevesebb, mint I %-a állítja azt, hogy háztartásá­nak anyagi helyzete sokkal jobb a ko­rábbinál, s a „kissé jobb" válaszlehető­séghez. is csak a lakosság mintegy 8%-a csatlakozott. Ezzel szemben a megkér­dezettek 24%-a a korábbihoz hasonló­nak tartja anyagi helyzetét, míg 36% uk szerint kissé rosszabb, 30%-uk sze­rint pedig sokkal rosszabb lett a szituá­ció ebben a vonatkozásban. A válaszadók a jövőt illetően lénye­gesen optimistábbak, mini a múlt relá­ciójában. A kutatásba bevontak 2%-a szerint egy év múlva sokkal jobb lesz, IX%-a szerint kissé jobb lesz, 31%-a szerint a mostanihoz hasonló lesz, míg 22%-a szerint kissé rosszabb lesz, to vábbá 17%-a szerint sokkal rosszabb lesz a háztartás anyagi helyzete. összegezve elmondható, hogy az „átlagmagyar” baráti körben igen gyakran és szívesen politizál, ugyanak­kor messze nincs arról meggyőződve, hogy környezetét meg tudja győzni ál­láspontja igazáról. Saját háztartásának „állapota", továbbá a gazdaság és álta­lában a dolgok jelenlegi állása vonat kozásában a többség nem mondható túl derülátónak. Nem túl optimisták a nyugdíjasok, az alacsony képzettségűek és jövedel­műek. továbbá a segéd- és betanítót' munkások sem Ezz"lszemben a diolo mások, a közalkalmazottak és főként az egyéni vállalkozók mire a egy évvel korábbi, mind a jelenlegi mind ? jövő­beli kilátásokul illetőt'’ derűlátóbbak az átlagnalr és ugyanez mondható el a halálokról t: a férfiak tó' ;\ Fot,.n"rv Enron ss Tőketaszító bizonytalanság Pénzpocsékolás arab orszá­gokba befektetni, az Öböl menti mo­narchiák kivételével jelentette ki Abu Dzabi Kereskedelmi és Ipari Kamarájának elnöke. A Reuter tu­dósítása szerint egyre gyakrabban hallani a térségben hasonló véle­ményt magánbeszélgetések során te­kintélyes arab üzletemberektől. Leg­főbb „tőketaszítóként” a politikai, társadalmi bizonytalanságot nevezik meg. Az Öböl menti hat arab ország a múlt hónapban 10 milliárd dollá­ros tőkével olyan pénzalapot hozott létre, amelynek leiadata a szegény, kőolajkinccsel nem rendelkező arab országok támogatásit. Amerikai deficit Az Egyesült Államok exporttelje­sítményét alaposan alábecsüli, elő­fordul, hogy a felénél is kevesebbre számítja ki a kereskedelmi miniszté­rium. és a valóságban sokkal ver­senyképesebbek az amerikai áruk a világpiacon állapítja meg egy amerikai tudományos tanulmány. A Reuter ismertetése szerint a tanul­mányt az amerikai tudományos aka­démiához tartozó Nemzeti Kutatási Tanács végezte cl 1987-rc vonatko­zóan. mert ekkorra szóltak a legfris­sebb adatok 1989-ben. amikor a ta­nács elkezdte vizsgálódását. Kiderí­tették, hogy míg hivatalosan ,148 mil­liárd dollar volt az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya 1987-ben, ad­dig valójában csupán 64 milliárd dollárt tett ki a deficit. A tanács tu­dósai nem bocsátkoztak ugyan becs­lésekbe, hogy 1991-re vonatkozóan valójában mennyi lehel a tényleges deficit, ám úgy vélik, a hivatalosnál megint csak jóval kevesebb. Moszkvai „keresztapák” Megegyeztek az orosz, „maffia" nagyjai abban, hogy a kisebb moszkvai üzletek és vendéglátó- ipari egységek privatizálása során azon 50 80 százalékát ellenőrzé­sük alá vonják. E meglepő jelentést az AEP által idézett és egyéb­ként bűnügyi eseményekre specia­lizálódott KRIM-PRESS hír- ügynökség adta közre. Mi több. a TASZSZ-on keresztül adó KRIM- PRESS forrásai szerint a privatizá­ció mindeddig éppen az említett egyezkedés miatt késlekedett az orosz fővárosban, ezért csak a megállapodással nyílt meg végleg az út a magánkézbe adhatónak mi­nősített üzletek, szállodák, keres­kedelmi egységek és társaik priva­tizálása előtt. A „keresztapák" állí­tólag az orosz kormánnyal is kap­csolatban állnak. Támogatás közép-keletnek Az amerikai kormány 450 millió dolláros támogatást javasol a kö z.ép-kelet-curópai országoknak az októberrel kezdődő költségvetési évben. A térség hat országának szóló, államonként nem clkülöní tett összeg körülbelül megfelel an­nak. mint amennyit a folyó évre irányoztak elő. Félelem a holnaptól 1992 elején megdöbbentően nagy iramban terjed a munkanél­küliség Kelet-Európa valamennyi országában, félelmet keltve a jövő­től. pesszimizmussal töltve cl az. embereket, aggodalmat ébresztve az új demokráciák vezetői iránt — jelentette bécsi összegzésében Jean Burner, az AFP tudósítója. Szakértők szerint a munkanélküli­ség az év végéig az aktív korú len­gyelek és bolgárok 20 20 százalé­kát érinti majd. a magyarok 13— 14 százalékát, a románoknak és a cseheknek pedig 12 12 százalé­kát. Jugoszláviában a lakosság egynegyede válhat munkanélkülivé a polgárháború, valamint a gazda­sági és a pénzügyi káosz következ­tében. Hivatalos adatok szerint 1991 végére 2,155 millió lengyel (az aktív lakosság 11,1 százaléka) vesztette el az állását, továbbá 523 ezer csehszlovák (6,6 százalék) 500 ezer bolgár (10 százalék), 400 ezer magyar (8,3) és 300 ezer román (4,4) Jugoszláviában csaknem két­millió munkanélkülit tartottak nyilván. Osztrák bank Szlovéniában A Bank Austria az első külföldi bank. amely Szlovéniában nyitotta meg új fiókját. A bankszakma va­lamennyi területével foglalkozó ljubljanai pénzintézet alaptőkéje 60 millió osztrák schilling, amely­ből osztrák részvényesek mellett 10 szlovén vállalat is részesedik. Ukrán—iráni üzlet Négy évre szóló, 7 milliárd dollár értékű csereegyezményt írt alá Ukrajna és Irán: ennek értelmé­ben a volt szovjet köztársaság óla­iért cserébe ócskavasat, vegyi anyagokat és berendezéseket, köz­lők olajkompresszorokat, illetve esetleg fegyverek t záilft Tcherán- , nak jelentette • Reuter Konsz- tantyin Mászik ukrán r.ini-zterel- nök-helyette'.re , j Szerkc ként, viszont igen magas minőségi követelményeknek kell eleget tenni. Például még az állatoknak adott táp összetételét is meghatározza. Szóval egyelőre úgy tűnik, hogy a nyúlnak van jövője — ellentétben a sertéssel vagy a szarvasmarhával. Szerintem egyébként úgy 15—20 anyát bárki­nek érdemes tartani, hiszen ennyi szinte konyhai hulladékon is megél, viszont úgy tűnik, hogy többet jöve­delmeznek pillanatnyilag mint a disznó ... ' — g —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents