Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
8. oldal, 1992. február 25. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC HÉT ÉS FÉL PERCENKÉNT EGY KOCSI Próbaüzem a szentgotthárdi Opel-gyárban Március 13-án legördül az első, hazánkban összeszerelt Opel személygépkocsi a szentgotthárdi gyár szerelőszalagjáról. Az 1990 közepén létrehozott, és 1991. január 1 -jével bejegyzett GM Opel Hungary magyar—amerikai vegyes vállalat üzemét egy és negyed év alatt építették fel Szent- gotthárdon, a Rába egykori gyárában. A mintegy 400 millió német márkás beruházással létrehozott, első kelet-európai Opel-művekben évente 15 ezer Opel Astra típusú személygépkocsit szerelnek össze, júliustól már motorokat is gyártanak, a terv szerint évente 200 ezret. Az 54 ezer négyzetméteres üzemcsarnokban befejeződött a technológiai sorok telepítése, s megkezdődött a kipróbálásuk. A dolgozókat és a középvezetőket részben az Opel külföldi gyáraiban, részben hazai oktatóhelyeken képeztek ki. így a műszakiak mellett most már a személyi feltételei is megvannak annak, hogy a sorozatgyártás megindulása után 7,5 percenként legördüljön egy-egy Opel Astra a technológiai sorokról. A gyár tervezését, technológiájának, berendezéseinek szállítását és szerelését a General Motors európai központjának vezető szakemberei irányították. A már elkészült részlegek külsőleg is impozánsak: a padozatot fényes, jégpályaszerű műanyag burkolat borítja, ami pormentessé teszi a hatalmas csarnokot. Már üzemel a legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak megfelelő festőüzem is, ahol a teljes levegő- tisztaság és túlnyomás mellett úgynevezett vízbázisú festéket égetnek rá több rétegben az elektrolízissel kezelt karosszériára. Az összeszerelő üzem dolgozói végső soron a személygépkocsit a Németországból ládákban érkező alkatrészekből állítják össze. A gépkocsik a festést és a különböző minőségi teszteket követően kerülnek a hazai és a nemzetközi értékesítési láncba. A napvilágot látott hírekkel ellentétben, még nincs ára a Szent- gotthárdon gyártandó Astra gépkocsinak. Az Astrák előjegyzésére egyébként az ország 31 márkakereskedőjénél van lehetőség. Az a márka- kereskedők saját hatáskörébe tartozik, hogy miként állapodnak meg leendő ügyfeleikkel, tehát az is, hogy mekkora összegben határozzák meg az előlegek nagyságát. Az természetes, mondotta végezetül a szóvivő, hogy a befizetett előlegek kamatoznak. ni ■ ■ • .........................- —m □ m = Kdn&SKWMIMyjDIOJtyOMOW MISC&aSKUDJSICISM A LEGJOBB KUKORICAHIBRIDEK HÁZIKERTEMBE MEGRENDELEK: KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ VETŐMAGJÁT 1-5 kg mennyiségben ( 170 Ft/kg ) ............kg korai érésű CSEMEGEKUKORICA VETŐMAGOT ............kg középérésű 10 dkg - 5 kg mennyiségben ( 99 Ft/10 dkg ) ............kg késői érésű postán küldjük HIBRIDKUKORICA VETŐMAGOT; HÁZIKERTJÉBE. ................dkg vagy kg Fenti Araink postaköltség nélkül értendők. CSEMEGEKUKORICA VETŐMAGOT. Önnek csak a mellékelt megrendelőt kell Az áru ellenértékét utánvéttel fizetem. $ UJ címünkre visszajuttatnia: r Cl NÉV:................................................................... i IKR RT VETÖMAGÜZEM i CSOMAGKÜLDÖSZOLGÁLAT CÍM:........................................... | 2943 BÁBOLNA cr UJ o Megrendelését leadhatja a 06-34-69022 telefonszímon 1st o u. P ....................................................... 5 JO Szakkönyvtár Hazánkban is megindult a gazdaság átalakulása piacgazdasággá. Alapvetően fontos, hogy felgyorsuljon a privatizáció, növekedjen a vállalkozási kedv, ez maga után vonzza a fokozott érdeklődést azon módszerek, eljárások iránt, melyekkel megvalósítható a privatizáció és a privatizált vállalkozások hatékony működtetése. A nyugati országok tapasztalatai egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a helyi adottságok függvényében a gazdaság különböző szektoraiban más és más a megoldás; a privatizáció, a vállalkozásélénkítés sokféle módon lehetséges. A legcélravezetőbb módszer kiválasztása és adaptációja közeljövőnk feladata. Egyik nagy lehetőség a franchise, mint a piacgazdaságokban jól bevált és rohamosan fejlődő vállalkozási forma, mely lehetőséget teremt kezdő vagy kevés tapasztalattal rendelkező vállalkozók bevonására az üzleti életbe, segít az új ötletek és új üzletágak széles körű elterjesztésében. Miben rejlik a franchise sikere? „A franchise rendszer jogilag önálló vállalatoknak tartós, szerződéses kötelezettség alapján nyugvó, vertikális együtt- müködésü értékesítési szervezete mondja a definíció , az egymástól Ml;,". 'X ■ «ttl.lßl'"'» POOR JÓZSEF • ZENTAI KATALIN FRANCHISE sének legintenzívebb formája.” A partnerek a gazdaság más szintjein tevékenykednek, nem konkurensei egymásnak, hanem egymást kiegészítik. A rendszer a piacon egységesen lép fel, és a partnerek kölcsönös munkamegosztáson alapuló együttműködése jellemzi. A franchise legfontosabb jellemzőit ismerteti Poór József és Zentai Katalin, a Franchise. Út a sikeres vállalkozáshoz című, a Nemzetközi Menedzser Központ gondozásában megje- könyvben. It in Ingatlantőzsde áprilistól A tervek szerint áprilisban nyílik meg az ingatlantőzsde. Az előkészületekről számoltak be szombaton a Magyar Ingatlanforgalmazók Kamarájának közgyűlésén. Mint el hangzott, az ingatlanpiac ma nagyon csendes, eladók és vevők nem igazán találnak egymásra, annak ellenére, hogy közvetítéssel ma már több tucat cég foglalkozik. A piac megpezsdülését várják az ingatlantőzsdétől, ahol a nyilvánosság előtt, ellenőrizhetően, a felkínált ingatlan összes dokumentációjával együtt, bárki által hozzáférhető módon zajlik majd az adásvétel. A tőzsdére a minimálisan 50 millió forint értékű épületeket, létesítményeket viszik ki, hiszen ebből a kínálat óriási, számos vállalat, önkormányzat és szövetkezet ingatlaneladással próbál anyagi helyzetén segíteni. Az ingatlantőzsde létesítésén kívül a kamara tagjai egyetértettek abban is: szigorúbb feltételekhez kellene kötni, hogy ki foglal kozhasson ingatlanközvetítéssel. A mai jogszabályok szerint egy gyorstalpaló tanfolyam után bárki lehet ingatlanérték-becslő és foglalkozhat ingatlaneladással. Figyel meztetö jel, hogy különösen a nagyobb érté kű, 20-30 millió forintnál drágább ingatla nők cserélnek gazdát nem mindig tiszta kö rülmények között. A kamara azt szeretné hogy a szakma gyakorlását kössék felsőfokú képesítéshez, és az oktatást, a továbbképzést a kamara végezhesse, garanciát is vállalva az oktatás színvonaláért. (MTI) LETELT A HÁROM EV Hogyan alakult a lakossági valutakeret? A valutakeret évi 50 dollárra való korlátozása elég nagy felzúdulást váltott ki 1989 végén. Az akkor bevezetett szabályozás szerint, amennyiben valaki egy, két, három, illetve négy évig nem váltja ki a nekijáró 50 dollárt, akkor az első három évben hozzáadhatja az általa kiváltható Valutaellátmányhoz az előző években be nem váltott 50 dollárt. Ennek alapján, aki 1990-től turistaellátmányra jogosult és eddig nem vásárolt valutát, az 1992-ben 150 plusz 50, azaz összesen 200 dollárt vásárolhat. A kormányzat külön ösztönözni akarta az új szabályozás bevezetésekor azokat, akik minél később tartanak igényt a valutaellátmányukra, ezért a szabályok szerint, aki csak a negyedik évben, vagyis 1993-ban váltja be pénzét, az nemcsak a négy év alatt fel nem vett 200 dollárt vásárolhatja meg, hanem még ezen felül is 100 dollárt. Vagyis összesen 300 dollárt vehet 1993-ban. Közel a 9 milliárdhoz A Magyar Nemzeti Bank lakossági osztályának helyettes vezetőjét, Garad- nai Máriát kérdezte az MTI-Press munkatársa arról, miként élt ezzel a valutabeváltási lehetőséggel az ország lakossága. Mint megtudtuk, 1990-ben közel másfél millió magyar állampolgár tartott igényt az 50 dolláros turista- ellátmányra. Ez mintegy 4,6 milliárd forintnak megfelelő valutát jelentett. Ha ehhez hozzászámoljuk a kiskorú gyermekek utazásához és az egyéb jogcímen járó éves keret felhasználását, akkor a lakosság által hivatalos valuta- vásárlásra fordított teljes éves összeg megközelíti a 6 milliárd forintot. 1991 -ben már többen tartottak igényt az 50 dollárra. Több mint kétmilliónyi- an vásároltak ezen a címen valutát a bankoktól. A több mint 2 millió vásárló mintegy 7,7 milliárd forint értékű valutát vásárolt, és ha a fent említett egyéb jogcímeken beváltott forintot is figyelembe vesszük, akkor a teljes összeg már közel 8,7 milliárd forintot tesz ki. Ez azt mutatja, hogy mérsékelten növekszik az így beváltott valuta összege. Arra a kérdésre, hogy mi várható, az MNB illetékese azt mondta, hogy nem számítanak jelentős emelkedésre. Csökken a területállomány jelentősége Az igaz, hogy elvileg mintegy 40 milliárd forint értékű valutát vásárolhatna a lakosság ebben az évben ezen a címen, de hát elég sok embernek nincs szüksége valutára, és forintja sincs elegendő. Ezentúl legalábbis a turizmus szemszögéből veszített jelentőségéből a turistaellátmány, hiszen a kormány ez év elején hozott rendelete lehetővé teszi, hogy az egyéni turisták — ameny- nyiben utazási irodán keresztül egyenlítik ki szállásukat, étkezésüket és egyéb, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat —, akkor azokat forintban is kifizethetik, naptári évenként egy, maximum 14 napos időre terjedő üdülés esetén. Azok is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, akik nem a magyar utazási irodák ajánlataiból választanak. Aki úgy kívánja, az kiválaszthatja a külföldi programajánlatokból és egy utazási irodán keresztül forintban kifizetheti ennek ellenértékét. Ezen felül, ahogy ez a társas- utazásoknál történik, az ellátás jellegétől függően legfeljebb 14 napra költőpénzt is kaphatnak. Teljes ellátás esetén a költőpénz 500 -800, félpanzió esetén 800—1200, csak reggelinél 1200—1600, étkezés nélkül 1600—1800 forintnak megfelelő konvertibilis valutát jelent. • • Ötvenezer cég Magyarországon Az elmúlt esztendő végén már csaknem 50 ezer jogi személyiségű gazdasági szervezet működött az országban. Számuk az utóbbi három évben — az új társasági törvény hatályba lépését követően és a vállalkozási lehetőségek kiszélesedése folytán — mintegy ötszörösére növekedett — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legújabb felmérése. A társasági formán belül a korlátolt felelősségű társaságoké a vezető szerep, arányuk meghaladja a 95 százalékot. Számuk gyors növekedésével lehetővé vált, hogy a kisebb magántőkék is közvetlenül kapcsolódhassanak be a termelőszférába. A régi típusú gazdasági szervezetek közül a vállalatok számában 1989 óta fokozatos csökkenés mutatkozik, mig a különféle szövetkezeteknél csekély növekedés tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy nemcsak a vállalkozások szaporodtak rendkívül gyorsan, hanem a szervezetek nagyság szerinti megoszlása is jelentősen megváltozott. Ma az összes gazdasági szervezet 71,2 százaléka kevesebb mint 20 főt foglalkoztat. Jelentős az élénkülés az egyéni vállalkozások körében is. A ma már csaknem félmillióra tehető egyéni vállalkozók több mint 90 százaléka a termelésben működik. Foglalkozásukat tekintve csaknem 50 százalékuk kisiparos, 32 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, 19 százalékuk kiskereskedő, a mezőgazdaságban azonban nagyon kevesen vállalkoznak, az összvállalkozók közül arányuk még az 1 százalékot sem érte el a múlt év végén. A gyűlölet butít Miért fontosak a külföldiek a német gazdaság számára ? A Németországban dolgozó külföldiek 90 százaléka olyan feladatot lát el, amelyre egyetlen honpolgár sem vállalkozik. „A közös csónak nemcsak hogy elég nagy mindnyájunk számára, de a külföldiek nélkül teljességgel kormányozhatatlan lenne” — olvasható a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) egyik hirdetésében, amely világos válasz az országban sok helyütt eluralkodott idegengyűlöletre. Az országban jelenleg legalább 5,4 millió külföldi lakik, akiknek a zöme, szám szerint legalább 5,2 millió az NSZK tartományaiban telepedett le, míg másik 170 ezer társuk a hajdanvolt NDK területén él. A külföldi munkavállalók — számuk 2,3 millió — évente 12 milliárd márkát fizetnek be a nyugdíjpénztárba, de onnan csak 3,7 milliárd márkát vesznek ki. Ezen túlmenően az idegen dolgozók évi további 20 milliárd jövedelemadót utalnak át a kincstárba, és családjaikkal együtt évi 60 milliárd márkányit költenek el a német üzletekben. A 600 ezer ott tartózkodó török közül 33 ezer önállósította magát, és az általuk alapított cégek több mint 100 ezer embernek adnak munkalehetőséget, köztük németeknek is. A jólétben élő németek szeretik elfelejteni, hogy a külföldiek közül rengetegen dolgoznak rendkívül nehéz munkakörülmények közepette: öntödékben minden negyedik, a bányákban pedig minden három vájárból átlagosan kettő külföldi. Németországban Jelenlég további 22Ó ezer munkavállalóra lenne szükség. Idegengyűlölet? Ezt a németek nem engedhetik meg maguknak. S különben is: a gyűlölet butít. FEB VÁLLALKOZÓ — Rossz társaságba keveredtem ... 30 ZE9 i— A BÁBOLNAI VETÖMAGÜZEM A LEGJOBB 30 HIBRID VETŐMAGJÁVAL VÁRJA MINDEN RÉGI ÉS ÚJ VÁSÁRLÓJÄT. MINŐSÉG GYORS SZÁLLÍTÁS MEGBÍZHATÓSÁG FAJTAVÁLASZTÉKUNK 1992.T AVASZÁRA: FAQ 200-299: KISKUN 190 TC:HELGA SCjDEA SC;DEKALB 250 SC FAO 300-399 : 3772 SC ;DOMINGO TC; DEKALB 397 SCjLINA SC;EVA SC; MIRNA SC;NORMA SC;FURI0 SC;PANKA SC FA0 300-399: CARLA SC,-DEKALB 485 SC;MARISTA SC;DK Exp.848 SC;KISKUN 380 TC; DK Exp.045 SC;KISKUN 351 TC FAO 400-499: PANNÓNIA SC;DEKALB 524 SC;3732 R SC;CHIARA SC;3764A TC FAO 500-599: FL0RENCIA SC;V0LGA SC;R0SA HSC;DK Exp.858 SC KERESSENEK BENNÜNKET! GELLÉR PAL ( IKR RT. BÁBOLNA Telefonszám:06-34-69022;telexszím:27470 ) PAPP KÁROLY ( IKR RT. BAJA Telefonszém:06-79-25035;telexszém:81301 ) m • Az először gyártandó Astra típus.
