Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 25., 5. oldal kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Tudja, mennyi só kell az üzletbe —Reggel fél ötkor kelünk, és éjfél előtt sosem fekszünk le—így vázol­ja röviden maga és felesége napi­rendjét” Mizsei János vállalkozó, a Kurta csárda Kft. tulajdonosa. Vagyis rengeteget dolgoznak. Ami­kor azt kérdezem tőle, hová valósi, azt válaszolja, szalkszentmártoni, de Tasson lakik, bár ez az egész ko­rántsem ilyen egyszerű, ugyanis az előbbi községben tölti a legtöbb ide­jét, ott ötféle üzletük van. — Szalkszentmártonban volt egy vendéglő, amelyet szerződéssel bé­reltem, három éven át — meséli a harmincöt éves vállalkozó —, ak­kor leégett. Ismerősök, a vendégek biztattak, ne adjam föl, kezdjek tel­jesen magánjellegű vállalkozásba. A következő év februárjában ala­poztunk, ősszel pedig már meg is nyitottuk a Kurta csárdát. Kilenc- venben építettünk hozzá egy né­hány szobás kis hotelt, bevásárló- központot, tavaly mindezt kiegészí­tettük egy diszkóval. Tasson ABC-üzletet bérel Mizsei úr a Dózsa Tsz-tői, most pedig a legtöbb energiáját új vállalkozása, a kunszentmiklósi Számadó ven­déglő életre keltése köti le. Ebben az üzletben beszélgetünk; közben munkások érkeznek, akik tükrök­kel ékesítik a nagytermet. Egymilli­óba kerül a Számadó új ruhája, a bérbe adó Kunszentmiklós és Vidé­ke ÁFÉSZ is hozzájárult százhet­venezer forinttal. — Azt gondoltam, hogy egy ki­lencezer lakosú városban meg kell élnie egy színvonalas melegkonyhás étteremnek, még akkor is, ha idegen- forgalomra nem lehet számítani — mondja Mizsei János, aki nevezetes embernek számít a környéken, sike­res vállalkozásai révén. Nevetve em­lékszik rá, hogy nem akarták fölven­ni szakácstanulónak Halason, mert valamit nem ismert föl az illatáról a készségvizsgán, de Mariska néni, a nagynénje, aki erre a szakmára rábe­szélte, meggyőzte a vizsgáztatót: jó szakács lesz Janiból. Nos, úgy tűnik, Mizsei János a szakácstudományának köszönheti, amit elért, meg a jó családi háttérnek. _ — Egyszer, tanulókoromban rám bízták, hogy én süssem éjjel a lángost. Ha egy asszony meg tudja dagasztani, én is meg tudom, vállal­tam. Elkezdtem sütni, de látom ám, hogy olyan fehéres marad. No, • Mizsei János üzleteiben ősztől újabb tizenkét tanulót oktatnak. mindegy! Kivitték a lángost a bü­fékbe, üzletekbe — de egy idő múl­va hozták ám visszafelé ... Három­ezer lángost visszahoztak! Kifelej­tettem a tésztájából a sót... Gás­pár Feri bácsi, aki rám bízta, vi­gasztalt: Nem baj, Janikám, vállal­tad, holnap is te sütöd. És adott ötszáz forintot is, hogy megbékél­jek magammal. A következő sütés­sel aztán már nem volt baj. Legendás mesterei nem voltak a szakmában, azt mondja, mindig fi­gyelt másokat, hogy miként dol­goznak, gyűjtögette a tudást. — Ha eddig hatszáz lakodalmat nem főztem ki, akkor egyet sem —állítja Mizsei úr —, tavaly példá­ul negyvennyolcat. Segédként a dunavecsei áfésznél kezdett dolgozni. Rövidebb próbál­kozások után a tassi halászcsárdában főzött négy évig, onnan a Szalkszent­mártoni Petőfi Tsz konyhájára került főszakácsnak. Hét év után búcsúzott, akkor bérelte ki azt a vendéglőt, ame­lyet elpusztítottak a lángok. — Milyen idők járnak most a ven­déglősökre?—kérdezem Mizsei urat, akinek megfigyeltem azt a képessé­gét, hogy egyszerre minimum három dologra is képes figyelni a vendégek­kel lassan megtelő teremben. — Fizetéskor van vendég, egy hét múlva már sokkal kevesebb. Egyébként ezt nem panasznak szá­nom, szerencsére, arra nekünk nincs okunk. Úgy számítom, a két vendéglő együttes havi forgalma eléri a másfél-kétmillió forintot. — Hogyan kell ebben a pénzszűke világban megfogni és megtartani a vendéget? — Ezekről az üzleti fogásokról nem akarok beszélni. De egy-két dolgot mondhatok. Például, hogy a Kurta csárdában a megnyitása, 1989 ősze óta nem változtak az árak. Egy bográcsgulyás most any- nyi, mint az első nap volt. — A bogrács sem lett kisebb? — Nem kisebbek az adagok sem, és ugyanolyan finomak az ételeink, mint voltak. Szalkszentmártonban bérelek egy kis vágóhidat a polgár- mesteri hivataltól, vagyis a húst nem mástól vásárolom, ez lehetővé teszi, hogy kisebb haszonkulccsal dolgoz­zak. A boltunkban a sertéscomb ára most sem több kétszáz forintnál. A gazdák állatait—sertést, marhát, birkát, borjút — megvásároljuk és feldolgozzuk, innen az olcsóbb hús. Persze, amit máshonnan veszünk, mint például a libamájat, azt miná- lunk is meg kell fizetnie a vendégnek. Mizseiéknek harmincöt alkal­mazottjuk van jelenleg. Tavaly munkahelyteremtő pályázatra két­millió forint kamatmentes hitelt kapott, ennek fejében tíz munka- nélkülit kell alkalmaznia. Nagyon elégedett a személyzettel. Huszon­kilenc tanulót is képeznek, szaká­csot, felszolgálót, kereskedőt, hen­test. Mizsei Jánosról azt tartják, amibe belefog, az biztos siker. — Milyen üzleti stílus az alapja ennek a sikernek? — A vendégekkel, vásárlókkal szembeni becsületességre nagy súlyt helyezek, ezt várom el az al- kalmazottainktól is — feleli a vál­lalkozó, akinek az embereit saját kisbusz viszi-hordja a munkába, újabban pedig a Kunszentmiklós- ra átjáróknak egy Trabantot vett, mert ez volt a praktikus és olcsó megoldás. A híres vendéglőstől megtudom, milyen csárda a kurta csárda, nem az övék, hanem amelyik ezt a jelzőt viseli: Szent György napjától Szent Mihály napjáig van csak nyitva, a téli hónapokban zárva tart — a régi világban tehát nem a méretre céloztak a hangulatos szóval. A szalkszentmártoni-tassi- kunszentmiklósi Mizsei János olyan szakács, aki tudja, mennyi só kell az üzletbe ... — a. töth — AMIRŐL A KÉPVISELŐK (IS) VITÁZNAK Törvénymódosítás — a hitelnyújtók védelmében A gazdaság működőképessége szempontjából kiemelkedő jelen­tőségű a büntetőtörvénykönyv módosítását célzó törvényjavas­lat, amelyet a tervek szerint a héten vitat meg az Országgyű­lés. Az indítvány azt célozza meg, hogy a jog eszközeivel a hitelnyújtás biztonságát érintő visszaélések minden formáját szankcionálni lehessen. Ennek jegyében a hatályos jogszabályok közé iktatják, hogy a számviteli fegyelem megsértését büntetni kell, ha az a gazdálkodó vagyoni helyzeté­nek áttekintését, illetve ellenőr­zését meghiúsítja. Bűncselek­ményt követ el, aki az arra jo­gosultaknak nem bocsátja ren­delkezésre számviteli bizonylata­it, üzleti könyveit. Ugyanez a minősítése annak, ha valaki a szabályosan elkészített beszámo­lót, üzleti könyveket, bizonyla­tokat az előírt határidő előtt megsemmisíti. Büntetendő to­vábbá az, ha az illető gazdál­kodó elmulasztja az éves beszá­molót vagy az egyszerűsített éves beszámolót a cégbíróságnál letétbe helyezni, s ezzel máso­kat akadályoz az információ- szerzésben. A javaslat szerint bekerül a paragrafusok közé — a csőd­höz kapcsolódóan — a csőd­bűntett, mint „új törvényi tény­állás”. Súlyos büntetés, többévi szabadságvesztés róható ki pél­dául arra, aki gazdasági tevé­kenysége során fizetésképtelenné válik,’ ám a tartozása fedezetéül szolgáló' vagyont elrejti, eltitkol­ja, megrongálja, megsemmisíti vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes mó­don veszteséges vagy kockáza­tos üzletbe kezd — s ily mó­don hitelezői kielégítését rész­ben vagy egészben meghiúsítja. Az előterjesztés az ésszerű gazdálkodás elveként kimond­ja, hogy az adós — hitelezői érdekében — köteles a gazda­sági szervezetet olyan állapot­ban tartani, hogy az gazdasági rendeltetésének megfeleljen. Aki ezzel ellentétes módon veszteséges vagy kockázatos üzletbe kezd, bűncselekményt követ el. Veszteségesnek akkor minősül az üzlet, ha a szóban forgó tevékenység előre megál­lapíthatóan vagyoncsökkenés­hez vezet. Kockázatosnak pe­dig az az üzlet minősíthető, amelynél tudatos veszteséggel számolnak, abban a remény­ben, hogy végül a szokásosnál nagyobb nyereséget hoz. (Ilyen például az, ha valaki szeren­csejátékra, fogadásra túlzottan nagy összegeket költ.) Kitér a javaslat e visszaélé­sek úgynevezett minősített ese­teire, amelyek akár 8 évi sza­badságvesztéssel is büntethe­tők. Ezek közé sorolja azt, ha nagy számú hitelező súlyos megkárosítását vonja maga után a cselekmény, vagy egy hitelezőnél olyan jelentős ösz- szegű az elvonás, hogy alapve­tően megrendíti a hitelező gaz­dasági helyzetét és ezzel sok ember (alkalmazott) egziszten­ciáját veszélyezteti. Á törvényjavaslat szerint bűncselekmény a hitelező jog­talan előnyben való részesítése is. Előfordul ugyanis, hogy a fizetésképtelenségének tudatá­ban levő adós egyik hitelezőjé­nek igényeit a többiek hátrá­nyára elégíti ki. Ez akkor is vétség, ha az adós nem pénz­zel, hanem bármilyen egyéb a kivételezett hitelező által el­fogadott — szolgáltatással egyenlíti ki tartozását. Ilyen esetekben egyébként bünteten­dő az előnyben részesített hite­lező is, ha adósát az „előreso­rolásra” rábírta vagy ahhoz szándékosan segítséget nyúj­tott. Ferenczy Europress Világbanki hitel? Nem válhat az infláció elleni harc „hősi halottjává, a magyar mezőgazdaság — jelentette ki Sá- rossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Zala­egerszegen rendezett megyei agrár­fórumon. Az államtitkár kifejtette: jórészt piaci okokból, a minőségi termé­kek iránti igénynövekedés nyo­mán az agrárágazat bizonyos érte­lemben az extenzitás felé mozdul majd el. Már csak emiatt is szük­ségesek a támogatási célú állami beavatkozások. A már ismert 20 milliárd forint „zöldhitel” és az újraindulást némiképpen könnyí­tő 2 milliárdos kamattámogatás ugyan jelentős segítség lesz, de a feladatok nagyságát tekintve nem elegendő. Ezért tárgyalások kez­dődnek a mezőgazdaság átalaku­lását meggyorsító világbanki hitel folyósításáról. Erre annál is in­kább szükség lesz, mivel a jelenle­gi hazai bankhálózat nem tudja „kezelni” a sajátos termelési­gazdálkodási ritmusú mezőgazda­ságot. E tekintetben a leghatéko­nyabb finanszírozási formát a földjelzáloghitel-intézetek jelent­hetik, amelyeket szintén a Világ­bank közreműködésével kívánnak létrehozni. A különböző csomagoló anyagokba töltött folyékony élelmiszerek mennyiségének és a keletkezett hulladék súlyának összehasonlítása Forrás: Geneva Waste Study Report no. 3.3.A, by Thierry Dlserens IJ csomagolt mennyiség I 0 hulladók súlya kartondoboz üvegpalack műanyag palack VÉLEMÉNYEK - SZABADON Derűlátó kérdések Megingathatatlan és javíthatat­lan derűlátó — optimista — va­gyok. Hittem a túlélésben, mikor apámat elvitték katonának, mikor a világháború elérte hazánkat, mi­kor kegyetlen martalócok tartot­ták rettegésben a kiürített Kecske­mét néhány lakóját. Rendíthetetlenül hittem, hogy megérem az idegen megszállás vé­gét, biztos voltam abban, hogy az egyház győzedelmesen kerül ki a legutóbbi üldöztetésből. Érzem, hogy a megismétlődő mellőztetés, a lehetőségek tartós megvonása nem törte meg az alkotókedvet. Meg vagyok győződve arról is, hogy a pártok és az emberek egy­más— es önmaguk — elleni acsar­kodóba hamarosan elviselhetővé mérséklődik. Bizton hiszem, hogy jelenlegi erkölcsi és gazdasági nyo­morúságunkból van kivezető út, és arra rövidesen rátalálunk. Ma már a jobb üzletek pénztárá­nál olyan elszámolást kapunk, mely nemcsak az árakat, hanem a megvett áruk megnevezését is tar­talmazza. így utólag és otthon is követni tudjuk a vásárlás gazdasá­gosságát. Kár, hogy legnagyobb kiadásunk: az áremelések, elvoná­sok és a pénzromlás folytán előálló jövedelemcsökkenésünk elszámo­lását nem ismerjük megfelelően. Könnyebben viselnénk el azonban ezt a veszteséget — ha látnánk a fényt az alagút végén —, ha tud­nánk, hogy mennyit, hogyan és meddig kell még áldoznunk. így például: mennyi is jelenleg az államadósságunk? Fogy vagy nő? Az elmúlt évben mennyi hitelt vettünk fel és mennyit törlesztet­tünk? Igaz az a hír, hogy mintegy 4,5 milliárd dollárt fizettünk tavaly a hitelezőknek? Mennyi ebből a tőketörlesztés és mennyi a kamat? Az idén mennyi kifizetés van ter­vezve? A következő években mi az előirányzat? Egyáltalán: mikorra remélhetjük, hogy megszabadu­lunk az öröklött adósságtól, ha így folytatjuk? Igaz, hogy a felvett hitelek ösz- szege nagyobb, mint az összes ma­gyar dolgozó 2 évi teljes keresete? Ha ez így van, egyáltalán ki lehet ezt fizetni belátható időn belül a lakosság további terhelésével? Lehet-e bárkinek kétsége, hogy a külföldi hitelezők felelőtlenül ad­ták a kölcsönöket, amivel meg­hosszabbították egy népellenes rendszer fennállását? Vitatható-e, hogy rosszhiszemüek voltak, mert arra számítottak, hogy az adósság súlyát az a nép fogja viselni, mely az adott pénzekből semmit nem élvezett? Miért nem kezdeményez­zük az ennek megfelelően egyértel­műen erkölcstelen hitelügyletek fe­lülvizsgálatát, az adósság egészben vagy legalább részben történő elengedését — más országokhoz hasonlóan? Mit jelent az, hogy az elmúlt évben másfél milliárd dollár értékű külföldi tőke jött be az országba? Magyar vagyonnak külföldiek ál­tal történő megvásárlásáról van szó? Valóságos értékben jutottak hozzá? Mennyi pénzt vittek ki ed­dig az országból adómentes ha­szon címén? Van-e okunk az örömre, ha szembeállítjuk a másfél milliárd dollárnyi tőkebeáramlást a mintegy négy és fél milliárd dol­lár adósságszolgálattal és a nagy­mértékben külföldre áramló nye­reséggel? Helyes-e, hogy vitatható jogi eszközök felhasználásával es ügyeskedésekkel kevesek hatalmas pénzeket kereshetnek, míg a lakos­ság túlnyomó többsége egyre in­kább nélkülözik? Igazságos, hogy a volt pártállam kiszolgálói és ha­szonélvezői az összeharácsolt va­gyonnal most tőkéssé válnak, ve­zetők lesznek — miközben a dol­gozóknak nem jut semmi? Nincs eltúlozva a hivatalok és a nem ter­melő foglalkozásúak száma? Igaz, hogy alig másfél év alatt több ezer nyugati kocsit vásároltunk a veze­tőknek, a hivataloknak? Miért kell közületi gépkocsivezető a mi ki­váltságosainknak? Nem kellene munkajogilag biz­tosítani, hogy az alkalmatlan, a korrupt és a nyerészkedő vezetők leváltását a dolgozók kezdemé­nyezhessék? Nem kellene felelős­ségre vonni azokat a vezetőket, akik korábbi vállalatuk nyereséges tevékenységét kisajátították, javait megszerezték, míg a beosztottak a csődbejutott vállalatnál maradtak és számosán munkanélkülivé vál­tak? Nem volna célszerű — leg­alább amíg a nyomort fel nem szá­moljuk — korlátozni a nagy fizeté­seket és a magas nyugdíjakat? Tele vagyunk nyugtalanító kér­désekkel. Ezek sorra elenyésznek, ha elfogadható választ kapunk rá­juk. És akkor marad a derűlátás. Frigyesy Ferenc /--------------------------------------------\ Biztató jóslat Erőre kap az idén a világgazda­ság növekedése, de még nem lesz igazán számottevő — jelentette ki egy washingtoni üzleti klubnak Mi­chael Mussa, a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) kutatási főosztályának vezetője. Mindenesetre biztatónak tűnik, hogy a tavalyi egy százalék után az idén már kettő közelében lesz a gazdasági növekedés világ­szinten. A javulás elindítója Mussa szerint az amerikai gaz­daság tavasszal kezdődő növekedé­se lesz, amely az év végére 3 száza­lékra ugrik majd föl. Amerikai tőke a Köfémben A Magyar Alumíniumipari Tröszt és az Alumínium Company of America (ALCOA) előzetes megállapodásra jutott abban, hogy az ALCOA „ellenőrző érdekhez” jut a Hungaluhoz tartozó Köfém­ben, amely hengerelt és préselt ter­mékeket gyárt. Az ALCOA beje­lentette: tőkeberuházásokkal kí­vánja fokozni a székesfehérvári Köfém termékeinek minőségét és a termelés biztonságát. Bulgária és Románia is? Az Európai Közösség bizottsága azt javasolta, hogy az EK kezdjen tárgyalásokat az EK valamint Bul­gária cs Románia közötti társulási megállapodásról. Tavaly decem­berben az EK három kelet-európai állammal, Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelor­szággal már aláírta a társulási meg­állapodást. Az MMG privatizációja Az MMG Automatika Művek privatizálási tanácsadói — a Barc­lays de Zoete Wedd (BZW) brit be­fektetési bank és a londoni Coopers and Lybrand Deloitte könyvvizsgá­ló cég — megkezdték a tárgyaláso­kat külföldi befektetőkkel, akiket a magyar cég teljes vagy részleges megvásárlására beszélnek rá — kö­zölték a BZW-nél. Vizsgálják Jelcin kérését A Fehér Ház meg fogja vizsgálni Borisz Jelcin orosz elnök legutóbbi kérését, egy 600 millió dolláros hi­telgaranciáról, de nem várható túl­ságosan gyors cselekvés — jelentet­te be Mariin Fitzwatcr szóvivő. Mint Fitzwatcr elmondta, a döntés mindenekelőtt attól függ majd, hogy birkózik meg a Független Ál­lamok Közössége az amerikai ga­ranciával már megkapott 3,75 mil­liárd dolláros kölcsön visszafizeté­sével. Kanada Ukrajnának Ukrajna 40 millió dolláros köl­csönt kapott Kanadától, s ezzel alaptalannak bizonyult az a nyuga­ti feltételezés, hogy mindaddig nemigen kaphat újabb hiteleket) ameddig bele nem egyezik, hogy közösen fizesse a vplt szovjet adós­ságot a Független Államok Közös­ségének többi tagköztársaságával. Mint ismeretes, Ukrajna nemrégi­ben bejelentette, hogy az adósság­ból ráeső 16,3 százalékos részt a többi köztársaságtól függetlenül kí­vánja törleszteni. Kínai reformszózat Meglepő hévvel szorgalmazta a gazdasági reformok gyorsítását egy Kommentárjában a keddi Zsenmm Zsipao. A Kínai Kommunista Párt központi lapja leszögezte, hogy Kí­na mindig csak „mások után fog kullogni" ha ingadozik, ha határo­zatlan és következetlen a reformok végrehajtásában. Pekingi megfigye­lők meglepetéssel fogadták a kínai vezetőség konzervatív szárnyának szócsöveként elkönyvelt lap rc- formszózatát, s általában azzal ma­gyarázták, hogy Teng Hsziao-ping, a legtekintélyesebb kínai vezető lö­kést adott a reformpolitikának, amikor e hónap elején hosszú visz- szavonultságából ismét a nyilvá­nosság elé lepett. Az olajár védelmében A nem OPEC-tag olajtermelő or­szágok is csökkentsék termelésüket a nyersanyag árának további sül­lyedését elkerülendő szólította föl az illetékeseket Celestino Ar­mas, venezuelai bánya- és energia­ügyi miniszter. Caracasban azt vár­ják, hogy elsőként Mexikó és Nor­végia teljesíti a felhívást, mert c két ország képviselőivel már tárgyalt a témáról Carlos András Perez Rod­riguez államfő is. _____ _____________________> CÉGBÍRÓSÁGI hírek A megyei cégbíróság február 13. és 20. között az alábbi tár­sas vállalkozásokat jegyezte be: EURO-GOLD Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelős­ségű Társaság (székhely: Baja) — FLAISZ Kereskedelmi Kft. (Kecel).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents