Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
6. oldat, 1992. február 25. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PENZ-TARCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg...? Értékek és értékpapírok in. 1990-ben a kötvények mellett — az új társasági törvény eredményeképpen —- megjelenhettek a tőzsdén a részvények is. Innen folytatjuk beszélgetésünket Jak- sity Györggyel, a Lupis Brókerház igazgatójával. — A spontán és irányított privatizáció során nagyon sok ember fektethette a pénzét értékpapírokba. A megalakuló részvénytársaságok ugyanis a dolgozóik körében kínálták elsődlegesen a papírjaikat. Nem hiányzik ez a forgalom a tőzsdéről? — Az értékpapírok előbb-utóbb úgyis megjelennek vagy a brókerszervezeteknél, vagy a tőzsdén, hiszen a piac nemcsak magára a tőzsde épületére korlátozódik. A piacot szervezni kell, mert élénkülése csak ettől várható, kellenek azok a szervezetek is, melyek az egyes tranzakciókat szakszerűen le tudják bonyolítani. Mindenki kivár — Van pénze az embereknek értékpa- pírvásárlásra? — Van, de még nem ismerték fel azt, hogy célszerű a megtakarításaikat értékpapírokban tartani. Most különben is olyan időket élünk, amikor mindenki kivár. 1988 óta nem érdemes a vállalatoknak beruházni, mert drága a hitel, nem érdemes értékpapírt venni, mert az éves hozadéka nem biztos, hogy meghaladja az inflációt. Nem érdemes vállalkozni, mert összedőlt a fizetőképes kereslet vilá- • ga, és különben is több szereplő van a piacon, mint az kívánatos volna. Meg kell várni — gondolja a befektető, míg kitisztulnak a viszonyok, amikor a piacon csak az életképes szereplők maradnak; amíg a hiteléhség megszűnésével pénztúlkínálat lesz, ennek nyomán pedig elviselhető mértékűre csökkennek a kamatlábak. A kisbefektető csak biztosra akar menni. Ebben a jelenlegi helyzetben tehát kivárásra rendezkedik be: nem vásárol semmit. Ettől a magatartástól azonban még lassabban következik be az élénkülés, az életképes cégek kiválasztódása. Az állampolgáron is mülik — Miért érdekelje a kisbefektetőt mindez? Ő biztonságban akarja tudni a pénzét és fütyül a makrogazdaság nya- valygásaira. — A befektető haszna az értékpapírok révén két dologból tevődik össze: az osztalékból és az árfolyamnyereségből. Ez a kettő együtt jelenti a hasznot, a hozadé- kot. Közülük azonban csak az osztalék jelent évente valóban pénzt, az árfolyam- nyereség akkor jelentkezik, hajó időben tudják eladni az értékpapírokat. Ha tehát a befektető akkor vesz értékpapírt, amikor az olcsó, vagy olcsóbb (vagyis recesszió idején) és nem rövid távra spekulál, akkor a gazdaság élénkülésekor nem várt árfolyamnyereségre tehet szert. És a dolognak éppen ez a lényege. A befektetések elmaradása esetén azonban a magánszektor megtakarításai nem tudnak a jó megtérülésű akciók (beruházások) finanszírozási forrásaivá válni. Ehelyett azokat a költségvetés éli fel. Mint tudjuk, nem túl hatékonyan. így nem csoda, hogy várhatóan még 1992- ben is folytatódik a gazdaság összezsugorodása. De ez nemcsak a gazdaságnak, hanem az állampolgárnak sem jó. Ha tehát az állampolgárok bíznak a gazdasági fellendülésben, ráadásul tesznek is érte valamit, akkor a gazdaság felélénkül. — Vagyis a vállalkozásélénkülés az állampolgár hitén múlik ? — Kis leegyszerűsítéssel igen. Ellenkező esetben csak az árnyékgazdaság, a feketepiac fog fejlődni, ami lehet, hogy egy-két embernek, vállalkozásnak óriási hasznot hoz, de a nemzet gazdasága elsorvad. Befektetői bizalom az alap — Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy a tőzsde vállalkozásélénkítési csodaszer, vagy egyszerűen csak kereskedelmi és közvetítő, befolyásoló mechanizmus? — A tőzsde nem csodaszer, de óriási hatással lehet a gazdaságra. Éppen ezért minden fejlett piacgazdaságban támogatást kap a tőzsde és a befektető. Mindezzel együtt a tőzsde nem újraelosztó mechanizmus, csak az adásvétel kereteit adja meg. — Miért érdemes tőzsdézni? — A bankbetétek forrásadója 20 százalék, míg az osztalék típusú jövedelmeké csak 10 százalék. Aki mer és tud hosz- szabb távon gondolkodni, befektetni, annak mindenképpen érdemesebb részvényeket vásárolni, mint például kötvényeket, mégha ez utóbbi hozama pillanatnyilag magasabb is. Az amerikai gazdaságban például százéves átlagot figyelembe véve a kötvényeken legfeljebb 8 százalékos hozamot lehetett realizálni, míg a részvényeken 12 százalékot. Aki tehát vállalja a nagyobb kockázatot, hosszabb távon nagyobb haszonhoz juthat. Természetesen mindez egy viszonylag stabil, kiszámítható gazdaságot feltételez. Egy ilyen gazdaság felépítésének alapja azonban a befektetői bizalom és kultúra kérdese Merth László FEB A MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI RT. TERVEI A kormány támasza lesz — A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. üzletpolitikáját, tevékenységét az államtól függetlenül folytatja majd — mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen az új részvénytársaság terveit ismertették az újságírókkal. A pénzügy- miniszter hangoztatta továbbá, hogy az rt. tevékenységével szervesen hozzájárul a hazai privatizáció megvalósításához. Forrásainak egy részét a folyamatban lévő felszámolási eljárásokból, és a privatizációs bevételek bizonyos hányadának visszaforgatásából biztosítják majd. Takácsy Gyula, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. igazgatóságának elnöke (az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke) és Bányai Miklós, az rt. napokban megválasztott vezér- igazgatója elmondották: a társaság alapító okiratát és alapszabályát tavaly november 27-én írta alá az Állami Fejlesztési Intézet, az Állami Vagyonügynökség és a Szerencsejáték Rt. A működését a múlt év december 1-jén kezdte meg. Alaptőkéje 4,6 milliárd forint, az ÁFI a részvények 57,6 százalékával, az ÁVÜ pedig 49,2 százalékával rendelkezik. Az rt. saját vagyona 6,8 milliárd forint. A részvénytársaság alaptőkéjének 30 százaléka (1,4 milliárd forint) készpénz, a többi része részvény, üzletrész, kötvény és ingatlan. A befektetési részvénytársaság vezetői szerint a társaságot rövid időn belül alkalmassá kell tenni arra, hogy ellássa a magyar pénzintézeti rendszerből jelenleg még hiányzó, de feltétlenül szükséges, stratégiai befektetésekre és hosz- szú távú hitelezésre szakosodott pénzintézet funkcióit. A leendő befektetési bank alapvetően a kormány gazdaságpolitikai céljainak végrehajtója lesz, azonban minden egyes program esetében üzleti alapon fogja eldönteni, vállalkozik-e a projekt finanszírozására. A leendő pénzintézet ipari rekonstrukciós programok pénzügyi támogatását is ellátja majd, segít a szükséges ipari infrastruktúra megteremtésében. Az rt. részvénycsomagjába 2,8 milliárd forint összegű portfoliót az ÁVÜ- től kapott, a többit az Állami Fejlesztési Intézet adta, és az ÁFI nyújtotta az 1,4 milliárd forintos készpénzt is a leendő bankhoz. A befektetési rt. portfoliójában olyan vállalatok részvénypakettjei vannak, mint például a Ganz Danubius vállalat- csoport egyes cégeinek részvényei, a még magyar tulajdonban lévő cukorgyárak, a Ganz Vasúti Járműgyár, a Hungária Biztosító Rt. állami részvényei, a Szerencsi és Szolnoki Cukorgyár még állami kézben lévő értékpapírjai, a Biogal Rt. állami tulajdoni hányada. A leendő befektetési bank az idén a portfoliójában lévő cégek tevékenységének feljavítását helyezi előtérbe, az első időszakban gyakorlatilag vagyonkezelőként működik. Feladatának gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, hogy tőkeerejét megnövelje. Ennek érdekében az rt. vezetői elmondták: egyrészt alapítói, másrészt belföldi és külföldi szakmai befektetők hozzájárulása révén még az idén öt-hatmiíliárd forinttal kívánják megnövelni az rt. vagyonát. Hosszú távon azt tervezik, hogy magát a jövendőbeli befektetési bankot is privatizálni fogják. \ MAGVAR NEMZETI BANK Érvényben devizanem HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI : 1992. február 24. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 136.39 136,74 137,09 Ausztrál dollár 58,89 59,04 59.19 Belga frank (100) 230,07 230,65 231,23 Dán korona 12,21 12,24 12,27 Finn márka 17,30 17,35 17,40 Francia frank 13,92 13,96 14.00 Holland forint 42,04 42,15 42,26 ír font 127,05 127,37 127,69 Japán yen (100) 60,79 60,94 61,09 Kanadai dollár 66,13 66,30 66,47 Kuvaiti dinár 267,99 268,68 269,37 Német márka 47,31 47,43 47,55 Norvég korona 12,10 12,13 12,16 Olasz líra (1000) 63,08 63,24 63.40 Osztrák schilling (100) 672,20 673,90 675,60 Portugál escudo (100) 55.04 55,18 55,32 Spanyol peseta (100) 75,51 75,70 75,89 Svájci frank 52.20 52,34 52,48 Svéd korona 13,05 13,08 13,11 Tr. é$ cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 78,63 78,83 79.03 ECU (Közös Piac) 96,83 97,08 97,33 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAl Érvényben: 1992. február 24. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán ven (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban 135,34 58,42 228,32 12,11 17,15 13,82 39,36 41,72 126,07 60,34 65.60 265,93 46,95 12,01 62.60 667,10 54.63 74.94 51,80 12.95 78,05 96.10 138,14 59,66 232,98 12,37 17,55 14,10 40.20 42,58 128,67 61,54 67,00 271,43 47,91 12,25 63.88 680,70 55,73 76,46 52.88 13.21 79,61 98,06 VALUTÁK A FEKETEPIACON 1 USA-doUir 79—81 forint Német márka 50—53 forint Svájci frank 55—57 forint Osztrák schilling 7,10—7,30 forint HA ÖN SZERETNE IRODÁJÁBA, OTTHONÁBA szép, kényelmes, jól variálható, kedvező árszínvonalú IRODABÚTORT akkor, keressen fel bennünket az OFFICE CENTER Kft. irodabútor-bemutató termében. Nagy szín- és típusválasztékban ajánljuk hazai és import bútorainkat: — szekrények (polcos, fiókos, üveges); — íróasztalok; — gördülő és álló, fiókos kiegészítő szekrények; — karfás és karfa nélküli, valamint forgószékek; — számltógépállványok; — szalagfüggönyök és egyéb irodai kiegészítők (telefonkarok, iratgyűjtők, lerakók); — irodai díszítők (festmények, művirágok). Igény esetén komplett irodai kivitelezést is vállalunk (építészeti, belsőépítészeti tervezéssel). Magánszemélyek részére hitelre történő vásárlási lehetőséget is biztosítunk! VÁRJUK ÖNT! IRODÁT AZ IRODACENTRUMBÓL! Kecskemét, Horváth Döme u. 14. (rendőrkapitányság mellett) Tel.: 76/21-491, 22-243, Fax: 76/46-549 28/92 Ihr Agrárvilág FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Agrárvállalkozók klubja Nem vagyok jós, ám mégis azt állítom: a Balaton-felvi- dék helyre teleC ülése, Szent- ékkálla az újkori magyar mezőgazdaság fellegvára lett. Hogy egészen pontos legyek, egy országos hálózat első láncszeme. Az indoklás: februárban Szigethy Pál fogadós, magánvállalkozó kezdeményezésére megalakult a Magyar Agrárvállalkozók Klubja. Hogy miért pont ott, és miért pont februárban? Tán fölösleges is kutatni az okokat, egy a lényeg: az agrárklub már működik és várja a partnereket. (Aki jelentkezni kíván, íme a cím: 8281 Szentbékkál- la, Bem u. 5.) Mit akar a Magyar Agrárvállalkozók Klubja? A legteljesebb körű szolgálatát az új agrárértelmiség munkájának. A klub persze elsősorban összefogást sürget, mindazok összefogását, akik nem szólamokban, hanem tettekben kívánják érvényre juttatni a vidék, a vállalkozók jogait. Régen tán félve írtuk volna le, de most nyugodtan tesz- szük: lobbizni kell a vidékért, hogy polgárai ne másod- vagy harmadrendűéit legyenek, hanem egyen- rangúakká váljanak azokkal, akik magasabb rendűeknek képzelik magukat. Azt is szorgalmazza a klub, hogy a lehető leggyorsabban terjedjenek a régi, manapság is hasznosítható ismeretek, meg az újak is. El kell hinni, hogy összefogás nélkül homokvárat sem lehet építeni, nemhogy szétzilálódó mezőgazdaságot egybefogni. El kell hinni, kü- lön-külön nem lehet tenrfi a faluért, a vidéki vállalkozókért. El kell hinni, hogy a magyar agrárszakemberekben sokkal több van, mint amennyit eddig kihoztak magukból. El kell hinni a pártoknak, hogy a vidék legalább olyan — ha nem nagyobb — fontossággal bír, mint az egy szem főváros. El kell hinni a kormánynak, hogy a mezőgazdaság, a vidék, a falu ügye napjainkban és a jövőben is fokozott támogatásban kell, hogy részesüljön. Végül el kell hinniük a vidéki polgároknak, hogy együtt erősebbek, hogy nem marakodni, gyűlölködni, átkozódni, hanem érdekeiket együtt védeni kell. Szigethy Pál úr kezdeményezésével nem maradhat magára, érdemes létrehozni országszerte az agrárvállalkozók klubját. Ebben úttörő szerepet szeretne játszani a Falutévé szerkesztősége. Úgyhogy kedves kollégák, bízzunk benne, hogy a szentbékkállai kezdeményezés ragadós lesz. MIRE JÓ A KÁPOSZTAREPCE? Kisüzemi olajprés Kecskeméten — A földműves mindenképpen jól jár, a népgazdaságnak pedig az import- függőség csökkenését eredményezheti, ha a traktorok repceolajjal járnak — mondja dr. Sztachó-Pekáry István, a kecskeméti kertészeti főiskola tanszékvezető docense. Az régi tapasztalat, hogy a dízelmotorok — különösen a régebbi típusúak — növényolajokkal, így napraforgóvagy repceolajjal is járnak. Ezek az olajok azonban igen drágák voltak a korábbi üzemanyagárakhoz képest, ezért használatuk nem vált általánossá. Ha azonban a földművelő gazdák saját fel- használásukra termelik, mondjuk a káposztarepcét, akkor — mivel nincs áruforgalom — az üzemanyagárakat terhelő forgalmi, út- és egyéb adóktól mentesen juthatnak hozzá a dízelolajat helyetteskő motorhajtó anyaghoz. A módszer hazai meghonosítására — német és osztrák példák alapján — a kecskeméti kertészeti főiskola műszaki tanszéke vállalkozott. Az itt kifejlesztett, s a kiskőrösi Ágiikon által elkészített kisüzemi olajprés prototípusa — körülbelül 750 watt teljesítményigénnyel — 2,5 liter repceolajat állít elő óránként. A főiskola kerti traktorai már repceolajjal járnak, amelyhez egynegyed részben dízelolajat is kevernek. A repceolaj üzemanyagként való alkalmazásának környezetvédelmi előnye, hogy sokkal kevesebb a kén-dioxid- kibocsátása, ami a savas esők veszélyét csökkenti, hátránya viszont, hogy valamivel — öt százalékkal — nagyobb a szén-monoxid- és nitrogén-oxid-szeny- nyezés. A főiskolán végzett számítások szerint egy kisüzemi farmergazdaság körülbelül 26 forintos literenkénti szűkített önköltséggel juthat hozzá a repce"- olajhoz, ha a repcét maga termeli és préseli. Ha egy tízhektáros gazdaságban két hektáron repcét termesztenek, akkor saját maguknak annyi üzemanyagot termelnek, amennyivel a fennmaradó nyolc hektár gépi munkálatait — szántás, vetés, növényvédelem, betakarítás, tarlóhántás stb. — is eltudják végezni. Ha a módszer hazánkban is meghonosodik, akkor ez új lehetőségeket teremt a repcetermesztés számára is, amelyhez a főiskola szaktanácsokat ad. A préselés során melléktermékként keletkező „pellet”, illetve repcepogácsata- karmányként is kiválóan hasznosítható, sőt — brikettálva vagy anélkül — tüzelőanyagként alkalmazható. A Mercedesnek kimondottan repceolajra konstruált dízelmotorja is van, de ilyen gyártási szándék már Magyarországról is mutatkozott. A főiskolán egyébként repceolajjal 50 lóerős MTZ traktor is működik, s folytatják azokat a laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek alapján a fogyasztást és teljesítményt illető kérdésekre pontos választ tudnak adni. Az említett kisüzemi olajprés fogyasztói ára jelenleg kb. 200 ezer forintra becsülhető. Bálái F. István • A kecskeméti kertészeti főiskola műszaki tanszékén kifejlesztett kisüzemi olajprés. (Fotó: Galambos) FM-TÁJÉKOZTATÁS LEENDŐ GAZDÁKNAK Mit kezdhetünk az üzletrésszel? „Mit kell tudni...?” címmel füzetsorozatot ad a Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti tagság kezébe, azzal a szándékkal, hogy a megkezdődött változások törvényi garanciái és lehetőségei minél szélesebb körben világosak legyenek. Az agrárprogramról, az új szövetkezeti törvényről, a szövetkezetek átalakulásának szabályairól, a kárpótlási földtörvényről foglalja össze a tudnivalókat egy-egy kötet. A minisztérium szakértői pedig ezekben a hetekben azzal a céllal is járják a vidéket, hogy a helyben felmerülő kérdésekre azonnal válaszolhassanak. A leggyakoribb kérdésekről dr. Farkas Gabriella agrárjogász a Falutévé riporterével váltott szót. — Ha a vagyonrészt megkapják a volt üzletrész formájában, az mit jelent számukra? Nem jelenti — például azt is, hogy a szövetkezetek esetleges adósságát is megkapják ezzel a papírral? — Nos, nagyon szeretném azt hangsúlyozni, hogy a földet — a visszakapott, újra nevére került földet — senkinek sem kell féltenie, azt tehermentesen kapja. Ami pedig az esetleges adósságot illeti: a törvény úgy rendelkezik, hogy a szövetkezet összes vagyonát megállapítják, aszerint, hogy mit mutat az állóeszközvagyonérték és a követelések összege, és ebből az összegből vonja le az elszámoláskor a szövetkezet az adósságállományt. Csak a maradék kerül üzletrész formájában szétosztásra. Az tehát már tiszta, tehermentes vagyon. — Mit tehet az üzletrésszel a tag? — Ezzel az üzletrésszel a tagok egy része nyilvánvalóan — az új szövetkezeti törvény szerint — át fog alakulni magántulajdonon, üzletrésztulajdonon és földtulajdonon alapuló igazi, valódi szövetkezetté. Teheti vele azt is, hogy a földjét is kivive, az .üzletrészen, mintegy pénzt helyettesítő értékpapíron „kivásárol” valamilyen működtethető vagyontárgyat a szövetkezetből és ezzel kezd egyéni mezőgazdasági vállalkozásba. Ehhez a kormányzat az úgynevezett „reorganizációs”, magyarán újraszervező- dési programmal, hitellel segít. Ez egy nagyon fontos lehetőség, amely azt jelenti, hogy ha az illető tag ilyen hitelt kap, a hitelkamatnak a 75 százalékát az állam vállalja át. EGY KSH-FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Kevesebb kistermelő Az 1991. évi általános mezőgazdasági összeírás keretében végzett teljes körű kisüzemi felmérés adatai szerint 1 millió 396 ezer kistermelő gazdaság volt az országban, 19 ezerrel (1 százalékkal) kevesebb, mint az előző — 1986. évi — összeíráskor. Az összeírt gazdaságok közül mintegy 70 ezer olyan városi jellegű körzetben található, ahol az állattartás nem megengedett, és amelyekre az 1986. évi reprezentatív felvétel nem terjedt ki. Ezt figyelembe véve a kistermelői gazdaságok száma közel azonos mértékben csökkent, mint 1981 és 1986 között (6 százalékkal). Az összeírt 1396 ezer gazdaságból 573 ezer a földterület nagysága (1500 m2 vagy annál nagyobb megművelt földterület, illetve 800 m2 vagy annál nagyobb kert, gyümölcsös és szőlő együttes területe esetén), 823 ezer pedig az állatállomány alapján minősült kistermelői gazdaságnak. (Ez utóbbiak közül 638 ezren némi földterülettel is rendelkeztek.) A gazdaságok egy- harmada foglalkozik árutermeléssel, azaz az önellátáson túl rendszeresen értékesítenek mezőgazdasági termékeket. A gazdasághoz tartozók (családtagok, alkalmazottak stb.) száma 8 százalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban. Az 1 millió 396 ezer kistermelői gazdasághoz 4 millió 82 ezer fő tartozik, hazánk lakosságának 39,4 százaléka. A gazdálkodók közül mindössze 9% rendelkezik valamilyen mezőgazdasági iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya kb. másfélszázalékos. Középfokú mezőgazdasági iskolát 2,4 százalék, szaktanfolyamot pedig 5% végzett. A legmagasabb nem szakmai iskolai végzettséget tekintve a gazdálkodók 3,7 %-a felsőfokú, 23,1 százaléka középfokú, 63,5 százaléka pedig alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A kistermelők közül 15 ezer fő (9,7%) nem fejezte be alapfokú iskoláit sem. A kistermelői gazdaságok egyötödét, 290 ezer gazdaságot nő irányít. A kistermelői gazdaságok által használt területnek 58%-a saját tulajdont képez, 21 %-a bérlemény, 21 %-a pedig háztáji és illetmény- föld. A jelenleg is mezőgazdasági kistermelésből élő 36 ezer egyéni gazdálkodóval együtt 75 ezren jelezték, hogy a jövőben egyéni gazdálkodók kívánnak lenni. Közülük 15 ezren (20%) Bács-Kiskun megyében, 8 ezren (11 %) Csongrád megyében kerültek összeírásra. A növénytermelési tevékenységet a kistermelők nem egészen 5%-a (64 ezer gazdaság) tervezi növelni, 3,6 százaléka (51 ezer gazdaság) csökkenteni, 1,5 százaléka (21 ezer gazdaság) megszüntetni szándékozik, a döntő többség (90%) pedig szinten tartani kívánja. Az állattenyésztési tevékenységet 43 ezren (3,1 %), megszüntetni, 41 ezren (2,9%) növelni, 133 ezren (9,5%) csökkenteni tervezik. A döntő többség (1179 ezer, 84,5%) szinten tartani szándékozik állattenyésztését. Ez utóbbi kategóriába elsősorban az önellátó gazdaságok tartoznak. 92 ezer kistermelő jelezte, hogy földterületét növelni szeretné, ebből 60 ezren visszaigénylésből, 8 ezren vásárlásból, 24 ezren pedig bérletből és egyéb forrásból. A kistermelői gazdaságokban használt fontosabb mezőgazdasági gépek száma az előző összeírás óta eltelt öt évben nagy mértékben nőtt. A 8 kW-os és kisebb kéttengelyes traktorok száma közel 40%-kal, a 8 kW felettiek száma 70%-kal haladja meg az 1986. évit. Motoros kapából 76 százalékkal, univerzális motoros kerti gépből kereken 60%- kal volt több a kistermelők birtokában, mint 1986-ban. (A gépek zöme a gazdálkodók tulajdonában volt, a bérlet címen birtokukban levő gépek aránya nem jelentős.) A növekedés ellenére nagyobb gépekkel csak a gazdaságok igen kis hányada rendelkezik, a gépi munkák nagyobb része továbbra is a nagyüzemekre hárul. A kistermelők által ténylegesen használt földterület művelési áganként (ezer ha) Saját tulajdon Bérelt terület Háztáji terület Illetményföld összesen Szántó 138 75 101 12 326 Kert 113 3 1 — 117 Gyümölcsös 15 3 1 —'u 19 Szőlő 38 9 3 — 50 Gyep F.rdo 14 4 23 z z Nádas és halastó 1 1 — — 2 Mezőgazdasági terület 323 114 106 12 555 Művelés alól kivett 83 1 1 85 Összesen 406 115 107 12 640
