Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. február 24., 3. oldal Falugyűlés Vaskúton Falugyűlést hívott össze ma este fél 7-re a vaskúti önkormányzat. Okulva az előző gyűlésen tapasz­talt nagyfokú érdeklődésből, most nem a megszokott helyen, a mozi­teremben, hanem a községi sport- csarnokban találkoznak a falu ér­deklődő lakói polgármesterükkel és választott képviselőikkel. Ez alkalommal hangzik el - egyebek között — a földgáz beve­zetésének várható programja. Szó lesz, természetesen, szociális kér désekről és a június első hetében tartandó, a németek betelepülé­sének 250. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekről is. NYÍLT LEVEL es petíció Átvilágítják a félegyházi iskolákat Kiskunfélegyházán is beszédté­ma az iskolák pedagógusai közötti bérfeszültség. A Móra Ferenc Gimnáziumba járó gyerekek szülei petíciót írtak, követelve a távozá­sukat fontolgató, kiváló tanárok kellő megfizetését. A gimnázium tanári kara pedig az önkormány­zathoz küldött nyílt levélben fogal­mazta meg panaszait. Endre Sán­dort, az önkormányzat művelődé­si, ifjúsági és sportbizottságának elnökét kérdeztük a problémáról. — A múlt héten elfogadott városi költségvetés oldja-e valamelyest a feszültséget ? — A fizetésekben leginkább elmaradt Móra-gimnázium az el­ső tervezethez képest 5 millió fo­rinttal kapott többet. Minden­képpen elfogadhatatlan volt az, hogy egy angoltanár 17 ezer 500 forintot keressen, amikor olyan eredményeket produkál, hogy húsz tanulójából tizennyolc ered­ményes középfokú nyelvvizsgát tesz, de mondhatnám a németta­nárt is. A drámai helyzetet az okozta, hogy ezek a pedagógu­sok más iskolákból kedvező ajánlatokat kaptak. — Kiskunfélegyházán is át fog­ják világítani az iskolákat és az egyéb önkormányzati intézménye­ket. Ettől mit várnak? — Elsősorban arra lennénk ki­váncsiak, hogy valójában milyen helyzetben vannak. Az intézmé-, nyék önállóak lettek, nincs rálátá­sunk az ott folyó gazdálkodásra. Lehet, az átvilágításnak az lesz az eredménye, hogy ezen a területen nem lehet semmit megtakarítani, de legalább lesz valami képünk az iskolák gazdálkodásáról. — A név szerinti szavazáson ön nemet mondott az idei költségvetés­re. Miért? — Ez már a második költségve­tésünk, amely semmiféle távlati tervbe nem illeszthető. Az önkor­mányzatnak nincs programja, amelyről négy év után azt mond­hatnánk: ezt akartuk, ez lett belő­le. A másik, hogy mindenki a bevé­teli oldalra hivatkozott, mondván, ennyink van, a kiadásokról viszont senki nem beszélt, hogy ott milyen prioritások vannak. A bizottsági előkészítések során nekem úgy tűnt, hogy különféle érdek- és kép­viselőcsoportok — kinek volt na­• Kndre Sándor: a közművelődés hely­zete katasztrofális. gyobb a hangja — kilobbyztak olyan kiadásokat, amelyek kon­cepcionálisan nem illeszthetők szervesen a költségvetésbe. A har­madik elvi kifogásom, hogy az ál­lamilag valóban alulfinanszírozott általános iskolákat részben a középiskoláknak juttatott köz­ponti normatívákból támogatják. Végül a költségvetés az intézmé­nyek bevételét semmibe vette. A Kossuth Lajos szakmunkáskép­ző, ahol 8 millió forint volt a tava­lyi bevétel, most kevesebbet kapott azzal, hogy sok a saját bevétele. Éppen erre kellene az intézménye­ket ösztönözni. Erre idén már csak 3 millió forint bevételt tervezett az iskola . .. — Az oktatás mellett a művelő­dés és a sport is az önök bizottságá­hoz tartozik. Ezeken a területeken milyen a helyzet? — A közművelődés helyzete ka­tasztrofális. A legnagyobb problé­ma, hogy a művelődési ház (Koro­na Szálló) színházi előadásokra is alkalmas nagytermének felújítása félbeszakadt, nincs rá pénz. A ver­senysport idén 3 milliót kapott, s további 2 milliót kap félévkor, ha a város bevételei kedvezően ala­kulnak. Az elosztásról a bizottság dönt. Egyébként javasolni fogom, hogy a sportügyekkel a jövőben tanácsnokot bízzunk meg. Mihályka Gyula Vöröskeresztes tanácskozás Kalocsán A Magyar Vöröskereszt Kalo­csai Szervezete holnap, a városháza dísztermében, a körzetébe tartozó 23 település és a város vöröskeresz­tesei részvételével tartja összejöve­telét. A tanácskozáson elsősorban az 1987 óta végzett munkát és a jö­vőbeni feladatokat elemzik, majd azt a 12 küldöttet választják meg, akik a megyei közgyűlésen képvise­lik a kalocsai szervezetet. Mindkét fórum felkészülés a Parlamentben május 30-án megrendezésre kerülő országos kongresszusra. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Ki igényelhet szövetkezeti üzletrészt? Kötelező vagyonnevesítésben részesíteni — a szövetkezetnek azt a tagját, akinek 1992. január 20-án és 1991. január 1-jén is fennállt a tagsági viszonya; — a szövetkezetnek azt a volt tagját, akinek tagsági viszonya elérte az öt évet, illetőleg az ilyen volt tag örökösét; — azt, aki az átmeneti törvény felhatalmazása alapján helyreállít­ja tagsági viszonyát, illetőleg az erre jogosult volt tag örökösét. Ki állíthatja helyre tagsági viszo­nyát az átmeneti törvény alapján? Az, akinek tagsági viszonya ~ 1987. december 31. után szűnt meg szövetkezeti határozat­tal, vagy saját elhatározás alapján, és 1991. január 1-jén, valamint 1992. január 20-án is munkavi­szonyban állt a szövetkezettel. A munkaviszonyban állásra vo­Jllílk /UTOtóGIk antológia kiadó LA KI TELEK 1992. natkozó feltétel a volt áfész-tagok- ra nem vonatkozik; — a mezőgazdasági szövetkezet­ben a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvény 332. paragrafu­sának végrehajtása folytán szűnt meg, tehát akik a kettős foglalkozta­tottság tilalma miatt a korábbi társu­lásokból alakított gazdasági társa­ságoknál lettek alkalmazottak; — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben azért szűnt meg, mert a földtörvény 1990. évi módosítása (1990. évi IX. törvény) alapján igé­nyeltek földet a szövetkezettől. TUDATLANOK A BIZOTTSÁGOK? Működési zavarok a kécskei városházán (Folytatás az 1. oldalról) A témára később visszatértek, amikor a Kécskei Hírek szerkesz­tője, Pólyák Albert arra hívta fel a testület figyelmét, hogy a sportliget bérbeadásáról ugyan a december 30-ai ülésükön döntöttek, mégis már november elején megkapta a Gól Kft. az engedélyt játékterem nyitására a liget klubjában. Kinek a tudtával történt mindez? — kér­dezte Pólyák úr, mire Szijj László így válaszolt: Biztos nem az enyémmel. Sajnos, az ülésen nem ez volt az egyetlen megjegyzés, mely arra utalt, hogy nincs minden rendben az önkormányzat munkájában. Kovács Ernő képviselő részéről például nemegyszer elhangzott, hogy a testület tagjai nem ismerik jogaikat, kötelességeiket, tudatla­nok a bizottságok is, nincsenek tisztában feladataikkal, hatáskö­rükkel. A fideszes képviselő szerint lassan megérik a helyzet arra, hogy a köztársasági megbízotthoz for­duljon egy-két ügy kivizsgálása ér­dekében. Laczkó József, a kulturális és oktatási bizottság elnöke arra pa­naszkodott, hogy nagyon nehéz körülmények közt dolgozik, a hi­vatalban szinte egyetlen ember sem foglalkozik a közművelődéssel, oktatással és sporttal. Szomorú, de még a munkaköri leírások sem ké­szültek el. Tovább sorolhatnánk azokat a • A kécskei városháza. Az utóbbi hetekben fokozott figyelemmel kísérik a helybéli­ek, mi történik a falakon belül. felszólalásokat, melyek nyilvánva­lóvá tették: nincs összhang a pol­gármester, a testület és az appará­tus között, a munkát sok esetben a szakszerűtlenség jellemzi, és igen rossz a hangulat a hivatalban. Eb­ben a fejetlenségben csak az ügyes­kedők igazodnak el, nem a köz, hanem csupán egyes emberek bol­dogulnak. Az ügy hátterében elsősorban személyi okok húzódnak. Köztu­dott, hogy az apparátusból még a kezdet kezdetén távoztak azok, akik nem kívántak együtt dolgozni az új vezetéssel. A többiek viszont maradásukkal mintegy hűségnyi­latkozatot tettek, ennek ellenére nincs bizalom irántuk. Az új osz­tályvezetők — tisztelet a kivétel­nek — néni váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket, s a képvise­lők szerint a jegyző sem állt a hely­zet magaslatán. Egyébként az ülés elején olyan módon döntöttek a jegyzői pályá­zatok elbírálásáról, hogy február 27-én a testület meghallgatja az ál­lásra jelentkezőket, majd ezután határoznak. A neveket nem hoz­ták nyilvánosságra, annyi infor­máció viszont kiszivárgott, hogy az egyik pályázó a helyi polgár- mesteri hivatal vezető beosztású dolgozója, a másik pedig MDF-es országgyűlési képviselő. A város­atyák ezenkívül több közérdekű té­mát megvitattak, ezekről a későbbi­ekben részletesen beszámolunk. • — benke — KUNSZENTMIKLÓSI FELAJÁNLÁS Új helyre költözhet a Baksay-Könyvtár? A kunszentmiklósi lokálpatrió­ták fényképeken őrzik a mezővá­ros lebontásra ítélt régi polgárhá­zait — írtuk nemrég, a Kunszent- miklós és vidéke egyik tudósításá­ban. Közöltük Walter Péter felvé­telét, a városközpont egyik igen szép, öreg házáról, a Peterdi- portáról (Kecskeméti u. 2. szám). Akkor még azt hittük, hogy az öreg épületet hamarosan lebontja a tulajdonos. Peterdi István ugyanis ott kívánta felépíteni új, 16 szobás szállodáját. A napokban arról érkezett hír, hogy megváltozik a terv. Peterdi István ugyanis a városi képviselő- testület tagjai előtt úgy nyilatko­zott: ha az önkormányzat megfele­lő helyet adna a hotel fölépítésé­hez, a házat fölajánlaná a köznek, s ott kaphatna helyet például a hí­res Baksay Sándor Könyvtár. • Peterdi István vállalkozó, megnyitná a családi kúria kapuját a Baksay-bibliotéka , nemes értékei előtt. (Walter Péter felvétele) A Baksay-gyűjtemény egy részét eddig a helyi gimnáziumban őriz­ték. Az államosítás napjának elő­estéjén az iskolából kimentett rit­kaságokat a szomszédos parókia vigyázta. Az új helyen végre egysé­gessé válhatna a ritka kincs. — Farkas — VELEMENYEK SZABADON Tisztelt Koalíciós Városatyák! Önök ugyanazon a nyomon járnak, mint kommunista elődeik, akik — ami­kor nevet adtak városunk utcáinak — ideológiájuk „szellemi, tudati” szem­pontjait akarták megörökíteni az utókor számára. Ezért igaza volt Rác András­nak, amikor azt mondta felfedezve az önök által javasolt Lakiteleki út és a leni­ni út közötti analógiát —, hogy a „lakite- leki út egyre járhatatlanabb”. Nem arról van szó ugyanis, hogy mi azt akarnánk, hogy a régi eszme bajnokairól elnevezett utcanevek maradjanak változatlanok! Mi azt állítjuk, hogy most százszor fon­tosabb a városnak a 92-es költségvetés megvitatása és elfogadása, mint az utca­nevek megváltoztatgatása. Ezt minden józanul gondolkodó ember belátja. Ta­lán csak Önök nem. Mi örülünk annak, hogy végre valamit alaposan körülte­kintve, szakemberek bevonásával, azok véleményét meghallgatva javasolnak. így is kell, ha nem lőnének ismét túl a cé­lon. Önök száznál is több utcanév meg­változtatását javasolják. Ami nem azért probléma, mert nekünk nehezünkre esne elfogadni (akár többet is), de gondolja­nak bele Uraim, ez akár több tízmillióba is kerülhet! Önök persze hallgatnak ar­ról, hogy ezt nekünk, kecskemétieknek kellene megfizetnünk. Ezt is nekünk! Mi fizetünk, Önöké a dicsőség. így gondol­ják? Persze megértjük a türelmetlenségü­ket, hisz már évek óta készülnek megvál­toztatni az utcák nevét. De miért éppen most kívánnak ebben a kérdésben dönte­ni, amikor a város számára létfontosságú költségvetést kellene megalkotni? Vegyék figyelembe, hogy e nélkül a vá­ros intézményeinek működése kerülhet veszélybe! Attól még nem szenved csor­bát a rendszerváltás, hogy még pár napig a Lenin téren keresztül vezet az út a Bat­thyány utcáig. Viszont ha a szociális in­tézmények vagy az oktatási intézmények válnak működésképtelenné, akkor bi­zony egyre többen mondják azt, amit saj­nos már így is elegen mondanak: „Kádár alatt jobban éltünk.” Ez vezethet a de­mokrácia térvesztéséhez! Tisztelt MDF-es. KDNP-sés FKgP-s Urak és Hölgyek, így tartanak Önök ba­kot a kommunistáknak? Mi előbbrevalónak tartjuk, hogy né­hány iskolás gyermeknek vagy gondos­kodásra szoruló idős embernek segít­sünk, semmint, hogy pártunk alapításá­nak helyéről utcát nevezzünk el. Álláspontunkat alátámasztandó ajánljuk figyelmükbe Madách Imre né­hány sorát: „Mégy hát te is előre!jelszavad. Már úti terved kész, csak egy baja, Beszédedben már forr a gőzkazán, Egyelnem tudsz még: merre és hova!" Fidesz kecskeméti csoportja 55 Ucca neki!” — avagy a koalíció zsákutcái Az MDF, a KDNP és az FKgP kecskeméti önkormányzati képviselői közös nyilatkozatot tettek közzé a kecskeméti utcanévvitáról. Hogy igye­kezetüket nem koronázta teljes siker, abban valószínűleg egyre sötétedő pártszemüvegük gátolta meg őket, amely időnként már nemcsak az éles­látásban, hanem a puszta látásban is akadályozza a koalíciós képviselőket. Mi a valós helyzet? Az ellenzéki pártok képviselői az előterjesztésben rejlő elmélyült mun­káról elismeréssel szóltak. A tényleg „városidegen” nevek fölcserélését az SZDSZ támogatta vol­na. De — Nem egyszerre, nem 140 utcanév esetében. — Nem kampányszerűen, nem her­dálva a keserves milliókat a városla­kók pénzéből, nem a költségvetés elfo­gadása előtt! — Gondolkodóba ejtette képviselőin­ket, hogy a lecserélendő kommunista névtáblák közé miként gabalyították pl. Koppányi, aki — úgy tanultuk a „dikta­túra iskoláiban” — nem volt tipikus kommunista. — Furcsa volt a Puskin nevére tett cse­rejavaslat is. (Ugye ő sem proletár köl­tő?!) —Arra a kérdésre, hogy miért Lakite- leki út, amelyik be sem megy Lakitclckre, nem kaptak választ a képviselők. — Senki nem tudja, mi baj lehet a Fecs­ke utca nevével, milyen ideológiai meg­fontolásból kellene „átjavítani”, hiszen egy fecske nem csinál kommunizmust. Változatlanul és határozottan úgy érezzük, hogy elhamarkodott, túlhaj­szolt, nem létfontosságú javaslat volt ez, amely tudományos alaposságú előmun­kálatokban érlelődött, de most odg ke­rült, ahol a helye van: az igazán égető, mindannyiunkat, tehát a város egészét érintő, napi gondjaink után. —Természetesnek tartjuk, hogy a pol­gármester is az ésszerűség követelményei szerint — mint egyéni képviselő — a vál­toztatáshullám kampányhadjárata ellen szavazott. — Örömünket fejezzük ki azért, mert Kecskemét m. j. város önkor­mányzati testületének józanabbik része (SZDSZ-, Fidesz-, MSZP-képviselők) megakadályozták e roppant költséges és nem oly múlhatatlanul szükséges fu­tószalagszerű tarolást, amely csak 1992-ben 3 millió forintba kerülne a városnak, újabb 3 millióba pedig azok­nak a városlakóknak, akik kénytelenek lennének időt és pénzt áldozni a tábla­csere oltárán., — Képviselőink valóban nem arra kaptak megbízást választóiktól, hogy „csak meneteljenek tovább a lenini úton ...”. Megbízásuk arra szól, hogy ne meneteljenek, hanem gondolkodja­nak, majd bölcsen, a város és lakói érdekében döntsenek. Nekik ezúttal is sikerült. SZDSZ Kecskeméti Szervezetének Ügyvivő Testületé Oktatási épület Kecskemétnek A kecskeméti városházán megtud­tuk, hogy a tárcaközi bizottság kedve­ző döntést hozott a Bakonyi utca 4. szám alatti volt munkásőr-parancs- nokság épületéről. A kormány elé ke­rülő előterjesztésben javasolják, hogy az épületet a város térítés nélkül kapja meg oktatási célokra. Ha az előterjesz­tést elfogadják lehetővé válik, hogy az Arany János Általános Iskola barakk- épületben működő osztályai normális körülmények közé kerüljenek. A ké­sőbbiekben középiskolai leánykollégi­umként szeretnék hasznosítani a jó ál­lapotban lévő épületet. Pálmonostora jegyzője A lakiteleki és szegedi jelölt előtt a kiskunfélegyházi pályázót, Dobosné dr. Patyi Máriát választotta jegyzőnek a több fordulós szavazáson Pálmonos­tora képviselő-testülete. A negyven­négy éves Dobosné dr. Patyi Mária 1975-ig a félegyházi cipőgyárban dol­gozott, 1990. októberéig a Hazafias Népfront városi titkára, majd vállalko­zó volt. Szegeden 1984-ben szerzett jogi diplomát. Kiskőrösi siker Szegeden Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye zeneiskolásainak ifjú zongorista növendékei mérték össze tudásukat pénteken, Szegeden. A szegediek mel­lett három kiskőrösi diák is bejutott az országos zongoraversenyre. Farkas Berta tízéves, Márti Rita tizenegy éves és Majer Veronika tizenhárom éves, mindhárman a Kiskőrösi Állami Zene­iskola tanulói. Csak kérdezem... Ki a jó képviselő? Föltehetöleg, aki jó! képvisel. Ehhez pedig tisz­tesség ne essék szólván nemcsak brilliáns elme kell, hanem fenék ts. Azazhogy ott kell ülni, ahol a dol­gok történnek és ha úgy adódik, fő! is emelkedik. Szólásra. Ha az nem így megy, akkor az egész népkép­viselet annyit ér, mint Bécsben a drasztutyi. Ehhez képest mit csi­nálnak a kecskeméti városatyák ? A múlt héten Kecskeméten járt Coventry város polgármestere, ta­pasztalatcsere, ismerkedés végett. Képviselőink közül négyen méltat­ták a legrégibb európai demokrá­cia világhírű iparvárosának veze­tőjét arra, hogy az érkezését köve­tő beszélgetésen meghallgassák: vajon ők, ott Angliában hogy csi­nálják? De, ha már ez nem érde­kes, legalább elmondhattak volna neki néhány klasszikus, magyar demokratikus megoldást! Hadd okuljon az anglius! Például, hogy miként kelI a pedagógusok köz­ponti béremelését önhatalmúlag visszatartani! Vagy, hogy utcane­veket változtatni nem a testületi ülésen kell, mert ott nem célszerű különböző pártállású honatyáknak egymással szóba állni, hanem a he­lyi lap hasábjain elküldeni egy­mást. A Lenin utcába. De ha nem beszélnek Coventry polgármeste­rével, szegény brit politikus soha nem fogja megtudni, hogyan kell ezt csinálni! Isten óvja Angliát! Vagy min­ket ? Csak kérdezem .. . Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents