Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. február 24., 3. oldal Falugyűlés Vaskúton Falugyűlést hívott össze ma este fél 7-re a vaskúti önkormányzat. Okulva az előző gyűlésen tapasztalt nagyfokú érdeklődésből, most nem a megszokott helyen, a moziteremben, hanem a községi sport- csarnokban találkoznak a falu érdeklődő lakói polgármesterükkel és választott képviselőikkel. Ez alkalommal hangzik el - egyebek között — a földgáz bevezetésének várható programja. Szó lesz, természetesen, szociális kér désekről és a június első hetében tartandó, a németek betelepülésének 250. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekről is. NYÍLT LEVEL es petíció Átvilágítják a félegyházi iskolákat Kiskunfélegyházán is beszédtéma az iskolák pedagógusai közötti bérfeszültség. A Móra Ferenc Gimnáziumba járó gyerekek szülei petíciót írtak, követelve a távozásukat fontolgató, kiváló tanárok kellő megfizetését. A gimnázium tanári kara pedig az önkormányzathoz küldött nyílt levélben fogalmazta meg panaszait. Endre Sándort, az önkormányzat művelődési, ifjúsági és sportbizottságának elnökét kérdeztük a problémáról. — A múlt héten elfogadott városi költségvetés oldja-e valamelyest a feszültséget ? — A fizetésekben leginkább elmaradt Móra-gimnázium az első tervezethez képest 5 millió forinttal kapott többet. Mindenképpen elfogadhatatlan volt az, hogy egy angoltanár 17 ezer 500 forintot keressen, amikor olyan eredményeket produkál, hogy húsz tanulójából tizennyolc eredményes középfokú nyelvvizsgát tesz, de mondhatnám a némettanárt is. A drámai helyzetet az okozta, hogy ezek a pedagógusok más iskolákból kedvező ajánlatokat kaptak. — Kiskunfélegyházán is át fogják világítani az iskolákat és az egyéb önkormányzati intézményeket. Ettől mit várnak? — Elsősorban arra lennénk kiváncsiak, hogy valójában milyen helyzetben vannak. Az intézmé-, nyék önállóak lettek, nincs rálátásunk az ott folyó gazdálkodásra. Lehet, az átvilágításnak az lesz az eredménye, hogy ezen a területen nem lehet semmit megtakarítani, de legalább lesz valami képünk az iskolák gazdálkodásáról. — A név szerinti szavazáson ön nemet mondott az idei költségvetésre. Miért? — Ez már a második költségvetésünk, amely semmiféle távlati tervbe nem illeszthető. Az önkormányzatnak nincs programja, amelyről négy év után azt mondhatnánk: ezt akartuk, ez lett belőle. A másik, hogy mindenki a bevételi oldalra hivatkozott, mondván, ennyink van, a kiadásokról viszont senki nem beszélt, hogy ott milyen prioritások vannak. A bizottsági előkészítések során nekem úgy tűnt, hogy különféle érdek- és képviselőcsoportok — kinek volt na• Kndre Sándor: a közművelődés helyzete katasztrofális. gyobb a hangja — kilobbyztak olyan kiadásokat, amelyek koncepcionálisan nem illeszthetők szervesen a költségvetésbe. A harmadik elvi kifogásom, hogy az államilag valóban alulfinanszírozott általános iskolákat részben a középiskoláknak juttatott központi normatívákból támogatják. Végül a költségvetés az intézmények bevételét semmibe vette. A Kossuth Lajos szakmunkásképző, ahol 8 millió forint volt a tavalyi bevétel, most kevesebbet kapott azzal, hogy sok a saját bevétele. Éppen erre kellene az intézményeket ösztönözni. Erre idén már csak 3 millió forint bevételt tervezett az iskola . .. — Az oktatás mellett a művelődés és a sport is az önök bizottságához tartozik. Ezeken a területeken milyen a helyzet? — A közművelődés helyzete katasztrofális. A legnagyobb probléma, hogy a művelődési ház (Korona Szálló) színházi előadásokra is alkalmas nagytermének felújítása félbeszakadt, nincs rá pénz. A versenysport idén 3 milliót kapott, s további 2 milliót kap félévkor, ha a város bevételei kedvezően alakulnak. Az elosztásról a bizottság dönt. Egyébként javasolni fogom, hogy a sportügyekkel a jövőben tanácsnokot bízzunk meg. Mihályka Gyula Vöröskeresztes tanácskozás Kalocsán A Magyar Vöröskereszt Kalocsai Szervezete holnap, a városháza dísztermében, a körzetébe tartozó 23 település és a város vöröskeresztesei részvételével tartja összejövetelét. A tanácskozáson elsősorban az 1987 óta végzett munkát és a jövőbeni feladatokat elemzik, majd azt a 12 küldöttet választják meg, akik a megyei közgyűlésen képviselik a kalocsai szervezetet. Mindkét fórum felkészülés a Parlamentben május 30-án megrendezésre kerülő országos kongresszusra. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Ki igényelhet szövetkezeti üzletrészt? Kötelező vagyonnevesítésben részesíteni — a szövetkezetnek azt a tagját, akinek 1992. január 20-án és 1991. január 1-jén is fennállt a tagsági viszonya; — a szövetkezetnek azt a volt tagját, akinek tagsági viszonya elérte az öt évet, illetőleg az ilyen volt tag örökösét; — azt, aki az átmeneti törvény felhatalmazása alapján helyreállítja tagsági viszonyát, illetőleg az erre jogosult volt tag örökösét. Ki állíthatja helyre tagsági viszonyát az átmeneti törvény alapján? Az, akinek tagsági viszonya ~ 1987. december 31. után szűnt meg szövetkezeti határozattal, vagy saját elhatározás alapján, és 1991. január 1-jén, valamint 1992. január 20-án is munkaviszonyban állt a szövetkezettel. A munkaviszonyban állásra voJllílk /UTOtóGIk antológia kiadó LA KI TELEK 1992. natkozó feltétel a volt áfész-tagok- ra nem vonatkozik; — a mezőgazdasági szövetkezetben a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvény 332. paragrafusának végrehajtása folytán szűnt meg, tehát akik a kettős foglalkoztatottság tilalma miatt a korábbi társulásokból alakított gazdasági társaságoknál lettek alkalmazottak; — a mezőgazdasági termelőszövetkezetben azért szűnt meg, mert a földtörvény 1990. évi módosítása (1990. évi IX. törvény) alapján igényeltek földet a szövetkezettől. TUDATLANOK A BIZOTTSÁGOK? Működési zavarok a kécskei városházán (Folytatás az 1. oldalról) A témára később visszatértek, amikor a Kécskei Hírek szerkesztője, Pólyák Albert arra hívta fel a testület figyelmét, hogy a sportliget bérbeadásáról ugyan a december 30-ai ülésükön döntöttek, mégis már november elején megkapta a Gól Kft. az engedélyt játékterem nyitására a liget klubjában. Kinek a tudtával történt mindez? — kérdezte Pólyák úr, mire Szijj László így válaszolt: Biztos nem az enyémmel. Sajnos, az ülésen nem ez volt az egyetlen megjegyzés, mely arra utalt, hogy nincs minden rendben az önkormányzat munkájában. Kovács Ernő képviselő részéről például nemegyszer elhangzott, hogy a testület tagjai nem ismerik jogaikat, kötelességeiket, tudatlanok a bizottságok is, nincsenek tisztában feladataikkal, hatáskörükkel. A fideszes képviselő szerint lassan megérik a helyzet arra, hogy a köztársasági megbízotthoz forduljon egy-két ügy kivizsgálása érdekében. Laczkó József, a kulturális és oktatási bizottság elnöke arra panaszkodott, hogy nagyon nehéz körülmények közt dolgozik, a hivatalban szinte egyetlen ember sem foglalkozik a közművelődéssel, oktatással és sporttal. Szomorú, de még a munkaköri leírások sem készültek el. Tovább sorolhatnánk azokat a • A kécskei városháza. Az utóbbi hetekben fokozott figyelemmel kísérik a helybéliek, mi történik a falakon belül. felszólalásokat, melyek nyilvánvalóvá tették: nincs összhang a polgármester, a testület és az apparátus között, a munkát sok esetben a szakszerűtlenség jellemzi, és igen rossz a hangulat a hivatalban. Ebben a fejetlenségben csak az ügyeskedők igazodnak el, nem a köz, hanem csupán egyes emberek boldogulnak. Az ügy hátterében elsősorban személyi okok húzódnak. Köztudott, hogy az apparátusból még a kezdet kezdetén távoztak azok, akik nem kívántak együtt dolgozni az új vezetéssel. A többiek viszont maradásukkal mintegy hűségnyilatkozatot tettek, ennek ellenére nincs bizalom irántuk. Az új osztályvezetők — tisztelet a kivételnek — néni váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s a képviselők szerint a jegyző sem állt a helyzet magaslatán. Egyébként az ülés elején olyan módon döntöttek a jegyzői pályázatok elbírálásáról, hogy február 27-én a testület meghallgatja az állásra jelentkezőket, majd ezután határoznak. A neveket nem hozták nyilvánosságra, annyi információ viszont kiszivárgott, hogy az egyik pályázó a helyi polgár- mesteri hivatal vezető beosztású dolgozója, a másik pedig MDF-es országgyűlési képviselő. A városatyák ezenkívül több közérdekű témát megvitattak, ezekről a későbbiekben részletesen beszámolunk. • — benke — KUNSZENTMIKLÓSI FELAJÁNLÁS Új helyre költözhet a Baksay-Könyvtár? A kunszentmiklósi lokálpatrióták fényképeken őrzik a mezőváros lebontásra ítélt régi polgárházait — írtuk nemrég, a Kunszent- miklós és vidéke egyik tudósításában. Közöltük Walter Péter felvételét, a városközpont egyik igen szép, öreg házáról, a Peterdi- portáról (Kecskeméti u. 2. szám). Akkor még azt hittük, hogy az öreg épületet hamarosan lebontja a tulajdonos. Peterdi István ugyanis ott kívánta felépíteni új, 16 szobás szállodáját. A napokban arról érkezett hír, hogy megváltozik a terv. Peterdi István ugyanis a városi képviselő- testület tagjai előtt úgy nyilatkozott: ha az önkormányzat megfelelő helyet adna a hotel fölépítéséhez, a házat fölajánlaná a köznek, s ott kaphatna helyet például a híres Baksay Sándor Könyvtár. • Peterdi István vállalkozó, megnyitná a családi kúria kapuját a Baksay-bibliotéka , nemes értékei előtt. (Walter Péter felvétele) A Baksay-gyűjtemény egy részét eddig a helyi gimnáziumban őrizték. Az államosítás napjának előestéjén az iskolából kimentett ritkaságokat a szomszédos parókia vigyázta. Az új helyen végre egységessé válhatna a ritka kincs. — Farkas — VELEMENYEK SZABADON Tisztelt Koalíciós Városatyák! Önök ugyanazon a nyomon járnak, mint kommunista elődeik, akik — amikor nevet adtak városunk utcáinak — ideológiájuk „szellemi, tudati” szempontjait akarták megörökíteni az utókor számára. Ezért igaza volt Rác Andrásnak, amikor azt mondta felfedezve az önök által javasolt Lakiteleki út és a lenini út közötti analógiát —, hogy a „lakite- leki út egyre járhatatlanabb”. Nem arról van szó ugyanis, hogy mi azt akarnánk, hogy a régi eszme bajnokairól elnevezett utcanevek maradjanak változatlanok! Mi azt állítjuk, hogy most százszor fontosabb a városnak a 92-es költségvetés megvitatása és elfogadása, mint az utcanevek megváltoztatgatása. Ezt minden józanul gondolkodó ember belátja. Talán csak Önök nem. Mi örülünk annak, hogy végre valamit alaposan körültekintve, szakemberek bevonásával, azok véleményét meghallgatva javasolnak. így is kell, ha nem lőnének ismét túl a célon. Önök száznál is több utcanév megváltoztatását javasolják. Ami nem azért probléma, mert nekünk nehezünkre esne elfogadni (akár többet is), de gondoljanak bele Uraim, ez akár több tízmillióba is kerülhet! Önök persze hallgatnak arról, hogy ezt nekünk, kecskemétieknek kellene megfizetnünk. Ezt is nekünk! Mi fizetünk, Önöké a dicsőség. így gondolják? Persze megértjük a türelmetlenségüket, hisz már évek óta készülnek megváltoztatni az utcák nevét. De miért éppen most kívánnak ebben a kérdésben dönteni, amikor a város számára létfontosságú költségvetést kellene megalkotni? Vegyék figyelembe, hogy e nélkül a város intézményeinek működése kerülhet veszélybe! Attól még nem szenved csorbát a rendszerváltás, hogy még pár napig a Lenin téren keresztül vezet az út a Batthyány utcáig. Viszont ha a szociális intézmények vagy az oktatási intézmények válnak működésképtelenné, akkor bizony egyre többen mondják azt, amit sajnos már így is elegen mondanak: „Kádár alatt jobban éltünk.” Ez vezethet a demokrácia térvesztéséhez! Tisztelt MDF-es. KDNP-sés FKgP-s Urak és Hölgyek, így tartanak Önök bakot a kommunistáknak? Mi előbbrevalónak tartjuk, hogy néhány iskolás gyermeknek vagy gondoskodásra szoruló idős embernek segítsünk, semmint, hogy pártunk alapításának helyéről utcát nevezzünk el. Álláspontunkat alátámasztandó ajánljuk figyelmükbe Madách Imre néhány sorát: „Mégy hát te is előre!jelszavad. Már úti terved kész, csak egy baja, Beszédedben már forr a gőzkazán, Egyelnem tudsz még: merre és hova!" Fidesz kecskeméti csoportja 55 Ucca neki!” — avagy a koalíció zsákutcái Az MDF, a KDNP és az FKgP kecskeméti önkormányzati képviselői közös nyilatkozatot tettek közzé a kecskeméti utcanévvitáról. Hogy igyekezetüket nem koronázta teljes siker, abban valószínűleg egyre sötétedő pártszemüvegük gátolta meg őket, amely időnként már nemcsak az éleslátásban, hanem a puszta látásban is akadályozza a koalíciós képviselőket. Mi a valós helyzet? Az ellenzéki pártok képviselői az előterjesztésben rejlő elmélyült munkáról elismeréssel szóltak. A tényleg „városidegen” nevek fölcserélését az SZDSZ támogatta volna. De — Nem egyszerre, nem 140 utcanév esetében. — Nem kampányszerűen, nem herdálva a keserves milliókat a városlakók pénzéből, nem a költségvetés elfogadása előtt! — Gondolkodóba ejtette képviselőinket, hogy a lecserélendő kommunista névtáblák közé miként gabalyították pl. Koppányi, aki — úgy tanultuk a „diktatúra iskoláiban” — nem volt tipikus kommunista. — Furcsa volt a Puskin nevére tett cserejavaslat is. (Ugye ő sem proletár költő?!) —Arra a kérdésre, hogy miért Lakite- leki út, amelyik be sem megy Lakitclckre, nem kaptak választ a képviselők. — Senki nem tudja, mi baj lehet a Fecske utca nevével, milyen ideológiai megfontolásból kellene „átjavítani”, hiszen egy fecske nem csinál kommunizmust. Változatlanul és határozottan úgy érezzük, hogy elhamarkodott, túlhajszolt, nem létfontosságú javaslat volt ez, amely tudományos alaposságú előmunkálatokban érlelődött, de most odg került, ahol a helye van: az igazán égető, mindannyiunkat, tehát a város egészét érintő, napi gondjaink után. —Természetesnek tartjuk, hogy a polgármester is az ésszerűség követelményei szerint — mint egyéni képviselő — a változtatáshullám kampányhadjárata ellen szavazott. — Örömünket fejezzük ki azért, mert Kecskemét m. j. város önkormányzati testületének józanabbik része (SZDSZ-, Fidesz-, MSZP-képviselők) megakadályozták e roppant költséges és nem oly múlhatatlanul szükséges futószalagszerű tarolást, amely csak 1992-ben 3 millió forintba kerülne a városnak, újabb 3 millióba pedig azoknak a városlakóknak, akik kénytelenek lennének időt és pénzt áldozni a táblacsere oltárán., — Képviselőink valóban nem arra kaptak megbízást választóiktól, hogy „csak meneteljenek tovább a lenini úton ...”. Megbízásuk arra szól, hogy ne meneteljenek, hanem gondolkodjanak, majd bölcsen, a város és lakói érdekében döntsenek. Nekik ezúttal is sikerült. SZDSZ Kecskeméti Szervezetének Ügyvivő Testületé Oktatási épület Kecskemétnek A kecskeméti városházán megtudtuk, hogy a tárcaközi bizottság kedvező döntést hozott a Bakonyi utca 4. szám alatti volt munkásőr-parancs- nokság épületéről. A kormány elé kerülő előterjesztésben javasolják, hogy az épületet a város térítés nélkül kapja meg oktatási célokra. Ha az előterjesztést elfogadják lehetővé válik, hogy az Arany János Általános Iskola barakk- épületben működő osztályai normális körülmények közé kerüljenek. A későbbiekben középiskolai leánykollégiumként szeretnék hasznosítani a jó állapotban lévő épületet. Pálmonostora jegyzője A lakiteleki és szegedi jelölt előtt a kiskunfélegyházi pályázót, Dobosné dr. Patyi Máriát választotta jegyzőnek a több fordulós szavazáson Pálmonostora képviselő-testülete. A negyvennégy éves Dobosné dr. Patyi Mária 1975-ig a félegyházi cipőgyárban dolgozott, 1990. októberéig a Hazafias Népfront városi titkára, majd vállalkozó volt. Szegeden 1984-ben szerzett jogi diplomát. Kiskőrösi siker Szegeden Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye zeneiskolásainak ifjú zongorista növendékei mérték össze tudásukat pénteken, Szegeden. A szegediek mellett három kiskőrösi diák is bejutott az országos zongoraversenyre. Farkas Berta tízéves, Márti Rita tizenegy éves és Majer Veronika tizenhárom éves, mindhárman a Kiskőrösi Állami Zeneiskola tanulói. Csak kérdezem... Ki a jó képviselő? Föltehetöleg, aki jó! képvisel. Ehhez pedig tisztesség ne essék szólván nemcsak brilliáns elme kell, hanem fenék ts. Azazhogy ott kell ülni, ahol a dolgok történnek és ha úgy adódik, fő! is emelkedik. Szólásra. Ha az nem így megy, akkor az egész népképviselet annyit ér, mint Bécsben a drasztutyi. Ehhez képest mit csinálnak a kecskeméti városatyák ? A múlt héten Kecskeméten járt Coventry város polgármestere, tapasztalatcsere, ismerkedés végett. Képviselőink közül négyen méltatták a legrégibb európai demokrácia világhírű iparvárosának vezetőjét arra, hogy az érkezését követő beszélgetésen meghallgassák: vajon ők, ott Angliában hogy csinálják? De, ha már ez nem érdekes, legalább elmondhattak volna neki néhány klasszikus, magyar demokratikus megoldást! Hadd okuljon az anglius! Például, hogy miként kelI a pedagógusok központi béremelését önhatalmúlag visszatartani! Vagy, hogy utcaneveket változtatni nem a testületi ülésen kell, mert ott nem célszerű különböző pártállású honatyáknak egymással szóba állni, hanem a helyi lap hasábjain elküldeni egymást. A Lenin utcába. De ha nem beszélnek Coventry polgármesterével, szegény brit politikus soha nem fogja megtudni, hogyan kell ezt csinálni! Isten óvja Angliát! Vagy minket ? Csak kérdezem .. . Hámori Zoltán