Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

6. oldal, 1992. február 22. HÉT VÉGI MAGAZIN JÓL VIZSGÁZOTT A MEGYEI MANÖKENCSAPAT Divat és mozgáskultúra A közelmúltban mintegy száz le­ány és fiú lépett a „világot megvál­tó” deszkákra a megyei Erdei Fe­renc Művelődési Központ színház- termében, ahol telt ház és nagy taps fogadta őket. Ám nemcsak a nyilvánosság mi­att izgult a népes csapat, hanem mert egyúttal vizsgázott is. Ugyan­is ők a fővárosi Dioro Divat Stú­dió szervezésében mozgáskultúrát, színpadi fellépést, vagy ha úgy tet­szik, manökenkedést tanultak. A múlt év októberében kezdődött tanfolyam megyei résztvevői — háromtól húszévesig — hetenként jártak a foglalkozásokra, s hogy nem eredménytelenül, azt kitűnő­en bizonyították. Bátran, nyíltan, természetesen viselkedtek. Első­ként az ifjúság legkedveltebb ösz- szeállításait, a farmerruhákat mu­tatták be. Eszerint menő a rojtosra tépett, a bő, a testhez simuló, a hímzett, a flitteres, a mini, a ber- muda.. . « Ezután sportos és szabadidőru­hák következtek: fekete-fehér, pi­ros-fehér, lila-zöld, sárga-fekete, keresztben és függőlegesen csíkos garnitúrák, lezser pólók — s mind­ezek természetes alapanyagokból készültek. Ahogyan pedig az elegáns, szép délutáni, alkalmi ruhákban megje­lent a vizsgázó csapat, az jutott az eszembe* nem is olyan „esetlenek” a mai fiatalok. A hosszú kabátok általában miniruhát takartak. A fekete overállt csillogó bizsuk tették alkalmivá. A feketét talán minden színnel párosítva bemutat­ták. Sikert aratott a sötét alapon sokszínű pöttyös ruha is. Meghitt­séget árasztott a hófehér, habos­fodros, csupa csipke és tüli alkalmi viselet. Végezetül a stúdió legjobbjai, az úgynevezett sztárcsapat vonult fel a színpadon, s minden bizonnyal nem ez volt az utolsó szereplésük. A nagy sikerre való tekintettel a tavasszal ismét meghirdetik a stú­diót. p. s. • A fiatalok divatja vidám, bohó- kás, elegáns és sportos. Bár e felvé­tel nem a vizsgán készült, ahol szin­tén sok változatban mutattak be fe­kete-fehér és pöttyös összeállítást. Gyógyító torna Az OTTHON-ban láttuk A lakberendezésben nincse­nek tabuk, az anyagiak mellett a lakók egyénisége a döntő — ezt igazolja Az OTTHON idei első számában bemutatott öt lakás, amelyek a lapban hirde­tett pályázatra érkeztek. A fel­vételek bizonyítják, megfér egy­mással például a borsózöld és a ciklámen szín vagy lehet medi­terrán hangulatot varázsolni egy nem egészen 50 négyzetmé­teres panellakás loggiájára is. Egy építkezés kálváriáját ezúttal egy tetőtér tulajdonosa meséli el, hasznos ötleteket ad­va a szép berendezési tárgyak beszerzését illetően. A sikeres Biokert-sorozatban a Fagyott földből finomságok című írás kiegészítője néhány kitűnő ételrecept. Főleg gya­korlottabb barkácsolóknak ajánlják a dönthető lapú gyerekíróasztal elkészítését. Az orchideák és broméliák útját romantika, kaland és vér szegélyezte a 18. századtól kezdve. A mára már megszelí­dült szépségeket — látványos képek segítségével — Hódi Tóth József ismerteti. Tavaszt idézhetünk a télben, ha megfo­gadjuk a virághagymák virá- goztatásáról című írás útmuta­tásait, hiszen februárban elkél még a virágzó április. 1. Megszüntethetjük a hátfájást az alábbi gyakorlattal: Üljünk egyenes háttal a földön, bal lábunk legyen kinyújtva, jobb lábunkat térdben behajlítva a bal térd fölött áttesszük. Felső testünkkel kissé jobbra fordulunk, miközben a jobb karunkat könyékben behajlít­va a hátunk mögé tesszük. Bal kar­ral megfogjuk a jobb bokánkat. Majd fordított lábbal és karral vé­gezzük a gyakorlatot. 2. Megszünteti a görcsöket: Ül­jünk le a földre, és húzzuk fel mindkét térdünket. Kulcsoljuk át térdünket mindkét karral, és lehaj­tott fejjel koncentráljunk hasunkra és alhasunkra. Lassan, egyenlete­sen lélegezzünk. 3. Alvászavarok esetén hatásos: Üljünk le a földre, nyújtsuk ki bal lábunkat egyenesen előre, majd jobb lábunkat térdben behajlitva tegyük a bal láb térde alá. Hajol­junk rá a kinyújtott lábra, úgy, hogy mindkét kézzel fogjuk meg bal bokánkat. Váltott lábhelyzet­ben ismételjük meg. 4. Nyugtatólag hat: Üljünk egyenes háttal, lábunkat hajlítsuk be térdben, és a lébfejeinket tá­masszuk egymáshoz. Karunk la­zán nyugszik a térdünkön. Léle­gezzünk be mélyen, majd szájon át lassan fújjuk ki a levegőt. K. E. Rajz: Varga Ágnes Életünk mélységei Hogyan lehet egy ember kézírá­sából a személyiségére következ­tetni? Tükröződnek-e a párkap­csolatok a kézírásban, hogyan függ össze a szexualitás és a kéz­írás? Izgalmas, mindenkit érintő kérdések, amelyekre választ kap­hatnak az érdeklődők az Életünk mélységei című előadás-sorozat ré­szeként. Ám elsőként február 27-én, csü­törtökön 17.30 órakor A termé­szetes szülés címmel dr. Lőrincz Jenő tart előadást. Ebből kitűnik, hogy a módszer a szülésre való fel­készülést nemcsak élettani vonat­kozásában tartja fontosnak, mint például a terhesgondozás vagy a terhestanfolyamok, hanem mint az élményszerzés egyik legnagyobb lehetőségét. Test és lélek összehan­golt képességét szándékozik kifej­leszteni, nem feledkezve meg a szü­lőszobai fogásokról, a kritikus pontokra való felkészülésről. Az „iskolás” terhestorna helyett az el­lazulás-légzés, mozgásos játékok és a dramatizálás kap jelentőséget. Ezeknek az ismereteknek a birto­kában kiszolgáltatottságuk, félel­mük megszüntetésére nyílik esélye mindazoknak, akik részt vesznek az előadáson. Az Életünk mélységei című so­rozat ezután következő találkozó­ja majd március 19-én lesz, amikor megtudhatják az érdeklődők, mi­lyen lehetőségek rejlenek a színes lámpafényekkel való gyógyítás­ban. Végezetül, április 30-án, A kézírás mint személyiségünk tükre címmel dr. Agárdi Tamás tart előadást. Valamennyi találkozó helye a kecskeméti Érdéi Ferenc Művelő­dési Központ. • Áldott állapot. (PN-archív) • A gyermek világrajötte feledteti a félelmet, a fájdalmat Bencze Ilona tündérkirálynő- és anyaszerepben Bencze Ilona színművész az idei évadra két jelentős szerepre szerző­dött a kecskeméti Katona József Színházba. Először Molnár Fe­renc: A testőr című darabjában lát­hatta a közönség, Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjatéká- nak február 28-ai premierjen pedig Titániaként lép színre. — Annyi bizonyos, hogy a Shakespeare-premieren a nézőket tömérdek meglepetés várja. Például Titánia néhány gesztust a népszerű musicalből, a Macskákból is idéz. — Ez kizárólag a rendező, Dán Micu ötlete volt. Meglepetésről ezúttal nemcsak a nézőkkel kap­csolatban beszélhetünk, premier előtt két héttel soha nem volt még számomra a végeredmény annyira át nem látható, mint most. Ez az a kivételes eset, amikor majdnem ugyanakkora várakozás tölt el, mint a közönséget. Azt biztosan tudom: a darab semmilyen szem­pontból nem tartozik majd a szok­ványos előadások közé. Talán fur­csa, olykor meghökkentő lesz, de az is lehet, hogy a jelenlevők több­sége már az első öt percben ráérez erre az előadásmódra. — Nagyon sűrű az évadja, hisz kecskeméti szerepein kívül két-két produkcióban lép fel a Madách Színházban és a Vidám Színpadon. Van közöttük, amelyet különlege­sen fontosnak vagy érdekesnek tart? — Titánia szerepe azért izgal­mas, mert a Szentivánéji álomban először játszom, a Madách-beli Macskák pedig azért, mert márci­usban lesz kilenc éve, hogy műso­ron a musical. A jövő hónapban a Vidám Színpadon kerül szinre a Ki gyereke vagyok én ? című Török Re- zső-darab, amelyben életemben először alakítok anyaszerepet úgy, hogy Nyertes Zsuzsa lesz a lányom. Először katasztrofális ötletnek tar­tottam, de aztán úgy döntöttem: miért is ne? Végül is vannak fiata­labb mamák is nagyobb gyerekkel. Egyébként nem súlypontozom sze­repeim között, ha elfogadtam őket, ha megszenvedtem értük, mind­egyiket egyenrangúnak tartom. Ha nem találok a szerepben semmi sze­retnivalót, el se vállalom, ellen­szenvvel képtelen lennék színpadra lépni. — Munkarendjében a Shakes- peare-premier utáni hetek az évad legnehezebb időszakának ígérkez­nek. — Márciusban az előadásaim száma valóban iszonyú sok, hu­szonhárom lesz a Szentivánéji álomból, nyolc pedig más produk­cióból. Lesznek olyan napjaim, amikor délután Budapesten, este pedig Kecskeméten lépek fel. Még nem tudom, hogy bírom, de az ápri­lis már könnyebb lesz. Ráadásul nyolcadikos lányom gimnáziumi felvételik előtt áll. Két helyre is fel­vételizik, én pedig nem tudok mel­lette lenni, ami nagyon nyomaszt. • Bencze Ilona — Ennyi elfoglaltság mellett, gondolom, a szokásosnál is na­gyobb feladat a gyermeknevelés. — Nagyon nagy segítséget je­lent, hogy a lányomnak van egy nagyon jó barátnője, a barátnőjé­nek pedig olyan családja, amely ezekre a nehéz hetekre, hónapokra befogadta őt. Ha ez a lehetőség nem lenne, nem is tudom, mit csi­nálnék. Az őszi időszakban ugyan a budapesti nagymama segitett na­gyon sokat (a másik vidéken él), de most nem akartuk terhelni, mert hisz egy efféle vállalás nagyon- nagyon fárasztó. Károlyi Júlia A LEGJOBB GYÓGYSZER AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Tartsunk gyógyböjtöket! Német szakemberek tapasztala­tát összegzi dr. Hermann Geesing professzor, amikor arra emlékez­tet, hogy szinte kizárólag főzött, sütött, melegített vagy pasztőrö­zött ételeket fogyasztunk. Az ilyen ételekben nincsenek már enzimek, mert ezek. — ugyanúgy, mint a leg­több vitamin — 50 fok fölött nagy­részt megsemmisülnek. Enzimek nélkül azonban szervezetünkben egyáltalán nem történik semmi. Ezek a biokatalizátorok közremű­ködnek a teljes anyagcserében, ugyanis meghatározó szerepet ját­szanak az élet, az egészség átalaku­lásában. Az enzimek, melyek kö­zött több ezer „specialista” van, a testben keletkeznek, építőköveiket azonban kizárólag a helyes táplál­kozás szállítja. Egyetlen példa: a friss gyümölcs fontos fehérjebontó enzimet tartalmaz, a konzervdo­bozból származó ezzel szemben bi­ológiailag értéktelen. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezután már csak nyers gyü­mölcsöt és főzeléket fogyasztha­tunk. Étrendünket azonban úgy kellene kialakítanunk, hogy egyetlen étkezésünkből se hiá­nyozzék valamilyen főzetlen, ke­zeletlen táplálék. Sokat segítene, ha legalább a hét három napján a forró levest egy tányér nyers étellel helyettesítenénk. Sárgaré­pa, karalábé, fejes káposzta, hagyma vagy zeller, finomra fel­aprítva, joghurttal elkészítve, na­gyon ízletes táplálék, emellett szállítja a szervezet számára a szükséges teljes értékű, létfontos­ságú anyagokat. Az alapvető hiba azonban a túl­ságosan gazdag étkezés volt és ma­radt. Minden második ember na­ponta egy harmaddal többet eszik a kelleténél. Ennek a tápláléktúlkí­nálatnak gz értékesítése ^ szerveze­tünk — elsősorban az immunrend­szer számára^-jelentős problémát jelent. Az egészség érdekében ezért esetenként ajánlatos lenne alkal­manként egy-egy gyógyító böjtöt tartani. Az emésztés munkájának egy részétől mentesített szervezet ebben az időben zömmel csak vita­minokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, ásványvizet és gyógy- teát kap. Hogy a testsúly egyidejű­leg csökkenjen, az csupán kívána­tos mellékhatása, de nem a tulaj­donképpeni értelme a gyógyító böjtölésnek. Ezzel elsősorban a krónikus betegségeket előzhetik meg, de a már előrehaladt beteg­ségek is feltartóztathatok. Külö­nösen jó eredményeket remélhe­tünk mindenekelőtt érelmeszese­dés, keringési zavarok, cukorbe­tegség, reuma, asztma, táplálko­zással összefüggő bőrbetegségek, allergiák és gyomor-bélbántal- mak esetében. Bárki gond nélkül beiktathat egy hét végi böjtöt. Ez — ahogy mondják — nem gyors diéta, hanem mélyreható gyógyeljárás — hívja fel a figyel­münket a neves német orvos ta­nár, az étkezéstudomány nem­zetközi hírű szakembere. Ferenczy Europress Okuláré, pápaszem és szemüveg Reklámozza már Sophia Lo­ren és George Michael is, csak éppen eredetéről tudni vajmi ke­veset. Pedig még nagyapáink is pápaszemnek nevezték, egyesek szerint azért, mert X. Leó pápa (1513—21) rövidlátó volt, szemüveget viselt, s az őt meg­örökítő festményeken is így áb­rázolták. Hozzát kell tennem, hogy mindezt a keresztényüldö­ző, ferde hajlamokban jócskán bővelkedő egykori római diktá­torról, Néróról is elmondhat­nánk, csakhogy őróla, sajnála­tos módon, nem készült egyetlen korabeli festmény sem. Ez a sokak által használt tárgy a XIII. században kezdett elterjedni Európában, s jutott el hozzánk már Mátyás kora előtt. Több emlék is igazolja ezt. Az egyik a konstanzi zsinat idején (1414—18) készült verses kéz­irat, amely azt a jelenetet kíván­ta megörökíteni, midőn Zsig- mond királyunk Milánó urát herceggé avatja, s azon a felava­tási oklevelet olvasó szekretári- us (titkár) orrán szegecselt pá­paszem látható. A másik bizo­nyíték egy, az esztergomi Ke­resztény Múzeumban látható XV. századi magyar festmény, amelyen egy szemüveget viselő férfiút örökített meg korának is­meretlen alkotója. II. Ulászló és II. Lajos kirá­lyok udvari orvosa már okuláré­nak nevezi e látást segítő esz­közt, míg Nádasdy Nádor fele­sége, Kanizsai Orsolya 1550- ben kelt levelében arról panasz­kodik, hogy otthon felejtette pá­paszemét. Mindez csupán azért érdekes, mert több mint száz év­vel később, 1655-ben Comenius, A látható világban című írásá­ban, már ismét az okulárék hasznáról értekezik — termé­szetesen magyar nyelven. Néhány korai szótárunkban pápaszem helyett papaszem ol­vasható, minek következtében egy-két nyelvtörténész hajlamos arra, hogy a szemüveg eredetét a gyermek és annak apja kap­csolatára vezesse vissza. Am az orvostörténészek cáfolják eme állítást, és úgy vélik, hogy ha a nyelvtörténészek idejekorán or­voshoz fordultak volna, s így szemüveghez jutnak, meglátták volna, hogy e korai szótárakban a papa nem családjogi, hanem nyomdahibái okból került be. A vita tehát napjainkban is folyik, ám a szemüveg ennek el­lenére nem állt meg fejlődése út­ján. S bár eltűnőben van az or­rokról, mindez azzal magyaráz­ható, hogy kontaktlencse formá­jában immár ráköltözött egye­nesen a szemre. Szász András RECEPTÖTLETEK Ha megmarad a kenyér... Semmiképpen ne dobjuk ki a ránk száradt kenyeret kivéve azt, amelyik ragacsos, ková­szos. Vékony szeletekre, majd fél gyufaskatulyányi kockákra vágva sütőben szárítsuk ki: jól lezárt fóliazacskóban (évekig!) eltarthatjuk, s alapanyagként különféle ételekhez felhasznál­hatjuk. SAJTOS KENYÉRSALÁ­TA: a száraz kenyérszeleteket tegyük olajjal megkent teflon­edénybe vagy tepsibe, és locsol­juk meg kissé húslével vagy le­veskockából, ételízesítőből stb. főzött levessel. Fedjük le, és sü­tőben forrósítsuk fel. Még for­rón szórjuk meg reszelt sajttal, tegyünk rá kockánként egy-egy csepp tejfölt. Apróra vágott vagy szárított kaporral, papri­kakrémmel, kechuppal, metelő- hagymával, petrezselyemmel stb. ízesíthetjük. Salátával ön­álló fogás. SAJTOS BUNDÁSKE- NYÉR: a szárított kenyérkocká­kat kenjük meg valamilyen öm­lesztett sajttal, majd (a meg nem kent oldalukkal lefelé rakjuk be­le egy tálba, amelybe egy ujjnyi rétegben tejet vagy húslevet ön­töttünk. Ha felszívták a lét, jól felvert tojásokban megforgat­juk, majd forró olajban kisüt­jük. Utólag a kenyérsalátához hasonló módón ízesíthetjük. Sa­látákkal, mustárral, teaval fo­gyasztva önálló — könnyű! — villásreggeli vagy vacsoraétel. A szárított kenyérkockákat édes szószos ételekhez tejjel, só­sakhoz húslével meglocsolva könnyű egészséges körítésként, tejbe áztatva fasírt, húspástéto­mok, töltelékek készítéséhez stb. használhatjuk fel.

Next

/
Thumbnails
Contents