Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

IHET VÉGI MAGAZIN 1992. február 22., 7. oldal Az 1992. február 5-ei helyes megfejtés: Sajnálom, de kicsiknek nem adhatok szeszes italt. Nyertesek: Kecskeméti Mihályné, Szombathely, Báthori u. 2. Kiss Gézáné, Bácsalmás, Béke u. 12. Ledniczky Jánosné, Császártöltés, József A. u. 1., Komlósi Rita, Baja, Fáy u. 1. AZ UTCÁN ÉSZRE SEM VESZIK Sztár született — „Az év felfedezettje” — írták a Veronika kettős élete című film be­mutatása után Irene Jacobs 25 éves francia színésznőről. „Az utcán észre sem veszik, ha a kamera elé áll, teljesen átváltozik” — mondja az ifjú sztárról lelkesen Krzysztof Kieslovski író rendező, Irene Jacobs felfedezője. Az új csil­lag alacsony termetű, nem kendőzi az arcát, lapos sarkú cipői, egyszerű ruhát visel, sötétbarna haját simára fésüli. Elég szokatlan, hős; egy alig ismert színésznő élete első főszerepé­vel Cannesban elviszi a pálmát, neki ítélik a „legjobb színésznő” dí­ját. Sztár született! — örvendeztek az új arc, az új tehetség láttán a fran­cia színművészet szakemberei. A rendező egészen egyszerű sze­relmi történetnek nevezi a Veronika kettős életét. Nem az. Veronika di­áklány, énekelni tanul Krakkóban. Nincs teljesen rendben a szíve. An- tekhez fűződő kapcsolata sem szok­ványos. Egy tüntetésnél francia tu­ristákat hozó autóbuszt lát meg. A külföldiek között észreveszi a ha­sonmását. Az ismeretlen nő is le­fényképezi Veronikát. A krakkói Veronika szíve nem tudja elviselni az első fellépés izgalmát... Elkezdi második, a Clermont-Ferrand-i Ve- ronique életét élni, aki szintén 20 éves, muzikális, az ő szerelme sem nevezhető egészen egyszerűnek, s a szíve is rendetlenkedik. Nem a film története, hanem Irene Jacobs játéka ragadta magával a közönséget. Az ígéretes színésznő a tehetségnél is többel rendelkezik: sugárzik, s ez kezdő művészeknél ritka jelenség. Irene Jacobs Párizs közelében, jó polgári családban született. A szigo­• Portré az új sztárról. rú, protestáns família Észak-Fran- ciaországból származik, s mindig adott tudósokat a hazának. Irene nem színésznőket útra bocsátó lég­körben nőtt fel. „Talán éppen ezért lettem színésznő — hangsúlyozza —, mi egymás iránt mélyen érzünk, de ezt valahogy nem vagyunk képe­sek kifejezni. Már gyerekkoromban elkezdtem játszani, éreztem, hogy is­meretlen dolgok rejlenek bennem, ezeket próbáltam felfedezni, feltár­ni.” A család Genfbe költözött, ahol az apja ma is atomfizikusként dolgo­zik, anyja pszichológus. 14 éves korában egy genfi színját­szó csoporttal maga választotta da­rabokban játszik. Rendező tiné­dzser, Pirandello-, Joyce-műveket visz színre. Honvágya van. Párizs napról napra jobban vonzza. Gitár­művész testvérével a Szajna-parti vá­rosba költözik. Színiiskolaba jár, musicalt ír, nyúlfarknyi szerepeket kap. Végre elérkezik a bizonyítás le­hetősége: Veronika kettős szerepe. E filmben megmutatja, mit tud. És ez csak az első főszerep! „Más hiva­tás sohasem vonzott” — jelenti ki kategorikusan. Szerencsére — teszi hozzá a riporter. o * TUDTAM, DE ELFELEJTETTEM KRESZ-teszt NEM CSODA — KÉPESSÉG Tanuljunk meg lazítani! Sokakat foglalkoztat az ön­gyógyítás kérdése. Schneider: , Gyógyulj- hogy gyógyíthass cí­mű könyvében nagyszerű és le- ' nyűgöző gondolatsorban teszi közzé mindazt, amivel élete fo­lyamán e problémával kapcso­latban találkozott. Szerinte va­lamennyiüknek megadatott az erő önmagunk gyógyításához. Gyógyító erőnk ott rejtőzik testünk minden izmában, min­den agysejtünkben, minden idegszálunkban. önmagunk gyógyításának képessége ve­lünk születik, csak fel kell sza­badítani, fel kell fedezni. Gondoljunk arra, hogy mi­lyen lazán, elengedetten gőgi- csél a gyerek, játszik a kezével- lábával, mert még semmilyen félelem, semmilyen görcs nem rakódott rá. És egyszerre csak beleépülnek a kis félelmek, ahogy egyre több és több kelle­metlen, rossz élmény éri, mind feszültebbé válik. Ezek a fe­szültségek lassan mindenféle gócot teremtenek az emberben. Néhány év múltán már nem tudja, hogy mitől húzódik össze egy ingerre, egy szóra a gyom­ra, egy hírre hogyan ráncolódik össze a homloka, hogyan kezd a szíve kalapálni. És szinte nem is tudja, hogy miért, de egyre jobban szorong, egyre inkább feszült. Ha az ember meg tudja tenni azt, hogy odafigyel magá­ra, akkor lassan-lassan feloldja a belső görcsöket, ha megpró­bál lazítani, akkor megtanul odafigyelni a testében lévő fe­szültségekre is. Vegye sorra az izmait, egyen­ként, sorban, gondolja végig, hol feszül. A nyakában ? A vállában ? Ahol rögzülnek az izmok? Pró­bálja meg őket egyenként ellazí­tani ... Tudom, ehhez tréning kell. Ha nem is'hosszú ideig, de nem árt naponta gyakorolni. Elég akár öt-tíz percig. Ha sikerül ellazulnunk, sikerül majd moz­gósítani a belső gyógyító erőket is. Kívánok önöknek olyan si­keres önmagukra figyelést, amellyel — ha csak kicsit is — talán mielőbb segíthetnek magukon. Dr. Gelléri Ágnes pszichológus Védekeznek a felkészületlen vizsgázók, amikor rájuk pirítanak. A helyszinbírságoló rendőrök a megmondhatói, hogy milyen sok autós igyekszik ezzel a banális ki­fogással enyhébb büntetésre rá­venni a „közeget”, amikor kiderül, hogy valamilyen alapvető szabályt nem ismer, azt elfelejtette, vagy ép­pen tudatosan áthágta. A gépjárművezetést oktatók, s a jelölteket vizsgáztatók azonban azt is tudják, hogy melyek azok a szabályok, amelyeket a jelöltek nem, vagy rosszul tanultak meg. A következőkben egy sor olyan tesztkérdést teszünk fel, amelyek­ről a vizsgáztatók már megállapí­tották, hogy nagyon sok hibás vá­laszt adnak rájuk a jelöltek. Cik­künk végén megadjuk a helyes vá­lasz jelét (1 = igen, X = nem). Szabad-e megfordulni kijelölt gyalogos-átkelőhelyen? 1, X. Szabad-e megfordulni főútvo­nalon? 1, X Szabad-e hátramenetet végezni hidon? 1, X Megállhat-e a járművel úttorko- lattal szemben? Igen, ha a többiek bekanyarodá- sát nem akadályozza. 1 Nem, mert ott mindig tilos meg­állni. X Megállhat-e a háromsávos út középső sávjában? 1, X Szabad-e előzni be nem látható kanyarban? 1 Igen, egynyomú járművet. X Nem. 2 Igen, ha ott egyirányú forgalom van, vagy ha az előzéssel nem lépi át a záróvonalat. Kell-e irányjelzővel jelezni az előzést, ha az nem jár irányváltoz­tatással? 1, X A helyes válaszok: 1, 1, 1, 1, 1, 2, X. Nos, milyen osztályzatot kapott volna? Sz. J. Sztriptíztanfolyam Omszkban • Próba közben. Egy-két évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy a távoli Szibériá­ban a nagy Komszomol-építkezé- sek helyett egyszer majd sztriptíz­tanfolyam indul. A „képzés” még a kezdeteknél tart, és az iskolának még nincs is saját színpada, éppen ezért fotó­sunk is meglehetősen furcsa közeg­ben, egy kávézóban kaphatta len­csevégre a lányokat. — A sztriptíztanfolyam, ponto­sabban az Aphrodité Kísérleti Al­kotóközösség tavaly áprilisban alakult meg — mondja Olga Bari­nova, a tanfolyam szervezője. — Kezdetben éjszakai szórakozóhe­lyek táncosnőit, fotómodelleket képeztünk és segítettünk a szép- ségkirálynő-választásokon induló lányoknak. Végül is az erotika iránti érdeklődés fokozódása ösz­tönzött bennünket arra, hogy átálljunk a sztriptíztáncosnők kép­zésére. Most 20 lánnyal dolgozunk. E^y részük még tanul, mások már más­fél-kétórás programmal szerepel­nek, többnyire zártkörű klubok­ban vagy éjszakai szórakozóhelye­ken. A tanfolyam ingyenes, de a fel­lépti díj felét a lányok befizetik az iskola fenntartására, amelyet egyébként az Omszki Kereskedel­mi Részvénytársaság is támogat. Az iskolának jó a híre és már CSÖNDES HÓNAP? Forgatókönyv vadászoknak, madarászoknak Február a vadászok, a mada­rászok — és a horgászok — éle­tében talán a legcsöndesebb, de egyszersmind a leghangosabb hónap. Csöndes, mert február 17-én éjfélkor gyakorlatilag vé­get ér a vadászigény, a horgá­szok pedig legfeljebb a lékhorgá­szat szenvedélyének hódolhatná­nak — ha lennének befagyott vi­zek. Csöndes a madárvilág is; ‘ bár az áttelelőkön kívül még itt telelnek a fenyőrigók kisebb- nagyobb csapatai, amelyeket jel­legzetes „sak-sak” hangjukról le­het megismerni. Hangos is február — hiszen a vadásztársaságoknál, horgász­egyesületeknél a legtöbb helyen eb­ben a hónapban kerül sor a múlt év értékelésére, *a közgyűlésekre, taggyűlésekre. S mint tudnivaló, e komoly foglalatosságokat sok he­lyütt évadzáró vacsora, vígasság követi. Legalábbis így volt eddig, de hogy az idén is a jó kedv, a humor lesz-e jellemző, arra nincs garancia. A vadászok ugyanis gondban vannak. Januártól életbe lépett az új fegyvertartási rendelet, amely alaposan megviseli a vadászok pénztárcáját, mivel illetékek fizeté­sére, orvosi vizsgálatra, fegyveris­mereti vizsgára kötelezte vala- mennyiüket. (A korosabb, har­minc-negyven éve vadászoknak nagy kérdés az is, hogy meg tud­nak-e felelni a roppant szigorú or­vosi előírásoknak, az elméleti és gyakorlati kérdésekből álló fegy­verismereti vizsgának.) A rendelet szerint 2000 forint a vizsga díja, 300 forint az orvosi vizsgálat illeté­ke és fegyverenként szintén 300 fo­rintot kell fizetnie minden vadász­nak, ha meg akarja tartani fegyve­rét. A februári „forgatókönyv” sze­rint egyébként a napokban megér­keznek Európa déli feléből az első mezei pacsirták, s ha hinni lehet a néphitnek — Zsuzsanna napján, 19-én — énekelni is kezdenek. Szintén ezekben a hetekben szólal meg a macskabaglyok jellegzetes „hu-hu-huuú” hangja, az öregebb erdőkben, folyóártereken, parkok­ban a csuszkák „vi-vi-vi”-je; a Ti­sza mentén, a Kis-Balaton környé­kén pedig elfoglalják telepeiket a kormoránok. S végül a pecások figyelmébe: ne feledjék, hogy az idei hor­gászengedélyeket a hónap végéig lehet kiváltani. — ess — (FEB) számos meghívást kaptak az itt végzett lányok Jekatyerinburgból, Tyumenybol, Permbol, Pszkovból, Minszkből és Szentpétervárról. Vajon kik ezek a lányok, akik „művészi” szinten dobogtatják meg a férfiszíveket? A legfiatalabb 18, a legidősebb 26 esztendős. Ket­tőnek családja, gyereke is van. A sztriptíztanfolyam mellett szak- középiskolában, főiskolán tanul­nak, vagy korábban tanult szak­májukban dolgoznak. Van közöt­tük varrónő, pék, festő, technikus, pedagógus, bírósági alkalma­zott ... Az egyetlen, ami közös bennük, hogy szeretik, amit ta­nulnak. Lena M., az egyik 19 éves szólista mondja a sztriptíz­ről: — Amikor a színpadon vagyok, magamnak táncolok. Magam va­gyok a zenével, és nem veszek tu­domást a környezetről. Még in­gyen is fellépnék. Azt hiszem, hogy ezt választom hivatásomul. Igaz, sokan elítélnek, ezért nem nagyon szeretek beszélni róla. SOK MINDENT SEJTESSENEK, DE KEVESET MUTASSANAK Csipkés kombiné A kombiné- nak azért kell csipkésnek len­nie — főleg fö­lül —, mert újabban ez az intim ruhada­rab előlépett al­sóneműből fel­sőruhává. Az ugyanis a módi, hogy a kombi- néra már nem vesznek blúzt, hanem csak mély kivágású zakót, kiskabá- tot, blézert. Eb­ből kifolyólag a kivágásban a kombiné csip­kés betétje jele­nik meg. Deko­ratív és egyúttal szexis hangula­tot keltve. Mert termé­szetesen a csip­kék többnyire feketék, mély­zöldek, grafit­szürkék vagy éppen ellenke­zőleg hófehé­rek, bézsek, ele- fántcsontszínű- ek. És borvörö­sek, égőpiro­sak, olykor arany-ezüst szállal átszőt­tek. Ha túl magas a kabátka záró­dása, és túl mély a csipkés alsónemű kivá­gása, áthidaló megoldásként keresztbe illesz­tett csipkesza­laggal teremt­hetünk harmó­niát. Ez a betét látszólag a szo­lidság érdeké­ben kerül a ki­vágásba, ám hatása gyakran éppen ellenke­ző. Még kihívóbb, még hangsúlyo­sabb, még szexisebb lesz tőle az öltözék. Éppen azért, mert a kombinék immár nem rejtegetni való holmik, anyaguk, szabásuk is alkalmazko­dik a mindennapos közszereplés­hez. A vállpántok kiszélesedtek, többnyire azok is csipkések. Más­kor hajszálvékonnyá keskenyed- nek, aranyszál, aranyos fonott- hurkolt textillánc helyettesíti. Szabásuk enyhén testhezálló, svájfolt. Hossza a mini viselethez alkalmazkodva vagy combközé­pig, combtőig ér vagy egészen rö­vid, alig valamivel derék alatt vég­ződik. Az ilyen csípőig érő kombi- nét aztán akár szoknyán kívül is viselheti, akinek kedve tartja. Anyagukban is alaposan meg­változtak a mai kombinék. Leg­Egy csipkés modell. gyakrabban selyem, tisztaselyem vagy más fényes anyagból szabják- varrják. Nem ritka a tiszta csipke alsónemű sem. Színekben pedig a vadító fekete és piros mellett az égetett borvörös, a velencei zöld, a tengerészkék is létjogosultságot kapott. Miközben a szelíd pasztel- lek is kedveltek. De nemcsak az egyszínű, hanem a legkülönbö­zőbb mintás, arannyal, ezüsttel át­szőtt virágos, folyondáros, pöty- työs, csíkos, csipkemintás anyagok is megjelentek. Mindegy miből, mindegy milyen fazonban készülnek a felsővé avanzsált alsók, az a lényeg: sugá­rozzanak némi fülledt erotikát, nőiességet, bájt. Úgy, hogy sok mindent sejtessenek, de keveset mutassanak meg a kíváncsi férfi­szemeknek. (kádár)

Next

/
Thumbnails
Contents