Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. február 21.. 3. oldal Bácskai hagyományőrzők Garán a napokban megbeszélést tartott a 126 tagot számláló Bács­kai Hagyományőrző Egyesület ve­zetősége. Szanyiné Szabó Katalin elnök elmondta, hogy az idén Ols- vai Imre népzenekutató folytatja a bácskai zenei anyag gyűjtését. A garai művelődési hazban április 11-én közös műsort adnak, majd a bátmonostori, csátaljai, herceg- szántói, szeremlei és a vaskúti amatőr művészeti együttesek. Ra- gadics Zoltán nagybaracskai nép­művelő közölte: március 15-én ötödször rendezik meg a gyermek- táncszín elnevezésű találkozót. A vaskútiak is több tavaszi rendez­vényükre küldenek majd meghívót az egyesület csoportjainak. Az egyesület vezetősége érdek­lődve várja a Bácskai Kulturális Alapítvány döntését arról, hogy — a benyújtott pályázatok alapján — melyik három településnek íté­lik oda az egyenként 100 ezer fo­rint támogatást. G. A. A TÜRELEM PÉNZT TEREMT(HÉT)? Járadék nélkül... Bács-Kiskun megyében a számí­tások szerint mintegy 4500 szövetke­zeti tagot érint a munkanélküli jára­dék folyósításának megszüntetése. Bár a parlamenthez módosító javas­latot nyújtottak be, bár ígéret van rövid időn belül egy kormányrende­letre — amely rendezi a dolgot — a szövetkezeti irodákban egymás ke­zébe adják a kilincset a járadék nél­kül maradt emberek. ' — Most is ketten vannak itt — mondja Gresó Antal az Apostagi Dunamenti Tsz főkönyvelője — férj és feleség. Mind a kettőjüknek meg­szüntették a járadék folyósítását. Három gyerekük vart, elképzelheti nem kicsit vannak felháborodva. Egyelőre semmit nem tudunk nekik mondani, hiszen egy-egy rádió- vagy újsághírre hivatkozva nem intézked­hetünk. Nálunk egyébként 80 ta­gunk kapott hasonló tartalmú leve­let a munkaügyi hivataltól. Semmi mást nem tehetünk, a türelmüket kérjük addig is, amíg a törvény sza­va egyértelművé nem válik. — A szövetkezet 150-160 tagja kaphat ilyen levelet a munkaügyi hi­vataltól — véli Tóth László a kuna- dacsi Barátság Tsz főkönyvelője — A Caola-üzemünket megszüntette a pesti anyavállalat, innen nagyon so­kan kerültek a munkanélküliek so­rába. De a munkalehetőségek szű­külése miatt a mezőgazdasági és er­dészeti gyalogmunkások és a mű­hely dolgozói közül is jó néhányan kényszerültek a munkanélküliek kö­zé s maradtak most járadék nélkül. Egyelőre csak azt mondhatjuk ne­kik, hogy várni kell a munkaügyi központ döntésére, hogy visszavon­ja-e a folyósítás beszüntetésére vo­natkozó határozatát. Ha nem, ak­kor lehet talán tenni valamit, mond­juk a bírósághoz fordulni. A Mun­kaügyi Minisztérium illetékeseinek ajánlásán hiába gondolkodunk. Saj­nos a tagok munkaviszonyát nem tudjuk visszaállítani, hiszen nincs munka. És sajnos a végkielégítést sem tudnánk kifizetni, hiszen most, február 20-án, még nincs fedezet a jövő havi bérfizetésre sem. — Ha arra kerül sor, hogy a szö­vetkezeti tagok bírósághoz fordul­nak, természetesen állunk rendelke­zésükre — mondja dr. Bodóczkv László, a Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság elnöke. — A fogadókészségünk megvan. De hogy ezeket az ügyeket mikor tudjuk napirendre tűzni... Töménytelen az egyéb ügyek meny- nyisége. Egyébként semmi hivatalos tudomásunk nincs a dolgokról. Amit sejthetünk az az, hogy a mun­kaügyi bíróságok helyett a helyi ál­talános hatáskörű bíróságok is be­kapcsolódnak ebbe a munkába,.. ha egyáltalán erre szükség lesz. Úgy gondolom, a törvényi út a járha­tóbb. A szövetkezeti tagoknak pén­zük gyorsan csak a törvény szavára lehet. Gál Eszter VÉLEMÉNYEK SZABADON A kalocsai nyugdíjasok levele A Kalocsa és vonzáskörzetében élő nyugdíjasok egyesületének vezetősége levelet írt Szabad Györgynek, a parla­ment elnökének, dr. Surján Lászlónak, a népjóléti miniszternek és dr. Kupa Mihálynak, a pénzügyminiszternek. A következőket összegezték. Az 1992. évi nyugdíjemelés január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kerül­jön megállapításra, figyelembe véve az áremeléseket is. A nettó átlagbér 1992-ben történő emelésénél vegyék figyelembe az 50 fő alatti vállalatok és vállalkozók dolgo­zóinak, és az államtitkárok, miniszte­rek béralakulását is a nyugdíjemelés számításába. A ledolgozott munkával és fizetéssel járó nyugdíj értékét vissza kell állítani és meg kell akadályozni a további rom­lását. Mivel a nyugdíjasok többsége az inf­láció miatt egyre rosszabb körülmé­nyek között él, soknak a mindennapi élelemre sem telik. Az átlag és a maga­sabb nyugdíjasok is rohamosan a lét­minimum alá kerülnek. Sem a kormány, sem a képviselő urak nem veszik figyelembe a jogos kö­veteléseinket, de ugyanakkor arra hi­vatkoznak, hogy őket a lakosság vá­lasztotta és az ország érdekében cselek­szenek. De megfeledkeznek arról, hogy a választási hadjáratuk alatt nem kö­zölték a választókkal, hogy milyen nyomorban kell végigszenvedni az át­meneti (kb. 3—5 év?) időszakot, de sa­ját maguknak erre az időszakra is tör­vényben biztosította az anyagi jólétet! Jó lenne, ha figyelembe vennék, hogy több mint 2 és fél millió nyugdíjas sza­vazópolgára figyelemmel kíséri és a jö­vőben azon választandókat fogja tá­mogatni, akik arra méltóvá válnak, és arra a pártra fognak szavazni, amely a legtöbbet tesz a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok jogos kö­veteléseinek a megvalósításában! i Elhatároztuk, hogy amennyiben á kormány és a parlament nem veszi fi­gyelembe követeléseinket, úgy felhívás­sal fordulunk az ország valamennyi nyugdíjasához egy országos tiltakozó­kampány beindítására! KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Ma induló sorozatunkban a Lakitelek Ala­pítvány—Antológia Kiadó, Föld, szövetkezet, átalakulás című kiadványból tallózunk. A na­pokban megjelent könyvecske a törvénnyel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre ad vá­laszt.-ill >ITOt ír­ÜÓGIK. ANTOLÓGIA KIADÓ LAKITELEK 19.92. Mi a vagyonnevesítés? A szövetkezet mérleg szerinti vagyonának szövetkezeti üzlet­részben való felosztása a szövet­kezet tagjai és az üzletrészre jo­gosított kívülállók között. Kivétel ez alól a termőföld, mert azt közvetlenül a tagok, il­letőleg az alkalmazottak tulajdo­nába kell adni. Abban a szövetkezetben, ahol részjegy jegyzése kötelező volt (pl. áfeszek, ipari szövetkezetek), ott az erre jutó vagyon nem ke­rül nevesítésre. Nem tartozik ide az az eset, ha a korábbi számvi­teli szabályok alapján a szövet­kezeti vagyonrész értékpapírra jutó szövetkezeti vagyont rész­jegyalapként tartották nyilván. A vagyon nevesítését a mező- gazdasági és az ipari szövetke­zetben 1992. április 30-áig be kell fejezni. Mi a szövetkezeti részjegy? Minden tag köteles legalább egy részjegyet a szövetkezetétől jegyezni, aminek legkisebb össze­gét az alapszabály állapítja meg. Ezt az összeget a tag általában készpénzben köteles befizetni, legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül. Abban a szövet­kezetben, ahol eddig nem rend­szeresítettek részjegyet, ott — a vagyonnevesítés és a szervezeti változások lebonyolítása után — az új alapszabály elfogadásakor a tagoknak ingyenesen lehet részjegyet juttatni szövetkezeti üzletrészeik terhére, a kötelezően jegyzendő részjegy értékéig. PEZSGŐVEL FIZETNEK? Mit hoz az izsáki állami gazdaság átalakítása? 0 A nagy apparátussal dolgozó kombinátok lehetőségei szűkülnek. (PN-archív) — Hétszáz milliós piacot veszí­tettünk egy év alatt — mondja dr. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, a vállalatáta­lakítás lehetőségeit tárgyaló érte­kezlet után rendezett tájékoztatón. Az igazgató szavaiból kitűnt: a vezetés igyekszik mindent megten­ni, hogy a cég átalakítása zökkenő- mentes legyen. A tulajdonváltásnál ne lehessen kisemmizni az izsáki- akat: azokat, akik az értékeket, ke­mény munkával létrehozták. Drá­mai kérdés ez, hiszen olyan straté­giai fontosságú beruházások sorsá­ról kell majd hamarosan döntenie az Állami Vagyonügynökségnek, mint a 240 ezer hektó kapacitású Agárdy-telepi borkombinát. — Sajnos éppen a keleti piacok elvesztésének idején fejeződött be egy nagyívű beruházásunk — mondta dr. Horváth. A tervezés során — biztos vevőkört tudva — háromszázmilliós hitelt vettünk föl. A kihasználatlan új üzemrész a piacvesztés miatt nem tudja meg­termelni a kamatokat. Más terüle­tekről pedig nem tudunk elvenni ilyen célra. A sajtótájékoztatón megtudtuk: jelenleg nagy a bizonytalanság az izsáki állami gazdaságnál. Tavaly közel háromszáz munkatárssal csökkent a dolgozói létszám, de további leépítés is várható. A lik­viditási gondok miatt előfordult, hogy természetben fizették ki az alkalmazottak járandóságait. Ha nem változik a helyzet, elképzelhe­tő, hogy a bor és a pezsgő lesz Izsákon a fizetőeszköz! Egy kérdésre válaszolva dr. Horváth István elmondta: — Nem nosztalgiáznak, jól tud­ják, hogy egy korszak végleg lezá­rult a Szovjetunió megszűnésével. Ismereteiket azonban kamatoztat­ni szeretnék a Független Államok Közösségével folytatott kereskede­lemben. Remélik, hogy amint kia­lakulnak a normális államközi és banki kapcsolatok, ismét kerülhet izsáki bor és pezsgő az oroszok asztalára. Sajnos, a nyugati és ten­geren túli vevők kevés homoki fe­héret vásárolnak ma még. Hiába kínál kedvező lehetőségeket Ma­gyarország közös piaci társult tag­sága, a spanyol, az olasz és a fran­cia bortermelők keményen védik az érdekeiket. Európa országaiban 20 millió hektoliter borfelesleg vár gazdára. A magyarországi fogyasztás kedvezően alakul — hangzott el —, ahogy drágulnak a sörök, egy­re kelendőbbek az olcsó borok. De a szabályozás bünteti a nagy­üzemeket. A nagygazdák és pince- szövetkezetek uralják a hazai pia­cot. Sokkal olcsóbban tudják kí­nálni a termékeiket, mint a nagy apparátussal dolgozó kombiná­tok. Az izsáki gazdaság tározójá­ban most 46 ezer hektó saját ter­melésű alapbort tárolnak. A kör­nyékbeli gazdák 20 ezer hektót helyeztek el a nagyüzemnél. So­kan tartanak attól a községben, hogy a privatizáció során külföldi kézré kerül a feldolgozó és a táro­zó. Hogy a nyugat-európai tarta­lékok egy részének lesz az átmenő helye az izsáki pince. Esetleg innét próbálják meghódítani a nyugati kereskedők azokat a piacokat, ahonnét a sárfehértermelők kiszo­rultak ... Farkas P. József KITŐL FOGADJÁK EL A KÁRTYÁT? Bizonytalan háziorvosok • Ami most legjobban hiányzik: a megnyugvást jelentő gesztus ... (PN-archív) — Megint a lelkiismeretünkre, hivatásszeretetünkre apellálnak, nem változik itt semmi! — mor­mogta valaki mellettem, csak úgy a bajusza alatt. A sok fennhangon elsorolt panasz, kétség mellett ez a lemondó kijelentés jellemzi legin­kább az egészségügyi változások­ról tartott tájékoztató fogadtatá­sát, amit a megyei tiszti főorvos tartott kedden és szerdán a kecske­méti és városkörnyéki körzeti or­vosoknak. Dr. Molnár Ilona beszá­molójában előrebocsátotta, ő sem rendelkezik elegendő információval a háziorvosi rendszerre történő át­térés részleteiről. így válaszolni sem tudott minden felvetésre, leg­feljebb saját, kihangsúlyozottan személyes tanácsaival láthatta el jövőbeni teendőikről a teljesen el­bizonytalanodott orvosokat. (Mi pedig csak remélni tudjuk — ha nem is tartjuk elfogadható­nak —, hogy az alapellátás meg­szervezéséért, működtetéséért fele­lős megyei illetékes azért ilyen alul­tájékoztatott, mert az információk csupán titkosak, s nem arról van szó, hogy az egészségügy legfel­sőbb vezetői maguk sem tudják pontosan, mit akarnak holnap, holnapután.) A változások lavinája minden­esetre elindul azzal, hogy nemso­kára kézhez kapjuk biztosítási kár­tyáinkat, amivel szabadon választ­hatunk orvost. Lakókörzetünkön kívül azonban csak akkor fogad­nak bennünket, ha arról a terület­ről még nem telt be a létszám. De honnan tudja azt előre az orvos, hogy az adott körzetből hányán maradnak nála, hiszen a kártyákat nem kötelező leadni azonnal. Dr. Kovács László széchenyivá- rosi körzeti orvosnál máris jelent­keztek körzetén kívüli betegek, kartonjukat is magukkal hozva: küldték őket szabadon orvost vá­lasztani . . . fogadhatja, táppénzre veheti őket? Dr. Molnár Ilona vá­lasza: a biztosítási kártya nélkül egyelőre a régi, írásban, hivatalo­san kért módon lehet körzetet vál­toztatni. A kartonok pedig marad­nak, csak kivonatát küldik tovább, hiszen az előző orvos munkáját — esetleg évek múlva — ez alapján ellenőrzi a társadalombiztosítás. Dr. Fára Zsófia — ugyancsak a Széchenyivárosból — arra kapott választ: az ideiglenes lakcímbeje­lentéssel körzetében élőket is köte­les fogadni. Mivel sürgősségi ellátásra bár­hol joga van minden betegnek — s az első jelentkezés a rendelőben annak tekinthető —, valószínűleg sokan lesznek, akik öt-hat orvost is felkeresnek, kipuhatolandó, me­lyik is legyen a szabadon választott igazi—vetette fel dr. Liszkay Anna. Hogyan írható fel gyógyszer, milyen hosszú időn át nyújtható „sürgősségi ellátás” a tanyai nagy­mamánál nyaraló unokának, aki­nek biztosítási kártyája állandó lakhelyén van leadva? — kérdezte dr. Torgyik Emőke városföldi kör­zeti orvos. Nos, beteg ellátatlanul nem maradhat, röviden így össze­gezhető a válasz. Szó esett még az orvosi vállalko­zásokat ellehetetlenítő társada­lombiztosítási tervekről, a 10-15 ezer forintért kínált, saját zsebből fizetendő szakmai továbbképzé­sekről, a doktorokat polihisztor­nak feltételező háziorvosi követel­ményrendszerről. Valamint arról, hogy sem magasabb bérekre, sem korszerűbb orvosi műszerparkra nincs elegendő pénz. Dr. Berényi Antal kerekegyházi körzeti orvos véleménye szerint: anyagi fedezet híján elhamarkodott az egészség­ügy átalakításának megkezdése. Sz. K. SZÁMOLJON! Ez az akció sok pénzt érhet Önnek! 100 000 forintot takaríthat meg a cserével — 1 000 000 forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT OLIMPIA AKCIÓ különleges feltételekkel OLIMPIAI MODELLEK R-5, R-Clio, R-19 TR, TS, TD, GTD, R-19 Chamade TR, TS, TD, GTD Sőt! Hárman visszanyerik az autó árát! KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal ÚJ RENAULT-RA CSERÉLHETI! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Tel.: 76/46-939 Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2/B Tel.: 76/24-469 KORONA Renault-szerviz: Pataki László Baja, Szabadság u. Tel.: 79/22-914 Renault-szerviz: Korsós József, Nagykőrös, Filó u. Tel.: 20/50-103 RENAULT, a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos támogatója. 11/2 Érdekegyeztető fórum Kalocsán Kalocsa város önkormányzata a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatályba lépéséről és az átmeneti sza­bályokról szóló 1992. évi II. tv. 20. paragrafusában foglaltak szerint helyi érdekegyeztető fórumot alakít. A fórumban az érintett szövetkezet megbízottjai, az önkormányzat, továb­bá a részarányföld-tulajdonosok mel­lett a kárpótlásra jogosultak is képvise­leti jogot kapnak. A fórumban a nem helyben lakók képviseletére szintén szükség van. A kalocsai önkormányzat kéri, hogy a kárpótlásra jogosultak a polgármes­teri hivatalban február 26-áig tegyenek javaslatot a fórum munkájában részt vevő személyekre. A javaslatot Írásban vagy személyesen dr. Bálint Józusef jegyzőnél kell megtenni. Bajai kisdiákok sikere Az Aerocaritas által meghirdetett versenyben az ország városi iskolái kö­zül második helyen végeztek a Bajai Központi Általános Iskola tanulói. így vigaszágon részt vehettek a Székesfe­hérváron február 15-én rendezett má­sodik versenyfordulón, melyen az or­szág közép- és általános iskoláinak első tíz helyezettje mérte össze felkészültsé­gét, ügyességét. Elsősegélynyújtási, va­lamint helikopteres felderítőfeladato­kat kell megoldani. A bajai tanulók — Boross Zsuzsanna, Katz Sándor és Makra Krisztián — az ötödik helyezést szerezték meg. Egy kis néprajz A Demokrata Fórum Klub rendezé­sében a Dél-Alföld népesedéstörténeté­ről és néprajzáról tart érdekesnek ígér­kező előadást ma 17 órakor dr. Katona Imre nyugalmazott egyetemi docens a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Előadásában egyebek között felvillantja Kecskemét népének török kori helyzetét, a jász-palócok be­települését Kiskunfélegyházára, a hód­mezővásárhelyi református hagyomá­nyokat, s beszél a Dél-Alföld paraszt­ságának mai gazdasági, társadalmi problémáiról is. A belépés díjtalan. Falugyűlések Közmeghallgatással egybekötött fa­lugyűlést tartanak 24-én, hétfőn Fi- scherbócsán a kultúrházban, illetve 25- én, kedden Nagybócsán a moziban, mindkét helyen 18 órakor. Ezeken a képviselő-testület tagjai beszámolnak eddigi tevékenységükről, beszélnek a múlt évi gazdálkodásról, illetve az idei pénzügyi elképzelésekről. Szó lesz a szövetkezetek átalakulásáról is. Zárszámadás Szabadszálláson Szabadszállás önkormányzatának tavaly 339 millió 247 ezer forint volt a kiadása és 341 millió 286 ezer forint a bevétele. Ez derült ki azon a február 19-én megtartott önkormányzati ülé­sen, amelyen elfogadták az 1991-es év zárszámadását. • A képviselő-testület emellett megvá­lasztotta a település mindkét termelő- szövetkezete érdekegyeztető fórumá­nak 11-11 tagját. Döntés született arról is, hogy a nagyközség központjában a második világháborús emlékművet május 9-én, ünnepélyes keretek között avatják fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents