Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

6. oldal, 1992. február 19. MEGYEI KÖRKÉP Szeretni kell az idős embereket Látogatás a hercegszántói idősek otthonában • A művelődő idősek. Az épületbe belépéskor rögtön az az ember benyomása, hogy olyan otthonban van, ahol a dolgozók so­kat tesznek az idős emberekért. Mindenhol virág, rend és tisztaság. Varga Jánosné, Ilonka otthonve­zető éppen az ebéd tálalásánál, tevé­kenykedik. —Érettségi után elvégez­tem az ápolóképzőt. 1976 óta dolgo­zom itt, 84-ben lettem vezető. Rajtam kívül egy gondozónő és 2 házigondo­zó igyekszik ellátni a feladatokat. Otthonunkban pillanatnyilag 17 idős hercegszántói jár rendszeresen. Raj­tuk kívül a házigondozók a község­ben 28 személlyel tartják a kapcsola­tot. Ebédet visznek nekik, ágyneműt váltanak, gyógyszert szereznek be, tüzelőt készítenek, apróbb bolti be­vásárlást oldanak meg, hivatalos ügyeket intéznek pl. küratják az adót- azt befizetik a postán. Még kül­területen, Hódunán is négy ember­nek viszik ki naponta busszal az ebé­det. SZALAY János 94 évével az ott­hon legidősebb tagja. Ő meséli: — Lányom nagyon elfoglalt, unokám beteg, özvegyen élek. Hét éve járok ide. Itt mindenki kedves hozzánk. Olyanok vagyunk mint egy nagy család. Megünnepeljük a névnapo­kat. Ilonka nagyon kedves, minden­ben segít. Az ebéd még meleg — Rumbach Istvánné és Hlavati Andrásné invi­tál beszélgetésre: — Hat nap va­gyunk bent reggeltől 3 óráig. Regge­lit, ebédet még uzsonnát is kapunk, azt általában hazavisszük. Az ebéd finomés bőséges. Mi nők nem is tud­juk megenni. Télen azzal, hogy itt vagyunk rengeteg tüzelőt spórolunk meg. Alig váijuk, hogy hétfő legyen. Legtöbben egyedül vagyunk otthon vasárnaponként. Gyermekeinket, unokáinkat meglátogatjuk, de ők mindig elfoglaltak, ügyeiket intézik, rohannak, mint mindenki a mai gondokkal teli időben. HORVÁTH JÁNOS az ebéd után kedvenc időtöltésével az olva­sással köti le magát:;— Szerencsére sok újságot olvashatunk, a Polgár- mesteri Hivatal rendeli meg nekünk. Mi a nyugdíjunkból már nem tu­dunk előfizetni. Ha van kedvünk szí­nes tévét nézünk. Akinek nincs lehe­tősége otthon fürdeni, az itt tisztál­kodhat — mondja megelégedve. Búcsúzóul még néhány mondatot váltunk Ilonkával a vezetővel: — Szeretem az idős embereket. Sokat vagyok köztük. Felolvasok nekik, társalgunk még politizálunk is. Négyszemközt minden gondjukat elmesélik. Bizalmuk nagyon megha­tó. Valamennyien más-más egyéni­ségek, ezért a törődés, a kapcsolat- tartás is különböző. Vigyáznom kell az érzékenységükre is. ÁTADÁS EGY ÉV MÚLVA • A metsző hidegben is megállás nélkül dolgoztak a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat dolgozói a Magyarországi Németek Művelődési Központjának építkezésén. Most, a harmadik ütemben a 152 férőhelyes kollégium épületét húzzák fel. Ebben helyet kap egy 600 adagos konyha és étterem is. A három szint plusz tetőtér beépítésű épület hasznos alapterü­lete 3 ezer négy zetméter. A kollégiumi szobák nagyon otthonosak lesznek — mondja Makkai Géza, a fővállalkozó BÉÉV igazgatója. Egyenként négy személyre berendezve, fürdőszobával ellátva, így nyáron idegenforgal­mi célokra, szállodaként is felhasználható a kollégium. Az eddig elkészült gimnázium és a tornacsarnok is nagyon szép, de a kollégium, ha lehet, még szebbnek ígérkezik — állítja az igazgató. Kép és szöveg: Gál Zoltán. Vállalkozó gazdászokat képeznek a Dél-Alföldön Megkapta az elvi engedélyt az átalakulásra és a névváltoztatásra a hódmezővásárhelyi állattenyész­tési főiskola: 1992 szeptemberétől Debreceni Agrártudományi Egye­tem, Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Főiskolai Kar néven várja a gazdászjelölteket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eddi­gi speciális állattenyésztési és nö­vénytermesztési helyett általános mezőgazdasági képzettséget sze­reznek a hallgatók, amelyben meg­határozó lesz az ökonómia, a me­nedzsment, a marketing és a vállal­kozói ismeretanyag elsajátítása — közölte az MTI munkatársával Mucsi Imre főigazgató. Mint kifejtette: az új oktatási rendszer bevezetését a mezőgazda­ságban zajló átalakulás indokolja. Az intézmény célja, hogy ökono­mikusán gondolkodó vállalkozó­kat adjon a mezőgazdaságnak. Nem vezetőket, hanem sokoldalú­an képzett, gyakorlati szakembere­ket, gazdálkodókat kíván kibocsá­tani. Ennek feltételeként — az át­alakulást támogató Phare-prog- ram segítségével — tanüzemünk­ben egy farmgazdaságot hoztak létre, ahol keszségszintű gazdász ismeretekhez jutnak hozzá a diá­kok. A farmon kialakított tehené­szeti-, juh-, sertés- és baromfi min­tafarmokat vállalkozóknak adták ki, akik — bérleti kedvezmények és hitelek fejében — közreműköd­nek a hallgatók gyakorlati oktatá­sában. A családi farmgazdálkodás teljes körű tudnivalóit az eddigi háromnapos kurzusok helyett he- tesi szolgálatok keretében sajátít­ják el a főiskolások. BAJAI SZÍNFOLT A kellékes nem mellékes A bűvészet tudománya olyan messze áll tőlem, mint a Himalája csúcsához a tenger. Emberi gyarló­ságom, a kíváncsiság — mint má­sokat is hajt; leleplezni a csodát, megfejteni a talányt. Kockáról- kockára lestem a videót, hátha Si­kerül rábukkanom a csalásra, ám hiába, a produkció tökéletes és elérhetetlen volt. Illúzió, mikromágia, kártyák, galambok, nyulak és még ki tudja mi minden eltüntetése és visszava- rázslása az ámulatba kerget. Pláne akkor, ha ilyesmiket egy bajai hölgy követi el, aki a nyáron lesz tizenöt éves. Lovász Hajnalkának hívják és úgy nyilatkozik, mint egy profi. — Hogyan lesz valakiből bűvész ? — Még óvodás koromban vet­tem észre magamon azt a képessé­get, hogy kézügyességgel mennyi mindent el lehet érni. Ez később csak fokozódott és már tudatosan foglalkoztam vele. Ének-zenei ál­talános iskolába jártam, ahol a zongora is segített egy picit. Egyébként — mint a zenéhez — kitartás és rengeteg gyakorlás szükséges. — Azért biztosan voltak, akik segítettek is. — Persze. Enélkül nem ment volna a dolog. Ezen a szinten maga a szorgalom-már kevés. Jelenlegi mesterem a zombori Vujevics Atti­la, akinek az édesapja is bűvész. Mivel a mutatványok egy része technikai jellegű, nem mellékes a jó kellékes. — Hány trükköt ismersz? — Ha leszámítom azokat a könnyen hozzáférhető Rodolfó- és más büvészkönyvekből, dobozok­ból megtudhatók; csaknem százat. — Szerepeltél a televízióban is. — Két évvel ezelőtt a Három kívánság című műsorban volt egy közös fellépésem Ungár Ani­kóval. Vele azóta is tartom a kapcsolatot. Telenfonszámlánk jelentős részét ezek a beszélgeté­sek képezik. Nagyon segítőkész velem szemben, talán azért, mert — tudomásom szerint — az or­szágban csak mi ketten vagyunk női bűvészek. — Tervek, remények ? — Most elsősorban helyt kell állnom a tanulásban. A Nagykő­rösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskolába járok. Csaknem biztos már, hogy a nyár folyamán szerepelni fogok a TV Ki mit tud vetélkedőjében, ahol szeretnék jó eredményt elérni. — Nem próbáltad még a tanár nénit, mondjuk dolgozatírás előtt eltüntetni? — Eddig eszembe sem jutott. De most, hogy említette; fontolóra ve­szem . .. Somogyi Gábor ORSZÁGOS PÁLYÁZATOT NYERT A FŐORVOS Egyetemi továbbképzés Kecskeméten Dr. Mari Béla, a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának főor­vosa a Magyar Plasztikai Sebész­társaság tudományos pályázatán első helyezést ért el. A hírt igazán a szakemberek tudják értékelni, de az átlagorvosoknak is éreznie kell, hogy mit jelent, ha egy országos tu­dományos pályázatról az első díjat olyan valaki hozza el, aki egy vidé­ki kórház meglehetősen zsúfolt, s anyagiakban sem a legjobban „el­eresztett” osztályán dolgozik. Ez már önmagában jelzi, hogy dr. Ma­ri Béla sikere többet mond az egy­szerű hírnél, hiszen mindenképpen rengeteg munka, alapos felkészült­ség és tudás van mögötte. — Mi volt a pályázat lényege s Ön miről készítette dolgozatát? — kérdezem a főorvos urat a bőrgyó­gyászati osztály kecskeméti, Nagy­kőrösi utcai épületének egyik pad­lásszobájában. — Onnan kezdeném, hogy 1990- ben megalakult a Magyar Plaszti­kai Sebesztársaság, s ez a tény na­gyon nagyjelentőségű volt nekünk, szakembereknek. Végre tartozunk valahová, ahol összefogják szak­mai és tudományos működésün­ket. Nos, ez a társaság a múlt évben pályázatot írt ki az 1980 után szak­vizsgázott plasztikai sebészek szá­mára. Természetesnek tartottam, hogy én is pályázok. A társaság a múlt év végén tartotta első tudo­mányos ülésén és azon kellett is­mertetni a pályamunkát. Az én elő­adásom összefoglaló címe ez volt: Dermatochirurgia — plasztika. Tulajdonképpen a szakvizsga előtt (1987) és az utána általam végzett műtétekről, azok tapasztalatairól szóltam és előadásomat fotókkal illusztráltam. — Bizonyára bőséges tapasztala­tai vannak, hiszen egy ilyen előadást a betegségek gyakoriságával és azok tudományos elemzésével is alá kell támasztani. — Tapasztalatokban valóban nincs hiány. A kecskeméti bőrgyó­gyászati osztályon 1978 óta dolgo­zom, mint sebész. Éves átlagban • Dr. Mari Béla 1000-1500 műtétet végzek és ez a szám sajnos folyamatosan emelke­dik. Ebbe a munkába bele tartozik a helyreállító (rekonstruktív) sebé­szet és a szakvizsga után végzett esztétikai plasztikai sebészet is. Té­vedés volna azt hinni, hogy csak az előző, tehát a helyreállító sebészet a kifejezetten gyógyító munka. El­mondhatom, hogy legalább ilyen mértékben — ha nem is azonos ér­telemben — gyógyító jellegű az esz­tétikai sebészet is. Példákat tudnék említeni arra, hogy miként épült fel súlyos lelki traumájából az a kisfiú, akinek elálló füleit igazítottam meg vagy az a fiatal lány, aki lehajló, karvaly orra miatt úgyszólván az utcára is szégyelt kimenni. Ma mindketten boldogok és tökélete­sen beilleszkedtek egy-egy közös­ségbe, sőt a lány társat talált magá­nak. Egy sebésznek ez a legna­gyobb elismerés. — Említette, hogy a műtétek szá­ma emelkedik. Ön szerint mi lehet' ennek az oka és elsősorban milyen jellegű bőrbetegségeknél beszélhe­tünk emelkedésről? — Főleg a bőr rosszindulatú da­ganatos megbetegedései a gyakori­ak. Ezek között is elsősorban az úgynevezett festékes bőrdagana­tok száma kiugró. Nem közhely, hanem tapasztalati tényekén nyug­vó igazság, hogy a korai felismerés és beavatkozás tökéletes gyógyu­lást hoz. A beavatkozás: műtét. A felismerés nem könnyű, mert kezdetben csak egy barna folt lát­ható a bőrön, s ez egy idő után nö­vekedésnek, burjánzásnak indul. Annak megítéléseben még bizony­talanok vagyunk, hogy mi az oka az emelkedésnek. Nem látszik alaptalannak a gyanú, amely sze­rint a Nap káros kisugárzásainak köze van ehhez. Erősíti ezt a feltéte­lezést, hogy elsősorban a napfény­nek jobban kitett testrészeken — kar, arcbőr stb.—gyakori az elvál­tozás. — Az évi 1500 műtét eléggé meg­terhelő lehet, de gondolom, hogy ez­zel még nincs befejezve a beteggel való foglalkozás. — Mondhatnám, hogy ez csupán a kezdet. Megszerveztük ugyanis a komplex kezelést, ami azt jelenti, hogy a betegség felfedezésétől a tel­jes gyógyulásig figyelemmel kísér­jük a páciens állapotát, kartont ve­zetünk róla. A leghosszabb ilyen „odafigyelés” tíz évig is tarthat. Amikor szakmai és tudományos sikereihez gratulálok dr. Mari Bé­lának, ő azonnal kollégáira, mun­katársaira, az osztály szervezettsé­gére, a kiváló szakmai vezetésre utal, mondván, hogy amit ő elért, az ilyen háttér nélkül nem jöhetett volna létre. Ez igaz lehet, de a kör­nyezet is csak azt képes segíteni, akiben együtt van a szakmai és tu­dományos igény. A főorvos úr és általában a bőr- gyógyászati osztály sikere országos elismerést hozott Kecskemétnek. Az Orvostovábbképző Egyetem a napokban értesítette dr. Török Lászlót, az osztály vezető főorvo­sát, hogy az osztályt egyetemi to­vábbképzési helynek kijelölték ... Gál Sándor EGY S MÁS A BRIT OKTATÁSRÓL •• Osszekottetes a világ valamennyi adatbankjával A Bevándorlási Hivatal tisztviselője fürkésző tekintettel figyelt, miköz­ben kérdéseket tett fel Londonban, a Heathrow II. terminalépületében. Szükséges procedura volt ez, mielőtt brit földre léphettem. Meggyőződvén arról, hogy egyhónapos tanulmányutam során a brit kultúrát, és főként az angol nyelvet akarom tanulmányozni, beütötte útlevelembe a fél évre szóló tartózkodási engedélyt. A hetvenes években megtörtént, hogy egy Etiópiából érkező úticélja felől érdeklődött a brit titkosszolgálat alkalma­zottja. Mivel nem kapott választ (mert a színesbőrű jövevény nem beszélt angolul), hosszadalmas, hónapokig tartó eljárás tisztázta kilétét. Arról még a terminálépületén be­lül meggyőződhettem, hogy Nagy- Britanma nem az az ország, ahol az ember úgy tanulhat nyelvet, hogy szót váltson a helybeliekkel. Megle­petésemre, ahány embert megkér­deztem, annyiféle, sajátos, az irodal­mi nyelvtől homlokegyenest eltérő akcentussal válaszolt. Ézt az angolt, bizony a Rigó utcában, Budapesten, nem fogadná el a nyelvvizsgabizott­ság. Tovább utaztam Birmingham­be, ahol a Wolverhamptoni Poly­technic Nyelvi Intézetének a vezetője várt. Mint később ottani kollégáim­tól megtudtam, más alkalommal egy külföldi csoportért is ő ment ki a re­pülőtérre az intézmény buszával, amelyet ő maga vezetett. A vendég- fogadás e közvetlen módjához nem szokott idegenek akkor lepődtek meg csak igazán, amikor a követke­ző napi fogadáson az a gentleman koccintott velük, akit buszsofőrnek néztek érkezésükkor. Tanulmányi programom összeál­lítása során kollegáimtól, Mike Townsendtől és Patrich Rapsberitől érdekes dolgokat tudtam meg a brit oktatásról. A nálunk alkalmazott ötfokozatú osztályzási rendszerhez képest sokkal nagyobb lehetőséget ad az igazi tudásszint megállapításá­ra az ó értékskálájuk. Legjobb jegy náluk az Al-es, ettől gyengébb az A2-es, majd következik az A3-as. Egy következő jegykategória a Bl, 2, 3, majd következik a Cl, 2, 3, és folytatódik az E1,2,3-ig. Itt találha­tó a választóvonal, mert az Fl-es jegy már nem megfelelő, de még mindig közelebb van az elfogadható szinthez, mint az F2 vagy az F3. Ahhoz, hogy a hallgatók fölké­szülhessenek, az előadásokat és a szemináriumokat tartó oktatókon kívül hatalmas könyvtár és video­kölcsönző áll rendelkezésükre. Ol­vasójegyük mellé speciális kártya jár, amellyel meghatározott számú fénymásolatot készíthetnek. A szá­mítógép-központban lehetőségük nyílik kapcsolatba lépni a világ bár­mely adatbankjával. A brit példán okulva szükségesnek tűnik jelezni, hogy a közeljövőben egyre döntőbb jelentőségűvé válik hazánkban is az idegennyelvtudás, és ezzel párhuza­mosan a számítógép kezelésének is­merete. Ahogyan már most is szá­mos felsőoktatási intézmény előírja az idegen nyelv ismeretét, valószí­nű, hogy hamarosan számítógépke­zelési ismereteket is megkövetelnek attól, aki a jövőben bármilyen szak­területen kíván diplomát szerezni. Annál is inkább, mert igazán érté­kes, nem elavult információkhoz a jövőben csak e két eszköz: az idegen nyelv és a komputer segítségevei juthat az ember. — magocsa — Szoboravató Nagyszalontán Már folynak az előkészítő mun­kálatai annak a háromnaposra ter­vezett eseménysorozatnak, melyet az Arany-évforduló alkalmából rendeznek Nagyváradon és Nagy­szalontán. Az ünnepség pénteken kezdődik a nagyváradi Szigligeti Színház­ban, ahol Jókai Anna és Dévai Nagy Kamilla mellett számos ma­gyarországi és romániai személyi­ség méltatja majd a nagy kqltő munkásságát és pályafutását. Február 29-én Nagyvárad — még meg nem választott — polgár- mestere gyújtja meg az emlékezés fáklyáját, amit polgármesteri foga­dás követ. Ezután tudományos ülésszak kezdődik, melyen a két ország Arany-kutatói ismertetik kutatásaik eredményét. A vasárnapi ünnepség abban a templomban kezdődik, ahol a köl­tőt megkeresztelték. Itt Tőkés László püspök végzi az egyházi szolgálatot. A szertartás végeztével az ünneplő tömeg a közeli parkba vonul, s ekkor kerül sor Kiss Ist­ván, Kossuth-díjas művész Arany­szobrának leleplezésére, amit a „szentelt porú” telken lévő ház megkoszorúzása követ. Estébe hajló délután a szalontai művelődési házban hangzanak föl — egy előadói műsor keretében — a nagy költő örökbecsű költe­ményei. A nagykőrösi polgármesteri hi­vataltól megtudtuk, hogy a szobor elkészült, hála számos külföldön élő hazánkfia és itthoni adakozó önzetlen segítségének. így semmi akadálya immár, hogy az elkövet­kező hét végén valóban megtart­hassák e rangos eseménysorozatot. Szász András Újabban a családdal együtt is portyáznak A fiatalkorúak körében 10 százalék­kal növekedett 1991-ben az ismertté vált bűnelkövetők száma. A Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint a fiatalkori bűnözésben 1991- ben változatlanul a vagyon elleni bűn- cselekmények száma dominált. Továb­bi jellemző körülmény, hogy egyes gyermekkorú bűnözői csoportok ese­tenként családok tagjaiként vesznek részt zsebtolvajlás vagy más súlyosabb bűncselekmény, például rablás elköve­tésében. Az úgynevezett családi bűnö­zés sajátossága az is, hogy a bűnöző szülő azért bírja rá gyermekét a bűncse­lekményben való részvételre, mert le­bukás esetén a szülő igyekszik a bünte­tőjogi felelősséget a gyermekkorúra hárítani, mivel annak büntethetőségét a büntető törvénykönyv kizárja. A gyermek- és ifjúságvédelemben az elmúlt évben újszerű problémát jelentétt a jogellenesen külföldre vitt, illetve Ma­gyarországra jogellenesen behozott kis­korúak ügyeinek a megítélése. A Hágá­ban 1980. október 25-én megkötött egyezmény alapján lehetőség van arra, hogy ezeket a gyermekeket — az igaz­ságügyi szervek megkeresése alapján — a hatóságok visszaadják szüleiknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents