Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
Tass • Szalkszentmárton • Dunavecse • Apostag • Dunaegyháza • Solt • Újsolt • Fülöpszállás • Szabadszállás • Kunpeszér • Kunadacs SZALKSZENTMÁRTON zz ff MEGGYŐZŐ SIKER! Milyen legyen a faluközpont? Szalkszentmártonban „arany(i)- korszakként” emlegetik az utóbbi tíz esztendőt. Amióta ugyanis az izsáki születésű, dunavecsei illetőségű „idegenlégiós”, Aranyi János a falucska vezetője, felgyorsult a városiasodás. Üzletházak, iskolák, művelődési ház, utak, járdák épültek az elmúlt évtizedben. A községet bekapcsolták az országos távhívóhálózatba. Végre megfelelő színvonalú a vízellátás és a szalk- szentmártoni háztartásokban 1991 decemberétől korszerű energiával — vezetékes gázzal — fűthetnek. Nem véletlen, hogy az 1990-es helyhatósági választáson a korábbi tanácselnököt polgármesternek is megválasztották. A községi vezetés most is nagyívű terven dolgozik. Az utak, járdák építése, a szeméttelep rendbetétele a szerényebb programok közé tartozik. Aranyi János javaslatára a szalkszentmártoniak sport- csarnokot emelnek hamarosan. Egy iskolai úszómedence építését is tervezik. Az ugyanis háborító, hogy a Duna menti településeken nem tanulhatnak meg úszni a kisdiákok. A szalkszentmártoniak úgy gondolják: ha lehetőséget adnának a környező települések — Dunavecse, Apostag, Tass, Szabadszállás — iskoláinak is az úszásoktatásra, a vendégek a fönntartás költségeihez is hozzájárulnának. Egy másik szép terv Szalkszent- mártonból: a település lakói szeretnék végre rendbe tenni a híres Pe- tőfi-ház környékét. Az épségben megmaradt műemlék jellegű régi faluközpont rekonstrukciójáról — a szakemberek véleményének kikérése után — a lakosságot is megkérdezték. Az önkormányzat javaslatai közül választhatnak a polgárok. Melyik épületet lehetne hasznosítani? Melyik érdemes a lebontásra? Hol lehetne járdát, virágágyást kialakítani? F. P. J HOGY LÁTJÁK A VÉGEKEN? A törvény igazságtalan állítja a képviselő — Az országot újjáépítők iránti tisztelet miatt állva mondom el a beszámolómat — ezzel a mondattal indította a kunszentmiklósi képviselő-testület legutóbbi ülésén szóbeli kiegészítését dr. Molnár Árpád, a szociális és népjóléti bizottság elnöke. A képviselők elé került írásos anyag rideg számadataival, száraz nyelvezetével ellentétben láthatóan erős érzelmi töltéssel taglalta a kérdést. — Miért? — kérdeztem az orvos képviselőt. —A szociálpolitika csak elméletben egyszerű: egy civilizált társadalom köteles segíteni az önhibáján kívül veszélyhelyzetbe került emberen — mondja ki a szentenciát az erkölcs és a jog. Eddig nincs is hiba, de nézzük meg, mindez hogyan működik a gyakorlatban. A támogatottak nem jelentéktelen része csak a segélyből óhajtana megélni annak ellenére, hogy semmit vagy nagyon keveset tettek a közös kalapba. Nem úgy, mint az említett, ma már nyugdíjaskorba került réteg, akiknek gyakran szűkösen mert havi járandóságukból kell megélni. — Igaz ugyan, hogy az orvosok általában irtóznak a tintaszagtól, ám most nem ezért csepülte a jogszabályokat ... _ —A szociálpolitikai törvény igazságtalan. Kérdezem én, miként lehet szociális segélyből és annak járulékaiból ingyen gyógyszer, tejjegy stb. — egy munkás élet jogán megszerzett nyugdíjnál is jóval magasabb jövedelemre szert tenni? A jogszabály igen gyakran emlegeti a rászorultságot, de azt ritkán kérdezi meg, hogy tett-e valamit a segélyezett sorsának jobbrafordulásáért. Ebből fakadóan sokszor összemossa a rászorultak közötti lényeges különbségeket. Azt pedig meg sem említem, hogy szó szerinti alkalmazása még Németországot is gazdasági romlásba döntené. Én a lumpen elemektől azt is megkérdezem, miért ér derékig a gaz az államtól kapott ház kertjében, miért néhány kővel alátámasztott deszkadarab az asztal, amikor az az ötödik, még pólyás gyereket is beszámítva negyezer forint jut fejenként a segélyből. Miért, hogy még egy szappant sem tudnak adni az orvosnak, s a receptet sem tudom megírni, mert nincs hová letenni, a fal pedig, göcsörtös az elhanyagoltságtól! A hatályos segélyezési rendszer pedig azáltal, hogy nem támogatja az ilyenek elleni harcot, ezt a helyzetet tartósítja. Ez a jogszabály egyre csak gyarapodó réteget valójában lumpen életmódra, ellenőrizhetetlen jövedelemszerzésre nevel. Tehát a jogszabályt mindenképpen át kell dolgozni, mert felülről nézve lehet, hogy szép, de itt lenn, a végeken sokszor használhatatlan. Ellenkező esetben a gondok végleges megoldása helyett továbbra is csak azok pillanatnyi orvoslására vagyunk képesek. Beszámolóm közben ilyesmi jar a fejemben, talán érthető, hogy miért voltam felfűtöttebb. (Jakab) SOLTI LABDARÚGÓK Egy falusi egyesület is lehet sikeres Fél év óta egyre többet hallat magáról a megyei III. osztályban szereplő Solti Futball Club, a Du- na-parti település júniusban alakult sportegyesülete. Az öntevékeny, fiatal, lelkes társaság a Solti SE egykori utánpótlás-együttesére épít. Szeretnék bebizonyítani, hogy új támogatási formák kialakításával, átvételével eredményes lehet egy falusi sportoló közösség is. A csapat edzője, Nagy Ferenc társadalmi munkában latja el a szakmai irányítást. — Úgy érzem, végre megtaláltam azt az egyesületet és csapatot, amire régóta vágytam. Igazi lelkes gárda ez, amelyre számíthatok. Hisznek a közösségi értékekben, amelyet még nem rontott meg a pénz. Ráadásul tehetségesek is — mondja a szakvezető. Az új egyesület mellé rövid időn belül fölsorakoztak a szponzorok, a lokálpatrióta, sportbarát vállalkozók. A Soltker. Kft. egymillió forintot adott, a helyi iparosok szövetsége, a Nyulász Tüzépker és a községi önkonnányzat sem tagadta meg a segítséget. — A Solti Futball Club a jó találkozások eredménye — értékelte a fél év teljesítményeit az egyesület elnöke, Fehér József. — Szeretnénk a lelkesedést, a barátságot és a jószándékot úgy kamatoztatni, hogy hamarosan komoly sportteljesítmények szülessenek. Hisszük, hogy az alapozás, a felkészülés eredményes lesz, és a bajnoki folytatásban is olyan jól szerepelünk, mint az ősszel. Farkas Pál tudósító MÚZEUM, AMIT KEVESEN ISMERNEK Emlékhely a templom mellett Kunszentmiklósi faluszépítők A Város és Faluvédők Szövetsége fölvette új tagjai sorába a Kunszentmiklósi Faluszépítő Egyesületet. A közösség címe: Kunszent- miklós, Damjanich u. 25. Elnök: Borbély Zsigmond. A lelkes lokál- patrióták részletes térképet, alapos leltárt készítenek a mezőváros védelemre szoruló értékeiről, épületekről, parkokról. A közeljövő legfontosabb feladata: akció a kunszentmiklósi öreg temetők megmentéséért ... Képünkön: a Peterdi-féle ház, Kunszentmiklós központjában. Biztosan szerepel a városvédők listáján. Sajnos, hamarosan lebontják. Csak fényképeken őrzik majd a jellegzetes mezővárosi polgári ház formáit. A helyén épül majd a Peterdi család tizenhat szobás szállodája. • Baksay Sándor halotti maszkja és a gyászjelentése. Kunszentmiklós főterén, a református templom tövében áll a parókia évszázados épülete. Falán márványtábla idézi az építtető, Baksay Sándor püspök író emlékét. Kicsit odébb szerényebb tábla hívja az épületbe a nézelődőt, hogy látogassa meg a Baksay-emlékszo- bát. Odabent, a kicsiny múzeumszobában a hely névadójáról faggatom Csákai Gyula lelkész urat. — Baranyai, nagypeterdi születésű református lelkész volt ő, aki élete túlnyomó részét a mai Bács- Kiskun megye területén élte le. Kecskeméten végezte a teológiát, Halason tanított, majd Érsekcsa- nádon lelkészkedett, ahonnan 1865-ben hívta el ez a gyülekezet Kunszentmiklósra. Itt dolgozott 1915-ben bekövetkezett haláláig, miközben tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, az Akadémia, aztán püspök lett, de ezt a várost és ezt a parókiát akkor sem hagyta el. A jeles író, műfordító értékekben gazdag könyvtárát és vagyonát is az itteni középiskolára hagyta, amelyet éppen ő fejlesztett főgimnáziummá. — Kérem, mutassa most be az olvasóknak az emlékszobát! — A kis helyiség a mellette lévő benyílóval Baksay dolgozószobája volt. Ezt a puritán külsejű asztalt, széket, a könyvespolcokat és a vitrinekben látható néhány kisebb tárgyat is ő használta egykor. Három tárlóban helyezték el a levelei, kéziratai egy részét, művei első kiadásait, aztán itt vannak a híres Iliász- és Odüsszeia-műfordítás-kéziratok, ez a gipsz képmás pedig a halotti maszkja. Boldogabb (és gazdagabb) időkben mellszobrot lehet majd készíteni a segítségével. A falon függő impozáns olajfestményről pedig ami Baksayt püspöki or- nátusban ábrázolja, azt tartják, hogy Madarász Viktor festette. — És ez a sok könyv? Ez volna a híres Baksay-könyvtár? — Csak részben. Van itt több olyan darab is, amit más lelkészelődeim gyűjtöttek. Baksay könyveinek java viszont a szomszédos gimnázium könyvtárában van. Az államosítást követően, ide csak a vallási témájú könyvek kerültek vissza. — Mióta fogadnak itt látogatókat? — 1976-ban, mikor én idekerültem, már minden ebben az állapotban volt. Legjobb tudomásom szerint 1965-ben, Baksay halálának ötvenedik évfordulóján avatták föl. Balogh Mihály • Csákai Gyula: muzeális értékű egyházi könyveket őriznek a múzeumban. Félállásban vállalja az új apostagi polgármester Február 2-án rendezték meg Apostagon a polgármester-választást. A reggel hattol este hatig tartó véleménynyilvánításon kellő számban jelentek meg a polgárok. A választásra jogosultak fele, mintegy nyolcszáz apostagi tartotta fontosnak, hogy az urnákhoz járuljon. A sors úgy hozta, hogy ismét ugyanúgy szólt a kérdés, mint legutóbb, 1990. szeptember végén: Bolvári Józsefet vagy Szabó Józsefet kívánják a falucska lakói a vezetői tisztségre? Szabó József nyert 613 szavazattal, Bolvári Józsefnek, a novemberben lemondott polgármesternek csak 174 voks jutott. Nem sokkal az eredmény kihirdetése után beszélgettünk Apostag új vezetőjével. — Az időközi választások általában nem fejeződnek be az első fordulóval. Sokan úgy hitték, hogy Apostagon is meg kell majd ismételni a költséges akciót, mert az embereknek elegük lett a politizálásból... — Legjobban annak örülök — mondta Szabó József—, hogy itt sokan szavaztak. Az eredmény meggyőző! A választásra jogosultak fele eljött és a szavazók hetvenhét százaléka úgy gondolta, hogy eljött az ideje a váltásnak. Új ember kell Apostag élére. Tehát a lakosság támogatását tudhatom magam mögött. Ezért nézhetek bizalommal a jövőbe. Úgy is mondhatnám: minden gond ellenére optimista vagyok... — Ön egy nemrég alakult, jól menő kft. ügyvezető igazgatója Dunave- csén. Most, hogy polgármester lett, otthagyja a társaságot? — A választási gyűléseken már elmondtam: nem tehetem meg, hogy egy általam alapított céget cserben hagyjak, csak azért, mert Bolvári József novemberben úgy gondolta, hogy távozik a községházáról. Ráadásul már csak rövid idő van az újabb választásokig. Úgyhogy egyelőre maradok a kft.-nél is. A polgár- mesteri feladatokat a szabadidőmben végzem. Tudom, hogy vannak, akik emiatt bírálnak, de nem tehetek mást... — Azt is hallottam, hogy Ön most bosszúra készül azok ellen, akik két évvel ezelőtt jobban bíztak Bolvári Józsefben... — Sohasem voltam bosszúálló. Egyébként is tönkremenne a falu, ha itt a viszálykodás kapna teret. Sajnos, úgy is nehéz lesz behozni a lemaradást. Sokat vesztettünk az elhúzódó vezetői válság miatt. Nem vagyunk lendületben ... Alapvető érdekem, hogy jó munkakapcsolatban legyek a hivatal és az intézmények dolgozóival. Mindannyiunknak az a fontos, hogy a lakosság meg legyen elégedve a munkánkkal, és hogy a kevés pénzzel jól tudjunk gazdálkodni. — Mit tart a legfontosabb feladatnak? — Nehéz rangsorolni. Talán azt, hogy az új földosztás, a kárpótlás rendben menjen. Szeretnék ügyelni arra is, hogy a szövetkezet átalakítása során az apostagiakat ne lehessen kisemmizni. Természetesen azon leszek, hogy a régóta halogatott fejlesztések megindulhassanak. Mar Dunavecsénél van a Duna melléki gázvezeték. Előnyös szerződések alapján szeretném elérni, hogy mielőbb nálunk is korszerű energiával fűthessenek a háztartásokban és az üzemekben. Alapvető, hogy bekapcsolódhassunk a korszerű távhívóhálózatba. Telefon nélkül ugyanis hiába igyekszünk kedvező lehetőségekkel idecsalogatni a befektetőket. Munkahely pedig nagyon kellene. Apostagon is sok a munkanélküli. Remélem, hogy az önkormányzat tagjaival egyetértésben, már a következő önkormányzati választásokig föl tudunk mutatni olyan eredményeket, amelyek meggyőzik az embereket: nem volt hiábavaló a bizalmuk ... F. P. J. Önkormányzati lap Fülöpszáüáson A fülöpszállási községi önkormányzat havonta megjelenő újságot ad ki — erről döntöttek legutóbb a képviselők. A periodika olvasói megismerhetik majd a hivatalok, intézmények közleményeit. A lakosság így tájékozódhat majd a vezetőtestület határozatairól. Nem bővül a butiksor A kunszentmiklósi képviselő- testületi üléseken visszatérő téma: épülhetnek újabb butikok a főtéren, a sportcsarnok mellett? A legutóbbi találkozón megkérdezték a problémáról a város távlati fejlesztési tervét készítő Kladár Györgyi építőművészt is. A tervező elmondta: nem javasolja, hogy a szépen megőrzött, mezővárosi főteret újabb butiksor gazdagítsa. A vállalkozók — így Kladár Györgyi — keressenek a település más területein üzlethelységnek való portát. De az lenne az igazi, ha a régi boltokat újítanák föl: újjáépítve, kiegészítve a régi portálokat. Közmeghallgatás Kunszentmiklóson Február 6-án, a kunszentmiklósi nevelési központ nagytermében rendezték meg a közmeghallgatást. A találkozó legfőbb témája: a Baksay Sándor Gimnázium átadása a református egyháznak. Általai közön megjelent dr. Hegedűs Loránd, a Dunamelléki Református Egy- 1/ házkerület püspöke is. I, POSTALÁDÁNKBÓL Van, aki nem menekül el... Érdeklődéssel olvasom a Kunszentmiklós és vidéke hasábjain a Felső-Kiskunság idegenforgalmi lehetőségeiről szóló vitát. Itt születtem Peszéren, lehet, hogy nagyon elfogult vagyok, de én is amellett voksolok: a megye idegenforgalmi intézménye ne kerüljön el innét csak azért, mert két-három év alatt nem lett nyereséges a ki- rendeltségük. Említek egy jó példát, egy bizakodó fiatalembert. A neve: Mizsei János. Aki tettekkel cáfolta, amit a megyei közgyűlés állít. Tehát azt, hogy nem érdemes befektetni ide ... Mizsei néhány hete kivette a helyi áfész évek óta vergődő, lerombolt Számadó vendéglőjét. Ahonnét félévenként távoztak a bérlők, mert ráfizettek. Kérem, most nézzék meg ezt a főtéri vendéglátóhelyet. Mintha új épület volna. Európai a berendezés, a kiszolgálás! Az étkek a legjobb pusztai szakácsok ízeit idézik. Biztos, hogy kamatozni fog ez a befektetés. A környékre látogató küföldiek megelégedéssel távoznak a szép üzletből. Tehát nem siránkozni és filléreskedni kellene, hanem bízni, kedves megyei közgyűlés! És egyszer talán ellátogatni ide, Kunszentmiklósra ..., a puszták, a pásztornépek fővárosába. Szappanok András Kunszentmiklós Az oldalt összeállította: Farkas P. József. Walter Péter felvételei. Kunszentmiklós és vidéke
