Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

8. oldal, 1992. február 13. PETŐFI NEPE Munkanélküliség és infláció a világban • Ahol a kenyérkereset veszélybe kerül, az emberek nem maradnak közömbösek. (PN-archív) A magyar gazdaság két legje­lentősebb problémája az el­múlt évben — és várhatóan idén is ez lesz — a munkanélküliség és az infláció magas szintje. A hazai regisztrált munkanélkü­liek aránya 1991 végére elérte a 8%-ot, az infláció pedig mintegy 36-38% körüli volt. Az újraelhe- lyezkedés lehetősége is korláto­zott: 100 munkanélkülire országos átlagban 7 álláslehetőség jut. De nem is ez a legnagyobb probléma, sokkal nagyobb gond, hogy az or­szág egyes régióiban, a szakképzet- lenek számára alig akad új munka­hely! >y/'. Az ENSZ Európai, ^jajda^gi. Bizottságának genfi titkársága s1’99 l*.*-éVi je4entéáéberr--égyfetőt-' megállapítja, hogy országonként mind a munkanélküliség aránya, mind annak alakulása igen széles sávban szóródik. Magas a munka­nélküliségi ráta Olaszországban és Franciaországban. Az előbbi ese­tében 1985-ben 10,1%, 1989-ben 11,3% volt, míg a franciáknál 1985-ben 10,2% volt, s ez az évti­zed végére 9,5%-ra csökkent. Az OECD-országok többségében a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb ez a ráta (bár a „leg­magasabb” kifejezés eléggé eltérő arányokat takar: az NSZK-ban 7,2%-ot, Svédországban mindösz­sze 2,8%-ot, azóta azonban általá­nos tendencia a csökkenés. Kedve­zőtlen kivétel Olaszország, ahol a 90-es évek elején is tovább nőtt a munkanélküliség, sőt, még 1992-re sem jeleznek javulást az adatok. A fejlett piacgazdaságok közül a japán foglalkoztatási helyzet a leg­kedvezőbb. A szigetországban a munkanélküliség aránya az elmúlt évtizedben 2,0—2,6% között inga­dozott, és csökkenő tendenciájú. A munkanélküliség tartama is eltérő az egyes országokban. Az ENSZ EGB jelentése szerint az OECD-országok ebből a szem­pontból 3 csoportba oszthatók. Az első csoportot alkotja az USA, -Kanada, Japán, Norvégia és Svéd­ország, ahol a hosszú távú munka- '"néfkülfrég4atóflylrígewlafaesony, s inkább átmeneti jellegű, néhány hónapos munkanélkülivé válás fe­nyegeti a dolgozókat. A második csoportba tartozik Ausztria, Fran­ciaország, az NSZK, Írország és az Egyesült Királyság. Ezekben az országokban már a hosszabb idő­tartamú munkanélküliség is elő­fordulhat. A harmadik, s ebből a szempontból a legkedvezőtlenebb a helyzet Belgiumban, Spanyolor­szágban és Hollandiában, ahol igen sokakat fenyeget a tartós munkanélküliség veszélye is. Az OECD-országokban általá­ban szoros kapcsolat van — külö­nösen a nők esetében — a munka­képes korú munkavállalók száma és a kialakuló munkanélküliség között. Ahol a nők nagyobb része helyezkedik el munkásként vagy alkalmazottként, ott a férfiak na­gyobb hányadának van esélye ar­ra, hogy hosszabb-rövidebb időre elveszítse a munkahelyét. E megál­lapítás alól is van egy sor kivétel: Svédország, ahol a 80-as évek vé­gén a munkaképes korú nők több mint 80%-a dolgozott, vagy az USA, ahol az e korosztályú nők közel 68%-a vállalt munkát anél­kül, hogy ezzel a férfiak esélyeit rontották volna. Az infláció tekintetében is jelen­tős a szóródás. Az EGB jelentése , szerint 1990-ben az infláció növeke­dése az előző évhez képest Nyugat- Európában átlagosan 5,í%-os, Észak-Amerikában 5,4%-os volt. Ebben már benne van a törökorszá­gi 60,3%, a görögországi 20,5% és a portugáliai 13,5%-os infláció is. A kelet-európai infláció mértéke a hazainál általában jóval nagyobb volt, időnként nagyságrendi kü­lönbség is mutatkozott az egyes országok között. Ez azonban nem lehet megnyugtató számunkra sem, hiszen a térség országait a gazdaság ezer szála fűzi egymás­hoz, amelyeket a KGST összeom­lása sem tudott elszakítani. TŐZSDESZÓTÁR KEZDŐKNEK Forogjon a pénz! Megélénkült a forgalom a Buda­pesti Értéktőzsdén, ahol már 18- féle részvényt, valamint a Magyar Államkötvényt forgalmazzák. A különféle értékpapírok ma már olyan választékot jelentenek, hogy a befektetők különféle csoportjai — így a kisbefektetők is — megfe­lelő megtakarítás-elhelyezési alkal­makra találnak. így mind széle­sebb körűvé, mind érdekesebbé vá­lik az értékpapírok világa, érdemes tehát megismerkedni fogalmaival, intézményeivel és folyamataival. Az értékpapír-kibocsátás, az - adás-vétel és az ezzel kapcsolatos intézményrendszer fogalomköré­vel foglalkozó jogszabályokból, enciklopédiákból, tankönyvekbőí és lexikonokból fogunk szemezget­ni, sorozatunkban igyekszünk te­kintettel lenni az esetleges befekte­tők — leginkább a kisbefektetők — gyakorlati szempontjaira is. Bevétel és jövedelem Az első kérdés, amire válaszolni kell: hogyan lesz a megtakarításból befektetés? A fogyasztásra el nem költött pénzbevételt ma már általában nem a matracban, a sifonérban, vagy a harisnyában tartjuk, hanem befektetjük. De hadd álljak meg itt egy szóra: miért beszélünk pénzbe­vételről? Pénzről és bevételről? Mert vegyük például a borterme­lőt, aki a megtakarítást akár bor­ban is tarthatja, hiszen portékája akár évekig is eláll, sőt, idővel a jobb fajtáknak még a minősége, az értéke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költséggel jár, mégis megéri. Más terménynél az adott árral való elé­gedetlenség, a jövőbeli magasabb ár feltételezése indokolja a termé­szetbeni kincsképzést. Ha a várha­tó áremelkedés — a tárolási költsé­gek és veszteségek levonása után — nagyobb, mint az ez idő alatt elérhető kamatjövedelem, akkor a jövedelemszerzésnek ez a módja is ésszerű. Az infláció elleni védeke­zés egy űreszközei ehet tehát a pénz dologi értékekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével rendelkezők is befektethetnek termékekbe vagy azokra szóló értékpapírokba. Ez már a tőzsde világa ... Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrásáról, s mi­ért nem csak jövedelemről, amit már megtisztítottunk a megszerzé­sére fordított költségektől? Azért, mert vannak olyan tételek — pél­dául a traktor értékcsökkenési le­írása —, amelyet költségként el­számoltunk ugyan, de a traktor felújitásának vagy kicserélésének időpontjáig az amortizáció is be­fektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel különböző adóelemeire is, amelyek hosszabb-rövidebb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Megtakarításból hitel Az a pénzmegtakarítás, amely hosszabb-rövidebb ideig a pénztu­lajdonos rendelkezésére áll, sokféle formában bocsátható azoknak a rendelkezésére, akiknek — ugyan­csak hosszabb-rövidebb időre pénzre volna szükségük. Mind a megtakarítók, mind a pénz- illetve tőkefelvevők igen sokféle befekte­tési, illetve tőke- vagy hitelszerzési forma és mód között válogathat­nak. A befektető döntésében meghatá­rozó szerepet játszanak az olyan té­nyezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható hozam. A hozam a befektető ténylegesen be­fizetett megtakarításának minden egységére — mondjuk minden 100 forintjára — jutó jövedelem. Ez azoknak a befektetéseknek az eseté­ben különbözik a kamatszázaléktól, amikor az értékpapír árfolyama napi ára — a tőzsdén felfelé, esetleg lefelé eltér attól a névértéktől, amely­nek százalékában a jövedelmet (a ka­mat, a garantált osztalék) az értékpa­píron fel van tüntetve. Mikor beszélünk hozamról? Ha tehát valaki egy 100 forint névértékű, 10%-os kamatozású kötvényt 50 forintért vásárolt meg, akkor számára a kötvény hozama 20 százalékos nyereséget termelt. Ugyanígy hozamról beszélünk a közönséges részvények osztaléká­nak esetében is. A nagyobb kocká­zathoz általában a magasabb ho­zam reménye párosul, míg az ala­csonyabbhoz a szerényebb nyere­ség. A válogatásnál nagy szerepet játszik a lekötési idő is. Hosszabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak magasabb hozam reményé­ben vállal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosszabb működés reményében ígérheti — annak tudatában, hogy a felvett tőke lejáratáig nem kell újabb for­rásról gondoskodnia. A megtakarítók és a tőkefelve­vők nemcsak a formák, hanem a közvetítőcégek között is válogat­hatnak. Legközelebb ezekkel a közvetítőkkel, közelebbről az ér­tékpapír-kereskedőkkel, a bróke­rekkel foglalkozunk. Bácskai Tamás Ferenczy Europress • Jövedelmező lehet a természetbeni kincsképzés is. (PN-archív) NINCS SZÜKSÉG MAGÁNNYOMOZÓRA, DE ... Információ nélkül nem megy Azt beszélik, hogy ... Az elmúlt másfél-két évtizedben több tízezer új vállalkozás, rész­vénytársaság, kft., betéti társaság kezdte meg működését az ország­ban. Csak az év utolsó hónapjában az 1992. évi szabályozóváltozá­sok ismeretében — mintegy 4000 új céget jegyeztek be a fővárosi és a vidéki cégbíróságokon. Ezek kö­zött sok az olyan kisvállalkozás, amely széles körű partnerkapcso­latokat kezdett kiépíteni, s ezek to­vábbi bővítését tervezi. A hagyományos piacgazdasá­gokban ilyenkor az az első lépés, hogy informálódnak a leendő partnerekről, a szállítókról épp­úgy, mint az új cég termékeit vagy szolgáltatásait igénybe vevő üzlet­felekről. Ezt szolgálják a céginfor­mációk, amelyeket a jól működő piacgazdaságokban több évtizede szolgáltatásként nyújtanak az erre specializált szervezetek. Ismeretlen szolgáltatás Az elmúlt évben már 14 cégin­formációs vállalat működött Ma­gyarországon, köztük néhány a vi­lágszerte ismert nagy cégek leány- vállalataként, s azok gyakorlatát átvéve, a hazai viszonyokra adap­tálták szolgáltatásaikat. A magyar vállalkozások (s e téren nincs kü­lönbség a nagy-, a közép- és a kis­méretűek között'» »"M«.'-*? " -m meri ezt a szolgáltatásfajtát, s ha kap is információt, azokkal nem­igen tud mit kezdeni. A céginformációk legegysze­rűbb változata — esetleg némi ki­egészítéssel — a cégbíróságon be­jegyzett adatokat tartalmazza. Ilyen típusú adatokat ma már több kiadóvállalat évenként, kötetekbe gyűjtve jelentet meg, sőt, van olyan cég is, amely ennek fontosabb ada­tait számítógépes adathordozón árusítja. Mit lehet megtudni ezekből az információkból? Először is azt, hogy valóban létezik-e a kérdéses cég, s abban a formában működik- e, amelyben eredetileg alapították. Ez már önmagában is fontos infor­máció, mert, sajnos, napjainkban több vállalkozás is ráfizetett már arra, hogy bemutatkozó névjegy alapján kötött szerződést fantom­cég fantomvezetőivel, s aztán fut­hatott a pénze után. Hirdetések­nek sem szabad bedőlni, hiszen postafiókot bárki bérelhet anélkül is, hogy az állítólagos bérlő cége be volna jegyezve a hivatalos cégjegy­zékbe. Fantomcég nem létező utcában A következő fontos információ: a bejegyzett cég postai címe, telep­helye, telefon-, telex- és telefax­r ’'1 az adatok a közvet­len kapcsolattartáshoz elengedhe­tetlenek. Fantomcég esetében — s ilyennel találkoztunk az Inter- credit Céginformációs Kft. gya­korlatában is — előfordulhat, hogy az átadott névjegyen egy létező utca nem létező házszáma szerepel, vagy olyan valós cím, ahol a cégről soha nem hallottak. A cégbíróságon azonban mind a bejegyzéskori pontos cím, mind annak esetleges változása megvan, s a céginformációval foglalkozó vállalkozások az alapitási címet, s annak esetleges változásait is kinyomozzák. Igen fontos alapinformáció a bejegyezés időpontjában meglévő törzstőke, illetve annak esetleges emeléséről vagy netán csökkenté­séről kapott tájékoztatás. Nem mindegy ugyanis, hogy leendő partnerünk mekkora tőkével in­dult, s az sem, hogy módja volt-e működése közben növelni azt. A későbbi kapcsolatnak ez megha­tározó eleme lehet. Ha ugyanis nö­velte partnercégünk a törzstőkéjét, ez azt jelzi, hogy tulajdonosai hosszabb távon gondolkodnak, s ez adhat némi biztonságot a part­nerkapcsolatok kiépítésekor is. A cégbejegyzés tartalmazza a jo­gi formát, ami ugyan pusztán tájé­koztató jellegű, de már a céginfor­máció egyszerűbb fajtáiban is sze­repel, mint utalás a cég profiljára. A mai üzleti világban azonban ez a legkevésbé informatív adat, ha csupán a cégbírósági bejegyzésekre támaszkodunk. Általános gyakor­lat ugyanis, hogy az új vállalkozá­sok, főként ha azokat olyan kezdő vállalkozók hozzák létre, akik ön­álló üzletviteli gyakorlattal még nem rendelkeznek, a biztonság kedvéért az új cég tevékenységi kö­rét akár 15-20-féle, egymástól elté­rő szakmai tevékenységre is kiter­jesztik. Nem ritka, hogy 1 millió forint törzstőkével induló kft. te­vékenységi felsorolása a cégköz­lönyben másfél-két hasábot foglal el, s az ipari, a szolgáltató és a kereskedelmi ágazatok zömét tar­talmazza. Elengedhetetlen tudnivalók A leendő partner ezzel aligha tud mit kezdeni. A céginformációs szolgálatok viszont utánajárnak annak, hogy a felsorolt tevékeny­ségi körök közül melyek azok a profilok, amelyeket az adott cég ténylegesen gyakorol, s melyek azok, amelyekre a közeljövőben készül fel. Ez az információ már fontos lehet a partnerek számára. Kiderülhet belőle, hogy néhány — lehetőleg azonos szakértelmet kívánó — tevékenységfajtát végez- e az adott vállalkozás, vagy szerte­ágazó szakmai profilú a partner, aki rövid távon gondolkodva, mindig abba az üzletbe kap bele, ami éppen adódik, s ami pillanat­nyi sikerrel kecsegtet. Természetesen, ebből a gondol­kodásmódból is fakadhat üzleti haszon. Ha másként nem — rövid távon. Nyitrai Ferencné dr. Az Agrárpiaci Rendtartás Ko­ordináló Bizottsága módosította a szőlő bérfeldolgozásának támoga­tásáról szóló rendelkezéseket. Ennek értelmében a szőlő bérfel­dolgozása után csak akkor igé­nyelhető támogatás, ha a vállalko­zó saját szőlőfeldolgozó üzemmel is rendelkezik, és legalább 20 millió forintos éves árbevételt igazol. * A növekvő munkanélküliség társadalmi feszültségeinek enyhíté­sét célozza az a jogszabály (az 1991. IV. törvény), amely lehetővé teszi, hogy úgynevezett előnyugdí­jat kapjanak a nyugdíjkorhatár­hoz közel álló munkanélküliek. A munkanélküliek száma ma már 400 000 körül jár, s bár a kor- megoszlásról nincsenek statisztikai adatok, annyi bizonyos, hogy köz­tük jelentékeny arányt képviselnek az ötödik X-en túl járók. Ok elő­nyugdíjat akkor igényelhetnek, ha: — az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három évük hiányzik (tehát nők esetében, ha 52, férfiak esetében pedig, ha 57 éven felüliek); legalább 6 hónapja munka­nélküli-járadékban részesülnek; rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idővel (a teljes öregségi Döntöttek a Heves Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat tá­mogatásáról is. Eszerint a tavaly május 24. és június 30. között ter­ven felül levágott sertések után a vállalat utólag 5 millió forint tá­mogatást vehet igénybe, amelyet a területileg illetékes adóelszámolási irodánál igényelhet vissza. A He­ves megyeiek példáján mások is okulhatnak ... nyugdíjhoz legalább 20 év, rész­nyugdíjhoz minimum 10 év mun­kaviszony szükséges); nincs kilátás arra, hogy ré­szükre megfelelő munkahelyet kí­náljanak, beszámítva a képzés, át­képzés lehetőségét is. Ha a négy feltétel együttesen adott, az előnyugdíjat a társada­lombiztosítási szabályok szerint állapítják meg. Az előnyugdíj és az öregségi nyugdíj között azonban van egy lényeges különbség: az előnyugdíj­ban részesülők foglalkoztatását a törvény korlátozza. Míg az öregsé­gi nyugdíj mellett korlátlanul lehet dolgozni, az előnyugdíjjal rendel­kező a minimálbér összegénél — jelenleg tehát havi 7000 forintnál többet nem kereshet nyugdíja mellé. Ferenczy Europress (Az összeállítást írta és szerkesztette: Ferenczy Europress) Előnyugdíj—munkanélkülieknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents