Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 11., 7. oldal Vállalkozói estély a színházban CSAK SZAKEMBER REKLÁMOZZON Hol tartja a maci a pénzét ? CSÖKKEN AZ ÁLLAMI RÉSZESEDÉS Várhatók-e bankcsődök? A Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. — a Vállalkozók Országos Szövetségével együttműködve — „A vállalkozói szféra estélye” cím­mel szervez nagyszabású rendez­vényt hét nagyobb városban, köz­tük Kecskeméten. Tegnap a polgár- mesteri hivatalban Merász József polgármester és Deák József , a Szfé­ra Kft. ügyvezetője adott tájékozta­tást a március 7-én a Katona József Színházban megtartandó estélyről. Mint elhangzott, a rendezvény védnöke Merász József polgármes­ter és Palotás János, a VOSZ elnö­ke, országgyűlési képviselő. Az es­télyen jelen lesz Kádár Béla minisz­ter, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma képvisele­tében. Este hat órakor szakmai an- kéttal kezdődik a program, ame­lyen Palotás János és Kádár Béla lesz az előadó, illetve a résztvevők beszélgetőpartnere. (Egyébként a rendezvények egyik fő célja, hogy a vállalkozók szamára kapcsolatfel­vételi lehetőséget teremtsen a helyi önkormányzat vezetőivel és a kor­mány jelen lévő képviselőjével.) A kísérőket ezalatt divattanács­adással és -bemutatóval szórakoz­tatják. A szakmai ankétot Merász Jó­zsef és Palotás János pohárköszön­tője követi, majd pedig állófogadás lesz. A helybeli Kodály Kórus és színművészek mellett fővárosi éne­kes, táncos és humorista is föllép az egyórás gálaműsorban, amely után bál lesz ejfél után két óráig. Az estélyen végig információs központ működik, amely kiadja a jelen lévő üzletemberek névsorát, s ki-ki megismerkedhet egymással a hostessek segítségével. A belépő személyenként ötezer forint. A jó bornak nem kell cégér — mond­ták eleink. Lehet, hogy akkor talán igazuk volt, ám a világ időközben for­dult. Most az egykori jelmondatot úgy fogalmazhatnánk át: a jó bornak jó cégér kell! Ma már reklám, hírverés, propaganda nélkül aligha lehetne jó üzletet csinálni — nemhogy az eladó­nak, hanem még a vásárlónak is szinte létszükséglete a gondosan tervezett, vá­sárlásra ösztönző, de korrekt tájékoz­tatást is nyújtó reklám. Vagy húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a híres Harvard Egyetem kutató pszichológusai a reklámok ha­tását vizsgálták. Meghökkentő eredményre jutottak: 85 százalékuk semmilyen hatást sem ér el. E rideg valóság sokkolóan érintette a reklámszakma embereit csakúgy, mint az amerikai üzleti világot. És ah­hoz vezetett, hogy a mindenároni rek­lámozás gyakorlatával, s a reklám min­denhatóságának illúziójával szakítsa­nak. Ráébredtek arra, hogy a közönség felnőtt lett, nem vesz be mindent. Kriti­kai érzéke megerősödött, s csak szava­hihető és tisztességes reklámüzenet be­fogadására kész, amely tiszteletben tartja személyiségét. A kívánt hatás és cél csak így érhető el. Magyarországon ilyen kutatásokat még nem végeztek, de bizonyos, hogy a Harvard Egyetem kutatóinak megál­lapításai részünkre is szolgálhatnak né­mi tanulsággal. A fogyasztó zsebére? A televízió, a rádió és a sajtó önti a lakosság felé a reklámot. Külföldi cé­gek, tehetős hazai bankok, biztosító- társaságok, gazdagabb vállalatok elő­szeretettel hirdetik magukat, szolgálta­tásaikat és termékeiket a televízió fő­műsoridejében. Itthon ilyenkor éppen vacsoraidő van, asztalnál ül az ország. Ekkor informálódhatunk a nedvszívó pelenka előnyeiről; az intim célokat szolgáló tamponról; a különleges rizs­étel titkairól (gyakran így, egymás után!). Láthatunk álomszép luxusautó­kat, hozzá illő luxushölgyeket, megtud­hatjuk, hogy a maci mibe és hova fekte­ti a pénzét és a hajnövesztő szer áldásos hatása nyomán miként lehet dús söré­nyünk (nehogy az a bizonyos egy szál a levesbe kerüljön). Tehát szórjuk a reklámot. A kisgyerekeket kivéve — akik naphosszat fújják a reklámszöve­get — a felnőtteket vagy „immunissá” teszi, vagy éppen bőszíti a reklámdöm- ping. A bosszankodás oka, a már említet­teken túl nemcsak az, hogy a reklámok jó része gyermekdednek és együgyűnek nézi őket, hanem tudják: a reklámot a fogyasztó fizeti, zsebükre megy a játék. Ha jön a bumerángeffektus Érdemes lenne a reklámozó cégek­nek és a médiáknak is elgondolkozniok azon, hogy mikor, kiknek, hol, mit és mennyit reklámozzanak. Amennyire lehetetlen kiiktatni a mindennapokból a reklámot, úgyszintén lehetetlen a vaktában való propaganda, hirdetés és reklám. Mert akarva-akaratlan bekö­vetkezhet a pszichológiában „bume­rángeffektus” néven számon tartott je­lenség, amikor a szándék ellentétbe fordul, eredménye: antireklám, ellen­propaganda. Kiválthatja ezt a telítődés is, ami az unos-untalan ismétlések, a gátlástalan, agresszív hatások nyomá­ban jár. Miközben a már említett tehetős cé­gek olykor bőkezűen, sőt pazarlóan bánnak a reklámköltségekkel, addig a szerényebb anyagi feltételekkel rendel­kező vállalatok, vállalkozók csak keve­set tudnak e célra fordítani és megesik, hogy nincs módjuk szakszerű megoldá­sokat választani. Különösen előfordul ez olyan vidéki vállalatok esetében, ahol szakembert sem tudnak ismeret­ség hiányában vagy a földrajzi távolság miatt bevonni a reklámkészítésbe. Nagy a veszélye annak, hogy a kevés pénz és hozzáértés híján a kívánt cél nem érhető el. Pedig lehetséges, hogy az adott termék keresett lenne, jól járna a fogyasztó is, ha kellő információt kaphatna. A reklám, a propaganda, hirdetés korunk természetes tartozékai, ám na­gyon bonyolult gazdasági, szociológiai és pszichológiai összetevőkből állnak, sokirányú ismeretet és gyakorlati ta­pasztalatot igényelnek. Ezért csak szakavatott kézzel kellene foglalkozni e fontos, ám kényes tevékenységgel. T. 1. Kissé meglepően hangzott Bőd Péter Ákosnak, a Magyar Nemzeti Bank nem­régiben kinevezett elnökének az a napok­ban elhangzott bejelentése: nem elkép­zelhetetlen, hogy az idén bankcsődre is sor kerül. Ezt azzal kapcsolatban mond­ta az MNB első számú embere, hogy a verseny élesedésével, a feltételek szigoro­dásával párhuzamosan a vállalkozások közül nem mindenki fog boldogulni dl a bankok helyzete sem lesz könnyebb. Alap: a bizalom A pénzintézeteket azonban nem lehet ugyanabba a kategóriába sorolni, mint a többi vállalkozást. Működésük ugyanis egy nagyon fontos szubjektív tényezőn is alapszik, ez pedig a lakos­ság, a befektetők bizalma. S ha ez a bizalom megrendül, nagyon könnyen azok a bankok is nehéz helyzetbe kerül­hetnek, amelyek példaszerűen működ­nek, betartják az előírásokat, óvatosan helyezik ki forrásaikat. Volt már erre példa a történelemben, és ez a magyará­zata annak, hogy a fejlett világban a bankok működésével kapcsolatban ki­terjedt védelmi intézkedéseket hoztak. A többi között ez a magyarázata an­nak, hogy amikor Kupa Mihály pénz­ügyminiszter ezzel kapcsolatban kifej­tette véleményét, sokkal óvatosabban fogalmazott, mint a jegybank elnöke. Ugyan ő sem zárta ki a lehetőséget, ám azt hangsúlyozta, hogy egy újonnan kiépített piacgazdaságnak nagyon rosszat tennének a bankcsődök. Az ál­lamnak, a kormánynak pedig nem sza­bad engedni, hogy a bankok fizetéskép­telenné váljanak. A bankrendszer szempontjából a legfontosabb pénzintézetek azok a nagy kereskedelmi bankok, amelyek a 80-as évek végén a Magyar Nemzeti Bankból váltak ki, s amelyeket az ál­lam meglehetősen szegényen bocsátott útjára. Ezek ellenőrzik lényegében a magyar gazdaság 80-90 százalékát. Je­lentős részben, 30-45 százalékban álla­mi tulajdonban vannak, így eddig kü­lönösebb gondot nem okozott az, hogy tartalékaik — működésükhöz, kihelye­zett forrásaikhoz képest — csekélyek voltak. Mindenki tudta, hogy a pénzin­tézetek mögött ott áll az állam, a költ­ségvetés, s ha baj van, akkor segít. Ám a január elsejétől életbe lépett pénz­intézeti törvény új helyzetet teremtett. Ez a törvény ugyanis európai nor­mákat alkalmaz Magyarországon is, s kötelezi az államot arra, hogy 25 száza­léknál nagyobb részesedését értékesít­se. Mindez azt jelenti, hogy a stabil állami háttér fokozatosan megszűnik, a bankoknak mindinkább saját lábuk­ra kell állni. Még inkább így van ez azoknál a pénzintézeteknél, amelyek­nél az állami részesedés elsősorban közvetve jelentkezett úgy, hogy a rész­vényesek zömében állami vállalatok voltak. Szegény bankok ? Az új normákhoz való alkalmazko­dás egyáltalán nem lesz egyszerű. Az idén várhatóan lényegesen lecsökken a részvényeseknek fizetett osztalék, s a költségvetés is jóval kevesebb adót tud elvonni a pénzintézetektől. Ennek pe­dig elsősorban az a magyarázata, hogy a bankjövedelmek nagy részét a tarta­lékok erőteljes növelésére fogják fordí­tani. Kiderült ugyanis, hogy a koráb­ban gazdagnak hitt bankok az új felté­telek közepette meglehetősen szegé­nyek. Az is elképzelhető, hogy lényege­sen kevesebbet fognak fordítani alapít­ványok finanszírozására, a művészet, a sport támogatására, legalábbis ebben az átmeneti időszakban. Azt, persze, ma még nem tudni, hogy a helyzet mennyire válhat komollyá. Szükség lesz-e állami beavatkozásra egy-egy pénzintézet fizetőképességének fenntartásához? A költségvetés ugyanis erre nincs felkészülve, ám valószínűleg nehéz helyzetben — Kupa Mihály nyi­latkozatát ismerve — a kormány meg­segítené a bankokat továbbra is, ne­hogy sorozatos bankcsődök kialakulá­sa veszélybe sodorja az egész gazdasá­got. Mindenesetre a privatizáció nem vé­letlenül került napirendre ezeknél a pénzintézeteknél sem. Eddig ugyanis a vezetés halogatta ezt a lépést, ám ma már látszik, hogy a pénzintézetek több­ségénél pótlólagos tőkeinjekcióra van szükség. Mivel a költségvetés nem so­kat tehet ebben az ügyben, így a szük­séges pénzt a bankokban lévő állami részvények egy részének értékesítésé­vel, pénzintézeti üzletrészek külföldiek­nek történő eladásával kívánják előte­remteni. ___ P . F. VÁSÁRNAPTÁR Külföldi kiállítások ÉPÍTŐIPARI SZAKVÁSÁR. 1992. február 20 -—23. Oberwart — Ausztria. F1ERACRICOLA. Mezőgazdasági ás Állattenyésztési Vásár, 1992. március 10—15. Verona — Olaszország. BRNO WEUMNG. 1992. március 2—6. Brno — Cseh és Szlovák Köztársaság. BUCK PUNKT BURGER­LAND. Tavaszi Általános Vásár. 1992. április 2 •—5. Oberwart — Ausztria. 2®. NEMZETKÖZI TALÁLMÁNYI SZALON. 1992. április 3-12. Genf — Svájc. AQUA-THERM. 1992. április 7 —10. Bécs — Ausztria. PREVENZtONE SALU­TE. Egészségvédelmi Szakkiállítás. 1992. április 7 —10. Torino — Olaszország. BRNO Nemzetközi Kereskedelmi Kapcsolatok Vására. 1992. május 15—20. Brno — Cseh és Szlovák Köztársaság. iNCHEBA. Vegyi és Kozmetikai Vásár. Pozsony — Cseh é$ Szlovák Köztársaság. TRIESZTI NEM­ZETKÖZI VÁSÁR. Támogatott hivatalos kiállítás. 1992. június 23—július 3. Trieszt — Olaszország. MÁLTAI NEMZETKÖZI VÁSÁR. Támogatott hi­vatalos kiállítás. 1992. július 1—15. Narnr — Málta. TAIPEI TRADE FAIR. Általános Vásár. 1992. augusztus 26—31. Taipei — Kína. BOLZ- MESSE. Faipari Szakkiállítás. 1992. szeptember 10—13. Klagenfurt — Ausztria. COMPONEN- TA. Nemzetközi Alvállalkozói Kiállítás és Kapaci­tásbörze. Támogatott hivatalos kiállítás. 1992. ok­tóber 7—10. Klagenfurt — Ausztria. NUOVE TECHNOLOGIE. Új Technológiák Szakvására. 1992. november 6—10. Torino — Olaszország. SW1SSTECH. Nemzetközi Alvállalkozói Kiállítás és Kapacitásbörze. Támogatott hivatalos kiállítás. 1992. november 17—21. Basel — Svájc. UTEC. Környezetvédelmi Szakkiállítás. 1992. november 19—21. Linz — Ausztria. GEWINN '92. Tőkebe­fektetés — Banktechnika — Ingatlanbörze. 1992. november 6- 9. Bécs - Ausztria. Belföldi kiállítások Utazás '92. Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállí­tás és Vásár. 1992. március 19—22. TSH *92. Turizmus, Sport, Hobbi, Szabadidő Kiállítás. 1992. március 19—22. Sajtófesztivál. 1992. már­cius 19—22. IKBA. Nemzetközi Pékáru és Cukrá­szati Szakkiállítás és Vásár. 1992. március 28—30. SECUREX. Nemzetközi Munkavédelmi és Bizton­ságtechnikai Szakkiállítás. 1992. április 7—10. CONSTRUMA. Nemzetközi Építőipari Szakkiállí­tás. 1992. április 7—10. SZÉPSÉG — EGÉSZ­SÉG. Nemzetközi Fodrász, Fodrászkellék, Kozme­tikai és Bizsu Szakkiállítás. 1992. április 24—26. IFABO BUDAPEST — PROGRAMMA — DA­TENBANK. Nemzetközi Iroda- és Kommunikáció­technikai Szakvásár. 1992. április 27—30. BNV — 95. Budapesti Nemzetközi Vásár (tavasz), a beruházási javak szakvására. 1992. május 20—27. HUNG-TECH. Nemzetközi Alvállalkozói és Hát­téripari Szakkiállítás. SZEGEDI VÁSÁR. 1992. július 3—10. SOPRONI VÁSÁR. 1992. augusztus 29—31. BNV — 96. Budapesti Nemzetközi Vásár (őszi), a fogyasztási cikkek szakvására. 1992. szep­tember 18—27. COMPFAIR. Nemzetközi Számí­tástechnikai Szakkiállítás és Vásár. 1992. október 13—17. BUDATRANSPACK. Nemzetközi Anyag­mozgatási és Csomagolási Szakkiállítás + Csoma­golási Konferencia. 1992. október 27—30. MEDI­CAL + DENTAL. Budapesti Orvosi, Kórházi, Fo­gászati és Laboratóriumi Szakvásár. 1992. október 27—30. IIÓ-SHOW ’92. Téli Sport Szakkiállítá­sa. 1992. november 6-8. AUTOMOBIL ’92. Bu­dapesti Autószalon Nemzetközi Jármőipari Szakki­állítás. 1992. november 7—11. t.ö BÖNGÉSZDE Aki itt keres, az talál partnert Az Újdonsággal, a keresletek lapjával együttműködve közöljük az alábbi keresleti üzleti információkat. A címek ára: 450 Ft + áfa. Megvásárolhatók: 6000 Kecskemét, Ka­tona J. tér 18., KISZÖV, II. em., tel./fax: 76/22-692, telex: 026-714. Amennyiben a ki­választott címet a PN-Kalauzban fedezte föl, kérjük, jelezze ezt levelében. — Ú1659 Német golyóscsapágy-készítő cég piacot kutat gördülőcsapágy-gyűrűk esz- tergálására edzetlen állapotban. Csak mű­szakilag jól felkészült cégek német nyelvű jelentkezését várja! (PNC, CNC esztergák, mérőeszközök, a minőség szervezett biztosí­tása, kedvező árajánlat.) — Ú1662 Német kereskedelmi társaság az alábbi termékek gyártóinak részletes ajánla­tát várja: + játékáruk + sportcikkek + háztartási áruk + írószerek + üveg/porce- lán + iparművészeti áruk + textil + cipő + kempingcikkek. —Ú1797 Soproni boltunkba bizományosi árusításra keresünk méterárut, férfi-női fe­hérneműt, zoknikat és idényjellegű divat­árut. — Ú1858 Volga személygépkocsikat ven­nék. — Ú1861 Zoknikötő gépet keres vételre vagy bérletre. — Ú1863 Dughagymaültető gépet keres. — Ú1865 Használt, de üzemképes állapot­ban levő gatterfűrészt keres vízszintes vágó­lappal, j>épi előtolású kocsival. — U1867 BALZAFA szállítására kér ajánlatot. — Ú1868 Étkezési csemegekukorica mi­nősített, fémzárolt vetőmagra márciusi szál­lítással, illetve csöves étkezési csemegekuko­rica 1992. nyári szállításra kér árajánlatot. — Ú2109 Teljesen eredeti, különleges for­májú, szabadalmazás alatt álló többfunkciós gyermekbútor gyártásához partnert keresek. Ajánlatokat referenciák és rezsióradíjak fel­tüntetésével kérek. — Ú2110 Vennék 1 db platós IFA teher­gépkocsit. — Ú2111 Gyártót keresek 750 ezer darab 25 mm-es, export minőségű, furat nélküli fagolyóra és egyéb más minőségi faesztergá­lyos munkákra, nagy mennyiségben. — Ú2U2 Vennek almakoncentrátumot, őszibarack-, körtelevet. A termékekre ez évi termésre való előszerződés is érdekel. — Ú2113 Vennék dughagymát (makói fajtát) 10-15 mm átmérőjűt, 1 kamion mennyiségben. Hántolt hajdinát. Áraján­latot kérek. — Ú2114 Vennék stancológépet (használt vagy új) polyetilén szatyrok fulenek kivágá­sára. — Ú2115 Vennék kanadai exportra nem hagyományos kerti növények magvait (ka­por, majoránna, füszerkömény, cseresznye­paprika). — Ű2116 Gyártót, eladót keres: ásványvíz és alkoholmentes italok palackozásához komplett gépsorra egy bolgár cég. Literes üveg és literes műanyag töltésére 3-4 ezer palack/óra teljesítményű legyen. — Ú2118 Ausztrál partner lópatkógyártó kisüzembe ruházna be kb. 300 ezer AUD-t. Gyártót keres évi 500 ezer lópatkó gyártásá­ra. Gépigénye gázfűtésű kemence, daraboló­gép, hajlító présgép. Piacot biztosít, Ny­Európába exportál, ill. visszavásárolna pat­kókat. — Ú2120 Magas minőségű öntött termé­keket gyártó dán cég új technológiát vagy terméket keres. Gyártási licenc, közös vállal­kozás, vagy az együttműködés más formája is érdekli. — Ú2122 Angol cég elfekvő textíliákat, vasárukat és porcelánárukat vásárol tömeg­cikkeket árusító áruházai részére. — Ú2123 1992 márciusától havonta 100- 150 db kiváló minőségű, készrehizott, 450- 550 kg súlyú Holstein-fríz bikákat vesz meg­egyezéses áron. Háztáji kistermelői gyűjtés is megfelelő. — Ú2124 Vennénk 300 mázsa édes csillag­fürtöt ajánlattal. — Ú2125 Kanadai üzletember mentőau­tók eladásában és a kocsiszekrények magyarországi gyártásában is érdekelt (évente 100-120, GM és Ford alvázra és ve­zetőkabinra épített autó). — Ú2126 Megvételre keresnek: tisztavérű magyartarka, zömmel hímivarú borjakat ha­vi 100 darabos mennyiségben. Ár megegye­zés szerint, készpénzben azonnal fizetve. Háztáji kistermelői gyűjtés is megfelel. — Ú2127Spanyol cég konzerveket impor­tálna és exportálna, esetleg képviseletet is vállalna. — Ú2129 Vegyes vállalatot alapítana spa­nyol cég gumiipari termelésre és kutatásra. — Ú2130 Belga cég ajánlatokat kér sport- ruházatot gyártóktól. — Ú2131 8 db nyomásálló tartályra írtak ki Szíriái rendért. Az ajánlattétel határideje: február 29., garanciája 4500 USD, (200 m2, 7 kg/cm2, 3,5 kg/cm2, 22,74 m x 36m x 8,86 m, 29,5 t). — Ü2132 Svájci cég gyártót keres forgá­csolás és műanyag-megmunkálás terén. — Ú2133 USA-cég gyermekjátékot, kézi előállítású babákat, ajandéktárgyakat, ma­gyaros jellegű ajándéktárgyakat vesz. Minta, árajánlat kell! — Ú2011 Német céget cipőfelsőrész-készí­tők érdeklik, akikkel bérmunkában gyártat­na. — Ú2091 Játékokat, sportfelszereléseket venne német üzletasszony, (ötletes fajáték­készítők, figyelem!) — Ú2093 Marokkói cég öntöttvasból ké­szült fittingeket venne. — Ú2094 Faipar területén ruházna be an­gol üzletember vagy közös vállalatot hozna létre (fűrésztelep, fafeldolgozó üzem). Keres­kedelmi irodát is nyitna. — Ú2095 Cipőket és ajándéktárgyakat venne angol importügynök. — Ú2099 Német cég partnert keres fából készült sótartók és söralátétek gyártására. —■ Ú2100 Textilkonfekció területén gyár­tót keres német cég csecsemő- és gyermekru­házat, szabadidő-ruházat. — Ú2098 Szövetkezetek! A FÁK-be (a volt Szovjetunióba) lehet német cégen ke­resztül ruhaneműt és cipőt exportálni. Aján­lott ár, minőség, mennyiség kell majd adni. — Ú1602 Jó minőségű válogatott bálásru- hát. Nagykereskedők ajánlatát várjuk szállí­tási feltételekkel. — Ú1611 Román partner keres idegenfor­galommal foglalkozó céget együttműködés céljából. — Ú1619 Svéd cég keres élelmiszer-termé- keket. — Ű1620 Svéd cég keres műanyag nyílás­zárót. —Ú1633 Pattogatásra alkalmas kukoricát nagy tételben. — 01413-1 Iroda-szálloda együttes beru­házás Bp.-en, valószínűleg francia, német, osztrák es magyar kivitelezésben valósul meg, akikkel a tárgyalások folyamatban vannak. A várható kezdés: 1992.04. hó. — 27537-5 Bpesten nyilvános, egyfordulós versenytárgyalást hirdettek meg egy iskola bővítési, átalakítási és rekonstrukciós mun­káinak generálvállalkozásban történő terve­zésére és kivitelezésére. A részvétel 1 millió fo­rint biztosíték fizetéséhez kötött! (10+1 tan­termes szárny beépített új nettó szintterület: 1229 m2. Átalakítás rekonstrukció: 1325 m2. Mindkettő földszint +1 emelet.) A részletes versenyfelhívási dokumentáció 9—12 óra kö­zött vehető át 30 ezer forint befizetése mellett. A pályázatok benyújtási határideje kézbesítő útján:1992. III. 16., 9 óráig. —Ú2098 A klagenfurti repülőtér kifutópá­lyáját és az utasfogadó csarnokát II. szakasz­ban bővítik. Kezdés: 1993-ban. — Ú2097 Weimarban 92. II. negyedévben műhelyeket és irodákat kell építeni! — Ú1665 Német cég cipófelsőrészt és komplett cipőket gyártók jelentkezését várja. — Ú1680 Német cég előregyártott elemek beszállítóinak jelentkezését várja. (Enyvezett faszerkezetek, üvegezett nyílászárók, külső és belső faajtók, vályogtéglák, nádpallók, kör­nyezetbarát anyagok, cserépkályhák.) — Ú1921 Morzsolt kukoricát venne va­gonba rakva, feladóállomásig, 600 forint/q 100 vagonnal. — U1637 Nagyobb tételben tömör, v. töm­lős kivitelben fém, ill. műanyag küllős kereke­ket. Átm: 250—320 mm. A kerekek agya csapágyas kivitelű legyen (kerékpár-utánfu­tókhoz). — U2101 Keresünk legalább 100 m2-es műhellyel rendelkező partnert magyar—vaj­dasági vegyes vállalat létrehozására, fémipari mérőkészülékek gyártásához, fröccsöntés­hez, gumigyártáshoz, alumíniumöntéshez szükséges szerszámok gyártásához. Az üzem jelenleg 4 fővel működik. A gépparkot és a munkát a vajdasági partner a nyersanyagot a magyar fél biztosítja. — U1304 Olcsó, mégisjó minőségű ruháza­ti cikkekkel rendelkezők írásbeli ajánlatait várom, akik bizományba szállítanának. A forgalom után 1 százalék jutalékot kérek! Kecskeméti diszkont jeligére. — Ú2108 2000 m2, minőségi hibás, 4-5 mm vtg. síküveget 15 forint/m2+áfa áron. — Ú2102 Vennék hidegenhengerelt acél­szalagokat horganyzott felülettel az MSZ 20 szerinti H2H vagy H3H, vagy a DN 1263 TI szerint ST 12-03 minőségben. Ajánlatokat Móvár th-re szállítva. Éves igény 75 x 1,75 mm,3001,120 x l,5mm20t, 143 x 2mm20t. — Ú2103 4 cm feletti vöröshagymát 12 Ft/ kg, tisztítva 18 Ft/kgáron. — Ú2104 Vennék német exportra rézbilin­cseket, rézszalagokat, rézcsöveket, rézkábele­ket (különféle szigeteléssel), magasfeszültsé­ű armatúrákat, kapcsolókat (csíptetöket) apcsolóberendezésekhez. Kapcsolatfelvétel német nyelven. A Fólia Gmk sikertörténete Ml kell egy vállalkozás bein­dításához? J6 öt­let, tőke, piacis­meret, szeren­cse. Fenntartá­sához lelemé­nyesség, kitar­tás, sok-sok munka, azaz egy teljes élet. Ha e recept nem is mindenható, de a soltvadkerti Fó­lia Gmk (Szent István u. 40., tel.: 78/31-238) veze­tője, Vízi István esetében mindenesetre ér­vényes. Több mint tíz eszten­deje olyan hiány­cikk előállításá­ra, forgalmazá­sára vállalkozott, amelyért úgy látta, kockáztatni is ér­demes. Az országban legelsőként kezdett foglalkozni import alapanya­gú, virágcsomagoló diszfólia feldol­gozásával, forgalmazásával. Olyan sikerrel, hogy két éven belül meghó­dította s évekig szinte egyedül látta el e termékekkel a hazai piacot. Mind­ezek mellett virágtermesztéssel is foglalkozott. A vállalkozást hatvan- hetven ezer forinttal kezdte, és mára a Fólia Gmk több tízmilliós termelési értéket mondhat magáénak. Ebben jelentős része van a két évvel ezelőtti profilváltásnak Is. Vízi Istvánnal kü­lönlegesen sikeres vállalkozói múltja állomásairól, tanulságairól, a kockáz­tatás nagy kalandjáról beszélgettünk. — A soltvadkerti Szölóskert Szak- szövetkezetben dolgoztam főraktáros-, majd anyaggazdálkodóként, amikor a nyolcvanas évek legelején egy bará­tom felvetette: az egész országban hi­ánycikknek számit a minőségi, virág­csomagoló fólia. Mi lenne, ha belevág­nánk egy ilyen vállalkozásba? Besze­reztem az alapanyagból egy-két teker­cset, feldolgoztam, ívre, méretre vág­tam, és eladtam. Utána megdupláztam a mennyiséget, és lépésről lépésre fej­lesztettem föl, s tettem spéciéi is gépek­kel hatékonyabbá ezt a tevékenységet. Amikor úgy láttuk, beindul az üzlet, má­sodállásban kiváltottam az iparenge­• Sokféle célra használhatók a szí­nes grafikai mintákkal, feliratokkal el­látható tasakok. • A nagy teljesítményű gépek naponta kétszázezer rek­lámszatyrot és negyvenezer tasakot képesek gyártani. délyt. Később, a nyolcvanas évek dere­kán alapítottunk egy gmk-t. Akkora fan­táziát láttam a műanyag-feldolgozás­ban, hogy otthagytam a céget, eladtam egy- és négyéves lányom feje fölül a még befejezetlen, nógyszobás házam, árát pedig alapanyagba fektettem. Nagy készletet halmoztam föl, de na­gyon hamar bejöttek számításaim, csak rövid ideig kellett a háromezer fo­rintos albérletben laknunk. Ez a csoma­golóanyag lett a dohány- és csokoládé­gyárak egyik kedvence, és még 3-4évig — 30-40-féle szín- és méretválaszték­kal —szinte egyedül láttuk el a nagyba­ni budaörsi piacot. Fizetett reklámra soha nem volt szükségünk, Miskolctól Szombathelyig szájról szájra terjedt a hírünk. — Nagyon fárasztó lehetett ez az életmód. — Valóban nem volt könnyű, az ott­honi kemény munka mellett majdnem minden héten hatszor utaztunk föl a pi­acra, ahová szinte még éjjel indultunk útnak. — Üzletkötőt nem akartak segítség­ként alkalmazni? — Ahhoz, hogy valaki jól vigyen egy vállalkozást, az véleményem szerint nem nagy, hanem tömérdek apró, je­lentéktelennek látszó, ám annál fonto­sabb apróságon múlik. Például a vevő­re ma is, holnap is egyformán oda kell figyelni, a nap minden órájában, meg­bízhatónak, megnyerőnek kell lenni. Ha mindezekből egyszer-kétszer vala­mi elmarad, kisebb a bizalom, más a kapcsolat. Mindezekért, úgy gondol­tam, ameddig lehetséges, magam vi­szem a vállalkozás minden terhét. — Végül is hogyan, mivel váltottak profilt? — Polietiléntasak és egyszer hasz­nálatos reklámszatyor gyártásába fog­tunk. Ehhez speciális, importból szár­mazó gépeket, a többi között extrudere- ket szereztünk be. A gépsorok egyik vé­gén beöntöm a granulátumot, a másik végén pedig, különféle áttételek, fázis- műveletek után leszedem a kész nej­lonzacskót. A gépek egész évben (hét­végeken is) üzemelnek, napi kapacitá­suk kétszázezer nejlontasak és negy­venezer darab, úgynevezett ingvállas reklámszatyor. Igény szerint ez a telje­sítmény növelhető. Újabban egy másik nagybani piac, a Bosnyák az egyik leg­nagyobb felvevőnk. Az üzlet ma is jól megy, panaszra nincs okom. Nagyon lényeges, hogy mindenkor, mindenben pontosak, megbízhatók legyünk. Fon­tos, hogy a százdarabos reklámsza­tyor-csomagban mindenkor száz le­gyen, és mindegyik tasak elérje a meg­felelő méretet, selejt véletlenül se ke­rüljön közéjük.

Next

/
Thumbnails
Contents