Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
8. oldal, 1992. február 11. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MODELL VERTIKUM Aki milliárdokat kockáztat LAKNI MÁRPEDIG KELL Egyre több lakást építünk magunknak mind kevesebbet az állam nekünk • Tavaly mindössze 1519 lakás építését kezdte meg a kivitelező építőipar. A magánerőből készülő otthonok — képünkön is ilyen látható — jelentik a megoldást, bár a kedvezőtlen hitelfeltételek ezt az építési formát is visszavetették. (PN-archív) Az életkezdő, családot alapító fiatalok legnagyobb problémája már a nyolcvanas években is a lakáshozjutás volt. Ez különösen felerősödött az évtized végére, amikorra gyakorlatilag megszűnt az állami lakásépítkezés. A középrétegek fokozatos és folyamatos elszegényedése miatt mind kevesebb fiatal számíthat arra hogy családi összefogással magánerőből építkezésbe foghat. A problémát tetézi, hogy nálunk nemzetközi összehasonlításban is magas a válások aránya, a széteső családok újabb és újabb lakásigényt jelentenek. Gazdálkodni pedig csak annyi lakással lehet, amennyi rendelkezésre áll. Persze, hogy nagy az érdeklődés, ha valaki azt jelzi egy szerződéstervezetben a mezőgazdasági üzemeknek, hogy megfinanszírozza adott növények termesztését. Márpedig ez történt, már szerződések aláírására is sor került, várhatóan mintegy húsz megyei gazdaság termelhet az idén ily módon étkezési búzát, sörárpát, kukoricát. Aki ezt az ajánlatot tette, Harsányi Zsolt, a Centromait Kft. ügyvezető igazgatója, e cég többségi tulajdonosa. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az országban 3 millió 817 ezer lakás volt, s ez az állomány mindössze 8 százalékkal több az 1980-as népszámláláskor regisztrált adatnál. Korábban a nagy volumenű állami lakásépítések időszakában, általában másfél—kétszobás lakások épültek, átlagos alapterületük 54-56 négyzetméter volt. A jelenlegi lakásállományon belül a 2 szobás lakások száma továbbra is a domináns, de jelentősen csökkent az egyszobás és nőtt a három-, vagy többszobás lakások aránya. Ebből a szempontból a fővárosi helyzet a legkedvezőtlenebb, ahol a családok 21 százaléka még mindig egyszobá lakásban lakik. A 3 vagy ennél is többszobás lakásban élők aránya megyénként is jelentősen szóródik. A legkedvezőbb a helyzet Tolnában. Baranyában és Somogy megyében, ahol ez az arány eléri az 30 százalékot is. A másik véglet Békés, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a családoknak alig egy- harmada él három-, vagy többszobás lakásban. Bár a lakásépítések üteme lassult, ezzel párhuzamosan fogyott az ország népessége is. Az 1980-as népszámlálás idején 100 lakásban átlagosan még 303 személy lakott, tíz évvel később már csak 227. Igen sok nyugdíjas él egyedül, vagy házastársával kettesben, viszonylag nagy — bár gyakran alacsony komfortfokozatú — lakásban. A megfigyelések szerint mintegy 400 ezer idős ember egyedül él, s így a csak idősek által lakott 100 lakásra mindössze 147 lakó jut. Számottevő azoknak a lakásoknak az aránya, ahol három generáció él együtt, igaz, ezek többsége igen zsúfoltan, s nyilván a legjobb szándék mellett is egymás életvitelét akadályozva. Ma 100 ilyen háromgenerációs lakásban átlagosan 471 személy él. Figyelemre méltó, hogy a 90-es évek kezdetén a lakosság 40 százaléka összkomfortos, további 30 százaléka komfortos lakásban élt. Ezek az arányok településtípusonként erősen szóródnak. Budapesten a legkedvezőtlenebb a helyzet, itt a legtöbb a nagyon régi, az évtizedek óta felújításra, átépítésre szoruló ház. A kistelepüléseken ugyancsak magas azoknak a családoknak az aránya, amelyek tagjai komfort nélküli, egyszobás lakásban élnek. 1990—1991-re rohamosan csökkent a kivitelező építőipar által létrehozott lakások száma. Míg 1988-ban még évente több mint 17 ezer lakást építettek, 1989-ben már csak 15 ezret, 1990-ben az átadott lakások száma alig haladta meg a 11 ezret. 1991-ben pedig már a nyolcezret sem érte el ez a szám. Tavaly mindössze 1519 lakás építése kezdődött meg, s úgy tűnik, ebben az évben végleg megszűnik ez a lakásépítési forma. A meglévő lakásállományból egyre nő a tulajdonosi és csökken a bérlakások száma, s ezt a folyamatot a kedvező lakásvásárlási feltételek ma még talán ösztönzik is. Ferenczy Europress A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége jószerével a nullától alig tér el. Ön mégis a termesztést igyekszik megszervezni. Miért? — Szakértőkkel konzultálva jutottam el addig a gondolatig, hogy érdemes Magyarországon malátagyártással foglalkozni. Ezzel a termeltetés —feldolgozás—piac vertikumát ki lehet alakítani, úgy, hogy egyaránt helyet kaphatnak benne a nagyüzemi művelést folytató és a leendő farmer- gazdaságok is. Nem oly soká kezdődik egy 60 ezer tonna kapacitású malátagyár beruházása, illetve egy gabonaforgalmi vállalat privatizációját akarjuk megoldani. No mármost, a malátagyár működéséhez legalább 80 ezer tonna nagyon jó minőségű sörárpára van szükség. Igen ám, de a termelők jól tudhatják, hogy a learatott mennyiség legföljebb 70 százaléka ilyen. A többihez még kell más takarmányA külföldi tőkebeáramlás ösztönzését segíti elő a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szponzorálásával működő Hungarian Investcenter-Tradeinform (HIT) is. A szervezet működéséről, feladatairól nyilatkozott Veress György, az In- vestcenter tanácsadója. Veress György elmondta, hogy a HIT jelenlegi formájában 1991. január 1-jétől működik, szervezeti egységei azonban már korábban is léteztek, 1989 áprilisa óta a Kopint-Datorg keretében működtek. Két fő részlege van: az Investcenter és a Tradeinform, ezenkívül 1991 -tői hozzájuk csatolták a volt Külkereskedelmi Minisztérium megyei képviseleteit, amelyek feladata a helyi információgyűjtés. A Tra- deinform a magyar cégekről nyújt inféle és akkor az állattenyésztés is beindulhat a szervezésünkben, no meg az exportpiacra is gondolunk. — A gazdaságok kaptak az alkalmon, hiszen ma nem juthatnak „zöld- hitelhez" , Ön viszont megfinanszírozza a termelést. Milyen haszon várható ebből? — Először is úgynevezett exportárualap-termelő hitelt veszünk fel, ami olyan hárommilliárd forint. Persze, minden oldalról igyekszünk bebiztosítani, hogy ez a pénz vissza is kerülhessen. Ezért például a termelőkkel kötött szerződésekben nem kevés dolgot írtunk elő. — Ma megkötik a szerződéseket, mi garantálja, hogy az esetleg megszűnő gazdaság jogutóda, jogutódai vállalják majd, ami ott le van írva ? — A józan ész. Ezek szerződések, amiket illik betartani. Egyébként, úgy gondolom, éppen ezek a szerződések teszik tisztességessé a vállalkoformációt a külföldi cégeknek és fordítva, valamint a magyar külkereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatja a külföldi érdeklődőket. Az Investcenter fő feladata, hogy a magyar vállalatokat összehozza az itt beruházni szándékozó külföldi tőke- befektetőkkel, s elősegítse vegyes vállalatok alapítását. Ennek érdekében évente 3-4 alkalommal angol és német nyelven kiadnak egy bulletint, amely a külföldi partnert kereső magyar cégek listáját tartalmazza, röviden ismertetve a vállalatok profilját, termelési, forgalmazási adatait, valamint, hogy mit ajánlanak egy esetlegesen létrejövő vegyes vállalathoz. A külföldi partnerrel szembeni igényeket, a szükséges tőke nagyságát is feltüntetik. A bulletint mintegy 3000 címre zást. Hiszen aki tulajdonba kapja a földet és biztosnak látja rajta a jövedelmet, otthagyja művelésre azoknak, akik addig csinálták, és ez ráadásul hosszú távra szól, hiszen ötéves a keretszerződés és évente újítjuk a feltételeket. Persze, az évenkénti újításban benne van az is, hogy később magukkal a tulajdonosokkal kötjük meg a szerződést. — Exportot, illetve a hazai állattenyésztést emlegette. —A termeltetett növények termésére egyrészt már megrendelésünk van, másrészt kötés előtti tárgyalásokat folytatunk. Ukrajnával elkészült egy 400-500 ezer tonnás barter megállapodás terve. E pillanatban úgy tűnik, ezek értelmében még a termeltetés bővítésére is vanjehetőség. A hazai állattenyésztés? Úgy gondoljuk, a megtermelt másfajta takarmánynövényekből marad erre is. Másrészt úgy hiszem, az embereket meg kellene tanítani arra, hogy valóban minőséget állíthassanak elő. Ezért gondolkodunk például ilyen jellegű tanfolyamok szervezésén is. A háztájihoz hasonlítható rendszerben akarjuk megoldani a sertés-, marha- és baromfitartást. A szakértők szerint kivitelezhető és a piac is megteremthető. q j? küldik szét: külföldi kereskedelmi kamaráknak, kereskedelemfejlesztési szervezeteknek, ügyvédi irodáknak, bankoknak, kormányszerveknek, amelyek saját csatornáikon keresztül tovább teijesztik. Az Investcenter vállalkozik arra, hogy megszervezi a partnerek közötti találkozót, ezenkívül szolgáltatása kiteljed a gazdasági és jogi tanácsadásra, beszerzi a vegyes vállalat alapításához szükséges hatósági engedélyeket, elvállalja a társaságiszerződés-terve- zet összeállítását, elintézi a cégbírósági bejegyzést. Az Investcenter információszolgáltatása ingyenes, csak a létrejött üzletek után számítanak fel jutalékot. Ennek mértéke külön megállapodás tárgya. INGYENES INFORMÁCIÓ Tőkebefektetések ösztönzője A külföldi tőkebefektetéseknek Magyarországon 1972 óta adottak a jogi keretei. Az elmúlt két évben azonban a korábbiakhoz képest ugrásszerűen megnőtt a külföldi beruházások száma és értéke, bár a tőkebeáramlás még mindig nem olyan mértékű, mint ahogy szeretnénk. Az a tény azonban, hogy a fejlett tőkés országok magyarországi befektetései több mint a felét teszik ki az összes kelet-európai beruházásnak, azt mutatja, hogy minden politikai és gazdasági probléma ellenére a külföldi befektetők bíznak a magyar gazdaságban. TALLÓZÓ Drága lányok • Az ár és a kínálat folyamatosan növekszik. (Üzlet, 1992., 18. szám) A VÁLTÁS ESÉLYEI Elavult géppark és integráció HA KIVÁLIK A TSZ-BŐL ... Viheti a tag a vagyont is Drasztikusan felemelték áraikat a moszkvai prostituáltak. Az orosz hírügynökség, a Rí A jelentése szerint a két héttel korábbihoz képest tízszeresére emelték szolgáltatásaik árát az örömlányok, az általános árfelszabadítás tovagyűrűzésére hivatkozva. Az új tarifa szerint e?>v pi< ’ -»őrt -~’p- ruEüt 1 o zetni, ami meglehetősen szép summa, a jelenlegi kilencszázhat- van rubeles orosz átlagfizetéshez viszonyítva. Egyébként a prostituáltak azt tartanák méltányosnak, ha áraikat a mostani háromszorosára emelnék, ami már körülbelül háromszáz dollárnak felelne meg. Tehát küszöbön az Igen eltérőek az élelmiszer-, a textil- és a gépipar piacváltási esélyei. Az elavult géppark mindhárom ágazatban akadálya a hatékony együttműködésnek, az integrációnak. Általában alacsony színvonalú marketingtevékenységük is, ám az exportlehetőségeiket kedvezőtlenül befolyásolja a magyar bankrendszer fejletlensége is. Egyebek között e megállapításokra jutottak a hazai iparvállalatok piacváltásának esélyeit vizsgálva az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság Kutatóintézetének munkatársai. A felmérésnek amely a Közös Piac által finanszírozott nemzetközi kutatási programhoz kapcsolódott elsődleges célja volt annak vizsgálata, hogy az iparvállalatok képesek-e növelni versenyképességüket az egységessé váló nyugat-európai piacon. A munkába bevontak francia, olasz és spanyol szakértőket is. A felmérés 36 allami, magán- és a vegyes vállalatot érintett. Az élelmiszer- iparban szerzett tapasztalatok szerint — ahol a KGST-piac összeomlása miatt erősen csökken a kereslet — például a jövőben a nyugat-európai értékesítési szervezetekkel jobb kapcsolat kiépítésére kell törekedni, s az eddiginél sokkal „agresszívebb” piacpolitikára. A tanulmány néhány tanulságot is megfogalmaz. Á szakértők speciális beruházási alapok létrehozását kezdeményezték annak érdekében, hogy a külföldi befektetők tőkéje a magyar ipar jelenleg kevésbé vonzó, ám távlatilag ígéretes szektoraiba is eljuthasson. A szövetkezetek átalakulásáról rendelkező törvény számos részlete alapos figyelmet igényel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eddigi tagságától. Azoknak, akik az őket megillető vagyonrészükkel együtt szeretnének kiválni eddigi szövetkezetük tagjainak sorából, dr. Horváth Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője foglalja össze a lehetőségeket a Falutévé kérdéseire.- A kiválás jogintézménye egy teljesen sajátos dolog. A nemzetközi jog nem ismeri, és nem ismeri az új szövetkezeti törvény sem. Kiválásra csak a jelenlegi, átmeneti időszakban kerülhet sor, mégpedig egyénileg és csoportosan egyaránt. A termelő típusú szövetkezeteknél mindkettő lehetséges, míg a nem termelő típusúaknál — ide értem az áfé- szeket, takarékszövetkezeteket főként csak a csoportos kiválás jöhet szóba. Mivel bennünket most a termelő- szféra, ezen belül is a mezőgazdasági szövetkezetek köre érdekel, az ő lehetőségeikről beszéljünk. Az előző jogi szabályozás feltételeként tűzte ki azt, hogy kiválás csak az esetben történhet, ha új szövetkezet vagy gazdasági társaság alapítása a cél. Az átmeneti szabályozás újdonsága, hogy már nem ír elő ilyen szoros megkötöttséget. Tehát bárki kivihet bármilyen vagyont, azzal a szándékkal, hogy azt önállóan vagy meghatározott csoportban működtetheti tovább — gazdálkodó szervezetet nem kell létrehoznia. — Kell-e hozzá valamilyen külön engedélyt kérni? — Ez is speciális dolog. A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására, tehát elegendő azt bejelenteni. Persze, a vagyonmegosztási kérdésekben már a közgyűlésnek kell döntenie, hiszen ez nemcsak a kiválni szándékozó csoportot, hanem a szövetkezet egész tagságát érinti. — Ha valaki úgy dönt, hogy a vagyonával szeretne kiválni, ezt meddig teheti meg? A törvény másfél hónapos határidőt szab meg e célra. Ez a másfél hónap a vagyonnevesítési közgyűléstől számítandó. Ez alatt az idő alatt lehet bejelenteni a kiválási szándékot. Mi a helyzet akkor, ha a vagyonmegosztásról a közgyűlés konszenzus hiányában nem tud határozni? Igen, lehetségesek ilyen fejlemények is. Ebben az esetben árverést kell tartani. Az árverés folyamán meghatározott vagyontárgy továbbműködtetési szándékával még lehet kiválást bejelenteni. Ez nem a tipikus eset, de számolni kell azzal, hogy ilyen helyzet előállhat. Tehát az ilyen konfliktusoktól eltekintve akár hónapra meg lehet mondani, mogy meddig lehet a kiválási szándékot bejelenteni? A törvény meghatározza azt, hogy a vagyonnevesítést meddig kell a szövetkezetekben elvégezni. Ennek végső határideje: 1992. április 30. STERN - német heti magazir
