Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
6. oldal, 1992. február 11. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC TÖBBLETÉSSZEL Bankárképzés Magyarországon A bajai Bácska Ipartestület szolgáltatásai Gombamód szaporodnak a bankok, egyre keresettebbek a hozzáértő bankárok. Pontosabban: keresettek volnának, ha akadna belőlük elegendő a munkaerőpiacon. Az 1991 végén megjelent Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach adatai szerint a múlt év zárásakor a jegybankkal együtt 36 pénzintézetet és több száz hitelszövetkezetet tartott nyilván a szakma. Az alig három hónappal később megjelent angol kiadásban már jó néhánnyal többről tesznek említést, a pénzintézetek száma ugyanis időközben gyarapodott. Alig nyolcezren Jelentősen megnőtt a pénzintézeti szolgáltatások hozzájárulása a bruttó hazai termékhez is. Amíg 1987-ben még csak tízezer embernek, ma már több mint 45 ezernek ad kenyeret ez a szakma. Közülük mintegy 37 ezren csupán érettségizett banktisztviselők, akik a szakmai ismereteket a napi munka során szerezték, s alig nyolcezren vannak a közgazdasági egyetemen, a pénzügyi és számviteli főiskolán, vagy a külkereskedelmi, illetve a belkereskedelmi főiskolán diplomát szerzett bankárok. A pénzintézeti szféra s a pénzügyi közvetítőrendszer más láncszemei—a biztosítók, a biztosítási brókerek, az értékpapír-kereskedők — megjelenésével számos új munkahely teremtődött. A gazdasági rendszerváltást nemcsak a pénzügyi, hanem az egyéb szolgáltatások fejlődése is mutatja, s egyben a változások kitűnő barométere az a nagy igény is, ami a pénzintézeti és toíceközvetítési szakemberek iránt tapasztalható. Budapest kitűnő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy rövid időn belül Kö- zép-Európa pénzügyi központjává váljék, s ez esetben a bankokban, pénzintézetekben foglalkoztatottak aránya — az összlakossághoz képest—akár a britekénél is magasabb lehet. Pedig köztudott, hogy a szigetországban minden hetedik munkavállaló valamelyik pénzintézetnél, brókercégnél, vagy biztosítónál dolgozik. S a vállalati pénzügyi szakembereknek lényegében ugyanarra az ismeretanyagra van szükségük, mint a bankároknak. Profik egy valamiben Aki csak egy-egy alkalommal személyi jellegű ügyfélként, tehát nem vállalati képviselőként, vagy vállalkozóként tér be valamelyik takarékintézetbe vagy bankba, az csak a pultnál, az „arcvonalon” dolgozókkal találkozik, akiket az angolszászok „kirakatembereknek” neveznek. Itt az udvariasság és a pontosság mellett az is fontos, hogy az illető kitűnően értsen valamelyik művelethez—például betétes, pénztáros legyen —, de átlássa az egész szakmát. Ha az ügyfél felvilágosítást kér, szakszerűen megadhassa, vagy megtalálja számára azt a munkatársat, akihez érdemes fordulnia. Ez sem könnyű dolog, de igen fontos eleme a bankszakmának. Olyannyira ügyelnek erre a nevükre valamicskét is adó bankok, hogy rendszeres tanfolyamokat szerveznek újoncaiknak. A hazai banktisztviselő-képzés új, fontos iránya a nemzetközi módszerek meghonosítása. Lehetőséget kell adni e szakembereknek, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzenek, minél többen végezhessék el valamelyik képzési központ nemzetközi bankügyintézői tanfolyamát, s ehhez a legkorszerűbb, úgynevezett távoktatási módszert is igénybe veszik már. Az • A hozzáértő bankár a világ minden táján keresett a munkaerőpiacon. így szerzett oklevelek és a megfelelő gyakorlati idő garanciát jelenthet arra, hogy a bankok pultjai mögött felkészült szakemberek fogadják az ügyfeleket. Iskola is kell A „kirakatembereket”, a háttér szakértőit, a bankszámvitel, a szervezés munkatársait, a számítógépesítés, a hitelezés, a lízing szakembereit, meg a „generalistákat” — a fiókok csaknem mindennel foglalkozó dzsolidzsókereit — 1989 óta az egyetem utáni posztgraduális kurzusokon és tanfolyamokon képezi ki a Nemzetközi Bankárképző Központ. Mert ha egyszer új szakma születik — iskola is kell hozzá. B. T. Ferenczy Europress Miként szervezze szabadidejét a menedzser? Ma, amikor a magánszféra élénkítése a gazdaságpolitika kiemelt feladata, kicsit furcsán hangzik, de, sajnos, tény: a hazai felsőoktatásban egyetlen oktatási intézményben, a Külkereskedelmi Főiskolán működik önálló vállalkozási tanszék. Oktatói egytől egyig vállalkozók — tudtuk meg a Tőzsde Kurír írásából —, tehát a mindennapokban ötvözni tudják az elméleti tudnivalókat a gyakorlattal. „Három szemponton nyugvó külkereskedelmi oktatást igyekszünk megvalósítani — mondja dr. Bar la Tamás tanszékvezető főiskolai docens. — Az egyik a korszerű külkereskedelmi ismeretek átadása, a másik a minőségi nyelv- oktatás, és végül a harmadik, a hallgatók személyiségének korunk felfogásához igazodó formálása.” Igaza van dr. Barta Tamásnak: ha a hallgató—legyen az nappali vagy esti tagozatos, netán másoddiplomás — nem olyan ismereteket sajátít el, amelyeket később az üzleti életben is alkalmazni tud, akkor fabatkát sem érnek a főiskolán eltöltött évek. Hogy mire kell megtanítani a leendő külkereskedőket, vállalkozókat, menedzsereket, arra kész oktatási stratégiája van a tanszéknek. Nemcsak a piac, a megismert piac igényeihez igazodó üzleti tervet kell készíteniük a hallgatóknak — ez a minimum —, hanem kikerülhetetlen tennivalójuk a marketingstratégia kialakítása, az üzleti etika megismerése és alkalmazása. „A piacgazdaság legfontosabb mozgatója a vállalkozó—vallja a tanszékvezető. — Merni kell vállalkozni, de tudni kell veszíteni is. A jövő embere tulajdonos is lehet, olyan vállalkozó, akinek kevés ideje lesz a körültekintő, sok szempontot mérlegelő és főleg a részletekkel is törődő irányításra, tehát jól kell kiválasztania munkatársait. A tulajdonosi szemlélet elsajátításának még igencsak az elején tartunk.” A Külkereskedelmi Főiskola korszerű ismereteken olyan fortélyokat is ért, mint a tőzsdén való eligazodás, az üzleti tárgyalások okos szervezése, a különböző országok kereskedelmi szokásainak alapos ismerete. A vállalkozási tanszék pedig olyan, eddig kevéssé ismert tudnivalókat is nyújt, mint például: a menedzser miként szervezze szabadidejét, magánéletét. A feleségeknek a fejlett világban tudniuk kell: féljük milyen tanfolyamra jár, hogyan kell elviselniük a kreatív embert, milyen étrendet kell összeállítaniuk, miként kell egy üzletembernek öltözködnie, és így tovább. Egyszóval: a jövőben új típusú, korszerűen felkészített üzletembereket ákar a Külkereskedelmi Főiskola útjukra bocsátani. A megtanultakat remélhetőleg mielőbb a piacgazdaság felé lassan és ellentmondásosán mozduló országunk javára alkalmazzák majd. G. R. NŐ AZ ÁLTALÁNOS KÉPZÉS RANGJA Hogyan tovább, agrároktatás? Az átalakuló magyar mezőgazdaságban új típusú szakemberekre, korszerűen gondolkodó gazdákra van szükség. Hogyan igazodik mindehhez az agrárszakoktatás? — kérdezték a Földművelésügyi Minisztérium tudományszervezési és oktatási főosztályának vezetőjét, dr. Gyürk Istvánt. — Nem a mundér becsületéért mondom, hanem a tapasztalataim alapján, hogy mind a felsőoktatás, mind pedig a középfokú szakképzés gyorsan reagált az agrárszférában beállt és a még csak ezután varható változásokra. Az egész oktatásunk gyakorlatiasabbá válik, ám ehhez megfelelő feltételeket is kell teremteni. Ezért kezdeményzte a tárca, hogy az oktatási intézmények újra saját kezelésükben rendelkezhessenek oktató-, tan- és kísérleti üzemekkel, tanudvarokkal, tanistállókkal és megfelelően felszerelt tanműhelyekkel. — Hol tart a szakoktatási háttérintézmény-rendszer újjáalakítása? — Minden felső- és középfokú szakoktatási intézményünk beadta területigényét. Ezeknek a teljesítése az állami gazdasagok most folyó privatizációjával és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulásával párhuzamosan válik lehetségessé. — Maga a szakképzés rendszere hogyan alakul a jövőben ? — Az iskolán kívüli képzés máris régiúj formákkal gazdagodott. Feléledt az ezüst- és aranykalászos gazdaképzés hajdan bevált formája, ám az oktatás tárgyait a mai igények alapján választottuk ki. Nagy hangsúlyt kap a szolgáltatásokra való felkészítés, például kisgépjavításra. Lassacskán kiépül a konzultációs rendszer is, amelynek érdekessége, hogy konzultációt nemcsak iskolák, hanem vállalkozók és magánszemélyek is szervezhetnek a nekik testhez álló szakterületekről, a tárcának csak ezek felügyelete lesz a feladata. Erre külön jogszabály is készül. — Térjünk át az iskolarendszerű képzésre...- Már létező új színfolt a gazda- és gazdaasszonyképzes, amelynek több fokozata van. Szentlőrincen, Lengyelben, Orosházán, Hajdúdorogon az egyéves képzés mezőgazdasági szakmunkás, vagy szakközépiskolai végzettségen alapul. Az indulás évében és tavaly még csak egy-egy osztály végzett, idén viszont már négy vágott az új tanévnek. A másik forma a másfél éves képzés, amelyfe érettségizettek iratkozhatnak be. Erre Jánoshalmán, Marcaliban, Szekszárdon, ez év őszétől pedig Putnokon van lehetőségük. A kétéves iskolát azoknak szervezzük, akik csak a nyolc általános iskolai osztály elvégzéséig jutottak korábbi tanulmányaik során. Zirc, Vép, Kenderes, Velence, Selly, Elek, Tokaj, Kunszentmár- ton, Zalaegerszeg, Pécs, Csongrád és Fót szakiskoláiban folyik ilyen gazdaasz- szonyképzés. — Hogyan változik az oktatás a mező- gazdasági szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban ? —A megváltozó termelési és tulajdon- viszonyoknak megfelelően újul a rendszer és vele a tananyag. Középpontba kerül a privatizálódó mezőgazdaság szempontjai szerinti felkészítés, amely nyilvánvalóan nem specializálódott gazdákat, hanem széles körben tájékozott, a termelési szerkezet korábbinál sokkal gyorsabb változásaihoz igazodni képes, közgazdasághoz, pénzügyekhez is jól értő szakembereket kíván. És amit csak lehet, azt a gyakorlatban kell bemutatni és elsajátítani a hallgatóknak. Kctegyhá- za. Csurgó, Kőszeg, Jászapáti, Szek- szárd, Papa. Jánoshalma, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Örkény szakiskoláiban már ilyen szemlélettel folyik az egyéves, szakmai végzettségre épülő gazdaképzés. Az imént hangsúlyozott elvek még- inkább érvényesülnek a három- és négyéves időtartamú, általánoskertész-, állat- tenyésztő- és mezőgazdaságigépész- képzésben. — Mitől fiigg az időtartam ? — Három év után szakmunkás-bizonyítvány jár, négyéves szakközépiskola elvégzése pedig mar érettségit ad. Sőt, aki továbbtanul, az szakosodhat és technikusi oklevéllel zárhatja tanulmányait. Erre Szekszárdon, Kőszegen, Szarvason, Kalocsán, Karcagon, Vácott, Debrccen- Pallagon, Tatán, Cegléden, Jászapátiban, Nyíregyházán, Makón, Lengyelben, Orosházán és Pápán van alkalom. — Mi változik a felsőoktatásban? — Az agrártudományi egyetemeken a graduális képzés eltolódik a szélesebb alapokra helyezett, általános mezőgazdasági képzés irányába, hiszen a konvertálható átváltható — tudás ezen a szinten is alapkövetelmény. Ugyanakkor bővül a fakultációs lehetőségek köre, és több új szak (például környezetgazdálkodási, agrármérnök, illetve agrar üzemmérnök, mezőgazdasági üzemmérnök stb.) alapítására és indítására is sor kerül a közeljövőben. A részterületre való szakosodást, a szükebb specializációt a posztgraduális képzés keretében látjuk célszerűnek. — A Földművelésügyi Minisztérium országos szaktanácsadó hálózatának kiépítéséhez és összefogásához három nagy agráregyetemre számít: a gödöllőire, a Pannon Egyetem három egységére, azaz Keszthelyre, Mosonmagyaróvárra és Kaposvárra, valamint a debrecenire. A tárcánál csak a központi irányítás marad, a hálózat viszont lenyúl a legkisebb falvakig, és alapszolgáltatásait a rászorulók ingyen vehetik majd igénybe. Schöffer Jenő — A Bácska Ipartestület számos szolgáltatással segíti tagjait, a kezdő és a már működő vállalkozókat egyaránt — tudtam meg Vancsik Géza ipartestületi titkártól. Jelenleg 600 városi és 500 községi tagja van az ipartestületnek. Nagyon kedvező tagdíj ellenében — a főfoglalkozású városi tag havi 250, a mellékfoglalkozású 150, a vidéki főfoglalkozású 200, a mellékfoglalkozású tag 100 forint, a nyugdíjasok 50 forintot fizetnek — a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe az ipartestületi tagok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A kezdő vállalkozókat felkészítik az induláshoz szükséges tudnivalókkal. Az irodában beszerezhető minden nyomtatvány, így pénztárkönyv, -bizonylat, ellenőrzési napló, SZTK-nyomtat- ványok stb. Bármikor készséggel rendelkezésre állnak könyvelési és adótanácsadással. Megszervezik a kötelező szaktanfolyamokat, így a tűzvédelmi és munka- védelmi vizsgákat. Javaslatot adnak a hitelfelvételhez, és segítenek az üzlettársakkal való kapcsolatfelvételben. A titkár és helyettese rendszeresen tart a Baja melletti községekben az említett témákról előadást. Ez elsősorban az önkormányzatokkal való jó kapcsolatnak köszönhető. Az ipartestületnek van egy negyedévenként megjelenő információs lapja, melyet minden tag díjmentesen megkap. Ebben szerepel minden olyan rendelkezés és minden tudnivaló, melyre a vállalkozóknak szükségük lehet. L. L. PÉNZ-TÁRCA Értékek és értékpapírok • Miért szereti jobban a magyar ember a kiszámíthatatlan dolgokat a jól kiszámíthatóknál ? Úri huncutság-e a tőzsde körül nyüzsögni? Ezúttal ezt a kérdést kell megválaszolnom a pénzüket — bármennyicskét — tőkere cserélőknek. A lóverseny — szenvedéllyé válva — csődbe vihet egyéni sorsokat, családi egzisztenciákat; a lakosság fizetőképességét meghazudtoló mértékben költ lottó-, totóvásárlásra; megkísértett már mindenkit a tépkedós, kaparós, blöffölős szerencsejátékok áradata. Na és persze, ki ne vállalkozna egy kis kaszinózásra, ha teheti? Nos, ha ezekről van szó, szemrebbenés nélkül, magától értetődően tudunk „bukni” — hiszen a vesztés esélye általában mindig sokkal nagyobb, mint a nyerés lehetősége. Mégsem értem, miért szereti jobban a magyar ember a kiszámíthatatlan kimenetelű dolgokat azoknál, amelyek jól kiszámíthatóak? Megéri-e nekünk az a — kevés, vagy akár felfokozott — izgalom, várakozási láz, amit a szerencsejátékok okoznak? Miért nem szeretünk csak úgy, egyszerűen nyerni, terített lapokkal játszani? Kinek-kinek maganak kell megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ám akik úgy döntenek, hogy ők inkább akarnak esélyesek lenni, mintsem esélytelenek — azok számára a tőzsdézés lehet a megfelelő izgatószer, a szenvedély, a hobbi, a játék. Na, és persze az üzlet. A japán háziasszonyok megtakarított konyhapénze nélkül hamarosan összeomlana a világ talán legfejlettebb gazdasága, tudniillik ezek a kis spórolós japán menyecskék hónapról hónapra lazán eltőzsdézik a kosztra-kvártélyra való pénzük egy részét. De senki ne higgye, hogy önérdek nélkül teszik mindezt: tőzsdézésre fordított pénzük „fűti” a gazdaságot, aminek nyomán egyre többet érnek az értékpapírjaik, azok hozadéka egyre jobb es egyre biztosabb egzisztenciát teremt a családnak. Igaz, ott van élénk tőzsdei élet, ahol tömegével vannak bróker- és dealer-cégek, amelyek lelkiismeretesen kezelik a háziasszonyok befektetéseit, és van kultúrája a tőzsdének, amit mi még hallomásból is csak alig ismerünk. Emberformáló erejű lehet az a késztetés, ami a tőzsdézés révén a gazdasági élet figyelésére sarkall. Hiszen nem mindegy az, hogy melyik vállalat használja a pénzünkét, hogy milyen papírokban dolgozik a tőkénk! Aki tehát a tőzsdén értékpapírokat vásárol, az akarva-akaratlanul is figyeli a „saját” cégeit, azok konkurenciáját, azt érdeklik a hírek, amelyek befolyásolják az árfolyamváltozásokat. Új beszédtémák, pletykák jelenhetnek meg a barati társaságban, a kocsmákban, másféle információk kezdik érdekelni a befektetőt; szóval változik, élénkül, nemesedik, színesedik „tőkésünk” élete, lelkülete. Ráadásul nem kevésbé izgalmas játék ez sem, mint a rulett, a kartya, a lóverseny, vagy akár a lottó. És ha másért nem, hát csak ezért — a lélek nemesedése okán — is megéri átgondolni a családok eddigi pénzgazdálkodási, megtakarítási és befektetési szokásait. Hiszen jobb ma egy „kis tőkés”, mint holnap egy céltalan munkanélküli. Sorozatunk eddigi fejezeteiből már tudjuk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Márpedig aki a tőzsdén szeretne meggazdagodni, tudnia kell, miként alakult ki nálunk — ismét—az értéktőzsde, milyen alapfogalmakat kell ismerni a tőzsdézéshez, milyen játéklehetőséf ek vannak. Kalauzunk a tőzsde iváló és sikeres ismerője, a Lupis Brókerház igazgatója, Jaksity György lesz. Merth László FEB Nagybani Piac Rt. alakul Február 25-én megalakul a kecskeméti Nagybani Piac Részvény- társaság, több mint 100 millió forint részvénytőkével. Termelők és kereskedők belépésére még van lehetőség addig az időpontig. A megalakulással elkezdődik a nagybani piac építése, amely a Dél-Alföld legjelentősebb agrárpiaci és agrárérdekeket szolgáló fejlesztése lesz. Túlórázás ingyen Japánban nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a közalkalmazottak és a vállalatok alkalmazottai is rendszeresen túlóráznak, és egy felmérés szerint az érintettek egynegyede semmilyen ellenszolgáltatást sem kap a többletteljesítményért. A Recruit kutatóintézet reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek a munkaügyi minisztérium nyilvántartásában szereplő túlóránál évente átlagosan 200 órával többet, vagyis mintegy 459 órát teljesítenek. A munkaügyi minisztérium ajánlásában egyébként azt kéri, hogy az alkalmazottak túlóráztatásának felső határát a vállalatok és az intézmények évi 450 órában szabják meg. A legtöbb túlmunkát a közlekedésben, a lapkiadásban, a tömegtájékoztatásban foglalkoztatottak, illetve az áruházi és a pénzintézeti dolgozók teljesítik. A MAGYAR NEMZETI BANK Érvényben HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI 1992. február 10. t devizanem vételi árfolyam közép 1 egységre, forintban eladási angol font 140,09 140,44 140,79 ausztrál dollár 57.40 57,55 57,70 belga frank (100) 237,29 237,87 238,45 dán korona 12,60 12,63 12,66 finn márka 17.91 17,96 18.01 francia frank 14.34 14.38 14.42 holland forint 43,44 43,55 43,66 ír font 130.42 130,74 131,06 japán yen (100) 60,89 61,04 61,19 kanadai dollár 65.00 65,17 65,34 kuvaiti dinár 261,96 262,65 263,34 német márka 48,87 48,99 49,11 norvég korona é 12.45 12,48 12,51 olasz líra (1000) 64,93 65,09 65,25 osztrák schilling (100) 694,76 696,46 698,16 portugál escudo (100) 56,62 56,76 56,90 spanyol peseta (100) 77,49 77,68 77,87 svájci frank . 54,76 54,90 55,04 svéd korona 13,45 13,48 13,51 tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 76,31 76,51 76,71 ECU (Közös Piac) 99.78 100,03 100.28 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKJ-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. február 10. pénznem vételi eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 139,04 141,84 ausztrál dollár 56,93 58,17 belga frank (100) 235,54 240,20 dán korona 12,50 12,76 finn márka 17,76 18.16 francia frank 14,24 14.52 görög drachma (100) 41,87 42,71 holland forint 43,12 43,98 ír font 129,44 132,04 japán yen (100) 60,44 61,64 kanadai dollár 64.47 65,87 kuvaiti dinár 259,90 265,40 német márka 48,51 49,47 norvég korona 12,36 12,60 olasz líra (1000) 64,45 65,73 osztrák schilling (100) 689,66 703,26 portugál escudo (100) 56,21 57,31 spanyol peseta (100) 76,92 78,44 svájci frank 54,36 55,44 svéd korona 13,35 13,61 USA-dollár 75,73 77,29 ECU (Közős Piac) 99.05 101,01 VALUTÁK A FEKETEPIACON Német márka 50—52 forint Svájci frank 54—56 forint USA-dollár 79—80 forint Osztrák schilling 7,10—7,30 forint
