Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 11., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE Keceli földműves doktor Lakott a faluban egy pénzügyőr hadnagy, az volt a példaképe gyerekkorában, ő is finánctiszt akart lenni. Parasztnak maradni — ezt mindenképpen el szerette volna kerülni. Akkoriban a társadalmi ranglétra legalsó fokán kucorgott a földműves, nagyon nehéz sora volt. Polgári iskolába járt Varga Márton, de a háború miatt félbemaradtak a tanulmányai. Végül is nem volt más út előtte: maradt a kapánál-kaszánál. Amikor a keceli fiatalember beállt a sorba a családi gazdaságban, álmaiban sem gondolta, hogy egyszer diplomás, mi több doktor földműves lesz belőle. — 1960-ban egyéni gazdálkodóként beiratkoztam a halasi mező- gazdasági technikumba — meséli. — Csak a paraszti műveltségemet akartam gyarapítani, semmi más vágy nem fűtött. Később, a szövetkezeti világban megbecsülték Varga Márton ta- nultságát— 1965-ben érettségizett le —, vezetőnek választották, hosszabb ideig a Béke Szakszövetkezet főagronómusa volt. A kertészeti egyetemet a Mezőtermék kiskőrösi kirendeltségét irányítva végezte el. Minden beosztásban keményen dolgozott, s ezt várta el mindenkitől a környezetében. Sokan emiatt diktátornak tartották. Nem tudta elviselni, hogy kinn a földeken kora reggel megelőzték őt a munkások. Mindenütt jó eredmények kísérték munkáját, a Szőlőfürt Szakszövetkezetben is, amelynek termelési elnökhelyetteseként vonult nyugdíjba három esztendeje. Azóta magángazdálkodó, mint mondja, megkezdte a második életét. — Úgy is fogalmazhatnék, hogy ott folytatom, ahol a szövetkezetek megalakításakor abbahagytam. Fiatal házasként az apámtól és az apósomtól kapott földön kezdtem 'a gazdálkodást. Eleinte bikákat hizlaltam, lovat, tehenet is tartottam, de valójában már akkor is a szőlő és a gyümölcs érdekelt. Mint nyugdíjas vállalkozó, most is ezekkel foglalom el magam. Varga Mártonnak — azazhogy dr. Varga Mártonnak jobbak az esélyei a földdel és a természettel való mérkőzésben, mint a legtöbb gazdálkodónak, hiszen ő magas képzettségű szakember, aki ráadásul beleszületett ebbe az életformába és szenvedélyesen szereti, amit csinál. A nem mindennapi, kemény akarata sem lényegtelen. Amit életében eddig elhatározott, azt mindig meg is valósította. Az történt, hogy az egyetemen egyik• Dr. Varga Márton hisz az alföldi bortermelés jövőjében. (Fotó: Straszer András) másik előadó értetlenkedve fogadta, miért kell őneki a diploma, amikor jó beosztásban dolgozik, jó fizetéssel. (Az igazsághoz tartozik, hogy az induláskor gyengébben ment neki a tanulás, de aztán fokozatosan feljött.) Nos, ezek a kétkedők annyira felbosszantották, hogy a végén, már túl az ötvenen, doktori disszertáció írására szánta el magát. Sikerült. Megszerezte az egyetemi doktori címet. Egyszerre doktorált a vele nem szimpatizáló egyik tanárával. No, persze, Kece- len irigységet váltott ki a neve elé került két betűcske. Egy közülük való paraszt és doktor ...? De úgy látszik, az irigység a földműves doktornak nem árt: pirospozsgás és mozdulatai erőt sugároznak. Gépek ide vagy oda, erőre nagy szüksége is van. Egyébként a gépeknek fontos szerepük van dr. Varga Márton három hold szőlőjének megművelésében. A szakszövetkezet végzi el a talajmunkákat, a növényvédelmet és a talajerő-utánpótlást, amiért természetesen fizetni kell. Ő maga rota- kapát használ a rá maradó munkában. — Készültem arra az időre, amikor majd nyugdíjas leszek. Tehát a vállalkozásba nem tétova módon kezdtem. A korábban is megvolt két katasztrális hold szőlőmhöz vásároltam még egyet. Itt, a házunknál a bortárolót bővítettem, gyümölcsöst telepítettem. Építettem egy hűtőt is, ugyanis a kettős hasznosítású szőlőt, a Chaslát kitartom december végéig, vagy ha jó az évjárat, akár tovább is, hogy minél jobb árat kapjak érte. A keceli szőlész-borász Olaszrizlinget, Chardonnayt, Irsai Olivért és kevés Zalagyöngyét termeszt a Chaslán kívül. Ez utóbbi csemege- szőlőként is jól értékesíthető, legalábbis neki sikerült olyan kereskedőket találni, akik biztos vevők termésére. A borát szintén biztonságosan értékesíti, mert a minősége vonzza a vevőt. Az almát a szüretkor csak akkor adja el, ha számára elfogadható, gazdaságos árat kap érte, külöpben hűtőtárolóba teszi és kivárja, amikor a piac kevésbé telített. Dr. Varga Márton szerint a ke- celiek megélhetésük fő forrásának hosszú távon a szőlő- és gyümölcs- termesztést tekinthetik. Értik, tudják, hogy mit kíván a föld, a szőlőtőke. Most ugyan mostoha körülmények mellett lehet vállalkozni — aki befektetés helyett bankba teszi a pénzét, az ismert pénzügyi viszonyok miatt jobban jár —, de egyszer el kell jönnie annak a korszaknak, amikor a paraszti munkát, ezt a nagyon fáradságos munkát értékén kezeli majd a magyar gazdaság. Úgy vélekedik, hogy jelenleg két-három hektáron, ha fő- foglalkozásban műveli, meg tud élni egy agrárvállalkozó, ha szőlőt termeszt. Persze csak akkor, ha értőn műveli a tőkéket — a magasművelés a célszerű, biztonsági vesszőszál őszi lehúzásával és lefedésével —, mert a szőlőben olyan kezdőknek, akik semmilyen ismeretekkel nem rendelkeznek, nincs keresnivalójuk, nem érdemes próbálkozniuk. Ilyenkor, a téli hónapokban a borász gazdák pihenőben vannak, a nedű kezelése és értékesítése ad nekik a kintieknél jóval könnyebb munkát. A keceli földműves doktor mostanában arra is ráér, hogy agrárvállalkozó társaival az érdek- védelemről cseréljen eszmét. Úgy vélekedik, a megyei agrárkamara az a szervezet, amely a magángazdálkodók érdekeit képes képviselni a hazai gazdasági viszonyok között, s az érdekképviseletre nagy szükségük van. Dr. Varga Márton ezeken a téli napokon azon fáradozik, hogy Kecelen megszerveződjék az agrárkamara helyi csoportja.- Terveim? Az volt az elképzelésem, hogy egyszer majd a saját termelésű boromat palackozom és a saját nevemmel hozom forgalomba, ahogyan ezt nyugaton régebben láttam. Idáig még nem jutottam el, de bízok benne, hogy sikerül megvalósítanom az elképzelésemet — mondja a keceli földműves doktor. — a. tóth — MIT MUTAT AZ EUROBAROMÉTER? A lakosság a Modus Kft. kutatóinak — Lengyel Emőke és Tóth Antal — kérdéseire véleményt mondott a piacgazdaság megteremtéséről, a kormányzat gazdaságpolitikájáról, a demokrácia fejlődésének magyarországi perspektíváiról, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról is. A szabad piacgazdaság megteremtését a magyar lakosság többsége (65%-a) támogatja, ellene csak minden tizedik megkérdezett szólt. Ugyanakkor roppant tanulságos, hogy minden ötödik válaszadó eléggé bizonytalan a kérdés megítélésében. A többség a szabad piacgazdaság mellett Az átlagosnál jobban elfogadják a piacgazdaságot a szakszervezeti tagok, az érettségizettek, a magas jövedelműek, a szakmunkások, a szövetkezeti tagok és főként a vállalkozók. A nemek között ebben a vonatkozásban igen nagy a különbség, mert míg a férfiak háromnegyede helyesli a piacgazdaság bevezetését, addig a nőknél ez az arány éppencsak hogy meghaladja az 56%-os arányt. Még nagyobb a különbség a legfiatalabbak és a legidősebbek között, mert míg a 15—24 év közöttiek 80%-a híve a piacgazdaságnak, addig az 55 év felettiek között csupán 53%. A kormány gazdasági reformját a megkérdezettek mintegy 13%-a túl lassúnak, 49%-a pedig túl gyorsnak találja, s 21 %-ot tesz ki azok aránya, akik nagyjából meg vannak elégedve a tempóval, ugyanakkor itt is elég magas volt a nem válaszolók aránya. A részletesebb adatok tükrében elmondható, hogy az ellenzéki pártok hívei inkább lassítanák, míg a kormánypárti választók inkább gyorsítanák a végrehajtás ütemét, bár ez utóbbiak között igen nagy azok aránya, akik szerint a reformfolyamat megfelelő ütemű. Az adatok tanulsága szerint, a magyar lakosságnak csak mintegy 2%-a nagyon elégedett és kb. 28%-a elégedett a demokrácia hazai fejlődésével. Ezzel szemben a válaszadók 39%-a, illetve 21%-a nem nagyon elégedett, illetőleg egyáltalán nem elégedett a demokratizálódás magyarországi ütemével. Vagyis a többség szerint gyorsítani kellene a társadalom demokratizálásának tempóját. A megkérdezettek nagy része szerint hazánkban alapjában véve érvényesülnek az emberi jogok, hiszen több mint háromnegyedük úgy véli, hogy nagymértékben, illetve hizonyos mértékben betartják azokat. Mindamellett elgondolkoztató, hogy minden huszadik megkérdezett szerint egyáltalán nem tartják tiszteletben az emberi jogokat Magyarországon. Az utóbbi véleményen lévök elsősorban a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek, azaz az alacsony képzettségűek, a legidősebbek, a kisjövedelműek, a segéd- és betanított munkások között találhatók. Tehát a politikai orientációnak vagy á pártállásnak nincs meghatározó szerepe a negatív vélekedés kialakulásában. Mindent egybevéve, a magyar lakosság közel kétharmada híve a szabad piacgazdaság megteremtésének. Az 1990-es felmérés óta még tovább növekedett azok száma, akik jónak tartják ezt a gazdasági modellt (1990-ben 62 %- os volt a piacgazdaság támogatottsági aránya), s némileg csökkent a „tanácstalanok” száma is. A demokrácia fejlődésének ütemével kapcsolatos lakossági vélemények a tavalyelőtti feltételhez képest az „elégedettség” irányába tolódtak el, hiszen akkor a mostani 28% és 21 %-kal szemben, 17% és 31%-os volt a „meglehetősen elégedettek”, illetve az „egyáltalán nem elégedettek” lakossági aránya. Mindez arra utal, hogy a társadalom szélesebb rétegeiben is növekedett a rendszer legitimációs bázisa, ami dacára a kormányzattal szembeni, gyakran igen éles bírálatoknak kétségtelenül a politikai konszolidációs folyamatok felgyorsulását jelzi. Fercnczy Europress Megalakult a Don—Duna Közös Vállalat Január utolsó hetében megyei vállalkozók jártak Oroszországban, a doni Rosztovban. A West —Ost Kft. tulajdonosai azzal a céllal utaztak ki, hogy közös vállalat alapításáról írjanak alá megállapodást egy ottani, a mi korlátolt felelősségű társaságainkhoz hasonló céggel, s természetesen fel kívánták térképezni az üzleti lehetőségeket. A közös vállalatot Don—Duna névre keresztelték, a magyar—orosz tőkerészesedés 50-50 százalékos. Igen sok időt és energiát vett igénybe a jogszabályok közös értelmezése, az alapítással kapcsolatos dokumentumok, okiratok mindkét nyelven való elkészítése, majd pedig a vezetőség megválasztása. A vállalat igazgatója egyéves időtartamra Alekszandr Grigorjevics Makarcev lett, Gonda Józsefet, a West—Ost Kft. ügyvezető igazgatóját elnökhelyettessé választottak. A rosztovi székhelyű vállalat legalább kéthetente faxon tájékoztatja a magyar tulajdonosokat a kinti tevékenységről. A közös vállalat alapítói főként barter üzletek lebonyolítására gondolnak a két ország viszonylatában, de ha megéri, termelőkapacitásokat is létrehoznak. A tényleges tevékenységet várhatóan két hónap múlva kezdi meg a Don—Duna, ugyanis ennyi idő kell a bürokrácia útjainak végigjárásához. Az oroszok elsősorban technológiákat akarnak a közös vállalaton keresztül Magyarországról beszerezni. Konkrét igényeket jeleztek kis sörgyárra, cukorgyárra, bőrfeldolgozóra. A magyar élelmiszerekre érdekes módon egyelőre nem mutatkozik kereslet, ellenkezőleg, gabona-, méz-, étolaj- és napraforgó-szállításra ők ajánlkoztak. A megyei vállalkozók igazolva látják azt, hogy hazánk híd szerepet tölthet be a nyugat és a kelet — a volt Szovjetunió — között a gazdasági kapcsolatokban, ugyanis kinttartózkodásuk alatt megkülönböztetett figyelemben volt részük — pedig olasz, német és hongkongi üzletemberek voltak a „versenytársak” azon a gazdasági fórumon, amelyet január utolsó hetében Rosztovban tartottak. A magyarok vezetőjétől, Gonda Józseftől interjút kért az orosz tv, a rádió és a helyi lap is. — ats — KÖRKÉP HITELEKRŐL Bankok és vállalkozók Körkérdésünkben arra kerestünk választ, vajon mit kínálnak a bankok a vállalkozóknak. Milyen új hitelkonstrukciók léteznek, van-e változás a régiekben, könnyebb lesz-e vajon a vállalkozóknak elindulni, fejleszteni, különösen azoknak, akik vallják: az igazi, a meghatározó változás csak a termelésre alapozható. Az OTP Bank saját betéteiből túlnyomó részben forgóeszközhiteleket nyújt, az egyéni és társas vállalkozóknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek — tájékoztat Kriston Zsuzsa osztályvezető. A kisvállalkozók számára ez alkalmas kisebb beruházások-elvégzéséhez is. Többféle hitelkonstrukció van, amelyek az MNB-hez kötődnek, valamint a Világbank, illetőleg külföldi kormányok speciális hitelei — német, olasz, finn, svéd lehetőségek, meglehetősen kötött feltételekkel. Előkészítés alatt áll az 1992-es Start-hitel, felvehető privatizációhoz az Egzisztencia-hitel. Mezőgazdasági kistermelők világbanki hitelhez is hozzájuthatnak, s kedvező, 10 százaléknál alig magasabb kamatozású az export-előfinanszírozási hitel, igaz, ehhez a vevőnek bankgaranciát kell adnia. Az átlagosnál kedvezőbb ajánlatot a Konzumbank sem tud kínálni — mondja Bercsényi Ivett fiókvezetőhelyettes. Talán, ha a kamatlábak csökkennek. Start-hitellel nem foglalkoznak, él viszont az Egzisztenciahitel. Választhatók egy éven belüli hitelkonstrukciók, nagyon ritka viszont a beruházási hitel. Az export-előfinanszírozást főként a kft.-k használják ki. Az egyéni kisvállalkozókról —jóllehet, hozzájutnak hitelhez elsősorban a rossz fizetési készséget említi, s különösen kedvezőtlen a mezőgazdasági vállalkozók megítélése. A gondok részben a lehetőségek rossz fölmérése, részben a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt jelentkeznek. Ami új: rövidesen megjelenik egy világbanki hitel, ami a magánkereskedelem fejlesztését szolgálja majd. A Takarékbank már befogadja a Start-hitelre a pályázatokat — közli Gulyás Gyula területi igazgató. Ebből elsősorban a termelő, munkahelyteremtő vállalkozásokat, beruházásokat finanszírozzák. Változatlan az Egzisztencia-hitel, és sokan veszik igénybe a hagyományos forgóeszközhiteleket. Ezek persze beruházások finanszírozására nem használhatók, de a rövid lejárat miatt nem is alkalmasak — a már működő vállalkozások igénylik. Világbanki, Egzisztencia-, külföldi hitel a Budapest Banknál is megtalálható foglalja össze röviden Józsáné Szabó Erika vezetőhelyettes. A Starthitel második menetében azonban legfeljebb 1 pályázót tudnak kiszolgálni, olyan kicsi a hitelkeret. Létezik a VOSZ- és a KISOSZ-konstrukció, de mindkettőnél megkötések vannak, a BANK • A bankok a reklámjaikban hű barátnak ajánlkoznak — ennek ellenére egyelőre korántsem népszerűek. Aki betér hozzájuk, kényszerből teszi, s kétszer is meggondolja, vállalja-e a magas kamatot. kamat pedig 39 százalék, ezért alig keresik. Ugyancsak kevesen igénylik az E- hitelt. Kedvező viszont az integrált mezőgazdasági exporthitel, amelyből állattartók, növénytermelők, a falusi turizmussal foglalkozók kaphatnak beruházásra, állatállomány, gép vásárlására — világbanki hitel kamata: 25 százalék. A vállalkozóknak, különösen a termelőtevékenységet folytatóknak szinte elviselhetetlenek a jelenlegi kamatok állítja Péli István, az Agrobank központjának hitelezési főosztályvezetője. De a bankok is kényszerpályán mozognak —- a többféle tartalékképzés miatt —, s a gazdaságra is egyszerre zúdult rá a piacváltás, a tulajdonváltás, a költségvetési támogatás leépítésének hatása. Ezért a bankok a saját forrásból nyújtott hiteleket csak magas kamattal tudják kínálni. A kisvállalkozói ipari szerkezetátalakító program és az integrált mezőgazdasági exporthitclkeret már elfogyott. Előkészítés alatt áll a kereskedelemfejlesztési hitel, világbanki közreműködéssel, dolgoznak a Földművelésügyi Minisztérium agrár- támogatási programján, s egy, az Európa Bank által támogatott hitelen. Él az E-hitel. bár kevesen keresik, újra indul a Start, amire az Agrobanknak most 70 milliós kerete van. A régi üzletfelek hozzájuthatnak az export-előfinanszírozási hitelhez is, 11,5 százalékos kamatért. (váczi) Lefelé tart az ukrán gazdaság A január 2-án bevezetett árfelszabadítás bebizonyította, hogy a piacgazdálkodás nem hozható létre önálló termelők nélkül hangsúlyozzák helyi gazdasági szakértők. Ukrajna gazdasági helyzete rohamosan romlik. A termelés feltartóztathatatlanul csökken, mert a monopolhelyzetben lévő vállalatok nem érdekeltek a termelés növelésében, és az ez évben bevezetett adózási törvényt figyelembe véve nem nehéz megjósolni a gazdasági válság mélyülését és a nagyarányú munkanélküliséget. A helyzet súlyosságát tovább fokozta a gazdasági kapcsolatok megszakadása a volt Szovjetunió tagállamaiban, és főleg az Oroszországban működő vállalatokkal. Óriási doliárinjekciók Oroszországnak 5 milliárd dolláros valutastabilizációs alapra és 5 —10 milliárd dolláros fizetésimér- leg-támogatásra van szüksége ahhoz, hogy lábra álljon jelentette ki Anders Aslund, az orosz kormány egyik gazdasági tanácsadója a davosi világgazdasági fórumon. A svéd szakember szerint egy 1MF- hez kötődő árfolyam-stabilizációs alap segíthetne az infláció megfékezésében. Megtorpant a japán autóinvázió? Hatodik év óta folyamatosan esik vissza a japán jármükivitel. Az autógyártók szövetségének közzétett adatai szerint 1991-ben 1,3 százalékos volt a visszaesés. Japán ösz- szesen 5,7 millió jármüvet, autót, teherautót, buszt szállított külföldre tavaly, és csak a buszkivitelét tudja jelentős mértékben növelni. A japán autóinvázió leghevesebb bírálója az Egyesült Államok, ide tavaly mintegy 150 ezerrel kevesebbe» exportáltak a japán gépkocsigyártók. • • Ösztönzés kubai módra A kubai hatóságok amelyek 30 éven keresztül alacsonyan tartották az alapvető élelmiszerek árát egyes mezőgazdasági cikkek árának fokozatos felemelését tervezik annak érdekében, hogy fellendítsék a termelést és mérsékeljék a költségvetésre igen nagy teherként nehezedő jelentős állami támogatásokat. Ez az áremelés nagyobb ösztönzés lehetne a termelés számára is, mert lehetővé tenné a mezőgazdasági munkások fizetésének a termelékenység növekedésével arányos emelését — idézi a kubai televízió egyik kommentárját a Reuter hírügynökség. Kaliforniai ház rubelért Több mint 70 év után első ízben adtak el egy moszkvai árverésen külföldijeién esetben egyesült államokbeli és ausztráliai ingatlanokat, méghozzá rubelért. Az ITAR TASZSZ beszámolója szerint a kaliforniai házat és az ausztráliai nyaralót összesen 270 millió rubelért vettek meg. Az árverés ráadásul az utóbbi időben valutaárveréseken átlagosnak számitó 1 dollár = 120 rubel helyett I dollár * 600 rubel árfolyamon zajlott. A vcvő(k) kiléte ismeretlen; a hírügynökség az árverést rendező orosz magáncégtől nem tudott erre vonatkozó információkat szerezni. Az sem baj, ha nem kiváló Jegor Gajdar orosz pénzügyminiszter. amerikai és orosz újságírókkal találkozva arra figyelmeztetett, hogy kormányának legkésőbb három hónapon belül eredményeket kell felmutatnia az ellátás javításában; máskülönben Oroszország rendkívül súlyos, társadalmi és politikai helyzettel kényszerül szembenézni. Gajdar elismerte, hogy nem lenne reális sőt felelőtlen dolog volna gyors és látványos gazdasági fellendülést ígérni, azt azonban meg kell mutatni az embereknek, hogy változik a helyzet. A miniszter szerint arra van szükség, hogy mielőbb ismét árukkal töltsék fel a boltokat. Az sem baj, ha nem kiváló áruk ezek. csak legyenek hangsúlyozta Gajdar. V ________________________________/ S zerkeszti: A. Tóth Sándor I kezdőknek I és | profiknak
