Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 09. szám
6. oldal, 1992. január 11. HÉT VÉGI MAGAZIN Növényvédelem A hajtatott zöldségtermesztés II. JANUÁRI HAZUNK TA JA TANÁCSOK LÓTARTÓKNAK Állataink egészsége • A felvezetett lovajjól nézzük meg és próbáljuk ki, mielőtt megvennénk. „A jó ló vagy megvakul, vagy megsántul”, mondja a közmondás. Hogy ez ne történjen meg, néhány tanácsot szeretnék adni mindazoknak, akik mindennapi megélhetésüket a lovakkal végzett munkának köszönhetik. A ló használhatóságát leginkább ép látása, mozgásszerveinek állapota, tüdejének, vérkeringésének egészsége határozza meg. A lovak látászavarai gyakoriak, olyannyira, hogy lényegesen több gyengén vagy rosszul látó egyed van a lovak közt, mint az emberek között. Ezért is célszerű — évente legalább egyszer — állatorvossal megvizsgáltatni. Ma már lehetőség van a rosszul látó lovaknak kontaktlencsét vagy szemüveget csináltatni. Ez megmosolyogtató, de a különösen értékes lovak használhatóságát biztosítja. Tapasztalataim szerint sokan azt sem tudják, hogy a lovat kitől vásárolták, így a későbbi reklamációra nincs lehetőség. Sokan a lovat vásárlás előtt megfelelően ki sem próbálják, emiatt csak később lepődnek meg, hogy a vásárolt lovakat nem tudják munkára fogni. A ló hibásan dolgozik, csökönyös, rúg, ijedős, rossz szokásai vannak, rosszul lát, kehes stb. Vásárláskor épp ezért a következő próbákat érdemes elvégezni az igáslovak esetében. Először a lovat nyugodt körülmények között figyeljük meg. Ilyenkor észrevehetjük esetleges bágyadtságát, rossz szokásait. A ló lefekvése, felkelése szintén értékes adatokat szolgáltathat. Figyeljük meg, hogy a ló hogyan tűri a felszerszámozást. Ezt követően a lovat futószáron minden mozgásnemben (lépésben, ügetésben, vágtában) ki kell próbálni, hogy jelentkezik1^ valamilyen mozgászavar, sántaság. Az igáslovakat befékezett kocsival, többszöri inditási próbával vizsgáljuk, hogy milyen erőkifejtésre képesek. Ezt követően fékezetlen kocsival legalább 15-20 percig érdemes a lovat hajtani, hogy a ló erőnléti állapotáról meggyőződhessünk. A lovak látása gyenge vagy rossz, ha a környezetükben történő mozgásokra nem figyelnek, mozgás közben kisebb vagy nagyobb tárgyaknak nekimennek, nekihajthatók, nekivezethetők, vagy csak az utolsó pillanatban torpannak vissza. A földmunkát is végző lovaknál nagyon fontos a nyugodtság, tanulékonyság, megbízhatóság, kitartás. Megfelelő teszt erre a cikcakkban való hajtás, többszöri megállítás, faroltatás. Ha a ló a parancsszavakra figyel, azokat teljesíti, úgy a lovat érdemes megvásárolni. Ellenkező esetben inkább válasz- szunk másikat. A-4Ó használata során a következőket kell betartani, hogy a leggyakoribb betegségek megelőzhetők legyenek: elhelyezésükre levegős, jó hőszigetelésű, rendszeresen almozott, tiszta istálló kell. Rendszeres napi mozgatás szükséges. A napi munkát úgy kell ütemezni, hogy előbb a könnyebb, majd a nehezebb munkát végezze a ló. Sosem szabad a lovat túlterhelni, agyonhajtani. A takarmányozás színvonala mindig alkalmazkodjon a végzett munka nehézségéhez. Az etetéseket lehetőség szerint mindig azonos napszakban végezzük, romlott, penészes vagy fagyos takarmányt ne adjunk a lónak. Kimelegített lovat itatni nem szabad! A munka közben leizzadt lovat leállításkor le kell csutakolni, le kell takarni, hogy meg ne fázzon. Az istállóba a lovat csak csutakolás és a paták megtisztítása után vezessük be. Beteg lovat befogni nem szabad. Hosszabb, több napig tartó pihentetés után csak könnyű munkát, s azt is fokozatos szoktatás után szabad végezni, ellenkező esetben helyrehozhatatlan kárt te- szünk a lóban, mert az izmokban hirtelen felszabaduló nagy meny-1 nyiségű tejsav mérgezést okoz. Dr. Hegedűs Dénes A hajtatott zöldségtermesztés általános növényvédelmi problémái után a legfontosabb betegségek elleni védelmet foglaljuk össze. A növényi betegségeket vírusok, baktériumok és gombák okozhatják. A kórokozó ismerete nagyon lényeges, mert ennek ismeretében lehet csak eredményes védekezést végezni. A vírusok a legapróbb kórokozók. Elterjedésüket elősegítik a rovarok (levéltetvek, kabócák stb.) a művelő eszközök, a vetőmagvak, a fertőzött növényi maradványok stb. Tipikus tünetekkel jelennek meg a növényeken pl. a leveleken mozaikosodással, fodro- sodással, hullámosodással. A termést deformálják vagy elpusztítják, illetve a növény törpenövésű lesz. A vírusos betegségek ellen megelőzéssel lehet csak védekezni, vegyszeres készítmény nem áll rendelkezésre. Kivéve a magfelületén található mozaik betegséget, melyet nátriumhidroxidos (1%-os töménységben) csávázással lehet elpusztítani. A feladatunk inkább a vírust terjesztő rovarok ellen rendszeresen védekezni és a betegség tüneteit mutató növényeket eltávolítani, megsemmisíteni. A termesztőberendezésben tilos dohányozni, mert a cigarettavég is terjesztheti a dohánymozaik vírusát. A baktériumok egysejtű élősködők, melyek először nedves, nyálkás, majd beszáradó foltok formájában jelennek meg. Sebzésekben fertőznek, de vetőmaggal is terjedhetnek. A felcsapódó öntözővízzel és a művelő eszközökkel is átvihetők. Védekezéskor elsősorban ezeket kell megakadályozni. Itt azonban, már a vegyszerek is besegíthetnek pl. a Kasumin 2 L, valamint a megelőző jelleggel kijuttatott Rézdioxiklorid 50 WP, Bordódé FW, Bordói por, Champion 50 WP. A betegség tüneteinek megjelenésekor kerülni kell a túlzott öntözést. A gombás eredetű betegségek száma a legnagyobb. Különösen a hajtatás nedves körülményei kedveznek a gombás megbetegedésnek. A gombák általában spórákkal szaporodnak. Nagyön sokféle tünetet okozhatnak, így hervadást, dőlést, rothadást, foltosságot. A palántadőlést a talajban élő gombák okozzák, ez a káposzta és paprika palántanevelésének legnagyobb problémája. A talajgombák fertőzésétől a fiatal növények gyö- kérnyaki része elvékonyodik, majd a növények foltokban kidőlnek. Abban az esetben, ha egy területen többször egymás után történik a palánták nevelése, ott általános talajfertőtlenítést javasolunk elvégezni Besamid G-vel (az előírások — várakozási idő — szigorú betartása kötelező). A tápkocka talaját Previcur N-el, illetve Orthocid 50 WP-vel lehet fertőtleníteni. Amennyiben a talajfertőtlenítés elmarad a vetés után, érdemes vegyszeres beöntözést alkalmazni (Zineb 80, Dithane M 45, Chinoin Fundazol 50 WP stb.) Ha előfordul kélés után a megbetegedés, a beteg növényeket el kell távolítani, majd a fent leírt készítmények valamelyikével beöntözni a fertőzött foltot. A szürke és fehérpenészes rothadást okozó gombák ellen a Rovral, Ronalin 50 WP, Sumilex 50 WP, Ortho Phaltan készítmények valamelyike használható fel. A peronoszpórás betegségek különösen a káposzta, saláta, uborka, paradicsom hajtatásakor lépnek fel, jó hatással alkalmazhatok a Rézoxiklorid 50 WP, a Dithane M—45 a Zineb 80, a Cursate Super Z és CZ készítmények. A lisztharmatbetegségek az uborkát, paprikát, rózsát károsíthatják. Ellenük javasoljuk a Ka- rathane FN 57, Afugan, Szulfur 800 FW, Thiovit-készítményeket. A Rubigán 12 EC az uborka lisztharmat ellen használható fel. A februári cikkünkben a kártevők elleni védelemről szólunk majd. Gáspár Istvánná növényvédelmi szakmérnök Ezt ajánljuk Vancsura Erzsébet keceli olvasónk kérdéssel fordult hozzánk: mit tegyen a zsizsikes babbal? Igen házilagos, egyszerű módszert tudunk ajánlani. Őszi betakarítás után tegye a babot a mélyhűtőbe 2-3 napig. A hideghatásra elpusztulnak a kártevők. Kissé megkésve, de ezt még most is megteheti, csak amikor a bab megmosására kerül sor, jobban figyeljen. Ekkor ugyanis a víz felszínére emelkednek a könnyű, szúrt szemek. Ezeket már ne használja fel főzéskor! DÍSZKERTI ÓRÁK Élettelen elemek • A pergola és a kis tavacska — télen. Zabhegyező A Házunk tája összeállításban ezentúl találkozhatnak a Zabhegyező címmel is. Ezzel invitáljuk önöket egy játékra. A mezőgazdaság légkülönfélébb ágazataival foglalkozó cégek szakembereit kérjük meg arra, tegyenek fel olvasóinknak 5 kérdést, totószerüen megoldható válaszokkal. Arra kérjük önöket, hogy a totón karikázzák be a helyes válaszok számát, majd vágják ki, tegyék borítékba, (írják rá: ZABHEGYEZŐ) és küldjék a Petőfi Népe Szerkesztőségének címére: 6000 Kecskemét, Pf. 76. Ne feledje saját nevét és címét is felírni! A helyes megfejtők közt, a kérdező cég 5 ajándékcsomagját sorsoljuk ki. A jó válaszokat, illetve a nyertesek névsorát a következő összeállításunkban közöljük. A nyereményeket postán küldjük el vagy ha ön ezt jelzi, személyesen veheti át a szerkesztőség titkárságán. Beküldési határidő most: 1992. január 20. A mai játékunk kérdéseit és az ajándékcsomagokat a Bácsmag Kft. szakemberei állították össze: Melyik zöldborsófajta a legkorábbi éréscsoportú? 1. Vica 2. Robi X. Zeusz Melyik zöldbabnak sárga színű a hüvelye? 1. Buvet 2. Janka X. Fórum Melyik tölteni való fehér paprika tompa végű? 1. Albaregia 2. Táltos X. Fehérözön Melyik szabadföldi paradicsom- fajta hosszúkás alakú? 1. Kecskeméti Jubileum 2. Korall X. Sláger Melyik uborkafajta nem berakótípusú? 1. Ritmo FI 2. Kecskeméti keseredésmentes konzerv X. Kecskeméti bőtermő. összeállította: Gál Eszter Bármennyire is a növények adják egy kert lényegét, nem nélkülözhetők az élettelen alkotórészek, berendezési tárgyak sem, nem tekinthetők afféle szükséges, helyet foglaló rossznak. Fontos azonban, hogy csak olyan mértékben alkalmazzuk ezeket, amennyire a kert használhatósága és az esztétikum megkívánja. A növényi környezetben természetes anyagokat, egyszerűen megmunkált, rusztikus felületeket, kevés, tompa, az összképpel harmonizáló színt használjunk. Kerüljük a műanyagokat, a könnyű- és színesfémeket, minél kevesebb betonfelületet hagyjunk. Fontos követelmény az anyagok és a kivitelezés időállósága, ezért sokszor helyesebb, ha egy-két kényesebb munkát szakemberre bízunk. Az a legkedvezőbb, ha a kerti berendezések a lakóházzal, nyaraló- . val együtt, vagy közvetlenül utána készülnek, mert ekkor még jobban rendelkezésre állnak a szükséges anyagok, szerszámok, segitséget kaphatunk a szakiparosoktól. Az sem utolsó szempont, hogy így „egy piszokkal” túl vagyunk a kimondottan kertészeti munkákon, utána zavartalanul bíbelődhetünk a növényekkel. Vegyük sorra, milyen lényeges élettelen elemek tehetik komfortossá kertünket, első helyen foglalkozzunk a sokat vitatott kerítéssel. Bár kert szavunk maga is tartalmazza — körülkerített területet jelent —, a hagyományok is mellette tanúskodnak, mégis sokan az elszigetelődés, a bezárkózás megtestesítőjét átkozzák benne. Rengeteg nyugat-európai, de szaporodó hazai példa is van a kerítések teljes elhagyására, vagy sövényekkel, jelzésszerűen történő helyettesítésére. Kerítést akkor építsünk, ha gyermekünket, jószágainkat a telek határain belül, az idegeneket pedig kívül akarjuk tartani. Legyen a kerítés alacsony, átlátható, nemes anyagú, kevéssé színezett. A ráfuttatott kúszónövények, a szomszédok közt áthajló lombok segítenek feloldani a merev vonalakat. A felhasznált anyag elsősorban fa legyen (tölgy vagy akác), amelyet kővel, vassal kombinálhatunk is. A színekben részesítsük előnyben a barnás árnyalatokat, könnyedebb szerkezeteknél esetleg a fehéret. Több érv szól a kerti utak mellett, ha sikerül nemes anyagból, szakszerűen megépíteni, hiszen összefűzi a kerti látnivalókat az épülettel, pihenőhellyel, minden időben száraz lábbal közlekedhetünk rajta, nem gyomosodik. Legalább 80-100 cm széles legyen, hogy két személy egymás mellett haladhasson és legjobb, ha az egyszerre belátható szakasz enyhe „S” görbületet követ. Tipegőköveket is alkalmazhatunk, amelyek a gyepben szinte nem is látszanak, nem szakítják meg az összefüggő zöldet. Anyaguk lehet természetes kő vagy előregyártott betonlap, távolságukat a sétáló ember lépéshosszához kell igazítani. Sokoldalú, hangulatos egy jól méretezett és megépített lugas vagy pergola. Amellett, hogy szőlőt, kúszó díszcserjéket, lágyszárú futónövényeket engedhetünk rá, árnyas pihenőt kapunk, amely függőágyat, hintát is elbír, besegít a szőnyegporolásba, ruhaszárításba, de akár focikapu is lehet. Idomvasból, gyalult fából, a kettő kombinációjából készülhet, de igazán a kerttel harmonizáló lesz, ha például kérgétől megtisztított akác gömbfából alakítjuk ki. Ülőalkalmatosságból többet is elhelyezhetünk kertünkben. A kivágott fatörzs is használható, de természetesen a barkácsoló kedvűek komolyabb támlás, stabil vagy mobil remekeket is alkothatnak. A műanyag kerti bútorok inkább az épület közelébe, teraszra, burkolt felületre valók. Kár volna nélkülözni a víz látványát, klímajavító hatását. Létesíthetünk tavacskát, medencét, csobogóval, vízinövényekkel tehetjük hangulatossá. Ha a pancsolás is szóba jön, cseréljük gyakrabban a vizet, amely öntözésre még kedvezőbb is, mint a friss csapvíz. Kevésbé látható helyen alakítVízkereszt után lekopasztják az addig nagy becsben tartott karácsonyfákat, a díszeket elrakják a következő évre, és ebben az időben egyre több fácskát lehet látni az utcákon árválkodva. A téli szél ide-oda sodorja őket, tűleveleiket elvesztik és csúfítják a településeket. A gyökértelen karácsonyfák valójában hulladéknak számítanak. A szemetesek azonban a legnagyobb jóindulattal se tudják begyömöszölni a hatalmas, sárga járművükbe a karácsonyfákat. Segítsünk a helyzetükön azzal, hogy a fölöslegessé vált fát aprítsuk fel, mert így elfér a háztartási kukában is. A nagyobbacska fákról vágjuk le az oldalágakat és, ha még nem hullottak le, dörzsöljük le róluk a tüleveleket. Az igényesebbek meg is hántolhatják így a karót, amelyet tavasszal jól tudunk hasznosítani támaszként a futóbab, a szagosbükköny vagy a dáliatövek mellé. A gyökeres fenyőfákat mielőbb ki kell ültetni. Ezzel ne várjanak tavaszig, sunk ki egy komposztálót a kerti és konyhai hulladékok számára. Pótolhatatlan értékű szerves anyaghoz jutunk és nem szennyezzük a levegőt sem a sajnos még mindig gyakori gazégetéssel. Krajcsovszki József kertéSMnérnök hanem amikor enyhébb az idő és fagymentes a föld, ültessék ki őket. Addig fagymentes helyen, garázsban, lépcsőházban lehet tartani a fákat, hetenként egyszeri-kétszeri vízzel való megperme- tezésük elősegíti az életben tartásukat. Ha eddig nem történt volna meg, ássunk a „leszerepelt” karácsonyfák számára jókora (80 x 80 cm alapterületű és 70 cm mély) gödröt, és azt töltsük meg jó minőségű, tőzeges homokkal kevert kerti földdel, majd úgy ültessük bele a csemetét, hogy a gyökérzetének minél nagyobb része ép maradjon. Ügyeljünk arra, hogy a fa ne álljon mélyebben a gödörben, mint ahogyan az eredeti termőhelyén volt. Ültetés után nagyon alaposan öntözzük be, és az öntözést — még télen is — hetenként ismételjük meg mindaddig, amíg tavasszal a rügyek duzzadása nem jelzi, hogy a gyökérképződés újra megindult. Gyakran előfordul, hogy a karácsonyfa feldíszítésekor letörik a fa fővezérfőhajtása (a fa tengelye). Ilyenkor Fenyőfák feltámasztása KERTI TENNIVALÓK Vetőmagválogatás A tél közepén mindeni azt szeretné, hogy minél előbb szedhessen friss zöldséget a kertből, ezért elsősorban a korai vagy más néven rövid tenyészidejű fajtákat keresi. A legkorábbi fajták azonban általában nem tudják sem mennyiségben, sem minőségben azt produkálni, amit a primőr időszak elmúltával elvárnánk. A rövid tenyészidejű káposztavagy karfiolfajták kicsik és lazábbak, mint a későiek, a legkorábbi borsók nem olyan édesek és gyorsan elvénülnek. A korai (80-120 napos) sárgarépafajták már júniusban elerik teljes nagyságukat, az őszi betakarításig csak vénülnek. Ezzel szemben a 180-200 nap tenyészidejű fajták kedvező körülmények között egyenletesen növekednek és az őszi felszedésig érik el a rájuk jellemző nagyságot és kiváló minőséget. Ezért azt javasoljuk, hogy a korai fájták mellett használjunk késői fajtákat is. A sárgarépa példájánál maradva a szezon indító fajtája lehet az „Amsterdami”, majd a nyári ellátásra válasszunk a „Nantesi” csoportból, míg a téli tárolásra a „Dán- vers—126” vagy a „Fertődi vörös” lesz a legalkalmasabb. Azt, hogy az egyes fajták közötti arány milyen legyen, mindenkinek magának kell eldöntenie. A betegségekkel szemben ellenálló fajtákat válasszuk! A házikertekben a betegségekkel szembeni rendszeres és szakszerű növényvédelem sokszor nagy feladatot jelent. Épp ezért a nemesítők régóta folyamatosan dolgoznak a betegségekkel szemben ellenálló fajták előállításán. Ennek eredményei láthatók például a lisztharmat, a mézgás varasodás és a vírussal szemben ellenálló uborkafajtákban, a vírustoleráns paprikafajtákban vagy a baktériumos betegséggel szemben ellenálló zöldbabfajtákban. Ha lehetséges, válasszuk ezeket a rezisztens fajtákat. Különösen fontos, hogy a piacra termelők mindenképpen ezeket termesszék, így minél kevesebb kémiai növényvédelemre legyen szükség. A gépesített üzemi termesztésre alkalmas fajták nem mindig alkalmasak a házikerti termesztésre. Erre legjobb példát a borsófajták között találunk. A zöldborsó-termesztésben az apró szemű, sötétzöld szemszínű fajták a divatosak, hiszen friss, zsenge látszatot keltenek mélyhűtött vagy konzervált állapotban is. Tudnunk kell azonban, hogy a zsengeséget és a jó ízt nem a szem sötétzöld és nem is az apró mérete garantálja, hanem a megfelelő időben való szedés és gyors feldolgozás. Ezért inkább maradjunk meg a jól bevált házikerti fajtáknál, mint például a „Rajnai törpe”, amelyik könnyen fejthető, szemben a gépi betakarításra és fejtésre nemesített apró szemű fajtákkal. Természetesen az új fajták között is találunk házikerti termesztésre alkalmasakat (Rapid, Újmajori, középkései). Az új fajták egyébként ellenálló- ak a fuzáriumos tőhervadással szemben. Mikor használjunk hibrideket? A fajtanév után szereplő Ft megjelölés arra utal, hogy hibridről van szó. A hibrideket nem lehet utántermeszteni, mert a házilag „megfogott” magból már nem lesz a hibrideket jellemző szép és egységes növényállomány. Ezért aki hibrideket termeszt, a vetőmagot mindent évben újra meg kell vennie. Mindezekért azonban a hibridek többet is tudnak nyújtani, különösen ha a növényeknek mindent megadunk: a növényállomány egységesebb lesz, nagyobb és jobb minőségű a termés, több betegséggel szemben ellenállóbb a növény. A kiskerttulajdonosnak általában csak akkor éri meg hibrideket termeszteni, ha a beteg- ség-ellenállóság vagy éppen egy speciális tulajdonság ezt indokolja. Ne becsüljük le a hazai fajtákat és vetőmagokat! A boltok tele vannak gyönyörűen csomagolt külföldi vetőmagokkal. Az esetek döntő hányadában e drága tasakokban kiváló fajták vagy hibridek kiváló minőségű vetőmagjai vannak. De ne feledjük el, hogy vannak kiváló hazai fajták is, amelyeknek vetőmagját egyelőre még szerényebb — bár egyre korszerűbb — tasakokba csomagolják. Ezeknek a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodóképességük igen jó, és a termesztők igényeit messzemenően kielégítik. Dr. Hamar Norbert • Lehet, hogy mégsem így kellene? a felső ágörvből válasszunk ki egy erőteljes hajtást és azt pálcához kötve kényszerítjük függeleges helyzetűre. A fenyőfák ezt jól elviselik és az oldalág tavasszal átveszi a vezérág szerepét. Nagyon előnyös, ha a frissen ültetett fácskát körülállogatják náddal, napraforgószárral vagy évelő növények levágott szárával. Ezzel ugyanis védjük őket nemcsak a szárító széltől, de az erős, téli napsugárzástól is, amelynek jelentős szárító hatása van. Ha ólmos eső jégbevonata vagy hó, zúzmara terhelné a fenyőfák ágait, akkor ezt rázo- gassuk le róluk.
