Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 09. szám

4. oldal, 1992. január 11. PETŐFI NÉPE • Ha ilyen elegánsra nem telik, egy papírlapra is felírhatjuk az adatain kát... SZÍNHÁZ — MOZI — TÉVÉ Január 11., szombat. Katona József Színház: este 7 óra­kor: GÜL BABA. Jávor Pál-bérlet. Kecskemét. Mozi. Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: HARLEY DA­VIDSON AND THE MARLBO­RO MAN. Színes amerikai film. Ár­pád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: FILO- FAX, AVAGY A SORS KÖNY­VE. Színes, mb., amerikai filmvígjá­ték. Otthon mozi: fél 6 és fél 8 óra­kor: OSZTÁLYTALÁLKOZÓ. Színes francia film. Stúdiómozi: 7 órakor: ÉRZELMES CSODABO­GARAK. Színes, mb., olasz film. Mesemozi: fél 4 és 3/4 6 órakor: JÁ­NOS VITÉZ. Színes magyar rajz­film. Kiskunfélegyháza. Mozi: 5 és 7 órakor: SZERELMES SZÍVEK. Színes magyar film. Stúdiómozi: 6 órakor: ... ÉS A POKOL. Színes francia film. Kiskunhalas. Mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: SZÁRNY ÁT VAGY COMBJÁT? Színes francia filmvígjáték. Baja. Uránia mozi: fél négy, fél 6 és fél 8 órakor: VISSZA­TÉRÉS A KÉK LAGÚNÁBA. Szí­nes amerikai film. Kiskőrös. Mozi: 5 és 7 órakor: A SZERELEM ERE­JÉVEL. Színes amerikai film. Kalo­csa. Otthon mozi: 6 és 8 órakor: RO­BIN HOOD, A TOLVAJOK FEJE­DELME. Színes, mb., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 1992. január 12., vasárnap. Kecskeméti Katona József Szín­ház: délután 3 órakor: GÜL BABA. Ruttkai Éva-bérlet. Este 7 órakor: GÜL BABA. Jászai Mari-bérlet. A mozik műsora azonos a szombati­éval. Emlékezés Perbíró Józsefre (6.) Urna az altemplomban A professzor úr végakarata az volt, hogy hamvait szórják szét a Tiszában, a szeretett város, Szeged térségében. Október 30-án a szegedi Dóm altemp­lomában, gyászmise keretében helyez­ték el az urnát. A száznál is több résztvevő előtt ma­ga dr. Gyulay Endre, szegedi megyés­püspök celebrálta a misét, amelynek során az elhunyt másokért hozott áldo­zatát Krisztus útjával állította párhu­zamba. Az egykori harcostársak nevé­ben Obersovszky Gyula búcsúzott dr. Perbíró Józseftől, de ott volt dr. Szőke- falvy-Nagy Béla matematikus, dr. Nagy Ferenc, a jogi kar dékánja, dr. Lippai Pál, Szeged polgármestere, La- zur Barna, a város ’56-os nemzetőrsé­gének főparancsnoka, az egykori nem­zetőrök, harcostársak. Éppen a professzor úrnak volt kí­vánsága, hogy a végső búcsú a lehető legszűkebb körben történjék, minden ceremónia, külsőség mellőzésével. A visszafogott szertartással azonban bizonyára ő is egyetértett volna, hiszen az özvegy nem csinált közügyet a gyászból, nem hordozta körül a város­ban fájdalma fekete lobogóját. Pedig egyedül maradt. Most azt érzékeli, amit a szellemileg mindig friss, fizikailag kikezdhetetlen- nek látszó férje mellett már-már elfele­dett: elszigetelődés veszi körül. Önma­gát vádolja, mert úgymond nem vette észre férjén a 83 évet, mert az nem látszott rajta. Azt hitte, gondolta, min­den a legnagyobb rendben van és a professzor úr matuzsálemi életkort fog megérni. Utólag azonban már tudja, hogy a több évtizedes feszültség, az örökös partravetettség, majd a megbe­csülés helyett a visszájára fordult kár­pótlás végül is elvégezte a belső rombo­lást és az aláaknázott szervezet nem bírta tovább. Közhellyel próbálom enyhíteni a fáj­dalmat, az önmarcangoló viaskodást, amikor azt mondom dr. Nagy Mártá­nak, hogy azért a nyolcvanhárom év is szép emberi kor és hogy a professzor úrnak megadatott a sors kegye, hiszen soha nem volt beteg, életét testi és szel­lemi teljességben élhette végig. Ritka­ság. Ugyanakkor tudom: ez az élet, ez az ember minőségben többet, tartalmá­ban méltóbbat is tudott volna felmu­tatni, ha a körülmények nem így ala­kulnak, ha a körülményeket az igazság alakíthatta volna. Éppen azért írtam ezt a néhány sort, hogy legalább holtában, legalább az emléke előtt emeljünk kalapot, hajt­sunk fejet mi, utódok, akik valameny- nyien — ha nem s kollokváltunk a szí­ne előtt — kicsit tanítványai vagyunk, írtam abban a reményben is, amit Obersovszky Gyula mint bizonyossá­got fogalmazott meg búcsúbeszédében: „Meglásd, hogy akadnak rövidesen, akik kíváncsiak lesznek, kíváncsiak nem csak a szórántókra, csúcsra dobot­takra, kíváncsiak lesznek az érdeme­sekre, a tisztákra, a szépekre is és ők, édes Jóskám, biztos lehetsz benne, Rád találnak ...” Gál Sándor (Vége) HASZNÁT VENNÉK A MENTŐSÖK Életmentő kártya a zsebben December óta a hitelkártyákhoz ha­sonló kis műanyag lapon hordhatjuk — hordhatnánk — zsebünkben az egészségi állapotunkat leginkább jel­lemző adatokat. MedCARD-nak elke­resztelt dokumentum akkor tehet jó szolgálatot, ha tulajdonosát baleset éri, rosszul lesz, eszméletét veszti, s nem tudja közölni a helyszínre érkező or­vossal az életmentéshez feltétlenül szükséges információkat. (Esetleges cukorbetegség, magas vérnyomás, epi­lepszia, gyógyszerallergia, kontaktlen­cse használata.) Az orvosi adatokon kívül fel lehet tüntetni azoknak a sze­mélyeknek és egészségügyi intézmé­nyeknek — például a beteget korábban kezelő kórháznak — a címét is, akik értesítésével újabb segítség várható. A kártya a nagyobb gyógyszertárak­ban, rendelőintézetekben valamint az Állami Biztosító — mint az ötlet egyik támogatója — fiókjaiban beszerezhető űrlapon rendelhető meg. Utánvéttel együtt pontosan 300 forintért, melyet a kártyát gyártó fővárosi kft. kasszíroz. (A biztosító ügyfelei 15 százalék ked­vezményt kapnak.) Dr. Mátyás Edit kecskeméti mentő­orvos szerint a kiváló kezdeményezés egyetlen szépséghibája, hogy fizetni kell érte. — Kevés olyan beteggel találko­zunk, akik ezért pénzt adnának, fizetni tudnának. A mentőkre szorulók több­sége kisjövedelmű, idős ember. De ha az autósok beszereznének ilyen kártyát — ők talán tudnak áldozni erre —, az hasznos volna. Nagyon sok a közúti baleset, amikor a sérültek ellátásához fontosak lennének bizonyos informáci­ók. Olyanok is, amelyek ezen a lapon állítólag szerepelnek. Én még nem ta­lálkoztam ilyen kártyával. De azt ne higgye senki, hogy egyetlen orvos is vérátömlesztést hajtana végre egy bete­gen, csupán a kártyán feltüntetett vér­csoport megjelölésére hagyatkozva. A MedCARD bizonyára azért ilyen borsos árú, mert az információkat egy — a műanyag lapocskába épített —, szabad szemmel is olvasható mikrofilm hordozza. Az újságíró eretnek javasla­ta: aki jónak tartja az ötletet, balesetve­szélyes életet él, de momentán nincs erre 380 forintja, a mentőknek szánt közlendőit írja fel egy papírra, s hordja a személyi igazolványában. Nem olyan elegáns, de a célnak megfelel. Sz. K. Mozgás- sérültek háza — nemzetközi pályázattal A Magyar Mozgássérültek Or­szágos Szövetsége a dániai Viborg megyével — Bács-Kiskun testvér­megyéjével — közösen nyert lehe­tőséget arra, egy nemzetközi pá­lyázaton, hogy olyan épületegyüt­test alakíthasson ki, amely lakást és munkahelyet kínál a mozgássé­rülteknek. A dánok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez Bács-Kiskunban jöjjön létre, majd több megyebeli város felkinált épületét megtekint­ve, az ATI kecskeméti, Villám ut­cai épülete mellett döntöttek. Mint ismeretes, az ATI-k tavaly megszűntek, s ennek az — egyéb­ként igen lerobbant — ingatlannak a sorsáról is a megyei önkormány­zat dönthetett. Képviselő-testülete meg is szavazta, hogy a mozgássé­rültek referenciaházát itt alakítsák ki. A dánok elképzelése szerint — ők adják a terveket is — az épület alsó részében lesznek majd a kü­lönböző kézművesműhelyek, míg az emeleten a lakások. A jelentős átalakítási, felújítási munkák költ­ségeit az elnyert pályázat fedezi, vagyis a megyének nem kerül pén­zébe. A munkálatok várhatóan ha­marosan elkezdődnek. Addig is az ATI munkatársaiból alakult kö­zösségek bérelhetik az ingatlant. Lőni tudni kell: elméletben és gyakorlatban A jó pedagógusnak szabad a gazda... A hét első három vizsganapjára hatvanfős csoportokban hívták Kecskemétre a gáz- és riasztópisztolyok tartására engedélyt kérőket. Azért pont őket, mert a kormányrendelet az ilyen fegyverek viselőit csupán elméleti vizsga letétére kötelezi. Lőtérhasználatra tehát ebben az esetben nincs szükség —, így akár kísérletnek is tekinthetjük ezt a megmérettetést. Száznyolcvanán jöttek el a héten, de közülük a többség „könnyűnek találtatott”, és csupán huszonötén távoztak elégedetten. A megjelentek közel nyolcvan százaléka pedig még tételt sem húzhatott. Azért kellett eltanácsolni őket, mert nem a Népjóléti Miniszter 22/1991 számú rendeleté­ben meghatározottak alapján igazolták egészségi alkalmasságukat. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Mire jó a kimenő?! Nem mindennapi ügyben hirdetett ítéletet a közelmúltban a Kiskőrösi Vá­rosi Bíróság. Annyiban szokványos az eset, hogy ismét sorozatos betöréseket tárgyalt a büntetőtanács, az eltérés ab­ban mutatkozott, hogy ezúttal az elkö­vetők tényleges szolgálati idejüket töltő kiskatonák voltak. Kolonusz Zsolt, La- bancz Károly és Szedmák Ferenc kiskő­rösi lakosokról van szó, mindannyian ugyanahhoz a korosztályhoz tartoz­nak: 1971-ben születtek és a kiskőrösi laktanyában teljesítettek szolgálatot. Közülük csak Szedmák volt büntetve: 1990. december 21-én a megyei bíróság társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal folytatólagosan elkö­vetett lopás miatt másfél évi szabadság- vesztésre ítélte — jogerősen. Az ítélet végrehajtását azonban négyévi próba­időre feltételesen felfüggesztette. Saj­nos, már a próbaidő első éve sem telt el eredményesen. A három kiskatona gyakran kapott eltávozást a laktanyából hét közben és ' hétvégeken is. Megbeszélték és elhatá­rozták, hogy ez idő alatt tanyákat fog­nak feltörni és az ott talált tárgyakat elviszik és értékesítik. Az első akcióju­kat 1991. július közepén hajtották vég­re. Ekkor Kolonusz Zsolt gépkocsijá­val Tabdi felé indultak és Csengődön, az Erdőalja dűlőben ki is szemeltek egy lezárt pincét. A magukkal vitt feszítő­vassal kinyitották, de semmi elvihető értéket nem találtak. A kudarc azon­ban nem vette el a kedvüket. Legköze­lebb egy, ugyancsak az említett dűlő­ben lévő másik pincét törtek fel. Innen 120 liter pálinkával távoztak, amit el­adtak és a pénzt elosztották. Legközelebbi kimenőjük alkalmá­val szintén az Erdőalja dűlőbe veze­tett az útjuk. Egy lakattal lezárt ta­nyát törtek fel, de igencsak sovány zsákmányra tettek szert: két darab permetezőmeghajtó kardántengelyt loptak. Ezt követően a felsőcebei ta­nyákat célozták meg. Itt is feltörtek egy házat és egy akkumulátorral tá­voztak. Néhány nap múlva Alsóce- bén ugyancsak egy felfeszített tanyá­ból gázpalackot vittek el nyomás- csökkentővel együtt. Legnagyobb fogásuk szintén egy al- sócebei tanyában volt. A tanya termé­szetesen le volt zárva, de ez akadályt nem jelentett. Állandóan vitték maguk­kal a feszítővasat, s ez a szerszám most is jó szolgálatot tett. Innen elvittek egy rotációs kapát, egy hegesztőtranszfor­mátort, húsz liter benzint és húsz liter keveréket, egy fúrógépet, egy kétko- rongos, állványos fúrógépet, de lesze­reltek a hidroforról egy szivattyút is. Elvittek még különféle szerszámokat: drótvágót, csillagkulcsot, harapófogót is. Ezeknek együttes értéke megközelí­tette a harmincezer forintot. A következő négy esetben nem volt szerencséjük. Minden alkalommal olyan tanyát feszítettek fel, amiben nem találtak értékesíthető holmit. Ez bizonyára idegesítette őket s volt olyan éjszaka ezt követően, amikor két helyre is betörtek. A Szűcsi dűlő egyik tanyá­jából újabb rotációs kapát, negyven liter benzint, harminc liter gázolajat, hősugárzót és akkumulátort loptak. Amikor azonban bepakoltak az au­tójukba és Labancz Károly lakása felé haladtak az éjszakai órákban, észrevet­ték, hogy követi őket a rendőrségi gép­kocsi. Pánikba estek és Szedmák egy erdős rész felé vezette az autót, közben a rendőrségi gépkocsi lemaradt. Ez a kis idő elég volt a katonáknak, hogy a lopott holmit kidobálják az autóból s immár „megkönnyebbülve” akarták folytatni az utat. Csakhogy éppen a rendőrök karjaiba futottak. Illetve, amikor meglátták a rendőrök autóját, kiugráltak és futásnak eredtek . . . Másnap őrizetbe vették őket. A bíróság Kolonusz Zsoltot egyévi börtönre ítélte és kettő évre az Á és B kategóriákra vonatkozóan eltiltotta a közúti járművezetéstől. A börtön- büntetés végrehajtását háromévi pró­baidőre feltételesen felfüggesztette. La­bancz Károly büntetése egy év négy hónap börtön — ugyancsak három év­re felfüggesztve — és két év járműveze­téstől eltiltás. Elrendelte a bíróság La­bancz pártfogói felügyeletét. A har­madrendű Szedmák Ferenc másfél évi börtönt kapott és két évre eltiltották a járművezetéstől, két évre pedig a köz­ügyekben való részvételtől. Természe­tesen mindhármójukat kötelezték a bűnügyi költségek megfizetésére is. Az ítélet még nem jogerős. rr S t Meddig tart a tanár szuverenitása? A készülő közoktatási törvény- tervezet harmadik, javított változa­ta áll ezekben a napokban a pedagó­gustársadalom figyelmének közép­pontjában. A törvényalkotás folya­matában most meg az érintetteké a szó: elmondhatják észrevételeiket, módosító javaslataikat. Baranyai Károlyt, a minisztérium közoktatási szakmai irányitási fő­osztályának vezetőjét arról kérdez­tük: várhatóan mikortól lép életbe a nemzeti alaptanterv? —Nem vagyok benne biztos, hogy már ez év szeptemberében életbe lép­hetne, pedig nagyon szeretnénk. De a vita nem akar csitulni, nem lehet egyik napról a másikra lezárni. Ha mondjuk kiderülne tavasszal, hogy az általunk előkészitett alaptantervjó dokumentum, akkor elképzelhető lenne az őszi premier. — Kin múlik a sorsa ? — Ma még nem tudjuk, hogy parlamenti vitára kerül vagy vala­milyen szakmai testület véleménye alapján a miniszter teszi-e rá a pe­csétet. — Ha Ön most gyakorló pedagó­gus volna, hogyan készülnefel a NA T fogadására? — Ma is gyakorló pedagógus va­gyok, nem ér váratlanul a kérdése. Szerintem tanára válogatja, ki az, aki nekiülhet kidolgozni a maga sa­játos tantervét, ki az, akinek be kell iratkoznia valamelyik könyvtárba, hogy felkészülhessen az önállóság­ra. Biztosan nagyon sokan lesznek, akik egyszerűen átveszik a miniszté­rium által kibocsátott tantervi min­tát és aszerint tanítanak majd. # Múltidéző — középkorijuknak. Viszont az sem mellékes, hogy a korsze­rűbb berendezésű iskolákban valóban korszerű legyen az oktatás. (PN­archív) — Egyszóval meddig tart majd a tanár szuverenitása? — A felkészült tanárok szinte azt taníthatnak, úgy taníthatnak, aho­gyan azt jónak látják. — Kik fogják felülbírálni ezeket a tanterveket? Vagy ebben is „szabad a gazda"? — Első fokon az önkormányza­tok, másodfokon a minisztérium által létrehozott szakértői bizottsá­gok. Talán nem is kell tanterv- dömpingre számítani, a többség valószínűleg a készet választja majd. . — Somfai — — Egyértelműen megállapítható, hogy az orvosi alkalmassági vizsgála­tot végző körzeti orvosok egy jelentős része nincs tisztában a vizsgálat jelen­tőségével, sőt valószínűleg a miniszteri rendeletet sem ismeri — mondja dr. Varga Péter alezredes, a főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának a veze­tője. — Tisztában vagyunk az orvosok óriási leterheltségével, azt is tudjuk, hogy egy-egy kisebb faluban talán csak a polgármesteri hivatalban található meg a Magyar Közlöny, de szeretnénk tudatosítani azt, hogy ennek a vizsgá­latnak nagyon komoly büntetőjogi kö­vetkezményei lehetnek. A fegyverbal­esetek alkalmával ugyanis a jövőben, ha ezek valamilyen egészségügyi okok­ra vezethetők vissza, úgy minden eset­ben vizsgálni fogjuk majd az illető kör­zeti orvost terhelő felelősséget is. Egészségügyi vizsgálati lapot ugyanis mindenkiről ki kell állítani, aki fegy­verviselésre hivatkozva kéri a vizsgála­tot. Ez azonban az orvosnál marad az okmánybélyeggel együtt, mi csak az alkalmasság igazolását kérjük. A gya­korlatban ezen a téren nagyon sok szél­sőséges esettel találkozunk. Volt példá­ul olyan vizsgázónk, akinek saját be­mondása alapján töltötték ki a vizsgá­lati lapját, másoknak viszont kétszer- háromszor is be kellett utazniuk Kecs­kemétre, mert a körzeti orvosuk szerint ezeket a vizsgálatokat csak itt lehet el­végeztetni. — Minderről azonban a jelentkezők keveset tehetnek. Az ö felelősségük in­kább a felkészültségükben mérhető le. Erről milyen tapasztalatokat szereztek ? — Sajnos, ezen a területen sem lehe­tünk elégedettek. Attól tartok ugyanis, hogy nagyon sokan nem vették komo­lyan a vizsgáztatást. Ők valószínűleg azt hitték, hogy rutinból vagy a régi katonai ismeretekre hagyatkozva is le­het sikeresen szerepelni. Ez azonban messze nem így van. A fegyver „veszé­lyes üzem”, és ezt sosem szabad elfelej­teni. Egyszerűen megdöbbentő, hogy egyesek milyen felkészületlenül álltak a bizottság elé. Sokan például még a leg­alapvetőbb kérdésre sem tudtak vála­szolni. Voltak aztán olyanok is, akik menet közben önkritikát gyakoroltak. Ők amikor értesültek a követelmények szintjéről inkább hazautaztak, mint­sem leszerepeljenek. Nem így az egyik város alpolgármestere, aki egyenesen a főkapitányhoz rohant, és tőle kérte számon a túlzott szigor okát. Végül aztán mégis belátta, hogy nem lehe­tünk engedékenyebbek. Csak az alapo­san felkészült emberek kezébe adha­tunk lőfegyvert. Ha tehát úgy tetszik, hát valóban szigorúak vagyunk. — Mi történik a sikertelen vizsgázók­kal? — Természetesen minden következ­mény nélkül ismét próbálkozhatnak, de sajnos a vizsgadíjat másodszor is be kell fizetniük. Eddigi tapasztalataink alapján azonban talán célszerűbb lenne A vizsgára jelentkezőknek csak tizennégy százaléka szerepelt sikeresen. • A kérvények folyamatosan ér­keznek. valamilyen tanfolyamra beiratkozniuk, de ez természetesen továbbra sem lesz feltétele az eredményes vizsgának. Az viszont minimális követelmény; hogy a 115/1991. számú kormányrendelet és a 14/1991. számú BM-rendelet rájuk vo­natkozó részeit pontosan ismejjék. Ez utóbbi egyébként a vizsgakérdéseket is tartalmazza. — Mivel lehetne megkönnyíteni a körzeti orvosok munkáját? — Dr. Molnár Ilona főorvos asz- szonytól tudom, hogy az UNIVER­SAL — 2000 Kft.-vel közösen összeál­lítottak egy mintaokmányt, aminek az alkalmazása ugyan nem kötelező, de az orvosok számára nagy segítséget je­lenthet. Ezzel párhuzamosan minden polgármesternek levélben megküldték a közlöny számát és egy rövid tájékoz­tatót a benne foglaltak értelmezéséről. A rendelet egyébként, ha jól tudom, a Népjóléti Minisztérium közlönyében is olvasható, ami pedig a rendelőkben va­lószínűleg megtalálható. Az egészség- ügyi vizsgálatilap-nyomtatvány egyéb­ként — a kitöltési tájékoztatóval együtt — szükség esetén a kft.-től utánvéttel, telefonon is megrendelhető a (76) 29­844-es számon. ,, . , „, . Galambos Sándor HETI SOROZATUNK ROSSZUL SÜLT EL A FEGYVERVIZSGA

Next

/
Thumbnails
Contents