Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 06. szám
6. oldal, 1992. január 8. PETŐFINEK KERÜLJÜK AZ ÜZÉREKET! Mire jó a kárpótlási jegy? • Részvényesekre várva. December 16-án zárult le a kárpótlási igények beadásának határideje. Az igényeket egészen az utolsó pillanatig nem lehetett pontosan felbecsülni, hiszen még a határidő előtt néhány nappal is mintegy 70 ezer beadvány érkezett az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalba. A legutolsó adatok szerint mintegy 780 ezer kérelmet adtak be 2 millió 230 ezer vagyontárgy — termőföld, ingatlan, vállalkozás — kárpótlása ügyében. A legtöbb igény Pest, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből érkezett, az összes kérelemnek mintegy 90 százaléka föld utáni kárpótlásra vonatkozik. Sok a hiányos beadvány Közvetlenül karácsony után, december 27-én a kárpótlási hivatal megbízásából a Budapest Értékpapír- és Befektetési Részvénytársaság, valamint az ÖTP Bróker Rt. kijelölt fiókjai megkezdték a kárpótlási jegyek kiadását. A kárpótlási hivatalból érkező értesítés kézhez vétele után az igénylők országszerte több mint száz helyen juthatnak hozzá a hajdani tulajdon után járó kárpótlási jegyekhez. Az első körben mintegy 300 kérelem ügyében született határozat, az illetékesek szerint, azonban ez a munka a következő hetekben kissé lelassul, mivel a tisztviselők még nem tudtak végezni az utolsó napokban beérkezett, hatalmas mennyiségű beadvány iktatásával és számítógépre vitelével. Január végére már rendes kerékvágásba térhet a művelet, azonban a károsultak így sem számíthatnak az- zonnali kiszolgálásra, tekintetbe véve, hogy egy tisztviselő naponta csupán 9-10 kérelem elbírálására képes. Munkájukat tovább lassítja, hogy a beadott igénylések több mint a fele hiányos, nem tartalmazza a megfelelő adatokat. A kárpótlási hivatal az adatok pótlásával arra törekszik, hogy ezt lehetőleg a károsultak újabb bevonása nélkül, az érintett intézmények segítségével oldja meg. Lakást, részvényt is A kárpótlási jegy értékpapír, amely fizetőeszközként is felhasználható. A törvény szerint a kárpótlási jegyért lakást, termőföldet, vagyontárgyat, üzletrészt vagy részvényt vásárolhat tulajdonosa. A kárpótlási jegy ezen túl átváltható életjáradékra és saját erőként számítják be az Egzisztenciahitel vagy privatizációs hitel felvétele esetén. A kárpótlási jegy nem névre szól, csak bemutatásra, ezért átruházható. A hivatal azonban óvja attól a károsultakat, hogy üzéreknek adják el jegyeiket. Aki viszont termőföldvásárlás céljára vásárolná meg másoktól a kamatozó értékpapírt, nem árt, ha tudja: földet csak saját nevére szóló jeggyel várolhat. Ugyanígy nem váltható életjáradékra más nevére szóló kárpótlási jegy — határozza meg a törvény. A részvényekért 8 milliárdos vagyont A kárpótlási jegy alkalmas arra, hogy tulajdonosa gazdasági társaságba vigye apportként, vagy részvényeket vásároljon vele. Az Állami Vagyonügynökség mintegy 1 milliárd forint értékű portfoliót ajánl fel az állami vagyonból, amelyet az igényjogosultak megvásárolhatnak. Á kárpótoltak számának emelkedésével a tervek szerint ezt az összeget, 8 milliárd forintra emelik. Az ÁVÜ már meghatározta azokat a vállalatokat is, amelyeknek részvényeit január közepétől meg lehet vásárolni. Ezek: az Alfa Kereskedelmi Részvénytársaság, a Zalakerámia, a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Műszaki Áruk Kereskedőháza. A kárpótlási hivatal tervezi a kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetését is. A tőzsdén azonban csak akkor jelenhet meg az értékpapír, ha már egy teljes kibocsátott sorozat szétosztásra kerül. Ez pedig május —júniusra várható. Valószínűleg sokan nem tudnak majd azonnal dönteni, mit is kezdjenek kárpótlási jegyükkel, a gondolkodásra azonban három evük van az értékpapír kézhezvételétől számítva. Biztosan lesznek, akiknek kárpótlási jegye elvész vagy megsérül. Nekik mondjuk el: a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. letéti szolgáltatást kínál, amelynek országos rendszere lehetővé teszi, hogy az értékpapír ingyenesen biztonságban legyen. U. Z. ADÓKÖTELES LETT AZ ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS IS Á diétázó drágán ebédel... A honatyák még ki sem pihenték a törvényhozás év végi hajrájának a fáradalmait, a legfrissebb Magyar Közlönyt talán még fel sem adták Kecskemétre, de az új adótörvény máris éreztette hatását. A januári fizetésnapon sokan ugyanis értetlenül álltak a pénztárak előtt, miután újra és újra megszámolták a borítékban lévő pénzt. Egyszerűen nem tudták mire vélni, hogy egyik napról a másikra több száz forinttal csökkent a fizetésük. — A korábban folyósított jövedelempótlék összegével kapott mindenki kevesebbet. Ezt ugyanis december 31-éig étkezési hozzájárulásként fizettük a dolgozóknak — mondja Papp Gézáné, a Jókai Mór Általános Iskola igazgatója. — Nálunk ez az összeg egyébként 800 forint volt, amelyből háromszázat a bérmegtakarításból az iskola fizetett. Információink szerint azonban január elseje után ilyen kiegészítés már nem jár senkinek. Az új adótörvényben ugyanis már nem lesz benne, hogy ezen a címen lehet fizetni. Sajnos, mindezt csak hallomásból tudjuk, mert a jogszabály még nem érkezett el hozzánk. Természetesen az új törvény által biztosított lehetőségek pontos ismeretében azonnal megteszem a szükséges intézkedéseket az esetleges ked- vezények biztosítása érdekében. A Mátyás király iskolában is várják már nagyon a közlöny megérkezését. — Nálunk januárban még mindenki megkapta a 800 forintot, mert mi utólag fizetünk, tehát ez a pénz még decemberre jár —, tájékoztat Széki Bálint né igazgató. — A jogszabály ismerete nélkül azonban egyelőre még nem tudjuk, hogy jövőben milyen megoldásokat alkalmazhatunk majd. Azt is hallottuk például, hogy adózni kell e 800 forint után is. Ákkor viszont már jobban járunk, ha nem pénzt, hanem ebédjegyet kapunk. Ebben az esetben azonban aki nem az iskola által megjelölt helyen étkezik, az nem részesülhet a támogatásból. Ez pedig nekem nagyon nem tetszik-, hiszen valaki például azért ebédel otthon, mert szigorúan diétázni kénytelen. A beteg kolléga tehát nem részesülhet semmilyen kedvezményben? — A pedagógusok kérdéseit, a felvetett problémákat hallgatva Békési József, a Bér- és Társadalom- biztosítási Elszámoló Iroda osztályvezetője is csak széttárja a kezét. — Beszélgetni lehet ezekről a dolgokról, de megalapozott tájékoztatást egyelőre én sem tudok adni. Természetesen a helyzetemből fakadóan jóval több információval rendelkezem, azonban ezek csak a közlöny megjelenésekor válnak hivatalossá. Az új törvény azonban, sajnos, még hozzánk sem érkezett meg, pedig már január ha- todika van. így egyelőre a Magyar Hírlap szombati mellékletének egy fénymásolt példányát forgatjuk. Ebben a 20. oldalon a 7. § 15. pontjában az áll, hogy a munkáltató által természetben biztosított étkezés adómentes. Ennyi. Nincs tehát megtiltva az étkezési pótlék fizetése, csak adókötelessé vált. Ameny- nyiben viszont az iskola, mondjuk, ebédjegyet vesz a dolgozóinak, úgy ezért nem kell adóznia. Szóbeszédek, biztos forrásból szerzett információk és egy napilap melléklete szabályozza tehát egyelőre sok száz dolgozó fizetését. Ezek után bármikor is fog megjelenni a Magyar Közlöny legújabb száma — már elkésett. Egy eldugott városszéli iskola idős takarítónénijét ugyanis egyáltalán nem érdekli, hogy mikor fogadta el a T. Ház az 1991. évi XC törvényt. Őt csak az foglalkoztatja, hogy januárban hány forintot kap a nyugdí- jacskája mellé, és tud-e majd venni valami aprócska ajándékot a kis- unokájának... — galambos — Vége már azoknak az időknek, amikor azzal bizonyították egy kutya okosságát, be tudja-e hozni a gazdi papucsát. A Dogs Today c. angol folyóirat intelligenciatesztet dolgozott ki a négylábúak számára. Ez figyelembe veszi az egyes fajták közötti különbségeket, így például a Collieknak fele annyi idő alatt kell megoldani- ok a feladatokat, mint a többieknek. A vérebek, boxerek, bullterrierek elért pontszámait viszont „kegyesen” megkétszerezik. Egy angol telepen kipróbálták a tesztet. Felsorakoztak: Lulu, a spaniel, Joey, a Collie-keverék, Bobby, a Collie és Cassie, a Yorkshire-terrier. Az első gyakorlat abból áll, hogy a vizsgázó orra elé tesznek # Vajon hány pontot kapnék? egy darab sajtot, amelyet a „Sajt!” vezényszó elhangzása után megehet. Ezután a kutyákat elvezetik, eldugnak egy másik darab sajtot, majd visszaengedve őket lemérik, hogy a „Sajt!” vezényszó ismételt elhangzása után mennyi idővel találják meg az eldugott falatot. Balszerencsére egyik vizsgázó sem szerette a sajtot. A rendezők kénytelenek voltak azt csokoládés keksszel felcserélni. S megindult a verseny. Lulu volt a leggyorsabb, őt Bobby követte. Cassie-t ugyancsak bátorítani kellett. Joey egy ideig nézelődött, majd lefeküdt. A második gyakorlatnál a vizsgabiztos hol egy Teddy mackót, hol egy plüssmacskát emelt a magasba, mindig hozzámondva; „Teddy”, „macska”. A kutyáknak ezután e szavak hallatán ki kellett választaniok a megfelelő állatot. Erre egyedül Bobby volt képes. A továbbiakban egy útvesztőt kellett leküzdeniük. A kutyákat először elvezették a labirintus végére, ahol egy-egy darab keksz várta őket. Ezután újra a bejárathoz vitték őket, hogy keressék meg a kijáratot (és a kekszet). Lulu és Cassie kijutott az útvesztőből. Bobby a rövidebb utat választotta: áttörte az etetőedényekből álló falakat. Joey csak esdeklően nézett a túloldal felé. A végeredmény: Lulu, a kétéves spaniel lett a győztes, mert 45 pontot szerzett a lehetséges 50-ből. Ezután Bobby és Cassie következett. Míg a tízhetes Joey mindössze 5 pontjával a lista legvégére került. FEB Intelligenciateszt ebek számára FÉLEGYHÁZA KÉK EGÉN A repülés megszállottái • A hó sem zavarja a repülés szerelmeseit. A föld mélyebben megtanít önmagunkra, mint az összes könyvek: mert ellenáll nekünk. Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal. De ahhoz, hogy ezt elérje, eszközökre van szüksége: egy gyalura, egy ekére. Szántás közben a földműves a természet egy-egy titkát ragadja meg, és az igazság, amelyet kibont, egyetemes. A repülőgép, a légi útvonalak eszköze is így hozza kapcsolatba az embert minden ősi problémával. (Antoine de Saint-Exupery) Az óesztendő utolsó napjának verőfényes déli óráiban karcsú vitorlázógépek köröztek Kiskunfélegyháza egén. A helyi repülőklub így búcsúztatta a leköszönő régi, s üdvözölte az új esztendőt. — Bevett szokás ez a repülőknél? — érdeklődöm Mészáros Imrénél, a félegyházi reptér vezetőjénél. — Inkább nemes hagyomány, még az „őskorból”. Csak az MHSZ-ben lett tilos télen repülni. Októbertől áprilisig. Pedig fél év alatt még az autóvezetést is el lehet felejteni. Ostoba tilalom volt.. . Most már csak rossz időben nem repülünk. De ez a szilveszter ragyogó napsütéssel köszöntött ránk, szél nem fújt, s mi csak éltünk a természet kínálta lehetőséggel. — Hogyan él ez a nagy múltú klub? Eveken át innen kerültek ki a Népköztársasági Kupa gyözete- sei . . . — A sportrepülésnek jóformán befellegzett. Egyelőre. Majd ha több pénzük lesz rá az embereknek. De addig is megpróbáljuk valamiképp kihúzni, hogy ne kelljen később mindent elölről kezdeni. . . Kis közösségünk a Bács-Kiskun Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub elnevezést viseli, és a Magyar Repülő Szövetséghez tartozik. A rendszerváltást követően — az MHSZ megszűntével — az önkormányzatok vállalták támogatásunkat. A félegyházi és a kecskeméti önkormányzat évi 700 ezer forinttal segít. Első hallásra ez sok, de vegye tekintetbe, hogy egy AN —2-es, motoros repülőgép óránkénti rezsije 20 ezer forint, fogyasztása 200 liter benzin. Csak a műhelyek fűtése és a technika karbantartása évi 2—300 ezer forint. Ha még hozzáteszem, hogy egy vitorlázógép javítása 300 ezernél többe kerül, akkor az említett támogatás nem is látszik olyan soknak. Kénytelenek vagyunk magunk előteremteni a pénz nagy részét. A tagdíjakból körülbelül évi 200 ezer forint jön össze, és megszűnt az ingyenes repülés. Fizetni kell az oktatásért, az ejtőernyős ugrásért, mindenért... Egyre több a vállalkozó, aki repülőgépet vásárol. Ha vezetni akarja, megtanítjuk rá. De légitaxisok is vagyunk, ha valakinek az kell. Azzal is kerestünk, hogy egész nyáron séta- és városnéző repüléseket végeztünk itthon, Félegyházán, egy gépünkkel pedig a Balatonon. — Azt mondják, a repülők megszállottak. Aki belekóstol, többé nem hagyja abba. — Úgy igaz. Egykori klubtársaink szinte mindannyian valami módon kapcsolatban maradtak a repüléssel. Akár sportolóként, akár hivatásos repülőgép- vagy helikopterpilótaként. Vagy oktatóként nevelik az új repülőgenerációt. Persze, az évek folyamán szétszóródtak az országban, de mi mindig szeretettel emlékezünk azokra, akik Félegyházán kezdték pályájukat. — Felsorolna néhányat közülük ? — Itt kezdett Magyari Béla kiképzett űrhajós, Sági János, a kecskeméti katonai reptér parancsnoka. Vajda Ernő és Vicset Zoltán vadászpilóták, sok helikopterpilóta, és jó néhányan repülnek vagy dolgoznak a Malévnál. — Ilyentájt szokás megkérdezni: mik a terveik az előttünk álló esztendőre? — Repülőktől ugye nevetségesen hangzik, hogy „talpon maradni”, ezért inkább úgy mondom, hogy ha fejleszteni nem is, de legalább szinten szeretnénk tartani gépparkunkat és felszereléseinket. Mi aztán igazán szurkolunk, hogy igaza legyen a pénzügyminiszternek, s már az idén elkezdődjön valamiféle fellendülés a gazdaságban. Mert akkor egyre inkább szükség lesz ránk, ami ugye annyit jelent, hogy mind többet repülhetünk. Szász András RETUSÁLÁS NÉLKÜL Parlamenti pillanatképek Rendhagyó’ módon kezdte az idei „évadot” a Tisztelt Ház. Mert igencsak formabontásnak számít, hogy napirend előtt, a sürgős és fontos mondandó okán nem egy „gyalogos” képviselő, hanem egy miniszter kér szót. De nemcsak a forma volt szokatlan, hanem a tartalom is. A kulturális tárca vezetője ugyanis a tisztességes, demokratikus parlamenti vitastílus, a másik oldal, a más nézetet valló vitapartner tisztelete érdekében emelt szót. „Erre kérem a parlamentet, mert azt tudom ... ebben az országban olyan lesz a hangulat, amilyen a parlamentben van” — így Andrásfalvy Bertalan. Napirend előtti szavait hallgatva a jegyzetíró gondolatban megkoccintotta a tévéreklám triangulumát: egy tiszta hang . .. S azt is hozzátette, hogy jó lenne sok ilyet hallani — nem csak napirend előtt... * Sokáig beszédtéma lesz még a szilveszter előestéjén (előéjjelén?) lezajlott költségvetési vita. Az ellenzék még sokáig szemére veti a kormánynak, hogy 13 napot késett a törvényjavaslat benyújtásával. A koalíció még sokáig szemére veti az ellenzéknek, hogy obstrukció- val, „agyonbeszéléssel” próbálta késleltetni, akadályozni az ország számára létfontosságú költségvetés törvénybe iktatását. Hogy melyiknek van igaza? Feleletként — vagy inkább felelet helyett — idézzük föl a századelő parlamentjének egyik obstruk- ciós vitáját. Amikor az apró termetű ellenzéki honatya a corpus juris vaskos köteteivel a kezében lépett a szónoki emelvényre. Az egyikre ráállt, hogy kilátszódjon a magas pulpitus mögül, a másikból pedig fölolvasott, idézett óraszám. (Eleink házszabálya szerint ti. hozzászólni papírból nem volt szabad, csak a citátumokat lehetett olvasni.) Paprikás lett a hangulat a kormánypárt padsoraiban, be is süvöltött egy hang: — Elnök úr, a képviselő lábbal tiporja a törvényeket! A „vádlott” azonban nem jött zavarba: — Elnök úr, ez rágalom. Én törvényes alapokon állok .. . Ferenczy Europress
