Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 06. szám
PETŐFI NtPB 1992. január 8., 5. oldal Jelképes tanévnyitó • Éber András polgármester köszönti a Központi Általános Iskola tantestületét. Január 2-án, 110 éve tartották a Bajai Polgári Fiúiskolában az első tanévnyitó ünnepélyt. Az évforduló emlékére a polgármesteri hivatal dísztermében Éber András polgár- mester és Völgyesi László jegyző fogadást adott a jelenlegi Központi Általános Iskola nevelőtestülete részére. A meghatóan szép eseményen a polgármester úr röviden körvonalazta a jelenlegi közoktatás helyzetét, a pedagógus — szülő-gyermek' kapcsolatot, s szólt arról is, milyen elvárásokat támaszt a társadalom a jövő iskolája elé. Ezt követően a Központi Ált. Iskola sajátos helyzetéről beszélt, az intézmény profilját meghatározó „testnevelés tagozatú osztályok jövőjéről”, a jól képzett nevelők megbecsüléséről, s egyben arról is említést tett, hogy az iskolában az előző évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt feladat a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. A fogadást Gombás László igazgató úr megköszönve, felsorolta az évforduló főbb eseményeit, s egyben köszönetét fejezte ki az önkormányzatnak, azon belül Éber András úrnak, hogy az évforduló eseményeinek fővédnöki címét elvállalta. ígéretet tett arra az intézmény vezetője, hogy az évforduló eseménysorozata a város hírnevéhez és múltjához méltó megünneplésben történjen, s ehhez kívánt a jelenlévőknek békés, nyugodt 1992-s esztendőt! S. K.-né rövid leírásai: társakról, tanárokról, hagyományokról, szokásokról, anekdotákról, feleltetésekröl és fegyelmezési módozatokról. Diákkörök működéséről, kapcsolatokról más iskolákkal, nevelői eszményképekről, tanítványokról, vagy belőlük híressé vált emberekről (ezek nevei, címei, életútjai) stb. A felajánlott tárgyakat és írásos dokumentumokat nyugtával vesz- szük át és nyilvántartjuk. Elsősorban ajándékozásra számítunk, de letétbe is elhelyezhetik. Jó lenne, ha Ön is hozzájárulna iskolamúzeumunk gyarapításához, hogy jobban tudjuk és őrizzük iskolánk történetét. Központi Általános Iskola 6500 Baja, Deák F. u. 11. Telefon: 79/22-761 és 22-346 Az ünnepséget szervező bizottság felhívása 1992-ben ünnepli a Központi Általános Iskola a polgári fiúiskola alapításának száztízéves évfordulóját. A helyi érdekű hazafiság szellemében múltjának méltó emléket szeretnénk állítani azzal, hogy tervezzük az iskolamúzeum alapítását. Ezúton kérjük mindazok segítségét, akik valaha iskolánkba jártak, vagy valamilyen módon támogatni tudják alapító szándékunkat. Gyűjtőkörünk kiterjed mindenféle megőrzésre méltó emlékre: a) Különböző korok tárgyi emlékei lehetnek: tankönyvek, füzetek, munkák, bizonyítványok, évkönyvek, oklevelek, dolgozatok, tablók, rajzok, fényképek, film- és hangfelvételek, meghívók, jelvények, újságok, folyóiratok cikkei, ballagási emlékek, egyensapka stb. b) Személyes emlékek, élmények • A Központi Általános Iskola ma is Baja egyik legnagyobb oktatási intézménye. EGY HÓNAP MONACO MELLETT A bátmonostori polgármester Franciaországban Sárossy László bátmonostori polgármestert hiába keresték november 4- étől hivatalában; nem találhatták. A francia Sophia Antipolis Alapítvány pályázatának elnyerése jóvoltából hat hetet tölthetett a gallok földjén, tizenhárom — hasonló cipőben járó — társával együtt. Nemcsak a megye, hanem egész Dél-Magyarország „követeként”, megfigyelőjeként tanulmányozhatta a 200 éves francia demokrácia elméleti és gyakorlati alkalmazását. Személyes kívánságának is eleget tettek azzal, hogy lehetőséget kapott egy kistelepülés életébe, a szervezeti felépítésbe, a struktúrájába, a költségvetésébe, az irányításba való bepillantással. Az élmények még nagyon frissek, leülepedésükhöz, megemésztésükhöz kell némi idő. E teljedelem kevés is lenne arra, hogy mindenről beszámoljon Sárossy úr. De szóljon inkább ő maga: — Az első kettő kint töltött hetünk folyamán egész csapatunk közös munkában vett részt, mely alatt a francia állam és jog, valamint az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkoztunk. Ezt követően ki-ki az előzetes kívánságának megfelelően a kért szakterületeken tölthette a hátralévő időt különböző helyszíneken. Hálás vagyok a sorsnak, amiért a francia Riviéra talán legszebb települését, a Monaco melletti Roquebrune- Cap-Martint mely 12 000 lakosú község — jelölték ki gyakorlati képzésem színhelyéül. Az itteni polgármesteri hivatal nagy szeretettel és segítőkészséggel fogadott, élén a polgármesterrel, ahol a jegyző urat jelölték ki konzulensemnek. Külön ütemtervet állítottunk össze M. Bus segítségével, mely szerint ismerkedtem meg lépésről lépésre az apparátus szervezeti felépítésével, munkájával. Nemcsak az irodai tevékenységet tapasztalhattam, hanem konkrét munkáján keresztül a service technique szervezet településen végzett tevékenységét is, ami sokban eltér a miénktől, de közös vonások is felfedezhetők. Érdekességként említem meg, hogy évente csupán néhány lakás- vagy telekügyletet bonyolítanak le, melynek legfőbb oka a drágaságuk. 3700 fő olyan lakosuk van, akik csak néhanapján, főleg télen fordulnak elő. Legfőbb gondjuk az ivóvízellátás, a szennyvíz- elvezetés, valamint a temetkezés. Például csatornázáskor már eleve három csövet fektetnek: egyet-cgyet az ivó-, a szennyvíz-elvezetésnek megfelelően. Az önkormányzat minden taneszközt ingyen ad a diákoknak. Szerdánként, valamint a szünetekben olyan, tanterv szerinti dolgokra tanítják, mely az életre neveli őket. Ehhez egy külön diákközpontjuk van, amit a gyerekek saját maguk szerveznek szakemberek irányításával. Fúrhatnak, faraghatnak, kiélhetik hobbijukat, érdeklődési körüket. A gyerekeket — nekem úgy tűnt valami belső kényszer hajtotta arra, hogy mozogjanak, fussanak a családdal együtt, nem úgy, mint a mieink, akik inkább beülnek a tévé elé. Jártam a megyei központban is, melyet úgy lehet elképzelni, mint egy hatalmas bevásárlócentrumot, ahol a gombostűtől a teherautóig mindent lehet venni; csak itt ez az ügyintézésre értendő! Rendkívül sokat adnak (és költenek is) a külalakra, a szép munkára, az áttekinthetőségre. Talán sikerült ezt a szellemet magamba szívni, mely egy életre szakmai, esztétikai élményként és tanulságul szolgál számomra. Találkoztam turisztikai, mezőgazda- sági és más szakemberekkel, akiktől különböző lehetőségeket, ajánlatokat kaptam, melyek gyümölcséről remélhetőleg lesz még alkalmam beszámolni. A legnagyobb meglepetés az elutazásom előtti napon történt, amikor a polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze és átadták nekem azt a márvány- talapzatú, névre szóló emblémát, mely díszpolgárnak kijáró kitüntetésnek számít. Somogyi Gábor ELUTASÍTOTT CÉLTÁMOGATÁSOK Az 1992-es költségvetés terhére korrigálnak? Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felkérésére felülvizsgálta az önkormányzatok 1991. évi elutasított céltámogatási igényeit. S bár a munka már augusztusban befejeződött, a vizsgálat eredményeként született javaslatok mind ez ideig nem realizálódtak. A vizsgálatot Nagy József osztályvezető főtanácsos vezette. Tőle kérdeztük: miért rendelte cl az Országgyűlés az utólagos felülbírálatot? — A bizottságoknak fenntartásaik voltak a céltámogatási pályázat kiírását elkészítő munkával kapcsolatban. A Magyar Közlönyben megjelent tájékoztató ugyanis nem volt egyértelmű. Ráadásul a feltételeket év közben korrigálták: például iskolaépítésnél kezdetben a költségek 40 százalékát finanszírozta volna az állam, de ez az arány néhány település esetében 20 százalékra szorult vissza. — Milyen más visszásságokat fedeztek fel a munkatársai? — A 2655 pályázatból 1749-et elfogadott a Belügyminisztérium. így mi a fennmaradó 906 település elutasított igényeit vizsgáltuk. A helyszíni szemlék alkalmával kiderült, hogy 76 pályázat megfelel a kiírásoknak, tehát indokolatlanul utasították el. További 144 pályázat elvetését ugyan jogszerűnek találtuk, de csupán formai hiányosságok, alapján, vagyis tartalmilag ezek is megalapozottak voltak. Ezért azt javasoltuk, hogy elégítse ki ezeket az igényeket is a kormányzat, lehetőleg még az 1992-es költségvetés terhére. — Miféle formai okok miatt utasították vissza a jogosnak tartott igényeket? — Az elutasítás alapját többnyire a pályázati kiírájs félreérthető megfogalmazása szolgáltatta. Például a céltámogatás felhasználási területét túl tágan körvonalata: a vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális és oktatási célokon túl az „egyéb" kategória is szerepelt a kiírásban. Ezért fordulhatott elő, hogy az önkormányzatok ravatalozó építésére, közvilágítás fejlesztésére vagy lakóház felújítására kértek támogatást, ami nem tartozik a központilag preferált tevékenységek közé. Még akkor sem, ha ezek a létesítmények egy-egy település életében igen fontos szerepet játszanak. De furcsának találtuk azt is, hogy mondjuk a ravatalozó építésére Berekböszörmény igenlő választ kapott, Olcsva nemlegesét. Vagy például kaptak a céltámogatásból olyan községek, amelyeknek nem is járt volna: a dömsödiek, a geszterédiek és a pelne- háziak. A Nógrád megyei önkormányzat valótlan adatokat tartalmazó pályázatot nyújtott be, ezért javasoltuk, hogy a kiutalt összegeket 39 millió 260 ezer forintot — a jövő évben vonják vissza tőle. A bírálati szempontokat sem alkalmazták egységesen, hiszen az ötmilliárd forintból az eredeti szándékok szerint juttatni kellett volna a természeti katasztrófát szenvedő településeknek is. Voltak, akik ezen a címen meg is kapták a „járandóságukat”, irtások, mjnt például a szobiak és, a szigetújfaluiak, árvíz utáni segélykérelmét elutasították. — Mekkora többletkiadást jelentene a 144+ 76 igény kielégítése? Hozzávetőlegesen 1,7 milliárd forintot. De mivel a költségvetési bizottság a jelentésünk elfogadása után sem javasolt változtatni a pályázati elbírálások eredeti eredményén, így nem lesznek többletkiadások. A javaslatunk szerint a 76 „megfelelt” pályázat is csak 577,7 millió forint többletet jelentett volna az idei költségvetésnek. — Ha a bizottság elfogadta a jelentést, miért nem fogadta el az abban szereplő javaslatokat is? — Bizonyos javaslatainkat elfogadták és beépítették a jövő évi céltámogatási rendszerbe. Ilyen volt a célok pontosabb meghatározása. A Belügyminisztérium szakemberei azonban — a mi eredményünkkel szemben — csupán négy önkormányzat igényét találták utólag jogosnak. Ennek ellenére a Számvevőszék természetesen fenntartja az eredeti megállapításait és javaslatait. FEB A nyugdíjbavonulás mellékzöngéi Panaszkodott egy nemrég, az év végével nyugdíjba vonult ismerősöm az átmeneti állapot (a munkaviszony megszűnte és a nyugdíj megállapítása közti időszak) nehézségeiről. Történt ugyanis, hogy január első napjaiban szeretett volna Baján, a Bács Volánnál egy helyi buszbérletet váltani, mégpedig az összbérlet negyedébe kerülő nyugdíjasbérletet — amelyre elvileg jogosult január elseje óta. Ám a gyakorlat szerint nem, mivel a Bács Volánnál csak nyugdíjigazoló szelvénnyel lehet ilyet váltani. Hiába volt a személyi igazolványban a munkaviszony megszüntetve, valamint kezében a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól december közepén kapott értesítés arról, hogy nyugdíjának megállapítása folyamatban van (és ezért 30 napon belül ez ügyben ne zavarja őket), ezt az igazolást nem fogadták el a buszállomáson. így, hogy mégis takarékoskodhasson, egyvonalas buszbérlettel kellett beérnie (amely mellé egy menetrendi tájékoztatót is el akartak adni az utazási feltételek jobb megismerése végett). Nem egyedi problémája ez a friss nyugdíjasoknak, hogy a járandóságuk megállapítása alatti időszakban a nyugdíjszelvény hiányában nem részesülhetnek a már őket is megillető kedvezményekből vagy a számukra meghirdetett akciókból. A Társadalombiztosításnak gondoskodnia kellene egy átmeneti igazolásról, amely a nyugdíjba menés napjától az első járandóság kézhezvételéig szolgálna hivatalos papírként, megkönnyítendő a sokévi, kemény munka után nyugállományba vonulók amúgy sem könnyű átállását a nehezebb életmódra. Zalavári László FOLYTATÓDIK A NÉMET KÖZPONT ÉPÍTÉSE A kollégiumon a sor Aki látta és ismeri a bajai Magyarországi Németek Művelődési Központja eddig elkészült épületeit, kihasználtságát, nem hiszem, hogy sajnálja azokat a súlyos milliókat, amibe a városnak került. Igaz, a németországiak sem sajnálták a kemény márkát, és ahogy hírlik, a jövőben is gavalléros összeget kívánnak beinvesztálni a komplexum továbbépítésére. Csütörtökre várják a városba Theodor Zens urat, a pécsi német konzulátus konzulját, hogy egyeztesse a beruházás feltételeit az ön- kormányzattal. A következő években az óvoda és az általános iskola tervezése, kivitelezése van soron. Még a tél folyamán elkezdődött a kollégium és kiszolgálórészének alapozása és a szerkezeti elemek építése. Ä kivitelezést továbbra is a BÉÉV végzi mint fővállalkozó, akinek eddigi minőségi munkája megfelelő garancia az építtetőknek. A készülő kollégium 2700 négyzet- méter hasznos alapterülete 152 diáknak ad 1993 tavaszától elhelyezést. Az 530 négyzetméteres konyhában 600 adag ételt lehet majd naponta megfőzni. Ez a blokk valamivel több mint 300 millió forintba kerül. A konzul úr az egyéb programok mellett a helyszínen tájékozódik az építkezés menetéről és a finanszírozás kereteinek felhasználásáról. A továbblépéshez a német kormány várhatóan 3 millió márkát szán, melyhez a városnak is hasonló összeget kell előteremtenie. n •/ • 1993 tavaszától beköltözhetnek a n£net gimnázium tanulói a kollégiumba.
