Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 05. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. január 7., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE: Bácsalmási kereskedő Régi adó Ülünk a zsebkendőnyi alapterületű iroda-raktárban, s valahogy olyan érzés lesz rajtam úrrá, mint ha Katona Lajos arra az időre sem hagyta volna abba a munkát, amíg velem beszélget. Árut hajt föl, indul, pakol, áruházát csinosítja, mélyen elgondolkodva számol, csak dolgozik, csak dolgozik. Az imént még kint az eladótérben tettvett igen serényen, s bár azóta székre parancsolta magát, az őt mozgató energiák nem csitultak el. Vajon mikor tud ez az ember megpihenni? Egy idő után kezdem őt érteni. Amibe belefogott, nem potom dolog. Áruházat épített, amihez tetemes hitelt is föl kellett vennie, s mint olyan ember, aki érzi a felelősséget, legszívesebben addig gürizne egyvégtében, amíg minden tartozását nem tisztázta. Akkor talán megjön majd a vidám kedve is, mert most egyszer sem neveti el magát amúgy fölszabadultan. Pedig én azt hiszem, van oka a vidámságra: áruháza jó ízlésre, az árukínálat nagy vevőismeretre, szakértelemre vall — minden együtt a sikerhez. Katona Lajos családja Öttömös környékéről telepedett át Bácsalmásra. Tulajdonképpen a szüleiben is volt vállalkozószellem, mert tíz gyermekükkel oda merték hagyni a homokot, hogy eljöjjenek a fekete földre, ahol jobb életet reméltek. Akkor történt ez, amikor a ma negyvenkét éves férfi Mó- rahalmon letette az érettségit. Katonatiszt akart lenni, de a főiskola első éve alatt rájött, hogy nem neki való ez a pálya, s húszéves korában leszerelt. Ekkor hat kisebb testvére még otthon volt. Pénzt kellett keresnie, hogy segíthessen szüleinek, ezért érettségivel a zsebében sem utasította el a mélykúti áfész állás- ajánlatát: rakodómunkás lett. Jól keresett. Később sofőrré avanzsált, s hét év után ebben a szakmában folytatta a bácsalmási áfésznél. Itt a szállításvezetőségig vitte, miközben minden lehetséges továbbképzési, -fejlődési lehetőséget megragadott. Azonban vala• Katona Lajos, aki hét embernek ad munkát. (Besír Lászlóné felvétele) hogy úgy érezte, mintha nem a saját bőrében lenne, kereste önmagát, szerette volna kipróbálni, mire képes. Nyolcvannégyben jött el ennek az ideje, szerződéses üzemeltetésbe vette az áfész kultúrpresszóját, ez volt az első vállalkozása. Ekkor jött rá, hogy gazdálkodni másként is lehet, nem csak úgy, mint a közös tulajdonú üzletekben. Segítette ebben, hogy elvégezte a vendéglátó-ipari szakközépiskolát. Három év múlva, immár magánkereskedőként, kibérelt egy üzlethelyiséget és még újabb-három, évig-ven- , déglátással foglalkozott. Ekkor megiftt úgy érezte; vál tatii'tefr ‘ jutott el a saját ABC-áruház megépítésének gondolatához. Kézenfekvő lett volna, hogy vendéglátósként folytassa, azonban úgy látta, csak magas színvonalon, szállodát is létesítve lenne ez izgalmas. Viszont Bácsalmást kis városnak tartja ahhoz, hogy itt a minőségi vendéglátás — akár hosszabb távon is — igazán jövedelmező legyen. Az ő korábbi üzletei másodosztályúak voltak, s a helyi keresletet ismerve, ezt a csúcsnak kellett tekintenie. Nos, ezért döntött a vegyeskereskedés mellett. A napi közszükségleti cikkekre profilírozta áruházát, amelyet hét hónap alatt épített föl. Azt gondolta, hogy ezeket az árukat megveszik az emberek még ebben a pénzszűke világban is. Most azért dolgozik keményen, hogy bebizonyosodjék: föltevése helyes volt. A száz négyzetméteren nagyon sokféle árut kínál. Már rég megtanulta, hogy az eredményes gazdálkodás alapföltétele, ha az ember „fogja” a költségeket, és nagy forgási sebességet „diktál”. Viszonylag kis árukészlettel dolgozik, mindennap úton van újabb cikkekért, hogy a tőkéje minél gyorsabban forogjon. Minél többször forgatja meg egy bizonyos időn belül, annál több a haszna. Persze a magas hitelkamat mellett most a maximális célja, hogy a költségeit és a törlesztőrészleteket kigazdálkodja, s ily módon talpon tudjon maradni. Azt hiszi, 1993- ban már kicsivel több pénzük lesz az embereknek, s akkor már lehet megmaradó nyereségre is számítani. Addig a túlélés a cél. Katona Lajos kétmillió forint hitelt a munkahelyteremtésre létrehozott alapból kapott pályázatára. (Van jócskán OTP-kölcsöne is.) Hét fő foglalkoztatását vállalta. Jelenleg hat nő dolgozik az üzletben, hetediknek egy szakmunkás férfit szeretne fölvenni. A családjára, középiskolás fiára és lányára is gondolt, amikor elszánta magát a 7,1 miül»1 forintos beruházásra. Két-három éy múlva négy munka; helyre lesz szükségük, mert a bizonyítványok mellé állást nem adnak. Legalább lesz hol dolgozniuk a gyerekeknek is. Most negyvenkét éves vagyok már — mondja a bácsalmási üzletember —, de higgye el, üdülőt én még belülről nem láttam. Az eddigi életem egy hajsza volt azért, hogy a családomnak a biztonságot megteremtsem. És ennek a hajszának még nincs vége! Még jó pár év hátra van . . . A. Tóth Sándor December végén az Országgyűlés új törvényt fogadott el a földadóról. Az elfogadott törvény megszünteti az eddigi különbséget a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadó-kötelezettségében, vagyis egy egységes és szektorsemleges földadóra tesz kísérletet. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezentúl több, a kisüzemek pedig kevesebb adót fognak fizetni földjeik után. Először 1993-ban A földadó megfizetésének szabályairól Vámosi Nagy Szabol- csot, az APEH illetékes osztályvezetőjét kérdezte az MTI-Press munkatársa. — A törvény 1992. január Éjétől lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdemben foglalkozniuk a földadóval. Az Országgyűlés által elfogadott szabályozás úgy rendelkezik, hogy a földadót a személyi jövedelemadó bevallásával és fizetésével együtt kell majd bevallaniuk, illetve megfizetniük a mezőgazdasági kistermelőknek. Itt fontos az a kitétel — amiről szintén a törvény rendelkezik —, hogy az adót nem a föld tulajdonosa, hanem annak használója fizeti. Az adóhatóság az 1993-ra készülő adóbevallási iveket már úgy fogja elkészíteni, hogy külön helyet ad a föladadóval kapcsolatos adatoknak is. A földadó fizetése és megállapítása az úgynevezett önadózó rendszer szerint történik majd. Ez azt jelenti, hogy az adófizetőnek intfc- gának kell majd meghatároznia, hogy milyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ez alapján teljesíti majd adófizetési kötelezettségét. Mitől függ az önadózás mértéke? Az adó mértéke több tényezőtől is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis attól, hogy az adott föld szántó, kert, gyümölcsöskert, gyep, illetve nádas-e. Másrészt új köntösben függ a föld minőségétől is, amit az aranykorona-érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföldek után kell fizetni. Tíz aranykoronáig adómentes a föld. A fizetendő tétel 40 aranykorona-értékig folyamatosan emelkedik, és 40 aranykoronánál éri el a maximumot. Ezenfelül az adózó aranykoronánként és hektáronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén, éves adóban, hektáronként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümülcstermelésre szolgáló területeken az adómentes mérték 24 aranykoronáig terjed, s a legjobb földeknél 48 aranykorona felett 48 forintot kell fizetni hektáronként és aranykoronánként. A 48 aranykoronás föld után fizetendő évi adó hektáronként 2304 forint. Azok a művelési ágak, amelyek a telepítés után csak hosszabb időszak elteltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1-től 10 évig terjedő ideiglenes mentességet élveznek. Háztáji után ? Gyep és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adómentes sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fizetendő adó mértéke. A legmagasabb fizetendő adó, 28 aranykorona felett hektáronként és aranykoronánként 12 forint. Ez 28 korona esetén évi 336 forint fizetését jelenti. Az úgynevezett háztájinak minősülő nagyságú, 0,6 hektárnál kisebb földekre nőm keli adót fizetni. A törvény kedvezményeket bizto- sít egyes tulajdonosrétegeknek is. Három évig mentesülnek az adó megfizetése alól azok a gazdák, akik 1990. január 1-jétől a szemé- lyijövedelemadó-törvény szerint egyéni mezőgazdasági vállalkozásba fogtak, illetve önállóan gazdálkodnak. Ezen túl a földadó fizetésére kötelezett magánszemélyek a földadó összegét bizonyos feltételek megléte esetén levonhatják mezőgazdasági tevékenységük után befizetett jövedelemadójukból. (MTI-Press) P. P. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Az alapítói vagyon érintetlen Kolhoztagokból földtulajdonosok Az elmúlt alkalommal (dec. 17-én) a társaságokra vonatkozó általános szabályokban bekövetkezett változásokról írtam, most az egyes társasági formákra érvényes rendelkezések módosítására szeretném felhívni a figyelmet. Talán először arról, ami nem változott. Hosszú idő óta vita tárgyát képezte az, hogy a törzstőke, illetve alaptőke minimális összegét a törvény módosítása folytán felemeljék. Végül is a törvény a kft.-k, valamint a részvénytársaságok esetében a minimális alapítói vagyon mértékét érintetlenül hagyta, így kft.-t továbbra is egymillió forintos, míg részvénytársaságot tízmillió forintos törzstőkével, illetve alaptőkéből lehet létrehozni. A gazdasági munkaközösség mindkét formája megszűnik, tekintettel arra, hogy a módosítás hatálybalépését követően gazdasági munkaközösség nem alapítható. Természetesen a már működő gmk-k tovább működhetnek, s a továbbiakban a természetes és jogi személyek most már megkülönböztetés nélkül közkereseti társaságot hozhatnak létre. A kft.-k esetében új előírás az, hogy a tag a szerződésben köteles feltüntetni a társaság részére szolgáltatott személyes közreműködés formáját (munkaviszony, megbízás), valamint a társasági szerződésben rendelkezni kell a személyes közreműködés ellenértékéről is. A részvénytársaságokra vonatkozó új előírásokból kiemelendő, hogy egyszerűsödött az alaptőke felemelésére irányuló eljárás és több, az alaptőke felemelését korlátozó rendelkezés szűnt meg. Az alaptőke-emelést 15 napon belül kell bejelenteni a cégbírósághoz, s a bejegyzés közzétételéről a cégbíróság gondoskodik. A társasági törvény módosított rendelkezései 1992. január 1-jén léptek hatályba, s egyidejűleg a törvény felülvizsgálati kötelezettséget is előír. Ugyanis a módosítással érintett társasági szerződésben foglalt előírásokat felül kell vizsgálni, s ha azok ellentétesek a módosított társasági rendelkezésekkel, abban az esetben 1993. december 31-éig a társaságnak módosítani kell társasági szerződését, alapító okiratát. A társasági törvény módosításával egyidejűleg az igazságügy-miniszter módosította a cégbejegyzésről és cégjegyzékről szóló rendeletét. Ennek megfelelően várhatóan új nyomtatványon kell benyújtani a cégbejegyzési kérelmet. Kedvező lehetőséget biztosít a módosító jogszabály, mely szerint a jelenleg használatban lévő cégjegyzéknyomtatványok 1992. június 30-áig fel- használhatók. Figyelemre méltó változás az, miszerint az 1990. január 1-jét követően bejegyzett cégek az első változás alkalmával kötelesek megjelölni a cégnyilvántartásban szereplő tevékenységi körök közül azokat, amelyeket ténylegesen folytatnak. Ezt már az új, szintén ez év január 1-jén hatályba lépő TEAOR szám feltüntetésével kell a cégbíróságnál bejelenteni. Az új jogszabályi kötelezettség alapján történő változások bejelentése illetékmentesen történik. A társaságokra vonatkozó széles körű módosítások mindenképpen szükségessé teszik, hogy a már működő cégek társasági szerződésüket felülvizsgálják, s indokolt esetben a törvénymódosításból fakadó előnyök érdekében a megállapodásokat módosítsák, megfelelően korrigálják. Dr. Jobbágy Lajos Új év — új törvények 1992. január I-jén léptek hatályba — 1991. évi XVIII. tv. A számvitelről. 1991. évi XLV. tv. A mérésügyről. — 127/1991. (X. 9.) korm. sz. r. A mérésügyről szóló tv. végrehajtásáról. — 1991. évi IL. tv. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. — 1991. évi LVI. tv. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. tv. módosításáról. 1991. évi LVII. tv. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. módosításáról. 1991. évi LXIII. tv. A befektetési alapokról.- 14/1991. (XI. 26.) IM. sz. rendelet a közjegyzői díjszabásról. — 1991. évi LXV. tv. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv., valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. sz. tvr. módosításáról. 16/1991. (XI. 30.) IM. sz. rendelet. A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM. sz. rendelet módositásáról. 34/1991. (XII. 18.) PM-NGKM sz. együttes rendelet a vámjog részletes szabályairól és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KKM. sz. rendelet módosításáról. Továbbá: — a személyi jövedelemadóról,- a társasági adóról, — az adóigazgatási eljárás szabályainak módositásáról szóló törvények, amelyeket az Országgyűlés az év utolsó napjaiban fogadott el és várhatóan a közeljövőben megjelenő közlönyben lesznek olvashatók. Véget kíván vetni a kollektív földművelés több generáción át tartó rendszerének Borisz Jelcin rendeleté, „a földreform megvalósítását szolgáló sürgős intézkedésekről". Az AP jelentése szerint a rendelet kimondja, hogy március 1 -jéig át kell alakítani a kollektív gazdaságokat és ki kell dolgozni a földek magánkézbe juttatásának módozatait. A rendelet lehetővé teszi a kolhozok és szovhozok dolgozói számára, hogy kiváljanak a kollektív gazdaságból és egyéni gazdálkodókká váljanak. A földek egy részét ingyen szétosztják a parasztok között, más részét ellenszolgáltatás fejében privatizálják. A rendelet értelmében a magántulajdonba került föld eladható, elzálogosítható és örökölhető. Bár Oroszországban széles körű gazdasági reformprogram és privatizáció megvalósításán munkálkodnak, Jelcin mostani rendeleté az első intézkedés, amely a kollektív gazdálkodáson alapuló agrárszektor teljes megváltoztatását célozza írja az AP. A föld privatizációja a Sztálin által nagy emberáldozattal az országra kényszerített, a hozzá fűzött reményeket be nem váltó kollektivizmus hosszú és véres korszakának végét jelenti teszi hozzá a hírügynökség. A kollektív gazdaságok mellett létezett a háztáji is a Szovjetunióban, s a korábban egyéni művelésre kiadott parcellákat a parasztok most megtarthatják maguknak. • A moszkvai boltok egyikében készült régebbi felvétel akár a reform reklámja is lehetne. Szerkesztő: A.Tóth Sándor Holnap: vizsga A Kisosz bajai szervezete az új vállalkozók, kereskedők részére ! hónapos tanfolyamét szervezett A képzés során a megkezdett vállalkozásokhoz szükséges jogszabályok kal, piaci törvényekkel és a kereskedelemben fontos etikával ismerkedtek meg a hallgatók. Az írásbeli vizsga után a 29 fős csoport szerdán teszi le a szóbeli vizsgát. A nagy érdeklődésre való tekintettel az érdekvédő szervezel februárban újra indítja a tan folyamot, amelyre a Kisosz bajai irodájában lehet jelentkezni (Baja, Árpád tér 1., telefon: 79/22-231). Bajai olasz kapcsolat Sokáig volt kérdéses.' hogy sikerül-e a bajai Ruházati és Vegyesipari Szövetkezetnek a gazdasági átalaku lás és a külföldi partner bevonása Mivel a vagyonértékelésben nem jött létre megegyezés, a bajai szövetkezet vezetése és az olasz Intima Mod a teg abban állapodott meg, hogy kezdetben bérmunka formájában folytatják együttműködésüket. Az ismerke dós pedig majd elvezethet a közös vállalkozáshoz. Az idei évre 20 millió forintra írtak alá szerződést, mely 25 ío foglalkoztatását teszi lehetővé. Főleg köntösöket és hálóruhákat varrnak, de rövidesen bekapcsolódnak a hagyományos fehérnemügyár- tásba is. Németek az Iposznál Az Iposz fontos feladatának tekinti a kisiparosok képzését, tovább-és átképzését. A Nyugat-Európához. tör ténő szakmai felzárkózás érdekében széles körű együttműködést folytat nyugati országok kis- és középüzcmi kamaráival, szövetségeivel is. Elsősorban a német képzési programokba kapcsolódott be. Az Iposz fővárosi székházában ma délelőtt értékelik a Német Kézműipari Szövetséggel való egyéves együttműködés tapasztalatait. Beszámolnak a német képzési segélyprogram jelenlegi állá sáról, s bemutatják a sajtótájékozta tón a magyarországi továbbképzéshez német segítséggel készített tanári kézikönyveket. A jelen lévő német vendégek arról is tájékoztatást ad nak, hogyan működnek Németországban az. érdekképviseletek. Palotás a VOSZ terveiről . fit > í‘ft | ívOM ! >» >Ő DWlfR Palotás János, a VOSZ elnöke ma délelőtt tájékoztatót tart Budapesten, a szövetség központjában az idei elképzeléseikről. Részletesen beszél a vállalkozók korszerű üzleti kapcsolatteremtéséhez általuk létrehozott új formáról, a „Vállalkozói Szféra Estélye 1992" rendezvénysorozatról, amelyre január 24. és április 10. között hat vidéki nagyvárosban és Budapesten kerül sor. Marketing szakmai nap A Bácskai és Dunamelléki Mező- gazdasági Szövetség és a Marketing Menedzsement Alapítvány a marketingszemlélet megismertetése coljából január 15-én fél 10-től marketing szakmai napot rendez Baján, a Tóth K. tér 8. alatt A program keretében előadásokat tartanak a Magyar Marketing Szövetség tagjai, mint a téma hazai specialistái, ismert szakemberek. A részvétel díjtalan. Pozsonyi Volkswagenek Legördült a német Volkswagen Művek pozsonyi gyárában a szerelőszalagról az. első két Volkswagen Passat Variant típusú személygépkocsi. és ezzel megkezdődött a várhatólag gyorsan felfutó szériatermelés az eddigi legnagyobb szlovákiai vegyes vállalatnál. A 60 millió márka alaptőkével indult vegyes vállalathoz a Volkswagen 48 millióval, a pozsonyi autógyár (B. A. 7.) pedig 12 millió márka értékkel járult hozzá. A tervek szerint 1995-ben a Volkswagen B. A. Z. Bratislava 1500embernek fog munkát adni. Jövőre 3000 Passa- tot készítenek a gyárban, 1993-tól azonban évi 30 ezer kocsira akarják felfuttatni a termelést. Textilmustra Frankfurtban A Messefrankfurt az 1992-es vásári évet a Heimtextil Nemzetközi Lakástextília Szakvásárral indíja janu-' ár 8-án Január 8. és 11. között 50 ország 2300 dekorációs és búlorszö vetet, falikárpitot és függönyanya got, ágyneműt, fürdőszobai textiliát, asztalneműt és konyharuhát, valamint kiegészítőket előállító cége találkozik Frankfurtban. Vásárlóra, mintegy 90 országból több mint 60 ezerre számítanak. A kereskedők itt szándékoznak lebonyolítani külkereskedelmi beszerzéseik jelentős részét, s tájékozódni a fejlődési folyamatokról A hazai német cége ken kívül a legtöbb kiállító Olaszon szágból. Nagy Britanniából és Fran .ciaországból érkezik ; kezdőknek és profiknak
