Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 01. szám
6. oldal, 1992. január 2. MERLEGEN AZ OESZTENDO Érdek és demokrácia Demokráciában fontos szerepük van a különböző társadalmi rétegek, szakmai csoportok, munkaadók és munka- vállalók stb. érdekeit képviselő szervezeteknek, szövetségeknek. Túlzás nélkül mondhatni, ha ezek rendszere hiányos vagy tehetetlenség nehezedik rá, nem működik jól a demokrácia. A társadalmi igazságosság csak úgy közelíthető meg, ha a szakszervezetektől a munkaadók érdekvédelmi szervezetéig a különféle kamarák, ligák, szövetségek stb. mind hallatják hangjukat a törvényes keretek között, s a parlamentet, a kormányt olyan jogszabályok alkotására és érvényesítésére késztetik, amelyek az általuk képviselt embercsoportok sajátos érdekeit (is) maximálisan számításba veszik. Az utóbbi mintegy másfél évben részben a régiek átalakulásával, új alapokra helyezésével, de még inkább újak életre hívásával kiteljesedőben van a demokratikus intézményeknek ez a rendszere. A munkavállalókat régi és új szakszervezetek igyekeznek képviselni, a munkaadókat, a tulajdonosokat kizárólag újak. Ez utóbbiak, a vállalkozók több szervezet közül is választhatnak, már Bács-Kiskunban is, amikor érdekeiket hangoztató csoportosuláshoz akarnak csatlakozni. A régebbi kisiparosok és kiskereskedők — ők általában abban látnak különbséget önmaguk és a vállalkozók között, hogy nekik legfeljebb családtagjuk segít, alkalmazottakat nem foglalkoztatnak s a jövedelmük szerényebb — többnyire az ipartestületek, illetve a Kiskereskedők Országos Szervezetének tagjai. A naA válságkezelés volt a legfőbb 1947-ig engedték működni a hajdani Duna— Tisza Közi Mező- gazdasági Kamarát, amelynek népiskolái, mintagyümölcsösei, kutatóintézetei stb. voltak, akkor államosították. Az 1989 végén megalakult Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara ennek nyomdokain igyekszik haladni. — A véget érő év az erősödés esztendeje volt számunkra — vélekedik Gál Gyula ügyvezető. — Negyvenhét taggal alakultunk meg, s ma a taglétszám száznegyven. Kutatóintézetek, bankok, tsz-ek kft.-k, részvénytársaságok, oktatóintézetek mellett negyven magángazdálkodót is tagjaink közé számlálhatunk. A megyében a legerősebb agrár érdekegyeztető szervezet az agrárkamara. — Az óévben mire összpontosítottak? — Az agrárpiaci válságkezelés volt a legfontosabb feladatunk, és az új értékesítési lehetőségek keresése. A tej- és a sertésválság idején koordinálni igyekeztünk a termelők, a földolgozók és a kormány között, hogy a lehető legkisebb áldozattal érjen véget az áldatlan állapot. Sajnos, az illetékes minisztériumokkal való együttműködés nem volt könnyű. A döcögős sertésértékesítés következményeire már 1990 decemberében fölhívtuk a Pénzügyminisztérium figyelmét. Felajánlottuk segítségünket a túlsúlyos állatok számának megállapításához, de ajánlatunk süket fülekre talált. A későbbiekre, azt hiszem, mindenki emlékszik. A kétbalkezes, kése- delmeskedő válságkezelésre, könnyen lehet, 1992-ben is emlékeztetni fognak fellépő hiányok. — Az új utakat merre keresték? — A nyugati országokéhoz hasonló agrárrendtartás előkészítésében vettünk részt, ez az agrár ágazatot irányító törvények, pénzügyi szabályozók együttese. Sajnos, a törvénytervezet eddig nem került a parlament elé, pedig az agrárrendtartás az új magyar mező- gazdaság kialakításához elengedhetetlen. Már annak is örülnénk, ha a pénzügyi rész elkészülne, s mintegy szűkebben vett agrárárrendtartás funkcionálna. — A terméktanácsokról is lehetett hallani ebben az évben. — Az agrárrendtartás bevezeti a termelésszabályozás fogalmát és rendszerét, nem központi tervutasítással, hanem a termelők önszabályozása útján. Ennek jogi intézményei a terméktanácsok, amelyeknek termelők a tagjai. Ezek most vannak alakulóban, illetve a szőlő-bor-, a zöldség-, a hús-, a dohányterméktanács már meg is alakult, az agrárkamara és a Földművelésügyi Minisztérium segítségével. Mi tagokat delegálunk a megyéből ezekbe a tanácsokba, amelyek a kormánnyal együttműködve szabályozni fogják a piacot, illetve a termelést, a többi közt a túltermelési és egyéb okból bekövetkezhető válságok elkerülésére. Ezek minden információval rendelkezni fognak a maguk ágazatáról. — Sajátosan megyei vállalkozása volt-e az agrárkamarának? — Az 1993-as szezonra elkészülő kecskeméti nagybani zöldségpiac tető alá hozásának előkészítése nem kis vállalkozásunk. Ezzel a létesítménnyel is a szabályozott belső piac megteremtéséhez kívánunk hozzájárulni, ezt segíti elő. Az ügy érdekében létrehozott kft. az új év elején részvénytársasággá alakul. A közel kétmilliárd forintos beruházáshoz külföldi tőkét is felhasználunk, s várjuk azokat, akik részvényt kívánnak jegyezni, köztük a legérde- keltebbeket, a Dél-Alföld kertészeit, kereskedőit, akiknek a piacát megteremtjük. Egyébként az első, zárt körű részvénykibocsátást újabbak követik majd. » — A megyei agrárkamara a leköszönő évben mivel tudott segíteni tagjainak a már említetteken kívül? — Partnerkereséssel, üzleti információk szolgáltatásával, külkapcsolatok kiépítésével, például a bonni és a mode- nai társkamarák révén. A kulcskérdés a piac, ezért a megyei körön belül is elsősorban az ilyen jellegű gondokat igyekeztünk mérsékelni,_ a mindennapi kis szolgáltatásokkal. Érdekegyeztető szervezetünk jövőre a pénzügyi helyzete javítására újabb szolgáltatásokat vezet be tagjai számára. Gál Gyulától megtudom még, hogy a megyei agrárkamara nincs alárendelve semmilyen más hasonló szervezetnek, a Magyar Agrárkamarát a regionális kamarák hozták létre, a kormánnyal való szót értésre országos ügyekben. Elmondja, hogy tart tőle: újabb válságok miatt 1992-ben az agrárkamarának még több teendője lesz, mint 1991-ben volt. Közvetlen hitel nyugatról? Péter Tamás régióközpontvezető: — A Magyar Vállalkozói Kamara 1991 márciusában jött létre, a kecskeméti központú régió júniusban, tehát rövid múltra tekintünk visz- sza. Úgy érzem azonban, hogy az eltelt pár hónap alatt sikerült tennünk valamit azért, hogy a vállalkozók ne lássák reménytelennek a jövőt. Vonzó indításra törekedtünk, először is külkapcsolatok létesítésére gondoltunk, mivel a belső piac élénkülése csak később várható. Az országos központ érintkezésbe lépett a szomszédos országok magyarlakta területeinek vállalkozóival, mi pedig, ez a régió, keleti lehetőségek után néztünk. A litvániai, vilniusi regionális ipari és kereskedelmi kamarával vettük föl a kapcsolatot, amelynek kereskedelmi irodája a jövő év januárjában megnyílik Kecskeméten, a Teszöv- székházban, egy helyen az MVK régió- központjával. Újabb lépést tettünk, kárpátaljai közvetítéssel ukrajnai partnert keresünk. Az említett litván kereskedelmi iroda ikertestvére, a magyar, Vilniusban a partnerkamara égisze alatt már várja a bemutatkozni akaró magyar vállalkozókat. Tehát a Magyar Vállalkozói Kamara elindított valamit, amihez már csatlakozni lehet és érdemes. Az MVK természetesen nyugat felé is tájékozódott, együttműködése megkezdődött északolaszországi, bajorországi, osztrák, ba- den-württembergi és svájci kamarákkal. Persze, még a kezdeteknél tartunk, de már van mit tovább építeni. Célunk az, hogy amikor kiteljesedik a számítógépes információs rendszerünk, ezt összekössük a keleti és a nyugati partnerekével, s integráció révén létrehozni olyan külgazdasági kapcsolatrendszert, amely lehetővé teszi a magyar termékek és termények nemzetközi piacra jutását. « Az eddigiekből talán kitűnik, hogy mi az érdekképviseletnek mely formáját részesítjük előnyben: lehetőségeket tárunk föl, bízva abban, hogy ezeket a vállalkozók ki tudják használni és erősödnek. Emlitette, hogy január másodikán megnyílik saját irodánk a Teszöv-szék- házban. Ezt egy vállalkozó hárommillió forintos felajánlása teszi lehetővé. Nagyon jelentős lépés lesz ez a kamara számára. Ha végül is az 1991-esév mérlegét megvonjuk, azt állapíthatjuk meg: a Magyar Vállalkozói Kamara megyei régióját annak központját Kecskeméten megszerveztük, és sikerült neki önálló arculatot adni. Most a legfontosabb feladatunk új tagok toborzása, hogy létszámban is tekintélyesebbé váljunk. Másik teendőnk az új esztendőre: érintkezésbe lépni az itt tevékenykedő többi vállalkozói érdek- képviseleti szervezettel, kölcsönös előnyök reményében. Még egy lényeges dolog: az MVK egyik kecskeméti tagja tárgyalásban van egy nyugati bankkonzorcium magyarországi képviselőjével közvetlen (forint) hitelfölvételi lehetőségről. Ennek a kamatai, amennyiben a megállapodás létrejön, jóval alacsonyabbak lesznek az ismert hitelekénél. A kölcsönhöz a vállalkozói kamara ajánlásával lehet majd hozzájutni, várjuk az érdeklődőket. A megállapodás aláírása január közepére várható. gyobb tőkét forgató vállalkozók megtalálhatók a Magyar Gazdasági Kamara, a Magyar Vállalkozói Kamara, a Vállalkozók Pártja, a Vállalkozók Országos Szövetsége és az Agrárkamara soraiban egyaránt, sőt vannak, akik az általuk már „kinőtt” helyi ipartestülethez vagy a KISOSZ-hoz sem lettek hűtlenek. A Magyar Gyáriparosok Szövetségének egyelőre a megyében nincs még szervezete. Ebbe egyébként a három éven belül privatizálandó állami üzemeket és ipari szövetkezeteket is beveszik tagnak. Összeállításunkban azoknak az érdekképviseleti szervezeteknek a vezetői értékelik az óévet a saját szempontjaik szerint, amelyek a vállalkozói szférában (is) tevékenykednek. A tanulónevelést nem ismeri el az adóztatás A KIOSZ megszűntével helyi (városi, községi, körzeti stb.) ipartestületek alakultak. A megyében a legtöbb tagot számláló (1800 fő) a Kecskemét és Vidéke Ipartestület, amely 1990 májusában jött létre. Elnöke Tornyi László szobafestőmázoló mester, aki elégedett szervezetük új körülményekhez történő igazodásával. A legfőbb mutató: a taglétszám nőtt 1991-ben, tehát náluk megtalálják az érdekképviseletet és -védelmet az iparosok. Egyébként nem törekszenek különösebben a létszám bővítésére, céljuk — ahogy ő fogalmaz — a minőségi érdekvédelem és a minőségi tagság. Négy embert ki is zártak 1991- ben az ipartestületből. Megrendelői panasz tizenhat ipar- testületi tag munkájára érkezett, minden esetben megegyezéssel, bíróság nélkül zárták az ügyet. Viszont ennek a sokszorosa volt a nem ipartestületi tag kisiparosok teljesítésére befutott kifogás — ezekkel azonban ők nem foglalkoznak, nem áll módjukban a szervezetükön kívül állók tisztességre tanítása.. Lényeges dolog: az ipartestület anyagi bázisa stabil. Számos hasznos, szolgáltatással egészítik ki a tagdíjbevételt: számítógépes könyvelés iparosoknak, szakmai tanfolyamok, nyomtatványértékesítés, befektetési tanácsadás, sőt még nyugati kocsikhoz szükséges alkatrészeket is beszereznek megrendelésre. Ha rendben is a szénájuk — mondja az elnök —, azért annyira nem gazdagok, hogy az egykori iparosotthon tulajdonjogának visszaszerzéséről lemondanának. A használatát átengedik ifjúsági célra: német szisztémájú szakmai oktatási bázist kívánnak benne létrehozni. Ebben segít nekik az országos szövetség, az 1POSZ és a két kecskeméti ipari szakmunkásképző. Tornyi László az ipartestület tevékenységében nagyon fontosnak tartja a szolgáltatásokat. 1991-ben a szállítókat érintő jogszabályok négyszer változtak — ezt a tempót egy átlagos iparos képtelen követni. Az ipartestületben — saját jogászuk van — naprakész információval szolgálnak a tagságnak. A kezdőknek oktatásokat tartottak, a véget érő évben száznegyvenen vettek ezeken részt. Az iparosság érdekeinek védése során kudarcok is érték 1991-ben az ipartestületet. A Bajnok utca környékére tervezett ipari övezet ügye megfeneklett, mert a város új vezetése már nem adja ingyen a területet, hanem nagy pénzt kér érte. A kommunális adót az ő ellenző szavuk ellenére bevezették. A tanulóképzés hagyományos szép feladatuk, azonban a mesterek nemhogy érdekeltek lennének ebben, hanem épp ellenkezőleg. A tanulóoktatás költségeit nem ismeri el az adóztatás rendszere. Úgy hírlik, az eddigi kedvezményeket elvesztik. Hallatták véleményüket a műhelybérleti díjak emeléséről — amely elsősorban a kisebb jövedelmű szolgáltató iparosokat hozza lehetetlen helyzetbe —, de eredménytelenül. Ráadásul a lakosság költekezési „kedvének” romlása miatt a legtöbb szakma megrendeléshiánnyal küzdött és küzd. Végezetül a kecskeméti ipartestület elnöke beszámol a Bizalom Hitel Garancia Egyesület létrehozásáról. Akik ebből a körből élnek a maximum 500 ezer forint hitel fölvételi lehetőségével, azoknak nem kell a bank felé a szokásos nagyságú garanciát felmutatniuk, ugyanis értük az egyesület vállal kezességet a hitelösszeg ötven százalékáig, s hamarabb is hozzájutnak a pénzhez. Az oldalt szerkesztette és írta: A. Tóth Sándor Nem minden fenékig tejföl A Vállalkozók Országos Szövetsége független érdekképviseletként tagjai számára biztosítja a gazdasági beilleszkedés lehetőségét, működésük és működési feltételeik fejlesztését, együttműködésüket. A szövetségnek jelenleg több mint 4000 tagja és 17 tagozata van, így körülbelül 200 ezer vállalkozó közvetlen érdek- képviseletét látja el. E vállalkozásokban további 100 ezer munkavállaló dolgozik. Bács-Kiskunban 110 tagja van a szervezetnek, akik a kiskunsági és a bácskai területi csoportokhoz tartoznak. Főleg társvállalkozók tömörültek ide, a nagyobb vállalatokat a Magyar Gazdasági Kamara fogja össze. A Várhalmi Miklós vezette bácskaiak 40-en vannak, és ebben az évben igyekeztek gazdasági súlyuknak megfelelő helyet kapni a bajai és a térségi gazdaságpolitikában. Várhalmi ur, aki tagja az országos elnökségnek, elmondta, hogy 1991-ben elsősorban az önkormányzatokkal való együttműködést, a nemzetközi kapcsolatkeresést és az információs rendszer kialakítását tartották feladatuknak. A bajai önkormányzatnál Cserháti János alpolgármesterben találták meg a fontos partnert. Az alpolgármester úr gondoskodik arról, hogy az érdekegyeztető munka hatékony legyen, és a vállalkozók is értesüljenek és mondják el véleményüket az őket érintő testületi határozatokról. Nagy András országgyűlési képviselő szintén aktív támogatójuk. Jó hír, hogy többen is felkarolták a csoport ötletét és rövidesen megnyílhat a VOSZ tanácsadó iroda. Tevékenysége hatással lehet a térség gazdasági folyamataira. Azért persze nem minden fenékig tejföl. A helyi adók megszavazásakor elsikkadtak a képviselő-testület vitájában a legfontosabb vállalkozói kifogásolás javaslatok, és még nincs nyoma az Éber András polgármester által beígért támogatásnak sem. Az ígéret szerint az adót fizető vállalkozásokat területekhez, épületekhez, kölcsönökhöz juttatja az önkormányzat. Az információ áramoltatására az ősszel Palotás János közreműködésével vállalkozói és lakossági fórumot rendeztek, hogy az új vállalkozókat bekapcsolják a szervezetbe. Emellett bemutatták a VOSZ parlamenti munkáját. Meghívták Babára az országos szervezet által alapított nemzetközi vállalkozási és kereskedelmi központ kft.-vezetőjét, Tamás József urat és a mexikói kereskedelmi kirendeltség vezetőjét, akik több országra szóló kapcsolatfelvétel lehetőségét ismertették. Kihasználták azt is, hogy a német konzulátus Pécsre költözött; az önkormányzat segítségével meghívták a vezető munkatársakat, hogy arról tájékozódjanak, milyen gazdasági együttműködésre lehet a jövőben a németekkel számítani. Amint Várhalmi Miklós elmondta, az új esztendőben a VOSZ elnökségében tovább erősítik a területi munkát, és arra törekszenek, hogy a társadalom a vállalkozásokat egyetemes emberi értékként kezelje. Papp Zoltán Mikor érdemes a libát tépni? A kereskedelmi vállalkozások beindításához a nagy pénz mellett rengeteg információra is szükség van. Mivel az önkormányzatok teljesen kivonultak a kereskedelem szervezéséből, irányításából, egyre nagyobb szerep hárul az érdekvédelmi szervezetekre. Nekik kell felvállalni a tájékoztatást és azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig a hatóságok végeztek. A kiskereskedők megyei szervezete 2500 kereskedőtagot számlál. Bajai kirendeltsége 26 település 450 kiskereskedőjének ügyeivel foglalkozik. Az idén 92 fővel gyarapodtak, amiből jól nyomon követhető a vállalkozások számának növekedése. A-tagdíj minimális, 100 forinttól háromszázig terjed, a vállalkozás nagyságától,“fnilyen- ségétől függ, és költségként elszámolható. Elsősorban a kereskedelem gyakorlásának feltételeiről, továbbá az adóztatásban és a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyekben adnak tanácsokat, illetve végeznek szolgáltatást. Van jogsegélyszolgálat, szakképzés, adatbank és kétféle újság, de foglalkoznak a tagság szervezett üdültetésének dolgaival is. Áru- és termékbemutatókat szerveznek, ahol a termelők és a viszonteladók találkozhatnak. Rádai Miklós kirendeltségvezetőtől arról érdeklődtünk, milyen évet zár a bajai csoport? — Azzal, hogy majdnem százzal nőtt a tagságunk létszáma, a munkánk is több lett. Sajnos, alig van az új vállalkozók között szakképzett, így rengeteg tanfolyamot kell indítanunk, hogy vaMAGYAR Gazdasági KAMARA mm Partnernek tekinti a kormány — A vállalatok bírálhatnak bennünket, hogy keveset tettünk, mi pedig szemükre vethetjük nekik, hogy a perspektivikus érdekeiket figyelmen kívül hagyták, nem erősítettek eléggé bennünket, de mindkét oldalról igazságtalan lenne a kritika — kezdte a számvetést Bessenyi István, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara társelnöke, a megyei szekció elnöke. — Ugyanis a kamarának a hazai gazdaság jelenlegi átmeneti állapotában többre nem volt módja, a cégek zöme pedig a fennmaradásáért küzd, s a létkérdések mellett eltörpül számukra az ilyesféle szervezkedés. Az MGK elsődleges feladatának az egyes szakágak, ágazatok érdekeinek kormány előtti képviseletét tekinti, s ezenkívül a külkapcsolatok építését. Az egyes szakmák létét, fejlődését érintő információk a megyei szekciótól a regionális kamarához kerülnek, onnét pedig az országos szövetséghez, a kormányhoz való továbbításra. Bessenyi István úgy véli, az MGK ebben, az átalakulását követő első évben már részlegesen működött, de még nagyon sokat kell a munkán javítani. Nézete szerint akkorra fogja igazán betölteni szerepét a Magyar Gazdasági Kamara, amikorra a gazdaság átalakulása véget ér, vagyis pár év múlva. Örvendetes, hogy 1991-ben a számítógépes adattárolás rendszere nagy ütemben épült ki a szövetségben és a régiónkban is. A búcsúzó évben fölvették a kapcsolatot az önkormányzatokkal, egyes tudományos és szakmai szervezetekkel. Bessern i IsHán Gál Gyula • Kisjuhás/ József • Péter I amás • Kadi Miklós • lornvi l.ás/ló • Várhalmi Miklós Híd a Don és a Duna között A Vállalkozók Pártja úgy azonosítja magát, mint olyan szerveződést, amelynek különösen nagy felelőssége van a hazai polgári átalakulásban. Célja annak elősegítése, hogy a gazdaság nemzetközileg is elismert piacgazdasággá váljék. Az üzletemberek pártjaként különösen érzi a magyar nemzet- gazdaság szerkezeti válságát, helyteleníti, hogy a parlament munkájában háttérben maradt a gazdaság. A vállalkozások támogatása helyett a kormányzat olyan terheket rakott 1991- ben és készül rakni 1992-ben is a vállalkozók, vállalkozni akarók vállára, amelyek nem hogy bővítenék lehetőségeiket, hanem kifejezetten nehéz helyzetbe hozzák őket — hallottuk Kisju- hász Józseftől, a Vállalkozók Pártja megyei szervezetének elnökétől, kft.- tulajdonostól. Az itthoni piac beszűkült, ezért a VP, amely feladatát sajátosan értelmezve érdekképviseleti szervezetként (is) működik, legalábbis Bács-Kiskunban, külpiaci lehetőségek után nézett tagjai, s általában a vállalkozótársadalom számára. Augusztusban fölvették a kapcsolatot a doni Rosztov menedzserirodájával, az Intertréninggel, hogy együttműködési, azaz barter üzleti lehetőségeket tárjanak föl. A szándékok tisztázása után az év végére megértek a föltételei az érdemi munkának- A megyei és az orosz roszto- vi területi vállalkozók közti gazdasági kapcsolatok tényleges beindítására létrehozták Bács-Kiskunban a West-Ost Kereskedelmi Kft.-t. Az előszerződések értelmében 1992 elején rosztovi székhellyel két vegyes vállalatot alapítanak Don—Duna, illetve Venpol néven, lehetőséget teremtve ezzel az új piacot kereső vállalkozóknak. Kisjuhász József elmondta, hogy folyamatban van az együttműködés alapjainak lerakása egy lengyel kereskedelmi céggel, a potenciális partnerek talál- koztatasa cejából. Egyébként a párt a gazdasági vállalkozásokban nem vesz részt, a lehetőségek föltárása után minden esetben az üzletemberek, kft.-k stb. veszik át a terepet. A megyei munkaügyi tanácsban a munkaadói oldalon részt vettek például a munkahelyteremtő pályázatok elbírálásában. Rendezvényeik között említésre érdemes az osztrák és az olasz kereskedelmi nap, a Hogyan kereskedjünk Koreával. Vállalkozói névsort cseréltek a francia Vienne megye kamarájával, a közvetlen kapcsolatfelvétel elősegítésére. A megyei szekció elnöksége tárgyalt az új pakisztáni nagykövettel, jövőre az MGK kontaktusba léphet az ottani kamarával. Fontos feladat volt a tagtoborzás, örvendetes, hogy több magánvállalkozó is a fölvételét kérte. A kamara alulról fölfelé jelzéseket ad arról, hogy az egyes törvények megalkotásánál figyelembe vegyék például azt, hogy az adótörvények módosítása miként érinti az egyes ágazatokat és a vállalkozókat. Gazdasági, érdekvédelmi pozícióból kritizálják a törvénytervezeteket, az arányos közteherviselés érdekében. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara az év végén megkezdte egy nagyszabású telekommunikációs és adatátviteli kiállítás és konferencia szervezését, amelyre 1992 márciusában Kecskeméten kerül sor. A regionális kamara azért vállalta el e rendezvény védnökségét, mert a telefonhálózatban meglévő több évtizedes elmaradás felszámolását a gazdasági fejlődés egyik alapföltételének tekinti. Bessenyi István azt a tényt, hogy az MGK december 21-ei küldöttközgyűlésén a miniszterelnök, Antall József is megjelent és felszólalt, úgy értékeli: a szövetséget partnerének tekinti a kormány, ami kedvez a hatékonyabb tevékenységnek. lamennyire szintre hozzuk őket, s ne romoljon tovább a kereskedelem szakmai szintje. Rengetegen vannak, akik csak pénzt fektetnek a vállalkozásba, a minél nagyobb és gyorsabb haszon reményében, de nem ismerik a piaci törvényeket és alig van piaci etikájuk. Ettől ők még tisztességesek, hiszen nem a feketepiacon keresik a boldogulást. A hivatalok és a társadalom, hiába tiltakozunk, megtűri az engedély nélküli árusítást. Ez nem az a vállalkozásbarát politika, amire vágytunk. Ilyen tömeges árusítást Európa más országaiban nem ismernek és nem is engednek meg. — Baja földrajzi szempontból kiválóan alkalmas a kereskedelemre. Évszázados hagyománya van annak a ténynek, hogy mindig a kereskedőktől , függött, mennyi pénzt szerez a város. Most az a baj, hogy a vezetés nehezen '’■izzadja ki az új gazdasági koncepciót. Nem érzik, hogy ha a libának még csak két tolla van, nem szabad megtépni, várni kellene, amíg száz tolla nő. — Szerencsére, az emberek nagy része hosszú távon gondolkodik, és igyekszik a lehető legtöbbet megtudni az üzleti élet dolgairól. Sokan bejönnek hozzánk és mi készséggel adunk felvilágosítást. Jelenleg boltvezetői és üzletvezetői tanfolyamunk működik, nemrégiben kétszer is megrendeztük a pénztárgép-bemutatót és -vásárt. Új szolgáltatásunk a könyvelés, hetenként egyszer lejönnek a kecskeméti kollégák és összeszedik az anyagot, majd számítógépekkel gyorsan és pontosan megcsinálják. Különböző nyomtatványokat gyártunk, hogy minél olcsóbb legyen az adminisztráció. P. Z.
