Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 01. szám
Csikéria • Katymár # Kéleshalom • Kunbaja # Madaras Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke OLCSÓBB A HÚS MADARASON Adókivetés helyett vállalkozás A LEMONDÁS SEMMIT SEM OLDANA MEG Vitában a katymári polgármester és az alpolgármester „Szinte gazda nélkül van a falu, a képviselők egy része még ma is szembe megy azzal, ami az egyszerű paraszti ésszel is logikus.” Egyebek között ezeket mondta legutóbbi beszélgetésünk során Katymár társadalmi polgármestere, Pál László, amikor az elmúlt év értékelésére vállalkozott. Szólt arról is, hogy milyen gondokat okozott a jegyzöváltás, illetőleg a -hiány és a gyakorlatlanság, no meg említette: tervezni nemigen tudnak, a költségvetés szinte automatikusan áll össze, messzebb látó tudatosság nélkül. Nagyjából ezeket a sorokat húzta alá Hebők Béla katymári szikvízkészítő, aki képviselő, alpolgármester, s a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke. Nem ért egyet velük, csakúgy mint képviselőtársa, Nagy Zoltán postás sem. H. B.: — Nem érzem úgy, hogy gazda nélkül lenne a falu. Sőt, jó kezekben, gondoskodó gazdák kezében van. A választásokon mindannyian úgy indultunk, hogy szolgáim fogjuk a települést, nem kihasználni. Ez a felfogás következik a paraszti észből. S az itt lakókat egy társadalmi polgármester is tudja szolgálni, ha akarja. A környékben tíz községből négyben társadalmi polgármester van. Elég ha csak Garát, Bácsbokodot említem. N. Z.: — Főállású polgármesterre nincs szükség, de nincs is rá pénz. Ezt a kérdést több képviselő is szóba hozta, s lehet, hogy szavazni is fogunk róla. De a döntéshez kétharmados többség kellene. — Es ha a falu mást akar, a polgár- mester pedig így nem vállalja tovább? H. B.: — A faluban sokféle vélemény van, nemcsak az, amit a polgármester és hívei hallanak, vagy hallani szeretnének. Pál László kemény ember, de itt nem egyszemélyi, hanem testületi vezetés van. Meg kell osztani a munkát a képviselőkkel, s akkor mindjárt jobban mennének a dolgok. Ennek ellenére, mint alpolgármester azt mondom, nem lenne megoldás a lemondása. Kalandorokon kívül ugyanis nem lenne más, aki elvállalná és tudná is csinálni. N. Z.: — Szerintem lehetne találni alkalmas jelentkezőt, de ez most nem is kérdés, mert a polgármester úgysem mond le. Viszont az eltérő vélemények ellenére is el kell fogadni, hogy minden képviselő a lakosság érdekeit tartja szem előtt. — Gondok voltak, vannak a hivatali munkában . . . H. B.: — A régi, gyakorlott jegyző azért ment el, mert a polgármester nem engedélyezte neki a kért kamatmentes kölcsönt. Az új még gyakorlatlan, s nem látom rajta az akaratot, a hivatás- tudatot. Rutintalansága miatt elkövetett hibákat, elbizonytalanodott, s természetes, hogy a hivatal nem úgy működik^ ahogyan kellene. — És a költségvetés, azt is aláhúzta... H. B.: — Automatizmus? Ötmillió forint mínusszal kezdtük az évet, ez volt a távlat. De emellett tudatosság is van a munkákban, mert az úgymond automatikusan összeálló költségvetést módosítani kellett. Takarékosan, észszerűen kell gazdálkodni. A pénzfelhasználás kevés! Az 1992-es költségvetés irányelveit a kormány megküldte a településnek, ez nagyon sokat nem változhat. Ezért is kértem, hogy a saját költségvetésünket két lépcsőben tárgyaljuk. Az intézmények vezetői összeállítják a maguk igényeit, ezzel egyrészt bizonyítják azt is, hogy a helyükön vannak, s azokból összeáll majd a teljes költségvetés. — De egy település több, mint a nyolc intézmény számtani összege... H. B.: — Most a takarékosság a cél. Az biztos: ami eddig működött, az ezután is működni fog. Talán 1992 végére eljutunk oda, hogy messzebbre is tervezhessünk. CSIKÉRIÁN AZ ORVOSSÁG 56 FORINTTAL TÖBBE KERÜL A háziorvos ma és holnap Karácsony utáni első munkanap a csikériai orvosi rendelőben. Azt hinné az ember, ilyenkor nincs is beteg. Valami ilyesmit gondolhatott a község körzeti orvosa, dr. Kende Ferenc is, aki 1990 őszén települt át Romániából Magyarországra. Azután meglepődött, mert sokan vártak rá. Asszonyok, akik az üíiíléP Után csa.k most émejc nj Jjíj-, tegnek lenni, magukkal is törődni, amikor végeztek az .otthoni munkával ,, — Hallottak-e arról, hogy januártól jön a betegbiztosítási kártya, s szabad orvosválasztás lesz? — kérdezem a váróteremben, tudva, hogy Csikérián egyetlen körzeti orvos van, de volt olyan időszak, hogy egy sem dolgozott itt. A válasz némi tanácstalanság. Többeknek új a hír, egyetlen nyugdíjas néni mondta, hogy a rádióból hallott róla valamit. A választásról pedig: — Nem is akarunk mást választani! Régen volt ilyen jó orvosunk, nagyon meg vagyunk vele elégedve. Az meg külön szerencsénk, hogy a felesége gyermekorvos, s ha Bácsalmáson is dolgozik, szükség esetén, ő is kijön, ha őt hívják, vagy a férje nincs otthon. A következő beteg előtt pár percet az újságírónak is szán dr. Kende Ferenc, de még kint hallom, hogy az éppen távozó páciens megkéri ismerősét, ha bemegy Bácsalmásra, ugyan váltsa már ki az ő orvosságát is. Munkában a körzeti orvos. — Elkelne itt is egy patika — kezdem a beszélgetést, hiszen a busz 28 forint a városba, ugyanennyi vissza, vagyis ennyivel többe kerül a csikériai betegnek a gyógyszer. Amit joggal kifogásolnak az itt élők, hiszen ők is ugyanolyan állampolgárok, mint a városban lakók. — Egy éve van egy kis kézigyógyszertár, de mivel egymagám csinálom a gyógyítás mellett, így nagy pluszmunka. Es ez is csak kisegítő — válaszolja a körzeti orvos, s hozzáteszi: Csikérián mintegy ezer ember él. Ami pedig azt jelenti, hogy a patika itt nem lenne gazdaságos. — Mi a véleménye a szabad orvosválasztásról? — A sajtóból, tévéből próbálunk információt szerezni, mert hivatalos tájékoztatást mi senkitől sem kaptunk. Lehet, hogy az illetékesek is keveset tudnak róla: Mi dolgozunk, mint eddig, s kíváncsian várjuk, hogy mi változik a gyakorlatban. — Ön szerint elképzelhető a választás ott, ahol egy orvos van? Elvileg igen, hiszen a csikériai lakos leadhatná a kártyáját Kunbaján vagy Bácsalmáson is. Persze, ha az ottani orvos is vállalja. S ha igen, kérdés, hogy az lesz-e a háziorvoslás. — És itt? — Én most is gyógyítok gyerekeket. Romániában is olyan körzetben dolgoztam, ahol 4500 ember lakott, 8-12 gyerekes családok — nem lehetett gyerekorvosra várni! Ránk volt, és most is ránk van bízva az egész falu egészsége. A KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT JELZÉSE UTÁN: Platánsor(s) a kunbajai főutcán December végén, január elején a szél ugyan zörgeti az elszáradt, barna leveleket a kunbajai Rákóczi utca platánfáin, de más gond nincs velük. Lombhulláskor azonban az ottlakóknak sok munkát, s nem kevés bosszúságot is okoz a csaknem 100 terebélyes, szép platánfa, mert a levelek eltakarítása, összegereblyézése, elszállítása vagy elégetése másnaponta feladatot ad a ház- tulajdonosoknak. Akik közül ketten egy-két éve már kérték a község vezetőit: adjanak engedélyt a fák kivágásához. Ám akkor erdész és építész szakemberek megvizsgálták a fasort. Megállapították, hogy bár valóban közel van a házakhoz, az épületek állagát nem veszélyezteti a gyökérzet, a fák pedig legszebb korukban élnek, 20 évesek, s a platánt 60-80 esztendőre ültetik. így hat, elutasították a kérést. De 1991-ben, az őszi viharos szelek után, a lakók újra kezdeményezték a fakivágást — s az íveket most csaknem az összes utcabeli aláírta. A képviselő- testület viszont úgy döntött, hogy nem dönt erről a kérdésről. Megkérdezi előbb a falu lakosságát is, miután itt nem egyedi esetről, hanem egy egész fasorról, mintegy száz platánról van szó, ami már Kunbaja főutcájának képét, így a település egész arculatát meghatározza. A véleménynyilvánításra a közmeghallgatáson kerül sor, amikor majd az 1992-es költségvetési tervet is megvitatják a falubéliekkel, akik ilyen alkalmakkor szép számban megjelennek. Az önkormányzat ezen határozatát azonban nem találta megfelelőnek a köztársasági megbízott. Persze nem tartalmi kifogása volt — egy fasor kivágásáról vagy meghagyásáról dönteni nem a KMB feladata. De, amint a levélben is jelezték: nem is a képviselő-testületé! A fakivágás ugyanis jegyzői hatáskör, amit nem vonhat el testület sem saját határozatával. Kunbaján vették a lapot, s a két ünnep között megtartott önkormányzati ülésen a testület korábbi határozatát állásfoglalássá változtatta, egyben felkérve a jegyzőt, hogy döntésé előtt kérje ki a lakosság véleményét. Ez ugyanis nem ütközik jogszabályba, s a jegyző minden bizonnyal ezt a megoldást fogja választani. Egyrészt mert neki a helyi önkormányzat a munkáltatója, másrészt egy ilyen Kiskunfélegyházán egyébként védetté nyilvánított platánsor kivágásáról dönteni a lakosság megkérdezése nélkül, s esetleg a többség ellenére . . . Telekosztás a bácsalmási Csájerben Bácsalmáson nemrégen arról döntött a város képviselő-testülete, hogy a település központjában fekvő értékes területet hasznosítja. A Csájer- nck nevezett részen 28 házhelyet alakítanak ki, mégpedig kapcsolódva a szálloda számára fenntartott térséghez. A közművesítés után — amelyet az önkormányzat végeztet el — 1992-ben meghirdetik az építési telkeket. A szomszédságba tervezett szálloda tervdokumentációja is elkészült, így ebben az évben hozzálátnak a megépítéshez. A hotel, ha majd átadják, nem csak a városszerkezetben tátongó foghíjat fogja eltüntetni. Jutalom a nyomravezetőnek Harmincezer forint jutalmat tűzött ki Bácsalmás város képviselő-testülete annak, aki segít megtalálni a gimnáziumba és más helyi oktatási intézménybe behatoló betörőket. A pénzért eddig még senki nem jelentkezett — úgy látszik eléggé ügyesen dolgozhattak a hívatlan látogatók. Ám lehet, hogy mégis szorul körülöttük a hurok, mert a rendőrségi nyomozás alapján, valószínű az összefüggés más betörésekkel. A központi bevételeket kiegészíteni a legegyszerűbb módon a helyi adók kivetésével lehet. Több településen azonban nem ezt a kényelmes, de népszerűtlen utat választják. Valószínűleg úgy vannak vele, mint Madarason, ahol úgy gondolják: többet veszítenének a réven, mint nyernének a vámon. így azután adó helyett inkább vállalkoznak —- mivel kétszeresen jól jár mindenki. A lakosság azért, mert nem kell adót fizetnie, s még pluszjövedelemhez is jut, terményeinek biztos a piaca; az önkormányzatnak pedig nem kell nemszeretem ügyekkel terhelnie a falut, s mégis több pénzhez jut, mintha adóztatna. Az csak az érem egyik oldala, hogy a saját húsboltban 10—30 százalékkal olcsóbb a hús, hogy a tejboltban literenként 17 forintért vásárolhatnak tejet a falubeliek. A másik oldal a termeltetés. A nemcsak szavakban vállalkozás- barát polgármester, két pénzügyi munkatárssal együtt létrehozott egy vállalkozási csoportot, ők intézték (az ügyeket. Tavaly márciusban a falugyűlésre meghívtak 17 termeltetőt, tisztázták, mire van szükség, mit fizetnek az áruért. Ezután a polgármesteri hivatal szerződött a lakossággal, átvette az árut, elszállította, s kifizette a termelőket. A skála széles: fokhagymával, megy- gyel, cseresznyével, pritaminpapriká- val egyaránt foglalkoztak, vállaltak hagymatisztítást is. Még a legtöbb helyen veszteséges fűszerpaprikán is volt haszon. Ennek ellenére nem hiszik azt, hogy éppen ők, Madarason tévedhetetlenek a vállalkozásban, viszont igyekeznek a kockázatot csökkenteni, és a gazdálkodás biztonságát — mégpedig a községéét tartják szem előtt. Ami persze nem akadályozza meg a mada- rasi polgármesteri hivatal vállalkozóit abban, hogy 1992-re ötmillió forintos bevételt célozzanak meg. VÁLTÁS — KÖLTÖZÉS MIATT Uj tag a megyei közgyűlésben A Kalocsára költöző, s munkahelyet változtató Vida Miklós helyett dr. Borbás Zoltán képviseli ezentúl Bácsalmást a megyei közgyűlésben. A madarasi állatorvossal az első tanácskozáson beszélgettünk. — Ön a körzeti választásokon negyedik lett, így nem látszott valószínűnek, hogy feladatot kaphat a megyei közgyűlésben . . . — Váratlanul ért engem is a lemondás folytán adódó lehetőség, de örülök annak, hogy képességeimet ezen a szinten is kipróbálhatom. Úgy érzem, ha valaki tenni tud, akkor annak kötelessége is tenni. — Elődje bácsalmási volt, s most a város formailag képviselő nélkül maradt. — Törvényszerű, hogy az egész régió érdekeit képviselnem kell, annál is inkább, mert a délvidék méltánytalanul háttérbe szorul — országosan is. Mintha megfeledkeznének róla, amikor a fejlesztésekről döntenek. Pedig gond van elég. Korábban a jó mezőgazdaság miatt nem törődtek az iparral, most pedig, amikor a nagyon értékes mezőgazdaság padlóra kerülése miatt ez az előny megszűnt, marad az iparhiány okozta feszültség. Tőke nélkül pedig lehetetlen a fejlesztés. Ami Bácsalmást ille- ' ti, a város, és minden érintett település vezetőivel, önkormányzatával keresem a kapcsolatot, bízom abban, hogy jól együtt tudunk működni. • Dr. Borbás Zoltán — Egy év hátránya van a közgyűlésben . . . — Vállaltam a pluszfeladatot, föl kell vennem a munkatempót.- Győzi majd, hiszen ön helyi képviselő is. Milyen színekben indult? — Függetlenként lettem a madarasi önkormányzat tagja, s most is független vagyok. S ha nehéz is összehangolni a két testületi tagsággal a civil munkámat, számítok a képviselőtársaim segítségére, s megteszem azt, ami tőlem telik. DECEMBER VÉGI HAVAZÁS: Munka és szórakozás • Az év végi havazás nem érte készületlenül a bácsalmási hóeltakarítókat. Sem a közszolgáltató vállalatnál, ahol a városi utak tisztántartásáról kell gondoskodni, sem a Petőfi Tsz-t, amelynek pedig a saját utak tisztítása a feladata. Vér Tibor traktoros Zetorjával a hóügyeleti tervnek megfelelően, külön értesítés nélkül indult útnak reggel. • Míg a hó a felnőtteknek elsősorban munkát, a gyerekeknek a játékot jelenti. Mint például a négy Szabó csemetének Jánoshalmán. Balázs, Éri, Anita és Szabina a nagynéni felügyelete mellett élvezte a friss havat — hol a szánkón ülve, hol a hóban taposva, hancúrozva. Helyi adóról majd februárban Másodszor is elhalasztotta a helyi adórendelet megvitatását a jánoshalmi önkormányzat. A képviselő-testület úgy döntött, hogy ezt a kérdést majd csak februárban, a költségvetés megtárgyalásával egy időben tűzi napirendre. Azért nem előbb, mert még nem ismeretesek a végleges számok a központi költségvetésből. Januárra egy előzetes költségvetési terv készül, amit február végéig kell ezután elfogadni. Ekkorra dőlhet el, hogy kell-e majd helyi adót fizetniük a jánoshalmi polgároknak. Pénz pályázaton Eddig iskolamúzeumként működött a jánoshalmi helytörténeti gyűjtemény, amely új helyre kerül. A városi könyvtárban talál otthont, miután az MHSZ kiköltözésével további, tágas helyiségekhez jutott az intézmény. A környékre jellemző ruhák, szerszámok, használati eszközök bemutatásához azonban új tárlókat, próbababákat kellett vásárolni. Ehhez a pénzt a könyvtár pályázatokon nyerte el. A művelődési minisztériumtól 72 ezer forintot, a megyei önkormányzattól pedig 40 ezret. A könyvtárban egyébként helyet kap egy különlegességnek számító kőzetgyüjtemény is. A jánoshalmi születésű, Brazíliában élő muzeológus. Bányai Mihály ajánlotta fel városának hosszú évek alatt összegyűjtött kollekcióját. A művelődési ház is sikerrel pályázott országos pénzekért. A helyi cigány folklóregyüttes számára 25 ezer forintot nyertek el, amihez a városi önkormányzat hozzátett ugyanennyit. Az összegből a művelődési ház kebelén belül működő cigányegyüttes számára vásárolnak felszereléseket: hangszereket, ruhákat. Iskolabusz Kéleshalomról Sok kisiskolás jár az önállóvá vált Kéleshalomról továbbra is a jánoshalmi iskolába. Számukra különösen a téli időszak a kedvezőtlen, mert a korai sötétedés miatt nem biztonságos a hazajárás. Azt pedig kevesen engedhetik meg maguknak, hogy autóval hoz- zák-vigyék a gyerekeket iskolába. A szülők kérésére, összefogásával az önkormányzat vállalta, hogy megoldja a feladatot — iskolai különjáratot szerveztek, s most már busz hozza haza esténként a kéles- halmi kisdiákokat. Az oldalt összeállította: Váczi Tamás
