Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

1992. január 31.. 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK TISZAKECSKE________ A tiszakécskei önkormányzat leg­utóbbi ülésén főként azzal az indít­vánnyal foglalkoztak a képviselők, amelyben száznegyvennyolc kécskei la­kos tiltakozik a városközpontban meg­nyitott játékterem ellen. Kérik az enge­délyeztetési eljárás során elkövetett hi­bák feltárását és a kiadott engedély visszavonását. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a városban igen ismert, kereske­delmi tevékenységet folytató Gól Kft. tagjai Merkur néven alapítottak egy újabb kft.-t, amely a szerencsejátékok­kal foglalkozik. S miután a társaság résztvevői tiszakécskeiek, egyértelmű, hogy a szerencsejáték-business azt a várost célozta meg. A pénznyerő auto­maták elhelyezésére négy telephelyet választottak, s a szóban forgó játékte­rem körülbelül egy hónapja már üze­mel is. A játéktermek ellen tiltakozó kécs- keiek dr. Bucsai Dezső helyi képviselőt kérték meg ügyük felvállalására. Mint kiderült, azonban a játékterem megnyi­tására vonatkozó engedély visszavoná­sa nem is olyan egyszerű. A Merkur Kft. által bérelt helyiség ugyanis csak elméletileg a városé, gyakorlatilag a társaság dr. Kövér Jánostól, a Ruha- tisztító Kisszövetkezet igazgatójától vette bérbe. Ráadásul az engedély ki­adásakor sem történt semmiféle sza­bálysértés. Ahhoz, hogy a Szerencsejá­ték Felügyelet engedélyezze a műkö­dést, mindössze a jegyző jóváhagyása kell, ami meg is történt. Ennek ellenére többen megkérdőjelezik a kisszövetke­zet tulajdonjogát, amelyről állítólag maga az önkormányzat mondott le, elveszítve ezzel a Merkur Kft. által fize­tett havi 51 ezer 500 forint bérleti díjat. Nos, ilyen előzmények után nem csoda, hogy a képviselő-testület mint­egy két órát foglalkozott a témával, s ezalatt elsősorban Bucsai doktor és dr. Sándor Csaba, a Merkur Kft. jogi kép­viselője vitatkozott egymással. Bucsai Dezső szerint a játékterem sérti a köz­ízlést, arról nem beszélve, hogy senki nem kérdezte meg a lakosság vélemé­nyét a pénznyerő automaták elhelyezé­séről. Dr. Sándor Csaba ezzel szemben így vélekedett: a játékterem üzemelteté­se hozzájárul Kécske liberális várossá való alakulásához, sőt, alkoholfo­gyasztás-csökkentő szerepe is van, mi­vel a szeszes ital fogyasztása tiltott a játékterem falai közölt. Noha az üzlet már megnyitott és a kft. tízmillió forintot fektetett a vállal­kozásba, ennek ellenére a képviselők úgy döntöttek, hogy a jegyző vizsgálja meg, nem vonható-e vissza az enge­dély. S hogy ilyen eset még egyszer ne forduljon elő, a következő javaslat hangzott el: dolgozzanak ki egy hasz­nosítási tervet, amelyben mérjék fel a város üzleti, intézményi szükségleteit, s a még üresen álló helyiségeket, épülete­ket eszerint hasznosítsák. Persze, ezzel sem értett egyet min­denki, hiszen még az ülés legelején így érvelt az egyik képviselő: „Nem azért isznak ennyien, mert sok kocsma van, hanem ezért van ennyi kocsma, mert sokan isznak”. Hasonlóra gondolha­tott Sándor doktor is, amikor ezt mondta: senkinek sem kötelező belépni a játékterembe, mindenki önként ját­szik. Koczó Ildikó A megyei közgyűlés támogatja a gázprogramot SOLTVADKERT Soltvadkert képviselő-testülete e hét közepén kibővített ülést tartott, amely­re meghívták Kőtörő Miklóst, a me­gyei közgyűlés elnökét, dr. Balogh László alelnököt, valamint Kőváriné dr. Bartha Ágnes főjegyzőt. Bár a napi­renden több olyan közérdekű téma sze­repelt, amely szinte a lakosság egészét érintette, a hallgatóság között mégis mindössze az MDF és a kisgazdapárt képviseltette magát. Az ülés elején Berkecz László polgár- mester bejelentette, a köztársasági megbízottal történt tárgyalásai kedve­zően alakultak az ügyben, hogy a Bü­döstónál lévő volt KISZ-üdülőt az ön- kormányzat, illetve a diákok változat­lanul díjmentesen használhatják. Egyébként a tulajdon megszerzéséről nem mondanak le. Ugyancsak jó hír­ként hangzott el, hogy egy németorszá­gi alapítványból szakemberképzésre és nyelvoktatásra valószínűleg sikerül tá­mogatást kapniuk. Kőtörő Miklós üdvözlő beszédében elmondta, fontosak az ilyen találkozá­sok, hiszen a megyei önkormányzat működése elképzelhetetlen a települé­sekkel való kapcsolattartás nélkül. Hangsúlyozta, hogy a nagyközség éle­tében egyik legjelentősebb beruházás­ban, a gázbevezetés programjában az ügyet előrevivő módon kívánnak segí­teni. Ezt kiegészítendően a polgármes­ter hozzátette, folyamatban vannak a telefonfejlesztéssel kapcsolatos tárgya­lások is. Az ülés további részében szó volt az önkormányzati tulajdonban lévő belte­rületi ingatlanok hasznosításáról, a szervezeti és működési szabályzat mó­dosításáról is. A legnagyobb vitát a helyi iparűzési adó bevezetéséről szóló rendeletalkotás váltotta ki. Érvek, ellenérvek csaptak össze amellett, ho­gyan lehetne gátat szabni a kontárok elszaporodásának, ami máris konku­renciát jelent az iparosoknak, a szol­gáltatást végző cégeknek. Volt, aki an­nak adott hangot: félő, hogy az adó bevezetésével azt a vállalkozók majd beépítik az áraikba. Végül is talán a szenátorok legtöbbjét azok az előzetes számítások győzhették meg, miszerint a gépjármű- és iparűzési adó bevezeté­sével együttesen több mint hatmillió forint bevételhez juthat a költségvetés. A testület 11 igen és 3 tartózkodó sza­vazattal úgy döntött, hogy április Fjé­től bevezetik a helyi iparűzési adót, ami az érintettek évi nettó bevételének 3 ezrelékét jelenti. A kezdő vállalkozók egy évig mentességet kapnak. — pulai — Gyógyüdülőterv alapítványi támogatással KISKŐRÖS ____________ N apirenden kívüli tájékoztatókkal, felszólalásokkal kezdődött a képviselő- testületi ülés január 29-én, Kiskőrösön, a polgármesteri hivatal tanácstermé­ben. Varga Endre MDF-es képviselő bejelentette, hogy az MDF—kisgazda- párt frakció felbomlott és ezután külön frakcióban, de továbbra is egymást se­gítve végzik a két párt képviselői mun­kájukat. A Lázár-alapítvány képviselői tá­jékoztatták a testületet arról, miként kívánják a várost — elsősorban an­nak gyógyvizére építve — egy komp­lex gyógyítási program megvalósítá­sában. A külföldi tőke támogatását is élvező alapítvány főként a daga­natos betegségekben szenvedők ellá­tásához szeretne segítséget nyújtani egy gyógyüdülő megépítésével, amelynek anyagi-technikai feltételeit ők biztosítanák, a kivitelezéshez szükséges munkaerőt pedig a város lakossága adná. Az önkormányzattól csupán az épületkomplexum létesíté­séhez szükséges területet, valamint elvi hozzájárulást igényelnek a prog­ram megvalósításához. A képviselő­KISKUNM AJ S A Többszöri bizottsági egyeztetések, fórumok után első fordulóban ült össze Kiskunmajsa önkormányzata, hogy az 1992. évi költségvetést megtárgyalja. Már Kiss Károly polgármester is utalt szóbeli kiegészítőjében arra, hogy az előterjesztés hordoz magában bi­zonytalan pontokat. Ezek pedig éppen a fejlesztésekhez kapcsolódó tételek. Nem tudni még ugyanis, mi lesz az országos pályázatok sorsa, márpedig Majsa többen is érdekelt. A szennyvíz- hálózat kiépítése, a csengelei útépítés vagy a röntgenfelszerelés, mind állami támogatások függvénye. A város szorí­tó pénzügyi helyzete éppen abból adó­dik, hogy a szűkre szabott anyagi lehe­tőségek közepette próbál vállalkozni az utóbbi évek legnagyobb fejlesztésére. testület a gazdasági és költségvetési, valamint az egészségügyi bizottságot bízta meg az esetleges együttműkö­dés részleteinek kidolgozásával. Vita és módosítás nélkül fogadta el a testület a város hosszú távú közmű­velődési koncepcióját, amely a telepü­lés kulturális arculatformálásának el­veit határozta meg. A kialakult műve­lődési szokásokra, hagyományokra épülő koncepció szabad teret enged minden olyan kezdeményezésnek, amely segíti a rendszerváltásból adódó szemléletformálást, a közművelődési tevékenység megújulását. Folytatódott az első testületi ülésen megkezdett vita a város költségvetésé­ről. A két ülés közötti időszakban a szakbizottságok is megtárgyalták a te­rületüket érintő pénzügyi, gazdálkodási tervezetet. Az egyezkedésbe bevonták a költségvetési tételek alakulásában legin­kább érdekelteket, az intézmények veze­tőit, s talán emiatt sikerült viszonylag rövid idő alatt konszenzusra jutni a kö­zel félmillió forint elosztásának arányait illetően. Biztosnak látszik, hogy az elfo­gadott költségvetés 1992-ben sem okoz likviditási gondokat a város életében, továbbra is működőképesek maradnak A benyújtott koncepció fölött meg­indult vita láthatóan kirajzolt néhány ütközési pontot. Az SZDSZ-frakció módosító javaslata például az Új-Kun- Majsa hetilap hétszázezer forintos tá­mogatását 133 ezerre redukálta, vala­mint a benyújtott felújítási igényekre szánt közel 5,5 millió forintból 1,7 mil­liót faragott le. Helyettük fontosnak tartották a mentőszolgálat támogatá­sát, az 1. sz. óvoda meleg vízzel való ellátását, s az utak kikövezését. Valentovics István képviselő a telepü­lésfejlesztési bizottság nevében hozzá­tette, hogy kéri, valamilyen pénzma­radványt vagy befolyó jövedelmet — például a pályázatok meghiúsulása ese­tén visszamaradó összeget is — az út­alapba különítsen el a város. Farkas László képviselő felszólalá­sában nem értett egyet az újság tá­intézményei, s talán a szociális körülmé­nyek javítására is marad erő. Javában folyt a költségvetési vita, amikor vendéget köszöntött a jelenlé­vők nevében dr. Szenohradszki Béla polgármester. Dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke — aki egy értel­miségi fórum kapcsán az MSZP városi elnöksége meghívására tartózkodott a városban — meglátogatta a tanácsko­zó testületet, s közel egy órát töltött körükben, rövid tájékoztatót tartott a parlament munkájáról. A képviselő-testület döntött az intéz­ményigazgatók pályázatának elbírálási módjáról, majd néhány módosítással elfogadta idei munkatervét. Az MDF—kisgazdapárti frakció ve­zetője önálló indítványban javaslatot tett 14 kiskőrösi utca nevének megvál­toztatására. A testület indokoltnak tar­totta egyes utcák régi nevének visszaál­lítását, illetve elnevezésének megvál­toztatását, de a döntés meghozatala előtt kikéri a lakosság véleményét, ezért a javaslatot a helyi újságban köz­zéteszi. A továbbiakban a helyi adó­rendeletet módosító indítvány ügyében döntött a testület, majd bejelentések­kel, interpellációkkal zárult az ülés. Sinkovicz László mogatásának ilyen radikális vissza­szorításával, ő a röntgen létesítésére beadott pályázatot vonná vissza, s az így felszabaduló tízmillió forintot osztaná el az intézmények vezetői által kérvényezett pályázati alap lét­rehozására, az oktatási intézmények beruházásainak támogatására, s az infrastruktúra fejlesztésére. Terbe Zoltán képviselő javaslata a szolgálati lakások egy részének el­adásából teremtene pluszbevételt a városnak. Udvardi Illés szenátor a rendőr­ségnek szánt egymilliós támogatást sokallta, Potyesz Sándor képviselő a sportcélokra szánt összeg növelése mellett emelt szót. A viták nem zárultak le, a dön­tést elnapolták a következő, február 12-ei közgyűlésre. Hajós Terézia Viták a költségvetésről SZÁZMILLIÓS ÉRTÉK A VÁROSÉ Mi lesz a Schöffer-hagyatékkal? • Fekete zászló a Schöffer-múzeumon. Ha valami ellentmondás tartósan mutatkozott a „hivatalos” Kalocsa és a helyi közvélemény között, az minden bi­zonnyal a város szülöttének, Schöffer Miklósnak a kibernetikus képzőművé­szet megteremtője munkásságának a megítélése. Az ok mára kézenfekvő: az utasításos ántivilágban a nacsalnyikok úgy gondolkodtak a városról, mint va­lami gépről. Ki kell módolni, hogy mire való, el kell rendelni, hogy eszerint ter­vezzék meg és építsék fel. Kész. Ennyi? Ennyi sem! Azért a gépet mégiscsak ola­jozni, gondozni kell, a városlakók feje fölött hozott döntést, még ha nemes célt is szolgál, meg kell vitatni, el kell fogad­tatni. Ám erre már nem futotta. így fordult elő, hogy a világszerte ismert művész volt a szülőházának mú­zeummá történő átalakítása, a város­nak adományozott, halála után leg­alább 100 millióra becsült képzőművé­szeti alkotásai, a számára 1,1 millió forinton kialakított vendégház több­nyire negatív felhangokat eredménye­zett. Egyesek azt sem nézték jó szem­mel, hogy a művészt Ferihegy és Kalo­csa között a hivatali kocsi hozta-vitte, esetenként a repülőjegy árát is a város fizette. A pontot az i-re a Cronos 8 névre hallgató kibernetikus fénytorony megépítése tette fel. A hagyományos művészetekben is nehezen eligazodó kalocsai átlagpolgárnak — éppen mert nem kérdezték meg ez ügyben, nem tájékoztatták kellőképpen — sok volt a torony, no, meg a költsége. A járóke­lők először csak csodálták a művet, majd a gyakori hibák, üzemzavarok az áram- és javítási költségek legendákat szültek. Replikáztak is jó néhányan: egy közlekedési lámpa sincs Kalocsán, a forgalmas kereszteződésekben tucat­szám törnek össze a kocsik, válnak nyomorékká emberek, mégis fényto­ronyra futja, nem rendőrlámpára. Eközben Európa másik fele a Nicolas Schöffer nevű magyar származású mű­vészt ünnepelte. Persze, azért a „helyi ellenzők” is örömmel látták, ha az an­gol, amerikai, arab, ki tudja milyen nemzetiségű turisták, magyar csopor­tok százával látogattak a házba. Schöffer Miklós 1992. január 8-án bekövetkezett halála, az ország napi­lapjaiban kivétel nélkül megjelent hosszú nekrológ aztán újabb találgatá­soknak adott alapot: hazahozzák-e, egyáltalán hol temetik, ki képviseli a várost, van-e végrendelet, mi lesz a vá­rosi Schöffer-házzal — sorjáztak a fel­vetések. A közvélemény számára máig megválaszolatlan kérdések tisztázására Schöffer Miklós magyarországi megbí­zottját, Dargay Lajost kérdeztük. — Élöljáróban leszögezem, hogy a Schöffer-hagyatékkal kapcsolatos ügyekben egyedül nekem, mint a művész magyarországi megbízottjának és felesé­gének, Schöffer Eleonórának van joga nyilatkozni, minden más, már közszájon forgó információ hiteltelen. Ami a leg­fontosabb, hogy a művész magyarorszá­gi fogadására épitett lakrész a város tu­lajdona. Az 1988. április 12-én kelt kétol­dalú nyilatkozat szerint, amit Schöffer Miklós és felesége, dr. Geri István me­gyei tanácselnök-helyettes, Dániel Géza pártbizottsági titkár és SzalókiIstván ta­nácselnök írt alá, egyértelmű, hogy „A Schöffer-házban elhelyezett műalkotá­sokat, amelyeket N. Schöffer Kalocsa városnak adományozott, a város nem engedheti ki tulajdonából, azok a ház el­idegeníthetetlen részét képezik. A ház­ban lévő szolgálati lakás Schöffer Mik­lós és felesége használatára szolgál, azt mások csak az ő előzetes engedélyük alapján vehetik igénybe.” Tehát az ok­irat szerint is a ház a város tulajdonát képezi. Más kérdés, hogy a múzeummal együtt megépített színvonalas lakás át­meneti hasznosítása nem oldható meg, mert egy múzeum területén kívülálló nem tartózkodhat, az a továbbiakban a művész özvegyének magyarországi elhe­lyezésére szolgál. Egyébként a lakrész ér­téke 1 millió 192 ezer forint, a téli idő­szakban fütjük, mert a múzeummal kö­zös a fűtésrendszere. A művész által a városra hagyott alkotások hatalmas ér­téket képviselnek. Egy Schö'ffer-szering- ráfia (sokszorosított rajz) értéke is 80 ezer új frank. A Cronos 8 fénytomyon kívül közel százmillió forintos érték az, amit a város Schöffer-adományként a tulajdonának tekinthet. Egyelőre nem tudni, hogy Schöffer- nek, vagy a feleségének az akarata-e, hogy a művész földi maradványai a ka­locsai fénytorony alá kerüljenek. Ami­kor Schöffer asszonnyal a haláleset kap­csán beszélgettem, e kérdés zaklatott idegállapota miatt nem tisztázódhatott. Annyi bizonyos, van végrendelet, de en­nek tartalma előttünk a mai napig isme­retlen. így azt sem tudjuk, gyarapodik-e a kalocsai múzeum gyűjteménye. Mind­ez a nyár közepére tisztázódik. Zsiga Ferenc Csak most Renault 5 Five 674 000 forint 1991-es, nagyon keveset futott modellek gyári garanciával, üzembe helyezve, rendszámmal Részletre is, AMÍG A KÉSZLET KORONA RENAULT Kecskemét Vevőszolgálat: Május 1. tér (az Alföldnél), tel.: 76/46-939: Szerviz, alkatrészbolt: Bakony utca 2/B, tel.: 76/24-469 Aki fizet, ráköthet Móricgáton a közelmúltban elké­szült a mélyfúrású kút, a lakosoknak így lehetőségük lesz egészséges ivó­vízhez, úgynevezett rétegvízhez jut­ni. (Jelenleg saját kútjaikat használ­ják.) Az önkormányzat a vízműépí­téssel kapcsolatban családonként ötezer forint közműfejlesztési hozzá­járulást vetett ki, ami ellen azonban a móricgátiak tiltakoznak. A jász- szentlászlói önkormányzat — Mó- ricgát oda tartozik — a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a fizetés nem kötelező, de a hálózatra csak azok köthetnek rá, akik az összeget záros határidőn belül leteszik. Akik a későbbiekben akarnak a helyi víz­műhöz csatlakozni, azoknak a ka­matokat is ki kell majd fizetni. Jobb a békesség Jobb a tiékesség — döntött a jász- szentlászlói önkormányzat — s leál­lították a község dűlőútjai mentén folytatott fakitermelést, amelyet a szegényebbek tüzelőellátása érdeké­ben is folytattak. A kisgazdapárt he­lyi szervezete tiltakozott a fák kivá­gása ellen, s bár a képviselők többsé­ge úgy látta, hogy az helyesen, csak az arra megérett fák irtására törté­nik, úgy döntöttek, hogy tavaszig leállítják a munkálatokat. Akkor, zöldellő állapotban, közösen jelölik ki a vágásérett fákat. A Máltai Szeretetszolgálat Kecelen Közel egy éve működik Kecelen a Máltai Szeretetszolgálat helyi szer­vezete, amelynek munkájáról Pap József megbízott vezető és dr. Scharpf Egon lelki vezető készített mérleget. Ennek tanúsága szerint a szerve­zet működési feltételeit a katolikus egyház biztosította azáltal, hogy a katolikus otthonban (a volt zárdais­kolában) ingyen adott raktárhelyisé­geket és fűthető gyűléstermet. A bu­dapesti központtól három alkalom­mal kaptak különféle támogatást: ruhaneműt, bútort, édességet stb. A kiosztott ruhák nagy része azon­ban helyi adományokból szárma­zott. A nagyközségi szervezet működé­sének legfontosabb célja a nagycsa­ládosok, az öregek, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek, va­lamint a menekültek támogatása volt. Egy év alatt Kecelen 2160 da­rab ruhát osztottak szét a rászorulók között. Ennek a mennyiségnek egy- harmada az Erdélyből és a volt Ju­goszláviából menekült, mindenük­től megfosztott embereknek jutott. Őket élelmiszercsomagokkal is segí­tették a keceli „Máltaiak”. A gyerekeknek 500-500 forintos ajándékcsomagot adtak karácsony­ra. A pénzadományok gyűjtését már jóval karácsony előtt megkezdték és örömmel tapasztalták, hogy erre a nemes célra szívesen és bőkezűen adományoznak a község lakói. Volt olyan vállalkozó, aki 30 ezer forintot utalt át a szeretetszolgálat számlájá­ra. Különböző fajtájú és értékű ado­mányban részesültek a nagycsaládo­sok, az idősek otthonának lakói és a cserkészcsapat tagjai. A Máltai Szeretetszolgálat keceli szervezetének több mint húsz tagja van, de a pártolótagok száma is meghaladja a harmincat. Kérésük és jelszavuk változatlan: Segítsen, hogy segíthessünk. Visszavonják az engedélyt?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents