Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

r-s k«rr»é Veliko préló Baján A bajai farsang legkiemelke­dőbb eseménye a hagyományos bunyevác nagypréló. A „fonó” je­lentésű préló az idén különösen nagyszabásúnak ígérkezik. Szom­baton este kezdődik a bál ünnepi műsorral, melyben a helybeliek mellett szlavóniai vendégművészek is fellépnek. A rendezők — a Ma­gyarországi Horvátok Szövetsége és a Csitaonica Egyesület — meg­hívták többek között az eszéki néptáncegyüttest is. A minden bi­zonnyal hajnalig tartó vidám mu­latságon jelen lesz Nagy Ferenc Jó­zsef tárca nélküli miniszter és hor- vát kollégája, dr. Zdravko Sancse- vity, a külföldön élő horvátok ügyeivel megbízott miniszter is. Embercsempészek, határsértők A szerb, horvát, szlovén határvi­dékről mintegy 300-400 határőrt vezényelnek át a román határsza­kaszhoz. Zubek János határőrségi szóvivő elmondta: a határőrök fő­ként az orosházi határőrkerülethez kerülnek, mert az utóbbi időben ott egyre több a határsértő és az embercsempész. Tavaly csak a ma­gyar-román határszakaszon 8000 határsértőt fogtak el. Az idén pe­dig már több százan megsértették ezt a határszakaszt. Görög kamionblokád A Hungarocamionnak jelenleg 30 kamionja vesztegel a görög- macedón közúti határátkelőnél, amelyet a görög kamíonosok lezár­tak, tiltakozásul a magyarországi tranzitdíjemelés ellen. Hadi­gondozottaknak A kormány nemrég döntött ar­ról, hogy a háborús események ál­dozatai kiegészítő hadigondozotti pénzellátásban részesülnek. A ren­delet szerint az érintettek 1992. ja­nuár 1-jétől visszamenőlegesen jo­gosultak a kiegészítő hadigondo­zotti pénzellátásra, amelyet a pol­gármesteri hivatalok illetékes igaz­gatási szervei folyósítanak. A ha­dirokkantak egységesen 3000, a hadiözvegyek pedig 1500 forint ki­egészítő hadigondozotti ellátást kapnak. Leégett tanya Fülöpjakabon Hétfőn reggel, nyolc óra után pár perccel egy égő tanyához riasztották a kecskeméti és a félegyházi tűzoltó­kat. Fülöpjakab határában lángolt egy lakatlan, nádfedelű épület. Sze­mélyi sérülés nem történt, az anyagi kár viszont jelentős: háromszázezer forint értékű berendezési tárgy és az épület jelentős része a lángok marta­lékává vált. A tűz keletkezésének okát a rendőrség és a tűzoltóság szakemberei vizsgálják, valószínű ugyanis, hogy gyújtogatás történt. TÍZ MONDATBAN a gyógyszerár- emelkedésről A honi házipatikák — becslé­sek szerint — tízmilliárd forint­nyi értékű gyógyszerkincset őriznek — talán az enyészetnek. Azaz — a csecsemőtől az aggas­tyánig — minden magyar állam­polgár ezer forint ára orvosságot tartalékol otthon. Mivel azon­ban a legtöbb háztartás többta­gú, valószínűleg nem mindegyik­re jellemző a gyógyszerspájzo- lás, némely orvosságos szekrény tartalma megközelítheti a száz­ezres értéket is. (Több, manap­ság divatos medicina teljes ára ötszámjegyű.) A készletezés mindaddig ki-ki magánügye, míg saját zsebéből állja a cehhet. Csakhogy ehhez a gyűjtőszenve­délyhez valamennyien hozzájá­rulunk. Az említett tízmilliárd- ból nyolcat ugyanis a társada­lombiztosítás fizetett ki, a bevál­tott receptek után. Ő pedig a tőlünk, munkáltatónktól beva­salt tb.-járulékból volt ilyen ga­vallér. Engem is fájdalmasan érint minden áremelés. De ha ez a mostani megfékezi valame­lyest az én kontómra pazarló­kat, már nem is haragszom rá annyira. — szabó — — PETŐFI NÉPE Külön útra térnek a lajosmizsei iskolák? Az elmúlt évtizedek­ben nem kis energiákat emésztett fel az élet leg­különfélébb területein a központosítás. Települé­sek egyesültek, mamut­intézményeket hoztak létre az egészségügy, ok­tatás stb. területén. Nap­jainkra megfordult a ten­dencia: az önállóságukat vesztett faluk sorra jelen­tik be elszakadási szán­dékukat a társtelepülé­sektől, az egészségügyi alapellátás intézményei önállósulnak a városi kórházaktól, egyre- másra szűnnek meg az ÁMK-k. Lajosmizsén is egy ilyen típusú ügy ke­rült terítékre: az 1450 fős tanulói létszámú, a nagyközségben nyolc különböző helyen mű­ködő Központi Általá­nos Iskola szétválasztá­sának gondolata, mely­ről lapunk 2. oldalán olvashatnak. Meghalt egy kisfiú Hétfőn délután Kecskemé­ten, az Irinyi utca 46-os szám kilencedik emeletéről, valószí­nűleg öngyilkossági szándék­kal, kiugrott egy 14 éves kis­fiú. A gyermeket egy óra után pár perccel szállították kór­házba a mentők, de az életét a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. A rendőrség az ügy körülmé­nyeinek a tisztázása érdeké­ben megkezdte a vizsgálatot. ELŐKÉSZÜLETBEN Román—magyar alapszerződés Tegnap megbeszélések kezdődtek Budapesten a ma­gyar—román alapszerződés előkészítéséről. A Magyarországra érkezett magas rangú román diplo­matákat fogadja Katona Tamás is. Mint ismeretes, a magyar és a román fél hosszabb diplomáciai előkészités után ült tárgyalóasztalhoz, mi­után kölcsönösen eljuttatták egymáshoz szerződéster­vezetüket. A megbeszélések kapcsán Herman János hangsúlyozta: a magyar kormány az alapszerződést a kapcsolatok fejlesztésének egyik fontos tényezőjének tekinti, ám nem tulajdonít kizárólagos jelentőséget an­nak. Emlékeztetett arra is, hogy számos kérdésben az alapszerződéstől függetlenül is haladást érhettek volna el, amennyiben erre meglett volna a megfelelő politikai készség. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK A magyarországi németek kárpótlása A második kárpótlási törvény, a tulajdonviszonyok rendezése érde­kében, az állam által az állampol­gárok tulajdonában az 1939. má­jus 1-jétől 1949. június 8-áig terje­dő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlá­sáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását is megkezdte tegnapi ülésén a T. Ház. Balsai István igazságügy­miniszter expozéjában rámutatott: a tervezet „folytatása” az elmúlt évben elfogadott kárpótlási tör­vénynek, ennek előírásai alkalma­zandók az új igények esetében. Az első kárpótlási törvény értelmében egyébként — jelentette be az igaz­ságügyi tárca vezetője — 822 248 állampolgár 3 176 274 vagyontár­gyat igényelt vissza. A képviselők előtt fekvő tervezet a zsidóktól és a magyarországi németektől elvett vagyon, valamint az államosított nagybirtok után járó kárpótlásról rendelkezik. A miniszter kiemelte, hogy a javaslat kissé továbblép elődjénél, ugyanis megkísérel az el­vett ingóságokért, sőt, az ingó leté­tekért is kárpótlást nyújtani. Nem kíván azonban foglalkozni a hatá­ron kívül élő, egykori magyar ál­lampolgárok igényeivel, tekintettel a nemzetközi jogi vonatkozásokra. Balsai István kitért azokra is, akik­nek mindkét jogszabály alapján járna a kárpótlás. Nekik összevon­va kell benyújtaniuk kérelmeiket. Az Alkotmány­bíróság döntései Alkotmányellenes a törvényes­ségi óvás jogintézménye — állapí­totta meg az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén hozott határo­zatában. A testület a törvényességi óvásra vonatkozó jogszabályi ren­delkezéseket 1992. december 31-ei hatállyal megsemmisíti. A terhelt hátrányára azonban már a határo­zat közzétételének napjától sem le­het törvényességi óvást emelni. A határozat szerint a törvényes­ségi óvás intézménye sérti a jogbiz­tonság követelményét, mert a bíró­sági eljárás egésze bizonytalanná válik, ha a jogerős határozatot a legfőbb ügyész, illetve a Legfel­sőbb Bíróság elnöke szabad mérle­gelésétől függően emelt óvásával megváltoztathatja, általában a fe­lekre kiható hatállyal. * A köztársasági elnök a kineve­zési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn belül kö­teles meghozni, amely annak meg­állapításához szükséges, hogy a ki­nevezés alkotmányos feltételei fennállnak-e. Az ésszerű határidőn belül az elnöknek döntenie kell: vagy aláír­ja a kinevezési okmányt, vagy nyi­latkoznia kell a kinevezés megta­gadásáról. SZOMBATTOL Árdrágulás a postánál Tegnapi lapszámunk­ban a Drágább lesz a posta című? kérdőjeles információnkban ígér­tük: ma részletesebb tájé­koztatást adunk e közér­dekű témáról olvasóink­nak. A Szegedi Posta- igazgatóság illetékesétől annyit sikerült megtud­nunk, hogy a közlekedé­si, hírközlési és vízügyi miniszter rendelete sze­rint február 1-jétől jelen­tősen — átlagosan mint­egy 30 százalékkal — • Lehet, hogy a levél megfogalmazásánál nehezebb a bélyegrevatót „kigondolni”? (Fotó: Straszer András) megdrágulnak a belföldi postai szolgáltatások dí­jai, s hogy az új díjszabá­sokat kifüggesztik vala­mennyi postahivatalban. Félhivatalos értesülé­sünk szerint a rendelet február 1-jei hatálybalé­pését nem kezelik mere­ven: jó néhány napig nem portózzák meg a már fel­adott, postai úton lévő küldeményeket. (A legfontosabb díjté­teleket a 2. oldalon kö- <•) Kevés a remény a bácskai munkanélküliség felszámolására A bajai munkaügyi központ szá­mítógépei érdekes statisztikát ké­szítettek a munkanélküliség jelen­legi állapotáról. A szakembereket is meglepte az a tény, hogy a nyil­vántartott 6394 fő munkanélküli az aktív munkavállalók 14,39 szá­zaléka. Természetesen azzal sincs mit dicsekedni, hogy a járadékok átlagos összege mindössze 7700 fo­rint. Az pedig egyenesen kataszt­rófa, hogy ennek a rengeteg állás­keresőnek a központ havonta 59 munkahelyet tud kiajánlani. A leginkább veszélyeztetett cso­portok a szakmunkások és a pá­lyakezdők. A nyilvántartottak kö­zel kétharmada férfi, a legjobb helyzetben a szellemi foglalkozá­súak vannak, mivel a körzethez tartozó 20 településen „csak” 693- an eszik a munkanélküliség keserű kenyerét. Felsőfokú végzettséggel csupán 16 pályakezdő nem talált állást, ellenben a középfokú vég­zettségűek közül 235-en várakoz­nak. Az életkor szerinti megoszlás­ban a 36—55 év közöttiek szám­aránya a legmagasabb. Munkanél­küli-ellátásban részesül 4250 fő. P. Z. Munkanélküli-ellátásban részesülők száma, település szerint: Baja 1551 Érsekcsanád 135 Síik üsd 274 Nemesnádudvar 207 Dusnok 79 Szeretnie % Hatmonostor 122 Nagybaracska Csatalja 178 121 Dávod 122 Hercegszántó 247 Vaskút 214 Gara 155 Bacsszentgyörgy 13 Hacs borsód 77 Bácsbokod 188 Csávoly 225 Fclsószentiván 65 Rém 130 Borota 51 Összesen: 4250 Drágább lesz az orvosság Most már biztos, hogy febru­ár 1-jétől emelkednek a gyógy­szerárak. Az illetékesek ígérik, hogy emiatt a legnagyobb pati­kák sem tartanak zárva egy-két napnál tovább. A leltározáso­kat, készletfelvételeket úgy pró­bálják megoldani, hogy minde­nütt legyen elérhető közelség­ben nyitva tartó gyógyszertár. Sürgős esetekben — elsősorban a kisebb településeken — az or­vos is elláthatja saját készleté­ből orvossággal a betegeket. A gyógyszerárak várható 13- 15 százalékos emelésében hosz- szas alkudozás után állapodtak meg a gyógyszerimportőrök és -gyártók az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­gal. Az előbbiek ennél is na­gyobb áremelést javasoltak, a termelői árak januárban bekö­vetkezett 12 százalékos drágulá­sa, a szintén nemrégiben végre­hajtott forintleértékelés, vala­mint a külföldről behozott gyógyszereket év eleje óta sújtó 4 százalékos importilleték miatt. A társadalombiztosítás pedig már csak azért is érdekelt volt ab­ban, hogy minél alacsonyabb le­gyen az áremelés, mivel a gyógy­szerek támogatási arányát egye­lőre nem kívánja csökkenteni. Azaz, a betegek továbbra is csak a korábbival azonos hányadát kell, hogy kifizessék a patikában a teljes gyógyszerárnak. Áz áremelkedések ellentéte­lezésére ezzel egy időben 28-ról 27 százalékra csökkentik a gyógyszerek kiskereskedelmi árrését. Sz. K. Egy hónap haladék Nem vonta vissza az üzemanya­gok árára kivetendő környezetvé­delmi termékdíjról szóló törvény- tervezetét a szaktárca, noha a par­lament váratlanul levette e heti programjáról a törvénytervezet to­vábbi megvitatását. A literenkénti 50 fillérből mintegy 1,5 milliárd fo­rint bevételre számít a tárca, s ezt az összeget természetesen a közle­kedéssel összefüggő környezetvé­delmi célokra fordítja. Nem március 1-jétől, hanem május 1-jétől vetik majd ki: ettől a naptól növekszik további 4 forint 10 fillérrel a motorbenzin fogyasz­tási adója is. Látogatási tilalom a bajai kórházban Az influenzás megbetegedések száma kedd reggelre azt mutatta, hogy periférikusán kialakultak egy nagyobb méretű járvány jellemzői. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, mérlegelve a kialakult helyzetet, elrendelte a bajai kórház egész területére a látogatási tilal­mat. Az intézkedés visszavonásig érvényes. Mozgósítás a Vajdaságban A Vajdaságban még az eddigi­eknél is nagyobb mértékű a moz­gósítás, ezreket visznek a frontok­ra; a szerbiai mozgósítás továbbra is azokat a körzeteket sújtja a leg­nagyobb mértékben, ahol kisebb­ségiek élnek — ezt állapította meg a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közössége kedden közzétett elnökségi közleményében. A fegyverszünet ellenére és a bé­kefenntartó erők várható érkezése előtt folytatott mozgósítást a VMDK „végtelenül képmutató­nak, cinikus és népellenes” intéz­kedésnek bélyegezte meg. A VMDK felhívta a figyelmet arra is, hogy „a hatalmon lévő párt és az egykori néphadsereg a moz­gósítást megtorlásként használja, s így kíméletlenül leszámol az ellen­zékkel és a kisebbséggel”. A közle­mény rámutat, hogy újabb százak és ezrek menekülnek el a Vajda­ságból: eddig mintegy 25 000-en kényszerültek szülőföldjük elha­gyására a vajdasági magyarok kö­zül. Polgári személyek és fegyvere­sek kivégzésével, túszszedéssel és a túszok eltüntetésével, a foglyok megkínzásával vádolja a jugoszláv hadsereget a Helsinki Watch nevű New York-i polgárjogi szervezet, amelynek levelét kedden tette köz­zé a Borba. A Slobodan Milosevic szerb elnökhöz és Blagoje Adzic ügyvezető nemzetvédelmi minisz­terhez küldött levélben a Helsinki Watch közli: bizonyítékai vannak arra, hogy rövidített statáriális el­járással legkevesebb 200 polgári személyt és felfegyverzett harcost végeztek ki az utóbbi öt hónapban. Üzemegészségügy: minden változatlan Az egészség- ügyi rendszer- váltás egyelőre nem érinti az üzemorvosi há­lózatot: az üzemorvosi szolgálat mind szakmai szem­pontból, mind pedig a finan­szírozás kérdé­sében változat­lan feltételekkel működik to­vább — tudtuk meg Andréka Bertalan népjó­léti helyettes ál­lamtitkártól. Amikor az egészségügyi vezetés a kör­zeti, illetve a gyermekorvosi ellátás reform­jának szüksé­gességéről döntött, egy­ben arról is határozott: az üzemegészség­ügyet speciális szakellátásként kezeli. Az egészségügy ezen terü­letéről — a többi szakterülettel együtt — valószínűleg csak az • Akik még élvezik az üzemi orvos gondoskodását, nyugod- tabbak lehetnek. Ezt a vérnyomásmérés eredménye is jelzi... alapellátási reform elindulását követően, ez év második felétől kezdik meg az elképzelések megvitatását a szaktárca képvi­selői. I MA F alusi plébános 1992 Riportunk a 8. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents