Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1992. január 28., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE A kunszentmiklósi meszes Magyarországon minden gazdag gyanús! Rejtegetni kényszerül megszerzett értékeit. Si­kereiről zártkörű eszmecseréken nyilatkozhat csak. A régi rendszerben a gyorsan tollasodó sikeremberek valóban nehezen tudtak volna el­számolni a bíróság előtt: tisztán szerezték-e a pénzüket? Voltak, vannak kivételek! A kunszentmiklósi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságá­nak vezetőjétől büszkén vállalható karriertör­— Édesanyám egyedül nevelt bennünket a testvéremmel! Hogy állást kapjon — röntgenasszisztens volt—, itthagyta a família ősi fész­két, Kunszentmiklóst és Budapest­re költözött. Farkasréten laktunk, egy szanatóriumból kialakított szolgálati lakásban — idézi vissza élete állomásait. — Szerettem a sportot. A Vasas első osztályú atlétája voltam. Ez volt a mindenem. Miután leérettsé­giztem a budapesti Táncsics Mi­hály Gimnáziumban, a Testnevelé­si Főiskolára jelentkeztem; torna­tanár szerettem voltai lenni. És ter­mészetesen világbajnok . . . Aka­rat és szorgalom együtt volt, de nem sikerült. A főiskolán és a ver­senypályán is kihagytak a keretből a szemem miatt. Sokdioptriás szemüveget hordok. Elkeserített a méltánytalan mellőzöttség, de nem adtam föl. A II. és a XII. kerület­ben újságkihordó lettem. Nagyon szerettem ezt a munkát. Kilenc évig nem is hagytam abba. 1975- től a hazaköltözésemig, 1984-ig jártam a budai utcákat, vittem az olvasnivalót, a friss híreket. Az volt ebben a jó, hogy hozzászok­tam a koránkeléshez. Nyolc órára — amikor sokan a munkát kezdik — én már megkerestem a napi fize­tést. Unatkozni nem szerettem. Amint engedett egy kis lehetőséget a kommunista gazdaságirányitás a maszekoknak, léptem. 1978-ban vettem egy öreg raj-GAZ-t. Bor­zasztó állapotban volt. Rögtön ja­víttatni is kellett — mindenem rá­ment! —, de miután üzemképessé tettem, elkezdtem az építőanyag­szállítást. Reggel négytől nyolcig újság, nyolctól este hatig, hétig mész, tégla, ajtó, ablak ... Este még olvasgathattam is. Fáradha­tatlan voltam, pedig növényi ét­renden éltem, s élek évtizedek óta. Be volt osztva minden percem. 1982-ben az állam lehetőséget adott nagyobb teherautók vásárlá­sára is. Négyéves fuvarozás után megvettem egy pótos ZIL-t. Ismer­tem az építőanyag-kereskedelem titkait, mert láttam, hogy a megbí­zóim hogyan szervezik az ügyeket. Konjunktúra volt... mindenki építkezett. Én a téglapiacra dol­goztam be magam. Mindent pon­tosan, precízen meg kellett szervez­nem. Magam voltam a, sofőr, a rakodó és a kereskedő. És milliós megrendeléseim voltak .. . Es az újságkihordás? — Az még ment.. . nyolc előtt ténetet hallottam. A harmincöt éves Peterdi István mészoltó kisiparos Kunszentmiklós egyik leggazdagabb polgára. Tágas villája, jól fölszerelt telephelye, 8 pótkocsis teherautója van. Peterdi — aki hamarosan 16 szobás szál­lodát épít a város központjában — a legna­gyobb értéknek azt tartja, hogy vállalkozói pá­lyafutása alatt meg tudta őrizni becsületét és bővíteni tudta piacát, hogy megfizette minden­nek az árát... • Nem a pénzért csinálom ...! — mondja Peterdi István, a mészzsákolás magyar bajnoka ... (Walter Péter felvétele) nem indulhattam soha. így aztán nem jutott időm arra, hogy trécsel- jek a raktárosokkal, meg a számlá­zókisasszonyokkal. Ebédelni is a kormány mellett lehetett csak. Ak­koriban bicsérdista elveket vallot­tam, minden növényt nyersen et-t tem. Nem kellett 'hoZzá nagy*térí­tés ... Mindig fejlesztettem; gya-j rapítottam a gépparkot, a hasznot nem szórakoztam el — ma sem tudom, hogy igazán mi is a diszkó —, hanem visszaforgattam a vál­lalkozásba ... — Miért költözött haza, Kun- szentmiklósra? —- 1985-ben úgy láttam, illő át- véhni az ősi családi házat. Van egy szép portánk a főtéren, odaköltöz­tem. Nagy nehezen megkaptan az engedélyt a mészoltótelep kialakítá­sára. Sajnos, itt a posta a levélkihor- dókkal viteti ki az újságot. A régi, jól bevált munkámat nem folytat­hattam. Maradt a vállalkozás... — A mészoltás, a zsákolás, a szállítás nem könnyű munka. Talál munkaerőt? — Ha jól fizetek, és biztos mun­kalehetőséget kínálok, van mindig ember. De ha nincs — vagy hét végén kopogtat valamelyik nagy vevő — magam is kirakom az árut. Ne vegye szerénytelenségnek: én tartom a mészzsákolás magyar re­kordját. Ötszáz zsákot teletöltök naponta ... Úgyhogy amikor az emberekkel a munkáról tárgyalok, tudom, hogy mi a sok és mi a ke­vés. Szerintem a téglarakodás ha­zai csúcsát is én tartom. — Kiknek szállít? — Az ország egész területén vannak vásárlóim. Általában vi­szonteladóknak, de ha telepünkön valaki öt kiló meszet akar, nem küldöm el. A cégtáblám állításait nem tagadhatjuk meg . .. — Ön a városi önkormányzat egyik legaktívabb tagja. A pénz­ügyek felelőse. Nem visz el ez sok időt az üzlettől? — Öt évvel a hazaköltözésem után Kunszentmiklós lakossága bizalmat szavazott, képviselőnek választott. Sosem mérlegelem, hogy mennyit bukók azért, mert a költségvetés alapos megvitatása ti­zenötször öt órát igényel. Vállal­tam a közszereplést, és szeretem is. Jól látom: másként gondolkodik az ésszerű gazdálkodásról egy hi­vatalnok, egy városi alkalmazott és egy maszek. Nem könnyű válta­ni a pazarló tanácsi rendszer után. Az emberek nehezen tudják el­hagyni a régi beidegződéseket, a kozmetikázott terveket, a trükkös bérspájzolást. . . , — Ön szinte mindent elért fiata­lon. Mik a tervei? — Szállodát építek. Lebontjuk az öreg Kecskeméti utcai házunkat és ott lesz az új hotel. Már az idén megkezdjük az építkezést. Min­dent mészből építünk, tehát fon­tos, hogy jól szervezzem a vállal­kozást. Figyeljek a piacra, bővít­sem a kapacitást. Az a szerencsém, hogy boldoggá tesz ez az egész. Évtizedek óta dolgozom, de nem a pénzért, higgye el... Farkas P. József PRAKTIK ÁRUHÁZ, SZEMVIZSGÁLÓ KOMPUTER A vállalkozók és az önkormányzatok A települések képviselő-testületi ülésein is egyre gyakrabban kerülnek terítékre a különböző vállalkozások. Legutóbb Lajosmi- zsén például egy példa értékű kérelmet tárgyalt a grémium. Homo­kiné Mikii Márta látszerész szemvizsgáló komputerszolgáltatást szeretne létesíteni a nagyközségben. Ehhez kért 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, vala­mint 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt az önkormányzattól. Ezért — az önkormányzat által ki­jelölt— 250 nyugdíjas ingyenes vizsgálatát vállalná. A vizsgálatok egyébként 200 forintba kerülné­nek, a kecskeméti 280-nal szem­ben, s a falu lakói az egyre borso­sabb utazási költséget is megspó­rolhatnák. A szimpatikus elképze­lésre kért támogatás azért példa értékű, mivel kedvező elbírálás esetén könnyen lehet, más vállal­kozók is sorban állnának támoga­tásért. Igaz: az egyáltalán nem rit­kaság az önkormányzatok életé­ben, hogy különböző állami vagy magán cégeknek anyagiakban is kimutatható kedvezményeket ad­nak, de az egyéni vállalkozók köz­vetlen támogatása egyelőre ritka­ság számba megy. A szektorsemle­gesség elve alapján azonban köny- nyen lehet, ez a gyakorlat is meg­honosodik. A szemvizsgáló kom­puter ügyében döntés az idei költ­ségvetés elfogadásakor lesz. A másik érdekes gazdasági té­májú napirendi pont a dr. Csiky Strauss magyar—német állampol­gárral kötendő szándéknyilatko­zat elfogadása volt, aki, mai ára­kon, 260 millió forintért egy úgy­nevezett Praktik áruházat kíván építeni. Lajosmizse legértékesebb területén, az M5-ös melletti Totál benzinkúttal szemben megvásárol­ni kívánt 1,5 hektáros, 20 aranyko­ronás föld termeléséből való kivál­tása 600 ezer forint lesz, amit a vevőnek kell állni a hektáronként 1 millió forint körüli vételáron túl. Zsigó Viktor polgármester a vitá­ban elmondta: tárt karokkal vár­ják továbbra is az erre a területre jelentkezőket, hiszen a falunak so­ha nem lenne ereje 100 milliós be­ruházásokat véghezvinni. S ha már foglalkozunk az ön- kormányzatok és vállalkozók vi­szonyával, adunk egy jó tanácsot: Kisebb településeken — az eddigi tapasztalatok szerint — első lép­csőben a polgármestert érdemes megkeresni a településsel üzletet kötni szándékozóknak. A váro­sokban viszont a gazdasági bizott­ságok vezetőjénél érdemes beje­lentkezni, hiszen az ilyen előter­jesztéseket ő jegyzi. A döntési jog­kör azonban szinte sehol sincs át­ruházva, így az utolsó szót a képvi­selő-testület mondja ki. M. Gy. Cégbírósági hírek A PN-Kalauzban a jövőben rendszeresen közölni fogjuk a me­gyei cégbíróságon bejegyzett társas vállalkozások listáját. Az idén beérkezett kérelmekkel kezdjük—sajnos azonban a cégbíró­ság munkatársaira a múlt év végén akkora terhet zúdítottak a magukat bejegyeztetni kívánók, hogy minden erőfeszítésük ellenére szükségük van egy időre önmaguk utoléréséhez. Ezt követően t udjuk majd hétről hétre is­mertetni az új cégek névsorát. Egyébként az idén január 22-éig, amikor a cégbíróságon jártunk, két szövetkezet, 33 korlátolt fele­lősségű társaság (kft.), 2 közkere­seti társaság. 7 gazdasági munka- közösség, 65 betéti társaság és 3 vállalat kérte bejegyzését. Hazánkban az iparosképzes szín­vonala meglehetősen alacsony. Nin­csenek megfelelő iskolák, hiányoz­nák a szakkönyvek, amelyekből a le­endő mester megtanulhatja a szak­ma kisebb-nagyobb fortélyait. Kü­lönösen vidéken kritikus a helyzet, ahol a leginkább szükséges, hogy a kisebb településeken egy-egy mester az egész környéket ellássa szolgálta­tásaival. Senki sem vitatja, hogy egy kisiparos csak úgy lehet sikeres, ha komplex szolgáltatást képes nyújta­ni, ám ehhez még nagyon kevés he­lyen adottak a feltételek. A magasan kvalifikált vállalkozó csakhamar sa­ját bőrén tapasztalja, hogy nem vész el a befektetett energia. Az világos, hogy a jelenlegi oktatási rend alkal­matlan e követelmények megvalósí­tására, és szükséges az iparoskepzés' megreformálása. Számos helyen el­hangzik, hogy gyorsítani kell az ok­tatás korszerűsítését, és nem szabad lemondani még a nehéz gazdasági helyzetben sem az utánpótlásról. Úgy tűnik, ez nem sokáig marad vágyálom. Az Ipartesületek Orszá­gos Szövetsége (Iposz) célravezető lépéseket tervez. Például azt, hogy az érdekvédelmi tevékenység szerves részeként aktívan bekapcsolódik az. iparosoktatásba. Ehhez a Német Központi Kézműipari Szövetség se­gítségét is igénybe veszi. Számos más területen is sikeres az együttműkö­dés, de éppen a szakképzés és a szak­mai továbbképzésben vannak a leg­nagyobb lehetőségek. Most egy hároméves oktatási program keretében a német partne­rek 8,4 millió márkás segélyt nyújta­nak a magyar iparosképzéshez. A pénzt három nagy területre szán­ják. Egyrészt a régen végzett meste­rek és szakemberek továbbképzését szervezik meg, mert úgy gondolják és ezt a gyakorlat is igazolja hogy azok a technológiák, alap­anyagok, amelyek 15-20 éve még korszerűnek számítottak, ma már elavultak. Ezért a mesteremberek­nek meg kell fiatalítaniuk tudásu­kat. Ugyancsak modernizálni kí­vánják a szakmunkástanuló­képzést. Ez a második nagy terület, amihez anyagilag is hozzájárul a Né­met Központi Kézműipari Szövet­ség A harmadik nagy terület pedig a mestervizsga intézményrendszeré­nek korszerűsítése. Az oktatási program keretében már tavaly több százan vettek részt — tíz különböző szakmából — valamilyen tovább­képzésben. Az oktatást Németországban tar­tották, így a mesterek a gyakorlat­ban ismerhették meg, hogy ott mi­ként működik egy-egy sikeres ma­gánvállalkozás még akkor is, ha az parányi. A szakemberek oktatása mellett a német partner 13 különbö­ző szakmában tankönyvkoncepuót is készítetC sőt, ezeket magyarra is Jórdíttatta. Mái a sokszorosjtas is megtörtént, ily módon e könyvek rendelkezésre állnak, tehát nincs akadálya a magyarországi korszerű iparosoktaíás bevezetésének. Az alapos előkészítés révén — mint azt az Iposzban elmondták—a képzés már az idén szeptemberben megkezdődhet. Az Ipartestületek Országos Szövetsége eddig 43 szak­munkásképző intézettel állapodott meg erről. AZ ELSŐ FEGYVERBOLTOK Sláger: a parabellum 1991 őszén jelent meg a rendelet, amely meghatározza azoknak az ál­lampolgároknak a körét, akik önvé­delmi fegyverek tartására jogosul­tak. Egyben lehetőség nyílt a rende­lettel Magyarországon legális fegy­verkereskedésre is. Az MTI Vas me­gyei tudósítója a nálunk eleddig még szokatlan üzletág beindulásának el­ső, helyi tapasztalatait adja közre. Vas megyében négy vállalkozó kért engedélyt önvédelmi- és sport-, valamint vadászfegyverek forgal­mazására. Közülük Bokor Tibor csepregi és Übelher Gyula kőszegi kereskedővel beszélgettünk. — A sláger a 9 milliméteres para­bellum pisztoly — mondja Bokor Tibor, a Hubertus Vadász és Lovas­bolt tulajdonosa, és már mutatja is a magyar FÉG-gyártmányt. — A normál típus ára 12 ezer 500 fo­rint, de revolver változata is kapható csaknem 15 ezerért — tájékoztat. A boltban, ahol lovasruhák és -fel­szerelések mellett jól megférnek a kések, a vadász- és légpuskák is, ed­dig 10 pisztoly kelt el. Általában hi­vatásosak vásárolnak, és van meg­rendelés a parabellum „colt’ -típu- sára is. Két hivatásos testőr igényel­te magának a majdnem 30 centimé­ter hosszú csövű fegyvert, amit Ausztriában 10 ezer schillingért árulnak. Az üzletről természetesen szigorú bizonylatokat kell kitölteni. A Vas megyei Csepregen be is lő- heti fegyverét, aki Übelher Gyula gazdaboltjában vásárol. Erre 50 mé­teres lőtér áll a rendelkezésre. Érté­kes trófeák, cipők és kerti magok, kapa- és fejszenyelek mellett kínál­ják magukat a vadász- és légpuskák. A tulajdonos felesége szolgál ki az üzletben, a férj pedig, aki a többi kö­zött fegyvermester is, javítja vagy „belövi” a náluk vásárolt pisztolyo­kat, puskákat. Legértékesebb va­• Önvédelmi fegyverek. (PN-archív) daszpuskája egy olasz Campiona bock volt 42 ezerért. A parabellu- mokat ő is hasonló összegért kínálja, mint a kőszegi konkurencia. A két vállalkozó természetesen hi ­vatalos úton szerzi be a „gyilkos” eszközöket. Kapcsolatuk van egy­részt a budapesti Fegyver és Gázké­szülékek Gyárával, valamint az ugyancsak a fővárosban működő Kettner Nimród Nagykereskedel­mi Vállalattal és a debreceni Trófei Nagykereskedelmi Vállalattal. — A fegyver lesz a jövő üzlete Ma­gyarországon ? Van aki szerint ige, mert a köz- biztonság erősen romlott, és az ál­lampolgárok mindinkább tapasz­talják. hogy a bűnözéssel szemben kiszolgáltatottak. Mind többen vé­lik úgy, hogy egy rablótámadás elle­ni védelemben csak önmagukra szá­míthatnak. Mások úgy gondolják, hogy a kézifegyverüzlet már csak azért sem lehet túlzottan „kaszálós” pénzszerzési lehetőség, mert igen ki­csi azoknak a köre, akik joggal vásá­rolhatnak az ilyen újonnan nyílt „ve­gyesboltokban”. Tehát dömping- megrendelésre, így nagy haszonra nem lehet számítani. Mire jó a fagyapot? Február 4-én, 10 órakor, a kecskeméti Tudomány és Technika Házában szim­póziumot tart az Inter Bau Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Tár­saság. Az osztrák magyar vegyes válla­lat, a Heraklith Hungária fagyapot szi­getelő lapjainak felhasználási módjairól tájékoztatják a tervezőket, a kivitelező­ket és a szakipari vállalatokat. A Ma­gyarországon újnak számító szigetelőla­pokkal jelentős fűtési energiát iehet meg­takarítani — ígéri a meghívó. Lekörözték a Lengyeleket A volt Szovjetunió turistái tömegesen vették célba Dél-Koreát, de elsősorban nem történelmi nevezetességei miatt, sok­kal inkább azért, hogy olcsón felvásárol­janak olyan közszükségleti cikkeket, amelyeken hazájukba visszatérve hatal­mas felárral túladnak. Az Aeroflot Szöul —Moszkva járatán az ilyen álturisták a helyek 15 százalékát foglalják el. A zok­nik, kesztyűk és kötöttáruk iránt a legna­gyobb a kereslet. Az egyik szöuli piac árusa szerint 1. számú vásárlóvá váltak az oroszok, az ukránok és más FÁK-állam- polgárok, akik hatalmas vásárlási ked­vükkel még a lengyeleket is lekörözték. Arab „áramkör” Hárommilliárd dollárt invesztálnak az Öböl-menti arab országok egy közös elektromos hálózat kiépítésébe. A tanul­mányok már elkészültek, s csupán 953 millió dollárba kerültek. A tervek szerint a hat ország 2003-ra kötődik egymáshoz elektromosan, az első szakasz azonban már az idén elkészül, s Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahraint és Katart kapcsolja össze. Korszerű orosz parasztporta Oroszországban olyan mintafarmot létesítenek amerikai agrárszakemberek, ahol az orosz parasztok elsajátíthatják a korszerű földművelési szakismereteket. A farm nemcsak a földműveléshez, a korszerű parasztporta kialakításához szolgál mintául, hanem a termékek érté­kesítésével bezárólag az agrárgazdálko­dás teljes folyamatához. A mintafarmot valószínűleg Szentpétervár közelében építik fel. Hasonló létesül egyébként Ör­ményországban is. Küszöbön a törökök Küszöbön áll Törökország teljes jogú közös piaci tagsága közölte az EK brüsszeli bizottságának alelnökc. Martin Bangemann, aki kedden együttműkö­dés-fejlesztési megállapodást írt alá az ankarai kormánnyal Isztanbulban. Kije­lentette: az európai közösség „nem létez­het Törökország nélkül”. Ankara 1963- ban kötött társulási szerződést a Közös Piaccal, 1987-ben folyamodott teljes jo­gú tagságért s az egyik előfeltételének számító vámuniót 1996-ig tervezi kiala­kítani az EK-val. A görög kormány egyelőre ellenzi Törökország csatlakozá­sát. Több más EK-tag akadálynak tekin­ti a magas török inflációt és az emberi jogok nem megnyugtató helyzetét. Világgazdasági fórum Davosban január 30. és február 6. kö­zött világgazdasági fórumot tartanak. Az értekezlet napirendjének fő pontjai: Kelet-Európa és a Föggetlen Államok Közösségének sürgős támogatása, to­vábbá Ázsia súlyának növekedése, s en­nek kihatásai a világpolitikában és gaz­daságban. A svájci üdülőhelyen 1971 óta minden évben tekintélyes üzletemberek és politikusok gyűlnek össze világgazda­sági és politikai eszmecserékre. Az idei találkozóra 250 politikust és ezer üzlet­embert várnak Davosba. Keleti munkanélküliség A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az idén 22 millióra emelkedik a kelet-közép-európai munkanélküliek száma, beleértve az oroszországiakét is. „A kép nagyon sötét, a munkanélküliség gyors ütemben növekszik” — mondta Oscar de Vries, az 1LO kelet-közép- európai részlegének igazgatója. De Vries a lengyelországi munkanélküliség alaku­lását tartotta a legsúlyosabbnak, ott máris kétmillióra tehető az állástalanok száma, arányuk az aktív lakosságban 13- 14 százalék. Szerinte a magyarországi munkanélküliek aránya 10 százalékos. A leglassúbb infláció 24 év óta a második leglassúbb infláci­ós ütemet jegyezték fel a tavalyi évre vo­natkozóan az Egyesült Államokban. De­cemberben 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az év egészében pedig 3,1 százalékkal. Szakértők megjegyzik, hogy a lassú infláció egyfajta öröm az ürömben, nevezetesen: a gazdasági stag­nálás szülte sok rosszban egy kis jó. Szerkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak Iparosképzés mesterfokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents