Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
1992. január 28., 6. oldat PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA Magad uram Ma Magyarországon a vállalkozás állampolgári jog. Mindez nem jelent kevesebbet, minthogy aki józan ítélőképességének birtokában tud maradni, vagy nincs vele szemben egyéb kizáró ok (pl. nincs börtönben) — ha kéri —, megkapja a vállalkozói igazolványt. Igaz, van néhány eset, amikor csak akkor adható ki ez a jogosítvány, ha a vállalkozó maga is szakember, vagy bizonyíthatóan alkalmaz felkészült szakembert (pl. orvos, gyógyszerész). Egyszóval szabad a gazda. De mire?! Abban a pakliban ugyanis, amiből a vállalkozóknak osztanak, benne van a siker, a gazdaság mellett a csőd, a válság, a látástól-vakulásig tartó munka $s az örökös feszültséget szülő felelősség is. Mi „szittya atyánk-fiai”, kemény kobakunkkal bátrak vagyunk. El merünk indulni akár a vakvilágba is. A napokban bekopogott hozzám egy fiatalember és vállalkozási tanácsot kért. Feljegyeztem a beszélgetésünket, mert érdemes közreadni: — Mire kíván vállalkozni? — faggattam. — Azért jöttem, hogy megmondják nekem. — Mi a szakképzettsége? — Az miért fontos magának? — Mennyit kíván befektetni? — Pénzem az nemigen van, de arra gondoltam, hogy veszek majd fel valami jó kis kölcsönt. Azt mondják, a Start-hitel jó erre. — Miért akar vállalkozni? — Mert kell a pénz ... Nos, a sorozat olvasói már tudják, mi a különbség a pénz és a tőke között. Ez a beszélgetésfoszlány azonban rávilágít az alkalmazott és a vállalkozó különbségére. Az alkalmazottnak ugyanis csak a pénz kell, míg a vállalkozó foly- ton-folyvást megpróbál a pénzéből tőkét kovácsolni. Az alkalmazottnak a megélhetéséhez kell a pénz, a vállalkozónak azért, mert az üzletmenetből él. Az alkalmazott általában passzív, a vállalkozó aktív. Óriási különbségek ezek! Éppen ezért nem nehéz felismerni már a tanácsadáson sem a leendő vállalkozót. Például egy ilyen párbeszédből: — Mire kíván vállalkozni? — Van egy ötletem, és azt szeretném tudni, életképes-e, nem fo- gok-e belebukni. — Mi a szakképesítése? — Nem a szakmámban kívánok vállalkozni, de már sokat tudok a dologról. .. — Mennyit kíván befektetni? — Van egy kis megtakarított pénzem, de nem szeretném elkótyavetyélni. Ezért kérem, készítsenek nekem egy vállalkozásindítási költségvetést es üzleti tervet. — Miért akar vállalkozni? — Mert úgy gondolom, komoly lehetőségeket rejt az ötletem, szeretném megvalósítani. Ugye micsoda különbség! Az egyik ember elszánt, és „bátor”, ami kétségtelenül fontos vállalkozói erény, míg a másik csak óvatos és okos. Ez a másik ugyanis lehet, hogy sohasem lesz vállalkozó, de viszonylag kis befektetéssel beleláthat a jövőjébe. • • • És aki látja a jövőt, az fel tud készülni az útra, a veszélyek leküzdésére. És ha már szóba került a Starthitel, akkor itt kell elmondani: egyáltalán nem véletlenül utasították el a kérelmezők mintegy 90 százalékát! A nemzetnek ugyanis most inkább van szüksége okos, mintsem „bátor” vállalkozókra. Mi kell tehát a vállalkozáshoz? Mindenekelőtt egy jó ötlet. És ha lehet, ne a szomszédot, ne az ismerőst majmoljuk. A Start-hitelt igénylők többsége például kocsmát, panziót, vegyeskereskedést akart indítani, márpedig ezek a vállalkozások most tömegével csuklanak össze, az ötletnek reálisan megvalósítható és piacképes tevékenység — szolgáltatás, kereskedés vagy termelés — végzésére kell vonatkoznia. Mert mit ér a legjobb ötlet, ha — akkor és ott — nem valósítható meg, vagy a kutyának sem kellünk az ötleteinkkel együtt? A piac megdolgozásához, a tevékenység beindításához, fenntartásához tőke kell. Mégpedig megfelelő nagyságú tőke, ami nem több, de nem kevesebb a szükségesnél. És ezt ma még rettenetesen kevesen akarják megérteni. Mindenkinek vállalkoznia kell, aki képes rá. És mi van akkor, ha egyedül nem megy? Meg kell próbálni társakkal. Erről szólunk a következő alkalommal. Ám ha elment volna a kedvünk a feleslegesnek ítélt kockázatvállalástól, a vállalkozástól, sebaj: van másik lehetőség is! Merth László Ferenzy Europress A * •• rr JOVO kihívásai a gépiparban Készül a kormány iparpolitikai koncepciója, amely szerint a jövőben kisebb, de hatékonyabb gépiparra van szükség. Az ágazatot azonban csak jelentős struktúraváltás mozdíthatja ebbe az irányba. A magyar gépiparnak el kell szakadnia attól a gyakorlattól, hogy a fejlesztések a volumenbővítést szolgálják. Lehetővé kell tenni, hogy az ágazat szerkezete megszabaduljon az autarkiától — a mindent gyártás kényszerétől —, és azok a termékek kapjanak előnyt, amelyek valóban magas minőségben gyárthatók. A gépipar helyzetét 1991-ben nagyban befolyásolta, hogy feszültségei a világpiaci recesszióval egy időben jelentkeztek. A likviditásgondokkal küszködő ágazatnak gyenge külföldi felvevőkészséggel kellett szembenéznie. Az idei év valamivel kedvezőbb lesz, mivel az ágazat struktúraváltása lényegében az év végéig befejeződik. Ebben szerepe lesz a külföldi tőkének, hiszen 1991-ben is ebben az ágazatban jelent meg a legtöbb külföldi partner. A szakemberek szerint megkezdődhet a kisebb vállalatok privatizációja, ugyanakkor szaporodni fognak a csődeljárások. Ez különösen a gépek, gépi berendezések gyártását érinti majd. Kedvezően halad a privatizáció a villamos ipar és villamos készülék alágazat- ban. A műszeripar nehéz helyzetbe került a hadiipari megrendelések megszűnése miatt, azonban nem igényel nagyobb beruházásokat, hogy új irányba tudjon elindulni. Jó a túlélési esély a fém tömegcikkiparban, mivel ezek a termékek — alacsony jövedelmezőségük ellenére — helyet találnak a piacon. A vállalatok lehetőségeit nagyban javítaná, ha létrejönne az ágazat számára egy külön, szolgáltató pénzintézet is. A HALASI ÉPÍTÉSZ HOBBIJA Tangazdaság a magánfarmon A Kiskunhalasról Baja irányába közlekedők a város határában, a kopolyai elágazás mellett gondosan lekerített, virágzó farmergazdaságot láthatnak. Gazdája a 38 éves Benke Sándor, aki álmait igyekszik itt szorgos munkával megvalósítani. Az agrárvállalkozóval a farmon beszélgettünk. — A mezőgazdaság szeretetét szüleimtől örököltem, akik ma is Kunfehértón, tanyán élnek és gazdálkodnak — mondotta. — Másrészt, amikor megnősültem, családot alapítottam, amolyan jövedelem-kiegészítésként kezdtem el disznókat hizlalni. Akkor még volt tisztességes haszon a sertéstartáson. Mivel a városban építkeztem, a szélén rendeztem be a hizlaldát. Egy évtized múltán a város erre terjeszkedett. Annyira, hogy át kellett telepíteni a farmot. Ekkor vásároltam meg ezt a területet, amin egy régimódi tanyás ház volt, melléképülettel. Itt vágtam bele három éve az átalakításba, építkezésbe. Lassan kezd úgy kinézni, ahogyan megálmodtam. — Mekkora ez a terület? — A hozzá bérelt földdel együtt jó három és fél hektár. — Mi található meg ebben a farmercentrumban ? — Először építettem egy kétszázötven négyzetméteres birkaho- dályt, ebben jelenleg 370 juh van. Ezt követte egy kétszáz négyzet- méteres sertéshizlalda. Ebben 140 hízó és a nemrégen beállított 30 anyakoca kapott helyet. Most fejeztem be a száz négyzetméteres ellető munkáit. Mellette a hízóbikáknak, lovaknak készült el az istálló, s van még kiszolgálólétesítmény, gazdasági épület és lakás is. Az ólak mögött alakítottam ki egy kis veteményest, ide kerül a trágya egy része. Az ólak körül szaladgál jó fél száz baromfi, ők a pusztítói az egyéb ételmaradékoknak. — Igazán mutatós itt minden. Mennyiért adná el így, ahogy van, ezt a birtokot? — Nem adnám el, nem azért csináltam. Egy biztos: hatmilliós ajánlattól nem remegnék meg. — Akkor vágott bele az állattartás fejlesztésébe, amikor mindenki menekült a jószágtól. Nem volt ez nagy kockázat? — Szerintem nem, mert azt látni kell, hogy ennivalóra mindig szükség lesz. A mostaninál csak jobb lehet a helyzet. Én bíztam a jobb jövőben. — Különösen ultramodern ez a fiaztató. Honnan vette a berendezést ? — A helyi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola tulajdona. Az intézmény vásárolta és telepítette ide. • Benke Sándor agrárvállalkozó — Hallottam, az iskola felfigyelt erre a farmra . . . — Igen, megkerestek, megállapodtunk. Ennek keretében az én gazdaságom az iskola tangazdaságaként is működik. Ez azt jelenti, hogy évente hatvan tanuló fordul meg itt nálam, ahol gyakorolják a gazdálkodás tudományát. A gyerekek egész nap itt vannak, itt is alszanak. Látná, hogy élvezik.-— Nagy ez a gazdaság. Hány ember dolgozik itt? — Amikor csak szabad időm van, én is. Két állandó alkalmazottam ténykedik itt, állandóan van kint őr, s a kampánymunkák során több alkalmi munkás is besegít— Kizárólag a haszonért csinálja? — Nem. Azt, amikor éjjel ellenek az anyabirkák és itt ülök közöttük hajnalig, majd két-három óra alvás után reggel kezdem a munkát, nem lehet megfizetni. Ezt csak az állatok szeretetével lehet csinálni, engem hajt a vérem. Az más, hogy mindezt úgy próbálom megvalósítani, hogy jól is járjak. — Van a családban követője? — Az egész család szeret kijárni, sokat segítenek. Most nyolcadikos fiam pedig olyan hévvel dolgozik itt, mint egykor én tettem. Nem véletlen, hogy farmer akar lenni. Itt aztán gyakorolhatja a tudományát. — Birtoka mellett található a helyi szövetkezet telephelye. A nagyüzem napi gondjai, bajai nem befolyásolják működését? — Nem. Eddig minden segítséget megkaptam a szövetkezettől. — Biztos sok irigye, haragosa van. — Aki irigy, jöjjön ki velem egy hétre. Ha ezek után is irigykedik, fizetek neki. — Azt mondta, mindezt, ami itt látható, csak szenvedélyből csinálja. Mivel foglalkozik egyébként? — Építész a szakmám. Egy építőipari kft.-t vezetek, harminc dolgozóval. Horváth Róbert 1992-BEN ISMÉT v r v . . WnK Hitelstart Sokan aggódtak a Start-hitellel kapcsolatban. A közgazdászok azt hangoztatták, hogy nem piackomform egy olyan hitelt támogatni, amely olcsóbb a többinél, mert felborítja a piaci viszonyokat. Az élet viszont azt igazolta, hogy ez nem így van, a Start-hitel konstrukció jól segítette a vállalkozókat — mondotta Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke azzal kapcsolatban, hogy az idén ismét igénybe vehető ez a típusú kedvezményes kölcsön. Emlékeztetünk arra, hogy a Start-hitel nagyon nehézkesen indult. Ráadásul működése során is akadt probléma. Például az APEH-nak külön állásfoglalást kellett hoznia arról, hogy a bankok eldönthetik, nyújtanak-e kölA start után át kell vinni a vállalkozónak néhány akadályt amíg a célba ér... csont egy-egy vállalkozónak, ha az a felvett összeget már mint társaság kívánja visszafizetni azon egyszerű oknál fogva, hogy bejelentkezett a vállalkozási nyereségadó hatálya alá. Mint emlékezetes, a Start-hitelt csak magánvállalkozó, magánemberként vehette fel az eredeti kiírás szerint. Az élet azonban kikövetelte magának a módosítást. Kétmilliárd forint vár a vállalkozókra Az idén megszűnt a vállalkozási nyereségadó (ványa), helyette a társasági adó lépett be, a probléma azonban hasonló. Ezért várhatóan a Start-hitellel kapcsolatban ezt a kérdést ismét rendezni kell. Már csak azért is, mert az idén újra startol a Start-hitel. Mintegy kétmilliárd forintos hitelkeret áll a kezdő, illetőleg a három évnél nem régebben működő vállalkozók rendelkezésére. A Magyar Nemzeti Bank a német partnerekkel tavaly kötött megállapodásnak megfelelően az idén 20 millió német márkányi kölcsönt hívhat le a 100 millió márkás kedvezményes keretből. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank által biztosított résszel együtt mintegy kétmilliárd forintos keretből gazdálkodhatnak a konstrukcióban részt vevő kereskedelmi bankok. Tavaly 16 kereskedelmi bank foglalkozott a hitel folyósításával. Sokan arra számítottak, hogy a hitel egy nap alatt elfogy. Hogy ez nem így történt, annak több oka volt. Részben az, hogy a pénz túlságosan szétaprózódott, így volt olyan bankfiók, amely egyetlen hiteligénylés elbírálására volt jogosult. A pénzt hatékonyabban lehetne felhasználni — vélik az Iposz-ban a tapasztalatok alapján —, ha kevesebb kereskedelmi bank foglalkozna a konstrukcióval. Ez nagyobb áttekinthetőséget és végső soron hatékonyabb elosztást eredményezne. Mivel az igények máris lényegesen meghaladják a lehetőségeket, az MNB- ben szerzett információ szerint nem kizárt, hogy a központi bank rövidesen tárgyalásokat kezdeményez a német partnerekkel az 1993-ban, illetve 1994- ben esedékes kedvezményes hitelrészietek előrehozásáról. Várhatóan még az idén az igényekhez igazítják a Garancia Alap intézményét. A gyakorlatban ugyanis összemosódott az E-hitel, a privatizációs hitel és a Start-hitel. Ezért előbb-utóbb egységes, állami döntésen alapuló Garancia Alap létrehozása várható. Előny a termelőberuházásoknak A Start-hitel révén tavaly megközelítően négymilliárd forintot vehetett fel mintegy 1500 vállalkozó. A német kormány által nyújtott 100 millió márka kedvezményes hitelből 1991 -re 40 millió márkát hívott le az MNB. Ehhez a központi bank adta a pénz másik felét. A kedvezményes kölcsönt tavaly is és az idén is azok a vállalkozók igényelhették, akiknek vállalkozása három évnél fiatalabb. A hitelt folyósító pénzintézetek közül a kisebbek 60—100, a nagyobbak 300—500 millió forintot oszthattak szét az igénylők között. Bár a bankoknál sokszoros volt a túljelentkezés, igen sokak kérelmét nem lehetett kielégíteni. Elsősorban az volt a probléma, hogy a bankok megalapozatlannak ítélték az üzleti tervet. A kérelmezők zöme a szolgáltatásban és a kereskedelemben kívánta felhasználni a felvett hitelt, és viszonylag kevesen vállalkoztak termelő tevékenységre. Márpedig a bankok inkább e tevékenységi köröket támogatták szívesen. Erre a kölcsönt igénylők az idén is számíthatnak. A hitelek többsége 2-2,5 millió forint körüli volt. Az idén az előrejelzések szerint a vállalkozók hasonló nagyságú kölcsönökre számíthatnak. (MTI-Press) gm FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Első kukorék Ilyen a mi formánk: az első kukorékoló verseny legelső résztvevője egy igen kedves hölgy volt. Olyan bűbájosán, olyan magával ragadó kedvességgel és olyan élethűen kukorékolt, hogy számos nehéz kukorékolásban edzett kakas is megcsodálta volna. Gyulán, az Erkel hotelben került sor az első, ilyenfajta vetélkedőre, a vezető, Lévárdi Jenőné jóvoltából. A szálló főnökével, Ér- zsikével meg is állapodtunk abban, hogy több versenyt is rendezünk Gyulán. A hely ugyanis nagyon alkalmas arra, hogy az ország szinte valamennyi tájáról összesereg- lett üdülővendég versenyt kukorékoljon egymással. Mi több, a kedves vezetőnő ajánlatot is tett arra vonatkozóan, hogy mi legyen a díjazással. Egyhetes ingyen üdülés teljes ellátással, két személyre a gyulai Erkel Hotelben, amelyhez nagyszerű uszoda is tartozik, világhírű gyógyvízzel, számtalan szoláltatással. És most a versenyről néhány szót: hozzávetőleg 400 néző előtt került sor a hagyományteremtő kukorékolásra. Az első helyezett egy nyugdíjas vezérigazgató lett. Vékony József úr egyszerre kétféle kakast is utánozott. Első volt a parlagi magyar — tessék ez alatt azt érteni, hogy éktelen rikácsolássá vált a kukorékolás —, másodjára következett a Suzuki fajta. Vékony úr komolyan vette a versenyt és libegő mozdulatokkal, távolkeleti ízekkel fűszerezett kukorékolást produkált a publikum nagy- nagy örömére. Még javában tartott az est, amikor egy dorogi házaspár kereste meg a Falutévé munkatársait, mondván: a művelődési házban szívesen rendeznének hasonló mulatságot. A meghívást szívesen fogadtuk, el is megyünk Dorogra, hogy ne csak műsorunk elején a videokakas kukorékoljon, hanem a bátor szívű jelentkezők bármelyike is. Biztosak vagyunk benne, máshonnan is érkezik majd meghívás, mindannyiunk örömére. Majd meglátják! Üj búzák Martonvásárról Két új fajtával bővült a martonvásá- ri nemesítésbúzák családja: a közelmúltban kapta meg az állami elismerést az MV 22 és az MV 23. Az előbbi korai érésű, a betegségeknek, időjárási viszontagságoknak ellenálló, bőtermő fajta, s igen jó lisztminőséget ad. Nemesitől szerint az egész ország területén biztonságosan termeszthető. Megkezdődött vetőmagjának termelése is, az idén már kisebb mennyiséghez hozzájuthatnak a gazdaságok: Az MV 23 a kitűnő természeti adottságokkal rendelkező gazdaságok búzája lehet. A középérésű fajta szaporítása már előrébb tart, mint az MV 22-é. Martonvásáron egyébként az utóbbi években felgyorsult a búzanemesítés folyamata, beértek a korábbi időszak kutatási eredményei: az utóbbi 21 év alatt előállított 23 fajtából 8 az utóbbi öt évben kapott állami elismerést. A nemesítők már évekkel ezelőtt felismerték, hogy elsősorban minőségi búzákra van szüksége a magyar mezőgazdaságnak, hiszen a világpiacon csak azokkal lehet versenyképes. Az új fajták többsége meg is felel a követelményeknek: bármelyik jó minőségű külföldi kenyérgabonával azonos értékűek, sőt sok tekintetben felül is múlják azokat. A martonvásári fajtákat a termelők szívesen vetik: az elmúlt őszön például a búza vetésterület 55 százalékára ezek kerültek, s a mező- gazdasági nagyüzemek — rosszabbodó anyagi helyzetük ellenére is — főként a minőségi fajtákat részesítették előnyben. A martonvásári sikersorozat várhatóan folytatódik majd a következő években is, az állami fajtakísérletekben ugyanis jelenleg is 16 MV búza vizsgázik. Japán szuper számítógép A Nippon Eletric Corp. (NEC) japán elektronikai vállalat előállította a világ leggyorsabban működő szuper számítógépét. A vállalat közlése szerint az új SX —3 R számítógép-széria másodpercenként 0,8 és 25,6 milliárd közötti műveletet képes elvégezni, vagyis gyorsabb, mint az amerikai Cray Kutatóintézet listavezetője, amely 24 milliárd/másodperc műveleti sebességgel dolgozik. Egy— négy központi egység kapcsolható a szuper számítógéphez, amelyet főként autó-, repülőgépipari-, vegyipari kutatóintézetekben használnak. A NEC azt tervezi, hogy a következő négy évben nyolcvan üyen számitógépet állít elő. Havi 12—50 millió forintnak megfelelő bérleti díjat kér majd a felhasználóktól. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. január 27-én. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 138,28 138,63 138,98 ausztrál dollár 57,27 57,42 57,57 belga frank (100) 233,94 234,52 235,10 dán korona 12,43 12,46 12,49 finn márka francia frank holland forint ír font 17,69 14,14 42,67 130,04 17,74 14,18 42,78 130,36 17,79 14,22 42,89 130,68 japán yen (100) kanadai dollár 62,05 66,01 266,64 62,20 66,18 62,35 6635 kuvaiti dinár 267,33 48,31 268,02 német márka 48,19 48,43 1234 norvég korona olasz líra (1000) 12,28 12,31 64,09 64,25 64,41 osztrák schilling (100) 685,12 686,82 688,52 portugál escudo (100) 55,95 76,35 56,09 56,23 spanyol peseta (100) 76,54 76,73 5436 svájci frank 54,28 54,42 svéd korona 13,26 13,29 27,50 1332 tr. és cl. rubel 27,43 2737 USA-doIlár 77,38 77,58 77,78 9839 ECU (Közös Piac) 98,39 98,64 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA ' (BANKJEGY ÉS CSEKKj-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. január 27-én. pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 137,23 t 140,03 ausztrál dollár 56,80 58,04 belga frank (100) 232,19 236,85 dán korona 1233 1239 finn márka 17,54 17,94 francia frank 14,04 1432 görög drachma (100) holland forint 41,41 42,35 4235 43,21 (r font 129,06 131,66 japán yen (100) 61,60 62,80 kanadai dollár 65,48 66,88 kuvaiti dinár 264,58 270,08 német márka 47,83 48,79 norvég korona olasz Ura (1000) 12,19 12,43 63,61 64,89 osztrák schilling 680,02 693,62 portugál escudo (100) 55,54 56,64 spanyol peseta (100) 75,78 7730 svájci frank 53,88 54,96 svéd korona 13,16 13,42 USA-dollár 76,80 7836 ECU (Közös Piac) 97,66 99,62 VALUTÁK FEKETEÁRON USA-doIlár 75—79 forint, német márka 54—56 forint, svájci frank 50—52 forint, osztrák schilling 7—7,50 forint.
